A balkáni országok európai integrációjáról, a határon átnyúló pályázatok témájáról, a Nabucco gázvezetékről és az európai Duna-stratégiáról tárgyalt egyebek között a román, a szerb és a magyar külügyminiszter július 18-án Temesváron. „Szerbia az utóbbi időszakban olyan fontos lépéseket tett az európai integráció ügyében, melyeket figyelembe kell venni, amikor az állampolgárok szabad mozgásáról és a kereskedelmi megállapodásokról beszélünk a jövőben” – jelentette ki Cristian Diaconescu román külügyminiszter. A temesvári találkozó a negyedik háromoldalú román– szerb–magyar külügyminiszteri tárgyalás, melyet háromévnyi kihagyás után rendeztek meg. Balázs Péter magyar külügyminiszter kifejezte reményét, hogy a jövőben gyakrabban lesznek ilyen egyeztetések. Vuk Jeremics szerb külügyminiszter hangsúlyozta, hogy a három fél között politikai konszenzus van a vízumkérdésben, s jövőre valósággá válik, hogy a szerb állampolgárok szabadon közlekedhetnek a két másik országban és az egész Európai Unióban. /Három miniszter a hármas határon. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 20./

Hiába tiltakoztak a magyarok otthon és külföldön, a szlovák államfő kihirdette a nyelvtörvény módosítását. A felvidéki magyarság jogait súlyosan korlátozó jogszabály ellen az egyetlen lehetőség Brüsszel, de kérdéses, hogy az uniós fórumok képesek és készek-e konkrét ellenlépéseket tenni az ügyben. Ivan Gasparovic szlovák államfő július 17-án aláírta az államnyelvtörvény módosítását. A törvény előírja, hogy a nyilvános érintkezésben ezentúl szlovákul kell használni a szlovákiai földrajzi elnevezéseket. A kórházakban, egészségügyi és szociális intézményekben csak ott beszélhet a személyzet magyarul a pácienssel, ahol legalább 20 százaléknyi magyar él, a kisebbségi iskoláknak két nyelven kell vezetniük az összes dokumentációt. A nyelvtörvény megsértéséért akár 5000 eurós pénzbüntetés is kiszabható. A módosított nyelvtörvény a két szlovákiai magyar párt, a Magyar Koalíció Pártja (MKP) és a nemrég megalakult Híd szerint korlátozza a kisebbségek anyanyelv-használati jogait, és sérti jelenlegi jogállásukat Szlovákiában. Az MKP tervezi, hogy az államnyelvtörvény ügyét az alkotmánybíróság elé viszi. Az Európai Parlament frissen megválasztott elnöke, Jerzy Buzek szerint a törvény nemcsak a magyaroknak árt, hanem az európai integráció szellemiségének és a demokrácia elveinek is. Bírálta a törvényt a német néppárti Michael Gahler is, aki szerint „Szlovákia megszegi az EU-ban elfogadott standardokat és figyelmen kívül hagyja az Európa Tanács ajánlásait, amelyek a kisebbségi nyelvek kiterjedt használatáról rendelkeznek”. A német képviselő – aki az EP külügyi bizottságának alelnökeként nyilatkozott – hozzátette, hogy amennyiben a törvény életbe lép, Szlovákia „lejáratja magát” és „visszatér a totalitarizmushoz”. Brüsszel óvatosságát mutatja a Benes-dekrétumokkal kapcsolatos állásfoglalás is. A magyar és a német kisebbség kollektív bűnösségének elvére alapozó jogszabályokat megerősítő, 2007. szeptemberi parlamenti határozatot a Bizottság elintézte azzal, hogy a dekrétumok már nem alkalmazhatók, mivel az azokban szereplő határidők lejártak. /Sz. L. : Szlovák nyelvtörvény: uniós ügy lesz? Szlovák nyelvtörvény: uniós ügy lesz? = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 20./

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) július 17-én Érmihályfalván tartott közgyűlésén Csűry István püspök-helyettes vette át Tőkés László püspöktől az egyházkerület vezetői tisztségét. A püspökválasztás november 20-án lesz, a megbízott püspök addig látja el a vezetői feladatkört. Csűry elmondta: ő maga is indulni fog. A KREK megbízott püspöke feladatának tartja az egyházkerületben Tőkés László vezetésének ideje alatt elindult átvilágítás folytatását, amely a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) által rendelkezésre bocsátott dokumentumok alapján a volt besúgók kilétének felfedésére irányul. Csűry kiemelte, hogy Molnár János Szigorúan ellenőrzött evangélium című könyve nem az egyházkerület által végzett múltfeltáráshoz kapcsolódik, hanem független történészi kutatómunka eredménye, s az idő dönti majd el, milyen párhuzamok bukkannak fel a könyv, illetve a KREK által kiderített információk között. Novemberig az is eldőlhet, létrehozzák-e Tőkés László számára a KREK tiszteletbeli püspöki tisztségét. /Nagy Orsolya: Tőkés László átadta a püspökséget Csűry Istvánnak. = Krónika (Kolozsvár), júl. 20./ Tőkés László leköszönő püspök beszámolt a közgyűlés előtt az elmúlt tizenkilenc év legfontosabb eredményeiről, sikereiről. Kiemelkedőnek tartotta a Sulyok István Főiskola, majd a Partiumi Keresztény Egyetem létrejöttét, továbbá a KREK-nek az autonómia ügyében vállalt szerepét. A közgyűlésen heves vitát váltott ki Molnár János most megjelent könyve, mely a református egyház múltjával foglalkozik, valamint nevükön nevezi azokat a papokat, akik lelkészként együttműködtek a Securitatéval. Mivel a jelenlegi megbízott püspök neve is szerepel a könyvben, Csűry István felmutatott a közgyűlésnek egy nevére szóló igazoló okmányt, amelyet még korábban állított ki számára a CNSAS, s amely szerint nincs arról hitelt érdemlő okirat az irattárban, hogy együttműködött volna a Securitatéval. /Sütő Éva: KREK-közgyűlés Érmihályfalván. Történelmi időben, történelmi helyen. = Reggeli Újság (Nagyvárad), júl. 20./

Székelyföld nem képes összehangoltan érvényesíteni a térség érdekeit az állammal szemben – nyilatkozta László János, az Arkum cégcsoport elnöke. – A székely megyéket is magában foglaló központi régió (Maros, Szeben, Fehér, Hargita, Kovászna és Brassó megye) rendre kimarad a turisztikai támogatásokból. Hargita és Kovászna megye egyetlen közös programot bonyolított le az utóbbi időben, a Borvíz útja című rendezvényt, amely a gyógyturizmust kívánta fellendíteni. Több hasonló kezdeményezést kellene indítani. László János szerint a krumplitermelést a pálinkáéhoz hasonlóan székelyföldi márkanévvé lehetne fejleszteni. Fel kellene éleszteni a régi székely gyümölcsféléket, a helyi szilvafajtákat, a jonatán és a batul alma termesztését. /Nagy Vajda Zsuzsa: Gyengélkedik a székely lobbi. László János szerint a tanácsok feladata lenne népszerűsíteni a turizmust. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 20./

A Csíkszeredai Régizene Fesztivál megnyitója július 19-én volt. Péter Boglárka, a fesztiváliroda vezetője elmondta, hogy a tavaly elindított nyári egyetemet a jövőben is szeretnék megerősíteni. Tavaly a reneszánsz év rendezvényhez igazodtak, idén pedig – a 30 éves jubileumi fesztiválhoz közeledve –, a hasonló múlttal rendelkező közép-kelet-európai régizenei mozgalmakra irányítanák a figyelmet. Az idei események helyszíne Csíkszereda és Gyergyószárhegy lesz. /Horváth István: A harminchoz közel. Huszonkilencedszer rendeztek meg a Régizene Fesztivált. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 20./

Július 19-én, vasárnap zárt a XI. Marosszéki Népzene- és Néptánctábor. A Folk Center Alapítvány szervezte Jobbágytelkén, ahol családias, erdélyi hangulat várta az odaérkezőket. Nyárádmagyarósi, jobbágytelki, más nyárádmenti táncokat tanulhattak naponta haladók és kezdők. Táncház és folkkocsma minden este, felléptek hagyományőrző együttesek, adatközlő zenészek, táncosok és énekesek. Néprajzi előadásokat tartott Barabás László, Szabó György, Márton Béla és Márton Levente. Több mint kétszázan jöttek el az idei táborba, hatvan százalékuk erdélyi, harminc százalékban magyarországiak, a többiek a Vajdaságból, Belgiumból, Spanyolországból, Amerikából érkeztek. /Bölöni Domokos: Néptánctábor Jobbágytelkén. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 20./

Mintegy száz kiállító, köztük néhány magyarországi, hozta el portékáját a 15. alkalommal megrendezett Nagyváradi Népművészeti Vásárra. Talán az emberpróbáló kánikula volt az oka annak, hogy a korábbi évekhez képest idén kisebb érdeklődés övezte a rendezvényt. /Népi alkotók seregszemléje Váradon. = Krónika (Kolozsvár), júl. 20./

Orbán Viktor a kilencvenes évek kezdeteitől résztvevője a Bálványosi Szabadegyetemnek. A huszadik évforduló múltidéző előadásain ő volt a leggyakrabban emlegetett szereplő. A Háromszék exkluzív interjút készített Orbán Viktorral. Kultikus hely lett lényegében, talán ebben lehet összefoglalni a bálványosi tábor történetének lényegét, mondta Orbán Viktor. Mindenki, akinek fontos a határon túli magyarok ügye, az ide el szokott jönni. Összetart egy olyan közösséget, amely a gazdasági, szellemi, politikai életben egyre nagyobb szerepet betöltő nemzedékhez tartozik. A magyar összefogás megszületése után a helyzet zűrösebb, mint valaha. Eddig voltak, akik együttműködtek a román kormányzó pártokkal, mert az itteni magyar közösség szempontjából ezt látták a legcélravezetőbb megoldásnak, a magyarság másik része pedig bírálta őket. Aztán létrejött a megegyezés. Eddig csak két szereplő között kellett eligazodni, most már legalább három között, és akkor még civil kezdeményezéseket nem is említette. Egyelőre a zűrzavar megértése köti le erőit, mondta. Európában és Magyarországon most zárul le egy korszak, Közép-Európában ezt az átmenet húsz évének nevezhetjük. Erdélyben, a magyar közösség életének történetében is befejeződött egy korszak, el kell dönteni, hogy most mi legyen. Az európai szinten való fellépés, a magyar ügy képviselete összefogást igényel. Orbán szerint új stratégiát kell kidolgoznia az erdélyi magyarságnak. Ez nem az ő dolga. A magyarság megmaradásának fontos, de nem döntő kérdése az autonómia. A magyar közösség megmaradásának döntő kérdése az emberi minőség, ami leginkább a családokban meg a gyerekszámban ölt testet. Az elmúlt húsz évben többet temetünk, mint keresztelünk. Amíg a demográfiai folyamatok nem változnak meg, addig egy elfogyásra ítélt közösség maradunk. Ha félünk a gyerektől, ha félünk az azzal járó felelősségtől meg munkától, akkor azok, akik nem félnek mindettől, túlnőnek rajtunk, és mi el fogunk tűnni, mondta. Magyarország ma lehangoló példát mutat a határon túli magyarok számára. Nemzeti megújulásra volna szükség, amely magában foglalja a kultúrát, a gazdaságot, a politikát, s amelynek lényege az önbizalom volna. Ebben szerepük van az egyházaknak, a szellemi élet embereinek, a politikusoknak. Egy kormányváltás Magyarországon, egy más szellemiség, önbizalomtól duzzadó kormánypolitika, amely világos célokat tűz ki, megváltoztatja a közfelfogást, és azután meg fog változni minden, mondta Orbán Viktor. /Farcádi Botond és Farkas Réka: Nemzeti megújulásra van szükség (Interjú Orbán Viktorral). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 21./

Salamon Márton László, a lap felelős szerkesztője vezércikkében Orbán Viktort, a Fidesz elnökét támadta, amiért Tusnádfürdőn kiállt Traian Basescu államfő mellett. Ez Orbán Viktor pökhendiségét mutatja, minősített a cikkíró. /Salamon Márton László: Az orbáni mankó. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 21./

A nyári vakációzások idején sem szünetel az aláírásgyűjtési akció, amelynek célja kiharcolni, hogy a kolozsvári köztéri feliratok három – román, magyar és német – nyelvűek legyenek. /Még mindig tart az aláírásgyűjtési akció. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 21./

Mintegy 1800 székelyföldi helyi tanácsost, polgármestert és alpolgármestert vár – nemzetiségtől és párttól függetlenül – a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) arra a nagygyűlésre, amelyet Székelyudvarhelyen tartanak szeptember 5-én Székelyföld autonómiájának ügyében – jelezte Izsák Balázs, az SZNT elnöke, aki a sajtóhoz is eljuttatta a rendezvény meghívóját. „Az RMDSZ és az EMNT többszöri felkérésünknek tettek eleget, amikor a nagygyűlés megszervezéséről döntött. Időközben azonban a szervezési munkát, a keretet magunkra vállaltuk” – magyarázta Izsák, hozzátette: „Szász Jenő, az MPP elnöke szintén arról tájékoztatott, hogy tanácsosaik eljönnek a nagygyűlésre. ” /Nagygyűlés Udvarhelyen. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 21./

Milyen lépéseket lehet és kell tenni a közeljövőben a Székelyföld fejlesztéspolitikájában? – erre a kérdésre keresték a választ hét végén Csíkszeredában a Sikeres Székelyföld térségfejlesztési szakmai fórumon. A Vidéki térség – szakmai tudás címmel megtartott első munkaülés a régió utóbbi húsz évének legátfogóbb konferencia- és műhelysorozatának nyitó motívuma kívánt lenni, melyen székelyföldi és meghívott szakemberek tartottak előadásokat.,,Nem konferenciázgatni akarunk, hanem elképzeléseket és ötleteket felvonultató és ütköztető, hangsúlyosan szakmai jellegű fórumot teremteni – fogalmazott a fórum első ülésén részt vevő mintegy harminc szakértő. A fórumsorozat Hargita és Kovászna megye önkormányzatainak közös kezdeményezéseként jött létre. Borboly Csaba, Hargita megye tanácselnöke így fogalmazott: ,,Ahhoz az elmúlt 19 év futó elemzése is elég, hogy kijelentsük: nem elég holdas-napos zászlót a magasba emelni, a Székelyföldnek biztos kézzel, értelmezhető vonásokkal megrajzolt jövőképre van szüksége. A Sikeres Székelyföld néven indított fórumon szakmai érvekkel alátámasztott, módszertanukban is helytálló javaslatokat és kreatív ötleteket, ha úgy tetszik, receptet és házi feladatot várunk a különböző tudományos szakterületek képviselőitől, amelyek alapján mi, a választott politikusok döntéseket hozhatunk. ” Tamás Sándor háromszéki megyei elnök arról szólt, a 90-es évek elején az volt a szlogen: akkor valósul meg a területi autonómia a Székelyföldön, ha előbb gazdaságilag erős környezetet tudunk magunknak teremteni. A konferencia szakmai koordinációját a Székelyföld Fejlesztési Intézet vállalta. /Farkas Réka: Székelyföldi útkeresés (Szakmai konferenciasorozat). = Krónika (Kolozsvár), júl. 21./

Közigazgatási bíróságon támadja meg Molnos Lajos RMDSZ-es tanácsos a kolozsvári képviselő-testület minap hozott határozatát, amellyel Pablo Picassóra keresztelték át a 2004 óta Dsida Jenőről elnevezett utcát. A lakosok arra hivatkoztak: nem tudják kiejteni a magyar költő nevét, amely ráadásul az AIDS román megfelelőjére is hasonlít, Molnos szerint a névváltoztatás veszélyes precedenst teremthet. Asztalos Lajos helytörténész úgy véli: nemcsak magyar személyiségekről kellene utcákat elkeresztelni, hanem vissza kellene adni Kolozsvár évszázados múltú „beszélő” neveit is. Molnos Lajos önkormányzati képviselő abszurdnak és veszélyes precedensnek tartja a névváltoztatást, amely mögött Sorin Apostu polgármester rosszindulatát sejti. Molnos szerint a 310 ezer lakosú Kolozsvár mintegy 900 utcája közül csupán 60-70-nek van magyar neve (ebből 37-et az elmúlt években az ő kezdeményezésére kereszteltek el), holott arányszámát tekintve a lakosság 19 százalékát alkotó magyar közösség legalább 150-et megérdemelne. Asztalos Lajos helytörténész úgy tudja, a 909 kolozsvári közterületnévből – utca, út, sétány, tér – 35 viseli magyar személyiség nevét, ami – 3,85 százalékos arányt jelent –, a belvárosban például mindössze három (Bolyai, Arany János, Kovács Dezső). A Kovács Dezső utcában történetesen egyetlen ház áll, de azon sincs ilyen nevű házszám. A kolozsvári helynevek magyartalanítása 1945-től folyamatosan tart. „Ez a folyamat az 1989-es rendszerváltás után sem torpant meg. Húsz évvel ezelőtt a város akkori román polgármestere azzal az indokkal változtatta meg a Petőfi utca nevét, hogy a költő szerinte románellenes verseket írt, Rákóczi Ferenc esetében pedig elegendőnek bizonyult, hogy sohasem hallott a fejedelemről” – idézi fel a Kolozsvár ezeréves történetét, helynév- és településtörténeti adattárát hiánypótló kötetben feldolgozó Asztalos Lajos. /Rostás Szabolcs: Bíróság elé kerül a kolozsvári Dsida Jenő utca megváltoztatásának ügye. = Krónika (Kolozsvár), júl. 21./

A Romániában harmadik alkalommal megrendezett informatikaolimpia rangos versenynek bizonyult, tele kihívásokkal. A Petru Maior Egyetem által felajánlott különdíjat a marosvásárhelyi küldöttség kapta. A csoportok mellé Marosvásárhelyen városnézésre egy-egy román diákot osztottak be. Ezek közül az egyik diák (az Amerikai Egyesült Államokból) meglepődve hallhatta, arra a kérdésre: igaz-e, hogy itt régebben magyarok laktak, azt válaszolta, nem igaz, hanem törökök. Ezek után azon sem csodálkozott, hogy a vár Draculáról híres és a legrégebbi templom a román ortodox, és katolikus templom nincs a városban. Arcpirító az, ahogyan ezeket a diákokat felkészítették a külföldiek fogadására. /Szekeres Erzsébet: Arcpirító idegenvezetés. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 21./

Nehéz fizetett munkát találni a Gyimesekben, legtöbben az otthoni gazdaságban vagy napszámosként dolgoznak, még mindig a fakitermelés ad kenyeret a legtöbb embernek. „A háztartások itt még önellátóak, minden udvaron tartanak tehenet, disznót, tyúkot, s a falusiak burgonyát termelnek. Mivel hétszáz–ezer méterrel a tengerszint felett fekszik a vidék, a kukorica, paradicsom, paprika, szőlő nem terem meg” – mondta el Deáky András gyimesbükki tanár, panziótulajdonos. A falubéliek vasárnaponként lejárnak az öt kilométerre fekvő piacra, főképp fát és húst tudnak felkínálni a zöldségfélék fejében. „Dolgozni kell a csángóvidék felemelésén, hisz a turisták még mindig igen szép számban érkeznek Felvidékről, Budapestről, de még a tengerentúlról is” – vélekedett Deáky. Böjte Csaba Gyimesbükkön is – például Tusnádfürdő és Déva mellett – felépített egy árvaházat, amelynek lakóitól várják a település elöregedő lakosságának utánpótlását. A Gyimesek gazdasági felzárkóztatása és a munkahelyteremtés érdekében a Corvinus Zrt. pályázati formában biztosít pénzügyi keretet. /Nagy Vajda Zsuzsa: Ötven bani hátralék. Kevés a munka a Gyimesekben, legtöbben a háztájon dolgoznak. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 21./

Július 20-án elmaradt a kolozsvári Mátyás-szobor restaurálási munkálataira vonatkozó szerződés aláírása. „Sem a Concefa cég, sem a pályázatokat elbíráló bizottság tagjai nem gyűltek össze elegendő számban ahhoz, hogy a szerződést alá lehessen írni” – mondta el László Attila alpolgármester. Az alpolgármester szeretné, ha a cég október 22-ig befejezné a szoborcsoport felújítását, így a Fadrusz János által készített emblematikus műalkotást a főtérrel egy időben lehetne felavatni. /S. M. Z. : Elnapolták Mátyást. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 21./

A VIII. Kisiratosi Napok kulturális és hagyományőrző rendezvénysorozat alkalmával a község díszpolgárává avatták Sarusi Mihály magyarországi írót és újságírót, valamint– post mortem – az idén májusban elhunyt dr. Almási Béla orvost, a település és Arad megye magyarságának jeles közszereplőjét. Amíg a Jó Isten engedi, segítek ennek a falunak, mert nagyon sokat jelent nekem – mondta. Békéscsabán született, Balatonalmádiban él, de élhet akárhol, akkor is millió szál köti ehhez a világhoz az ősei, az élményei miatt, hiszen itt nőtt fel a környéken. Sarusi Mihály a kisiratosi szálakat az 1970-es évek derekán kezdte gyűjteni. Édesapja 1940-ben jött át Magyarországra, de az ‘50-es évek óta hazalátogatott. Sarusi több könyvet írt Kisiratos faluról. Kisiratos falurajzának eddig hét kötete jelent meg, a nyolcadikon dolgozik, a kilencediket is tervezi, a tizediknek meg azt szeretné, hogy egy albumot adjanak ki a falu száz évéről, a megmaradt fényképekből. /Pataky Lehel Zsolt: „Élhetek akárhol, millió szál köt Kisiratoshoz. ” = Nyugati Jelen (Arad), júl. 21./

A kanadai székhelyű Rákóczi Alapítvány 2009-ben is megszervezte az immár tizenhatodik mozgótábort, mely feledhetetlen élményt nyújtott százharmincöt tehetséges, határon túli magyar fiatalnak. Idén rekordszámú pályázatot kapott az alapítvány, háromszor többet, mint az ezelőtti években. Sokan szülőhelyük szépségét vagy az ott virágzó ősi mesterségeket mutatták be pároldalas esszé keretében. A tábor lényege: a Magyarország határain kívül élő magyar ifjak együvé tartozásának tudatosítása. Az első napon három csoportra osztották a fiatalokat, a Zrínyi, Bethlen és Rákóczi csoportokra. Számtalan település utcáján hangzottak fel a magyar népdalok. Szakszerű idegenvezetéssel több magyarországi városban megfordultak. Fürödtek a Balatonban, Szántódon, Csontváry Kosztka Tivadar festményeit csodálhatták Pécsett, a mohácsi csata helyszínén is jártak. Látták a pannonhalmi apátságot, majd a tihanyi apátságot. Ópusztaszeren megnézték a Feszty-körképet, Kecskeméten a magyarországi Máltai Szeretetszolgálat vendégelte meg őket. Budapesten a három csapat találkozott, és együtt szállt meg régi rákóczis fiatalokkal, akik találkozóra jöttek. /Szucher Ágnes, Bolyai Farkas Líceum: Hajrá, kisebbség, előre! = Népújság (Marosvásárhely), júl. 21./

Az utóbbi időben Kolozsváron egyre több alternatív kulturális egyesület, civil szervezet jött létre. – Az Apropó! Kulturális Egyesület idén alakult mint civil önszerveződés, mondta el Ormánczy Jenő, az egyesület alapító tagja. Az eddigi rendezvényeik kísérleti jellegűek voltak: azt mérték fel, hogy milyen jellegű kulturális eseményeket tudnak felvállalni. Egy egynapos kortárs művészeti fesztivált szerveztek Kortárs Művészeti Modul néven május 23-án szerveztük Kolozsváron, volt benne színház, performance, grafika, festészet, kiállítás és bábszínház. Az idei Tusványoson is volt egy projektjük, a Hidroplastic Theatre, ez bábszínházi előadás, amelyet a tusnádfürdői Csukás-tavon csináltak. Az egyesület célja, hogy fiatal művészeket és olyan értékeket mutassanak fel, akik/amelyek nem találják meg a helyüket más körülmények között. /Sipos M. Zoltán: Működés a kultúra apropóján. Interjú Ormánczy Jenő bábszínésszel. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 21./

A múlt tanévben ötvenketten tanítottak magyar nyelvet a moldvai településeken, közülük csupán tízen helybeliek. A Moldvai Csángómagyar Szövetség által meghirdetett tanári állásokra idén is többnyire magyarországiak jelentkeztek, akik viszont nem tudnak románul, így nehezen alkalmazzák őket a moldvai iskolákban. „94 tanár jelentkezett az őszi oktatásra. Sajnos nagyon kevés hányaduk, ebből talán tíz romániai, és sajnos egyetlen moldovai csángó diplomás értelmiségi sem jelentkezett” – mondta el Ferencz Éva, a Moldvai Csángómagyar Szövetség oktatási programfelelőse. „Többnyire, ha már kint családot alapítottak, nyilván nehezebben jönnek haza, de mi mindenképp nagyon szeretnénk, ha családostól, bármilyen formában vállalnák és hazajönnének. Mert, hogy lassan ez volna a cél” – mondta. /Nem térnek haza szülőföldjükre a csángó magyar értelmiségiek. = Erdély. Ma, júl. 21./

A Dálnoki Napok öt fordulója alatt három hely- és irodalomtörténeti kiadvány jelent meg. A helyi önkormányzat és olykor jóakaró támogatók révén születnek itt a könyvek. Kicsi Sándor (1919–2004) két munkáját szerkesztette sajtó alá dr. Zsigmond Győző, a Bukaresti Egyetem hungarológiai tanszékének tanára, akit a hely históriai értékei kötnek ehhez a faluhoz. A nagy múltú Dálnoki Veres családról szóló, 190 oldalnyi antológiát dr. Molnár Szabolcs bukaresti egyetemi tanár, irodalomtörténész mutatta be. A Szülőfalum, Dálnok (Sepsiszentgyörgy, 2005) és a Dálnoki történetek (Sepsiszentgyörgy, 2006) után került az idei falunap standjára a Dálnoki Veres(s) antológia (Médium Kiadó, Sepsiszentgyörgy, 2009). Először olvashat részletet a helybeli Dálnoki Veres Gerzson 1722-béli Kuruc krónikájából, hadtörténeti írást Dálnoki Veress Lajos (1889–1976) vezérezredes tollából. Emléket állít a könyv az író, irodalomtörténész, dramaturg és közíró Veress Dánielnek (1929–2002) és korán elhalt költő fiának, Veress Gerzsonnak (1956–1998). Egyfajta emlékállítás az is, hogy olvasható Kónya Ádámnak (1935–2008) az a beszéde, melyet a 2007-es falunapon, a Veress Dániel-emlékkiállítás megnyitóján mondott. Nóvum a kortárs Veress Emőd jogász-szakíró kisebbségpolitikai és a rokon Polgár Erzsébetnek a falu Veress-temetőjéről szóló írása. Az ünnepségen fellépett a sepsiszentgyörgyi Mukkk Ifjúsági és Kulturális Egyesület is. /Kisgyörgy Zoltán: Ahol ma is írják a történelmet (Dálnoki napok). = Krónika (Kolozsvár), júl. 21./

Nem alakíthatnak saját csoportokat az Európai Parlamentben az erdélyi és a felvidéki magyar képviselők. A román és a szlovák delegáció ugyanis nem járult hozzá az érdekcsoportok létrejöttéhez. A politikusok az Európai Néppárt frakcióelnökétől és Markó Béla RMDSZ-elnöktől kértek segítséget. Július 21-én az RMDSZ-es képviselők egyeztettek Tőkés László brüsszeli irodájában. Az a szándékuk, hogy az informális megbeszéléseknek hivatalos keretet adjanak. Az EP-ben több nemzeti delegációban működnek ilyen csoportok, vezetőik részt vehetnek a delegációvezetők fórumán. /Nem a magyar képviselőcsoportra. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 22./

Nem hunyt szemet a Steaua szurkolóinak július 16-án történt magyarokat gyalázó megnyilvánulása felett az Asztalos Csaba elnöklete alatt működő Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD), illetve az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) sem. Utóbbi vizsgálatot indított a bukaresti klub ellen, többek között a Bukarestben megrendezett, Újpest elleni Európa Liga-selejtezőn kifeszített transzparens miatt, amelyen ez a magyar szöveg állt: “Mennyi ideig tartja egy magyar nő a szart magában? 9 hónapig”. Az UEFA jelezte, hogy fegyelmi vizsgálatot indít a bukaresti klub ellen. Az UEFA ellenőrének jelentésében négy komoly kihágás szerepel, amely miatt eljárást indítottak. A találkozó ellenőre említést tett arról, hogy egy román szurkoló a pályára rohant, továbbá megdobálták a kiállított újpestit, Korcsmár Zsoltot, a szurkolók tiltott pirotechnikai eszközöket alkalmaztak, illetve a hazai drukkerek egy minden jóérzésű embert felháborító felirattal provokálták a magyarokat a stadionban Asztalos Csaba, az Országos Diszkriminációellenes Tanács elnöke hivatalos tiltakozó levelet írt Michel Platininek, az UEFA első emberének. Asztalos Csaba ebben nyilvános tiltakozását fejezte ki a kifeszített transzparens tartalma ellen, amely a levél szerint “sérti a magyarok méltóságát, megalázó, és ellenséges hangulatot gerjeszt a romániai magyar közösséggel szemben”. Asztalos Csaba hangsúlyozta, a magyargyalázás nem új keletű a romániai futballstadionokban. “Sajnos például a romákat sértő megnyilvánulások esetén sokkal könnyebben büntet a FRF. Ez nagyrészt a romániai magyar közösség hibája is: miközben az országban több, a romák érdekeit védő szervezet is működik, nekünk egyetlen olyan szervezetünk sincs, amely ilyen esetekben hivatalos panaszt nyújtana be, például a Magyar Ifjúsági Tanács vagy a Magyar Ifjúsági Értekezlet sem foglalkozik ezzel. Mi hivatalból rendszerint vizsgálatot indítunk a magyarokat sértő megnyilvánulások ügyében is, ám a visszhang sokkal nagyobb lenne, ha a kezdeményezés mögött a magyar közösség civil képviselői állnának, nem pedig a diszkriminációellenes tanács” – fogalmazott Asztalos Csaba. Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke a Prosport napilapnak adott interjújában jelezte, nem nagyon érdekli a futball. Az ügy kapcsán úgy érzi, nem az efféle megnyilvánulások határozzák meg a románok és a magyarok közötti kapcsolatot. Markó szerint ilyen esetekből “nem kell nagy ügyet csinálni”, a rendőrségnek és az igazságszolgáltatásnak teljesítenie kell feladatát. Magyarországon: Móring József Attila kereszténydemokrata képviselő írásbeli kérdéssel fordul a külügyi és a rendészeti tárca vezetőjéhez, valamint a sportért felelős miniszteri megbízotthoz. A politikus „Huhogni, cigányozni, gágogni tilos, “szarmagyarozni” szabad? címmel rendezett sajtótájékoztatóján elmondta, arra kíváncsi, hogy tesz-e hivatalos lépést a külügyi tárca a steauások által kifeszített transzparens miatt. Móring József Attila úgy fogalmazott, hogy “ennél undorítóbb, ocsmányabb, aljasabb, provokatívabb szöveg” nem jelent még meg magyar érdekeltségű sporteseményen. Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti miniszter annyiban reagált Móring József Attila kérdéseire, hogy, ha egy mérkőzésen bűncselekmény történik, bárki is követi el, azt a rendőrségnek meg kell szakítania és eljárást kell indítania. /Páva Adorján: Steaua-Újpest: célkeresztben a magyarokat gyalázók. = Krónika (Kolozsvár), júl. 22./

Törvényhozók által szentesített ember jogi jogsértés – így aposztrofálják nyilatkozatukban a szlovák államnyelvtörvény módosításait a magyarországi parlamenti frakciók. A történelmi egyházak álláspontja szerint a súlyosan diszkriminatív jogszabály az európai együttélés szabályait sérti. Magát a szlovák államnyelvtörvényt 1995-ben fogadták el, röviddel azután, hogy a szlovák politika botrányhőse, Ján Slota kormányra juttatta pártját, a magyarellenes platformon építkező Szlovák Nemzeti Pártot. Most másodjára szigorítják Szlovákiában a lakosság egytizedét jelentő magyarság anyanyelv-használatának feltételeit, éppen akkor, amikor a Szlovák Nemzeti Párt ismét kormányon van. A Magyar Koalíció Pártjának elnöke, Csáky Pál szerint „a törvényből árad a nemzeti kisebbrendűség érzése és a rosszindulat. ” A pozsonyi kormányzat nem számított arra, hogy a nemzetpolitikai kérdésekben is megosztott magyar közélet egységesen és erőteljesen fellép a félmillós felvidéki magyar kisebbség védelmében. Az Európai Parlamentben tapasztalható magyar (néppárti) előretörés most legalábbis óvatosságra inti Szlovákiát. /Laczkó Vass Róbert: Nyelvtörvénytelenség. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 22./

Illegális „gyerekgyártás” miatt vettek őrizetbe Bukarestben több személyt, miután kiderült, hogy egy izraeli tulajdonban lévő klinikán román nőktől vásárolt petesejtekből német és izraeli asszonyok számára folytattak mesterséges megtermékenyítést, ráadásul a „megrendelőket” becsapták. Az ügyészség huszonkilenc személy ellen adott ki letartóztatási parancsot. A rajtaütés pillanatában harminc izraeli asszony is a helyszínen tartózkodott, őket éppen a mesterséges megtermékenyítésre készítették elő. Az intézményt egy izraeli orvoscsalád alapította 1999-ben. A híradások szerint itt eddig mintegy kétezer mesterséges megtermékenyítést hajtottak végre. A petesejteket romániai – többségükben roma – 18 és 30 év közötti szegény nőktől vásárolták 200-250, esetenként 800-1000 euróért. A főleg Németországban és Izraelben élő női ügyfelek a mesterséges megtermékenyítésért állítólag 10-15 ezer eurót fizettek. A román törvények tiltják az anyagi ellenszolgáltatásért történő petesejt- adományozást. A klinika nem rendelkezett az effajta tevékenységhez szükséges engedélyekkel. /Illegális petesejt- kereskedelem. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 22./

Négyszer több fiatal jelentkezett a Sepsiszentgyörgyön meghirdetett Gyere haza! programra, mint ahánynak ingyentelket tud biztosítani a város. Antal Árpád polgármester még megválasztása előtt megígérte, hogy ingyenházhelyet biztosít a hazatelepedni vágyó fiataloknak. A programot tavaly novemberben indította el az önkormányzat, és a határidőig 141 szándéknyilatkozatot nyújtottak be az érdeklődő fiatalok, akik külföldről vagy valamelyik hazai nagyvárosból térnének haza szülővárosukba, ha megkapnák az ingyentelket. Azok, akik idén nem jutnak házhelyhez, várólistára kerülnek, a program ugyanis a következő években folytatódik. A polgármester hangsúlyozta, hogy a városnak felkészült szakemberekre van szüksége, és számításai szerint az egyetem elvégzése után a sepsiszentgyörgyi fiataloknak csupán 43 százaléka tért haza. /Bíró Blanka: Sepsiszentgyörgy: négyszeres túljelentkezés a Gyere haza! programra. = Krónika (Kolozsvár), júl. 22./

A setétpataki anyanyelvi tábor lakói Uzonkafürdőn, az ottani új strandon töltötték az együttlét tizedik napját. Az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége tizenöt éve szervezi több támogató – köztük a Nemzeti Alapprogram és a Kovászna Megyei Tanács – segítségével a Kárpát-medencei Anyanyelvi Tábor rendezvényeit, előbb Kommandón, Zabolán, Illyefalván és több éve rendszeresen a setétpataki panzióban. Az idei résztvevők háromszéki anyanyelvi vetélkedők díjazottjai, Erdély szórványvidékeiről, Párkányból (Szlovákia), Pélmonostorról (Horvátország), Zentáról (Szerbia), valamint az anyaországi Veszprémből érkezett középiskolások és kísérőik voltak. Az AESZ ügyvezető elnöke, Ördög-Gyárfás Lajos a háromszéki nevezetességekről készült DVD-t mutatta be. Dr. Tapodi Zsuzsanna, a Sapientia EMTE tanára Kazinczy Ferenc 1816-os Erdélyi leveleiből idézett: ,,Magyarország nem ismeri Erdélyt. Megszokván venni utunkat, valamikor honunkból kimozdulunk, feledjük, hogy kelet felé egy rokon nép lakik, melyet nem illik nem ismernünk. ” Dr. Boér Hunor, a Székely Nemzeti Múzeum munkatársának vetített képes előadása arra figyelmeztette a hallgatóságot, hogy mennyi mindent köszönhet a magyar és európai kultúra a Háromszéken született vagy itt tevékenykedő, könyveket író és gyűjtő embereknek. Zabolán, a Csángó Múzeum udvarán az intézményt megteremtő dr. Pozsony Ferenc kolozsvári professzor a csángókról tartott előadást. A Székely Nemzeti Múzeum játékgyűjteménye pedig a nagy diákokat sem hagyta hidegen. Dr. Péter Sándor a háromszéki személy- és helynévanyagról tartott előadást, dr. Zsigmond Győző professzor pedig a népi gombaismeretről. Hiripi Erzsébet pedagógus a nagybányai Németh László Líceumból érkezett. A megyében két magyar tannyelvű középiskola van, a másik Máramarosszigeten. Apad a gyermeklétszám, egyre többen román iskolába íratják gyerekeiket. Szórád Endre tanár egy párját ritkító intézményből, a délvidéki Zentai Bolyai Tehetséggondozó Gimnáziumából érkezett Setétpatakra. Ez a középiskola egész Vajdaságból toborozza a kiemelkedő képességű tanulókat. Létezik a régióban egy másik tehetséggondozó magyar gimnázium is, mégpedig Szabadkán, mely Kosztolányi Dezső nevét viseli. Zenta különben 26 000 lakosú község, lakóinak nyolcvan százaléka magyar. Csongrádi Zsófia tanárnő a felvidéki Párkányról és környékéről jött tanulókat hozta. /Kovács B. András: Setétpatak élménye (Kárpát-medencei Anyanyelvi Tábor). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 22./

Magyarországi és csángómagyar diákoknak szerveznek közös népzenei tábort július 24. és augusztus 2. között a moldvai Pusztinán, ahol helyi muzsikusok, táncosok tanítják majd a fiatalokat – mondta el Kobzos-Kiss Tamás, a szervező Óbudai Népzenei Iskola vezetője. Pusztina község csángómagyar közösségével többéves az iskola kapcsolata. A tábor megvalósítását segítette, hogy Nyisztor Ilona az idei évben kinevezést kapott a pusztinai Magyar Ház vezetésére. A táborozók a népzenén kívül elsajátíthatják a csángómagyar táncokat, hallhatnak moldvai meséket, valamint szövés-varrás és kézműves-foglalkozások is szerepelnek a programban. A mintegy háromezer lelket számláló Pusztinán még szinte mindenki érti és beszéli a magyar nyelvet. /Népzenei tábort szerveznek Pusztinán diákoknak. = Krónika (Kolozsvár), júl. 22./

A Temesvári Magyar Nőszövetség július 16-19-e között négynapos kirándulást szervezett a Vajdaságba, amelynek során a Szász Enikő elnök vezette csoport magyar történelmi emlékhelyeket látogatott meg. Délvidék magyar emlékhelyeit – az aracsi pusztában épült Árpád-kori templomot, Kiss Ernő honvédtábornok eleméri sírját, a nándorfehérvári, a szendrői és a galambóci várat, a zimonyi Hunyadi tornyot, a verseci Szent Gellért templomot és várat – a kirándulás résztvevőinek többsége első alkalommal csodálhatta meg. A 33 fős bánsági csoportot a magyar nyelvterület legdélibb fekvésű „szigetén”, a Belgrádtól 40 km-re található Székelykevén szállásolták el. /Pataki Zoltán: A nőszövetség délvidéki felfedező útja. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 22./

Első alkalommal szervezték meg a Partiumi Híd Fesztivált július közepén a Szatmár megyei Kökényesden. Krakkó Rudolf, a Szatmári HÍD Egyesület vezetője és a Fesztivál főszervezője elmondta: az a szándék vezérelte, hogy működésével az egyesület elősegítse a magyarságtudat erősítését, a nemzeti önbecsülés visszaszerzését. Ennek szellemében alapították szatmárnémeti fiatalok a szatmári HÍD Egyesületet 2003 márciusában. Az ötnapos nemzeti tábor nyitó előadását Raffay Ernő történész tartotta. Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnöke Lesz-e magyar önrendelkezés Erdélyben? címmel tartott előadást. Mikola István, a volt polgári kormány minisztere a leendő polgári kormány megújulási lehetőségeiről, feladatairól beszélt. Bethlen Farkas, Verőce polgármestere a történelmi Bethlen család megpróbáltatásairól, valamint a virágzó Verőce kulturális, gazdasági életéről, eredményekről, és tervekről szólt. Mit vétettem ellenetek, urak? Mit vétett az én népem? címmel Wass Albert életéről, életművéről” tartottak előadást Takaró Mihály és Vekov Károly professzorok, valamint Bartha József református lelkész. Gergely István, Tiszti Mikor Csíkból elindultam Csíkba... címmel beszélt az árvaházak nehéz helyzetéről. Vona Gábor, a Jobbik elnöke is beszélt. Brády Zoltán, az épp húsz esztendős Kapu főszerkesztője Eduardóra, a lap nemrég tragikus körülmények között elhunyt főmunkatársára emlékezett. A médiakerekasztal képviselői Kubinyi Tamás, M. Szabó Imre, Takaró Mihály, Brády Zoltán, és László György Frigyesy Ágnes moderálása mellett elemezték a médiamanipuláció problematikáját. Krakkó Rudolf bízik abban, hogy jövőre ismét megszervezik a Partiumi Híd Fesztivált. /Frigyesy Ágnes: Partiumi Híd Fesztivál Kökényesden. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), júl. 22./