Úgy tűnik, vérszemet kaptak a csíki székely közösség ellenfelei vagy még inkább ellenségei, miután egy egzaltált magyar cikkíró megengedte magának, hogy leállatozza, úgy általában, ezt a közösséget, írta Nagy Benedek. Constantin Strujan Hargita megyei prefektus, a Cotidianul című bukaresti lap augusztus 20-i számának nyilatkozott: „Itt Bantusztán van, jóemberek, Bantusztán. Én nem óvakodom, hogy kimondjam! A magyarok ilyenek, és nemcsak a romákkal szemben, ez egy olyan ügy, ami látszik, mert ahol tüzet gyújtanak, ott füst is van. De intoleránsan viselkednek a románokkal, és általában az idegenekkel szemben is. ” „Kulturális rendezvények mögé rejtőznek, de valójában Magyarországon a törvény által betiltott szélsőjobboldali szervezeteket működtetnek. A romákon feltehetően gyakorolják az ott tanult leckéket. ”(...) „S hogy mi van? A lakosság 70 százaléka vidéken él, s a legtöbben közülük nem tudnak egy ép mondatot elmondani románul, nem olvassák a román nyelvű sajtót, és nem nézik a mi televíziós csatornáinkat. Mi sem és önök sem kommunikálnak velük. Ők Magyarországról kapják az utasításokat, teljesen azok befolyása alatt állnak, akiknek érdeke az itteni magyar lakosság ügyének a felpiszkálása. Könnyen megállapítható, hogy az utóbbi időben, Európában, ott robbantak ki a cigányok elleni támadások, ahol magyar közösségek élnek. ”(!) A Cotidianul című lap szerint Csíkszentmártonban „pünkösd szent estéjén kaptak fejszéhez a magyarok, felgyújtottak egy házat és megtámadtak további negyvenhetet, kikergetve a romákat a faluból az erdőkbe. Azóta pedig minden hétfő este összegyűlnek a sötétség leple alatt a cigányok házai előtt. ” Csíkszentkirályon „a magyarok áttörték az ötven csendőrből álló kordont, és egy Molotov-koktéllal meggyújtottak egy csűrt, amiben egy ló elégett. A polgári tűzoltóknak nem engedték meg, hogy eloltsák a tüzet. A cigányok eloldották a lovaikat az istállóikból, fogták a gyermekeiket és kimenekültek az erdőre. A romák azt mondták, hogy »a máshonnani« magyarok autóikkal elzárták a falunak mindkét bejáratát. Ha pedig így van, akkor itt többről van szó, mint a spontán düh megnyilvánulásáról. Úgy tűnik, hogy egy paramilitáris stratégia elemeiről van szó, amelyek mint izzó vas jelentkeznek a konfliktusok tüzében” (...) El kell kerülni a feltehetően ismétlődő provokációkat. Meg kell tenni a szükséges jogi lépéseket, hogy a prefektust, valamint a Cotidianul munkatársát vonják felelősségre többrendbeli, közösség ellen elkövetett bűntény miatt, követelte a cikkíró. /Nagy Benedek: Bantusztán? Vagy stratégia? = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 28./

Magyar állami kitüntetéseket adtak át augusztus 28-án Kolozsváron. Az augusztus 20-i nemzeti ünnep alkalmából Sólyom László köztársasági elnök által adományozott kitüntetéseket Szabó Vilmos külügyminisztériumi államtitkára nyújtotta át. Elismerésben részesült: Gálfalvi Zsolt kritikus, szerkesztő, László János orvosprofesszor (Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje), Lászlóffy Csaba író, költő, Matekovits Mihály oktatásügyi szakember, Szép Gyula művelődésszervező, a Kolozsvári Magyar Opera aligazgatója, (Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje), Bocskai Vince szobrászművész (Pro Cultura Hungarica-díj) és Ionel Haiduc, a Román Akadémia elnöke (az MTA Doctor Honoris Causa-díja). A díjátadó ünnepségen jelen volt Füzes Oszkár, bukaresti nagykövet, Szilágyi Mátyás kolozsvári főkonzul, valamint számos meghívott. /(köllő): Augusztus 20-ai kitüntetéseket adtak át. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 29./

Az elmúlt napokban zajlott a zabolai Csipkésben a sepsiszentgyörgyi ETNA Alapítvány és a magyarországi MAMŰ Társaság szervezésében a Tájmisztika című képzőművészeti tábor, melynek kezdeményezője Hegyeli Győző, a helyi könyvtár vezetője. Tíz festőművész és egy szobrász vett részt, valamennyien a nyolcvanas években telepedtek Erdélyből Magyarországra és Ausztriába. A táborban alkotott művekből kiállítás nyílt a községháza előcsarnokában. Amint Ütő Gusztáv, az ETNA Alapítvány elnöke tárlatnyitó beszédében elmondta, rég nem látott barátok, régi iskolatársak találkoztak itt.,,Azt is merem mondani, hogy a zabolai Tájmisztika-táborban egyféle nemzeti szemlélet is érvényesült: a tájhoz való viszonyunk, az alázat, amellyel az alkotások készültek, őseinktől örökölt alázat, becsület, olyan viszonyulás a tájhoz, amely maradandó értéket képvisel” – hangsúlyozta Ütő Gusztáv. Krizbai Sándor marosvásárhelyi származású képzőművész, a MAMŰ Társaság elnöke (jelenleg Magyarországon él) elmondta: a zabolai próbálkozás és a jelenlét azt a felismerést erősíti, hogy érdemes Erdélybe jönni, feltöltődni, erőt meríteni, hiszen a nyolcvanas években, amikor fiatalok voltak, Magyarországra mentek feltöltődni. A helyzet viszont most megváltozott, és érdemes a Szent István-i Magyarország más vidékeit is felkeresni. /Bodor János: Tájmisztika-tábor Zabolán. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 29./ MAMŰ= Marosvásárhelyi Műhely

Az Erdélyi Református Egyházkerület és a Kalotaszegi Református Egyházmegye eszmei támogatásával a Kálvin-év tiszteletére szervezett időszakos kiállítás második állomáshelye Kézdivásárhely, ahol augusztus 28-án a Céhtörténeti Múzeumban megnyílt az Umling festő-asztalos család hagyatéka című egyház- és művelődéstörténeti kiállítás, mely a XVIII. századi kalotaszegi templombelsők festett faberendezéseit mutatja be. /(Iochom): Az Umling festő-asztalos család öröksége. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 29./

A Magyar Polgári Párt Hargita és Kovászna megyei elnöksége nyílt levelet írt Markó Bélához, az RMDSZ elnökéhez. RMDSZ-es módszer, hogy kampányidőszakban kitűzik zászlójukra az autonómiát, utána pedig bársonyszékekért állnak sorba, olvasható a levélben. Emlékeztettek az RMDSZ 2004-től felkapott jelszavára: „Együtt az autonómiáért!” Hogyan illik ebbe a képbe a markói biztatás, hogy ne menjenek el a székelyudvarhelyi nagygyűlésre az RMDSZ-es képviselők? A román nemzetállamot támogatják, vagy az autonóm Székelyföldet? /Az MPP nyílt levele Markó Bélához. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 31./

Irházi János újságíró szerint a nyilatkozatháborúból kiderül, hogy húsz év erdélyi magyarságpolitikájának csődje fog kicsúcsosodni hétvégén Csíkszeredában és Székelyudvarhelyen. A mostani, kritikus gazdasági helyzetben nem nagygyűléseket kellene összehívni, írta, hanem megoldásokat kellene keresni a csődbe jutott erdélyi magyar önkormányzatoknak. Nem kellene elfelejteni, hogy Székelyföldön kívül is élnek még magyarok Erdélyben. /Irházi János: Meggyűlnek. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 31./

A szlovák és a magyar miniszterelnök Budapesten vagy akár más helyszínen már szeptember első felében találkozhat egymással – erről egyeztetett augusztus 30-án a szlovéniai Bledben a két ország külügyminisztere, Balázs Péter és Miroslav Lajcák. A találkozó a magyar fél kezdeményezésére jön létre, és Robert Fico szlovák miniszterelnök késznek mondta magát arra, hogy bárhol és bármikor találkozzék magyar partnerével. Bajnai Gordon magyar kormányfő szerint nem szabad hagyni, hogy elmérgesedjen a két ország közötti viszony. A romániai magyarság képviselői is ott lesznek szeptember elsején Dunaszerdahelyen, hogy a szlovákiai magyarságot támogassák, és tiltakozzanak a szlovák nyelvtörvény ellen – mondta Bíró Rozália, az RMDSZ Bihar megyei választmányának elnöke, Nagyvárad alpolgármestere. Az RMDSZ Bihar megyei választmánya kezdeményezte az akciót, amelynek keretében állásfoglalást alakítottak ki, tiltakozásul a szlovák államnyelvtörvény módosított változatának bevezetése ellen. „Ezek a módosítások nagymértékben korlátozzák a magyar nemzetiségű lakosok anyanyelvének használatát, és ellentétben állnak az európai kisebbségi nyelvek chartájának szellemével is“ – mondta az alpolgármester. Ivan Gasparovic szlovák államfő szerint nem kell Pozsonynak bocsánatot kérnie Sólyom Lászlótól a múlt pénteki diplomáciai incidens kapcsán, amikor a szlovák hatóságok meghiúsították a magyar államfő révkomáromi látogatását – mondta Marek Trubac elnöki szóvivő. Kumin Ferencnek, a Köztársasági Elnöki Hivatal főosztályvezetőjének nyilatkozatára reagált, aki azt mondta: a Sólyom Lászlót augusztus 21-én ért sérelemmel a Magyar Köztársaság olyan sértést kapott a szlovák féltől, amely miatt elégtételt kell kapnia. Pozitívan fogadta viszont a szlovák fél Kumin Ferenc azon felvetését, hogy Sólyom László és Ivan Gasparovic a visegrádi négyek államfőinek két hét múlva Lengyelországban sorra kerülő találkozóján megvitatnák a kétoldalú magyar-szlovák kapcsolatokat is. Némán koszorúzott Révkomáromban augusztus 29-én a Jobbik a nemrégiben felavatott Szent István szobornál, miután a szlovákiai város rendőrkapitánya nem engedélyezte nekik a beszédek megtartását és a zászlók felmutatását. A szlovák hatóságok nem akadályozták a megemlékezést. A koszorúzás után a helyszínt biztosító egyik civil ruhás rendőri vezető megszakította a Jobbik tagjainak televíziós nyilatkozatát, és tolmács útján közölte, hogy a koszorúzásra szólt az engedély, a nyilatkozatokat tegyék meg a magyar oldalon. /Szlovák–magyar csúcs. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 31./

A Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyéspüspök celebrálta szentmisével kezdődött a Pünkösdváró Európa címmel rendezett Kárpát-medencei Ökumenikus Nagytalálkozó augusztus 30-án a szegedi dómban. A szlovákiai államnyelvtörvénnyel szembeni fellépés, illetve a határon túlra szakadt magyar nemzeti közösségeink melletti kiállás céljával megszervezett eseményen számos magyarországi és határon túli egyházi méltóság és közéleti személyiség is megjelent, többek között Schmitt Pál, az Európai Parlament néppárti alelnöke, Tőkés László és Surján László EP-képviselő, Magyar Anna (Fidesz), a Csongrád Megyei Közgyűlés elnöke, valamint Csáky Pál, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának elnöke. A Kárpát-medencei Ökumenikus Nagytalálkozó végén zárónyilatkozatot fogadtak el – a szlovákiai államnyelvtörvénnyel szembeni fellépést, illetve a határon túlra szakadt magyar nemzeti közösségek melletti kiállást szorgalmazva. Huszonegy, magyar és külföldön élő közéleti személyiség tiltakozott nyilatkozatban a szlovák nyelvtörvény, a szlovákiai kisebbségek anyanyelvhasználatának súlyos korlátozása ellen. A diszkriminatív szlovák nyelvtörvényre hívta fel az amerikai kormányzat vezető külpolitikai tisztviselőinek figyelmét Frank Koszorús, az Amerikai Magyar Szövetség (AHF) társelnöke Washingtonban. A magyar vezető azon a találkozón beszélt erről, amelyen a tizennyolc amerikai etnikai szervezetet képviselő Közép-Kelet-Európai Koalíció (CEEC) nevű csoport vezetői megbeszélést folytattak a múlt héten az Obama-kormány vezető külpolitikai tisztviselőivel. /Tiltakozáshullám a nyelvtörvény ellen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 31./

Augusztus 30-án, vasárnap Szegeden a Fogadalmi Nagytemplomban (a Dómban) tartották meg Pünkösdváró Európa címmel a Kárpát-medencei ökumenikus nagytalálkozót, amivel – egyebek mellett – a szlovákiai államnyelvtörvény ellen tiltakoztak a szervezők és a résztvevők. Tőkés László európai parlamenti képviselő a Nyugati Jelennek elmondta: „Oly mértékben provokálják a felvidéki magyarságot, hogy az már elképzelhetetlen. A szlovákiai államnyelvtörvény minden képzeletet felülmúl, és teljesen elképesztő, hogy húsz évvel a rendszerváltozás kezdete, és öt évvel Magyarország és Szlovákia európai uniós csatlakozása után ugyanabban a szövetségi rendszerben ezt meg merik tenni. Úgy éreztük Kis Rigó László szeged-csanádi megyéspüspökkel, hogy ez az a pont, amikor már nem maradhatunk veszteg, és nem ülhetünk csendben, ezért kezdeményeztük a Kárpát-medencei ökumenikus nagytalálkozót, kifejezve azt az összetartozást, ami határoktól függetlenül összekapcsol bennünket. ” /Pataky Lehel Zsolt: Pünkösdváró Európa. Magyar összefogás a határok felett. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 31./

Nyolcadik alkalommal rendezték meg augusztus 29-30-án a Bonchidai Kastély Napokat. A Transylvania Trust Alapítvány és a Bonchidai Polgármesteri Hivatal által szervezett kétnapos rendezvénysorozat alatt gyerekek és felnőttek egyaránt jól szórakoztak. Két koncertre is sor került, és újdonságként filmvetítést is kínáltak a közönség számára. A Romániai Magyar Cserkészszövetség, a gyergyószentmiklósi Portéka Egyesület és a szamosújvári Téka Alapítvány jóvoltából számos gyermekprogram is volt. /Köllő Katalin: Családbarát rendezvénysorozat a bonchidai Bánffy-kastélyban. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 31./

Székely Géza festményei, grafikái kiállításával nyitotta meg az új évadot a marosvásárhelyi Bernády György Művelődési Központ, mely alkalommal egy, a művészről szóló kötetet is bemutattak. Az Alsócsernátonban született, Kolozsváron élő Székely Géza képzőművészről szóló kötetet a csíkszeredai Pallas–Akadémia Könyvkiadó gondozza. A kötet szerzője Józsa István művészettörténész, műkritikus, kolozsvári egyetemi tanár, ez a sorozat 29. kötete. A kiadó tervezi, hogy új sorozatot indít, melynek kötetei a hetvenévesnél idősebb képzőművészekről szólnak majd. Az első Gál András festőművész munkásságát foglalja össze. Nagy Miklós Kund, a Bernády György Közművelődési Alapítvány egyik vezetője, a Népújság főszerkesztője, műkritikus, Székely Géza alkotói sokszínűségét hangsúlyozta. /Máthé Éva: Művészi utópia és erdélyi megoldások. = Krónika (Kolozsvár), aug. 31./

Furu Árpád Kalotaszeg népi építészete című kötete felfedezteti velünk környezetünk, világunk észrevétlen vagy részleteit. A kutatás első szakaszában, 1999-2000-ben gyűjtött adatokat már hiába keresték később, amikor 2005-ben lehetőség nyílt a folytatásra: sok házat lebontottak. A kötet felvételeiből Guttmann Szabolcs építész bemutatásával nyílt kiállítás a Bonchidai Kastélynapokon. A vándorkiállítás nagy méretű képeit legközelebb szeptemberben Budapesten állítják ki, majd tíz kalotaszegi településen. Készül Furu Árpád következő kötete Udvarhelyszékről, a szerző tervezi még a méltatlanul mellőzött Aranyosszék bemutatását. A kastélynapokon bemutatták Zamoráné Cseh Márta és Barabás Enikő A székely–magyar rovás ABC-s könyv című könyvét. /K. E. : Könyvbemutatók és kiállítás. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 31./

November 22-én tartják az elnökválasztás első fordulóját, a másodikat december 6-án. Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke szerint a szövetség nem talál kivetnivalót a november 22-i dátumban sem, az érdekvédelmi szervezet a szóban forgó időpontok közül egyikhez sem ragaszkodott különösképpen. /November 22-én lesz az elnökválasztás. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 1./

Felvetődött az iskolakezdés /szeptember 15./ elhalasztása, mert Gheorghe Pogea pénzügyminiszter felszólította a tárcavezetőket: döntsék el, hogy a tárcának alárendelt intézményekben tíznapos fizetés nélküli szabadságra küldik-e az alkalmazottakat, vagy csökkentik a napi munkaidőt. Gheorghe Pogea kijelentette: minden tárcavezető maga szabja meg, hogy a fennhatósága alá tartozó intézményekben hogyan valósítják meg azt a költségmegtakarító szándékú intézkedést. /Nagy-Hintós Diana: Precedens nélküli káosz a román oktatásban tanévkezdés előtt. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 1./

A törvénytervezetek tartalmától függ, hogy támogat-e az RMDSZ egy esetleges bizalmatlansági indítványt a kormány ellen, nyilatkozta Kelemen Hunor ügyvezető elnök. Az Andronescu-féle oktatási törvénycsomagról kifejtette: ha a dokumentum tartalmazza azokat az előírásokat, amelyek az erdélyi magyar oktatás szempontjából előrelépést jelentenek, akkor kétségessé válik bizalmatlansági indítvány aláírása az RMDSZ részéről. „Azt kértük, hogy Románia földrajzát és történelmét magyarul oktassák, a román nyelv tanítása külön tanterv szerint történjék 12. osztályig, a törvény garantálja az egyházi oktatási formát, továbbá hogy ne lehetetlenítsék el a kis létszámú osztályok működtetését, mert azok léte, elsősorban szórványvidéken, nekünk érdekünkben áll. Ha a jelenlegi helyzethez képest visszalépést tapasztalunk, bizalmatlansági indítványt nyújtunk be a liberálisokkal közösen – ezt ugyanis külön-külön egyikünk se tudja megtenni” – fogalmazott. /SZ. K. : Még nem döntött az RMDSZ bizalmatlansági indítvány-ügyben. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 1./

A szlovák bajnokság 8. fordulójában a Dunaszerdahelyi Atlétikai Club (DAC) Nyitrára utazott, hogy megküzdjön a nyitrai csapattal. A mérkőzést a játékvezető meg- szakította, mert a nyitrai szurkolók betondarabokkal és kövekkel dobálták a DAC drukkereit. Nagy rendőri biztosítás várta a dunaszerdahelyi szurkolókat, akik négy autóbusszal és több autóval indultak útra, hogy elkísérjék csapatukat Szent László király városába. A mérkőzés első negyed órájában kövekkel és betondarabokkal próbálták megdobálni a dunaszerdahelyieket. Sem a rendezőség, sem a rendőrség nem előzte meg a dobálást csak később avatkozott közbe, amikor már tarthatatlan volt a helyzet. Ekkor a játékvezető megszakította a mérkőzést. Az indulatok nem nyugodtak és az egész mérkőzés során a nyitrai szurkolók a magyarokat szidták. „Halál a magyarokra!”, „Magyarokat a Dunába!”, „Magyar cigányok!”, valamint obszcén kifejezésekkel illették a DAC szurkolóit és Malina Hedviget, a Nyitrán megvert magyar diáklányt is. Szeptember 12-én a pozsonyi Slovan érkezik a DAC stadionba. Emlékezetes, hogy tavaly november 1-jén a két csapat összecsapásán a rendőrség durván berontott a dunaszerdahelyi szurkolók közé és akit láttak vertek. Akkor esett a rendőri attak áldozatul a 18 éves Lengyel Krisztián is, aki egy egész életre szóló sérülést szenvedett. (felvidek. ma) /”Halál a magyarokra!”, „magyarokat a Dunába!” = Nyugati Jelen (Arad), szept. 1./

Gyászszobrot kapott a felvidéki Csicsón a szlovák államnyelvtörvény. A monumentális faszobrot, amely a kisebbségi anyanyelvhasználatot korlátozó jogszabály elleni tiltakozás jelképe, augusztus 30-án, vasárnap délután avatták fel – írta a Felvidék.ma című szlovákiai magyar hírportál. /Gyászszobor Csicsón a szlovákiai államnyelvtörvénynek. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 1./

A balliberális kormány bűnös tehetetlensége, az Európai Unió közömbös magatartása miatt a magyarság újra magára maradt az egyre feszültebb Duna menti hidegháborúban, és áldozata lehet a Kárpát-medencében zajló asszimilációs politikának, magyarellenes provokációknak, az alapvető emberi jogokat sértő rasszista törvényeknek – adta hírül a Nemzeti Fórum Diaszpóra Munkacsoportja, amelyet többek között Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, a Nemzeti Fórum elnöke, Bakos István tudományos kutató, a Magyarok Világszövetségének volt főtitkára és Bíró Zoltán irodalomtörténész, a lakiteleki MDF alapító elnöke jegyez.,,Érdemi, történelmi változást, a nemzetgyilkossági kísérlet megakadályozását, a kedvezőtlen hatások csillapítását, megszüntetését, térségünk kívánatos stabilitását csak a választások után megalakuló Országgyűléstől, az új kormány működésétől és a hatékony uniós képviselettől várhatjuk. A diaszpórában élő magyarok most is azzal segíthetik közös nemzetpolitikai törekvéseinket, hogy a történtekről hitelesen tájékoztatnak, és tiltakoznak. ” /Felhívás a világ magyarságához. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 1./

Edler András háromszéki RMDSZ-es képviselő bejelentette, országos körutat tervez, hogy az ország különböző részein élő románoknak az erdélyi magyarokról, a magyar közösség célkitűzéseiről, a területi autonómiáról beszéljen. A képviselő úgy véli, az ország több vidékén élők csak a sajtóban megjelent információk alapján alkotnak képet az erdélyi magyar közösségről, és ezek az információk sokszor elferdítettek. /Románoknak mesél magyarokról. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 1./

Szeptember 1-jétől megszűnik Keresztély Irma Kovászba megyei főtanfelügyelő májustól tartó ideiglenes megbízatása. Keresztély Irma szerint a két oktatási törvénycsomag-javaslat közül a jelenlegi oktatási miniszter által javasolt jogszabály egy szerves törvény terve, míg a Miclea-féle javaslat egy cselekvési csomagra vonatkozik, amely elengedhetetlen a decentralizáció, az iskolák valós autonómiájának megvalósítása szempontjából, és a nemzeti kisebbségeknek az oktatáshoz való hozzáférhetősége tekintetében ez utóbbi konkrétabb, elfogadhatóbb a kisebbségek számára. /Fekete Réka: Minden törvény tökéletesíthető. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 1./

Idén nemcsak Marosfelfaluból, hanem Hargita megyéből is érkeztek néptáncegyüttesek a III. Marosfelfalusi Gyöngykoszorú néptánctalálkozóra, így a székelyudvarhelyi Kék Iringó néptáncegyüttes és a gyergyóalfalui Domokos Pál Péter Hagyományőrző Egyesület néptánccsoportja is, mondta el Kovács Hajnal főszervező, a helybéli Bíborka néptáncegyüttes vezetője. A szászrégeni fúvószenekar fújta a gyülekezőt, majd tizenhárom tánccsoport vonult fel a községben. /(antalfi): III. Gyöngykoszorú- néptánctalálkozó. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 1./

Uniós pályázatot nyújt be Kovászna, Hargita és Maros megye, amelynek célja egy közös szociális stratégia előkészítése. A megyeközi összefogást civil szervezetek kezdeményezték azért, hogy hatékonyabbá tegyék az önkormányzatok és a civil szervezetek együttműködését. Szilágyi Csaba, a Wolter és Lokodi alapítványok szóvivője elmondta, mióta Románia uniós tagállammá vált, jóval kevesebb a külföldről érkező adomány, pedig a jótékonysági munkát végző civil szervezeteket eddig ezekből tartották fenn. Az állami gondozásból kikerülő fiatalok utógondozásával foglalkozó alapítványokat például eddig Svájcból és Németországból segítették. Az uniós pályázatok lehetőséget biztosítanak, csak tudni kell élni velük, magyarázta Szilágyi az összefogás fontosságát. Szilágyi Csaba arra hívta fel a figyelmet, hogy Kovászna megyében például nincs olyan intézmény, amely az állami gondozásból kikerülők utógondozásával foglalkozna, ebben Hargita megye tudna segítségére lenni a háromszékieknek. Borboly Csaba, a Hargita megyei tanács elnöke azt hangsúlyozta, hogy a Hargita megyei Caritasnak köszönhetően itt működik az ország egyik leghatékonyabb – példaértékű – idősgondozó rendszere. /Antal Erika, Kovács Zsolt: Szociálisan behálózott megyék. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 1./

Egy dologban túlnyomó többséggel minden magyar – ideológiai hovatartozásától függetlenül – egyetértett, és egyetért ma is: abban, hogy 1920. június 4-én a franciaországi Versailles-ban született békeszerződések súlyos csapást mértek a magyarságra, amely a nemzet történelmének egyik legnagyobb tragédiája. Nos, Bauer Tamás nem ezek közé a magyarok közé tartozik. A Szabad Demokraták Szövetsége alapítója, egykori országgyűlési képviselő azt állította, hogy „ideje szakítani azzal a nézettel, hogy Trianonban súlyos igazságtalanság történt”. Bauer Tamás a jobbikos Vona Gábor (micsoda páros!) ama korábbi felvetése alapján fogalmazta meg állítását, miszerint kialakulhat még olyan történelmi szituáció, hogy közös megegyezéssel minden magyar újra egy hazában élhetne. Amelyet Bauer nem támogatna, hiszen akkor nem magyarok milliói kerülnének kisebbségi helyzetbe, ami eszmefuttatása szerint nagyobb tragédia lenne annál, hogy 89 évvel ezelőtt történetesen magyarok milliói fölött húzták el az országhatárt. /Rostás Szabolcs: Éljen Trianon? = Krónika (Kolozsvár), szept. 1./

A múlt hét végén Kézdivásárhely vendége volt Fekete Péter, a Békés Megyei Jókai Színház igazgatója és Süle Anett, a Magyar Teátrumi Társaság titkára: a Kézdivásárhelyi Városi Színház számára hozták el a társaság által összegyűjtött adomány első részét, a második szállítmány egy hónap múlva érkezik. A ötszáz-hatszázezer forint értékű, fény- és hangtechnikát, valamint szövegkönyveket, lexikonokat és szakkönyveket tartalmazó adományt Gergely László rendező, az új színház vezetője és Rácz Károly polgármester vette át. Fekete Péter elmondta: amikor pár hónappal ezelőtt megkapták a segélykérést, a társaság vezetősége – kilenc vidéki nagyszínház és hat kisszínház igazgatója – egyöntetűen a kézdivásárhelyi színház támogatása mellett döntött, és a nyár folyamán kiválasztotta azokat a működő technikai eszközöket és könyveket, amelyeket nélkülözni tud, és amelyeket saját forrásaiból pótolni fog. A Magyar Teátrumi Társaság egyik alapfeladata odafigyelni a határon túli színházakra – hangsúlyozta a Jókai Színház igazgatója. /(Iochom): A Magyar Teátrumi Társaság adománya. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 1./

A negyedik alkalommal megszervezett szentkatolnai falunapok legkiemelkedőbb eseménye volt augusztus 30-án az ünnepi szentmisét követően a falu legnagyobb szülötte, a harminchárom nyelvet beszélő Bálint Gábor orientalista nyelvtudós egész alakos szobrának leleplezésére. A Petrovits István sepsiszentgyörgyi képzőművész alkotta szobrot a polgármesteri hivatal állíttatta a főtéren kialakított kis parkban. A százhatvanöt évvel ezelőtt született nyelvész életét és munkásságát Jakab Jolán történelem szakos tanár és Bakk Pál helytörténész, nyugalmazott tanító ismertette. Mindketten azt emelték ki, hogy a hosszú évtizedeken át méltatlanul elfelejtett és mellőzött nyelvtudós emléke él és élni fog a szülőfaluban, hiszen szebb bizonyíték nincs erre, mint az idén felállított két szobor. (Június 13-án az iskola udvarán avatták fel Vetró András Bálint Gábor-mellszobrát.) /Iochom István: Felavatták a nyelvzseni egész alakos szobrát. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 1./

Tompa Andrea kolozsvári, de hosszú évek óta Budapesten él, ott tanult, szakmai pályafutása is oda kapcsolja. A Babes–Bolyai Tudományegyetem Színház és Televízió Karának főállású oktatójaként újra kolozsvári lett. Elmondta, hogy az EU is kellett ahhoz, hogy az ilyen kettős életforma, mint az övé, Budapest és Kolozsvár között lehetővé váljon, Tompa Andrea már tanított, főleg külföldön, majd kedves volt tanára, Cs. Gyimesi Éva közölte: „Gyere haza, itt szükség van rád”. Tompa Andrea azzal szembesül, hogy Erdély meglehetősen konzervatív hely. Tanítása során az előítéleteket akarja lebontatni. Szerinte az a hazafi, ha ezt a szót még egyáltalán szabad használni, aki meri kritizálni a hazáját. Tompa Andrea (1971) színikritikus, irodalmár. A SZÍNHÁZ folyóirat szerkesztője, a kolozsvári BBTE Színház és Televízió Kar adjunktusa. Kolozsvárról szóló regénye A hóhér háza címmel idén jelenik meg a Kalligram Kiadónál. /Köllő Katalin: Lehet-e a kritikai gondolkodást tanítani? = Szabadság (Kolozsvár), szept. 1./

A nemzeti kisebbségek jogainak következetes tiszteletben tartását és kiszélesítését követelte több ezer szlovákiai magyar szeptember 1-jén Dunaszerdahelyen. A résztvevők tiltakoztak a közelmúltban elfogadott szlovák államnyelvtörvény módosítása ellen. A Kiállunk jogainkért jelszó jegyében megtartott nagygyűlést a Magyar Koalíció Pártja (MKP) valamint a civil szervezeteket tömörítő Szlovákiai Magyarok Kerekasztala (SZMK) kezdeményezte és szervezte. „Szégyen, hogy 20 évvel 1989 után újból a regnáló hatalom antidemokratikus praktikái ellen vagyunk kénytelenek tüntetni. Ez Szlovákia szégyene, de Európa szégyene is” – jelentette ki Csáky Pál, az MKP elnöke. „Egy emberként mondjuk ki: Elég volt!” – áll a nagygyűlés által elfogadott nyilatkozatban. „Elegünk van a kormánykoalíció politikusainak magyarellenes kirohanásaiból. Felháborítónak tartjuk, hogy Malina Hedvig [a sérelmet szenvedett diáklány] Szlovákiában, állampolgárként nem tudja érvényre juttatni igazát. Elfogadhatatlannak tartjuk a dunaszerdahelyi szurkolók elleni rendőri beavatkozást, valamint azt, hogy a mai napig nem hozták nyilvánosságra az ezzel kapcsolatos videofelvételeket” – olvasható a dokumentumban. A nyilatkozat leszögezte: „Nem vagyunk sem bevándorlók, sem albérlők ebben az országban, ezért követeljük, hogy az állam a kisebbségekkel történt érdemi konzultációk alapján alakítsa ki nemzeti kisebbségi politikáját... Ne játsszák ki egymás ellen a különböző nagyságú és más-más igényű szlovákiai kisebbségeket!” A tüntetők elutasították a nyelvtörvényt, mivel „sérti az alapvető emberi jogokat, nevezetesen a szólásszabadságot”. A szlovákiai magyarok követelik, hogy Pozsony „fogadja el az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának azon ajánlásait, amelyek a kisebbségi nyelvhasználati jogok bővítését szorgalmazzák, és amelyeket a szlovák kormánykoalíció felháborító módon három éve ignorál”, ugyanakkor felszólították a szlovák politikusokat, hogy hagyjanak fel a magyarokkal szembeni gyűlöletbeszéddel. /Dunaszerdahelyi tüntetés a kisebbségek jogaiért. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 2./ „Egy nemzet fiaként, ha egyikünket bántják, mindannyiunkat bántanak” – fogalmazta meg az erdélyi magyarok üzenetét Dunaszerdahelyen Biró Rozália, Nagyvárad alpolgármestere a tizenkét ezer fős tüntetésen, amelynek résztvevői a szlovák államnyelvtörvény módosítása ellen tiltakoztak. „Bihar veletek van” – ez az üzenet feszített a dunaszerdahelyi stadion lelátóin a több tucatnyi magyar zászló, illetve a szlovákiai magyar falvak neveit és jelképeit tartalmazó transzparensek között. Az óriásbannert a Bihar megyei RMDSZ mintegy ötven tagja tartotta magasba, akik azért utaztak el a szlovákiai városba, hogy a szlovákiai államnyelvtörvény közelmúltban elfogadott módosítása ellen tiltakozzanak. Biró Rozália tiltakozó állásfoglalást nyújtott át a nagygyűlés szervezőinek. Ezt valamennyi területi RMDSZ-szervezet, huszonöt civil szervezet, négyezet polgár, illetve a négy történelmi egyház képviselői is aláírták. „Felszólalt még mások mellett a magyar írók nevében a Kossuth-díjas Grendel Lajos, valamint Csáky Pál, az MKP elnöke. Az egyetlen szlovák felszólaló Ondrej Dostál (Konzervatív Intézet) volt a nyelvtörvény módosításának elutasítását szorgalmazó petíció aláíróinak nevében. Dunaszerdahelyen erős rendőri jelenlét volt, rendbontásról nem érkezett jelentés. A szlovák kulturális miniszter, valamint az ellenzéki szlovák Kereszténydemokrata Mozgalom provokációnak minősítette a tiltakozó nagygyűlést. A nemrégiben alakult Híd-Most nevű új szlovákiai magyar párt támogatásáról biztosította a tüntetést. A nyelvtörvény ellen szeptember 1-jén Budapesten is tüntetést szerveztek: a Civil Összefogás Fórum (CÖF) a szlovák nagykövetség épülete előtt tartott tiltakozó demonstrációt. Közfelkiáltással elfogadtak egy olyan tiltakozó nyilatkozatot, amelyben azt követelik a szlovák parlamenttől, törölje el az államnyelvtörvényt, és alkossanak egy kisebbségi törvényt. Az angol és magyar nyelvű tiltakozást eljuttatják az Európai Parlament és az Európai Bizottság elnökének is. A szónoklatokat 15 órakor harangszóval szakították félbe, a szervezők közlése szerint ugyanebben az időben több világvárosban, illetve a Felvidék és Erdély több magyarlakta falvában is félreverték a harangokat a magyar nyelv és a magyarság megmentése érdekében. /Cs. P. T. : „Erdély veletek van!” A szlovák nyelvtörvény módosítása ellen tiltakoztak tegnap Dunaszerdahelyen. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 2./

Románia 2007 óta tagja az Európai Uniónak. Ez a feltétel adott a Székelyföld belső önrendelkezéséhez. Az erdélyi magyar politikusok elvben egyetértenek abban, hogy szükségesek az autonómiaformák, azonban az elmúlt húsz évben a rövid távú célok rendre felülírták a hosszú távúakat. Fontosabbnak bizonyult néhány kilométer aszfalt, néhány tornaterem, néhány magyar felirat. Márpedig autonómiát nem lehet elérni az autonómiaigény demokratikus felmutatása, következetes képviselete nélkül. A bukaresti törvényhozás nem tilthatta meg, hogy a Székelyföld választott képviselői közösen nyilatkozzanak, afféle székely parlamentként kezdjenek megnyilvánulni. Ezért fontos a székelyföldi választott képviselők hét végére meghirdetett gyűlése. Az a tény pedig, hogy két gyűlés is lesz, csökkenti az aktus erejét/Gazda Árpád: Kevesebb a több. = Krónika (Kolozsvár), szept. 2./

Tőkés László, EP-képviselő, az EMNT elnöke közös cselekvésre szóló felhívást adott ki. Az egypártrendszer ideje az erdélyi magyar közéletben lejárt. A parlamenti képviselet monopóliumát még őrző Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek (RMDSZ) az önkormányzati munka felelősségén meg kell osztoznia a Magyar Polgári Párt (MPP) képviselőivel. Nemzetpolitikai kérdésekben pedig egyre több szerep jut a civil-politikai szerveződéseknek, kiemelten a különböző közösségi autonómiaformák integrált képviseletére alakult Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsnak (EMNT) és a Székelyföld területi autonómiájának közképviseletét létezése alapcéljaként tételező Székely Nemzeti Tanácsnak (SZNT). Ebben a kisebbségpolitikai környezetben nem könnyű megtalálni az egyensúlyt. Jelen van a folyamatos ütközést kereső (konfrontatív) szemléletmód, amelyben a különböző magyar közéleti szereplők egymás ellehetetlenítésére törekszenek, a másik az együttműködést kereső (konszociatív) szemléletmód. A közös célok – az erdélyi magyar autonómiák – érdekében történő cselekvés megtervezésére alakították meg az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórumot. Fontos volna ebben a testületben a Székelyföld területi autonómiájának közképviseletét felvállaló SZNT aktív és alkotó jelenléte. Nem lehet, hogy testvérharcot vívjanak, megkönnyítve a többségi politikumnak az „oszd meg és uralkodj” gyakorlatának alkalmazását. /Tőkés László felhívása közös cselekvésre. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 2./

Jegyáremelés nélkül, hét új előadással készül az új évadra a Csíki Játékszín társulata. Parászka Miklós elmondta, nem engedik, hogy a gazdasági válság színvonalbeli esést okozzon. Idén korábban kezdik az évadot, szeptember 12-én, amikor az Urs Widmer Nagykutyák című darabjából készült előadást mutatják be. Molnár Ferenc Liliom című művét Victor Ioan Frunza rendezi. Szilveszterre és a farsangi időszakra kínál szórakozást Nemlaha György Mesék a musicalről című darabja, melynek rendező-koreográfusa Csutka István lesz. További bemutatók: William Shakespeare Szentivánéji álom című komédiájából készült musical Szabó Emese rendezésében, zenéjét Cári Tibor szerezte, egy mozgásszínházi előadás, Neil Simon Furcsa pár /rendező: Parászka Miklós/, Hamlet című előadásukkal magyarországi turnén vesznek részt, A kék madár című előadásukat pedig októberben a Sepsiszentgyörgyi Nemzetiségi Színházi Kollokviumon játsszák majd. Az évad második felétől visszatér a Csíki Játékszínhez Kozma Attila színművész. /Varga László: Hadat üzen a válságnak a Csíki Játékszín. = Krónika (Kolozsvár), szept. 2./