Az önálló erdélyi magyar felsőoktatás érdekében kifejtett tevékenység elismeréseként Báthory-díjakat adtak át január 11-én Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémia székházában. Az idei kitüntetettek között van Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke is. Szili Katalin elmondta, hogy ő egy csángó gyermek keresztanyja, akinek így segíthet tanulmányaiban. Az elismeréseket – amelyeket a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) javaslatára az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) oktatási szakbizottsága adományoz, Tőkés László Királyhágómelléki református püspök adta át. Az EMNT elnöke beszédében rámutatott: 90 éve, éppen a díjátadás napján a románok erőszakkal elfoglalták a kolozsvári Ferenc József Egyetemet, 50 éve a román Babes Egyetembe olvasztották a Bolyai Tudományegyetemet, és éppen tíz éve létrehozták a Partiumi Keresztény Egyetemet. /K. Gy. : Báthory-díj Szilinek. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 12./

Háromszázezer aláírásra van szükség ahhoz, hogy hivatalossá váljék a Székely Nemzeti Tanács kezdeményezése nyomán – a siculitas – székelység rövidítéseként – elindított.sic doméniumnév. A kezdeményezés célja a virtuális térben is megjeleníteni Székelyföldet, s ha sikeres lesz a bejegyzés, minden itteni honlap címének végére a.ro, .org vagy.eu helyett a.sic kerülhet majd. A doméniumnevek kiosztását ellátó szervezet, az ICANN május 13-án kelt írásbeli tájékoztatása szerint jóváhagyta a.sic legmagasabb szintű doméniumnevet, de a hivatalos elfogadás egyik fontos feltétele bizonyítani: az adott területhez kötődő személyek nagy számban egyetértenek a kezdeményezéssel. Ezért indították útjára az internetes aláírásgyűjtést a www.pontsic.org honlapon. A kezdeményezők bíznak benne, néhány hónap alatt meglesz a szükséges számú aláírás, és 2010 első negyedévétől a.sic lesz Székelyföld internetes tartományneve. /Farkas Réka: Székelyföld a világhálón (Aláírásgyűjtés saját internetes tartománynévért). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 12./

Idén újra elkészítik és kiadják az Erdélyi Magyar Ki Kicsoda? lexikont. A kiadvány először 1997-ben jelent meg Romániai Magyar Ki Kicsoda? címmel, majd a második kiadás 2000-ben már az erdélyi névvel látott napvilágot. Stanik Bence, a 2010-es kiadás szerkesztője elmondta: jelenleg az adatgyűjtésnél tartanak, ezért a sajtón keresztül szeretnék felhívni a magyar közösség meghatározó személyiségeinek és intézményvezetőinek figyelmét arra, hogy jelentkezzenek a www.kikicsoda.ro honlapon. /Létai Tibor: Készül a legújabb Erdélyi Magyar Ki Kicsoda? = Reggeli Újság (Nagyvárad), jún. 12./

Kolozsváron, a Főtér déli oldalába torkolló utcában áll Erdély első barokk épülete: a volt piarista templom. A templomban van egy kegykép, ami Jézus anyját ábrázolja. Egy Lukács nevű görög katolikus pap festette, s első tulajdonosa a mikeházi román ortodox templomnak ajándékozta. A csodás kép nem sokkal később huszonhat napig könnyezett. A kép végül a jezsuiták belvárosi templomába került, a templomot Mária Terézia idejében vették át a piaristák, a Kegyes Tanítók rendje. A hívők a legkülönbözőbb kérésekkel fordultak Szűz Máriához. Kérésük meghallgatásáért hálájukat apró márványtáblákba faragtatták. Majd száz év táblái sorakoznak a falon. Vannak román nyelvű táblák is. Folyik a vita: kell-e a műemléképületek falára magyarul is kiírni, hogy miről nevezetes. Pár éve azért kellett távoznia egy fiatalembernek az egyetem kötelékeiből, mert magyar feliratú táblákat helyezett el az épületben. Ugyanez az egyetem ezúttal támogatja a kisebbségek nyelvének megjelenését a városi táblákon. /Ferenczy Judit: Száz kicsi tábla. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 12./ Az eltávolított fiatalember Hatz Péter egyetemi oktató.

Négy szívből jövő írás búcsúztatta a váratlanul elhunyt Tőkés Eleket, a Báthory István Elméleti Líceum népszerű igazgatóját. – Sárkány Jenő tanártársa közel 30 esztendőn át volt barátja, tanúja Tőkés Elek életútjának, aki a nyelv és közösség szolgálatát végezte. – Péter Tünde, főtanfelügyelő-helyettes emlékeztetett: az idei tanév tragikusan kezdődött és tragikusan ért véget. 2008. szeptember 11-én itt, a Házsongárdban búcsúztak dr. Wolf Rudolftól, az Apáczai-líceum igazgatójától. Most ismét kevesebbek lettek, gyászol a Báthory-líceum, kiváló pedagógusát és nagy igazgatóját veszítette el egy személyben. Közössége és nemzete iránti elkötelezettsége példaértékű volt. – Vekov Imre a diákok nevében búcsúzott az eltávozott igazgatótól. – Káptalan Erna, a Báthory István Elméleti Líceum aligazgatója hangsúlyozta, a líceum nem egy igazgatót veszített el, hanem a Nagy Igazgatót. / In memoriam. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 12./

Június 14-én iktatják be Csíkszereda meghívott református lelkészét, Szatmári Ingridet. Elmondta, hogy kolozsvári, szülei, nagyszülei is ott születtek, ott végezte az egyetemet. A teológia elvégzése után, 1998-ban kinevezték segédlelkésznek Marosvásárhelyre, egy nagy gyülekezetbe. Utána férjhez ment, és elkerültek egy kis faluba, Magyarózdra. Két éve jöttek Csíkszeredába, a férje gyülekezeti lelkész, őt pedig a püspök kinevezte a Sapientia Egyetemre egyetemi lelkésznek. Amikor Hegyi István tiszteletes nyugdíjba ment, a presbitérium Szatmári Ingridet hívta meg helyére, a választó közgyűlés pedig döntő többséggel megválasztotta. /Takács Éva: Isten kegyelme és az emberek szeretete éltet. ” = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 12./

„Segítség, felnőttem! – Veled Uram vagy nélküled?” mottóval szervezik meg idén nyáron az erdélyi IKE-találkozót. Az Erdélyi Ifjúsági Keresztyén Egyesület idén immár tizedik alkalommal szervezi meg a rendezvényt, amelyre július 29. –augusztus 2. között kerül sor a Hunyad megyei Algyógyon, az Erdélyi IKE táborozóhelyén. /X. IKE-találkozó Algyógyon. = Krónika (Kolozsvár), jún. 12./

Az Új Magyar Szó rendszeresen újraközli magyarországi baloldali lapok cikkeit. A június 12-i számában közölte a Népszabadságból átvett két cikket /Aczél Endre: Az írás a falon, Boda András: Trianoni ájulás/, továbbá az Élet és Irodalomból /- tódor -: Média-aktivitás/ és a Heti Világgazdaságból /Egy a zászló? A Fidesz-álom vége/ is hozott cikket. /Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 12./

Az emlékiratoknak Erdélyben négyszáz éves múltjuk, hagyományuk van, memoárok mostanában is szép számmal jelennek meg. Mina László nyugdíjas brassói mérnök, egykori részlegvezető emlékezése ritkaságnak számít. A szerző Úton /Fulgur Kiadó, Brassó, 2008/ című vaskos kötete megjelent, ebben szerepet játszhatott a fordulat utáni években vállalt közéleti szerepe is. Mina László l990 és 1996 között az RMDSZ Brassó megyei elnöke volt, az indulás és alapozás hőskorában terepjárásban, bázismunkában kamatoztatta az informatika és rendszerkezelés terén felhalmozott szakmai tapasztalatait. Alaposságát a 442 oldalas könyv 106 dokumentumot tartalmazó DVD-melléklete is mutatja. A kötet terjedelmi súlypontja a megyei RMDSZ-elnök számadása. Az indulás optimizmusától a kiábrándulásig, a megkeseredettségig, végül pedig a félreállásig. A központi vezetés centralizációja ütközött össze a megyeiek önállósági igényeivel. A könyv hátsó borítójáról egy mondat: „Brassó megye magyar kisebbsége történetének a megírása még várat magára. ” Az előmunkálatok ideje elérkezett. /Krajnik-Nagy Károly: Brassói családtörténet – közéleti számvetéssel. = Krónika (Kolozsvár), jún. 12./

Dél-Erdély és a Bánság természeti, gazdasági és szociális környezetét mutatja be a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központjának A Kárpát-medence régiói monográfiasorozatában idén megjelent, kilencedik kötete. A kiadvány felvázolja az elmúlt másfél évszázad történelmi folyamatait, kitér többek között a térség népességére, településrendszerére, térszerkezeti egységeire, illetve az egészségügyi ellátási rendszerre. A 29 szerző tanulmányát tartalmazó Dél-Erdély és Bánság című kötetet június 11-én a Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet (KMEI) székházában Horváth Gyula egyetemi tanár, a könyv szerkesztője és Péntek János akadémikus, a vaskos munka lektorálója mutatta be, a moderátor szerepét Benedek József professzor töltötte be. A Kárpát-medence régiói című sorozat célja, hogy bemutassa a magyarországi és határon túli régiók, így többek között a Vajdaság, Erdély és Kárpátalja gazdasági, társadalmi, települési és természeti állapotát, értékelve a különböző változásokat. Eddig nyolc kötet látott napvilágot, amelyek közül szintén Horváth Gyula szerkesztette a monográfiasorozat első, Székelyföldről, és negyedik, Északnyugat-Erdélyről szóló részét. A most bemutatott kötet szerzői között van Bakk Miklós, Vincze Mária, Nagy Egon, Veres Valér, Benedek József és Bodó Barna. A 29 szerző többnyire a Kolozsvári Egyetemi Intézet kutatója, egyetemi tanárok és doktoranduszok egyaránt vannak közöttük. A kötetet lektoráló Péntek János elmondta, egyfajta bizonytalanságot érzett a szaknyelvi terminológia tekintetében, ami annak tulajdonítható, hogy az idősebb kutatók eddig „legkevésbé” magyar nyelven publikálhattak, a fiatalok szövegein pedig a gyakorlat hiánya érződik. A Kárpát-medence régiói című sorozatot 14 kötetesre tervezték, már folyamatban van a Dél-Alföldről szóló, tizedik kötet szerkesztése, a további kiadványok Kárpátalját, a Közép-Dunántúlt, Észak-Magyarországot, Szlavóniát és a Muravidéket mutatják be. /Ferencz Zsolt: Dél-Erdély és Bánság: tudományos munkát segítő kiadvány. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 12./

Június 12-én véget ért a 2008/2009-es tanév. Országszerte több, mint hárommillió gyermek örülhet a három hónapos vakációnak. A Kolozs Megyei Tanfelügyelőség adatai szerint Kolozs megyében közel százezerre tehető a nyári szünidőt most kezdő gyerekek száma: több, mint húszezer óvodás és nyolcvanezer tanuló. /(N. -H. D.): Befejeződött a 2008/2009-es tanév. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 13./

Jövő héten dől el, marad-e Tőkés László a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) püspöke. Az európai parlamenti választáson Tőkést ismét képviselőnek választották, az előző, csonka mandátum idején pedig Csűry István látta el a püspöki teendőket, de az ő helyettesi megbízatása lejárt. Így a KREK közgyűlése fog dönteni, hogy marad-e az eddigi felosztás, tehát az egyházkerületnek lesz tényleges és helyettes megbízott püspöke, vagy Tőkés László visszavonul, és nem tölti le az egyébként 2010-ig szóló egyházi mandátumát. Tőkés László az egyházkerület jelenét és jövőjét érintő kérdésekről azért tájékoztatta még most a közvéleményt, mert jövő héten az Amerikai Egyesült Államokban lesz, ahol átveszi a Truman-Reagan Szabadságérmet. A Kommunizmus Áldozatainak Emlékhelye Alapítvány minden évben kiosztja ezt a díjat olyan szervezetnek vagy személynek, amely/aki tanúbizonyságát adta az egy életre szóló elkötelezettségnek a szabadság és a demokrácia, valamint a kommunizmus és a zsarnokság minden formájával szembeni ellenállásról. Bátori Gyula volt lelkészről kiderült, hogy besúgóként tevékenykedett. A már korábban leleplezett egykori nagyvárad-rogériuszi lelkipásztor, Fazakas Sándor besúgói múltjáról is újabb adalékokkal szolgált Tőkés. A nyugat-európai és kanadai magyarság feltérképezése, megtévesztése volt a többi mellett Fazakas feladata. A lelkész 1991-ig tevékenykedett, tehát a rendszerváltás után is. Az egykori püspökjelöltet, Fazakas Lászlót, a margittai tiszteletest, aki Fazakas Sándor testvére, parlamenti képviselőnek is megválasztották, de pártja lemondatta. További négy lelkészt is beléptettek ugyan a Securitatéba, de ők mégsem jelentettek, így inkább a megfigyeltek csoportjába tartoznak. A politikai és közéleti legmagasabb körökben fordult meg valamikor, sőt napjainkban is Bartha Tibor. Tőkés László húgának, Eszternek a hajdani férje még a saját esküvőjének napján is jelentett. Az 1989 óta Magyarországon élő egykori szekus tevékenységét az EP-képviselő rendkívül veszélyesnek nevezte. Bartha negyedóránként jelentett sógoráról és apósáról. Hermán M. János arra hívta fel a figyelmet, hogy ezen lelkészek közül senki sem bánta meg tettét, senki nem vallotta be, és nem is kért bocsánatot. Nemsokára bemutatják az erről, az 1948-1989 közötti korszakról szóló Molnár János-könyvet, a Szigorúan ellenőrzött evangéliumot. /Megyeri Tamás Róbert: Az esküvője napján is jelentett. A szekus lelkészekről számoltak be. = Reggeli Újság (Nagyvárad), jún. 13./

Napjainkban egyre több fiatal nyúl a drogokhoz, nem is tudva, milyen komoly következményekkel járhat ez. Kalóz János György azok közé tartozik, aki drogozott, majd változtatott életén, a csíkszeredai pszichológus elsősorban a drogprevenció témájával foglalkozik. Elmondta, hogy Romániában jelenleg egyetlen állami drogprevenciós szervezet, a 2003-ban alakult Nemzeti Drogellenes Ügynökség (Agentia Natioanala Antidrog – ANA) működik. 2005-ben született egy törvény, amelynek értelmében minden megyében létre kell hozni drogprevenciós központot. Kalóz János György többnyire Kolozsváron és Csíkszeredában dolgozik, Csíkszeredában van egy pszichológiai rendelője is, Kolozsvárra inkább meghívásra megy. /Ferencz Zsolt: „Kollégáim néha egyszemélyes szervezetnek neveznek” Beszélgetés a drogprevencióról Kalóz János pszichológussal. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 13./

Dr. Varga Attila RMDSZ-es parlamenti képviselő lemondott az Identitas Alapítvány elnöki tisztségéről. Döntését munkakörének bővülésével indokolta, továbbá azzal, hogy komoly nézeteltérései voltak néhány emberrel a szatmárnémeti városi RMDSZ-szervezet vezetőségének köréből. Az alapítvány az RMDSZ Szatmár megyei választmányából áll, ők döntenek utódjáról. Varga Attila elmondta: a parlamenti munkán kívül ősztől a Babes-Bolyai Tudományegyetem kolozsvári és szatmárnémeti tagozatai mellett a Sapientia jogi karán is tanít majd. Az Identitas Alapítvány csapatából távozott még két alapember, Gnánt (Krammer) Csilla és Kovács Jácint. „A szatmárnémeti városi RMDSZ-szervezetnél morális romlás, értékromlás, és színvonalromlás tapasztalható, ezért belső önvizsgálatra van szüksége” – jelentette ki Varga Attila. /Babos Krisztina: Lemondott Varga Attila. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), jún. 13./

Június 17-én a kézdivásárhelyi Céhtörténeti Múzeumban Miniatűr történelem az őskortól az 1848–49-es szabadságharcig címmel ólomkatona-kiállítás nyílik. A tahitótfalusi Homoki Gyula gyűjteményéből származó, kézi festésű miniatűr ólomkatonákat vitrinekben és terepasztalon láthatja a közönség, történelmünk híres csatáit megjelenítve. A tárlatot Demeter László történész, Erdővidék Múzeumának vezetője nyitja meg. /Iochom István: Ólomkatonák a Céhtörténeti Múzeumban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 13./

A miklósvári Kálnoky-kastély nagy része nem lakható, de így, megkopottan is ideális otthont nyújt kiállítások számára. Ezt hangsúlyozta Demeter János megyei tanácsi alelnök is a hat képzőművész – Baász Orsolya, Éltes Barna, Kristó Róbert, Péter Alpár, Sipos Gaudi Tünde, Vetró Bodoni Zsuzsa – munkáiból álló, Háromszéki útirajzok című kiállítás megnyitóján, illetve a tárlat anyagát tartalmazó könyv bemutatóján. A közel száz fehér-fekete rajzon a megye ismert templomai, kastélyai, udvarházai mellett helyet kaptak szomorúbb külsejű, de a magyar szemnek és észnek sokat mondó, történelmi korszakról mesélő portái, sőt, rég az elhunytak emlékét őrző temetők is. /(Hecser): Útirajzok a Kálnoky-kastélyban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 13./

Aradon a korabeli civilszervezetek, mindenekelőtt a Kölcsey Egyesület, a Honvédegylet, a Kossuth és az Asztalos Asztaltársaság, a Színügyi kiharcolták a hármas célt, amellyel méltó emléket állítottak az 1849. október 6-án a várban és a közeli mezőn kivégzett 13 honvédtábornoknak: a vesztőhelyi obeliszket, a Szabadság-szobrot és a ‘48-as ereklyemúzeumot. A vesztőhelyi obeliszk, a Szabadság-szobor túl nagy szálka volt Ferenc József szemében. Az aradi szoboravatásról 1890. október 6-án –óvatosságból – testületileg hiányoztak a politikusok. Voltak Arad város, a megye egykori szellemi nagyságaira utaló táblák is: Munkácsy Mihály aradi éveit megörökítő, illetve a Fábián Gábor-házon elhelyezett tábla Aradon. Radnán Kossuth utolsó hazai földön eltöltött éjszakájának emlékére vagy Majláthfalván az iskolaalapítók tiszteletére elhelyezett tábla, többek között. Arad műszaki nagyjairól nem emlékeztek meg eleink. Boros Béniről, a zseniális vasútépítő mérnökről teret neveztek el ugyan, de az ACSEV-palota fala, ahol élt és alkotott, azóta is üresen maradt. Weitzer Jánosnak is volt egy kis mellszobra a gyárudvaron, akárcsak az élesztő- és szeszgyárat alapító Neuman fívérek közül Edének, de ezekről csak a gyár dolgozói tudtak. A két világháború közötti időszak első felében eltüntették a magyar vonatkozású szobrokat, táblákat a város köztereiről, parkjaiból és a házfalakról. A ‘70-es évek derekán emléktáblák tűntek fel a munkásmozgalom különböző mozzanatairól (Ujj János könyvében megtalálható a teljes ”választék.) 1989 után elsőként egy román és egy magyar nyelvű emléktábla jelent meg Tóth Sándor, a forradalomban Aradon hősi halált halt hódmezővásárhelyi magyar sofőr mementójaként. Aztán a minorita kultúrház előcsarnokának falán helyezhették el a hálás utókor apró jeleit: Tóth Árpád Aradon született költő, Lóczi Lajos geológus földrajztudós, Znorovszky Attila népművelő, majd Simonyi Imre ezredes, az aradi vár egykori rabja kapott emléktáblát. A református templomban Fábián Gábor polihisztorról, a Magyar Tudományos Akadémia tagjáról, a templom egyik alapítójáról és Kazinczy Lajosról emlékeztek meg táblaavatással, a minorita templomban a másik három ‘48-as aradi mártír – Ormai Auffenberg Norbert, Lenkey János és Hauck Alajos – kapott közös emléktáblát. Később sikerült felállítani az első utcai táblát Damjanich tábornok emlékére. Következett Rozsnyay Mátyás, a tudós gyógyszerész. Közben szaporodtak román részről is a megjelölésre érdemes épületek. Bukaresti sugallatra hatalmas csúsztatással szövegezték meg a pályaudvar peronján elhelyezett táblát az aradi vasút 150 évéről: Romániának az akkori eseményekhez semmi köze nem volt. Se Arad, se Kürtös nem tartozott oda. Sőt még Románia se volt, csak különálló fejedelemségek. /Puskel Péter: Emléktáblák a régióban. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 13./

A Vajdaság keleti részén, a közép- bánáti magyarlakta települések egy részén gondok vannak az iskolák első osztályainak megnyitásával – derült ki az újvidéki Magyar Szó június 11-i összeállításából. Ennek oka egyrészt az, hogy évről évre kevesebb az iskoláskorú gyermek, másrészt, hogy a magyar szülők egy része is szerb osztályba íratja gyerekét. Ez utóbbi miatt került veszélybe az udvarnoki (Banatski Dvor) és a nezsényi (Neuzina) magyar osztatlan tagozatok – különböző korú gyermekekből összevont osztályok – fennmaradása. A vidék legnagyobb magyar többségű településén, Muzslyán egyelőre sikerül fenntartani a magyar osztályokat. Hallai Zoltán, a Szervó Mihály Általános Iskola igazgatója őszre 43 magyar elsősre számít, kettővel többre, mint amennyi a mostani tanévben volt. A nagybecskereki (Zrenjanin) Sonja Marinkovic Általános Iskolában, ahol ebben a tanévben csak négy magyar elsős volt, ősszel 13 lesz, de közülük valószínűleg csak hármat íratnak magyar osztályba. Szentmihályon ősszel 15 gyerekkel indul a magyar első osztály, a lukácsfalvi osztatlan tagozatba pedig két elsőst írattak be. Erzsébetlakán nyolc magyar elsős lesz, ami lehetővé teszi egy második osztatlan tagozat indítását. Magyarittebén kilenc magyar elsős kezdi el az iskolát, Torontáltordán pedig tizenkettő. A tamásfalvi osztatlan tagozatba egyetlen új gyereket se írattak be a 2009–10-es tanévre. Nezsényben és Udvarnokon nem a gyerekhiány, hanem a magyar szülők hozzáállása okoz gondot. Nezsényben, ahol kétezer magyar él, ugyanis öt magyar elsős is lehetne, de a szülők egyike sem akarja gyerekét magyar osztályba küldeni. Udvarnokon a magyar osztatlan tagozatnak a most záruló tanévben két elsőse és három harmadikosa van, de a szülők már jelezték, hogy őszre egy gyereket sem szándékoznak oda íratni. /Fogynak a magyar iskolások a Vajdaságban. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 13./

Hol kezdődik a Székelyföld? Dunaszerdahelyen éppen olyan éneklő méltósággal ejtik a magánhangzókat, mint Gyergyócsomafalván vagy Kézdiszentléleken. A Pozsony melletti Egyházgelle lakói kijelentik, hogy ők bizony székelyek. Az öröm és vigalom helyét nyomban fölváltotta a szakmai érdeklődés. Révkomáromi történészek megerősítették, hogy a hat székely nem egyikének, az Adorján-nemnek Posony-ági székelyei nevezték el Csallónak a Duna-ágak közé szorult kis vidéket, Csallóközt. Burgenlandban, a Lajta mellett ma is székely mezőn kaszálnak, székely kútból isznak, ha megszomjaznak, a kocsmai pálinka neve is „székely lé”! Tréfásan „szekler” a szekér neve. A magyarországi Vas megyében a falusi építkezések hasonlítanak a sóvidéki vagy Nyikó menti falu épületeihez. Révkomáromban, a Duna Múzeumban állították ki azokat a késő avar kori leleteket, amelyeket a nyolcvanas évek végén tártak föl a Hajógyár területén. Trugly Sándor régész múzeumőr mondotta, hogy a kincseken látható gazdag mintatár minden darabja és mintája föllelhető a faragott székely kapukon: a tulipán, a rózsaszirom, a palmetta és az életfa kacskaringós indája. Akkor, hol kezdődik a székelyek földje? Balási Gábor A székelyek nyomában című, romantikával átitatott szép könyvében gyakorlatilag László Gyula kettős honfoglalásának elméletét támasztja alá. Hol végződik tehát a Székelyföld? Nem Székelykocsárdnál és nem Földvárnál, Nem Gyimesbükknél vagy Berecknél, annyi bizonyos. De Focsani-nál éppúgy, mint Pozsonynál, Bécsnél, Varsónál, Királyhelmecnél. Ez utóbbi bodrogközi kisváros lakói mind a mai napig büszkén állítják, hogy ők azon székelyek leszármazottai. A Székelyföld tehát ott kezdődik, ahol a magyar történelem! Székelyek nyomaira lehet bukkanni az Őrségben, Zalában, Tolnában, Békésben, Szolnokban, Szabolcsban, Bácskában, Muraközben és mindenütt, ahol magyarok élnek! /Bereczki Károly: Hol kezdődik a Székelyföld? = Népújság (Marosvásárhely), jún. 13./

Százharminc éve, 1879. június 10-én született Kolozsvárott Szabó Dezső író, publicista, a két világháború közötti szellemi élet egyik legvitatottabb alakja. A kolozsvári református gimnáziumban, majd a budapesti egyetem magyar-francia szakán tanult, az Eötvös Kollégium ösztöndíjasa volt. 1908-tól Nagyváradon, Székelyudvarhelyen, Sümegen, Ungváron és Lőcsén is tanított, s mindenhonnan botrányos körülmények közepette helyezték tovább. A Nyugat és a Huszadik Század című folyóiratok körébe került, de Az individualizmus csődje című tanulmánya körül támadt vita után szakított a liberális, polgári beállítottságú lapokkal. Az 1918-as őszirózsás forradalmat, majd a Tanácsköztársaság kikiáltását is üdvözölte, de a lelkesedést hamarosan mély kiábrándultság követte, s a proletárdiktatúra elől vidékre menekült. 1918-ban fejezte be legismertebb művét, Az elsodort falut. A magyarságról, a népről vallott nézeteivel a népi mozgalom előfutárává, eszmei úttörőjévé vált. 1925-ös Segítség! című pamfletregényében a kor szellemi-erkölcsi romlottságát támadta, az 1930-as évektől kezdve a német befolyás erősödésének veszélyeire figyelmeztetett. 1934-ben indította el a Ludas Mátyás Füzetek című egyszemélyes folyóiratát, melynek 1942-ig nyolcvan száma jelent meg. Életének utolsó éveiben az Életeim című önéletrajzi kötetének megírása foglalta le minden idejét, a mű majd csak 1965-ben jelenhetett meg /cenzúrázva/. Budapest ostroma idején magányosan, az állandó nélkülözéstől legyengülve halt meg 1945. január 13-án. /130 éve született Szabó Dezső. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 13./

Megalakulásának 20. évfordulóját ünnepelte idén a kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület. A Gazda József művészettörténész alapította szervezet az elmúlt két évtized alatt olyan képzőművészeti fórummá nőtte ki magát, amely képes volt évről évre mozgósítani a hazai, sőt részben az anyaországi művészeket is. Az évente megrendezett Csoma-kiállítások népszerűségét a résztvevők száma is igazolja, amely esetenként jócskán meghaladta a félszázat. A kovásznai Városi Képtárban április közepén megnyílt Fények című tárlat 67 alkotó munkáját mutatja be, a kiállítást Vetró Bodoni Sebestyén András brassói és Vetró Bodoni Zsuzsa kézdivásárhelyi képzőművészek rendezték. /Várallyay Réka: Ünnepi Csoma-kiállítás. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 13./

A kolozsvári Szent Mihály-templom Szent Cecília kórusa és kamarazenekara zenés időutazásra hívja az érdeklődőket június 14-én. A hangverseny műsorában a régi idők zeneművei mellett kortárs művek is szerepelnek, így Terényi Ede Mennynek királynéasszonya és Orbán György Daemon irrepit callidusa. A hangversennyel párhuzamosan vetítés is lesz az építészeti és képzőművészeti értékekről. Búcsúzóul negyedórás toronymuzsika szólal meg a templom tornyából, amelyet Hirschler József plébános utasítására alakíttattak ki erre a célra a XIX. század elején. /Potyó István: Ezer év muzsikája. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 13./

A Mezőpetriben született Merli Rudolfot 1959. május 24-én szentelte pappá Márton Áron püspök. Harminc évig szolgált a szatmári egyházmegye különböző plébániáin, az utóbbi két évtizedben pedig Németországban, az Augsburg egyházmegyei Bubesheimban. Aranymiséjére hazajött, hogy május 30-án szülőfaluja közösségében adjon hálát Istennek. Németországban a Heimatbrief – a kitelepült, az ősei származási helyére visszatért szatmári svábok lapja – hasábjain sorozatban jelentette meg a szatmári egyházmegyében lévő sváb községek rövid monográfiáját. Írásait a Szatmári Friss Újság közölte újra. A sorozatot a Csirák Csaba szerkesztette Otthonom, Szatmár megye sorozatban adták ki 2002-ben Harminckét település története címmel. Merli Rudolf a néhai dr. Vonház István, mezőpetri származású tudós professzor 1931-ben Pécsen megjelent munkáját – A Szatmár megyei német telepítés – adta ki, újra saját költségén. Merli Rudolf tovább kutatott, ennek lett a gyümölcse a Mezőpetri története (1999) és a Mezőfény története (2001) című monográfia. Papi elmélkedéseit A csend szava című kötetében jelentette meg. /Máriás József: A hűség szava mindig hazahív. Merli Rudolf aranymiséje Mezőpetriben. = Vasárnap (Kolozsvár), jún. 14./

Romániának, egy kivétellel, minden gazdasági mutatója jobb, mint a magyarországiak, azonban mára mindkét ország recesszióba fordult. Romániában az idén várhatóan négyszázalékos gazdasági visszaesés várható, miközben Magyarországon hét százalék körüli adatokat jeleznek előre. Bukarest nagyságrendekkel kevésbé adósodott el, alacsonyabb inflációt könyvelt el. Romániának a vállalkozók szempontjából sokkal kedvezőbb az adórendszere. „Az ország re-cesz-szi-ó-ba lépett” – szótagolta Traian Basescu államfő a kormány június 14-i rendkívüli ülésén tett váratlan látogatása alkalmával. Az elnök oktató hangnemben szólította fel a minisztereket, gyorsítsák fel a válságellenes intézkedéseket. A nemzeti jövedelem Magyarországon az uniós átlag hatvan százaléka, Romániában mindössze 40-45 százalékát éri ez el. Magyarország –a Valutaalap nyomására – rendkívül szigorú költségvetési politikát igyekszik végrehajtani, ami miatt hatalmas a társadalmi elégedetlenség. A munkanélküliségi ráta májusban Romániában 5,8 százalék volt, és az állástalanok száma elérte az 525 ezret. Ezzel szemben Magyarországon csaknem tízszázalékos a munkanélküliségi ráta, s ezzel a tízmilliós lakosságú országban az állástalanok száma 400 ezren felül van. /Kovács Zsolt, Nagy Vajda Zsuzsa: Magyarország: gazdag testvérből szegény rokon. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 15./

Az a tény, hogy anyanyelvem magyar, és magyarul beszélek, gondolkodom s írok, életem legnagyobb eseménye, melyhez nincs fogható. Nem külsőséges valami, mint a kabátom, meg olyan sem, mint a testem. Mélyen bennem van, vérem csöppjeiben, idegeim dúcában, metafizikai rejtélyként – idézte Kosztolányi Dezső szavait Cseke Péter professzor, a 2006–2009-es újságíró évfolyam június 13-án tartott ballagásán. A BBTE Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi Karának új szárnyában tartott ünnepségen a professzor elsőként a szülőknek mondott köszönetet, amiért anyagilag lehetővé tették, hogy a húsz fiatal tanulhasson. Reményét fejezte ki továbbá, hogy a mesteri és a doktori programba való bekapcsolódásra is biztatják majd a gyermekeiket. /F. Zs. : Ballagtak a BBTE újságíró szakos diákjai is. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 15./

Egy hónappal ezelőtt a Székely Nemzeti Tanács elnöke bejelentette be, hogy az SZNT kezdeményezésére sikerül virtuális térben megjeleníteni a Székelyföldet, a siculitas rövidítéseként – a.sic legmagasabb szintű doméniumnévvel. Izsák Balázs ezt a székely autonómiatörekvés győzelmeként értékelte. Székedi Ferenc újságíró megmagyarázta, a.sic névhez pénz kell, nem pedig hősiesség. A jelenlegi romániai törvények a közigazgatásban csak.ro-t és .gov-t engedélyezik. A.sic névvel ugyanúgy lehet játszadozni, mint a nemzeti érzelmekkel. /Székedi Ferenc: Játék a szavakkal. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 15./

Újraválasztották a Fidesz elnökének Orbán Viktort, valamint ismételten bizalmat szavaztak a Fidesz négy jelenlegi alelnökének is június 13-án Budapesten, a párt XXIII. Kongresszusán. Orbán Viktor megválasztása után arról beszélt: nincs kiegyezés a Gyurcsány–Bajnai-korszakkal, amely megkezdte saját maga átmentését. A Fidesz elnöke 1216 érvényes szavazatból 1211 igen szavazatot kapott. A határon túli magyarok képviseletében felszólaló Tőkés Lászlót vastapssal fogadták. Az újonnan megválasztott európai parlamenti képviselő a Kárpát-medencei magyarok közös európai képviseletét szorgalmazta. /Újraválasztották Orbán Viktort. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 15./

Csáky Pál, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke kizárta, hogy a jövő évi parlamenti választás előtt az MKP választási koalícióra lépjen a Híddal, azzal az új szlovákiai magyar párttal, amelyet az MKP-ból kilépett képviselők alapítottak. A Híd megalakulását Pozsonyban jelentette be Bugár Béla, az MKP volt elnöke azon képviselők nevében, akik egy hete kiléptek a Magyar Koalíció Pártjából, mert nem értenek egyet a vezetés politikai stílusával. Bugár úgy vélte: alaptalan az az aggodalom, hogy két magyar párt vetélkedése esetén a szlovákiai magyarok parlamenti képviselet nélkül maradhatnak. Csáky szerint a Híd nem más, mint „gazdasági érdekcsoport”, illetve „a hazugság és az emberbutítás pártja”. /Csáky: nincs magyar koalíció. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 15./

Egy nemzetnek akkor van vége, amikor megszűnik a nemzet cselekvési képessége, s a kárpátaljai magyarság most ennek az állapotnak a közelében van – mondta a Fidesz XXIII. tisztújító kongresszusán június 13-án Budapesten Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetségének (KMKSZ) elnöke, majd felhívta a figyelmet arra is: a magyar nemzeti kisebbségek megmaradását illetően a magyarországi politikai harc a fő hadszíntér. A nemzet tagjainak áldozatvállalásából áll össze a nemzet, ez teszi lehetővé, hogy a közösség együttesen tudjon cselekedni. Ahogy ez a képesség megszűnik, a lélektelenné vált etnikai testet rövid idő alatt ,,bedarálják” – mondta Kovács Miklós. A KMKSZ elnöke úgy vélekedett, egy nemzetnek nem úgy van vége, hogy az utolsó magyar is asszimilálódik, elmegy külföldre, hanem úgy, hogy megszűnik a kollektív cselekvés képessége. /Kovács Miklós: bénultság Kárpátalján. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 15./

A Transylvania Trust Alapítvány 2008-ban hozta létre a médiadíj kitüntetést azon médiaszakemberek és újságírók részére, akik a romániai épített örökség helyzetének kérdéskörével rendszeresen foglalkoznak. Az első díjkiosztó ünnepség június 15-én volt a bonchidai Bánffy-kastélynál, a nyertesek: Balázs János újságíró és Berszán-Árus György operatőr, mindketten a Román Televízió magyar adásának munkatársai. /Köllő Katalin: Médiadíj az épített örökségért. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 15./