Több mint két és fél évtizedes kutatómunka eredményeként ősszel megjelenik Ujj János legújabb könyve, amely az aradi temetők történetét foglalja össze, és egyben a bennük nyugvó jeles aradi magyar személyiségek sírjainak gyűjteménye. Előző munkája: Emlékhelyek és emlékművek Arad megyében. Ujj János elmondta, hogy az aradi Alsótemetőben a magyar hősök sírját, százvalahány sírt felszámoltak. Az 1980-as években buldózerrel kiforgatták a csontokat. 1999-ben a váradi Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság kiadott egy könyvet, a Partiumi temetőket, amelyben Pávay Gyula tanulmányt tett közzé az Aradi Panteon címmel, a Felsőtemető sírjaira hívta fel a figyelmet. Ujj János döbbenten látta, hogy annyi idő alatt, amíg megírta, az alatt is tűntek el a sírok közül. Könyvének mottójában szerepel Reményik Sándor két sora: „Itt áll a temető tanúnak / Fejfáin magyar még a szó”. Eltűnnek a sírok, felszámolják őket. Eldugják a sírokat, aztán amikor eladják a helyeket, a sírkövekről a régi feliratokat lecsiszoltatják. Salacz Gyula 1875 és 1901 között volt Arad polgármestere, már nem tudják, hol a sírja. Elsősorban Salacz idejében alakult ki a modern városkép. Az úgynevezett törzskönyvek eltűntek a temetőkből. Amikor Bognár Levente jelenlegi alpolgármestert kinevezték alprefektusnak, elmentek a Felsőtemetőbe, Az akkori gondnokkal megjelöltek 26 sírt. Négy hónap múlva az egyik megjelölt sírra rátemettek. Sokan már nem tudják, hogy 1948-ig Aradon magyar színház létezett. Valamennyi jeles színész sírja eltűnt. 2008-ban is eltűnt két jelentős sír. Szőllőssy István harmincvalahány éven keresztül volt a Kölcsey Egyesület titkára, jeles aradi pedagógus. Egyetlen sikeres mentőakció volt: az 1990-ben alakult Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság Barabás Péternek – a legnagyobb aradi magyarnak tartott, a magyar, majd román országgyűlési képviselőnek tizenhétszer megválasztott Barabás Béla apjának – az emlékművét megtalálta kidobva, és felállíttatta a fia síremléke mellé. /Pataky Lehel Zsolt: Megjelenés előtt Ujj János Aradi temetők című könyve. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 4./

Már több mint egy hete ülésezik az új oktatási törvénytervezet kidolgozásával megbízott munkacsoport. Amennyiben a tervezet kidolgozása augusztus 31-ig befejeződik, s a kormány felelősséget vállal a jogszabályért, akkor a szeptemberben kezdődő új tanévben életbe is léphetnek az újdonságok, mint például az érettségi lebonyolítására vonatkozó elképzelések. Pásztor Gabriella, az oktatási tárca kisebbségi főosztályának igazgatója elmondta: van esély arra, hogy a tanévkezdésig befejeződjön az új oktatási törvénytervezet kidolgozása, de szakemberként azt tartaná helyesnek, hogy a majdani oktatási törvény egyhónapos közvita után kerüljön a parlament elé, következéskésképpen csak a 2010/2011-es tanévtől lépjen életbe. A köz- és a felsőoktatás jelenleg az 1995/85-ös törvény alapján zajlik. Pásztor Gabriella elmondta, a nemzeti kisebbségekre és a felekezeti oktatásra vonatkozó fejezetekről még nem tárgyaltak. /Augusztus végéig befejeződhet a tanügyi törvénytervezet kidolgozása. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 5./

Nem engedélyezi tovább a látogatás nélküli egyetemi szakok működését a Tanügyminisztérium. A látogatás nélküli képzési forma helyett a minisztérium a „csökkentett látogatási” forma bevezetését javasolja. Ezzel azt akarja elérni a törvényhozó, hogy az egyetemisták legyenek rákényszerítve arra, hogy időszakonként tartsák a kapcsolatot az egyetemmel. „A módosítást a Spiru Haret magánegyetem körül kirobbant botrány indokolja” – tájékoztatta a nyilvánosságot Ecatrina Andronescu. További szigorítás, hogy a kibocsátott okleveleken pontosan fel kell tűntetni, hogy milyen képzési formában és pontosan hol végezte a hallgató a tanulmányait: a kibocsátó egyetemen, vagy annak valamely fiókintézetében. A továbbiakban pedig csak akkor használhatja az „egyetem” megnevezést egy felsőoktatási intézmény, ha az akkreditációt már lezárta. /Vége a távoktatásnak? = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 5./

Elkészült az észak-erdélyi autópálya legnagyobb viaduktja Kolozs megyében, november 15-éig pedig várhatóan átadják a Torda és Gyalu közötti 42 kilométeres útszakaszt is. Már leaszfaltoztak egy 23 kilométeres sztrádaszakaszt, s a további 20 kilométer is készen áll arra, hogy a burkolatot rávigyék. A sztrádaszakaszt átadás után meg lehet nyitni a forgalom előtt. Idén folytatódhat az észak-erdélyi autópálya Bihar megyei szakaszának az építése is, mert a kormány még ebben a hónapban újabb összeget – 80 millió eurót – folyósít a Bechtel cégnek. /Gyergyai Csaba: Elkészült az észak-erdélyi autópálya eddigi legnagyobb völgyhídja Kolozs megyében. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 5./

Augusztus 6-án indul Déván a X. Carpatica nemzetközi folklórfesztivál. A rendezvény plakátján azonban hiába keresni az évek során mindig elsöprő sikert arató magyar fellépőket. Idén Ciprus, Török-, Görög- és Franciaország leszorította a színpadról a magyarokat. – A rendezvény főszervezője, Misu Lasconi a szűkös költségvetésre hivatkozott. A Carpatica folklórfesztivál, amint neve is sugallja, tíz évvel ezelőtt a Kárpát-medencei népek közötti kulturális párbeszédet szolgálta. És évekig valóban a magyar, szerb, ukrán, román illetve a szomszédos bolgár és lengyel együttesek voltak a fesztivál főszereplői. /Gáspár-Barra Réka: Carpatica folklórfesztivál. A magyarokat elspórolták. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 5./

A fehéregyházi ünnepségen a Magyar Művészetért Díjat a fehéregyházi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület nevében Szabó József elnök vette át. Gubcsi Lajos költő Ex Libris Díját pedig a Segesvári Gaudeamus Alapítvány kapta, és azt igazgatója, Farkas Miklós tanár vette át. A Segesvári Gaudeamus Alapítvány szórványkollégiumának diákjai közül mintegy harmincan részesültek idén teljes ellátásban. Az alapítvány könyvtára háromezer kötetre rúg. Előadóterme ötven, művelődési terme százötven-kétszáz személy befogadására alkalmas, étkezdével, konyhával rendelkezik és két tanári lakással. – A szórványkollégium támogatói a Gaudeamus Alapítvány Baráti Társaságának tagjai. Az alapítvány fő célja a segesvári és környékbeli szórvány magyar tannyelvű oktatásának fenntartása és fejlesztése. Segesvár lakosságának 18%-a magyar nemzetiségű, de az állandó fogyás miatt rövidesen komoly gondot okoz a létező magyar tannyelvű osztályok fennmaradása. Magyar tannyelvű oktatás minden szinten csak tagozatos formában történik. A Mircea Eliade Főgimnáziumban (1960 óta létezik magyar tagozat) egy intenzív informatika-, reál-, és egy intenzív humán német osztály működik. Magyar tannyelvű általános iskolai oktatás két iskolában folyik, általában három párhuzamos osztályban, de ezek léte is állandó veszélyben forog. Az alapítvány szeretné lassítani a szórványosodás folyamatát. Ezt a célt szolgálja az új épületben létrehozott művelődési központ is, melynek 2008. október 25-én volt az ünnepélyes átadása. /Bölöni Domokos: A segesvári szórványkollégiumról. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 5./

A kormányzati ügynökségek átszervezése, valamint megszüntetése, az egységes bértábla bevezetésének időpontja és a nyugdíjrendszer reformja voltak az augusztus 5-én tartott kormányülés főbb témái. A Boc-kabinet testületileg fogadta a Valutaalap (IMF) pár napja Romániában vizsgálódó. Továbbra is tartják magukat a közalkalmazottak egységes bérrácsának eredeti menetrend szerinti bevezetéséhez, fejtette ki az IMF romániai küldöttségének vezetője. Az IMF küldöttei a román gazdaság kilátásait most rosszabbnak látják, mint a készenléti hitelszerződés aláírásakor. A kormány nem tudja tartani a bruttó nemzeti össztermék alapján számított 4,6 százalékos költségvetési deficitet. /Időben kéri az IMF a bértáblát. Újratárgyalná a kormány a Valutaalaptól kapott hitel feltételeit. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 6./

A romániai magyar politikusok lesik, mikor bomlik szét a kormánykoalíció, és kerülhetnek vissza a hatalomba. Mert oda vágynak, ezt nyíltan vállalják, s azt is, hogy nem finnyásak, ha a szocdemeknek lesz szükségük pótlékra a parlamenti többség megteremtéséhez, melléjük állnak, ha a demokrata-liberálisoknak, akkor oda. Kelemen Hunor már a kormánykoalíció bejelentésének pillanatában az érdeklődő Hír Televízióknak elmondta, szerinte életképtelen szövetség született, hamar szétesik, s akkor ismét ők következnek. Nem számít, hogy a Geoana vezette szociáldemokraták decemberben kijelentették, az RMDSZ-szel nem kívánnak szövetségre lépni, s Traian Basescu államfő közvetlenül a választások után szövetséget kínált Markó Bélának, mint utóbb kiderült, csupán azért, hogy a liberálisokkal való korábbi egyezséget szétzilálja. /Simó Erzsébet: Sült galambra várva. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 6./

A nyelvi jogok fontosságára és a szabad nyelvhasználatra mint alapvető értékre hívta fel a figyelmet augusztus 5-én Nagyváradon tartott sajtótájékoztatóján Tőkés László EP-képviselő. Európa nem egy országában csorbul az anyanyelvű oktatáshoz fűződő alapvető emberi és kisebbségi jog. A nyelvi jogok sérelme különösképpen elfogadhatatlan akkor, ha az Európai Unió valamelyik tagországában történik. Ezen ilyen országok egyike Szlovákia, mely 2009. szeptember 1-jei hatállyal a kisebbségek és kiváltképpen az ország lakosságának tíz százalékát érintő őshonos magyarság anyanyelvét sújtó államnyelvtörvényt készül bevezetni. „Egyházaink lelkiismereti és hitbeli kötelességüknek tartják, hogy kiálljanak híveik jogainak és emberi méltóságának védelmében, határozottan visszautasítva minden, az emberi és kisebbségi jogokat sértő diszkriminációt” – jelentette ki Tőkés. /Totka László: Tőkés szolidaritást kér a szlovák nyelvtörvény ellen. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 6./

„Kétes legitimitású pártelnöknek” nevezte Szász Jenőt, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnökét augusztus 5-én Nagyváradon tartott sajtótájékoztatóján Tőkés László európai parlamenti képviselő Az EMNT elnöke azzal vádolta a volt székelyudvarhelyi polgármestert, hogy a sokat hangoztatott összefogás legfőbb kerékkötője. „Szász egész politikája arra korlátozódik és abban fullad ki, hogy az RMDSZ – és újabban az általam vezetett EMNT – ellen ágál. Elvakult elfogultságában – miként Gyurcsány – még a saját pártját is szívtelenül magával rántja” – érvelt az EP-képviselő. Tőkés hozzátette: való igaz, hogy az RMDSZ „igyekszik teljesen kiszorítani az MPP-t a közéletből” Az EMNT-elnöke bevallja, hogy ennek ellensúlyozására, meghiúsítására törekedett. „De van-e kivel? Szász Jenőnek még az sem drága, hogy – Izsák Balázst, a Székely Nemzeti Tanács elnökét az orránál fogva vezetve – a Székely Önkormányzati Nagygyűlést is vakvágányra siklassa” – vonta le a következtetést Tőkés László. „Ahelyett, hogy az Orbán Viktor Fidesz-elnök által Tusványoson jelzett európai jobboldali fordulat előkészítésére összpontosítanánk erőinket, és ahelyett, hogy a közös cél – az önrendelkezés – érdekében közösen fáradoznánk, kisstílű „verbális pankrációval” idegenítjük el közösségeinket a cselekvéstől, nyilatkozatháborúval lehetetlenítjük el a közös kiállás esélyét, és alpári hangnemben sütjük rá a bélyeget mindenkire, aki nem ugyanabban a sorrendben mondja fel a nemzeti egyszeregyet” – mondta el Tőkés. Eredménynek számítja, „hogy a sokéves párbeszéd-képtelenséget és állóharcot megtörve, végre intézményes keretet sikerült teremtenünk – az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórumot – közös dolgaink megbeszélésére és egyfajta nemzeti minimum kialakítására”. /Magyar összefogás Szász ellen. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 6./

Nemrégiben egy biharországi poéta publicisztikájában holmi bukaresti „dramaturgok”, „titkosszolgálatok”, valamint Orbán Viktor nyakába varrta az erdélyi Magyar Összefogást, mint „történelmi léptékű baklövést”, mondta el Tőkés László, hozzátéve, gyalázkodó levelekkel bombázzák elektronikus postaládáját. Mindeközben a székelyföldiek nemhogy Székely Önkormányzati Nagygyűlést, de még egy közös megyei tanácsülést sem képesek tető alá hozni. Ahelyett, hogy az Orbán Viktor Fidesz-elnök által Tusványoson jelzett európai jobboldali fordulat előkészítésére összpontosítanánk erőinket, fejtette ki Tőkés László, nyilatkozatháború folyik. Hangsúlyozta, hogy jó lelkiismerettel vállalja a politikai felelősséget az erdélyi Magyar Összefogásért, sikerült megteremteni az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórumot. Ennek s éppen a Szász Jenő-féle MPP-csoportosulás a legfőbb kerékkötője. A Jobbik szavazóit tiszteli, szögezte le Tőkés László, de ő Orbán Viktor szövetségét vállalja. /Tőkés László a magyar összefogásról. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 6./

Borisz Tadics szerb államfő megígérte, hogy az ősz folyamán kinevezik a Vajdaságban 1944–45-ben elkövetett háborús bűntetteket kivizsgáló szerb–magyar történész munkacsoport szerb tagjait – közölte Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke. Az ígéret a két politikus magyar részről három hónapja várt találkozóján hangzott el. 1944 őszén és 1945 tavaszán legkevesebb 20 000, más becslések szerint 50 000 magyart gyilkoltak meg ítélet nélkül a partizánok. Nagygyörgy Zoltán történész elmondta, Horgoson a halálra szántakkal ásatták meg saját sírjukat, a tufaköves rétegben azonban nem tudtak mélyre ásni, a kutyák a hantolásokat később kikaparták. A nyolcvan horgosi áldozatot az út mellől az éj leple alatt szállították át a Horgosi csárda mögötti területre, csontjaik ma is ott vannak. A 60-as években egy építkezéskor előkerült itt cipő, reverenda és más ruhadarab is. 2004-ben a horgosi temetőben egy kripta épült, ide akarják elhelyezni az áldozatok földi maradványait. Szabadkán a téglagyár agyaggödrében végezték ki az áldozatokat. Több mint 850 név került fel a márványtáblákra. Az emlékművet időről időre meggyalázzák, ezt tették az Újvidék melletti Csúrogon – ahol háromezer ártatlanul kivégzett magyar holttestét rejti a szeméttelep – felállított márványtáblával is. A most alakuló állami bizottság szeptembertől kezdi feltárni a tömegsírokat. Azonosítják az elhunytakat, hogy a hozzátartozók eltemethessék őket. /Még idén létrejöhet a délvidéki megtorlásokat kivizsgáló bizottság. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 6./ Borisz Tadics szerb államfő felkérte Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnökét /a legnagyobb délvidéki magyar párt vezetőjét6, hogy tegyen javaslatot a Belgrád által kiválasztandó személyekre. Pásztor István szerint számítani lehet rá, hogy Budapesten is döntenek a közös munkacsoport magyar tagjairól. A testület felállítását Pásztor István, valamint Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt és Páll Sándor, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének elnöke február közepén kezdeményezte a szerb államfőnek, miniszterelnöknek és parlamenti elnöknek írt közös levelében. Szerbiában nemrég kezdődött meg a Tito partizánjai és a kommunista rendszer által 1944 és 1946 között bírói ítélet nélkül kivégzettek sorsának felderítése. /Vizsgálják a vajdasági háborús bűntetteket. = Krónika (Kolozsvár), aug. 6./

Közel másfélezer résztvevővel kezdődött meg augusztus 5-én az V. EMI-tábor a Gyergyószentmiklós melletti Hétvirág panzió területén. A rendezvényt, melynek idén partnere volt Hargita megye tanácsa is, további támogatásáról biztosította Gyergyószentmiklós polgármestere. Azt cselekszik ezek a fiatalok, amit ennek a nemzedéknek tennie kell, ezért támogatni fogom a jövőben is az EMI-tábort – jelentette ki a tábor ünnepélyes megnyitóján Mezei János, Gyergyószentmiklós polgármestere, aki ugyanakkor elítélte a tábort az utóbbi időben ért sajtóbeli támadásokat. Nem lehet akkora recesszió, hogy a félretájékoztatásra ne jusson pénz, mondta a városvezető, hozzátéve: ragaszkodnunk kell ősi jelképeinkhez, mert ha engedünk a nemzeti szimbólumaink ellen indított hadjáratnak, akkor ma „csak” egyik zászlónkat feledtetik el, de holnap már a Szent Korona következhet. Az Eckstein-Kovács Péter elnöki tanácsadó, az RMDSZ, valamint az SZDSZ köreihez köthető liberális politikusok és újságírók támadásaival foglalkozott megnyitóbeszédében Bagoly Zsolt is, aki az EMI képviseletében szólalt fel. Bennünket örömmel tölt el, hogy egyre több fiatal érdeklődik nemzete történelme, hagyományai és hazája sorsa iránt, egyesek viszont, ráadásul éppen azok, akiket érdekeink, törekvéseink képviseletére választottak meg, együtt lépnek fel a nemzeti érzelmű fiatalok ellen a román sovinisztákkal, mondta, a szenátor „elnöki tanácsadásának” tulajdonítva az eddig példátlan ellenőrzéseket, melyekkel fentről jövő utasításnak engedelmeskedve próbálják napok óra megfélemlíteni az illetékes hatóságok az EMI-vel együttműködő gyergyói cégeket és magánszemélyeket. Bakay Kornél régész, történész előadásában a magyarság eredete, az indoeurópai tengerben való idegensége szempontjából próbált magyarázatot találni az európai népek többségét jellemző magyarellenességre. Ezt követően Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke adott számot az SZNT által az elmúlt egy évben megtett gyakorlati lépésekről. Beszélt az „internetes térfoglalásról”, azaz a.sic domainvégződés elnyerését célzó törekvésről, melyért eddig több mint harmincezer aláírás gyűlt össze, említette a Székely Termék nevű kezdeményezést, melyért az SZNT vélhetően fővédnökséget vállal, és szó volt az SZNT által kezdeményezett Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlésről is. Arra a kérdésre, miért nem tesz eleget a részvételre való felkérésnek az RMDSZ, Izsák Balázs azt válaszolta: Markó Béláék mindent alárendelnek a kormányba való visszatérésnek, és valószínűleg úgy ítélik meg, hogy nem tesz jót e célnak egy olyan fórumon való részvétel, mely a székely parlament előfutára hivatott lenni. /EMI-tábor. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 6./

Az Erdélyi Magyar Ifjak nevű szervezet gyergyószentmiklósi rendezvényét idén augusztus 5-e és 9-e között tartják; az idei díszvendég Vona Gábor, a Jobbik elnöke. A tábor megnyitónapján Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnökének autonómiáról szóló előadása szerepelt a programban, valamint Transylmania, illetve Kormorán koncertek. Az augusztus 6-i program Vonáék mellett Somai József közgazdász, a Romániai Magyar Közgazdász Társaság tiszteletbeli elnöke előadása szerepel még, az „erdélyi magyar szolidaritás” kérdésköréről, továbbá Vincze Gábor történész „A református egyház Magyarországon és Erdélyben 1945 után” című előadása várható. Augusztus 7-én Asztalos Lajos helytörténész, Bodó Barna politológus, Kovács Lehel és Wanek Ferenc egyetemi oktatók az 50 éve megszüntetett önálló állami magyar egyetem felszámolásáról értekeznek. Augusztus 8-án az autonómiáról székelyföldi polgármesterekkel tartanak kerekasztalt, illetve Tőkés László EP-képviselő beszélget az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, a Székely Nemzeti Tanács, a Magyar Polgári Párt, a Magyar Polgári Egyesület, a Magyar Ifjúsági Tanács és az Erdélyi Magyar Ifjak vezetőivel az RMDSZ-EMNT megállapodásról. Az augusztus 9-i, vasárnapi zárónapon sajtó kerekasztal és nemzetstratégiai elmélkedések szerepelnek a programban. A Hargita Megyei Tanács költségvetési finanszírozással járult hozzá az EMI-tábor sikeréhez. Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke, Eckstein-Kovács Péter, az államfő kisebbségügyi tanácsosa, és Aurel Vainer zsidó kisebbségi képviselő bírálta a hargitai önkormányzat döntését. Borboly Csaba megyei tanácselnök erről úgy nyilatkozott, hogy az általa vezetett önkormányzat nem működhet ideológiai szűrőként, és mint elnök, ő nem cenzor. „Nem bírálhatom fölül 325 ezer Hargita megyei ember gondolkodásmódját és értékrendjét” – védekezett Borboly. Kelemen Hunor támadta Borbolyt: „vállalja fel nyíltan, hogy ő egy ilyen szélsőséges szervezettel szimpatizál. ” /Gyergyóba várja a Jobbik vezéreit az EMI. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 6./

Romáink nem tekinthetik magukénak a többségi társadalmak erkölcsi rendjét, mert ha annak tekintenék, önnön kiközösítésüket is erkölcsösnek kéne tekinteniük – vallja Bíró Béla. A roma népesség minden kelet-közép európai társadalomban konfliktusforrás, a roma-magyar kapcsolatokban azonban a konfliktusok súlyos változata alakulhat ki, állapította meg. Miért? Egy lehetséges válasz: a magyar nacionalizmus. Ez a vélemény azonban tarthatatlan. Akkor meg kellene magyarázni, hogy ha a magyar valóban nacionalistább, mint a szomszédos nemzetek, mitől vált nacionalistábbá? Magyarország egynyelvű, egykultúrájú állammá alakult. Ugyanez volt a helyzet, gyakorlatilag a Ceausescu korszakig, a Székelyföldön is. Még az idetelepedett románok jelentős része is asszimilálódott vagy megindult az asszimiláció útján. A roma népesség esetében azonban az asszimilációs modell nem látszik működőképesnek. Bíró Béla szerint a romák szívvel bűnözhetnek, ha „harmadnapja” nem esznek, „se sokat, se keveset” Roma bűnözés van, mert társadalmi kirekesztés is van, vallja a cikkíró. /Bíró Béla: Romák és magyarok. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 6./

Hazaérkeztek a Paks melletti Cseresznyéspusztáról a kézdivásárhelyi Református Kollégium tanulói, akik július 27-től erdélyi, kárpátaljai, felvidéki és vajdasági középiskolásokkal együtt vettek részt a tizenhatodik olvasótáborban, melynek idei témája A magyar nyelv éve – 250 éve született Kazinczy Ferenc volt. A táborlakók megismerkednek a Magyarországon új hazára talált bukovinai és moldvai csángómagyarokkal, valamint a Völgységben megtelepült svábok sajátos kultúrájával, népi hagyományaival. /(Iochom): Kézdivásárhelyiek magyarországi olvasótáborokban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 6./

Tizedszer szervezi meg a Székely Támadt várban a Míves Emberek Sokadalmát az Artera Alapítvány augusztus 6–9. között. „A sokadalom vonzereje főképp abban áll, hogy találkozási, ismerkedési lehetőséget biztosít előadók, kiállítók, látogatók számára egy olyan közegben, melyre mindennapjaikban ritkán vagy egyáltalán nem nyílik alkalom” – olvasható az alapítvány közleményében. A sokadalom ideje alatt, az alkotás folyamatának bemutatásával igyekeznek kedvet ébreszteni Székelyudvarhelyre a látogatókban. /Sokadalom-rajt. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 6./

Szatmárnémetiben augusztus 6-án nyitják meg azt a képzőművészeti kiállítást, amelyik az idei nyár egyik legjelentősebb kulturális eseményének ígérkezik. A Szatmári Alkotóház Képzőművészek Egyesületének (SZAKE) húsz tagja mintegy százhúsz festményt, grafikát és kisplasztikát mutat be a nagyközönségnek. Az alkotások egészen frissek, a SZAKE tagjai a júliusi, hadadi és monói nyári táborokban festették, faragták, rajzolták, s a közönség most láthatja először őket. Az egyesület elnöke, Gergely Csaba festőművész úgy véli, hogy Tillinger István, Bakos Károly, Bakos Livia és a többi helybeli mellett a más vidékekről érkezett tagok, például a nagybányai Deák János vagy a Tolna megyei Reisz Tamás és Könyv Katalin is színvonalas munkákkal jelentkeztek. Az anyaországi Simontornyán élő Reisz Tamás három éve tagja a szatmári egyesületnek. /Sike Lajos: Tárlat a városházán. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 6./

Kolozsváron, a Heltai Alapítvány székhelyén pihent meg, majd Nagyenyed irányába biciklizett tovább a vajdasági Székelykevéről indult Székely Tour 18 kerékpározója. A kilencszáz kilométer során Szucsávát, Kolozsvárt, Nagyenyedet, Piskit, Karánsebest és Versecet érintik, augusztus 9-én pedig Székelykevére érkeznek vissza. A kerékpártúrát 2003 óta minden évben megszervezi a Dani Ernő és Dani Zoltán magánvállalkozók vezette vajdasági Tinet Ifjúsági Klub. Az al-dunai székelyek leszármazottai napjainkban a Vajdaság délkeleti részén lévő három településen, Sándoregyházán, Hertelendyfalván és Székelykevén élnek. Itt él jelenleg Dani Zoltán, a korábbi jugoszláv, ma szerb fegyveres erők székely származású nyugalmazott ezredese. Az első kerékpártúrát 2003-ban, az al-dunai székelyek letelepedésének 120. évfordulója alkalmából szervezte meg. Hét évvel ezelőtt tízegynéhányan vágtak neki a túrának, hogy felkeressék azt az öt bukovinai hajdani székely falut (Istensegíts, Fogadjisten, Andrásfalva, Hadikfalva, Józseffalva), ahonnan a székelykeveiek származnak. – Ezeket a településeket ma már nem lakják magyarok, de nyomai vannak annak, hogy egykor ott éltek. Az ortodox egyház átépíttette a katolikus templomokat, a magyar vonatkozású táblákat elrejtették, mondta el Kecskés István, az újvidéki Magyar Szó nagybecskereki tudósítója, a túra állandó résztvevője. Kezdetben a csapat zömét székelykeveiek alkották. – Székelykevét mintegy 2200 személy lakja. /Nálunk is megpihentek a Székely Tour résztvevői. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 6./

A Pozsonyi Pagony gyermekkönyvkiadó és könyvesbolt idén második alkalommal írta ki az Aranyvackor pályázatot, a zsűri első díját Demény Péter – Keszeg Ágnes Hóbucka Hugó a mókusoknál és Máté Angi – Szulyovszky Sarolta Volt egyszer egy város című pályamunkája kapta megosztva. A 2007-ben alapított Aranyvackor-díj célja olyan tehetséges írók és illusztrátorok felkutatása és díjazása, akik magas színvonalon tudnak szólni a legfiatalabb korosztályhoz. Demény Péter író és szerkesztő, tanulmányok, esszék, kritikák, regények és versek fűződnek a nevéhez. Több alkotói díjat kapott, a Szabadság külső munkatársa, a Látó szerkesztője és a BBTE Irodalomtudományi Tanszékének óraadó tanára. Keszeg Ágnes a kolozsvári Képzőművészeti és Formatervezői Egyetem textil-design szakán végzett, jelenleg illusztrátorként dolgozik. /Ferencz Zsolt: ”Beleneveljük a gyereket a mi nyelvünkbe... ” = Szabadság (Kolozsvár), aug. 6./

Felújította egy évtizeddel korábbi, Barangolás a Székelyföldön című sorozatát a csíkszerdai Pallas-Akadémia Könyviadó. Hargita és Maros megye után Kovászna megye útikönyve, Kisgyörgy Zoltán, a lap munkatársa, helytörténész, genealógus, harangkutató munkája is újból nyomdafestéket látott /Barangolás a Székelyföldön 3. Kovászna megye/ Gazdagabb az első kiadásnál, naprakész információkkal szolgál, a 2000 óta eltelt időszak fontosabb tényei is bekerültek a kötetbe. A népszámlálási adatokból nyomon követhető a népesség fogyása. Feltűnnek a könyvben az utóbbi kilenc évben felavatott emlékművek, szobrok, a megnyílt vendéglátó-ipari egységek, bővült az ajánlott irodalom is. A szerző szomorúan meséli, lépten-nyomon saját szövegeibe botlik falufüzetekben, szórólapokon, a világhálón – anélkül, hogy valahol is megjelölnék azok eredetét. /Szekeres Attila: Háromszéki túrák Kisgyörgy Zoltánnal. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 6./

„Tőkés László képviselő úr mindenkivel vagdalkozik” – reagált az ÚMSZ-nek Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke Tőkés László európai parlamenti képviselő Nagyváradon tett kijelentésére. Tőkés Szász Jenő pártelnököt a magyar összefogás kerékkötőjének, valamint kétes legitimitású pártelnöknek bélyegezte. Szász Jenő szerint a szidalmazás helyett Tőkésnek sokkal inkább a párbeszédre kellene építenie politikáját. Hozzátette, nem hajlandó polémiába bocsátkozni Tőkés Lászlóval, mert mint mondta, csak az az ember vitatkozik a hitelezőjével, aki lelke mélyén adósnak érzi magát és nem tud törleszteni. „Tőkés László valahogy így érez a Magyar Polgári Párttal szemben, mint általában az erdélyi magyar nemzeti oldallal szemben is” – fogalmazott a pártelnök. „Tőkés László újra Brüsszelben van, ő most az RMDSZ európai parlamenti képviselője” – tette hozzá. Szász Jenő ugyanakkor az MPP együttműködéséről biztosította az EMNT elnökét. /Horváth István: Szász: Tőkés az RMDSZ embere. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 7./

Kolozsváron ülésezik a magyar nyelv és irodalomtanterv módosító bizottság. Márciusban ugyanis az oktatási tárca elrendelte: augusztus 10-ig minden tantárgyból új alapozó tantervet kell készíteni. Miután a szakemberek kidolgozták a javaslatot, felküldik a minisztériumba, ahol a tárcavezető augusztus végéig kibocsátja a jóváhagyást tartalmazó rendeletet. Kolozsváron az oktatási tárca képviselői a magyar szakos tanfelügyelőkkel és szaktanárokkal, üléseznek, hogy új tantervet dolgozzanak ki magyar nyelv és irodalomból. A tantervmódosításra azért volt szükség, mivel márciusban megjelent egy minisztériumi rendelet, amelynek értelmében csökkent az óraszám a líceumi osztályokban. Így a IX–X. osztályban négyről háromra csökken a magyarórák száma. Tájékoztatott Gergely Erzsébet, az Országos Közoktatási Tanterv- és Vizsgaközpont tanácsosa. Nagy Enikő, az Országos Bizottság tudományos titkára arról számolt be, hogy a szakemberek az I–IV. osztályban választható tantárgyak tantervét, másrészt a román tagozaton tanuló magyar gyerekek fakultatív magyar oktatásának tantervét véglegesítik. Tizenhat tantárggyal bővül a magyar elemi tagozaton választható tantárgyak sora. /N. -H. D. : Tanterv-módosítás Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 7./

A Fidesz nyeri meg a választásokat, de nem lesz Fidesz–Jobbik koalíció – jelentette ki Vona Gábor, a Jobbik elnöke Gyergyószentmiklóson az EMI-táborban. Szó esett a Jobbik viszonyulásáról is a határon túli magyarokhoz: – Nehéz tisztán látni a határon túli politikát. Olyan politikai partnerekkel szeretnénk együttműködni, akikkel azonosak a céljaink, fejtette ki. /Jakab Judit: Vona: hitelességre épül a Jobbik. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 7./

A zsidó- és cigányellenesség vádja kapcsán Vona Gábor, a Jobbik elnöke az ÚMSZ-nek kifejtette, őt „zavarja a sok vádaskodás”. „Én sem vagyok vasból, nekem is vannak érzéseim. Nem jó, ha az embert olyan vádak érik, amelyek méltatlanok és igaztalanok” – fogalmazott. /Csibi Márti: Jobbikos (bal)jóslatok. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 7./

A gyergyószentmiklósi EMI-táborban két történelmi előadás is elhangzott, Egyed Ákos akadémikus a székely történelem sajátosságairól értekezett, Vincze Gábor pedig a magyarországi és erdélyi református egyház 1945 utáni történetét vázolta. Somai József, a Romániai Magyar Közgazdász Társaság tiszteletbeli elnöke az erdélyi magyar szolidaritás és szövetkezés paradoxonairól beszélt. Nagy érdeklődés övezte két hegymászó, Erőss Zsolt és Tulit Zsombor alpinista beszámolóját. /Ferencz Csaba: Erősödik a nemzeti politika (V. EMI-tábor). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 7./

Felmentette az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) vádjai alól a Maros megyei ügyészség Gombos Csaba marosvásárhelyi RMDSZ-es politikust. Az ANI az év elején hamis nyilatkozattétel gyanújával továbbította a megyei önkormányzati képviselő dossziéját az ügyészségre. Gombos mellett két másik RMDSZ-es politikus, Szabó Árpád, a Maros Megyei Tanács alelnöke és Szalkay József megyei tanácsos, illetve Eugen Bandea PNL-s önkormányzati képviselő ügyében vizsgálódott az ANI szintén hamis nyilatkozattétel miatt. Az ügynökség szerint Gombos „elfelejtette” feltüntetni, hogy egy több mint 1800 négyzetméteres marosvásárhelyi telekkel és háromszobás, összkomfortos tömbházlakással rendelkezik, valamint egy Mercedes márkájú személygépkocsit birtokol. A vagyonnyilatkozatban nem szereplő 1800 négyzetméteres telket és a Mercedest Gombos még 2004-ben eladta. Erről az ügyészek is meggyőződtek, így nem kezdeményeztek bűnügyi eljárást. Szabó Árpád, Szalkay József és Eugen Bandea ügyében egyelőre nem született döntés. Szabó Árpád vagyonnyilatkozatában nem tett említést a különböző gazdasági egységekben lévő érdekeltségeiről, továbbá nem mondott le a nyárádszeredai Kumatraf Kft.-ben betöltött társtulajdonosi minőségéről. Szabó elismerte, hogy vagyonnyilatkozatából kimaradtak a felsorolt tisztségek és minőségek, azonban hangsúlyozta, az űrlapot azután töltötte ki, miután, a törvényes határidőn belül lemondott róluk. Szalkay József az egyetlen, aki bírságra számít. Mindhárom megyei tanácsos úgy véli, politikai lejáratás áldozatai. /Szucher Ervin: Felmentették az ANI vádjai alól Gombos Csabát. = Krónika (Kolozsvár), aug. 7./

Megérkezett a működési engedély a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem marosvásárhelyi Műszaki és Humán Tudományok Karán induló két új mérnöki szakra – tájékoztatott dr. Hollanda Dénes professzor, a kar dékánja. A távközlés valamint a számítógépes művelettervezés és gyártásirányítás a legkorszerűbb szakok közé tartoznak, azonban a felvételi előtt kevesen értesültek az indulásukról, ezért a tandíjas helyek mellett maradtak tandíjmentes helyek is. Hollanda professzor elmondta, ha figyelembe vesszük az információ terjesztésének robbanásszerű fejlődését, kiderül, hogy az elkövetkező években a távközlés terén sok szakemberre lesz szükség. Mire a hallgatók befejezik tanulmányaikat, a jelenlegi gazdasági recesszió is lejár. /b. gy. : Korszerű, új mérnöki szakok a Sapientián. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 7./

A nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemen zajlik a Pro Musica Nemzetközi Nyári Zeneakadémia, amelyre nemcsak Erdélyből, hanem Ausztriából, Németországból és a Felvidékről is érkeztek zene szakos hallgatók és tehetséges fiatalok. Az elmúlt két évben a több évtizedes hagyományokkal rendelkező eseményt Besztercebányán rendezték, most pedig Nagyváradon. Több hangversenyre is sor kerül. /Nagy Orsolya: Egy hét komolyzenei képzés a nagyváradi PKE-n. = Krónika (Kolozsvár), aug. 7./

Mózes Árpád nyugalmazott evangélikus püspök önként vonult nyugdíjba, és Nagykárolyba költözött. 1964-ben szabadult a börtönből. Azután nem mehetett vissza régi gyülekezetébe, Székelyzsomborra. Elvállalta a nagykárolyi kicsiny gyülekezet lelkészi állását. Nagyon jó kapcsolatba került a károlyiakkal, majdnem 20 évig szolgált itt, ezért határozott úgy, hogy nyugdíjas éveire ebbe a városba költözik vissza. A püspöki kinevezés élethosszig tart, de egészségügyi okok miatt visszavonult. Három szívinfarktuson esett át, megműtötték. Az 1999. június 15–16-i zsinaton módosításokat eszközöltek. A zsinatot több mint 50 éve nem ülésezett. 1920-ban összeült egy ad hoc zsinat Kolozsvárott, Aradon szuperintendencia néven megalakult a romániai magyar evangélikus egyházmegye vezetősége, amely feje a szuperintendens volt, a mai értelemben vett püspök. A szászok barátságtalanul fogadták ezt, mert ők is ágostai hitvallású evangélikusok. A szász egyházkerület miatt az Ágostai Hitvallású Evangélikus Egyház nevet nem tudták felvenni, ezért a nevük Zsinatpresbiteri Ágostai Hitvallású Evangélikus-Lutheránus Egyházkerület lett. Ezt a hosszú nevet megváltoztatták, intézményünket ma Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyházkerületnek hívják. Ide tartoznak még a Bánátban élő evangélikus szlovákok is, ők az egyházkerületen belül külön esperességet, egyházmegyét alkotnak Nagylak központtal. A szászok külön kerületbe szerveződtek. Három evangélikus egyházmegye van, a brassói és a kolozsvári magyar, a nagylaki szlovák. Mózes Árpádot az 1956-os magyar forradalom eseményei miatt ítélték el. Az evangélikusoknak még volt egy bűnük. Két szélsőségesen baloldali tanár is tanította őket, ezek ellen a teológiai professzorok ellen petíciót nyújtottak be a püspöknek. Annyit kértek a vezetőtől, hogy intse meg a szóban forgó tanárokat, hagyjanak fel a baloldali magatartásukkal. Mindehhez még hozzájött a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem diákjaival való találkozásuk is. Nekik elmesélték a romániai magyarság akkori helyzetét, a magyar egyházak ellehetetlenített sorsát. A Szekuritáté szerint ezzel az ország belügyeiről adtak ki információkat egy idegen állam polgárainak. Ez hazaárulásnak minősült. Nyolcukat ítéltek el, négy lelkészt és négy teológust. Mózes Árpádot mint püspöki titkárt fővádlottnak nevezték ki. Mózes Árpádot 18 esztendőnyi fegyházbüntetésre ítélték, a többieknek 16, 15, 8, 7 és 6 évi szabadságveszés járt. Még nem gondolt arra, hogy könyvben kiadja emlékezését. Mózes Árpádot /sz. Krizba, 1931. júl. 25./ 1992-ben püspökké választották és 12 évig Kolozsváron élt. 2004 augusztusában egészségi okokra hivatkozva visszavonult, azóta Nagykárolyban lakik. /Végh Balázs: A szolgálat adott értelmet életemnek. = Krónika (Kolozsvár), aug. 7./