A politikai stratégiával foglalkozó ülésekre nem kívánja meghívni Bokros Lajost az Európai Parlament (EP) magyar néppárti küldöttség – közölte Brüsszelben Szájer József, a delegáció vezetője. Bokrost az MDF színeiben választották EP-képviselővé. Az MDF az Európai Néppárthoz tartozik, miként a Fidesz is, így merült fel a kérdés, hogy Bokros részt vesz-e majd a fideszesek rendszeres tanácskozásain. A Fidesz tizennégy helyet szerzett az új összetételű EP-ben. Szájer elmondta, hogy üléseiken rendszeresen részt vesznek majd a határon túli magyarok megválasztott EP-képviselői, Romániából hárman, Szlovákiából ketten. /Kirekesztik Bokrost. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 18./

Tavaly szeptemberben Magyarországon a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) egy vagyonvédelmi cég után nyomozott, amely „saját titkos hálózatot hozott létre” és törvénytelen eszközökkel államtitoknak minősülő információkhoz is hozzájutott. – Az ügyben Szilvásy György, a Gyurcsány-kormány titokminisztere viszi a prímet. Demeter Ervin, az Orbán-kormány egykori titokminisztere bejelentette, hogy az ügyben hivatali hatalommal való visszaélés miatt az ügyészséghez fordulnak. Kifogásolta, hogy Szilvásy György azzal vádolt egy vállalkozót, hogy politikusok és a Fidesz megbízásából adatokat gyűjtött. /Lokodi Imre: Magyar adatgyűjtés: körkörös feljelentések. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 18./

Tizenegyedik századi lakóházra bukkantak a dévai múzeum régészei Piskitelep határában. Lakóház maradványai kerültek napvilágra, kerámiaedények, cserépdarabok, illetve egy házi kemence fala. A lelet nem lepte meg a régészeket, hiszen nem egészen egy kilométerrel arrébb, a Maros partján ugyanabból a korból származó temető van. A lelet a késő tizenegyedik századból, Szent László (1077–1095) magyar király idejéből származnak. /Chirimiciu András: Régészeti lelet Piskin. Felszínre hozott középkor. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 18./

Ezer ember, az itteni svábok vándoroltak Németországba Krasznabéltekről, ez jelentősen meghatározza a közösség életét. Dr. Ágoston Ferenc plébános elmondta, hogy 275 családból, mintegy 600 lélekből áll a római katolikus egyházközség, 47 év az átlagéletkor. A híveknek körülbelül a fele jár rendszeresen templomba. Jelenleg nagyon sokan „kétéltűek”: télen Németországban, nyáron a szülőfaluban tartózkodnak. Több éve július első vasárnapján a kultúrotthonban megrendezik az egyházközségi napot, amelyen az óvodások, ifjak, cigány tánccsoport, fúvószenekar és az énekkar is fellép. A gyülekezeten belül működő nőszövetség szociális, karitatív munkát végez: az asszonyok az idős, egyedülálló személyeket látogatják meg. /Fodor István: Krasznabéltek: negyvenhét év az átlagéletkor. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), jún. 18./

Közel három esztendeje jött a hír: Szilágyi Domokos (1938–1976) költő együttműködött a Szekuritátéval. Majdnem mindenki tényként kezelte ezt, pedig azóta sem bizonyította be senki az állítás igaz voltát. Stefano Bottoni ifjú történész a Szekuritáte Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) levéltárában kutakodva három megfigyelési dosszié alapján arra a következtetésre jutott, hogy a Balogh Ferenc fedőnevű ügynök azonos Szilágyi Domokossal. Bottoni felvette a kapcsolatot Szilágyi élettársával, Nagy Máriával, a költő életben levő öt testvére közül egyedül Szilágyi Kálmánnal tárgyalta meg az ügyet. Hárman közleményt adtak ki ,,Szilágyi Domokosnak a Szekuritátéval folytatott kapcsolatáról”. Ez a Helikon irodalmi folyóirat 2006. szeptember 25-i számában jelent meg. Nem ismert, hogy Szilágyi Domokos együttműködött-e az állambiztonsággal 1959 és 1964 között, valamint 1965 után. Kérdés, hogy a hálózati dosszié mellett Szilágyi Domokos megfigyelési dossziéval is rendelkezett-e. Vagyis egyidejűleg megfigyelő és megfigyelt is lehetett. A legsúlyosabb kérdés az együttműködés minősítése. Szilagyi Dominic nyilvántartásba vételéről 1963. május 30-án határoztak, mégpedig ,,magyar nacionalisták” címszó alatt úgynevezett ,,problémás” dossziét (dosar problema) nyitottak június 12-én. Szilágyi Domokost néhány hónapos bukaresti ,,aktív” megfigyelés után 1963. szeptember 2-ától a ,,passzív” megfigyeltek közé sorolták. 2006-ban egy Szilágyi-dosszié állt a kutatók rendelkezésére. Szekeres Attila most kapott választ a CNSAS-tól 2006-ban írt levelére, melyben arról érdeklődött, hogy Szilágyi Domokos együttműködött-e a Szekuritátéval. A válasz azt tartalmazza, hogy a törvény értelmében nem áll módjukban válaszolni. Nagy a történész felelőssége. Ki volt a Balogh Ferenc fedőnevű ügynök? Nem lehet tudni. Lehetett bárki, akár Szilágyi Domokos is. /Szekeres Attila: Hol vannak a bizonyítékok? (Szilágyi Domokos és a Szekuritáté). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 18./

Egy temesvári színész és egy ugyancsak temesvári író, újságíró jelentett 1988-ban a bánsági városban működő és az akkorit hatalom ellenérzését kiváltó Dsida-estekről – derült ki a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) által Gazda Árpád, a Krónika napilap újságírójának kérésére kiadott dokumentumokból. A megfigyelési dosszié szerint Oberten János írót, újságírót és Mátray László színművészt takarja az „Oláh” illetve a „Costin Alexandru” fedőnév. Oberten és Mátray a Krónikának nyilatkozva tagadták, hogy besúgók lettek volna. Az 1989 előtt hosszú ideig megfigyelés alatt tartott Gazda Árpád Könczei Csilla Szekus blogján számolt be dossziéjának részleteiről. Az újságírót értesítette a CNSAS arról, hogy kérésére azonosították a Szekuritáté két ügynökét. Oberten János határozottan cáfolta, hogy a Szekuritáté besúgója lett volna. „Már kamaszkoromban politikai elítélt voltam, tehát a rendszer szemében megbízhatatlan elem. Egyetemre sem vettek fel, újságoknak sem dolgozhattam. Biztos vagyok benne, hogy nem voltam jelen ezeken az esteken” – részletezte. „Ha valaki – hozzám hasonlóan – 12-14 évesen leült volna a két évet különböző politikai börtönökben, akkor talán meglenne az erkölcsi joga ilyeneket állítani” – zárta a beszélgetést Oberten János. „Elutasítok minden hasonló rágalmazást, nem ez az első alkalom, amikor Gazda Árpád ezt csinálja. Korábban egy román lapban rágalmazott meg, most pedig a saját lapjában teszi” – nyilatkozta Mátray László temesvári színművész. A CNSAS dokumentuma szerint Mátrayt 1975. április 24-én szervezték be a Szekuritáté ügynökei sorába. A Szekuritáté elemzéseiben rendszeresen szerepel a Temesvári Magyar Színházban tevékenykedő Costin Alexandru ügynökre való hivatkozás. /Lázár Lehel: Író és színész jelentett a Szekuritáténak a Dsida-estekről. = Krónika (Kolozsvár), jún. 18./

Mind Magyarországon, mind Romániában húsz éve zajlik a kommunista rendszer besúgóinak meghurcolása. Politikai meg bosszúállási célokból időnként előkerülnek listák, ilyen-olyan kartonok, titkos ügyiratok, írta Krebsz János. Lehet ennél mélyebbre süllyedni? Alázhatók-e még jobban egy elvont erkölcs nevében a bűnbakok, az egykor beszervezettek? – kérdezte. A cikkíró szerint a bizonyítékok egy része megsemmisült, másik részét meghamisították, a harmadik mennyiség bármikor elővehetően zsarolási célokat szolgál. Néha úgy látszik, mintha mozgatná valami titkos erő a szálakat. Közben miniszterelnöknek megválasztják az egykori ügynököt. Magyarországon egy elszánt kutatócsapat azt állítja, hogy a pártállam óta alig változtak a szolgálatok, tovább élnek egykori struktúrák, titkosak az iratok – az egyetlen megoldás a teljes nyilvánosság lenne. Most hirtelen előkerült a rendszerváltás szimbolikus fordulatának tekinthető Nagy Imre-temetés beszervezett ügynökeinek száznyolcvan fős listája. Van köztük sztárügyvéd, újságíró, az akkoriban alakuló pártok aktivistái, meg a történelmi pártok olyan személyisége, akiből például az új, demokratikus parlament korelnöke lett. Mi a mostani akció magyarázata? Krebsz nem érti. /Krebsz János: Erkölcsi relativizmus. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 18./

Úgy harminc évvel ezelőtt Bokor Ella költőnőnek valaki mondott egy rossz szót az aradi Tóth Árpád Irodalmi Körben, ezzel „elijesztette” őt a közléstől. Bokor Ella első verseskötetének megjelenésére csak most kerülhetett sor, semmiképpen sem túl korán, hiszen a szerző 1953 (!) óta tagja az aradi irodalmi körnek (egy időben elnöke is), s ezalatt több-kevesebb rendszerességgel írt – verset, prózát vegyesen, amelyekből jó néhány megjelent az Utunk, az aradi Vörös Lobogó és más lapok hasábjain. Az első kötet azonban – Ég és Föld között, alcíme Versek – Dalok – csak most látott nyomdafestéket, a Tóth Árpád Irodalmi Kör támogatásával. /Jámbor Gyula: Bokor Ella versei és dalai. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 18./

Előbb a Szekeres Attiláé, majd a Stefano Bottonié, sőt, a Krónikában is megjelenő, besúgót leleplező írások kavarják fel újra és újra a Szekuritátéval egykor együttműködők ügyét. Puskás Attila 2006-ban fordult először – akkor még eredménytelenül –, majd most újra a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottsághoz /CNSAS/, hogy megismerje tizenhárom besúgójának kilétének. Ha majd megtudja, nyilvánosságra fogja hozni a neveket. Ugyanis Puskás Attila állítja – vele is próbálkoztak –, hogy el lehetett volna kerülnie a ,,hálózat” tagjává válást. Bottoni hiteles történész! El kell fogadni hitelesnek állítását Szilágyi Domokosról, aki attól még az egyetemes magyar költészet nagy egyénisége. S múltja bizonyára meghatározta végzetes döntését, az öngyilkosságot. Puskás Attila szomorúan olvasta a Krónika június 18-i leleplező írását. Oberten Jánost (Oláh fedőnévvel) Dávid Gyula ajánlotta a Magyar Köztársasági Arany Érdemkeresztre, jóhiszeműen, hiszen gyermekként lett Oberten a szeku rabja. S most – bizonyítékokkal szembesülve – Oberten arra az érdemrendre hivatkozik. /Puskás Attila: Besúgóügyek... = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 26./ Előzmény: /Lázár Lehel: Író és színész jelentett a Szekuritáténak a Dsida-estekről, Krónika, jún. 18.

Nem indítanak bűnvádi eljárást Ion Iliescu ellen az 1990. június 13–15-i bányászjárás ügyében. A volt államfőhöz hasonlóan megúszta a törvény előtti felelősségre vonást Virgil Magureanu, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) volt elnöke, Mihai Chitac volt belügyminiszter, Victor Athanase Stanculescu volt védelmi miniszter, valamint a bányászjárás idején további négy állami hivatali tisztséget betöltő személy. /Ion Iliescu ismét megúszta az eljárást. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 19./

Nem sok hiányzott, hogy összeérjen a Sepsiszentgyörgy központját átölelő élőlánc – mintegy hatszázan gyűltek össze június 18-án, hogy egymás kezét megfogva tiltakozzanak a magyar intézményvezetők leváltása, a Székelyföldet ért igazságtalanságok ellen. Az RMDSZ sátránál a területi autonómia iránti igényt is tartalmazó kiáltványt lehetett aláírni. „Meg kell mutatnunk, hogy ez a tér a mienk, ez Székelyföld, összetartozunk, egyek vagyunk” – mondta a tüntetés egyik fiatal résztvevője. Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke fontosnak tartotta, hogy a sepsiszentgyörgyi, csíkszeredai, marosvásárhelyi nagygyűlések után új típusú tiltakozással is próbálkoztak Háromszéken. Szerinte bebizonyosodott, hogy a jó ügy érdekében meg lehet szólítani az embereket. „Értékeljük a szolidaritást, örülünk, hogy fiatalok és idősebbek egyaránt részt vettek a megmozduláson” – nyilatkozta Nemes Előd, az Erdélyi Magyar Ifjak háromszéki szervezetének elnöke. /Farcádi Botond: Idősek és fiatalok együtt Székelyföldért (Élőlánc Sepsiszentgyörgyön). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 19./

Minek tulajdonítható a 2009-es európai parlamenti választásokon a jobbközép pártok megerősödése? – ezzel a kérdéssel indította a beszélgetést a moderátor, Sipos Zoltán, a Transindex internetes portál főszerkesztője az Erdély Fm és a Transindex szervezésében tartott kerekasztal-beszélgetésen. Szász Alpár Zoltán politológus úgy vélte: gazdasági válság idején a szociális elkötelezettségű baloldalnak jobban kellett volna szerepelnie. Ez azonban nem történt meg. A bal–jobb arány a jobboldal irányába tolódott el. A baloldali kormánypártok nagy veszteségeket szenvedtek, a jobboldali kormánypártok vesztesége lényegesen kisebb volt. A liberális bevándorlás-politika iránti egyre nagyobb ellenérzés. Szász Alpár a Jobbikot nem tartja fasiszta pártnak. Székely István Gergő politológus szerint leginkább Orbán Viktor, a Fidesz pártelnöke lepődhetett meg a Jobbik eredményén. Szerinte a sikerhez a két kormánypárt, az SZDSZ és az MSZP negatív kampánya is hozzájárult. „Magyarországon az EP-választásokat a proteszt-szavazatok határozták meg”, vélekedett Székely István. A Jobbik azokon a településeken szerezte meg a legtöbb szavazatot, ahol korábban a baloldali pártokra szavaztak, illetve ahol a legmagasabb a romák aránya. /Ferencz Zsolt: Paradoxon: jobboldali előretörés gazdasági válság közepette. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 19./

A kormányalkotó pártok Maros megyei képviselőivel, valamint Dorin Florea marosvásárhelyi polgármesterrel folytatott tárgyalások alkalmával a helyi RMDSZ-nek sikerült elérnie, hogy a leváltott magyar intézményvezetők megmaradjanak a hivatali struktúrákban. Néhány Maros megyei igazgatóság keretében „a korábbi magyar nemzetiségű vezetők másodhegedűsök” lettek. A Maros megyei nyugdíjpénztárt korábban irányító Morent Ilona igazgatóhelyettes lett. Györfi Mária a Megyei Munkaügyi, Társadalom- és Családvédelmi Igazgatóságot vezette, elbocsátását követően a megyei önkormányzatnál alkalmazták. A pénzügyi igazgatóság keretében Dénes Irénke közgazdász korábban vezérigazgató-helyettesként dolgozott, de ebben a beosztásban nem maradhatott meg. Most olyan ügyosztályt vezet, amely a kis- és közepes vállalkozások tanácsadásával foglalkozik. Moldován Ibolya és Marton Csilla nemrég még a marosvásárhelyi, illetve a szovátai pénzügyi hivatalt vezette, ők a helyükön maradnak. Csíki Zsuzsa a pénztár alkalmazottja marad, de nem vezető beosztásban fog dolgozni. A megyei ifjúsági igazgatóság korábbi vezetője, Kakassy Blanka most az aligazgatói tisztséget tölti be. A megyei postaigazgatóság főnöke maradt Erős Csaba, de ott is újabb igazgatói állást „találtak ki”, tehát immár neki is román nemzetiségű főnök diktál. A mezőgazdasági igazgatóságnál Antal Lehel igazgatóhelyettes volt, most már csak tanácsadó. Suba Kálmán eddig az Állatnemesítő és Szaporodásbiológiai Igazgatóságot vezette, ő az egyetlen, akit „felfelé buktattak”: Bukarestben annál a hatóságnál fog dolgozni, amelynek a Maros megyei kirendeltségét irányította. A marosvásárhelyi diákház igazgatója, Tóth Andrea a tanügyben kapott munkát. Ferencz Gábor a Maros megyei vámkirendeltséget vezette, továbbra is ott dolgozik felügyelőként, ő is román főnököt kapott. A környezetvédelmi felügyelőség eddigi vezetője, Gyékény Gertrúd az intézmény keretében dolgozik, de nem vezetői beosztásban. Dávid Csaba sem vezeti már a Maros Megyei Vízügyi Igazgatóságot, de annak keretében dolgozik. Nem maradhatott meg vezetői állásában Nagy Edit sem, aki a pedagógusok házát irányította. Szabó Árpád aggasztónak tartja, hogy nincs magyar főtanfelügyelő-helyettes. Továbbra is magyar vezetője van Maros megyében a múzeumnak, az Energomur hőenergia-szolgáltató közüzemnek és a közlekedési vállalatnak. /Máthé Éva: Maros megye: sikeres RMDSZ-lobbi a magyar intézményvezetők ügyében. = Krónika (Kolozsvár), jún. 19./

Valószínűleg idén sem kezdődhet el Kolozsváron a Mátyás-szoborcsoport évek óta húzódó restaurálása, miután a munkálatokra jelentkezett cégek egyike megfellebbezte, sőt kész bíróságon is megtámadni a közbeszerzési eljárás eredményét. A nagyszebeni Concefa a konkurenseinél sokkal alacsonyabb árajánlata miatt nyerte el a versenytárgyalást, hazai és magyarországi szakértők szerint a nagyszebeniek által ajánlott összegből képtelenség kivitelezni a restaurálást. Kolozsi Tibor kolozsvári szobrász alkotóként és pályázóként egyaránt felháborodott azon, hogy a kincses város polgármesteri hivatala a nagyszebeni Concefa Rt. -t hirdette ki győztesnek. László Attila alpolgármester viszont a Concefa céget megfelelőnek tartja. /Rostás Szabolcs: Bezárva maradhat Mátyás király. = Krónika (Kolozsvár), jún. 19./

Átlagban 12,9 öngyilkossági esetet jegyeztek 100 ezer lakosra számítva tavaly Romániában, Hargita megyében viszont ez az arány sokkal magasabb volt: 28,8 öngyilkosság jutott 100 ezer lakosra. Ezzel a megye továbbra is „élen jár”, utánuk következik Kovászna megye. – 1940-ig visszamenőleg mindig az elsők között voltunk az ország öngyilkossági statisztikáiban – mondta dr. Veress Albert csíkszeredai pszichiáter főorvos, aki éveken át behatóan foglalkozott e témával. Ha visszamegyünk az időben az Osztrák–Magyar Monarchia koráig, az európai népek közül a magyarok akkor is élen jártak az öngyilkosságban. Albert Ildikó klinikai pszichológus elmondta, ha az utóbbi 4-5 esztendő adatait vesszük figyelembe, Magyarországon lényegesen javult a helyzet. A magyarországi javuló tendenciák ellenére a szakemberek állítják: az öngyilkosságra való hajlam a magyarság jellegzetessége. Az ausztráliai és amerikai magyar emigránsok körében is hasonló volt az öngyilkosok aránya. Az ok sokrétű, biológiai, pszichológiai és szociális tényezők egyaránt közrejátszanak. A magyarok meghasonultak önmagukkal – véli Albert Ildikó klinikai pszichológus. Történelme során a magyarság volt az, amely mindig kiállt, megálljt parancsolva a tatárnak, töröknek, mi védtük Európát, minket leigáztak, és ezt igazából Európa soha nem köszönte meg. A szakember azt állítja, hogy az öngyilkosságra való hajlam kultúrafüggő, és magyarság kultúrájában markánsan benne is van. Ráadásul ott van a magyarok alapattitűdje, az elégedetlenség: íróink, költőink mindig ostorozták magukat, népüket. Mindehhez az általános magyar sajátossághoz hozzáadódik, hogy a székely nem kifejezetten jó kedélyű nép, zordabb éghajlaton, sajátos körülmények között él, ehhez társul még egy sajátos kultúra is, melynek része, hogy magánál hordja a bicskát. Ráadásul elöl járunk az alkoholizmus statisztikáiban is, és Székelyföldön igen sok öngyilkosságot alkohol hatása alatt követnek el az emberek. Jellemző tehát a magyarra az öngyilkosságra való hajlam, és ez alól nem kivétel a kisebbségi sorban élő magyar sem. /Forró-Erős Gyöngyi: Továbbra is itt követik el a legtöbb öngyilkosságot. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 19./

Muzeológia, művelődésszervező és a római katolikus teológián vallástudomány szakra is várja idén a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) a jelentkezőket, közölte Magyari Tivadar, a BBTE magyartagozat-vezető rektor-helyettese. 1993 óta külön magyar helyeket kap az egyetem. Kezdetben csak háromszáz magyar helyet kapott a BBTE, napjainkban ezer-ezerszáz hellyel indulnak minden felvételin, így megközelítőleg 3500 diák tanul magyar nyelven, s az elmúlt két-három évben enyhén nőtt a magyar diákok száma. /Fleischer Hilda: BBTE: új szakok várják a diákokat. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 19./

Országszerte 221 ezer kilencedikes helyre várják a jelentkezőket június 25-éig. Vidéken a szakmai és a felekezeti középiskolákba kétszeres a túljelentkezés. 213 ezren végezték el idén a nyolcadik osztályt. A kilencedikbe való felvétel a nyolcadik osztály végéig elért teljesítmény függvényében alakul, számítógépes rangsorolás történik. Azok a tanulók, akik valamilyen művészeti vagy felekezeti iskolába sikeresen felvételiztek, nem kerülnek a számítógépes elosztórendszerbe. A marosvásárhelyi Bolyai Farkas Elméleti Líceum római katolikus osztályába 28 helyre 31 jelentkező vizsgázott, az ugyanabban az épületben működő Református Kollégiumba meghirdetett 28 helyre 61 diák jelentkezett. /Antal Erika: Tolongás a kilencedikbe. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 19./

Két éve, 2007 őszétől fejti ki tevékenységét Csíkszeredában két magyarországi piarista, Kállay Emil atya és Sárközi Sándor, akik a Márton Áron Gimnázium lelkészei. A két atya besegít a diákok tanításába, lelki életük ápolásába. Szórakoztató programokat is szerveznek számukra. Az elmúlt évben közel félszáz diák csengetett be az általuk működtetett tanulmányi ház ajtaján. Az idők folyamán hét helységben volt piarista intézet Erdélyben: Beszterce (1717), Nagykároly (1725), Máramarossziget (1730), Szászmedgyes (1741), Szentanna (Arad megye – 1750), Kolozsvár (1776) és Temesvár (1788). Igaz, ezek nem működtek egyszerre, hisz a szentannai iskola átköltözésével nyílt meg a temesvári, a szászmedgyesi pedig 1789-ben megszűnt. /Kemenes Szidónia: Békét, megnyugvást hoznak. = Krónika (Kolozsvár), jún. 19./

Erre az évre Urbán Balázs vette át a válogatás feladatát a kisvárdai fesztiválra, a fesztivál profilját meghatározó, fontos és eredményes munkát végző Szűcs Katitól és Darvay Nagy Adrienne-től. Idén először redukálódott számszerűen a versenyprogram. /Urbán Balázs, kritikus, művészeti tanácsadó: Átmenetek. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 19./

A tervek szerint szeptemberben kezdené meg működését Kézdivásárhely első hivatásos színháza, mely a Vigadóban kap majd helyet. A projekt – mely Rácz Károly, Kézdivásárhely polgármesterének ötlete nyomán született – szakmai irányítására a város Gergely László magyarországi rendezőt kérték fel. A rendező levélben kereste meg Gáspárik Attilát, a Marosvásárhelyi Színházművészeti Egyetem rektorát, melyben azt kérte, hogy Gáspárik engedélyezze az intézmény néhány diákjának, hogy részt vegyenek az új színház szeptemberi indulására tervezett, a Tamási Áron Ábel-trilógiája alapján készülő előadás létrehozásában. Hivatalos válaszát megelőzően Gáspárik Attila blogján reagált a kérésre Ez mán Ótonómia? című, cinikus hangvételű bejegyzésében, melyben megkérdőjelezte a színház tervének kivitelezhetőségét, valamint Gergely László kinevezésének jogosságát. Gergely László elmondta, őt a település polgármestere kérte fel arra, hogy a tervezett színház szakmai és gazdasági programját kidolgozza. Gergely elmondta, hogy meg akarta keresni Gáspárik Attilát, de telefonon többszöri próbálkozásra sem tudta elérni, levélben kérte fel, hogy az egyetem néhány diákját engedje el az új színházba, hogy színpadra vihesse velük a Tamási Áron Ábeléből készült darabot. A rektor sem telefonon, sem levélben nem válaszolt, pusztán a blogján reagált, főleg a kézdivásárhelyieket sértő módon. /Színházalapítás és „Ótonómia” = Krónika (Kolozsvár), jún. 19./

Lászlóffy Csaba kolozsvári költő és drámaíró az erdélyi irodalmi élet meghatározó személyisége hetven éves. Nála nem volt rendszerváltás, ma is vállalja múltját. Szomorú és megrendítő beszámolói a diktatúra éveiről örök motívumok verseskötetében, a magyar líra „feketekönyvében”. „Az erdélyi magyar sors tragikumának jellegzetességei, a kisebbségi és az általános nemzeti, a személyes és a közösségi sorstapasztalatok, a nehéz történelmi atmoszférájú múlthoz és a szintén súlyos történelmi jelenhez kötődő individuális és egyetemes emberi sorsélmények felrázóan és katartikusan sűrűsödnek össze ebben a valóságot és víziót olyannyira sugallatosan vibráltató teremtett létuniverzumban” – írta róla Bertha Zoltán irodalomtörténész. /Lászlóffy Csaba 70 éves. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 19./

Liane Lane fiatal, magát művésznek tartó angol nő, aki újraértelmez bizonyos köztereket, és erről fényképeket készít. Az átértelmezés azt jelenti, hogy műanyag emberi testrészeket helyez el bizonyos szobrokon. Legutóbb Budapesten a számos ideológiai-politikai vita homlokterébe került budai turulszobrot úgy fényképezte le, hogy egy műkezet rakott a csőrébe. A rendőrök igazoltatták, de békén s hagyták, merthogy a szoborban nem esett kár. Azonban más nemzet jelképeinek „átértelmezése” nem kulturált dolog. Valakik válaszul disznólábakat raktak a Duna-parti holokauszt-emlékmű fémcipőibe, amelyeket a ‘44-ben a folyóba lőtt zsidók emlékére helyeztek el a rakparton. A két akció közé nem lehet egyenlőségjelet tenni: Liane Lane egyszerűen ostoba, de a másik csoport tagjai egy fokkal sem jobbak, mint azok a szlovák nácik, akik felgyújtották a felvidéki Attila fejedelemszobrot. /Balogh Levente: Gyalázók. = Krónika (Kolozsvár), jún. 19./

Kerámia-, üveg- és tűzzománc alkotásokból nyílt tárlat Marosvásárhelyen a Kultúrpalotában. Vidra Birtalan Éva tűzzománc alkotásaival szerepelt a tárlaton, láthatók továbbá Bajusz Katinka kerámiafigurái, Nagy S. Attila üvegtárgyai, Vidra Birtalan Orsolya színes kompozíciói vagy Kiss Melinda, Mariana Olteanu és Jankó Szép Noémi Abigél munkái. /Antal Erika: Tűzben érvényesülő alkotások. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 19./

Első alkalommal szervezik meg a Partiumi Híd Fesztivált Kökényesden. A partiumi fiatalok által szervezett ifjúsági tábor mottója egy Wass Albert-idézet: „Az igazak jövendőjét a lélek és a szellem ereje formálja…” A Kökényesden rendezendő első nemzeti ifjúsági tábor időpontja július 9-13. A rendezvény fővédnöke Mádl Ferenc, Magyarország volt köztársasági elnöke és Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke, EP-képviselő. Az ötnapos Fesztivál főszervezője és programfelelőse Krakkó Rudolf, a Szatmári Híd Egyesület vezetője. A cél a nemzettudat erősítése, a nemzeti önbecsülés visszaszerzése, továbbá szoros kapcsolatok kialakítása és ápolása más – nemzetünkért tenni akaró – szervezetekkel, és történelmi egyházakkal. Naponta irodalmi, történelmi, kulturális előadásokat hallgathatnak majd a fesztivál résztvevői. Az előadók között található Raffay Ernő, Takaró Mihály és Vekov Károly történészek, Tőkés László EP-képviselő, Gergely István, a csíksomlyói „Árvácskák” vezetője, Mikola István politikus. Lesz néptáncbemutató, borkóstoló, horgász- és halászléfőző verseny is. A fellépő zenekarok között ismert magyarországi előadók is lesznek. /Híd Fesztivál Kökényesden. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), jún. 19./

A székely megyékben tovább folytatódnak a magyar vezetők leváltása elleni tiltakozások, közben Szabó Árpád, az RMDSZ Maros megyei szervezetének ügyvezető elnöke azt nyilatkozta, hogy elégedettek a helyzettel. A tárgyalásokon sikerült a lehető legtöbbet elérni, ami azt jelenti, hogy a leváltott magyar intézményvezetők megmaradhatnak a hivatali struktúrában, alacsonyabb beosztásban. Elégedettségről beszélni túlzás, mert az a néhány személy, aki az elmúlt választási időszakban tisztséget vállalt, közel sem jelentett olyan arányt, amely létszámánál fogva Maros megye magyarságát megilletné, szögezte le Bodolai Gyöngyi. A leváltott főtanfelügyelő-helyettes helyzete ma is megoldatlan. Nem rendezték illő módon sem a biztosítási pénztár volt vezetőjének, sem a közegészségügyi igazgatóság leváltott aligazgatójának a jogállását. A mostani hatalom egyik legfontosabb célja, hogy szétverjék azt, amit magyar vezetők irányításával sikerült felépíteni. Közben embereket aláztak meg. Ezek után tapsolni kellene, hogy egyeseket másodrendű szerepben megtűrnek még egy ideig? /Bodolai Gyöngyi: Sikeres lobbi? = Népújság (Marosvásárhely), jún. 20./ Előzmény: Máthé Éva: Maros megye: sikeres RMDSZ-lobbi a magyar intézményvezetők ügyében. = Krónika (Kolozsvár), jún. 19./

Az idei Szent István-zarándoklat alkalmával Erdély hét települése mellett Csángóföld három településére is elviszik Szent István érintéssel ereklyésített kardját. A Szent István-zarándoklat 2009. esztendei útja a következő: augusztus 9-én Gödöllőről indulnak a zarándokok, majd Érmihályfalván, Hegyközcsatárban, Tordán, Csíkszeredában, Gyergyócsomafalván és Gyergyótölgyesen tartózkodnak a résztvevők. A zarándoklat augusztus 16-án érkezik Csángóföldre, ekkor Pusztinán lesznek, 17-én Somoskán, 18-án Magyarfaluban tartózkodnak, augusztus 20-án, Szent István napján pedig Kézdiszentléleken részt vesznek a perkői búcsún. A Szent István-zarándoklatot 2005 óta szervezik meg, ennek során a résztvevők mintegy hétezer kilométert tesznek meg a Kárpát-medencében a Szent István-ereklyével. A szervezők a szellemi táplálékon és a magyarságtudatot erősítő ereklyén kívül, amelyet idén a Csángóföldre is elvisznek, adományokkal is szeretnék segíteni a csángómagyarokat. /Zarándoklat Csángóföldön. = Krónika (Kolozsvár), jún. 19./

Lemondott püspöki tisztségéről Tőkés László, aki 1990 óta vezette a Királyhágómelléki Református Egyházkerületet (KREK) – közölte június 19-én Demeter Szilárd, a leköszönt püspök sajtófőnöke. Demeter Szilárd emlékeztetett: Tőkés már 2007 decemberében átruházta Csűry István püspök-helyettesre a püspöki tisztség viselését, valamint a püspöki jog- és hatáskörének gyakorlását azt követően, hogy független jelöltként EP-képviselői mandátumot nyert. A leköszönt egyházfőnek 2010-ben járt volna le a püspöki mandátuma, amely számára egyben az utolsó is, mivel már nem választható újra. A KREK egy hónap múlva tart időközi püspökválasztást, az akkor egyházfővé választott személy pedig 2010-ig irányítja az egyházkerületet. /Lemondott Tőkés László. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 20./

Balázs Péter magyar külügyminiszter nemrég kijelentette, hogy térségünkben ,,a legnagyobb veszélyt a nacionalizmus jelenti”. Erre reagálva Tőkés László református püspök, európai parlamenti képviselő kifejtette, hogy határozottan különbséget kell tenni a többségi nemzetek agresszívan elnyomó nacionalizmusa, másfelől pedig az elnyomott kisebbségi közösségek védekező patriotizmusa között. Tőkés László illyési fogantatású érzékenysége érthető – nacionalista, aki jogot sért, patrióta, aki jogot véd. Megállapítása szerint az EU-hoz csatlakozott volt kommunista országokban, nevezetesen Magyarország szomszédainál sertéspestisjárvány módjára terjedő, magyarellenes nacionalizmus kapott lábra. Példaként a Nagy-Románia Párt választási előretörését említette az EP-választásokon, de hozzátehetők a szlovák nacionalizmus frontembereinek kijelentései, például Ján Slota meg akarja szabni, hogy a magyarok milyen szavakat használhassanak. (A Felvidék megnevezés és a Kárpát-medence emlegetése sérti a fülüket, tömény nacionalizmusra vall a magyar településnevek használatát ,,szabályozó” törvények kierőszakolása is.) Romániában: a magyar vezetőréteg eltávolítása, a román jövevények funkciókba tolása is a nacionalizmus erősödésének eklatáns példái, az ortodox egyház támogatott térnyerése pedig aggasztó méreteket öltött. Tőkés László kifogásolta azt is, hogy az alapvetően diszkriminatív romániai egyházpolitika és a vallásügyi törvény nem szerepel a Romániáról összeállított jelentésekben, és szót sem ejtenek a moldvai csángók egyházi segédlettel folytatott asszimilációja ellen. Tőkés László amerikai útján felvetett fontos gondolat az is, hogy a hagyományos, őshonos kisebbségek problémáját a bevándorolt kisebbségek ügye szorítja háttérbe, s a fejlett demokratikus országok alig fordítanak figyelmet a kommunista múlt visszahúzó örökségére. Balázs Péter külügyminiszter fogalmazása egybecseng azzal a magyarországi politikai szlogenhalmazzal, melyet a kormányon lévő jelenlegiek unos-untalan a magyarság szemébe vágnak, kiegészítve némi cigányellenességgel és az antiszemitizmus vádjával. /Sylvester Lajos: Sertéspestisként terjedő nacionalizmusok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 20./

Az önálló Bolyai Tudományegyetem felszámolásának ötvenedik évfordulójára emlékezett a Bolyai Egyetem Barátainak Egyesülete, a Kolozsvári Akadémiai Bizottság és az Erdélyi Magyar Ifjak szervezete. Kolozsváron a Protestáns Teológiai Intézet dísztermében tartott konferencián négy kiváló előadó idézte fel a félévszázaddal ezelőtt történteket, majd kihirdették a Bolyai Egyetem múltja és jövője című esszépályázat nyerteseit. A fődíjat a Szabadságban is rendszeresen közlő helytörténész, Asztalos Lajos vehette át. Kónya-Hamar Sándor és Somai József bemutatta a Fehér könyv az erdélyi magyar felsőoktatás kálváriájáról című kiadványt. Görömbei András, az MTA Határon Túli Tudományosság bizottságának elnöke a „Magyar egyetem és tudományosság fontossága kisebbségi helyzetben” című előadásában arról értekezett, miként lehet az egyetem ügyét a szabadság és az identitás-megőrzés örök kérdésével egy keretben megfogalmazni. Balázs Sándor a Bolyai Tudományegyetem alakulásának és felszámolásának folyamatát mutatta be. Csetri Elek és Dávid Gyula irodalomtörténész azokat a személyes tragédiákat idézte fel, amelyet a pártállami diktatúra váltott ki. A Fehér könyvről Bakk Miklós egyetemi docens kiemelte: „E kiadvány megjelenését az teszi indokolttá, hogy az emlékezés a jövőbe nézés egy formája, amely megteremti a folytonosságot a múlt és a jövő között. ” /Nagy-Hintós Dianna: Ötven évvel ezelőtt számolták fel a Bolyai egyetemet. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 20./

Eltelt egy év azóta, hogy László Attilát alpolgármesterré választották Kolozsváron. Egy év tapasztalatait összegezte. Megköszöni elődje, Boros János munkáját, aki négy évet Gheorghe Funar, négy évet pedig Emil Boc helyetteseként vezette a várost. Most tapasztalhatta, milyen nehézségekkel jár az alpolgármesteri tevékenység. László Attilának a helyzetfelmérés, a leltárkészítés volt az első feladata. 6200 olyan föld-visszaigénylési kérelem várt elfogadásra, amely 1991 óta nem került napirendre. Ezen kívül majdnem 5 ezer ingatlant igényeltek vissza a volt tulajdonosok, naponta 40-80 pere volt a városházának, stb. László Attila vezeti a helyi földosztó bizottságot, hetente 30-150 visszaszolgáltatási kérelmet bírálnak el. Az alpolgármester munkájában a legfontosabb eredménynek a kolozsvári magyarok esélyegyenlőségének biztosítását tekinti. Sikerült elérnie, hogy a föld-visszaszolgáltatási kérvényeket beérkezésük sorrendjében bírálják el, ne más szempontok szerint. Kiderült, hogy birtokba helyezettek között aránytalanul kevés a magyar. Sikerült pénzt juttatni a magyar oktatási intézményeknek az iskolák tatarozására. Sikerült beszerezni a Márton Áron szobor építkezési engedélyét. Bevezette azt, hogy a reggeli órákban hozzá fordulhatnak a kolozsvári magyarok. László Attila odafigyelt arra, hogy a városházán megüresedett helyekre magyar fiatalok is pályázzanak. Nem sikerült elérnie, hogy Guttman Szabolcs személyében magyar főépítésze legyen a városnak. Amióta polgármester lett Sorin Apostu, nehezebben lehet vele dolgozni. A Mátyás-szobor restaurálása február 11-én a magyar kormány átutalta a szükséges összeget. /Kiss Olivér: „Nem gondoltam volna, hogy ilyen nehéz ez a tisztség”. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 20./