Augusztus 27-30. között zajlott Bukarestben a romániai tanügyi dolgozók és határon túl élő, román nemzetiségű nevelők és oktatók 30. kongresszusa Kb. 900 pedagógus – óvónő, tanító, tanár, tanfelügyelő, iskolaigazgató, egyetemi tanár- közülük 75 külföldi meghívott gyűlt össze megvitatni a tanügyi törvénytervezet. Traian Basescu államfő és Ecaterina Andronescu tanügyminiszter asszony mellett több államtitkár és szenátor is részt vett a rendezvényen. A háromnapos tanácskozás után egy kiáltvány született, mely a javasolt törvénytervezet-módosításokat tartalmazza. A kiáltvány követeli többek között: rövid távú tanulmányokkal rendelkező tanárként alkalmazzák a tanítóképző főiskolát végzetteket, a bolognai első ciklus végzettjeit, hosszú távú tanulmányokkal rendelkező tanárként alkalmazzák azokat, akik a bolognai rendszer második ciklusában szereztek diplomát neveléstudományok szakon és a tanítóképző líceum vagy tanítóképző főiskola után elvégzett hosszú távú felsőoktatásban végzett tanerőket. /Szabó Ágnes, tanítónő: Tanügyi kongresszust tartottak Bukarestben augusztus 27-30. között. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), szept. 7./

A Várad folyóirat Törzsasztal-beszélgetéseinek idei első vendége a nagyváradi városi művelődési házban Karafiáth Orsolya költőnő volt, beszélgetőpartnere pedig az est házigazdája, Kőrössi P. József költő, kritikus. /Totka László: Karafiáth az első törzsvendég. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 7./

Nagyváradon az olaszi temető felszámolását és elköltöztetését kísérte végig egy negyed évszázadon át fényképezőgépével Tóth István fotóművész, a Romániai Fotóművészek Szövetségének elnöke. Ezekből a felvételekből nyílt tárlat Marosvásárhelyen a Bernády Házban. Tóth István elmondta, hogy amikor 1984-ben elkészítette az első fotót az olaszi temetőben, egy meggyalázott síremlék háborította fel, de még nem tudta, hogy mi vár a temetőre, hogy el fogják azt onnan költöztetni. Kányádi Sándor szavait idézve, az a legárvább, akinek halottja sincs, hangzott el a megnyitón, de akinek még temetője sincs, az még árvább. /A. E. : Egy temető halála. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 7./

Szeptember 11-én zárul a kilencedik kisiratosi nemzetközi alkotótábor. Ezúttal is a Máltai Ház ad otthont a művésznek. Először fordul elő, hogy nem a tábor létrehozója és lelkes támogatója, dr. Almási Béla fogadja és köszönti a vendégeket. A művészet pártolóját idén tavasszal ragadta magával a gyógyíthatatlan kór. Követte barátját, néhai Alaszu Pált, akivel egykor kitalálták a jótékony célú kiállítást, amiből aztán a művésztelep kinőtte magát (az itt készült alkotások azóta is a Máltai Ház javát szolgálják). Az idei tábor bővült más művészeti ágazatokkal: zene és színjátszás is bekerült a kiegészítő programok közé. „A kisiratosi művésztábornak nincs hagyománya a tematikában – mondta Tasi József – művésznevén Tajó – temesvári szobrász, az idei tábor művészeti vezetője. /Pataky Lehel Zsolt: IX. Kisiratosi Alkotótábor. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 7./

Tamási Áron szülőfaluja szeptember 6-án, vasárnap újabb köztéri műalkotással gazdagodott. Farkaslakán a marosvásárhelyi szobrászművész, Hunyadi László készítette mellszobor hosszabb ideje várt arra, hogy nemes anyagba öntve tisztelegjen nagy írónk emléke előtt. Most sikerült a gipszváltozat bronzba nemesíteni. A kőtalapzat a csíkszeredai szobrász, Dóczi András munkája. A szobrot Tamási Áron egykori iskolájának udvarán állították fel. /Tamási Áron-mellszobor Farkaslakán. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 8./ „És rátok bízom az itt maradó kincseket: a virágot csókoló madarat, a szántó-vető embert és a Küküllőbe hullott három csillagot” – ezt a Tamási-idézetet vésték bele annak az íróról készült mellszobornak a talapzatába, amelyet szeptember 6-án lepleztek le Farkaslakán. A jelenlevőkhöz szólt a mellszobor felállításának egyik lelkes szorgalmazója és támogatója, dr. Sipos Lajos, az ELTE Bölcsésztudományi Karának nyugalmazott professzora, a Magyar Irodalomtörténeti Társaság elnöke is. /Lázár Emese: Tamási-mellszobrot avattak. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 7./

Constantin Strujan Hargita megyei prefektus menesztését kérte Emil Boc kormányfőtől Gyerkó László szenátor politikai nyilatkozatában Strujan azon kijelentései miatt, amelyeket egy román lapnak tett a csíkszentkirályi és csíkszentmártoni magyar–roma konfliktusok kapcsán. Gyerkó azt is elvárná, hogy Boc kérjen bocsánatot a magyar közösségtől a kormány helyi képviselője nyilatkozatai miatt. „A székelyföldi magyar közösségnek nincs szüksége egy olyan kormányképviselőre, aki felelőtlenül nyilatkozgat, és konfliktust gerjeszt” – mondta Gyerkó. A Cotidianulban megjelent cikk után Strujan azt nyilatkozta, a cikk nem tükrözi helyesen az újságírókkal folytatott beszélgetését. /M. Á. Zs. : Gyerkó: Strujan vegye a kalapját. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 8./

Az anyaországi és az erdélyi magyar politikai pártok, civil szervezetek egy emberként hördültek fel idén februárban, amikor budapesti látogatása során Traian Basescu újságírói kérdésre válaszolva kerek-perec leszögezte: soha nem lesz területi autonómia a Székelyföldön. A magyar fél a mindenkori bukaresti hatalomnak az erdélyi magyar közösség önrendelkezési törekvéseivel szembeni ellenállását látta megtestesülni a basescui megnyilvánulásban, ugyanakkor általánosságban úgy viszonyult a kategorikus válaszhoz, mintha legalábbis román oldalról nem ugyanezt hallaná húsz éve. Arra azonban még a Basescu államfő sem vetemedett, hogy liberális kihívójához hasonlóan az ügyészség figyelmébe ajánlja az autonómiatörekvéseiket nyíltan felvállaló székelyeket, legyenek azok az RMDSZ vagy az MPP képviselői. Crin Antonescu, a vezetékneve okán RMDSZ-es berkekben Liliomfinak becézett, és sokszor méltatlanul agyonmagasztalt liberális pártvezér megnyilvánulása az élő példája annak, mennyire naiv a bukaresti politikusokat mérsékeltekre és radikálisokra felosztó magyar szemlélet. /Rostás Szabolcs: Liliomfi hervadása. = Krónika (Kolozsvár), szept. 8./

A szlovákiai államnyelvtörvényt elítélő állásfoglalást hozott az Európai Néppárt ifjúsági szervezete (YEPP) szeptember 5-én tartott hágai tanácsülésén – közölte Ágh Péter, a Fidelitas elnöke és Dömötör Csaba, a YEPP alelnöke. A szervezet úgy látja: a nyelvtörvény jelenlegi formájában ellentmond az európai normáknak csakúgy, mint az Európa Tanács és az EBESZ adott témára vonatkozó dokumentumainak. Ezért felszólítják a szlovák kormányt, hogy késedelem nélkül vonja vissza a törvény június 30-án elfogadott módosításait, hiszen – mint fogalmaztak – „a kisebbségek elnyomását semmilyen jogi aktus nem teheti hivatalossá”. Az Európai Néppárt ifjúsági szervezete emellett felszólítja az Európai Bizottságot, az Európai Parlamentet (EP) és az uniós tagországokat, hogy tüzetesen vizsgálják meg a jogszabály módosítása nyomán kialakult helyzetet; az Európai Unió ugyanis nem lehet semleges, amikor saját alapvető értékeiről van szó. Ez az első, európai politikai testület által elfogadott állásfoglalás a szlovákiai nyelvtörvény ügyében. /Megtört a jég. Elítélő határozatot hozott az Európai Néppárt ifjúsági szervezete. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 8./

A Külhoni Magyar Újságíró-egyesületek Konvenciója a hét végén tartotta összejövetelét Szegeden. A III. Szegedi Fórumon a Kárpát-medencéből mintegy harminc újságíró vett részt. A neves előadók között Daróczi János, a Magyar Televízió kiemelt szerkesztője Romák a médiában címmel tartott előadást, amelyet vita követett. A konferencia keretében adták át a határon túli sajtóért az adott évben legtöbbet tevő személy munkáját értékelő Messzelátó-díjat. A Sándorov Péter, vajdasági újságíró munkásságának emlékére alapított kitüntetést idén Havasi János, a Magyar Televízió Határon Túli Műsorok Szerkesztőségének vezetője kapta. Léphaft Pál, a délvidéki Magyar Szó újságírója mondott laudációt. A fórumon a résztvevők zárónyilatkozatot fogadtak el, amelyben többek között foglalkoztak a médiumok állami támogatásával, a szlovák nyelvtörvénnyel, valamint a sajtó felelősségével a helyi romakonfliktusok megjelenítésében. /Kárpát-medencei újságíró-találkozó. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 8./

„A magyar középiskolákban hiúság kérdésévé vált a román nyelv nem ismerése” – idézte a nyár derekán a romániai magyar sajtó Frunda György RMDSZ-es szenátort, aki buzdította a magyar fiatalokat a többség nyelvének elsajátítására. Frunda elmondta, idén érettségizett lánya amiatt sajnálkozott, hogy az marosvásárhelyi Bolyai Farkas Gimnáziumban már nem működnek román osztályok, hogy a magyarok románul tanulhassanak és fordítva. A szenátor kijelentésén a „polgári oldal” felháborodott. Az Új Magyar Szó viszont vezércikkben állt ki Frunda nézete mellett, azzal érvelve, Sütő András hiába adta fél szemét a magyar kisebbségi jogokért. Két évtized múltán „meg kell állapítani: az iskolák szétválasztása bizonyára segítette a közösségi identitásőrzést, de ugyanakkor hozzájárult egyfajta elszigetelődéshez is, ami rontja a közösséghez tartozó egyén versenyképességét és helytállási esélyeit a romániai és/vagy európai (munka)piaci környezetben. ” /Salamon Márton László: Eretnekek. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 8./

Kőszegremetén a Széchenyi-ünnepségen Csehi Árpád a Szatmár Megyei Tanács RMDSZ-es elnöke tartott beszédet. Kubik József tanár, az Országos Széchenyi Kör nyíregyházi elnöke Széchenyi személyes példamutatását emelte ki. Erdei D. István parlamenti képviselő ezt azzal egészítette ki, hogy a tiszta erkölcs és a szerénység, ami napjainkban sok politikusból hiányzik, csak még magasabbra emeli Széchenyit, ezért is kell újra és újra megidéznünk. Az ünnepség a falu fölött lévő Domokos-dombon folytatódott, ahol 1861 óta áll a hat méter magas Széchenyi-emlékoszlop, amelyet a legnagyobb veszélyben is meg tudott őrizni a remetei magyarság. A nyolcvanéves Dohi Károly felidézte, hogy tízéves fiúcska volt, amikor a visszavonuló román határőrök le akarták dönteni, hogy helyébe őket dicsőítő emléket állítsanak, de hat lóval sem tudták megmozdítani, mert az „egész falu fogta”. Évente itt rendezik a március 15-i ünnepséget is, lánckerítéssel vették körül, és 2001 óta Zagyva László magyarországi szobrászművész rézdomborítással készült Széchenyi-portréja díszíti az oszlopot. /Sike Lajos: „Tettmagyarok kellenek!” = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 8./

A hasadék mélyülhet ugyan, de a politikai konglomerátum, feltehetően, marad. Mi tartja össze a liberális demokrata és szociáldemokrata koalíciót? Egyértelműen az érdek. A kormányzásból adódó előnyök. A közös érdek, az autonómia sem volt képes egy fedél alá vonni az ellenzékbe szorult, és azóta erősen bekeményített érdekvédelmi szervezetet, az RMDSZ-t és a Magyar Polgári Pártot. Sokkal inkább egy fedél alá tömörítette viszont a látszólag homlokegyenest ellentétes ideológia mentén szerveződött román pártokat: a nag-romániások és a liberálisok vezetői egyformán reagáltak a székelyföldi autonómia törekvésekre. Az államfői pozícióra törő Crin Antonescu, a liberálisok vezére ügyészségi vizsgálatot követel, és szigorú büntetést helyez kilátásba a székelyudvarhelyi nagygyűlés résztvevői számára, az már nem egyeztethető össze a liberális eszmékkel. /Németh Júlia: Máma már nem hasad tovább. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 9./

Sokak számára a meglepetés erejével hat Stefano Bottoni olasz történész Sztálin a székelyeknél című tanulmánykötete, ebben a szerző az 1952–1960 közötti időszakban létezett székelyföldi Magyar Autonóm Tartomány (MAT) történetét írja le, részletes levéltári kutatómunka alapján. Megvilágosodott az a történelmi keret, amelyben Romániában létre lehetett hozni – törvényes, alkotmányos feltételek között – a tömbben élő székely- magyarság területi autonómiáját. Nem belső kezdeményezésről volt szó, se magyar, még kevésbé román részről. Azt az alkotmánytervezetet, amely magába foglalta a MAT létét is, Moszkvában véglegesítették. Minden valószínűség szerint a végleges szöveget személyesen Sztálin hagyta jóvá. Köztudott, hogy közvetlenül a háború befejezése után a román adminisztráció sietett beépülni Észak-Erdélybe, és ennek kapcsán megtorlások történtek, így például a szárazajtai vérengzés. Ezeket látva a szovjet katonai vezetés azonnal intézkedett, és a továbbiakban is fokozottan figyelt az erdélyi fejleményekre. A politikusok számára mozgósító erejű kell legyen az a tény, hogy a székelyföldi autonómia már létezett és ALKOTMÁNYOS keretek között működött! Maholnap húsz év telt el a rendszerváltás óta, de a területi autonómia ügyében nem történik semmi, a magyar vezető politikusok puhány, cselekvésképtelen magatartása miatt. Nemrég az egyik RMDSZ parlamenti képviselő így nyilatkozott: „Azok, akik az autonómiareferendumot kezdeményezik, nagyon jól tudják, hogy nem lehet azt megszervezni a jelenlegi törvények szerint. Úgy vélem, hogy a nemzetközi válság idején mind a polgármestereknek, mind a községek vezetőségének sokkal fontosabb gondjai vannak az illető referendumnál. Szerintem azok, akik ki akarják használni ezt a pillanatot, nem csupán felelőtlenek, hanem kissé alávalók, mivel pont most nincs türelmük várni”. Az ilyen önfeladó, sértő megnyilatkozás csak elodázza az autonómia kérdésének napirendre tűzését. /Szabó László: Sztálin a székelyeknél. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 9./

A Tokiói Műszaki Intézet /Tokyo Institute of Technology/ és a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem együttműködésének eredménye az a tudománytechnológiai kutatólaboratórium, amelyet a két intézmény vezetői szeptember 8-án nyitottak meg a Sapientia marosvásárhelyi Műszaki és Humán Tudományok kar főépületében. „Az egyetem kutatás nélkül tulajdonképpen nem egyetem, és a kutatásban is lehetőleg világszintű eredményeket kell elérnünk ahhoz, hogy elismertek legyünk” – nyilatkozta dr. Hollada Dénes, a Műszaki és Humán Tudományok Kar dékánja. – A tudománytechnológiai kutatólaboratórium felavatásával az egyetem vezetőinek régi álma valósult meg, hiszen minden európai egyetem működésében alapvetően fontos a kutatás – mondta dr. Dávid László, az EMTE rektora. Méltatta Osváth Jenő, a Nemzeti Nukleáris és Fizika Intézet korábbi kutató főmérnökének érdemeit, aki nélkül nem jöhetett volna létre a kutatólaboratórium, amely a Sapientia egy nagylélegzetű projektjének, a Fizika Nemzetközi Házának első állomása. Toshiyuki Hattori, a Tokyo Institute of Technology professzora adománya a laboratórium, ahol világszintű kutatást folytatnak. Osváth Jenő kutatómérnök hozta létre az együttműködést a japán professzorral. /Antalfi Imola: Tudománytechnológiai kutatólaboratórium nyílt a Sapientián. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 9./

Marosugrán Szabó Zoltán helyi RMDSZ-elnököt, tanácsost súlyosan bántalmazták. A kezelés 40 napig is eltarthat. Nem először történt, hogy falubeliek agresszió áldozataivá válnak. Neacsa Teodor feleségét, aki könyvtárosként dolgozott a faluban, teljes normáról félnormás munkaidőre javasolta az önkormányzati testület. Ez nem tetszett a férjnek. Továbbá a szövetkezeti épületbe szerették volna az RMDSZ-irodát átköltöztetni. Neacsa Teodor azonban a helyiséget PD- L-irodának szemelte ki, attól eltekintve, hogy ennek a pártnak helyi fiókszervezete nincsen. A tejcsarnokot a szövetkezet végül nem adta az RMDSZ-nek, ennek ellenére augusztus 12-én a falu központjában Neacsa Teodor és fia hátulról Szabó Zoltánra támadtak, a földre terítették, Neacsa belerúgott. Szabó Zoltánnak a lábujja eltörött, megrándult a lába, karján, lábán lement a bőr. A rendőrségi kivizsgálás folyik. Kevéssel a verekedés után Neacsa fiával egy gépkocsi útját állta, éjféltől hajnali 5 óráig nem engedtek tovább. Szablyával akarták bántalmazni Csegedi Ferencet, aki az egyik ugrai bárban dolgozik. Nem etnikai összetűzésről van szó, mondta Meghesan Ioan, Marosugra polgármestere. Az idősebb Neacsát két alkalommal lopásért is elítélték, romákba kötöttek bele, őt is sértegették. /Mezey Sarolta: Súlyosan bántalmazták a marosugrai RMDSZ-elnököt. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 9./

Ünnepi műsor keretében az idén is átadják Marosvásárhelyen az Erdős Irma-díjat és -emlékgyűrűt az arra érdemeseknek. Az idei díjátadás szeptember 11-én lesz. /Antal Erika: Erdős Irma-díj és emlékgyűrű ifjú színészeknek. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 9./

Az elmúlt negyven év alatt Kolozsvár képe szinte teljesen megváltozott: a kincses város arculatot cserélt, identitást váltott. Ezt az átalakulást kísérte figyelemmel fényképezőgépe segítségével négy évtizeden keresztül Ferenc László Csaba nyugalmazott matematikatanár. Kolozsvárt bemutató fényképsorozatából szeptember 3-án nyílt kiállítása. A fényképek a Monostor negyed drasztikus átalakításáról, a ma már sehol nem található családi házakról és azok eltűnéséről, a megsokasodó tömbháznegyedek felépítéséről tanúskodnak. /Sipos M. Zoltán: Időutazó Kolozsvár képekben. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 9./

Tőkés László európai parlamenti képviselő, az EMNT elnöke felkérte az RMDSZ parlamenti képviseletét, hogy Székelyföld területi autonómiájáért békés és demokratikus eszközökkel fellépő önkormányzati képviselőket valamennyi rendelkezésére álló eszközzel védje meg. Az EP-képviselő ugyanakkor javasolja, hogy a szeptember 5-i székelyudvarhelyi nagygyűlést szervező, képviselői mandátummal nem rendelkező SZNT tisztségviselőinek is nyújtsanak hathatós védelmet. „Bár tudatában vagyunk annak, hogy az elnökválasztási kampány során a román politikusok hajlamosabbak ‘nemzetféltő’ kijelentésekre, mindazáltal megengedhetetlennek tartjuk, hogy magukat felelősnek tartó közéleti szereplők indítsanak – egyelőre csak – verbális agressziót a szubszidiaritás és az önkormányzatiság vezérelvére épülő Európai Unió egyik tagországában a pontosan ezen elvek tiszteletben tartásáért és gyakorlatba ültetéséért kiálló, közösségeik által demokratikusan megválasztott tisztségviselők ellen” – írta közleményében az EMNT elnöke. /Önkormányzati képviselők védelméért lép fel Tőkés. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 10./

„Az elmagyarosított székelyföldi románok visszarománosítását” szorgalmazza a magyarellenességéről elhíresült Kovászna–Hargita Európai Tanulmányi Központ, amely a tömbmagyar régiók feldarabolása, az etnikai arányok megváltoztatása érdekében a székelyföldi megyéknek a környező román megyékbe történő beolvasztását javasolja. A Ioan Lacatusu vezette sepsiszentgyörgyi intézmény tanulmányt állított össze a területi önrendelkezési követelések ellensúlyozására. Nyíltan etnikai tisztogatásra buzdítja a romániai állami intézményeket a Kovászna–Hargita Európai Tanulmányi Központ, a sepsiszentgyörgyi intézmény. /Etnikai tisztogatást, „visszarománosítást” sürget a sepsiszentgyörgyi román központ vezetője. = Krónika (Kolozsvár), szept. 10./ Az éveken keresztül az Országos Levéltár Kovászna megyei kirendeltségét vezető, a magyar közösség autonómiatörekvéseit határozottan ellenző Lacatusu elfogadhatatlannak nevezte az RMDSZ régiófejlesztési stratégiájában szereplő, Hargita, Kovászna és Maros egyesítését célzó javaslatot. Ioan Lacatusu javasolja, hogy hajtsák végre a bukaresti hatalom által a két világháború között kidolgozott, „az elmagyarosított románok visszamagyarosítását” célzó projektjét. Szerinte ugyanis Székelyföld magyar lakosságának jelentős része valójában elmagyarosított román. Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester szerint nem kellene foglalkozni a tanulmánnyal, ha Romániában nem lehetne folyamatosan tetten érni a Lacatusu-féle eszméket. „Különben a Székelyföldön buli románnak lenni, hiszen aki Brassóban kapusnak se jó, az nálunk igazgatói tisztségig viszi” – reagált Antal Árpád Ioan Lacatusunak a székelyföldi románság hátrányos megkülönböztetésére vonatkozó kijelentéseire. A polgármester felhívta a figyelmet arra is: a Moldvából Sepsiszentgyörgyre „ejtőernyőzött” Ioan Lacatusu a Ceausescu-rezsim idején éppen a Székelyföld elrománosítását kapta feladatként. – A bukaresti főügyészség nem indít vizsgálatot a szeptember 4. és 5. székelyföldi önkormányzati nagygyűlés ügyében. /Rostás Szabolcs: Beolvasztanák Har-Kovot. = Krónika (Kolozsvár), szept. 10./

Kisebb incidensek tarkították a December 21. Forradalmárszervezet szeptember 9-én tartott bukaresti tüntetését, amelyet annak ellenére szerveztek meg, hogy az előző este Traian Basescu államfő részvételével megtartott egyeztetésen az elnök arra szólította fel Laura Codruta Kövesi legfőbb ügyészt, hogy minél hamarabb vizsgálják ki a bányászjárásokhoz és a forradalomhoz kapcsolódó ügyeket. A tüntetők a forradalom idején elkövetett bűncselekményekről szóló, titkos dosszié nyilvánosságra hozatalát követelték. /Balogh Levente: A dossziék nyilvánossá tételét követelik a forradalmárok. = Krónika (Kolozsvár), szept. 10./

Csíkszeredán a székelyföldi önkormányzati nagygyűlésen az RMDSZ egy dokumentumot terjesztett a megjelentek elé. A későbbiek során kiderült, az ülés iratcsomójában levő „Memorandum” című dokumentum nem végleges, ezért a megszavazása elmarad. A gyűlés végén mégis megszavazták. Izsák Balázs a Memorandum hibáira hívta fel a figyelmet. A Memorandumban sok a pontatlan, zavaros megfogalmazás. Dolgozni kell rajta, és egy szakszerű dokumentumot kell az önkormányzati képviselők elé terjeszteni aláírásra. /Izsák Balázs: Az RMDSZ csíkszeredai memorandumáról. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 10./

Szeptemberben nyitnak országszerte a bábszínházak. Megkezdte az új évad első produkciójának próbáit a marosvásárhelyi Ariel Gyermek- és Ifjúsági Színház magyar tagozata. A Piroska és a farkas című mesejátékot Király István rendezi. A bábszínház, a hagyományaihoz híven, nemcsak a marosvásárhelyi óvodásoknak és kisiskolásoknak játszik, de valamennyi előadását elviszi a környező településekre, illetve rendszeresen turnézik a Székelyföldön is. Az idei év szezonnyitó előadása a nagyváradi bábszínházban a Szupermese című darab lesz, amelynek írója és rendezője Urbán Gyula, mondta el Daróczi Réka, a nagyváradi Arcadia Ifjúsági és Bábszínház irodalmi titkára. Szeptember 19-én tartja évadnyitóját a kolozsvári Puck Bábszínház magyar tagozata. /Antal Erika, Sipos M. Zoltán, Totka László: Bábszínházi évadrajt. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 10./

A többi romániai színházhoz hasonlóan a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház is jelentős anyagi gondokkal küzd, mégis öt bemutató előadást terveznek az idénre, olyan neves rendezőkkel, mint Döbrei Dénes, a Nagy József vezette Jel Színház tagja, Kövesdy István, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának vezetője, de visszatér a színházhoz a marosvásárhelyi Barabás Olga rendező, valamint Béres László igazgató és Barabás Árpád színművész is, akik egy-egy előadást rendeznek majd. Az idei évad legjelentősebb eseménye az október 2. és 11. között megrendezendő 8. Romániai Kisebbségi Színházak Kollokviuma lesz, melyen az ország hivatásos kisebbségi színházai mind képviseltetik magukat: tíz magyar, két német nyelvű, valamint a bukaresti zsidó színház. A kollokviummal egy időben a Figura születésnapot is ünnepel, hiszen éppen 25 évvel ezelőtt alakult a Figura csoport. /(Csibi Márti): Színházi kollokvium nyolcadszor Gyergyóban. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 10./

Vofkori György rendre kiadja Székelyföld régióinak képes leírását pompás grafikai kivitelben. A hatvanas évek végén már úgy beszéltek Orbán Balázs hatalmas művéről, Székelyföld leírása köteteiről, mint igazi könyvészeti ritkaságokról, az antikváriumokban fellelhetetlen volt egy teljes hatkötetes példány, de a csonkák is szép summáért keltek el. Metszeteit mindenütt reprodukálták, fényképeit Erdélyi Lajos tette közismertté, Sütő András előszavával /Orbán Balázs: Székelyföld képekben Európa Kiadó, Budapest, 1971./ Végül megjelent Orbán Balázs Székelyföld leírása újrakiadása két vaskos kötetben /Helikon Kiadó, Budapest, 1982/ Az 1989-es fordulat után a Sepsiszentgyörgyön megjelenő Európai Idő hetilap kezdte el részletekben közölni Székelyföld leírása füzetes kiadását, ez a sorozat 1995-ben a 26. füzettel zárult. /Sebestyén Mihály: Orbán Balázs. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 10./ Kiegészítés: Vofkori György munkái: Gyergyószentmiklós Várostörténet képekben /Polis Könyvkiadó, Kolozsvár, 1994/. Székelyudvarhely. Várostörténet képekben /Polis Könyvkiadó, Kolozsvár 1995/ 2. bővített kiadás: 1998. Székelykeresztúr képes története /Polis Könyvkiadó, Kolozsvár 2002/. Csíkszereda és Csíksomlyó képes története /Typografika, Békéscsaba, 2007/.

Elvi vita kerekedett Traian Basescu államfő felszólalásából, amelyben újból bírálta a bírókat a Legfelsőbb Bírói Tanács szeptember 10-i ülésén. A jelenlévők a politikának az igazságszolgáltatásba történő beavatkozása miatt tiltakoztak. A Legfelső Ítélő és Semmítőszék elnöke, Nicolae Popa javasolta, hogy mandátumának nyugdíjazása miatti, korábbi befejezésével Lidia Barbulescu, a Legfelsőbb Bíróság alelnöke és a bírói tanács tagja vegye át az elnöki tisztet, biztosítva az átmenetet a tanácsban. Az államfő szerinte a bírók megvárnák az államfői választásokat, és az aszerint alakuló politikai helyzet függvényében tisztáznák a tanács vezetését. Ugyanakkor arra szólította fel őket, hogy ne akadályozzák az igazságszolgáltatást tiltakozó akcióikkal, ami valójában nem más, mint sztrájk. A bírók felrótták az államfő beavatkozását az igazságszolgáltatásba, utalva a főügyész kioktatására. Szerintük Basescu kijelentéseivel lejáratja az intézményt. /Kioktatta a bírókat az államfő. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 11./

Közös, 11 pontból álló nyilatkozatot írt alá Bajnai Gordon magyar és Robert Fico szlovák miniszterelnök szeptember 10-én szécsényi találkozóján. Ebben a többi között sajnálkozásukat fejezik ki Sólyom László államfő meghiúsult révkomáromi útjának körülményei miatt, valamint elfogadják az EBESZ kisebbségügyi főbiztosának minden ajánlását a szlovák nyelvtörvény ügyében. Megerősítették a két ország nemzetközi kötelezettségvállalását a Szlovákiában és Magyarországon élő nemzeti kisebbségek tagjai jogainak tiszteletben tartására és biztosítására. Megállapodtak abban, hogy határozott intézkedéseket tesznek a szélsőséges jelenségekkel és csoportokkal szemben. Bajnai Gordon a Robert Ficóval tartott megbeszélését követő sajtótájékoztatón kijelentette: továbbra is vannak véleménykülönbségek. „A Szlovákiában élő kisebbségek – köztük a magyar kisebbség – helyzete megfelel az európai normáknak” – jelentette ki a szlovák kormányfő, hozzátéve, hogy „kisebbségi iskolák százai működnek Szlovákiában, a kisebbségek kulturális és politikai téren is támogatást kapnak”. Fico hazugságnak nevezte azokat az állításokat, amelyek szerint a szlovák nyelvtörvény korlátozza a magyar kisebbség nyelvhasználatát. Továbbra is szabadon használhatja anyanyelvét minden szlovákiai magyar – jelentette ki. „Az a tény, hogy együtt imádkoztunk, reményt ad arra, hogy megtaláljuk egymás felé a hangot” – mondta Beer Miklós váci püspök, a Bajnai-Fico találkozó idején tartott magyar–szlovák imaóra kezdeményezője. /Pozsony számon kérhető. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 11./ Fico szerint a nyelvtörvény nem ellentétes az európai normákkal, elfogadhatatlannak nevezte, hogy a szlovákiai magyar honatyák részt vesznek a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának szeptember 11-én tartott budapesti ülésén. Lubomír Vázny szlovák közlekedési és távközlési miniszter nyilvános bocsánatot kért azért, hogy a Szlovák Posta hibásan alkalmazta az államnyelvtörvényt: körlevélben utasította alkalmazottait a szlovák nyelv kötelező használatára, miközben nem vette figyelembe, hogy azokon a településeken, ahol a kisebbség aránya eléri a 20 százalékot, a hivatali érintkezésben a kisebbség nyelve is használható. /A magyar–szlovák ellentétekről tárgyalt Bajnai Gordon és Robert Fico. = Krónika (Kolozsvár), szept. 11./

A Csemadok galántai szervezete és a Dunaszerdahelyi Művelődési Intézet szervezésében szeptember 16-a és 20-a között a felvidéki Galánta és a környező falvak házigazdái a Kárpát-medencei Magyar Kulturális Napok idei rendezvénysorozatának. Az immár tizennegyedik alkalommal sorra kerülő művelődési találkozó a Csemadok, a szlovákiai magyarság 60 esztendeje megalakult művelődési szervezetének a Galántához közeli Pereden megtartandó ünnepi közgyűlését köszöntő rendezvényei fénypontja lesz. A Kulturális Napokon a Kárpát-medencei magyar művelődési szervezetek között népes küldöttséggel képviselteti magát az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület is. A romániai magyarság kultúrájáról és közművelődési életéről színes ízelítőt nyújtanak majd a marosfelfalui Bíborka Táncegyüttes tagjai, a Sapientia Egyetem diákjai fotókiállításai és filmbemutatói, az EMKE tagszervezetei tevékenységét népszerűsítő montázsok, valamint Both Zsuzsanna nemezkiállítása és a kolozsvári Vincze László bábelőadása. /Hatvanéves a Csemadok. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), szept. 11./

Alekszandr Szolzsenyicin Gulag szigetcsoport című alkotása tananyag lesz az orosz iskolákban. Korábban a Gulag csak egyes szakosított iskolák tantervében szerepelt, mostantól azonban minden 11 osztályos, érettségit adó iskolában tanítani fogják. Az orosz jogvédők köszöntötték a miniszteri döntést, mondván, hogy a sztálini internáló táborok világát bemutató alkotás oktatása elősegíti az orosz társadalom desztalinizálását. Ezt Arszenyij Roginszkij, a Gulag kérdéskörével és a sztálinizmus áldozatainak rehabilitációjával intenzíven foglalkozó Memorial jogvédő szervezet vezetője jelentette ki. A Gulag (GULAG) a Lágerek Főigazgatósága (Glavnoje Upravlenyije Lagerej) elnevezés rövidítése, a Szovjetunióban a kényszermunkatáborok, telepek és börtönök, az úgynevezett javító-nevelő intézmények rendszerét felügyelő csúcsszervet nevezték így. Szolzsenyicint 1945-ben ítélték nyolc évi kényszermunkára, 1953-ban szabadult, s a nemzetközi elismerést az 1962-ben megjelent Ivan Gyenyiszovics egy napja című kisregény hozta meg számára. Az irodalmi Nobel-díjat 1970-ben nyerte el, majd 1974-ben elüldözték a Szovjetunióból, állampolgárságától megfosztották. A kilencvenes évek elején visszaadták állampolgárságát, s 1994-ben hazatért. Tavaly augusztus 4-én hunyt el. /Tananyag lesz Szolzsenyicin Gulaga Oroszországban. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 11./

Jankó András, aradi Kölcsey Egyesület elnöke beszámolt arról, hogy folytatni kívánják a Kölcsey Diákszínpad tevékenységét, aminek az eddigi hozadéka – figyelembe véve a rendszerváltás óta innen kinőtt színművészek számát – túlnő minden Arad megyében szervezett közművelődési rendezvény eredményén. A Diákszínpad munkájának a folytatását a pénzhiány veszélyezteti. Az aradi Havi Szemle rendszeres kiadása is anyagi gondokba ütközik, akárcsak a könyvkiadás, amire szintén nincs pénz, ezért az utóbbi időben kiadott köteteket csupán 50-100 példányban tudták kinyomtatni. Például most Pávai Gyula kiadta Kulcsár Sándor és Horváth Imre aradi emlékei című kötetét. Idén öt pályázatot írtak különféle alapítványokhoz, támogatást azonban sehonnan sem kaptak. /Balta János: Magasztos célokért munkálkodni. Támogassuk a Kölcsey Egyesületet. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 11./

A Kolozsvári Református Kollégium tanári kara dr. Székely Árpád igazgató és Kovács Tibor iskolalelkész kezdeményezésére szeptember 8-án tartalmas kiránduláson vett részt. A kirándulás egyik fő célja a szamosújvári börtönben tett látogatás volt, ahol megemlékeztek a kommunizmus áldozatairól. Az iskolalelkész felidézte a szamosújvári börtönben raboskodó ismertebb református lelkészek nevét, különös tekintettel dr. Péter Miklósra, aki az iskola lelkész-tanára volt több mint egy évtizeden keresztül. A börtön kápolnájának udvarán emléktábla áll a kommunizmus idején ott raboskodó lelkészek névsorával. Jellemző, hogy ezen a táblán csak egy magyar lelkipásztor neve szerepel, Csiha Kálmán püspöké. A börtön ortodox lelkésze ígéretet tett: mindent megtesz annak érdekében, hogy a közeljövőben pótolja a hiányzó neveket. /K. T. : „Emlékezzetek meg a ti elöljáróitokról... ” = Szabadság (Kolozsvár), szept. 11./