Idén már háromezer, engedély nélkül Romániában tartózkodó személyt azonosítottak, és négyezer külföldit utasítottak ki, mert nem rendelkeztek tartózkodási engedéllyel – derült ki a Bevándorlási Hivatal közzétett mérlegéből. Romániában jelenleg körülbelül nyolcvanezer bevándorló él, jelentős részük (54 ezer ember) az Unió határain kívülről érkezik, s szintén jelentős részük Erdélyben telepedik le. A legtöbben, 15 500-an, a Moldovai Köztársaságból származnak. Közel tízezer török, nyolcezer kínai mellett Olaszországból érkeznek a legtöbben, majdnem hétezer lelket számol a romániai olasz közösség. – Romániának Kolozs megye az egyik legnagyobb illegális bevándorlókat gyűjtő központja. A Romániából elvándorló munkaerőt szociális menekültekkel pótolják, elsősorban a távol-keletről. /Emigráns sokk Romániában. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 16./

Első ülését tartotta szeptember 15-én Sepsiszentgyörgyön a Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés ideiglenes házbizottsága. A székelyudvarhelyi nagygyűlésen megválasztott héttagú testület legfontosabb feladatának a következő székelyföldi nagygyűlés előkészítését, megszervezését tartja. Többek között megállapodtak abban, hogy a székelyföldi jelképek – zászló, lobogó, himnusz, címer – használatára buzdítják az önkormányzatokat, fejtette ki Farkas Csaba, a testület elnöke. Fel szeretnék gyorsítani továbbá az autonómia-népszavazásra vonatkozó tanácshatározatok elfogadását. Felkérik a magyarság európai parlamenti képviselőit, hogy képviseljék Székelyföld ügyét az európai fórumokon. /Farcádi Botond: Végrehajtani a határozatokat. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 16./

A román politika legfőbb célja az alkotmányban emlegetett egységes, homogén nemzetállam megteremtése, ezért napjainkban is folytatódik a magyarlakta területek, köztük a tömbmagyar Székelyföld románosítása. Újabban a szélsőséges, magyargyűlölő erők Székelyföld évezredes magyar tömbjének szétosztását tervezik a szomszédos román többségű megyék között. Kádár Gyula bemutatta néhány nagyváros 1941-es román népességének arányát: Kolozsváron 8,9, Nagyváradon 5,2, Szatmárnémetiben 4, Marosvásárhelyen 3,9 százalék volt a románság aránya, és napjainkra a magyarság olyan számszerű kisebbségbe került, hogy őshonosként nem sok beleszólása van saját ügyei intézésébe. Az erdélyiek, magyarok és románok, csak Erdély politikamentes történelmének ismeretében lehetnek egyenes gerincű emberek. Erdély történelme hozzásegít ahhoz, hogy megértsük: e föld az itt élő románok és magyarok közös hazája, kincse, mert a történelmi jog alapján a magyaroké, a népesség nagy száma alapján a románoké is, írta Kádár Gyula. Erdély múltja az autonómiák, a vallási tolerancia története, s arra biztatja az itt élőket, hogy folytassák e régió ilyen jellegű hagyományait. A 16. század végétől a Székelyföldre betelepedő románság elsősorban a peremvidékeken hozott létre telepeket, amelyek a 18―20. században önálló falvakká alakultak, de kisebb-nagyobb létszámban, néhány család a székely falvakban is letelepedési jogot nyert. A cikkíró felidézte, hogy a névelemzés fasiszta fajelméletére támaszkodva fogtak hozzá a székely települések gyarmatosításához, románosításához. A magyar településeken sorra építettek ortodox templomokat. Bizonyos politikai csoportosulások szeptember elején Sepsiszentgyörgyön nyíltan Székelyföld feldarabolását kezdeményezték, megfogalmazták azt a célt, hogy a többségi székelymagyarságot el kell románosítani, illetve vissza kell románosítani. A magyar vezető elit leváltása érinti már a magyar iskolák igazgatóit is. A román alkotmány szentesítette a román nemzetállamiságot, figyelmen kívül hagyva, hogy az ország területén több millió más nemzetiségű polgár (is) él. A statisztika nem ad igazai számokat, Romániában csak a magyarok és a romák (cigányok) száma több millió főt tesz ki, miközben több százezer fő, mintegy másfél tucat népcsoport él az ,,egységes, homogén román nemzetállamként” megnevezett területen. Az 1992-es hivatalos népszámlás adatai szerint Moldvában mindössze 1800 fő a csángómagyarok létszáma. Néprajzkutatók, köztük Tánczos Vilmos egyetemi tanár helyszíni kutatások, felmérések alapján a magyarul beszélők számát 62 000 főre teszi. Egy soknemzetiségűvé vált történelmi állam, a tökéletes földrajzi és gazdasági egységet alkotó ezeréves Magyarország helyett összetákoltak több soknemzetiségű államot. Erdély történelmének üzenete: tanuljuk meg tisztelni egymást. /Kádár Gyula: A történelem üzenete. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 16./

A Hargita megyei önkormányzat vidékfejlesztési szakembereinek a közreműködésével székelyföldi termékeket is kiállítanak Egerben a szeptember 16–20-a között zajló, A Kárpát-medence kincsei elnevezésű kiállításon. A Hargita megyei önkormányzat, valamint a környékbeli vállalkozók, termelők összefogása révén hagyományos székelyföldi termékeket is kiállítanak a szeptember 16–20. között zajló, Kárpát-medence kincsei Egerben, hungarikumok, magyar termékek kiállítása és vására a Dobó téren elnevezésű nemzetközi rendezvényen. Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat elnöke elmondta, a Székelyföld márkanév bejegyeztetése után a lehető legszélesebb körben szeretnék népszerűsíteni a székelyföldi termékeket. A Hargita megyeiek egyébként augusztusban a debreceni Farmer-Expo Nemzetközi Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakkiállításon is részt vettek. /A Székelyföld kincsei Egerben. = Krónika (Kolozsvár), szept. 16./

A háromszéki vállalkozói réteg a kormány válságkezelő csomagjában megígért infrastrukturális beruházásokra vár – jelentette ki Herman Rosner, a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. A magánberuházásokat idén az esetlegesség és a fokozott óvatosság jellemzi. Kovászna megye teljes exportja májusban egy százalékkal bővült az elmúlt év hasonló időszakához viszonyítva, megállt az négy hónapban észlelt visszaesés. Az import azonban májusban is látványosan csökkent, ez a megye gazdaságának hanyatlását és a vásárlóerő csökkenését jelzi. A munkanélküliség megnőtt, ez év júliusában a megyében 9,1 százalékos volt, míg tavaly júliusban 6,5 százalékos. Az idei év első nyolc hónapjában összesen 921 háromszéki cég függesztette fel a tevékenységét, közben az újonnan bejegyzett cégek száma, mindössze 211 kft. /Bíró Blanka: Pozitív és negatív irányba is alakult Kovászna megye gazdasága. = Krónika (Kolozsvár), szept. 16./

Normalizálódott a Nagyváradi Állami Filharmónia helyzete, mondta el Tódor Albert az intézmény ideiglenes vezetője. Az utóbbi időben nem volt zavartalan az intézmény működése, a megyei tanács döntésének értelmében fél normával működik a filharmónia kórusa. A belső konfliktusokra hivatkozva mondott le a filharmónia eddigi vezetője, Sarkady Zsolt is. Az intézmény idén ünnepli a hatvanéves fennállását, ezért szeptember 17-ére ünnepi évadnyitó koncerttel készülnek. Post mortem kiválósági oklevelet adnak majd Avram Geoldes karnagynak és Acél Ervin karmesternek. A filharmónia vezetősége a fiatal generációt is be szeretné csalogatni a hangversenyekre. A filharmónia és az egyetemi diákszervezet megalapítják a Filharmónia Barátainak Egyesületét. A kedvezmények ügyében a Partiumi Keresztény Egyetemmel is felvették a kapcsolatot. /Totka László: Közönségfiatalítás az új színházi évadban. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 16./

„Úgy érzem, találkozónk kezdi visszanyerni azt az eredeti szerepét, amelyet feledhetetlen alapítója, a kiváló tanár és néprajzkutató, Sipos László szabott meg neki. Az eredeti cél az volt, hogy minél jobban felmutassuk a vidék, elsősorban a szatmári és szilágysági magyar és más nemzetiségi népi tánckultúra értékeit. ” – kezdte értékelőjét Mészáros Lőrinc tanár, a helyi művelődési élet meghatározó egyénisége, a most zárult Bogdándi Nemzetiségi Folklórfesztivál kapcsán. Pár éve a jelentős közpénzeken rendezett találkozón a helyi igénnyel szemben a román folklórt részesítették előnyben, jóllehet a román együttesek bemutatkozásának több fóruma is van Szatmár megyében. Most megváltozott a helyzet. Hajdani legjobb formáját hozta a két bogdándi csoport, a Nagyrozsmalint és a Kisrozsmalint Bozsán Éva tanárnő szerint egyre vonzóbb lesz a néptánc a községben. A környékről most sem hiányoztak a krasznai, szilágycsehi, ilosvai táncosok, s hosszú kihagyás után helyi népviseletben, ismét eljött a nemrég újjáalakult szilágysámsoni együttes is. /Sike Lajos: Bogdánd magára talált. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 16./

Szeptember elején a temesvári Kohézió Egyesület ötödik alkalommal szervezte meg Zsombolyán a Kaláka V. Kézműves tábort, több mint harminc tehetséges tanuló részvételével. A zsombolyaiak mellett a megye több településéről érkeztek gyerekek, valamint vendégeik voltak a szerbiai Magyarcsernyéről érkezett vajdasági magyar gyerekek. Az idei tábor témája a népi motívumok ismertetése és alkalmazása volt. Vetési Zoltán, a Kohézió Egyesület elnöke vetítéssel egybekötött előadást tartott Magyar értékek címmel. Az anyanyelv és hagyományápolás aktív gyakorlása volt a tábor mottója. A tárbor támogatói között volt a Communitás Alapítvány és a zsombolyai Csekonics Egyesület. /Kaláka V. kézműves tábor Zsombolyán. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 16./

Szeptember 20-án Gyergyókilyénfalván az esti szentmise után a helyi Dr. Jakab Antal Könyvtárban bemutatják Varga Gabriella A Gyulafehérvári Római Katolikus Egyházmegye kommunikációja a rendszerváltozás előtti évtizedben – dr. Jakab Antal megyéspüspöki ideje alatt; Tisztelgés a főegyházmegyei millennium, a Jakab Antal-centenárium és a Magyar Nyelv Éve előtt /Budapest, 2009/ című szakdolgozat-könyvét. Házigazda: Fejér Lajos plébános. Vendég: Varga Gabriella újságíró, Jakab püspök unokahúga. Közreműködik: Barabás Gyöngyvér tanár és Fodor Annamária tanító, a Barázda című, Gyergyóújfalun megjelenő újság rovatszerkesztője. /Könyvbemutató Kilyénfalván. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 16./

„Egyre jobban hiszem azt, hogy ez volt az utolsó beszéd, amelyet Traian Basescu államelnöki minőségében mondott a parlament előtt” – jelentette ki Mircea Geoana, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke azt követően, hogy a parlament két házának együttes ülésén elhangzott Basescu államfő beszéde. Geoana kifogásolta, hogy az ország elnöke egyetlen szót sem ejtett a gazdasági válságról és a gazdaság fellendítéséről. A szociáldemokraták sajtónyilatkozataiból kiderült, hogy a demokrata-liberálisok megzsarolták őket. Mircea Geoana és Miron Mitrea pártvezetők egyaránt megerősítették: koalíciós partnerük a kormányban maradásuk feltételeként szabta meg annak a három törvénytervezetnek a támogatását, amelyért a Boc-kabinet a parlament együttes ülése előtt felelősséget vállalt. Crin Antonescu, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke is keményen bírálta az ország elnökét, kifejtve: „Traian Basescu nem más, mint Ceausescu későbbi karikatúrája”. A politikus szerint kevés esélye van annak, hogy elfogadják majd a bizalmatlansági indítványt. Az RMDSZ csak az első forduló után dönti majd el, hogy melyik párt jelöltjét támogatja az elnökválasztáson – jelentette be Markó Béla RMDSZ-elnök. A kormány ellen benyújtandó bizalmatlansági indítványról szólva, Markó kifejtette: sem a demokrata-liberálisoknak, sem a szociáldemokratáknak nem érdeke, hogy még az elnökválasztás előtt megbukjon a jelenlegi kormány. Az indítvány pozitív hozadéka, hogy lehetőséget teremt a szövetség és a liberálisok számára álláspontjuk kifejtésére. /Geoana: A PD-L megzsarolta a szociáldemokratákat. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 17./ Mircea Geoana kifogásolta, hogy az államfő „mások érdemeivel kérkedett”, a saját mulasztásait pedig elhallgatta. Markó Béla szerint Basescu parlamenti felszólalása inkább a kormányok elmúlt években elért eredményeire vonatkozott. „Kevésbé szólt arról, hogy mi a szerepe az államfői intézménynek, illetve arról, hogy az alkotmány által előírt közvetítő szerepét milyen mértékben sikerült ellátnia az elmúlt években” – mondta az RMDSZ elnöke. Traian Basescu beszédében emlékeztetett arra, hogy 2005 óta a Korrupcióellenes Hivatal (DNA) húsz hivatalban lévő, illetve volt miniszter ellen kezdett büntetőjogi vizsgálatot, de egyik eljárás sem zárult végleges, jogerős ítélettel. Megfeddte a bírókat, akik szerinte ma szabadon cselekedhetnének, de nem tudnak mit kezdeni a szabadsággal. Basescu utalt arra, hogy bátorította a titkosszolgálatok korszerűsítését és olyan értelmű reformját, hogy azok valóban a nemzet biztonságának szempontját állítsák előtérbe. /Leértékelt elnöki országértékelő. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 17./

„Azért vállaltam a jelöltséget, mert azt gondolom, hogy azt a fajta kapcsolatrendszert, kapcsolati tőkét, amelyet 12 év alatt sikerült felépítenem, a város és természetesen a polgármester úr szolgálatába kell állítanom. Fogalmazhatnék úgy is, hogy ezek a kapcsolatok mind Bukarest, mind Budapest irányába hasznosak lehetnek” – summázta tanácsosi jelöltségének miértjét Szász Jenő, az MPP elnöke Székelyudvarhelyen. Dr. Vajna Imre, az MPP helyi szervezetének elnöke kifejtette, örömére szolgál az, hogy a polgáriak listáját Szász Jenő elnök, volt polgármester vezeti. Szász Jenő szerint a város jövőjére nézve az is rendkívül fontos, hogy Magyarországnak hamarosan nemzeti kormánya lesz, és ezt figyelembe véve, a polgáriak semmiképpen nem támogatják, hogy Székelyudvarhely „a gyurcsányi úton” járjon, mint ahogy azt az elmúlt másfél évben tette. A pártelnök bejelentette, az MPP meghívottjaként a városba érkezik Kövér László, a Fidesz – MPSZ országos választmányának elnöke, aki a nemzeti integráció témájában fórumot tart a művelődési házban. Szász kifejtette, az MPP ellenzi, hogy a felújítás alatt álló Mária Valéria épületébe a nagyszebeni Lucian Blaga román tannyelvű egyetem telepedjen le. „Nekünk az volna fontos, hogy magyar tannyelvű intézményeket, egyetemeket hozzunk létre és ezeket működtessük a városban” – hangsúlyozta. /Lázár Emese: „Székelyudvarhely ne járjon a gyurcsányi úton. ” = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 17./

Aradon szervezte meg országos konferenciáját a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete /RMGE/. A tizedik alkalommal lezajlott Agrofórumon Sebestyén Csaba RMGE-elnök közös Kárpát-medencei agrárstratégia kidolgozását javasolta a konferencia résztvevőinek. Elengedhetetlen a szomszédos, hasonló sorsú és érdekű termelők összefogása, az eurorégiós keretek lehetővé teszik a közös fellépést, a közös programok megvalósítását, egymás céljainak kölcsönös segítését. /Egységes Kárpát-medencei agrárstratégiát javasol az RMGE. = Krónika (Kolozsvár), szept. 17./

A gyulafehérvári Szent Mihály-székesegyházban szeptember 29-én hálaadó szentmisével fejeződik be a Szent István alapította Gyulafehérvári Főegyházmegye jubileumi éve, melyet egy évvel ezelőtt, szeptember 13-án Csíksomlyón hirdetett meg dr. Jakubinyi György érsek „Krisztussal ezer esztendeig” jelszóval. Ez idő alatt az erdélyi püspökség területén sok rendezvénnyel, szentmisével emlékeztek az elmúlt ezer év nehézségeire és örömeire. November végéig látogatható a gyulafehérvári érseki palotában az egyháztörténeti és művészeti értékeket felmutató kiállítás. A román televízió magyar adásában több héten keresztül mutatják be a Balázs János által készített dokumentumfilm-sorozatot a gyulafehérvári érsekség történetéről. Sepsiszentgyörgyön tíznapos ünnepségsorozat keretében emlékeztek az egyházalapításra az öt katolikus plébánia és a kerület papjai, hívei, valamint más felekezetűek. A Szent József-, Szent Gellért-, Szent Benedek-, Mária-, Világ királynője- és a Krisztus király-templomban naponta tartottak szentmisét, imatalálkozókat, más rendezvényeket. Az erdélyi egyházmegyében nagy jelentőségű az őrkői plébánia és templom, ahol sok türelemmel, szeretettel gondozzák a roma híveket. A Szent József Egyházközség több mint tíz éve havonta ezer példányban adja ki a Szabó Lajos címzetes kanonok által szerkesztett Egyházi Tudósítót. Hajdu János főesperes az egyház keretében kifejtett tevékenységükért elismerő oklevélben részesítette Hervay Katalin képzőművészt, László Károly színművészt és Szilágyi Zsolt énekest. Ugyanilyen elismerő oklevelet kapott a megyeháza és a városháza is, melyet Antal Árpád polgármester vett át. /Józsa Zsuzsanna: Ezer éve Krisztus fényében. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 17./

A Romániai Kisebbségi Színházak Kollokviumát nyolcadik alkalommal rendezik meg október 3–11. között, a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház immár ötödszörre vállalja a házigazda szerepét. Várhatóan 17–18 színdarabot, valamint több koncertet láthat a közönség az idei rendezvényen, melyen mind a tíz hivatásos kisebbségi magyar színház, illetve két német és egy zsidó színház is képviselteti magát. A Figura Társaság 25 éves, a Figura Stúdió Színház, mint intézmény pedig 15 éves évfordulóját is október elején ünnepli Gyergyószentmiklós. /Csibi Márti: Figurás ünnepségek. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 17./

A kézdivásárhelyi színházas kezdeményezésre azt lehet mondani: őrültség. Ha a kolozsváriak nem gondoltak volna egy nagyot, és 1792-ben nem lépnek, később lehet, hogy mégis lett volna a kincses városban állandó játszó társulat, de ma biztosan nem büszkélkedhetnének azzal, hogy ők hozták létre a legrégebbi magyar hivatásos, ma a Kárpát-medence egyik legelismertebb társulatát. És akkor e logika mentén ma például Gyergyószentmiklóson, Csíkszeredában és Székelyudvarhelyen sem lenne társulat. Kézdivásárhely, a céhes város az 1989 utáni időszakban olyasmiket valósított meg, mint a Vigadó helyreállítása, a pazar sportcsarnok és a hamarosan befedendő műjégpálya felépítése – mindez tükrözi az egykor erőszakkal szürke gyárvárossá senyvesztett helységnek a visszapolgárosodási, sőt: mentalitásváltási törekvését. /Benkő Levente: Miért ne? = Krónika (Kolozsvár), szept. 17./

Számos erdélyi iskolaigazgatót érint Ecaterina Andronescu tanügyminiszter rendelete, amely eltörli azt az előírást, hogy a főtanfelügyelők ideiglenesen iskolaigazgatókat nevezzenek ki. Az új rendelet szerint a tanfelügyelőségek javaslata nyomán, az oktatási tárca rendeletével nevezik ki a tanintézmények vezetőit. Ecaterina Andronescu saját hatáskörébe vonta az iskolaigazgatók kinevezését A minisztérium személyzete ellenőrizni fogja az igazgatók szakmai felkészültségét bizonyító dokumentumokat. Ha az illető személy felkészültsége nem megfelelő, a miniszter rendelettel új igazgatót nevez ki. Országszerte 16 ezer olyan iskolaigazgató és tanfelügyelő tevékenykedik, akit versenyvizsga nélkül neveztek ki az üresen maradt tisztségekbe. Bihar megyében például 94 iskolaigazgató és 21 tanfelügyelő szerepel az ideiglenesen kihelyezettek listáján. Nem foglalkozhatunk azzal, hogy leváltsunk 200 tanintézmény-vezetőt, nem akarunk változást – szögezte le Anda Elena Ianosi Hargita megyei főtanfelügyelő, hozzátéve, hogy ugyanazokat a személyeket fogja javasolni a tisztségek betöltésére, akiket a tanfelügyelőség korábban már kinevezett. Sorin Ionescu Temes megyei főtanfelügyelő kijelentette, nem kíván tudomást venni a minisztériumi rendeletről. Dorel Luca Bihar megyei főtanfelügyelő ugyanazokat a személyeket fogja javasolni, akik jelenleg is betöltik a tisztségeket. Ecaterina Andronescu oktatási miniszter úgy nyilatkozott, éppen a politikai szempontból történő kinevezéseket szeretné kiküszöbölni a rendelettel. /Gyergyai Csaba: Lemondásra szólították fel az oktatási minisztert. = Krónika (Kolozsvár), szept. 18./

Az oktatási törvénytervezetre vonatkozó RMDSZ-javaslatokról Kötő József RMDSZ-es képviselő elmondta: volt olyan RMDSZ-javaslat, amelyet elfogadtak, de arra is akad példa, hogy más politikai párt is megfogalmazott hasonlót, s így a törvénybe olyan cikkelyek is bekerültek, amelyek előnyösek a romániai magyarság – számára. Kormányhatározattal is lehet karokat létesíteni, a mesteri, a doktori és az egyetem utáni tanulmányokat anyanyelven lehet folytatni. Azokon az egyetemeken, ahol több nyelven folyik az oktatás, önálló tagozatok hozhatók létre, s kiemelt szorzót alkalmaznak a felső fokú tanulmányaikat anyanyelvükön végző kisebbségi diákok finanszírozása esetében. Az anyanyelvi oktatási vonalon a karok, a tanszékek mellett a tagozat profiljának megfelelő anyanyelvi kutatói egységet lehet létrehozni. Azonban Románia földrajzát és a románok történelmét továbbra is románul oktatják, de a gimnáziumi szakaszzáró vizsgatárgyak között csak a román, az anyanyelv, valamint a matematika jegy szerepel. A tanulók elsajátíthatják a földrajzi neveket anyanyelven is, a kötelező tanítási idő 25 százalékát a tanár saját elképzelése szerint használhatja fel. Az iskolaigazgatói és aligazgatói tisztségért folyó versenyvizsgát az iskola rendezi meg, a kinevezést a polgármesteri hivatal írja alá. Ugyancsak az iskola dönt arról, hogy a pedagógust meghatározatlan vagy meghatározott időre veszi-e fel. /(hintós): Kötő: összecsengtek egyes RMDSZ-javaslatok. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 18./

Nem kerülhet napirendre az Európai Parlamentben a szlovák nyelvtörvényről tervezett vita, jóllehet Szájer József (Fidesz) javaslatára a szeptember 17-én tartott házbizottsági ülésen Joseph Daul néppárti frakcióvezető kezdeményezte, hogy a parlament tárgyaljon meg egy erről szóló határozati javaslatot. A szocialista és a konzervatív képviselőcsoport jelenlévő képviselői nem támogatták a fideszes és a határon túli magyar képviselőket is magában foglaló néppárti frakció javaslatát. „A szocialista és a konzervatív ‘nem’ újból figyelmeztet: az ott dolgozó magyar képviselők nem azt cselekszik, amiről a magyarországi közvéleményt igyekeznek meggyőzni” – olvasható a fideszes képviselők közleményében. Tabajdi Csaba, az MSZP EP-delegációjának vezetője ezt visszautasította és magyarázkodott: a kezdeményezés előkészítetlen volt. /Nem lesz EP-határozat a szlovák nyelvtörvényről. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 18./

Az alsó- és felső-háromszéki RMDSZ-szervezetek vezetői megállapodtak abban, hogy közös Kovászna megyei RMDSZ-szervezetet alakítanak – jelentette be Albert Álmos, a szövetség alsó-háromszéki elnöke. Albert Álmos kifejtette: jó példával szeretnének elöl járni a hozzájuk hasonlóan külön szervezetként tevékenykedő Hargita és Máramaros megyei RMDSZ előtt. Abban állapodtak meg, hogy a Kovászna megyei RMDSZ-en belül öt szervezetet hoznak létre – Sepsiszék, Orbaiszék, Kézdiszék, Erdővidék és Sepsiszentgyörgy, amelyek maximális autonómiával rendelkeznek majd. Tamás Sándor megyei tanácselnök, a felső-háromszéki RMDSZ szervezet korábbi elnöke kifejtette: a megyei szervezeten belül létrejövő széki szervezetek esetében is érvényesül az arányosság elve, vagyis tagjaik számarányának megfelelően vesznek részt a közös megyei vezetésben. Hargita megyében három – csíki, udvarhelyszéki és gyergyói –, Máramarosban pedig két-két területi szervezet működik. /Kovács Zsolt: Fúzionáltak a területi szervezetek. „Újraegyesülés” Háromszéken. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 18./

Három évvel ezelőtt, szeptember 17-én került nyilvánosságra Gyurcsány Ferencnek – az akkor magyar miniszterelnöknek – az őszödi kormányüdülőben, az MSZP-frakció előtt, zárt körben elmondott beszéde, amelynek kiszivárogtatása után tüntetéssorozat kezdődött, és sokan a tévészékházat is megostromolták. Gyurcsány 2006. május 26-án az MSZP frakció balatonőszödi zárt ülésén próbálta meggyőzni a szocialista képviselőket a bevezetendő reformokról. A beszédet máig ismeretlen személyek három évvel ezelőtt több szerkesztőségnek is elküldték. A beszéd kiszivárgása után Budapesten és több vidéki nagyvárosban is tüntetéssorozat kezdődött. A tüntetők a miniszterelnök lemondását követelték. 2006. szeptember 18-án este a Kossuth téri demonstráción részt vevők egy csoportja a Magyar Televízió székháza elé vonult, majd mivel nem vette át senki petíciójukat, többen megrohamozták és megrongálták az épületet. /Három éve ismertük meg az őszödi beszédet. = Krónika (Kolozsvár), szept. 18./

Nincs határon túli magyar világ, csak egy magyar világ van. Egy nemzeti közösséghez tartozunk, még akkor is, ha közjogi határvonalak akadályozzák ennek a közösségnek a szervesülését – mondta Kövér László szeptember 17-én. A fideszes politikus Szász Jenő meghívására érkezett Székelyudvarhelyre. A székelyföldi városban otthon érzi magát – mondta Kövér László Székelyudvarhelyen. A magyarországi politikus a Fidesz jövőbeli politikai programjáról így fogalmazott: „A nemzeti integráció politikája, a határmódosítások nélküli nemzeti újraegyesítés programja az, amit nekünk meg kell hirdetnünk az Unió határain belül. Ehhez a munkához is, miként a különböző államok retorziós törekvéseivel szemben szükségünk van minden állhatatos, gerinces politikai erőre, személyre. Ezért természetes, hogy most itt vagyok. ” /Lázár Emese: Kövér László: egy magyar világ van. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 18./

Gazdag rendezvénysorozatot szerveznek Kolozsváron az európai örökség napok keretében. Kolozsváron szeptember 19-én két helyszínen, a Szabók bástyájánál és a Continental Szállónál zajlanak a rendezvények. A Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság a Farkas utcai református egyházközséggel kiállítást és sétát szervez. A rendezvényeket ismertető sajtótájékoztató botrányban fulladt. Dan Brudascu, a Városi Művelődési Ház igazgatója /évekig Gheorghe Funar expolgármester sajtófőnöke volt, később a Nagy-Románia Párt képviselője/ kifejtette, a Continental Szállodában történelmet írtak. „Csak két személyt hoznék fel példának – mondta – mindkettő fontos politikus volt. Az egyik Kun Béla, aki 1918-ig gyakran itta kávéját ebben a vendéglőben, amelyet akkortájt New York kávéháznak hívtak, és Octavian Goga költőt, Románia volt miniszterelnökét, akit itt mérgeztek meg, lassan ölő méreggel 1938. május 5-én. Goga két nappal később meghalt. Kolozsvár nagy írói és költői közül többen is itt töltötték idejüket”, folytatta Brudascu, majd kiselőadást tartott saját képviselői múltjáról, hogyan harcolt a régi ortodox templomok védelméért stb. Köllő Katalin újságíró közbeszólt: tudomása szerint egy hétvégi rendezvény sajtótájékoztatójáról van szó, nem pedig valamelyik párt kampányrendezvényéről. A rendezvényt hirdető plakátra magyar nyelven is került volna szöveg, erre azonban nem került sor. Maria Golban igazgató kifejtette: a rendezvényre az Európai Unió ünnepének keretében kerül sor, minden ország a saját nyelvén népszerűsíti az örökségnapokat, ennek megfelelően a plakát román nyelvű. Köllő Katalin közbevetésére, hogy a magyar nyelv ugyanolyan hivatalos nyelv az unión belül, és Kolozsvár lakosságának mintegy 20 százaléka magyar anyanyelvű, illetve a város épített örökséghez a magyaroknak is van némi közük, az igazgatónő nem tágított, csak román nyelvű plakátot nyomtattak. /Köllő Katalin: Botrányos sajtótájékoztató a kulturális örökség napjairól. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 18./

Művészettörténeti időutazásban lehet része mindazoknak, akik a napokban ellátogatnak a kolozsvári Bánffy-palotába. Az „Aki magát bünteti” címet viselő kiállításon három képzőművész, Bertalan István, Florin Mitroi és Ion Grigorescu munkáin keresztül jelenik meg a ‘80-as és ‘90-es évek képzőművészeti élete. A depresszív hatású munkák Erwin Kessler művészettörténész szerint az ország egy olyan korszakára összpontosulnak, amikor a tanácstalanság a tetőfokára hágott. A tárlat korábban Bukarestben, Temesváron és Szebenben is látható volt. Kolozsvár után Bécsben majd Krakkóban állítják ki a kordokumentum-értékű munkákat. /Sipos M. Zoltán: Rossz emlékek tárlata. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 18./

Dr. Borcsa János író elkészítette a falunapokra szülőfalujáról a Kézdiszentléleki breviáriumot, a közel ötszáz oldalas monográfiát. A könyv szakírók, kutatók – Kónya Ádám, Cserey Zoltán, dr. Binder Pál, Tüdős S. Kinga, Coroi Artúr, Pozsony Ferenc, Gazda Klára, G. Olosz Ella stb. – munkáiból áll össze. Először látott nyomdafestéket a kötetben dr. Székely Zsolt (Kézdiszentlélek régészeti múltja), Áros Károly (Kézdiszentlélek sportélete) és Dávidné Bartalis Izabella (A kőfaragó Bartalis család) egy-egy tanulmánya is. /Dimény H. Árpád: Elkészült Kézdiszentlélek olvasókönyve. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), szept. 18./

Gelencén idén nem tartanak falunapokat, mert a rendezvény túl sok pénzt emészt fel a községkasszából, és Szakács Tibor polgármester inkább járdát építtetett a falunapokra szánt összegből. A nagyközségben a hangsúlyt a Kulturális Örökség Napjaira /szeptember 19-20./ tették. E két nap alatt három helyszínen – a település műemléktemplomában, a Jancsó Benedek Iskolában és a Jancsó-kertben – követik egymást különféle kulturális műsorszámok. Az iskolában helytörténeti vetélkedő és kiállítás lesz. Nemessé tehet a király, székellyé csak a Jóisten címmel Jancsó-leszármazottak tartanak előadást, amit a múlt hírneves Jancsóinak felidézése követ. Bemutatják az ugyancsak Gelencéről származó híres fotóművész, Bodor Ferenc (1941-1994) Jancsó Péterről készült dokumentumfilmjét, egy Jancsó Benedek-festményt lepleznek le az iskolában. Emlékkövet avatnak a Ladia falurész 400 éves írásos említése apropóján. A leghíresebb gelencei Jancsó a „nagynyújtódi” előnevet viselő Jancsó család leszármazottja, dr. Jancsó Benedek, aki 1854. november 19-én született a Ladia (régi formában „Ladika”) nevű falurészen. 1895-1899 között, a Bánffy-kormány alatt a miniszterelnökség nemzetiségi ügyosztályának tisztviselője, 1907-ben a vallás- és közoktatásügyi minisztérium tisztviselője lett. 1922-től a szegedi Ferenc József Tudományegyetem tiszteletbeli nyilvános rendes tanárává nevezték ki. Olyan pedagógiai, neveléselméleti és oktatáspolitikai szakfolyóiratok alapító szerkesztőjeként ismert, mint a Középiskolai Szemle (1882-1887, Antolik Károllyal és Spitkó Lajossal), valamint az Egyetemes Közoktatásügyi Szemle (1889-1893, Balássy Dénessel). Jancsó Benedeket foglalkoztatták a Kárpát-medence nemzetiségi és Magyarország kisebbségpolitikai kérdései. Különösen a magyarországi (erdélyi) román kisebbség népességtörténete és politikai-ideológiai mozgalmai (pl. dákoromán-elmélet, román irredentizmus, Nagy-Románia eszméje) terén képezte magát szakértővé. Budapesten hunyt el 1930. június 27-én. /Dimény H. Árpád: Ladia 400 éves írott múltja. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), szept. 18./

József Álmos /sz. Sepsiszentgyörgy, 1941/ sepsiszentgyörgyi matematikatanár és helytörténész, több kötete jelent meg, képeslapokat, dokumentumokat gyűjt, kiállításokat szervez, előadásokat tart. Az egyetem elvégzése után rögtön a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégiumba került, 2004-ben történt nyugdíjazásáig matematikatanár volt. Helytörténettel foglalkozott, négy könyvet írt Cserey Zoltán történész barátjával. Legalább négyezer tábori postalapot olvasott el, világháborús visszaemlékezéseket, naplókat, így született az első világháborús könyve, az Amire a falevelek lehullanak. A mikós monográfia késik, ezért összeállította az iskola képes történetét. Az Országzászló-állítás Háromszéken című könyvéhez háromszor bejárta keresztül-kasul Háromszéket, elment idős emberekhez, elsősorban nőkhöz, mert a férfiak a negyvenes években katonai szolgálatban voltak, a fronton, így az országzászló-állítás szemtanúi 1941–1943 között a nők voltak. Sepsiszentgyörgy korai történetében sok a fehér folt, mert az orosz csapatok feldúlták a megyeháza épületét és a teljes levéltárat megsemmisítették. József Álmos most tervezi, hogy az 1940-es második bécsi döntés utáni bevonulás történetét feldolgozza képi és írásos dokumentumok alapján. József Álmosnak Cserey Zoltán történésszel négy könyve jelent meg: – Sepsiszentgyörgy képes krónikája- Fürdőélet Háromszéken- Tusnádfürdő- Sepsiszentgyörgy képes története Önálló kötetei: – Mire a falevelek lehullanak- Országzászló-állítások Háromszéken- A Székely Mikó Kollégium képes története. /Bíró Blanka: A számok és a képek tudója. Interjú József Álmos sepsiszentgyörgyi matematikatanárral, helytörténésszel. = Krónika (Kolozsvár), szept. 18./

Nem létezik egyezség az RMDSZ és a D-LP között a bizalmatlansági indítványról és a kormány megbuktatásáról – cáfolta Márton Árpád képviselő a román sajtóban megjelent híreszteléseket. Az RMDSZ bejelentése után hatalmas felhördülés volt demokrata-liberális oldalon. Emil Boc miniszterelnök idegesen telefonált Markó Bélának, és több D-LP-s politikus fenyegetőzött, hogy lemondhatnak a magyar tisztségviselők kinevezéséről és a beruházási pénzekről. Márton Árpád elmondta azt is, az RMDSZ azért döntött egyetlen bizalmatlansági indítvány benyújtásáról, mert egy kormányt csak egyszer lehet megbuktatni. Márton Árpád szerint a bizalmatlansági indítvány megszavazásának nagyon kevés az esélye. /Farkas Réka: Nincs háttéregyezség. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 19./

A román állampolgárok újra vízum felmutatása nélkül látogathatnak Moldovába, így döntött Moldova Köztársaság ideiglenesen megválasztott elnöke. A vízumkényszert a nemrég megbukott kommunista kormány vezette be, még április elején. /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 19./

A Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) szervezésében szeptember 18-án kezdődött az a háromnapos nemzetközi konferencia, amelynek témája a felsőoktatási intézmények kiértékelése, a nemzetközi rangsorolás jelentősége és hatása, valamint a nemzetközi együttműködés. A rendezvényen jelen volt és előadást tartott Mészáros Tamás, a Budapesti Corvinus Egyetem rektora, valamint Orosz Magdolna, a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) rektor-helyettese. Előadása során Mészáros a magyarországi egyetemek versenyképességéről, míg Orosz az egyetemek nemzetközi rangsorolásának kritériumairól beszélt. A magyar szakemberek mellett német és lengyel oktatók is részt vettek a konferencián. Mészáros Tamás, aki idén januárban elnyerte a BBTE díszdoktori címét, elmondta. az egyetemek versenyképessége és rangsorolása időszerű téma szerte a világon, megindult a verseny a hallgatókért. Orosz Magdolna kiemelte, az ELTE és a BBTE közti régi, jó kapcsolatot. Az ELTE Bölcsészkara évek óta vezeti a rangsort, de a többi kar is jó helyezést ért el. /Nagy-Hintós Diana: Konferencia az egyetemek versenyképességéről. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 19./

Az ötödik tanév kezdődik a dévai Téglás Gábor Iskolacsoportban. Kocsis Attila igazgató visszatekintett: Déván hosszú éveken át csak tagozatként működött a magyar oktatás. 2002-ben Hauer Erich fizikatanár önálló magyar oktatásról álmodott, korai halála azonban megakadályozta abban, hogy álmát valóra váltva láthassa. 2005. szeptember 15-én megnyílt a félig elkészült iskola kapuja, mely kezdettől fogva óvodai, elemi, általános és középiskolai osztályokkal indult. Az eddig végzett diákok 60–70 százaléka egyetemre került. Az idei iskolai év kezdetére nagyjából befejeződött az építkezés, az épületben van tanári lakás, bentlakás, étkezde, továbbá több laboratórium. Idén közel 100 óvodás iratkozott a három csoportba. Az elemi és gimnáziumi osztályok párhuzamosak, míg a IX–XII. osztályban 3–3 évfolyam tanul, iskolakezdéskor közel 600 diák volt, akiket 50 tanár várt. Idén három osztály fog végezni: két XII. osztály a matematikai–informatika és turizmus szakon, egy pedig építész szakon. Idén három IX. osztály indult. /Kun Árpád: Déva. Ötödik tanév a Téglás Gábor Iskolacsoportban. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 19./