Nyílt háborút folytat egymással Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke és az Új Magyar Szó (ÚMSZ) című napilapot, valamint a manna.ro című portált kiadó Scripta Kiadó. Borboly az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz fordult a portál egyik írása miatt. A manna.ro-n Parászka Boróka újságíró olyan cikket közöl, amelyben elítélte, hogy a Hargita megyei csíkszentkirályiak rátámadtak a helyi romákra. Borboly több Hargita megyei polgármesterrel együtt kifogásolta, hogy az újságíró egyebek között állatoknak nevezte a romákra támadt csíkiakat. A feljelentők szerint ez a kifejezés „mélységesen sértő a csíki székely közösségre nézve”, és „kimeríti a közösség elleni gyalázkodás fogalmát”, valamint „alkalmas a gyűlöletkeltésre”. Korábban az ÚMSZ több cikket is közölt, amelyben elítélte a megyei tanácselnököt amiatt, hogy az önkormányzat 5 ezer lejjel támogatja a Gyergyószentmiklóson minden évben megrendezett EMI-tábort. Ezen a rendezvényen minden évben felvonulnak a magyarországi szélsőjobboldali politikusok. Az idén a tábor vendége Vona Gábor, a magyarországi Jobbik párt elnöke lesz. Borbolyt élesen bírálta emiatt Eckstein-Kovács Péter, Traian Basescu államfő tanácsadója is. A felek közötti kölcsönös vádaskodások lavinája azt követően indult el, hogy az ÚMSZ-tól több újságíró is a Hargita Megyei Tanács tulajdonában lévő Hargita Népe című napilaphoz szerződött. / B. T. : Háborúzik a Scripta és a Hargita Megyei Tanács. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 29./

Hevesen támadja a román és a magyar sajtó egy része az Erdélyi Magyar Ifjak augusztusban Gyergyószentmiklóson esedékes táborát, valamint Borboly Csabát, a Hargita Megyei Tanács elnökét, mivel az önkormányzat támogatja a rendezvényt. A támadások sorát az Új Magyar Szó napilap indította el Közpénzek a szélsőjobbnak című július 15-i anyagában, kifogásolva, hogy a Hargita Megyei Tanács támogatja az EMI-tábor megszervezését, amelynek előadói között a magyarországi Jobbik vezetői is helyet kapnak. Kifogásának adott hangot Eckstein-Kovács Péter államfői tanácsadó, az RMDSZ Szabadelvű kör platformjának vezetője is, erre nyílt levélben válaszolt a szervezet, tiltakozásukat fejezve ki a szélsőséges megbélyegzés ellen. A hét elején a bukaresti Evenimentul Zilei napilapban jelent meg a Magyar szélsőségegesség a román állam pénzén című írás, melyben ugyancsak azt kifogásolták, hogy a Hargita Megyei Tanács 5000 lejjel járult hozzá a tábor finanszírozásához. Borboly Csaba blogján reagált az ellene és az EMI-tábor ellen felhozott vádakra.,,Nem hiszem, hogy székely ifjúságunk, azok a fiatalok, akik ellátogatnak az Erdélyi Magyar Ifjak táborába, szélsőséges gondolkozásúak lennének” –hangsúlyozta: többségük barátkozni, ismerkedni és szórakozni megy, nem kevesen közülük végigjárják a székelyföldi nyári táborokat.,,Azoknak a fiataloknak, akik politikai véleményüket most formálják ki, egyáltalán nem baj, ha sokféle embert, politikust megismernek, ha véleményüket nyílt vitában alakítják ki, ha megtanulnak érvelni, mérlegelni” – vélte a Hargita megyei önkormányzat elnöke. A vitába a Magyar Ifjúsági Értekezlet /Miért/ is beszállt.,,Nem találunk semmi kivetnivalót abban, hogy a megyei tanács egy hagyományőrző tábort támogat” – idézte álláspontjukat az Új Magyar Szó. Hasonló támadások az előző években is voltak, igaz, jórészt csak román oldalról – emlékeztetett Nemes Előd, az EMI háromszéki szervezetének vezetője.,,Néhány, magát liberálisnak nevező hangoskodó képezi a támadók táborát, ők eltörpülnek a sok ezer résztvevő mellett. A tábor programja színvonalas, és minden magyart szívesen látunk, még a kritizáló liberálisokat is” – szögezte le Nemes Előd. Mint mondta, évről évre egyre többen vesznek részt a rendezvényen, tavaly 15 000-en látogattak el Gyergyószentmiklósra, az idei, ötödik táborban mintegy húszezer résztvevőre számítanak. A szórakozás mellett a résztvevők számára lehetőség adódik megismerni múltunkat, kultúránkat. Az előadások témái között szerepel egyebek mellett a magyarság eredete, autonómia a gyakorlatban, a magyar tánc évszázadai, a székely történelem, pártépítés Jobbik-módra, a református egyház helyzete 1945 előtt, a Bolyai Egyetem ügye, megmaradás a szórványban, az erdélyi politikai helyzet, nemzetstratégia. Az előadók között lesz többek között Bartha József, Bodó Barna, Böjte Csaba, Csép Sándor, Egyed Ákos, Erőss Zsolt, Izsák Balázs, Jankovics Marcell, Kallós Zoltán, Kovács Lehel, Nyisztor Tinka, Tőkés László, Tulit Zsombor, Vincze Gábor, Vona Gábor és Wittner Mária. /Farcádi Botond: Kiknek nem tetszik az EMI-tábor? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 29./

A Csíki-medence polgármesterei által kidolgozott együttélési kódex jobban szolgálja majd a helyi magyar és roma közösség együttélését, mint a Romani Criss nevű cigány érdekvédelmi szervezet tüntetése. A jelen helyzetben a tüntetés vélhetően csak olaj lenne a tűzre. A felszított indulatok csillapítására ugyanis nem biztos, hogy alkalmas lesz a romákat kizárólag áldozati szerepben bemutató érdekvédők megmozdulása, miközben a helyiek azt tapasztalják, hogy a falujukban élő roma közösség bizonyos tagjai rendszeresen megdézsmálják a kerteket, termőföldeket. A roma szervezetet bizonyos, a háttérben megbúvó erők ösztönözhették arra, hogy utcára vonuljon a magyarok „atrocitásai” ellen tiltakozva – olyan erők, amelyeknek érdeke, hogy a magyar és a roma közösség között konfliktus legyen. Természetesen a terménylopásra, a késelésre nem elfogadható válasz az önbíráskodás. Mindezt nem ártana maguknak a hatóságoknak is tudatosítaniuk magukban, az előzményeket nem ismerő, de reflexből fajgyűlöletet és rasszizmust kiáltó, az emberi jogokat szelektíven értelmező megmondóemberekkel egyetemben. Nem lehet a politikai korrektségre hivatkozva elfogadni a megélhetési bűnözés tényét. A hatékony iskoláztatási és munka-helyteremtési programot kell kidolgozni a romák számára. Ez esélyesebbé tenné a kulturált egymás mellett élést. Ahhoz képest legalábbis mindenképpen, mint ha a tulajdonuk védelmében fellépőket vagy a bűnelkövetőket csípőből leállatozzák. /Balogh Levente: Megélhetésiek. = Krónika (Kolozsvár), júl. 29./ Előzmény: Parászka Boróka: Nesze neked csabakirályfizás /Manna. ro, júl. 13./ címen

Nagy sikerrel játssza a kolozsvári Állami Magyar Színház társulata Avignonban Visky András Visszaszületés című, Tompa Gábor rendezésében színpadra vitt drámáját. A francia nyelven feliratozott előadást az Avignoni Fesztivál keretében 23 alkalommal adja elő a Kolozsvári Állami Magyar Színház társulata július 8–30. között. Az előadásokat neves európai, amerikai, ázsiai színházi emberek – kritikusok, rendezők, színház- és fesztiváligazgatók – tekintik meg, estéről estére beszélgetések zajlanak az alkotókkal. Július 12-én a konferenciateremben az Identitásaink közepén és határain: Közép-Európák című szakmai megbeszélés meghívottjaként Tompa Gábor a kolozsvári színház Erdélyben, Romániában, a teljes magyar nyelvterületen, valamint Európában elfoglalt helyéről beszélt. /Varga László: Huszonhárom alkalommal játsszák Franciaországban a Visszaszületést. = Krónika (Kolozsvár), júl. 29./

Az első Koinónia-táborok a fiatal keresztény értelmiséget célozták meg, jelezte Visky András, a Koinónia Kiadó igazgatója. Július 27-én indult a huszadik a tábor, Hidegszamoson. Visky András író, költő, dramaturg kifejtette, az idők során ez a koncepció megváltozott. Az utóbbi öt évben a tábor a Koinónia Kiadó tevékenységi köreibe tartozik, és jóval szélesebb korosztályú közösséghez kíván szólni. A Koinónia táborai elsősorban tematikus táborok. Felolvasás is lesz, Horváth Előd Benjámin és Visky Zsolt fiatal költők mutatkoznak be. Idén a 157 résztvevő olyan neves alkotókkal is találkozhat, mint Forgács Péter Erasmus-díjas filmrendező, valamint M. Tóth Géza Oscar-díjra jelölt animációs filmrendező. A tábor mind a mai napig megtartotta a keresztényi szellemet, minden tábori reggel áhítattal kezdődik. Visky András a Koinónia-tábor legfontosabb célkitűzésének az interdiszciplináris párbeszéd megvalósítását látja. /Sipos M. Zoltán: Huszadik Koinónia-tábor. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 29./

A 80-as években Nagyvárad a progresszív képzőművészeti törekvések egyik gyújtópontja volt. Erről az időszakról és a Dialóg csoportról szól Ujvárossy László Progresszív kortársművészeti törekvések Nagyváradon, a nyolcvanas években címen hamarosan megjelenő könyve, melyet a Partiumi Keresztény Egyetem hallgatói tankönyvként használhatnak. A munka szerzője Ujvárossy László, a Partiumi Keresztény Egyetem művészeti karának megbízott dékánja, maga is aktív szereplője volt a könyvben bemutatott történéseknek, a Dialóg csoport néven ismert nagyváradi művészi csoportosulás tagjaként. A csoport 1981-ben, tartotta első kiállítását, az utolsó közös tárlatokra pedig 1995-ben került sor, a szentendrei Vajda Lajos Pincében és a budapesti Vigadó Galériában. A másfél évtized alatt a Dialóg csoportban több mint háromtucatnyi művész fordult meg, akik javarészt a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Egyetemről kerültek ki, köztük magyar művészek: Jovián György, Onucsan Miklós, Boné Rudolf, Gerendi Anikó, Egyed Judit, U. Kerekes Gyöngyi és Kovács Károly. A csoport művészi eszköztárában szerepeltek konceptuális törekvések, éppúgy mint a folyamatművészet, a performansz, vagy a transzavangárd. A Dialóg csoport tagjai országos visszhangot kiváltó kiállítások résztvevői voltak. A szerző az anyagnak román nyelven való megjelentetését is tervezi. /Pengő Zoltán: A Dialóg csoportról ad ki könyvet Ujvárossy László. = Krónika (Kolozsvár), júl. 29./

A szlovákiai nyelvtörvény záros határidőn belüli visszavonását követeli a Királyhágó-melléki Református Egyházkerület (KREK), amely szerint a jogszabállyal megalázták a Felvidéken élő magyarokat. A KREK aggodalommal és felháborodással értesült a Szlovákiában elfogadott nyelvtörvényről, amelynek értelmében büntetni lehet a magyar nyelv nyilvános használatát. A XXI. században elfogadhatatlan a kisebbségben élők figyelmen kívül hagyása, az Európai Unió tagállamai közé éket vernek a bukott rendszerekben is szégyenletes jogszabályok. /Vonják vissza a szlovák nyelvtörvényt. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 30./

„Az Erdélyi Magyar Tudományegyetemen nem működik egyetlen jogilag kifogásolható szak sem” – szögezte közleményében Dávid László, az egyetem rektora. A rektor az Új Magyar Szóban megjelent cikket kifogásolja, miszerint a Spiru Haret magánegyetem körül kirobbant akkreditációs botrány begyűrűzött az erdélyi magyar egyetemekre is. A Felsőoktatás Minőségbiztosítását Felügyelő Ügynökség (ARACIS) nyilvánosságra hozta azoknak az egyetemeknek a listáját, ahol az akkreditációs eljárás még nincs lezárva, vagy ahol az engedélyeztetés problémákba ütközött. A listán a Sapientia–Erdélyi Magyar Tudományegyetem, illetve a Babes-Bolyai Tudományegyetem több szakja is szerepelt. A Sapientia rektora ezzel kapcsolatban rámutatott arra, hogy a Sapientia szakjainak akkreditációja az előírt ütemben és módon folyik. Jelenleg 9 olyan szak van, amely rendelkezik a működéshez szükséges engedélyekkel, a további szakok vagy akkreditálás alatt állnak, vagy a következő tanév lezárását követően lehet kérni az engedélyeztetésüket. Dávid felhívta a figyelmet arra, hogy Romániában a felsőoktatási intézmények akkreditációs folyamata kétlépcsős: a tanítás beindítása az ideiglenes működési engedély megszerzéséhez kötött, egy adott szak végleges akkreditálását pedig a harmadik kifutó évfolyam végzése után kell kezdeményezni. Ezzel magyarázható az a tény, hogy jelenleg nem rendelkezik mindegyik szak végleges működési engedéllyel. A 2008/2009-es tanév végén újabb hat szak teljesítette a törvényes előírásokat, ezek akkreditációs kérvényezése folyik. Magyari Tivadar, a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektor-helyettes azzal kapcsolatban, hogy fogadja-e az egyetem mesteri képzésre a Spiru Haret végzőseit, elmondta, elsősorban a felkészültségre és a tudásra kíváncsi az egyetem. Ha a Tanügyminisztérium kifejezetten nem tiltja az áthallgatást, és nem nyilvánítja érvénytelennek a magánegyetem által kibocsátott diplomákat, akkor a BBTE nem támaszt akadályt a hallgatók elé. /Sapientia: mi tiszták vagyunk! = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 30./

A napi munka vagy tanulás után az ország lakosságának körülbelül 90 százaléka tölti szabadidejét a televízió előtt, az emberek többsége legalább egy héten egyszer bevásárolni megy, és nagyon sokan hallgatnak zenét kikapcsolódásként – mutat rá egy nemrégiben készült tanulmányában a GfK Románia. A televízió miatt a családtagok eltávolodnak egymástól, és egyre kisebb hangsúlyt kap az együttlét. Péter László szociológus szerint 1989 után Románia a „boldog tévénézők országa” lett. A felmérés szerint a megkérdezettek 39 százaléka soha nem olvas, 41 százalékuk pedig havonta mindössze egy alkalommal. /Ferencz Zsolt: Románia 1989 óta a „boldog tévénézők országa”. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 30./

Népszavazás kiírását javasolja a Pro Europa Liga Marosvásárhelyen Dorin Florea polgármester eltávolítása érdekében – jelentette be Smaranda Enache, a szervezet társelnöke, aki szerint a városvezető több szabálysértést is elkövetett az önkormányzat élén. Florea folyamatosan megtagadja a sajtó tájékoztatását a közérdekű témákkal kapcsolatban. Benedek István, az RMDSZ vásárhelyi elnöke szerint a szövetség képviselői nem zárkóznának el egy ilyen referendum támogatásától. A kezdeményezéshez egy település szavazati joggal rendelkező állampolgárai 25 százalékának az aláírására van szükség, és a kezdeményezést a prefektushoz kell eljuttatni. A Pro Europa Liga a napokban levélben fordult Maros megye prefektusához, Marius Pascanhoz, amelyben jelezte: a Dorin Florea vezette marosvásárhelyi önkormányzat több szabálysértést is elkövetett az elmúlt időszakban. Köztudott, hogy Marius Pascan prefektus a polgármester pártfogoltja, jó barátja. „A törvény nem írja azt elő, hogy a prefektusnak kötelessége kiírni a népszavazást, ha összegyűlne a szükséges mennyiségű aláírás” – tájékoztatott Smaranda Enache. Azonban egy ilyen kezdeményezésnek igen komoly, országos visszhangja lenne. /Máthé Éva: Eltávolítanák Dorin Florea marosvásárhelyi polgármestert. = Krónika (Kolozsvár), júl. 30./

Sajtótájékoztató keretében hozta nyilvánosságra Dávid Csaba, az RMDSZ marosvásárhelyi szervezetének volt elnöke, a Maros Vízügyi Igazgatóság volt igazgatója három vizsgálati szerv zárójelentését, melyek egyhangúan alátámasztják, hogy megalapozatlannak bizonyultak a még az igazgatói megbízatása alatt ellene a sajtóban felhozott vádak. A Cuvantul Liber című helyi napilap egész sor törvényszegéssel vádolta meg a volt intézményvezetőt. Végül mindhárom vizsgálati szerv megalapozatlannak találta a Dávid ellen felhozott vádakat. A vizsgálat eredményeivel az igazgatóságnak kellett volna a nyilvánosság elé állnia. Dávid azért tárta a nyilvánosság elé a vizsgálati eredményeket, mert a vádak részben az RMDSZ-t is illették, lévén, hogy politikai egyezség nyomán volt ő az intézmény vezetője. A tájékoztatón a marosvásárhelyi RMDSZ jelenlegi elnöke, dr. Benedek István a testvérvárosi küldöttségek utazási költségei kapcsán a napokban kirobbant sajtóbotránnyal kapcsolatos álláspontját ismertette. Jómaga tíz éve nem vett részt egyetlen küldöttségben sem, de kiállt amellett, hogy a testvértelepülési kapcsolatokat ápolni kell. Ezek a kapcsolatok hasznosak lehetnek, az együttműködésben gazdasági és idegenforgalmi lehetőségek vannak, amikből a város hasznot húzhat. /(benedek): Dávid: minden vádpont hamis volt. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 30./

Arad megyében a kommunista diktatúra alatt egyetlen, hagyományos magyar rendezvénysorozatnak számított a Majláthi vasárnap, ahol felléptek az akkori magyar néptánccsoportok. A szép hagyomány a rendszerváltás után sem szakadt meg, csak éppen a neve változott Majláthfalvi hétvégére. A Majláthfalvi hétvégék sorozata idén a 40. rendezvényéhez érkezett, ezért a Pro Majláth Egyesület és az RMDSZ helybeli szervezete nagyszabású rendezvényt tervezett augusztus 15-ére. Sipos György, megyei tanácsos, a rendezvények egyik fő szervezője elmondta, kiderült, hogy a kultúrotthonban semmit nem szervezhetnek, mivel ott a polgármester szervez másokkal, rászervezésről van szó. A polgármestert nem kedveli Majláthfalvát. Tornaterem épült, de ő be nem tette oda a lábát. Decemberben az építők úgy távoztak, hogy a tornaterem nem lett átadva. Azóta szinte semmi nem történt. Sipos segítséget kért a megyei tanácselnöktől. A tornaterem befejezésére, az udvar rendezésére 100 ezer lejt utaltak ki, de eddig még semmi sem történt. A majláthfalvi kultúrotthon javítására szintén szerzett pénzt, de ott sem indult meg a munka. A megyei tanácselnök felhívta a polgármestert, mégsem mozdult meg semmi. Majáthfalvát minden tekintetben elhanyagolják. Kaslik András, a Pro Majláth Egyesület elnöke is megerősítette, megrendezték volna a falunapot, de Halál Endre, a kinevezett kultúrigazgató maga szervez egy másik ünnepséget. /Balta János: Puskaporos hagyományápolás Majláthfalván. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 30./

A csángó magyarok kulturális értékeinek, életének és hagyományainak megismertetésére vállalkozik az immár tizenkilencedik alkalommal megrendezésre kerülő háromnapos jászberényi csángó fesztivál augusztus 7. és 9. között. Idén öt faluból hívtak moldvai, három faluból gyimesi hagyományőrzőket, emellett a Mezőségről, Csíkból, Kalotaszegről, Székelyföldről és a Küküllő-mentéről is várnak zenekarokat, valamint Franciaországból, Görögországból, Szlovéniából és Venezuelából népi együtteseket. A „Csángóföld képekben, filmen, élőben” program részeként csángó magyarokkal folytatott beszélgetés révén ismerkedhetnek meg a látogatók a Csángóföldön, élők mindennapjaival, kultúrájával. A fesztiválhoz kapcsolódik még három tábor és a III. Magyar–Magyar Konferencia is, amelynek témája a felcsíki székelység múltja, jelene és jövője lesz. /Kánya Gyöngyvér, Budapest: Hamarosan csángó fesztivál. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 30./

Sike Lajos, a lap munkatársa számára a színház idegen világ. Egyszer megpróbálták rábeszélni, hogy nézze meg egyik készülő előadásukat Szatmárnémetiben. Nem jön el, mert ezt a darabot már látta, egy másik társulattól. Ez a válasza azóta a színházi anekdoták örökzöldje. Ennek ellenére most az Új Magyar Szó július 23-i számában közölt Röhögős című jegyzetében Czintos Józsefet, a szatmárnémeti Harag György Társulat leköszönő igazgatóját ostorozta. Eddig nem tette, mint írta, mert Muzsnaí Árpád, a megyei tanács kulturális bizottságának elnöke lebeszélte erről. Példás etikai magatartás: a pozícióba helyezett embert nem bántjuk, de ha már pusztán magánember, ütjük, ahol érjük, (sajtó)hatalmi pozícióból. Egyszer ugyanis Czintos igazgató kiutasította a színházból Sike Lajost, felemlegetve annak nagyon is megkérdőjelezhető viszonyulását a kultúrintézményhez. Most, hogy Czintos már nem igazgató, eljött a sértett újságíró ideje, lapjában jól odarittyentett a nyugdíjba vonulás krízisét élő színésznek. Sike Lajos tizenegy évvel ezelőtt azt firtatta, lehet-e színházra költeni az utak minőségének rovására? Már akkor sem tudta, hogy a kettő nem kizárja, hanem feltételezi egymást. Idén tavasszal Czintos József egyik évfolyamtársát, Csíky Ibolyát ünnepelte Nagyvárad. Negyven év alkotómunkájáért taps és virágözön! Czintosnak is kijárna, mert ritka tehetség. Ő is kaphatna ünneplést, továbbá menedéket minden személyeskedő, kicsinyes újságírói támadástól. /Parászka Miklós: Pirulós. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 30./

A szatmárnémeti Híd Egyesület ingyenes utaztatást ajánl fel azoknak a Szatmár megyei fiataloknak, akik részt kívánnak venni a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) 2009-es Kárpát-medencei néprajzi nyári egyetemén, mondta Krakkó Rudolf, a Híd Egyesület elnöke. A KMDSZ táborának idei helyszíne Csángóföld, időpontja pedig augusztus 10-16. A programban egyaránt szerepelnek előadások és tanulmányutak, valamint kirándulások. /Babos Krisztina: Ingyenes út néprajzosoknak. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), júl. 30./

A Moldovai Köztársaságban július 29-én tartott választáson öt párt került be a parlamentbe. A választási bizottság a szavazatok 97 százalékának összesítése alapján közölte, hogy a kormányzó kommunista párt szerezte meg a legtöbb szavazatot, de jelentősen meggyengült, és elveszítette parlamenti többségét a négy ellenzéki párttal szemben. A kommunista párt 45,1 százalékos eredményt ért el, ez 48 képviselői helyhez elég a 101 tagú parlamentben. A liberális ellenzék négy pártja együttesen 53 mandátumot szerzett A moldovai parlamentbe bejutott ellenzéki pártok megállapodtak abban, hogy kormánykoalíciót hoznak létre a választáson győztes kommunisták ellenében. /Koalíció létrehozásában állapodott meg az ellenzék Moldovában. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 31./ A moldovai kommunisták választási csalásairól írt a román sajtó, amely szerint az előrehozott parlamenti választás feszült hangulatban zajlott. A Romania Libera szerint a megfigyelők ugyan nem jeleztek csalásokat, de a kommunisták „leleményessége fölülmúlt minden előzetes várakozást”. A lap szerint, akárcsak az előző választásokon, most is a vidéken élő idősek voltak „az országot szegénységre ítélő” kommunisták hűséges szavazói. /Választási csalások – román sajtóvisszhangok. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 31./

„Megváltozik a professzorok és egyetemi tanárok kinevezési módja” – jelentette be Ecaterina Andronescu oktatási miniszter, amikor a felsőoktatási reform újabb lépéseit ismertette. „Ha ma valaki megszerezte a professzori címet, akkor annak élete végéig tulajdonosa marad, függetlenül attól, hogy teljesít-e tudományosan, vagy megreked azon a szinten, amelyen a fokozatot elérte. Tekintettel arra, hogy a professzori címet ma Romániában akár a harmincas évei elején is megszerezheti valaki, túl hamar következhet be a szakmai elkényelmesedés” – magyarázta Ecaterina Andronescu. Idén az első félévben 172 professzor és 322 docens kinevezésére került sor. Romániában jelenleg 5772 professzor és 5122 docens dolgozik a felsőoktatásban. /Túl sok a professzor. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 31./

Etnikai tisztogatás – az első lépés a területi autonómiához; Együtt Európába – romák nélkül?; Hargita megye mindenekfelett, az igazságszolgáltatás és az emberi jogok felett; Nem az öntörvénykezésre egy jogállamban – ehhez hasonló jelszavakat skandált a július 30-án Csíkszeredában tiltakozó roma szervezetek mintegy 60 képviselője. A Romani Criss szervezte tüntetésre Bukarestből, Fehér, Szilágy, Kolozs, Maros és Gorj megyéből érkeztek résztvevők, akik az elmúlt időszakban Csíkszentkirályon és Csíkszentmártonban a roma és a magyar közösség között lezajlott erőszakos cselekedetek ellen emelték fel szavukat, azt állítva, hogy a magyarok roma családok házait gyújtották fel és legyilkolták lovaikat, kutyáikat. Mátyás László helyi önkormányzati képviselő cáfolta a tüntetők vádjait, miszerint a magyarok elkergették a romákat a községből. Mint mondta, a településen békés a hangulat, és nem került sor újabb összetűzésre a magyarok és a cigányság között. Gráncsa János csíkszentkirályi cigányvajda – aki szintén csak nézőként volt jelen az eseményen – elmondta: azért nem akartak részt venni ezen, mivel magyarnak tekintik magukat, és szerintük a községben nem lehet etnikai konfliktusról beszélni. Gergely András, Csíkszentmárton polgármestere cáfolta a vádakat, miszerint a magyarok felgyújtották egy roma család házát, meggyilkolták kutyáikat és lovaikat, és azóta is rettegésben tartják a cigány közösséget, melynek számos tagja az erdőkben kénytelen meghúzódni. /Romatüntetés vármegyésekkel. = Krónika (Kolozsvár), júl. 31./ Egyetlen helyi roma sem vett részt Csíkszeredában a tüntetésen. Pedig – a szervezők szerint – éppen a köztük, valamint két alcsíki település magyar lakossága között nemrég kirobbant konfliktus miatt vonultak utcára. „Nem as erósaknak” – állt azoknak a tábláknak az egyikén, amelyeket végighordozott Csíkszeredában a mintegy hetven roma fiatal. „Minek jöttetek ide? Tanítottátok volna meg eddig jó néhány társatokat, hogy ne lopjanak” – kiabált a tüntetők irányába egy csíkszentmártoni férfi. A szentkirályi romák közül több mint nyolcvanan írták alá azt a dokumentumot, amelyben kijelentették, hogy a faluban nincs semmilyen interetnikus konfliktus. Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke provokációnak nevezte a Romani Criss által Csíkszeredában szervezett demonstrációt. A csíki településeken kirobbant cigányprobléma miatt nyilatkozatháború robbant ki. Ezzel kapcsolatban Kelemen Hunor elmondta, „a politikusoknak nem érdemes hadakozniuk a médiával. Természetesen semmilyen körülmények között nem lehet elfogadni azt sem, hogy valaki a nyilvánosság előtt egyetlen embert is állatnak nevezzen, de ismétlem, ebben az ügyben nem szabadott volna kialakulnia a sajtó és a politikusok közti konfliktusnak, ráadásul olyan ügy kapcsán, mely mindkét fél számára probléma” – mondta az RMDSZ államfőjelöltje. /Mihály László: Tüntetés értük, de nélkülük. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 31./ Kelemen Hunor Parászka Boróka Nesze neked csabakirályfizás /Manna. ro, júl. 13./ című írására utalt.

A sepsiszentgyörgyi polgármesteri hivatal bejárata fölé kitűzött székely zászlók a helyükön maradnak – jelentette ki Antal Árpád András polgármester arra reagálva, hogy múlt héten a megye prefektusa abban az átiratában, melyben a tervezett utcanévtáblák feliratának sorrendjét kifogásolta, felszólította arra is, vegye le az épület homlokzatáról a székely szimbólumokat.,,Remélem, nem akar újabb zászlóbotrányt a prefektus Sepsiszentgyörgyön, de ha mégis megbüntetne, kifizetem a bírságot, és a lobogók akkor is ott maradnak” – erősítette meg a polgármester. Mint mondta, Codrin Munteanunak tisztelnie kellene a székely zászlót, hiszen nem egy idegen ország, hanem annak a közösségnek a szimbóluma, ahol ő a kormányt képviseli, másrészt tanulnia kellene Brassó, Szeben megyei kollégáitól, akik szintúgy felszólíthatnák például a megyeszékhelyi polgármestereket, vegyék le a városuk határában felállított két- vagy háromnyelvű helységnévtáblákat. /Váry O. Péter: A székely zászló marad. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 31./

Szatmárnémerti képviselő-testülete jóváhagyta azt a határozattervezetet, amely lehetővé teszi a Kölcsey Ferenc Főgimnázium áthelyezését a volt katolikus zárdaiskola épületébe. A református egyház jogos tulajdonosként visszakapta a Béke téri saroképületet, így a Szatmár megyei elitlíceumnak ki kell költöznie az ingatlanból. Az előzetes tervek szerint a város pályázati pénzekből kívánja megoldani a viszonylag romos állapotban lévő zárdaépület felújítását. Amennyiben a szükséges pénzt nem sikerül határidő előtt megpályázni, a város kénytelen lesz saját tartalékaiból félretenni az építkezésre, ugyanis a kérdés sürgető, mert a kölcseyseknek a 2010–2011-es tanévet már ebben az ingatlanban kell kezdeniük. A kölcseysek megelégedéssel fogadták a költözés ötletét. /Végh Balázs: Költözhet a Kölcsey-főgimnázium. = Krónika (Kolozsvár), júl. 31./

Az ÚMSZ ismét átvett cikket a magyarországi sajtóból. A mostani kormány melletti kiállásáról ismert Bolgár György a 168 Óra hetilapban kifogásolta, Orbán Viktor, a Fidesz elnöke állítását, hogy a felvidéki magyarokat sújtó nyelvtörvény egész Európában felkorbácsolta a kedélyeket. Bolgár György ezt azzal cáfolja, hogy a szlovák nyelvtörvényhez hasonlította Apponyi Albert intézkedését, mondván az 1907-es lex Apponyi előírta a magyar nyelv fokozott tanítását a nemzetiségi iskolákban. Bolgár szerint kötelező volt a magyar iskolafelirat, a magyar nyomtatványok használata. /Bolgár György, 168 óra: Hogy mi van? – Orbán. Perek, perlekedések. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 31./

Immár öt éve van jelen az erdélyi magyar ifjúsági fesztiválokon a Keskeny út sátor. A hitéletet népszerűsítő, az erdélyi magyar történelmi egyházakat képviselő fesztiválmiszsziós csoport idén a Tusványos, a Félsziget és az EMI-tábor lakóinak kínál érdekes programokat. Céljuk: megmutatni, hogy Istent ki lehet hozni a templom falai közül, hogy kereszténynek lenni fesztiválokon is lehet. A fesztiválmissziós csapatot olyan fiatalok alkotják, akik eddig is aktívan részt vettek az erdélyi keresztény életben. Minden évben többnapos képzéssel készülnek a nyári programokra. /Fodor Enikő: Fesztiválmisszió az erdélyi fiatalokért. = Krónika (Kolozsvár), júl. 31./

E héten zajlik a XI. Kommandói Nemzetközi Cigányfolklór-tábor, melynek gálaműsorát a hét végén sorra kerülő falunapokon mutatják be. Sepsiszentgyörgyön az őrkői cigánynegyed meglátogatásával kezdődött a cigányfolklór-tábor. A látogatás után a résztvevők Kommandón vertek tábort, ahol augusztus 2-áig közel száz erdélyi, magyarországi és más országokból érkezett fiatal és idősebb tánckedvelő ismerkedik a cigány folklórral. A cigány folklór megismertetése és oktatása által a szervezők betekintést nyújtanak a cigányság kultúrájába – mondja Deák Gyula, a tábort szervező Lajtha László Alapítvány elnöke. /Bodor János: Nemzetközi cigányfolkór-tábor Kommandón. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 31./

Boné Rudolf, a Nagyváradi Egyetem Vizuális Művészetek Karának oktatója tizenöt évig nem állított ki, idén azonban már három egyéni tárlata volt. Úgy tűnik, sok mondanivaló gyűlt fel a hallgatás évei alatt. Legutóbbi, Kiterjedés című kiállításán bemutatott munkái, a dróthálóból, fémlemezekből, betonvasból megformált mozgatható, forgatható kompozíciók a térrel, a formákkal való játékot, önfeledt kísérletezést sugallják. „Meg akarom szabadítani a szobrot a tömegtől, minél átlátszóbbá, könnyedebbé, ha lehet súlytalanná tenni. Az én célom nem annyira a szobor, mint inkább a szoborban rejlő költészet” – vallja. Arra a megjegyzésre, hogy a túlzott absztrakció a nagyközönség számára érthetetlenné teszi a posztmodern, posztavantgárd képzőművészetet, Boné Rudolf kifejtette: „A hagyományt be kell építeni, hogy ne légy gyökértelen, de tovább is kell vinni. A közönséget kell nevelni, nem a művésznek kell leereszkednie a publikum szintjére. ” Boné Rudolf /sz. Nagyvár, 1951/ a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Egyetem szobrászat szakán végzett. A 80-as évekbeli romániai avantgárd képzőművészeti törekvések egyik markáns képviselője volt. A rendszerváltást követően tanított a Temesvári Egyetem Képzőművészet és Design Karán, a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Egyetemen és a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemen. Jelenleg a Nagyváradi Egyetem Vizuális Művészetek Karának oktatója. /Pengő Zoltán: Az egyetlen hiteles művészet Isten megéneklése. = Krónika (Kolozsvár), júl. 31./

Évente több ezer csecsemőt hagynak el Romániában. A rendszerváltást követően sem csökkent a szüleik által elhagyott csecsemők aránya, most nagyjából ugyanannyi kisgyermeket hagynak magára, mint tíz vagy húsz éve. Az idei év első felében huszonegy gyermeket hagyott magára az édesanyja a Szatmár Megyei Kórház szülészetén. Sok esetben szinte lehetetlen az anyukák nyomára bukkanni, hiszen a kórházba való beutaláskor a szülő nőknél nincs semmilyen személyi igazolvány, szülés után pedig eltűnnek az osztályról. Egyre gyakoribbak azok az esetek is, amelyekben kiskorúak hoznak a világra gyermeket. Olyan csecsemők is vannak országszerte, akik úgy kerülnek ki a kórházból, hogy nem anyakönyvezték őket. /Elhagyott csecsemők országa. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), aug. 1./

Társadalmi struktúra és politikai versengés Magyarországon és Romániában címmel került sor július 23–31. között az idén hetedik alkalommal megrendezett torockói diáktáborra. A szervezők, a Politeia Romániai Magyar Politikatudományi Egyesület, a Kolozsvári Magyar Politológus-hallgatók Társasága (KoMPoT) és a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) közel harminc, a politika iránt érdeklődő fiatalt látott vendégül. Bodó Barna, a Politeia és Kovács Levente, a KoMPoT elnöke köszöntötte a résztvevőket, majd a BBTE Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi Karán belül működő Politikatudományok szak korábbi végzősei, jelenlegi és leendő diákjai, és a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem Európai Tanulmányok Tanszékének hallgatói ismerkedhettek egymással. Szász Alpár Zoltán az utóbbi öt év választási eredményeiről tartott előadását követően Toró Tibor értékelte a Magyar Összefogás eredményességét. A Média és negatív kampány című kerekasztal-beszélgetésen Sipos Zoltán, a Transindex internetes portál szerkesztője, Rostás Szabolcs, a Krónika és Papp Zakor András, a Kolozsvári Rádió munkatársa vett részt. A Magyar Összefogás listájának egyik jelöltjével, Sógor Csabával találkozhattak a résztvevők. Pósa Tibor, a Tartui Egyetem doktorandusza, a Politikatudományok szak egykori diákja az észtországi kulturális autonómiáról tartott előadást, majd a diákok azt vitatták meg, hogy miként áll ki az RMDSZ az autonómia mellett. A negyedik napon Kelemen Hunornak, az RMDSZ államelnök-jelöltjének tehették fel kérdéseiket a jelenlévők, Székely István Gergő politológus a román választási rendszer átalakításáról, Porcsalmi Bálint és Kovács Csaba kampányfőnökök pedig a politikai kampányokról beszéltek. Bodor László, a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) és Sándor Krisztina, a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) volt elnöke azt latolgatta, hogyan lehetne másként politizálni Erdélyben. /F. Zs. : Hetedik politológus tábor Torockón. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 1./

Autonómiaellenes nagygyűlésre hívja a Kovászna és Hargita megyei román polgármestereket, alpolgármestereket és önkormányzati képviselőket a két megyében élő Románok Fóruma. Őszre tervezik az összejövetelt, várhatóan a tizenöt évvel ezelőtt létrehozott Kovászna és Hargita megyei püspökség fennállásának ünnepi évfordulóján, és szándékuk szerint hivatalosan is állást foglalnak Székelyföld területi autonómiája ellen. Ioan Lacatusu, a fórum alelnöke bejelentette, hogy ősszel, az elnökválasztás után felkeresik az összes pártot, és egyértelmű állásfoglalásra késztetik őket az autonómia kérdésében. A két székelyföldi megyében élő románok legutóbb 2006 novemberében Marosfőn rendeztek összejövetelt, ahol körülbelül százan emeltek szót az ,,irredenta, revizionista, soviniszta” magyar akciók ellen. Elfogadtak egy memorandumot, amelyben a román államtól kérik, dolgozzon ki stratégiát ,,az ország szívében élő román kisebbség nemzeti identitása megőrzése és fejlesztése érdekében”. /Farkas Réka: Ellennagygyűlésre készülnek a románok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 1./

Zeneszótól hangos Réty. Július 26-tól augusztus 9-ig tart a XVII. megyeközi fúvóstábor a helybeli Kováts András Fúvós Egyesület szervezésében, Kelemen Antal karnagy igazgatásával. Kétszázötven fiatal gyakorol különböző fúvós hangszereken, a résztvevők közel fele háromszéki. A legtöbben Csíkkarcafalváról érkeztek (ötvenöten, a teljes zenekar), harmincan vannak a zágoniak és a zeteváraljaiak is, továbbá Székelyudvarhelyről és Marosvásárhelyről is szép számban jelentkeztek. Az oktatók a sepsiszentgyörgyi, kézdivásárhelyi zeneiskolák tanárai, a brassói, marosvásárhelyi, székelyudvarhelyi és debreceni filharmónia zenészei, közölte Dombora Anna, a szabadidős programok szervezője. /Szekeres Attila: Zeng az egész falu (Fúvóstábor Rétyen). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 1./

Marosvásárhelyen a Hangya-épület földszintjén árválkodik Oltyán László munkássága és életműve előtt tisztelgő szerény emlékplakett. Az újságíró 1935-ben született Marosvásárhelyen, és ugyanott hunyt el, 55 éves korában, 1990. november 16-án. A kommunista rendszer megtorlásai elleni tiltakozásképpen ott hagyta a szerkesztőséget, és a ‘89-es változásokig egyszerű gyári munkásként kereste kenyerét. Három évtizedes pályafutása alatt öt kötete jelent meg: A vészharang elhallgat (1970, kisregény), Csak egy szobát... (1973, kisregény), Sok víz lefolyt a Maroson (1978, riport), Érés idején (1981, regény), Felmentés (1986, regény). Halála után látott napvilágot az 1990. márciusi marosvásárhelyi véres eseményekről szóló Fehér Könyv, melynek társszerzője volt, majd az Erdélyi elmebaj (1992, dokumentumregény) és az Özönvíz után (2006, regény). Legutóbb a Fapapucsos messiások (2009). Oltyán László nem csak egy színfoltot jelentett az erdélyi magyar irodalomban és sajtóban, maga volt a remény sugarát megvillantó mécses. Az épületben följebb van az RMDSZ megyei szervezete. Jó lenne, ha Oltyán László sokat csúfolt plakettjét felvinnék az első emeletre. /Bölöni Domokos: Kegyeletsértés – „intézményes” szinten. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 1./

Várasfenesen javában zajlik az Erdélyi Kárpát-Egyesület /EKE/ idei, immár 18. vándortábora. A beszámolót író 864. résztvevőként érkezett a helyszínre. A magyarországi és hazai táborozók jöttek el, a legfiatalabb táborozó idén januárban született, a legidősebb 90 esztendős. /Tóthpál Tamás: Erdély tájain – EKE-tábor Várasfenesen. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 1./