Csak Szlovákia nem érti az érveinket – Martonyi János: Az új kormány elsőrendű feladata lesz a határon túli magyarok védelme
Elsőrendű feladata lesz az új kormánynak a határon túli magyarok megvédése a külügyi tárca várományosa szerint. Martonyi Jánosnak tegnap bizalmat szavazott mind a négy, a munkáját ellenőrző parlamenti bizottság. Időközben az Európai Bizottság közölte: nincsen illetékessége állampolgársági ügyekben. A határon túli magyarok üdvözölték a magyar állampolgársági törvény módosítását. A nemzetpolitikáért felelős leendő miniszterelnök-helyettes, Semjén Zsolt jelezte, az új kormány határozott szándéka a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) összehívása.
Bizalmat szavazott Martonyi Jánosnak, a magyar külügyi tárca várományosának az Országgyűlés külügyi és határon túli magyarok bizottsága. Hasonlóan döntött a nemzetbiztonsági és az európai ügyek bizottsága is. Martonyi János a külügyi bizottsági meghallgatásán elmondta, hogy a második Orbán-kormány nemzetpolitikája egy mondatban összefoglalható: Ne bántsd a magyart! „Sosem fogjuk szó nélkül hagyni, és mindenkori külpolitikánk elsőrendű feladata a magyarok megvédése lesz” – jelentette ki a leendő külügyminiszter, aki arról is beszélt, hogy mindent megtesznek majd a szerbiai Temerinben bebörtönzött magyar fiatalok kiszabadításáért, illetve a határon túli auto­nómiaformák előmozdításáért.
Martonyi János szerint feleslegesen félti Pozsony Szlovákia biztonságát a magyar állampolgárság kiterjesztésétől, mert Budapesten senki sem vonta kétségbe a szomszédos ország integritását és méltóságát, senki sem beszél területi kérdésről, nemzetbiztonságról vagy a határokról. „A szlovák állampolgársági törvény módosítása viszont ütközik a szlovák alkotmánnyal és a strasbourgi egyezménnyel is. A kérdést napirenden kell tartanunk a nemzetközi szervezetek előtt” – fűzte hozzá a külügyi tárca várományosa.
Időközben kiderült, hogy az Európai Bizottságnak nincsen illetékessége állampolgársági ügyekben. „Ezekről az Európai Unió tagországai saját illetékességi körükben jogosultak dönteni” – jelentette ki csütörtökön Brüsszelben Matthew Newman, az alapjogokért is felelős biztos, Viviane Reding szóvivője. Hasonló álláspontra helyezkedett Knut Vollebaek, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) kisebbségügyi főbiztosa is.
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) vezetői szerint a határon túli magyarokat a múltban ért sérelmekért erkölcsileg kárpótolja a magyar állampolgársági törvény módosítása. Kőszeghy Elemér, az UMDSZ elnökhelyettese azt valószínűsítette, hogy Kijev szemet huny a kárpátaljai magyarok kettős állampolgársága fölött.
A magyar állampolgársági törvény nemzeti rehabilitációs gesztus, de kérdés, hányan fogják igényelni a magyar állampolgárságot – vélekedik egy kolozsvári fórumon Takács Csaba, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) megbízott ügyvezető elnöke és Kelemen Hunor művelődési miniszter, akik szerint nem kell tömeges kivándorlástól tartani. Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt elnöke szerint „ezek után el lehet gondolkodni a folytatásról is, az összes többi jogosultságról is egyeztetni kell mindazt, amit a magyar állampolgárság hoz magával”. Tőkés László európai parlamenti képviselő szerint Trianont minden határon túlra szakadt magyar család megszenvedte, s most megtörtént a jelképes jóvátétel.
Magyar Hírlap

Világháborús emlékművet avattak Értarcsán
Bihar megye – Tizenöt éves folyamat végére került pont Értarcsán azzal, hogy vasárnap kora délután felavatták az első és második vilgáháborúban elesett helyi áldozatok emlékművét a település központjában.
Mintegy másfél évtizede fogalmazódott meg az ötlet Értarcsán, hogy emlékművet állítsanak a két világégés helyi áldozatainak. A gondolatot tett követte, ám többször is akadályokba ütköztek. A folyamat az utóbbi hónapokban gyorsult fel újra, amikor az ügyintézést a Nostra Fortuna Tarcea – Értarcsa Egyesület vette át. Megkapták az emlékmű avatásához szükséges engedélyeket, rendbetették a körülötte lévő parkot, és a napokban már az iskolások is készülhettek az ünnepi műsorral.
Diákok műsora
Vasárnap délben napsütéses időben gyülekeztek a templomozások után nem csak a helyiek, de a környező településekről érkezett vendégek, érdeklődők is. Az ünnepség az iskoladiákjainak műsorával kezdődött, melyet románul és magyarul előadott versek, énekek alkottak. A bevezetőben elhangzott, hogy a háborúban részt vett katonák nem csak testi, de lelki szenvedéseket is ki kellett álljanak, áldozatul a ma élőkért. A magyarul elhagzott részben egyebek mellett voltak a „boldog békeidőket” idéző gyermejátékok, felhangzott Radnóti Miklós Hetedik Eclogája és a Nem tudhatom című verse, a Ha felmegyek a doberdói nagy hegyre című katonadal, de részlet is Czine Mihálynak az erdélyi nemzetek békés együttéléséről szóló értekezéséből.
 Adósságot róttak le
Összesen harmincegy nevet véstek fel az emlékmű márványlapjára: ennyi a helyi áldozatok száma. A szónoklatok sorát Bordás Károly nyitotta. A község polgármestere köszönetet mondott mindenkinek, aki bármikor és bármivel is hozzájárult a kegyhely létrehozásához, ahol immár illően lehet emlékezni a távolban elesettekre, majd azt kívánta az utódoknak, hogy az emlékműre ne kerüljön soha újabb tábla. Az emlékmű leleplezése nem csak a 15 éves folyamat lezárása, de adósság leróvása is azok előtt, akik hadiözvegyként, vagy fiúkat elvesztett anyákként siratták az odamaradtakat, fogalmazott Gavrucza Tibor székelyhídi lelkész.
Nevek, virágok
A Megyei Tanács kulturális szakbizottságának elnöke hozzátette: a pár lépésre elsuhanó autók utasai ezután hírét vihetik, hogy Tarcsán méltóan emlékeznek az ősökre. (Elsuhanó autókban pedig nem volt hiány az ünnepség ideje alatt sem, a sofőrök között volt, aki ügyet sem vetve az egész sokadalomra tovarobogott, míg mások lassítva próbáltak kisebb zajt csapni az esemény láttán.) Az emlékművet Bordás Károly, illetve Kiss Sándor Elek, az RMDSZ megyei ügyvezető alelnöke leplezte le, majd egy fiatalember sorra olvasta a felírt neveket, miközben társai egy–egy szál szegfűt tettek a talapzatra, közben szóltak a templomok harangjai. Egy–egy név hallatán a családtagok is az emlékműhöz járultak virágaikkal, koszorúikkal.
Lelkészek áldása
Ekkor történt egy kis incidens: egy hölgy felrótta a szervezőknek, hogy az ő rokona nem Juhász György, hanem Juhász Gheorghe. „Hagyják meg az identitásunkat Romániában”, mondta feldúltan – magyarul. (Mint megtudtuk, a névsort az eredeti anyakönyv szerint állították össze, és engedélyeztették – a szerz.megj.) Az eseményhez méltatlan kis közjátékot sokan észre sem vették, az ünnepség továbbra is rendben zajlott, előbb Blaga Stănica ortodox, majd Kulcsár Árpád református lelkész adta áldását az emlékműre. Végezetül az intézmények, szervezetek koszorúi is a talapzatra kerültek, az avatási ünnepség a román és a magyar himnusz éneklésével zárult.
erdon.ro

Mindenkinek ismernie kell a gyökereit
Szombaton a X. századi magyar törzsi kultúrát mutatták be Szatmárnémetiben, a Faipari Iskolaközpontban, a színvonalas rendezvény biztosan hozzájárult a magyar hagyományőrzéshez, az identitástudat erősítéséhez.
Különleges élményben lehetett része mindazoknak, akik szombaton ellátogattak a Faipari Iskolaközpont udvarára, ahol utazást tehettek a X. századba, megismerkedve a honfoglalás kori magyar törzsi hagyományokkal, hitvilággal. A rendezvény elsődleges célja, hogy elsősorban a diákok megismerjék a magyar történelmi és kulturális hagyományokat, saját gyökereiket. Megjegyzendő, hogy román emberek is megtekintették az előadásokat, kíváncsi lévén a magyar kultúrára. A Karosi Turul Hagyományőrző Íjászegyesület tagjai X. századi viseletben érkeztek, és hagyományos honfoglalás kori lakóhelyet, jurtát építettek fel a helyszínen. Érdekes előadások hangzottak el az akkori életmódról, a korabeli harcmodorról, a törzsi hagyományokról és hitvilágról, bemutatták a harci szerszámokat, volt kézműves bemutató, de bárki kipróbálhatta a hagyományos íjak kezelését is. A rendezvényre érkezett egy diákcsapat Debrecenből, és egy nagybányai hagyományőrző diákcsoport is.
Félnek támogatni?
Sajnos szatmári érdeklődők viszonylag kevesen voltak. A rendezvény szervezője Krakkó Rudolf, a Szatmári Híd Egyesület elnöke ezzel kapcsolatosan elmondta, csekély erkölcsi és anyagi támogatást kapott a rendezvény megszervezéséhez, még a helyszínt is nehezen biztosították, múlt szerdán ajánlotta fel Győri Károly a Faipari Iskolaközpont igazgatója az iskola udvarát a rendezvény helyszínéül, ezért nem sok idő maradt a meghirdetésére. Még a magyar középiskolások is kevesen voltak, annak ellenére, hogy minden magyar középiskolában meg volt hirdetve a rendezvény. „Azok a vezetők, akiknek az lenne a feladatuk, hogy támogassák a magyar hagyományőrzést, a magyar identitástudat ápolását, semmilyen támogatást nem adtak, miközben olyan divatossá vált rendezvényeket támogatnak, amelyeknek nincs sok köze a magyar kultúrához, pedig ez a rendezvény senkit sem sért,” vázolta a helyzetet Krakkó Rudolf.
erdon.ro

Tiltakozás a Székelyföld megnevezésnek megjelenése miatt
A Hargita, Kovászna és Maros megye román lakosságát képviselő érdekvédelmi szervezet tiltakozik az ellen, hogy a Székelyföld megnevezés megjelent a hivatalos közlönyben.
A pénteki híradások szerint a civil szervezet a bukaresti kormánynál tett panaszt amiatt, hogy az Emil Boc miniszterelnök és Vasile Blaga belügyminiszter kézjegyét viselő egyik sürgősségi rendeletben megjelenik a Székelyföld megnevezés. A rendelet május 11-én jelent meg a hivatalos közlönyben. Az jóváhagyja Illyefalva (Ilieni) község címerét. Leírja, hogy mit ábrázol a címer, és megállapítja, hogy “az ezüsthatárkő Székelyföld (románul: Tinutul Secuiesc) és a Barcaság (Brassó vidékének hagyományos neve) határát jelképezi”. 
 Tamás Sándor, a Kovászna megyei önkormányzat elnöke egy korábbi nyilatkozatában kifejtette: a kormányhatározat szövege azért fontos, mert mindeddig a román hatóságok kétségbe vonták a magyar többségű történelmi régió létezését, amelyet a román sajtó következetesen “úgynevezett Székelyföldként” emleget. A románok szervezete szerint a rendeletben használt terminológia alkotmányellenes, úgy véli, a Székelyföld megnevezés figyelmen kívül hagyja a három megye 40 százaléknyi román nemzetiségű lakosságát. A szervezet a “határ” szó használatát is kifogásolja, mert az a román értelmező szótár szerint két országot egymástól elválasztó vonalat jelent. A civil szervezet ezért azt vallja: a kormányhatározat ellentmond a román alkotmány első cikkelyének, amely kimondja, hogy Románia egységes és oszthatatlan nemzetállam.
erdon.ro; Transindex.ro

Iskolanapot és öregdiák találkozókat tartottak az Adyban
Nagyvárad – Az ősi schola-t Szenczy István babolcsai apát alapította 1772-ben, amikor Orsolya-rendi zárdát, valamint leányiskolát létesített. Az iskolában több évszázada zajlik nevelő tevékenysé
Szombaton iskolanapot és öregdiák találkozókat tartottak a nagyváradi Ady Endre Középiskolában. A rendezvények a Szent Anna templomban lezajlott ökumenikus imával kezdődtek, ahol Mons. Fodor József római katolikus általános helynök és Sándor Lajos várad-újvárosi református tiszteletes köszöntötte mindazokat, akik 1960-ban végeztek az akkoriban 3. számú középiskolának nevezett líceum XI. B és C osztályaiban. Természetesen egyéb osztálytalálkozókra is sor került a délelőtti órákban az Adyban. A csupán 2-3 évtizeddel ezelőtt elballagott öregdiákok az osztálytermeikben üdvözölték egymást, míg az 50, illetve 60 éve érettségizettek a tanári szobában gyűltek össze. Itt Tóth Márta igazgatónő, Fleisz Judit aligazgatónő, Závodszky Tamás, az Alma Mater Alapítvány elnöke, Matkovics Mária Emerica nővér és Soeur Marie de la Trinité Hubert, az orsolyiták győri, illetve váradi rendfőnöknője köszöntötte az ünneplőket, akik gyémánt és arany diplomákat vehettek át.
 Sportvetélkedők és kiállítás
 Ezzel párhuzamos számos tevékenység zajlott a tanintézet különböző szegleteiben. A sportpályán és a tornateremben Antal Károly testnevelési tanár szervezett sportvetélkedőket (sakk, staféta, asztalitenisz, streetball, női labdarúgás, tanár-diák focimeccs), a folyosón pedig Kapás Sára rajztanárnő koordonálásával Ungvári Oszkár és Sabău Cristian XII. A osztályos diákok állították ki fényképeiket, melyekkel a Communitas Alapítvány által támogatott Szecessziós Várad fotópályázaton vettek részt. A díszteremben a magyar katedra rendezett vetélkedőt, Tegnap a holnapban címmel, ahol Lakatos Balla Attila régész is előadást tartott.
 Tudományos diákkonferencia
 A fizikalabor a Puskás Ágnes és Ujvárosi Edit biológiatanárnő által meghirdetett és a X. F. által lebonyolított Zöld-ség elnevezésű megmérettetésnek biztosított helyszínt. A Pillepalackok (György Edina, Kiss Hajnal, Fekete Csilla és Tötős István) csapata nyert, maga mögé utasítva a Macskacápákat és a Delfineket. A X. D-sek egy olyan felmérés eredményeit ismertették, mely a Comenius-projekt keretében valósult meg, és azt kutatta, hogy az adysok mennyire élnek környezettudatosan.
Fél tizenegykor a könyvtár olvasótermében nyitották meg a Tárnoky György diákkonferenciát, melyet Puskás Ágnes biológia- és dr. Ambrus Attila földrajztanár szervezett. Érdekes és színvonalas előadások hangzottak el, melyek azt bizonyították, hogy a tanitézet falai közt napjainkban is élénk szellemi tevékenység zajlik, az Adyt nem hiába emlegetik elitiskolaként. A humán kategóriában két első díjat osztottak ki - Miron Vilidár Vivien és Pető Erzsébet Katalin -, második Csiki Katalin lett. A reál szekcióban Molnár Zsolt és Pető Ferenc diadalmaskodott, a képzeletbeli dobogó második és harmadik fokára Villás Krisztina és Csikos Adél állhatott. Különdíjjal Székely Ádámot jutalmazták. A dolgozatírók felkészítői András Emese, Takács Péter, Kozma Éva, Ujvárosi Edit, Bogdán Károly és István Zoltán tanárok voltak.
Az iskolanap alkalmából programokat rendezett még az angol és a történelem katedra, valamint az Ady Diáktanácsa is. (A biológia teremben például pillepalackokat zsugorítottak össz egy gép segítségével.) Színvonalas és érdekes események sora zajlott, a résztvevők csupán azt sajnálhatták, hogy ugyanazon időpontban nem lehettek jelen egyszerre több helyszínen is.
 Ciucur Losonczi Antonius
 erdon.ro

Alapot kell építenünk falak nélkül - Orbán Viktor beszéde a Kossuth téren
A székely himnusszal, majd a Himnusszal megkezdődött a Parlament épülete előtt a Fidesz-KDNP ünnepi nagygyűlése szombat délután, miután az Országgyűlés elfogadta a kormányprogramot, és az új Orbán-kabinet letette hivatali esküt.
Orbán Viktor szerint az ő feladatuk az, hogy alapot építsenek falak nélkül, az elmúlt nyolc évben felhúzott falakat pedig porig fogják rombolni, és gránitalapot építenek a helyükre.
Az új kormányfő a Fidesz-KDNP nagygyűlésén úgy fogalmazott: „azért jöttünk ma össze, hogy megerősítsük szövetségünket, és megerősítsük azt, amit négy éve mondtunk”. Így hangzott: „én maradok, fent vagy lent, de mindig maradok, mert ez nem jutalom, hanem hűség kérdése. Engem mindig meg fogtok találni, a sikerben, a bajban, az örömben, a munkában, és én az elkövetkező négy évben is harcolni fogok veletek, értetek, a hazámért”. Hajrá, Magyarország, hajrá, magyarok – zárta szokásos fordulatával beszédét Orbán Viktor.
Közjogi értelemben egyesült a magyar nemzet
Ezt már Semjén Zsolt hangoztatta a nagygyűlésen. Megjöttünk, nem kértünk száz napot, tíz napot, egy napot, egyetlen órát sem, a kormány még meg sem alakult, már megteremtettük, hogy a magyar nemzet közjogi értelemben egyesült – mondta a magyar állampolgárságról szóló törvény módosítására utalva a KDNP elnöke, akinek szavait „szép volt fiúk” felkiáltással fogadta a tömeg.
Semjén Zsolt szerint „kutya nehéz” időszak következik, az országot kirabolták, kifosztották, a szekrényeket telerakták csontvázakkal.
Mi azonban nem a meghátrálás emberei vagyunk! – mondta a politikus, aki azt ígérte, a következő éveket arra szentelik, hogy felépítik Magyarországot a romokból.
A Kossuth tér a nemzet tere
A nemzet terének nevezte a Kossuth teret Schmitt Pál házelnök, amikor köszöntötte az ünnepi nagygyűlés résztvevőit .
A fideszes politikus úgy fogalmazott: „mától véglegesen visszafoglaltuk” a Kossuth teret, újra eljött az idő, amikor „újra kezünkbe vehetjük” az ország és a nemzet sorsát.
Kitért arra: nyolc év kellett ahhoz, hogy ne legyen kordon az ország háza és a nemzet között, ami elzárja a különféle világnézetű és származású embereket attól, hogy közel kerüljenek a Szent Koronához.
Szép ünnepet Magyarország – zárta a tömeghez intézett szavait Schmitt Pál, aki szerint, ha lenne az ország házának lelke, bizonyára azt is megérintené, akárcsak az ő lelkét, az ünneplők látványa.
Tömegek érkeztek az ország minden részéből
A Parlament előtti teret megtöltötték az ország különböző részeiről érkezett szimpatizánsok, akik nemzeti színű és árpádsávos zászlókat lobogtatnak, illetve településneveiket tartalmazó transzparenseket emelnek a magasba.
A feliratok szerint – többek között – Nyírlugosról, Tiszaújvárosból, Esztergomból, Szegedről, Emődről, Mohácsról és Bicskéről is érkeztek, hogy üdvözöljék a hivatalba lépett új kormányt és Orbán Viktor miniszterelnököt.
Az Országház főbejárata előtti lépcsőkre épült a színpad, amelynek két oldalán székek sorakoznak, ahol a meghívott vendégek foglalnak helyet. A szónoki pulpituson, a mikrofon előtt az „Új kezdet napja” felirat olvasható.
A tömegben egyaránt megtalálható valamennyi korosztály, de a túlnyomó többségben a középkorúak vannak. A színpadról megzenésített verseket énekelnek.
Duna Tv, MTI
Erdély.ma

A trianoni békeszerződés aláírásának napja, június 4-e a jövőben a Nemzeti Összetartozás Napja - döntött a fideszes Kövér László és a kereszténydemokrata Semjén Zsolt törvényjavaslatának hétfői elfogadásával az Országgyűlés többsége.
A jogszabályra 302-en szavaztak igennel, míg 55 képviselő nemmel voksolt és 12 tartózkodott. A Fidesz és KDNP mellett igennel szavazott a Jobbik, illetve egy MSZP-s (Juhász Ferenc) és egy LMP-s (Schiffer András) képviselő. Az MSZP-ből 55-en a nem gombot nyomták meg, az LMP-ből 12-en tartózkodtak.
A képviselők csupán egy, az alkotmányügyi bizottság által benyújtott módosító indítványt fogadtak el, amellyel azzal egészítette ki a törvényjavaslat első paragrafusát, miszerint "az Országgyűlés elismeréssel emlékezik meg mindazokról, akik nem magyar emberként vállaltak szolidaritást a magyarsággal".
A Nemzeti Összetartozás melletti tanúságtételről szóló, öt paragrafusból álló törvénnyel az Országgyűlés kinyilvánította, hogy "a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme".
Az Országgyűlés megerősítette Magyarország elkötelezettségét a magyar nemzet tagjainak és közösségeinek egymással való kapcsolatuk fenntartására és ápolására, és az Európában elfogadott gyakorlatot alapul vevő közösségi autonómia különböző formáira irányuló természetes igényének támogatására.
A szöveg kitér arra is, hogy a trianoni békediktátum által felvetett kérdések történelemből ismert eddigi megoldási kísérletei mind az idegen hatalmak segítségével végrehajtott újabb határmódosítások, mind a nemzeti önazonosságnak a nemzetköziség ideológiája jegyében történt felszámolására irányuló törekvések kudarcot vallottak. Ebből kiindulva az Országgyűlés kinyilvánította, hogy a fenti problémák megoldását csak a nemzetközi jogi szabályok által kijelölt keretek között, demokratikus berendezkedésű országok kölcsönös tiszteleten alapuló együttműködése eredményezheti, amelynek kiindulópontja csak az egyének a nemzeti önazonosság megválasztását is magában foglaló szabadsága, s a nemzeti közösségek belső önrendelkezéshez való joga lehet.
Az Országgyűlés ugyanakkor elítél minden olyan törekvést, amely az adott állam területén kisebbségben élő nemzetrészek asszimilációjára irányul.
Az Országgyűlés tisztelettel adózik mindazon emberek, közösségeik és azok vezetői, illetve emlékük előtt, akik 1920. június 4-e, "a magyar nemzet külső hatalmak által előidézett igazságtalan és méltánytalan szétszaggattatása után" áldozatvállalásukkal és teljesítményükkel lehetővé tették, hogy e tragédiát követően a magyarság mind szellemi, mind gazdasági értelemben képes volt újra megerősödni, s képes volt túlélni az ezt követő újabb történelmi tragédiákat is.
Kövér László a parlamenti vitában azzal indokolta a törvényjavaslat benyújtását, hogy ideje szembe nézni a magyar nemzet legmeghatározóbb és legösszetettebb következményekkel járó tragédiájával, a trianonival. Mint mondta, a dokumentum az 1920. június 4-én aláírt trianoni békediktátum által okozott nemzeti tragédia kilencvenedik évfordulójáról hivatott megemlékezni. Beszélt arról is, hogy a 90 évvel ezelőtt történtek nem tudtak történelemmé sűrűsödni, hanem feldolgozhatatlan kollektív traumaként nehezednek a magyarság és szomszéd népek közgondolkodására.
Az Országgyűlés döntött arról, hogy kéri a törvény sürgős kihirdetését a köztársasági elnöktől. A jogszabály 2010. június 4-én lép hatályba.
/szövege:/
A Nemzeti Összetartozás melletti tanúságtételről
Mi, a Magyar Köztársaság Országgyűlésének tagjai, azok, akik hiszünk abban, hogy Isten a történelem ura, s azok akik a történelem menetét más forrásokból igyekszünk megérteni, hazánkért és a magyar nemzet egészéért, az Alkotmányban rögzített felelősségünk jegyében, a magyarság egyik legnagyobb történelmi tragédiájára, a történelmi Magyarországot szétdaraboló, s a magyar nemzetet több állam fennhatósága alá szorító, 1920. június 4-én aláírt békediktátumra emlékezve, számot vetve e békediktátum által okozott politikai, gazdasági, jogi és lélektani problémák máig tartó megoldatlanságával, egyaránt tiszteletben tartva a magyar nemzet érdekeit és más nemzetek jogát arra, hogy a magyarság számára fontos kérdésekről másként gondolkodjanak, attól a céltól vezettetve, hogy e cselekedettel hozzájárulunk a Kárpát-medencében együtt élő népek és nemzetek kölcsönös megértésen és együttműködésen alapuló békés jövőjéhez, s egyúttal a XX. század tragédiái által szétdarabolt Európa újraegyesítéséhez, a következő törvényt alkotjuk:
1.§ A Magyar Köztársaság Országgyűlése tisztelettel adózik mindazon emberek, közösségeik és azok vezetői, illetve az ő emlékük előtt, akik 1920. június 4., a magyar nemzet külső hatalmak által előidézett igazságtalan és méltánytalan szétszaggattatása után áldozatvállalásukkal és teljesítményükkel lehetővé tették, hogy e tragédiát követően a magyarság mind szellemi, mind gazdasági értelemben képes volt újra megerősödni, s képes volt túlélni az ezt követő újabb történelmi tragédiákat is. Az Országgyűlés fejet hajt mindazon nők és férfiak, illetve az ő emlékük előtt, akik e küzdelemben az elmúlt kilencven év során magyarságukért hátrányt, sérelmet szenvedtek, külön megemlékezve azokról, akik az életüket kényszerültek áldozni nemzeti önazonosságuk vállalásáért.
2.§ A Magyar Köztársaság Országgyűlése megállapítja, hogy a trianoni békediktátum által felvetett kérdések történelemből ismert eddigi megoldási kísérletei - mind az idegen hatalmak segítségével végrehajtott újabb határmódosítások, mind a nemzeti önazonosságnak a nemzetköziség ideológiája jegyében történt felszámolására irányuló törekvések - kudarcot vallottak. Ebből kiindulva az Országgyűlés kinyilvánítja, hogy a fenti problémák megoldását csak a nemzetközi jogi szabályok által kijelölt keretek között, demokratikus berendezkedésű, szuverenitásuk birtokában lévő, polgáraik és közösségeik számára gyarapodó jólétet, jogbiztonságot és a gyakorlatban is érvényesülő jogegyenlőséget biztosító egyenrangú országok kölcsönös tiszteleten alapuló együttműködése eredményezheti, melynek kiindulópontja csak az egyének - a nemzeti önazonosság megválasztását is magában foglaló - szabadsága, s a nemzeti közösségek belső önrendelkezéshez való joga lehet. Az Országgyűlés ugyanakkor elítél minden olyan törekvést, amely az adott állam területén kisebbségben élő nemzetrészek asszimilációjának előidézésére irányul.
3.§ A Magyar Köztársaság Országgyűlése kinyilvánítja, hogy a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme. Ebből kiindulva az Országgyűlés megerősíti Magyarország elkötelezettségét a magyar nemzet tagjainak és közösségeinek egymással való kapcsolatuk fenntartására és ápolására, és az Európában elfogadott gyakorlatot alapul vevő közösségi autonómia különböző formáira irányuló természetes igényének támogatására.
4.§ A Magyar Köztársaság Országgyűlése kötelességének tekinti arra inteni a nemzet ma élő tagjait és a jövendő nemzedékeket, hogy a trianoni békediktátum okozta nemzeti tragédiára mindörökké emlékezve, más nemzetek tagjaiban okkal sérelmeket keltő hibáinkat is számon tartva, s ezekből okulva, az elmúlt kilencven esztendő küzdelmeiben az összefogás példáiból, a nemzeti megújulás eredményeiből erőt mentve, a nemzeti összetartozás erősítésén munkálkodjanak. Ennek érdekében az Országgyűlés június 4-ét, az 1920. évi trianoni békediktátum napját a Nemzeti Összetartozás Napjává nyilvánítja.
5. § Jelen törvény 2010. június 4-én lép hatályba.
MTI

Sztrájkolj, ha van rá pénzed
Igencsak cinikus volt Emil Boc miniszterelnök tegnapi felhívása, kérve fenyegette meg a tanárokat: jobb, ha elállnak a sztrájktól, mert nem kapnak fizetést a tiltakozás napjaira, és még tovább romlik anyagi helyzetük. A kormányfőnek eme gesztusával sikerült ismét porba döngölnie az amúgy is megalázott pedagógustársadalmat.
Sok mindent kellett lenyelniük az oktatóknak az elmúlt két évben. Megszavazták számukra az 50 százalékos fizetésnövelést, amelyből soha egyetlen vasat sem láttak, s az idő teltével, no meg a válság mélyülésével egyre alább kellett engedniük követeléseikből. Jó néhány hónapja emelésről már szó sem esik, a csökkentések ellen tiltakoznak, előbb az egységes bérezési törvény tizedelte meg fizetéseiket, s most a megszorító intézkedések faragnak le újabb 25 százalékot belőle. S így lesz mind kevesebb az, ami korábban sem volt elegendő. Most, amikor általános sztrájkkal emelnék fel szavukat a sorozatos megaláztatás miatt, kiderül, a megélhetést alig fedező, szerény jövedelmük tovább fogy, minden tiltakozó nap zsebüket üresíti.
Nem csoda hát, hogy sokan lemondanak a sztrájkról, nem engedhetik meg maguknak a tiltakozás luxusát. Várható, hogy az általánosnak ígért munkabeszüntetés messze nem lesz olyan széles körű, ahogy azt a szakszervezetek irányítói szeretnék. A tanárok egy része megtartja óráit, a gyermekek kapkodnak, nem értik, mi történik, az indulatok és a keserűség pedig tovább fokozódik, immár egymásra is orrolhatnak a pedagógusok, nem csak a kormányra, megbélyegezhetik a sztrájktörőket, illetve azokat, akik mindenáron tiltakozni akarnak.
A Boc-kormány kétéves regnálása alatt két dologban volt rendkívül eredményes: a felelősség hárításában és az emberek egymásnak ugrasztásában. Sikerült szembefordítania a különböző politikai nézeteket vallókat, az állami és magánszférában dolgozókat, az érettségiző diákokat és szülőket a tanárokkal, azokat, akik kiállnának jogaikért azokkal, akik nem merik vagy nem akarják megtenni ezt, s hosszan folytathatnánk a sort. A miniszterelnök tegnap ismét e két fegyverét dobta be, felsorolta, hogy rajta és kormányán kívül mindenki más felelős a válságért, a megszorításokért, s elhintett egy kis mételyt a tanárok között.
Kakas próbál lenni a szemétdombon Emil Boc, egy elnyomorított, megalázott társadalom szemétdombján kukorékol újra meg újra. Sikerült elérnie, hogy miközben a politikai hatalom birtokosai tovább dőzsölnek, az elégedetlenek egy része már sztrájkolni is túl szegény legyen.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

DKMT közgyűlés Nagyszentmiklóson – Hunyad megye és Békéscsaba is kilépett
A rossz idő nyomta rá a bélyegét a Duna-Maros-Körös-Tisza Eurorégió napja alkalmából szombaton a Triplex Confinium hármashatár-kőnél szervezett rendezvényekre.
Constantin Ostaficiuc Temes megyei elnök, valamint Zakar Péter Csongrád megye és Boris Barjaktarovic Vajdaság Autonóm tartomány alelnökei a határkő mellett felállított sátorban mondták el üdvözlő beszédeiket, majd ugyanott díjazták a DKMT mezei futóverseny győzteseit. A határ ünnepélyes megnyitása után – szombaton és vasárnap 10-től 18 óráig átjárható a román-magyar-szerb hármashatár Óbéb-Kübekháza-Magyarmajdány térségében – a nagyszentmiklósi Nákó kastélyban tartották meg a DKMT Eurorégiós együttműködés közgyűlését. A tagmegyék vezetői egyetértettek abban, hogy szükség van az eurorégió turisztikai marketing-stratégiájának kidolgozására, a turisztikai útvonalak (A bor útja, a Szecessziós épületek útja, stb.) hangsúlyosabb népszerűsítésére. Szó esett a DKMT Közhasznú Társaság nyertes európai pályázatainak megvalósításáról, amelyek a katasztrófavédelem és az eurorégión belüli vasúti közlekedés fejlesztését célozzák. A résztvevők megszavazták Békéscsaba város tagságának felfüggesztését, illetve Hunyad megye kilépését a DKMT Eurorégióból. A DKMT soros elnöki tisztsége a következő évre Csongrád megye elnökét illeti meg, a közgyűlés keretében Constantin Ostaficiuc Temes megyei elnök átadta a szimbolikus „stafétabotot” Zakar Péter Csongrád megyei alelnöknek. A DKMT Eurorégió Napjai alkalmából szombaton autós rally-t is tartottak Nagyszentmiklóson.
Pataki Zoltán
Nyugati Jelen (Arad)

Össztűz
A rendszerváltást követően talán soha nem voltak ennyire össztűz alá véve a romániai közoktatásban dolgozó pedagógusok, mint most. Egyrészt a már konkrétumként kezelhető huszonöt százalékos jövedelemcsökkentés, másrészt a szaktárca illetékeseinek az emberségre való „hivatkozásai”, harmadsorban a szakszervezeteknek a sztrájkra való ösztönzése és nem utolsó sorban a közvélemény nyomása között vergődik – úgy látszik, menthetetlenül – a négyszázezres réteg.
Köztudott: május 31-től beláthatatlan időre általános sztrájkba kezd a négy tanügyi szakszervezet. A helyzetet most az bonyolítja, hogy május 31 és június 4 között kerül sor az idegen nyelvi ismereteket felmérő szóbeli érettségi vizsgára.
Ha a pedagógusok az elmúlt két évben azért tüntettek, hogy béreik 50 százalékos emelésének érvényt szerezzenek, most az amúgy sem magas bérek 25 százalékos csökkentése miatt fejezik ki nemtetszésüket. A pedagóguspálya már régóta nem tartozik a túlfizetett szakmák közé Romániában. A tervezett 25 százalékos bércsökkenés katasztrofális következményekkel járhat. Ha ez bekövetkezik – és sajnos, alig van kilátás ennek elkerülésére –, akkor a mindennapi létminimumon tengődve a pedagógusok elveszítik még meglévő motiváltságukat, továbbá hivatástudatuk, önértékelésük vészesen csökken. Marad tehát a magánórákból származó többletjövedelem, vagy pályát változtatnak. Ám nem minden pedagógus olyan szerencsés, hogy jól fizetett magánórát tartson, vagy akár húsz-harminc évi munka után új szakmát sajátíthasson el.
A szaktárca magas rangú tisztviselői most is elővették hangzatos szólamaikat az emberségről, a gyerekek érdekéről. Így kívánták rábírni a pedagógusokat, hogy álljanak el az általános sztrájktól.
Ezzel pedig újabb bizonyítást nyert az emberi cinizmus határtalansága. Legalábbis előttem. Azok a magasrangú minisztériumi tisztviselők, akik jóval magasabb bért kaphatnak, mint a pedagógusok többsége, hogyan hivatkoznak az emberségre? Miért nem veszik észre sorstársaik kilátástalanságát?
A szakszervezetek nem látnak más kiutat a helyzetből, mint az általános sztrájkhoz folyamodni. Már többször hangoztattam egyetértésemet a szakszervezetek érdekvédelmi szerepével, ám kifogást emelnék a már-már hisztérikussá fajuló „sztrájkolunk, sztrájkolunk, ti csak sztrájkoljatok” típusú magatartásukkal szemben.
A közvélemény nem állt a tanárok mellé. Több helyről hallani lehetett, hogy a (végzős) tanulók ellentiltakozás során juttatták kifejezésre ama véleményüket, hogy nem értenek egyet tanáraik sztrájkjával, amely veszélyezteti az érettségi vizsga normális körülmények között történő lebonyolítását.
Értesüléseim szerint a tanügyminisztérium és a megyei tanfelügyelőségek megoldották mind az érettségi, mind az évvégi tanulmányi átlagok lezárásának kérdését. A nem szakszervezeti tagok vállalták azt, hogy lebonyolítják az érettségit, az iskolák igazgatóinak pedig megadták azt a hatáskört, hogy lezárhassák a médiákat.
Vajon ki hiszi el még mindig azt, hogy az általános sztrájkkal bármit is elérhetnek a tiltakozó pedagógusok?
NAGY-HINTÓS DIANA
Szabadság (Kolozsvár)

Videokonferencián beszéltek a kormánytagok a prefektusokkal a megszorító intézkedésekről
„A kormánynak, illetve a területi képviselőinek egyaránt nehéz lesz az elkövetkező időszak, hiszen nekünk kell elmagyaráznunk a nyugdíjasoknak a megszorító intézkedéseket, a fizetések és nyugdíjak csökkentésének szükségességét, de nincs alternatíva” – jelentette ki tegnap Emil Boc miniszterelnök a prefektusokkal folytatott videokonferencián. Hozzátette: Románia sem egy elefántcsonttoronyban helyezkedik el, hogy megmenekülhessen a világgazdasági történések hatásától.
A miniszterelnök megszólalásában többnyire megismételte, összefoglalta korábbi bejelentéseit, mintegy tájékoztatva a prefektusokat, hogy milyen intézkedésekre kényszerül a kormány a költségvetési megszorítások keretében. Mint hangsúlyozta, a két felmerülő lehetőség – az adóemelés és a kiadások csökkentése – közül a kormány az utóbbit választotta – 25 százalékkal csökkentette a béreket, 15 százalékkal a nyugdíjakat, a gyermeknevelési pótlékot, illetve a szociális juttatások egy részét –, mivel ezek által csökkenteni lehet a strukturális hiányt, s egy időben lehetőséget teremt arra, hogy pénzösszegeket különítsenek el a magánszféra számára, elindítva ezáltal a gazdasági fellendülést. Boc ugyanakkor leszögezte, hogy a megszorítások csak ideiglenesek, december 31-éig érvényesek.
A kormányfő ismételten úgy vélekedett, hogy az ország jelenlegi gazdasági helyzetéért a Tăriceanu-kormány tehető felelőssé, amely 2007–2008-ban „mérgezett ajándékokat” adott a lakosságnak a bérek, nyugdíjak emelésével, ezeket ugyanis nem tették lehetővé a munkatermelékenységi mutatók. „Még amit megtermelünk, azt is rosszul osztja be a költségvetés, ez az elmúlt 20 év Romániájának problémája” – hangoztatta Boc.
Emil Boc ugyanakkor arról is beszámolt, hogy olyan információk jutottak el hozzá, hogy egyes önkormányzatok a napokban 25 százalékos béremelésről hoztak határozatot, hogy a csökkentés nyomán a jelenlegi szinten maradhassanak a bérek. Éppen ezért a kormányfő azt kérte a prefektusoktól, hogy támadják meg a közigazgatósági bíróságon az ilyen jellegű határozatokat.
A területi kormánymegbízottakat egyúttal arra is kérte, hogy kezeljék prioritásként a beruházásokat, mivel – mint hangoztatta – az idei év első harmadában 13 százalékkal ugrottak meg a különböző javakra és szolgáltatásokra fordított kiadások. Eközben – példálózott – a minisztériumoknak és a központi közigazgatási intézményeknek sikerült ezeket a kiadásokat 3 százalékkal csökkenteniük.
Bírák a megszorítások ellen
Nem indokolható a nemzetbiztonságra való hivatkozással a kormány megszorító intézkedéseinek elfogadása – reagált szombati közleményében a romániai bírákat és ügyészeket tömörítő szervezet Emil Boc kormányfő azon kijelentésére, hogy a megszorító csomag elfogadásának szükségességét az alkotmány nemzetbiztonsági érdekeket rögzítő 53. cikkelye alapján kívánják megindokolni.
Érvelésükben rámutatnak: az intézkedés nem érinti az egész nemzetet, csupán egy részét, hiszen csupán a közalkalmazottakra és a nyugdíjasokra vonatkoznak a megszorítások. Leszögezik: a kormány ezen tervezett lépése a jogállam iránti megvetést jelzi.
Álláspontjuk szerint a nyugdíjak csökkentése alkotmányellenes, ráadásul a 15 százalékosra tervezett megvonás valójában 30 százalékos lesz, miután a kabinet az illetmény kiszámításának alapját képező nyugdíjpont értékét is csökkenteni kívánja.
Balogh Levente
Az ANL-lakások eladását sürgetik
A videokonferencián részt vett Elena Udrea fejlesztési miniszter is, aki a prefektusokkal folytatott beszélgetésben az Országos Lakásügynökség (ANL) által épített lakások eladásának felgyorsítását sürgette. Mint részletezte, az új beruházások kieszközöléséhez elengedhetetlen, hogy ezek a pénzek befolyjanak az államkasszába, a polgármesteri hivatalok azonban sok esetben visszautasítják az ANL-lakások értékesítését. Szerinte ennek fő oka, hogy a lakók által fizetett albérleti díj jelenleg a települések büdzséjébe folyik be. Udrea azonban leszögezte, a lakrészek eladása esetén a helyi önkormányzatokat gazdagítanák a lakástulajdonosok által fizetett adók, illetékek is.
Şeitan több beleszólást akar
A munkaügyi felügyelőségek, illetve a szociális segélyeket kezelő igazgatóságok támogatását kérte eközben tegnap a prefektusoktól Mihail Şeitan munkaügyi miniszter, hogy minél jobban meg lehessen szűrni, hogy kik azok, akik valóban jogosultak a garantált minimális jövedelemre, valamint a fogyatékkal élőknek szánt pénzösszegekre. „A hozzánk eljutott statisztikák szerint sok olyan dolog történik, amelyeket ellenőrizni kell, s vissza kell térnünk a norma-litásba – fogalmazott a szaktárcavezető. – Mercedesszel járó és villában élő személyeknek nem szabadna segélyekben részesülniük.”
Bálint Eszter
Krónika (Kolozsvár)

Református szavalóverseny
Szatmár megye – Szombaton a Tasnádi Ipari Iskolaközpont adott otthont az immár negyedik alkalommal megszervezett Templom és iskola református szavalóversenynek.
A megyei szintű szavalóversenyen az idei évben több mint 20 középiskolás mérte össze tehetségét, az istenes verseket szavaló fiatal tehetségek komoly feladat elé állították a zsűrit. A zsűri elnöke, Győrbíróné Balog Csilla szakmódszertani előadó volt, tagjai pedig Kurta–Tőtös Beáta lelkész (a nagykárolyi református egyházmegyéből), Győrbíró Sándor lelkész (a szatmári református egyházmegyéből), Lászlóffy Csaba magyartanár, Csáki Kovács Mária vallástanár.
Megyeközi lesz
Győrbíróné Balog Csilla református szakmódszertani előadó tájékoztatta lapunkat, hogy jövő tanévtől a középiskolásoknak szóló református szavalóversenyt, akárcsak az V–VIII. osztályos diákoknak szóló református vallás tantárgyversenyt, és az elemistáknak tartott rajzversenyt megyeközi szinten is megszervezik, mivel a Szatmárnémetiben hagyományosan megszervezett versenyek a szomszédos megyék vallástanárainak az érdeklődését is felkeltették. Az idei évben jubileumi díjkiosztó tanévzáró ünnepséget tartanak. A tizedik alkalommal rendezendő tanévzárót június 13–án a Németi templomban tartják.
erdon.ro

Tájházavatás Várasfenesen
Bihar megye – Május 30-án, vasárnap tájházavató ünnepséget tartottak Várasfenesen
A falutörténeti esemény a református templomban ünnepi istentisztelettel kezdődött, majd atájháznál folytatódott, ahol jelen voltak és felléptek a környező települések néptánccsoportjai, és természetesen a helyi csoport is. A rendezvényen meg lehetett tekinteni Várasfenes egyik legrégibb házát, és betekintést nyerhettünk egy igazi, hagyományos vidéki ház berendezésébe. A részletekre visszatérünk.
erdon.ro

Karácsonyi a MÚRE új elnöke
Karácsonyi Zsigmond vezeti hétvégétől a Magyar Újságírók Romániai Egyesületét (MÚRE). A szervezet hétvégi tisztújító közgyűlésén Vajda György, a marosvásárhelyi Népújság és Gáspár Sándor, a marosvásárhelyi rádió munkatársa is pályázott az elnöki tisztségre, ám Karácsonyi már az első fordulóban megszerezte a szavazatok hetven százalékát.
Karácsonyi Zsigmondot választották meg a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének (MÚRE) elnökévé a hétvégi tisztújító közgyűlésen, amelyen az egyesület fennállásának húszéves évfordulóját is megünnepelte a 260 tagot számláló szakmai szervezet. A tisztségre Vajda György, a marosvásárhelyi Népújság és Gáspár Sándor, a marosvásárhelyi rádió munkatársa is pályázott, ám Karácsonyi már az első fordulóban megszerezte a szavazatok hetven százalékát. Ambrus Attila leköszönő elnök az alapszabály szerint már nem jelentkezhetett új mandátumra.
A MÚRE új vezetője lapunknak elmondta: legfontosabb célkitűzésnek a területi szervezetek munkájának megerősítését tartja. „Bukaresttől Szatmárig, Temesvártól Csíkszeredáig, Sepsiszentgyörgyig óriási területeken fejtünk ki tevékenységeket, és szükségesnek látom, hogy a fiókszervezetek a jövőben hatékonyabban működjenek, az újságíróknak szakmai és etikai képzéseket biztosítsanak” – fejtette ki az ÚMSZ-nek Karácsonyi Zsigmond.
A MÚRE közgyűlésén módosult az alapszabály is: az igazgatótanács tagjainak számát tizenkilencről tizenötre csökkentették, megszüntették az ügyvezető elnöki tisztséget, helyét az ügyvezető igazgató veszi át. Ambrus Attila eddigi elnök a döntést lapunknak azzal magyarázta, hogy „a kétfejű vezetést, amely a MÚRE-t húsz éven át jellemezte” már nem találták korszerűnek.
„Úgy érzem, az elmúlt évek alatt sikerült egy élő, tartalommal telített szervezetet felépítenünk. Fontos kapcsolatokat építettünk ki magyarországi, vajdasági, kárpátaljai, és felvidéki kollégákkal, s ezekre a struktúrákra építve, remélem, a jövőben növekedni fog az egyesület tagsága” – mondta az ÚMSZ-nek a leköszönő elnök.
A közgyűlés Csép Sándort választotta meg az audiovizuális sajtóért felelős alelnöknek, az írott sajtóért Szekeres Attila alelnök felel majd, a becsületbíróság elnöke pedig Maksai Magdolna lett.
A hétvégi rendezvény záróünnepségén átadták a Veszely Károly-díjakat. Az elismeréseket Benkő Levente, a Krónika napilap újságírója (a kommunista korszak bűneinek feltárásáért) és a Bányavidéki Új Szó szerkesztősége (a máramarosi olvasók információs igényeinek kielégítéséért) kapta.
Fleischer Hilda
Új Magyar Szó (Bukarest)

Vegyes iskolák pró és kontra
Az etnikailag vegyes oktatási rendszerek hatékonyságáról vitatkoztak a hétvégén Kolozsváron, a Szegregáció és beiskolázás című konferencián. A három országot – Románia, Magyarország és Dánia – átfogó kutatóprogram ugyanahhoz az eredményhez vezetett: a vegyes etnikumú iskolákban jobb eredményeket érnek el a tanulók, mint ott, ahol etnikailag „egynemű” az oktatási rendszer.
Ezekben az intézményekben kevésbé érzik jól magukat a diákok, több a stressz, a kihívás, de jobbak az eredmények – állítják a kutatók – akik szerint az optimális cél nem a kisebbségi tanulók asszimilációja, hanem az identitásuk sikeres kialakítása és képviselete.
A probléma ugyanaz
A kutatás az Edumigrom nevű uniós keretprogramnak a része, amely a kisebbségben élők és bevándorlók problémáit tanulmányozza a fiatalkorúak szemszögéből. Az Edumigromhoz négy régi (Nagy-Britannia, Franciaország, Németország, Svédország, Dánia) és négy új uniós tagállam (Románia, Magyarország, Szlovákia és Csehország) csatlakozott. Az átfogó felmérések meglepő eredménye az, hogy a kisebbségi problémák a nagyon eltérő szerkezetű társadalmakban is hasonlóan jelentkeznek – derült ki a hétvégi eszmecserén.
Többet használ, mint árt
Vera Messing, a budapesti Central European University oktatója az iskolai önértékelés jelenségét részletezte. Az önértékelés működését – mint felszólalásából kiderült – az iskola alig-alig befolyásolja, ugyanis az a családban, illetve a kisebb közösségben alakul ki és erősödik vagy gyengül. Az előadó bebizonyította, hogy az etnikailag homogén iskolákban a gyerekek jól érzik magukat, viszont a tanulmányi eredményeik nagyon gyengék.
Ezzel szemben az etnikailag vegyes iskolákban például a roma gyermekek sokszor nem érzik jól magukat, stresszt vagy frusztrációt élnek át, ez viszont versenyzésre és bizonyításra ösztönzi őket. Bolette Moldenhawer, a Koppenhágai Egyetem tanára a bevándorlók helyzetét vizsgálta. Három identitásmodellt vázolt fel: a nemzeti büszkeség, a nemzeti kisebbségérzet és a reflektált nemzettudat modelljét. Utóbbi modell az, amelyik egy egészséges magatartásformát tesz lehetővé, és működőképes a vegyes etnikumú iskolákban.
Vincze Enikő – aki a szegregáció okait és következményeit ismertette – kitért arra, hogy a foglalkoztatáspolitika, a szociális problémák, illetve a városszerkezet által is meghatározott diszkrimináció hogyan befolyásolja az oktatási rendszer működésének elégtelenségét.
Baló Levente
Új Magyar Szó (Bukarest)

Aláírta az államfő a kettős állampolgárságról szóló törvényt
Sólyom László köztársasági elnök hétfőn aláírta a magyar állampolgárságról szóló törvényt, amely alapján a határon túli magyarok kedvezményesen szerezhetik meg a magyar állampolgárságot - tájékoztatta a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) az MTI-t.
Az Országgyűlés múlt hét szerdán 344 igen, 3 nem szavazat és 5 tartózkodás mellett döntött úgy, hogy lehetővé teszi a határon túli magyarok egyszerűbb, kedvezményes honosítását.
A fideszes és KDNP-s képviselők - Orbán Viktor, Semjén Zsolt, Kövér László és Németh Zsolt - által jegyzett javaslat értelmében a jogszabály augusztus 20-án lép hatályba, de csak 2011. január 1-jétől kell alkalmazni.
Az Országgyűlés arról is döntött, hogy a törvény sürgős kihirdetését kérik a köztársasági elnöktől.
A módosítás értelmében kedvezményesen honosítható az a nem magyar állampolgár, akinek felmenője magyar állampolgár volt, vagy valószínűsíti magyarországi származását, és magyar nyelvtudását igazolja; továbbá ha büntetlen előéletű, és honosítása nem sérti Magyarország közbiztonságát és nemzetbiztonságát. A honosítás egyéni kérelemre, nem automatikusan történhet.
A javaslat az eddigitől eltérően a határon túli magyaroknak nem szabja az állampolgárság megszerzésének feltételéül a bejelentett magyarországi lakóhelyet és az alkotmányos alapismeretek vizsgát.
MTI

Civil kurázsi – Kulturált jövő 2009–2010 – Összefoglaló
A Kráter Műhely Egyesület 2009 őszétől 2010 májusáig lezajlott rendezvénysorozata a Kárpát-medencei magyar civil kezdeményezések fokozottabb együttműködését szolgálta. Az öt, filmvetítéssel egybekötött határon túli találkozón felvidéki, kárpátaljai, erdélyi és bácskai-bánáti civil szervezetek képviselőivel folytatott kerekasztal-beszélgetést a KME delegációja.
Turcsány Péter író, a KME elnöke a rendezvényeket bevezető előadásaiban a civil világ és az állam lehetséges új kapcsolatait vázolta fel. Minden esetben hangsúlyozta a szervezett formájú civil együttműködések, a közös fellépések és állásfoglalások jelentőségét.
A felvidéki úton (érsekújvári és ipolysági találkozó) a Kárpát-koszorú – Csángóföldtől Őrvidékig című, Csontos Jánossal közös kötetet jegyző Mihály Zoltán fotóművész is jelen volt. Diavetítéssel egybekötött előadását komoly beszélgetés követte. Emelte a hangulatot Elmer István a Lépcsők c. kötet szerzőjének felolvasással egybekötött előadása. A mindenkori keresztény értelmiség kálváriajárása példamutató lehet a felvidéki nemzetrész magyar kisebbsége számára is.
Az ipolysági találkozón a résztvevők és a rendezők nagy örömére szolgált Duray Miklós, a Magyar Koalíció Pártja tiszteletbeli elnöke problémafeltáró és közös civil cselekvésekre buzdító előadása. Példának hozta fel a komáromi székhelyű Szövetség a Közös Célokért (SZAKC) társulás tevékenységét, mely mára komoly közéleti és mozgósító erővel bír. Z. Urbán Aladár, a Palóc Társaság elnöke a magyar–magyar, magyar–szlovák, ill. a magyar és uniós kapcsolatok lehetőségeiről beszélt.
A kárpát medencei civil körkép című film levetítése a résztvevők véleménye szerint – nemcsak itt, hanem a további fórumokon is – jelentős példával szolgál(t) a jövőben alakuló civil szervezetek számára is, és segíti a Kárpát-medencei magyar nemzeti együttműködés programját.
Rendezvénysorozatunk harmadik állomása alkalma szándékosan egy kárpátaljai kis magyar falu művelődési otthonába vezetett. Iskolások, fiatalok és turisztikai szakértők voltak a közönség soraiban. Az itteni összefogást jól tükrözi a helyi civil és a régiós turisztikai szervezetek együttműködése, melynek egyik motorja Szuhán András, Bene polgármestere.
A régiós sajtó erőteljesen van jelen e többnemzetiségű táj civil közösségeinek hétköznapjaiban. A beszélgetés után a résztvevők kiemelték a civil szervezetek munkahelyteremtő és kultúramegtartó jelentőségét is.
A negyedik út a patinás Kolozsváron, a Farkas utcai Református Kollégium dísztermébe vezetett. Szabó Zsolt, a Művelődés folyóirat főszerkesztője és Székely Árpád, a kollégium igazgatója fogadta az ide „tékozló fiúként” hazalátogató Kovács Attila Zoltánt, a Kráter főszerkesztőjét, és Turcsány Pétert, az ismert Wass Albert-kutatót. A filmvetítés kapcsán a szervezők megállapodtak abban, hogy október elején megismételt nagyszabású rendezvényre hívják össze az egyetemváros ifjúságát és civil szervezeteit. Külön öröm számunkra, hogy programunkkal szinte egy időben ülésezett és hozta meg határozatát a Kárpát-medencei Civil Egyeztető Fórum. Az alapító szervezetekhez a KME – mint aki másfél évtizede foglalkozik hasonló tevékenységekkel – örömmel csatlakozott.
Csak emlékeztetőül: 2007. szeptember 21-én több magyar civil szervezet tisztségviselőivel közösen a KME vezetése megállapodott a Kárpát-medencei Civil Együttműködési Lánc (KCEL) létrehozásában és működtetésében.
Ezt a kezdeményezésünket sajnálatosan nem követte igazi megvalósulás; nem az aktivitás hiányzott, hanem a kellő pályázati feltételek biztosítása, melyek révén működtetni lehetett volna ezt a fórumot. A tervezett elektronikus portál kialakításáról természetesen a jövőben sem mondunk le. 
Zentai rendezvényünk társszervezője a „Ci-Fi” Civil Központ volt, mely Zsoldos Ferenc irányításával a tájegység legkiválóbb előadóit hívta meg fórumunkra: Dr. Hódi Sándor, a Széchenyi István Stratégiakutató és Fejlesztési Intézet igazgatója, Hajnal Jenő, a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet igazgatója és Horváth László, a kishegyesi Dombos Fest főszervezője voltak az est vendégei.
Ezen a beszélgetésen már előtérbe került az összegző, zárókonferencia témája is. Az előadókat és az érdeklődő közönséget egyformán foglalkoztatta, vajon rombolja-e a személyiséget a névtelen kommentek világa, vagy éppen közösségteremtő hatásukat kellene-e kiemelni; mennyire veheti át az internet más adathordozók, hírközlők szerepét, milyen az internetes nyelv hatása az anyanyelvre, és milyen változást hozhat a műveltségben. Mindentudóvá lesz az internetező vagy elbutul? Hogyan segítheti az oktatást a világháló?
Hajnal Jenő, a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet igazgatója hangsúlyozta a bácskai tanárgenerációk és fiatalok szép együttműködését és közös munkáját a délvidéki magyar folyóirat- és könyvkultúra elektronikus feldolgozása terén. Horváth László az épített kultúra további megmentését sürgette, a civil összefogás és civil lehetőségek megmutatásával.
Dr. Hódi Sándor nagyszabású előadásban, mintegy az e-galaxis kultúrájának „apostolaként” szólalt fel, mely különböző fordításportálok és -programok lehetőségével képes egyenrangúvá tenni magyar anyanyelvi kultúránkat a világ nagyobb lélekszámú nemzeteinek kultúráival. Gondként említette, hogy a kisebb települések sávszélesség-problémák miatt nehezen tudnak csatlakozni a világhálóra.
Gruik Ibolya a zentai Magyar Szó munkatársa az e-galaxis oktatásban és tájékoztatásban betöltött szerepét nyomatékosította, hiszen nagy lehetőség, hogy a kultúrában is naprakész társai lehetünk a Kárpát-medencében többfelé szakítva, sőt egyes helyeken jelentős szórványban élő magyaroknak.
Fórumsorozatunk Pomázon megrendezett zárókonferenciája kapta a legszélesebb körű nyilvánosságot, ezt kísérte a legnagyobb érdeklődés. A tanácskozás összefoglalóját és az elhangzott előadásokat külön írásokban tettük közzé.
A Nemzeti Civil Alapprogram Nemzetközi Kapcsolatok és Európai Integráció Kollégiuma által támogatott rendezvénysorozat betöltötte hivatását. Körútjaink és konferenciáink a civil szférában több, együtt megoldandó kérdésre hívták fel a figyelmet. Szerencsés volt az időpont választása is, mert a magyar Országgyűlés nemzetépítő és nemzetegyesítő szándéka párhuzamba került a civil világ fokozottabb közéleti jelenlétének és együttes fellépésének szándékával.
A munka folytatódik: a PoLíSz-ban közzétett beszámolók és írások a jövőben is képesek az elindított folyamatot továbbgenerálni; erre a KME szervezőgárdája, honlapunk és társszervezeteink is készen állnak.
A rendezvénysorozatról összesen 34 médiamegjelenés adott hírt, 35 különböző sajtóorgánumban. Ezek közül a legtöbb anyag az interneten látott napvilágot (29 db), ezt követte 2 televíziós, illetve 4 írott sajtóbeli megjelenés. Egy alkalommal a Katolikus Rádió is beszámolt a rendezvényről, összegzéséről.
Köszönettel tartozunk azoknak a civileknek és munkatársaknak, akik munkájukkal segítették a fórumsorozat megvalósulását:
Csemadok Érsekújvári Alapszervezete (Szlovákia)
Honti Corvin Kör – Polgári Társulás (Szlovákia)
Bene Alapítvány (Ukrajna)
Diaszpóra Alapítvány (Kolozsvár)
Művelődés Egyesület (Kolozsvár)
„Ci-Fi” Civil Központ (Szerbia)
Pest Megyei Ifjúságért Egyesület (Pomáz)
Hitünk szerint ma már nem kell „civil kurázsi” a civil együttműködéshez, de nemzetünk és társadalmunk gondjai egyként igénylik a civil leleményességet, az együttműködést, a közös kiállást – s ha kell, a közös kurázsit is.
Pomáz, 2010. május 31.
(Kráter Press)
Polísz (Budapest)

Nagyot álmodni és tenni a szülőfaluért, a magyarságért
Példaértékű kezdeményezésként tájházat avattak vasárnap Várasfenesen. A megye déli részén, a Béli-hegység és a Bihari-havasok között, a Belényesi-medencében lévő ősi településen az ünnepséget a Fekete-Körös menti, sajnos egyre fogyatkozó magyarság találkozójává emelték.
Istentisztelettel kezdődött az egész napos rendezvény. A fenesi református templomban számosan népviseletben jelentek meg, ami manapság már ritkaságszámba megy. Meg is telt színültig az istenháza. Meghívottként a nagyvárad-réti parókus lelkész, Pálfi József hirdette az igét. Magyarázatát a Máté evangéliumából felolvasott passzusokra alapozta. Ahol megjelenik Jézus, közösség alakul ki, mégpedig olyan, amely magára talál hagyományaiban – mondta. Továbbá azt javallta, hogy a krízisekkel, elszegényedéssel teli mindennapokat hittel kell megélni, hiszen a teremtő ige fundamentuma a jövőnek. Imájában cselekvő embereket kért, akiknek példamutatása az egész Fekete-Körös menti magyarság önbecsülésének visszanyeréséhez vezet.
A fenesi egyházközség parókus lelkésze, Szabó László köszöntötte ezután a vendégeket, a faluból elszármazottakat, a környező településekről érkezetteket. A rétiek Csillagfény kórusának szolgálata következett. A Márkus Zoltán kántor-karnagy vezette énekkar három alkalomhoz illő egyházi dallal köszöntötte az ünneplőket.
A faluból elszármazott Miklós Mihály történelemtanár előadásán volt a sor, aki a Fekete-Körös mentének többi magyar, Árpád-kori alapítású helységéről is szólt. Az itteni magyarság székely eredetűnek tudja magát – noha a fennmaradt dokumentumok alapján ez nem bizonyítható, de a néprajzosok szerint ez igencsak valószínű. Egyes történészek kész ténynek veszik, hogy az itteniek a hajdani székely határőrök leszármazottai, akik még az erdélyi honfoglalás (vagyis a keletre való kirajzás) előtt telepedtek le az általuk őrzött gyepűvidéken. Miklós a máig fennmaradt jellegzetes nyelvjárást (sajátságos a magánhangzók kiejtése, a cselekvő múlt jelenléte, a román szavak magyarul történő ragozása, valamint a kicsinyítő képzők különlegessége) ismertette pár mondatban. Mesélt arról, hogy szülőfaluja elnevezésének eredetét a neves erdélyi történésztől, néhai Jakó Zsigmondtól is tudakolta. A biharfélegyházi születésű professzor a fenyves, a fene és a latin finis (gyepű vége, határa értelemben) kifejezéseket tartotta elképzelhetőnek, viszont a finis és a fenyves közül nem tudta, hogy melyik hatása érvényesül a Fenes elnevezésben. Miklós Mihály üdvözölte a tájház létrehozását – amint mondta, bár minden faluban lenne egy-egy áldozatokra ennyire képes cselekvő embere, amilyen Fenesnek Vura Ferenc –, valamint a Fekete-Körös mente magyarsága közös kulturális mozgalmának létrehozását javallta.
Nemzeti imánk eléneklésével zárult az ünnepség istenházabeli része.
„Mifelénk ez már csak így járja”
Bohókás, nyárinak tetsző szellő kísérte át a templombeli sokadalmat a Bélavár alatti falu egykoron legmódosabb portájára. A másfélszáz évnél régebben emelt Benedek-házat tavaly vásárolta meg Vura Ferenc. A Fenesen született, ma Nagyváradon élő vállalkozó gyermekkori álma valósult meg azzal, hogy az épületet tájházzá alakíthatta. Az avatóünnepséget pedig a Fekete-Körös magyarságának találkozójává akarta emelni. Jöttek is a környékbeli településekről százával. A szépen felújított épület udvarára színpadot emeltek, s e köré csoportosult a sokadalom – már aki odafért, merthogy bizony a porta kapuján kívül is rengetegen álltak, legalább a hangokat kiélvezve. Előbb a község alpolgármestere, Halász Sándor köszönte meg a tájház létesítésének önzetlenségét. Amikor Vura Ferenc díszpolgárrá avatásáról szólt, vastaps üdvözölte javaslatát. Kitért arra is, hogy a település lakói azzal fejezhetik ki hálájukat, hogy a mindenki a saját portáját, utcáját tisztán és ápoltan tartja.
Ifjabb Vura Ferenc (a leendő díszpolgár nagyobbik fia) szavalt ezután, majd a váradi Szigligeti Társulat színművésze, Kiss Csaba konferálta fel a színpadra a többi fellépőt. Énekszóval és néptánccal kedveskedett a köröstárkányi, a belényesújlaki, a magyarremetei, a kisnyégerfalvi, valamint a helybéli néptánccsoport, továbbá a váradréti Csillagocska és a fenesi nótacsoport és citerazenekar. A bő két óra alatt mindenik csoport többször is fellépett s mindahány nagy-nagy tetszést aratott. Különösen lelkes tapsot kapott a nyégerfalviak lakodalmas összeállítása („hagyomány szerint, Nyégerfalván ez így járja” – tudatták jó előre, hogy bizony csak az igazi szokásoknak állítanak emléket, de azoknak igazán mulattatósan). Mosoly nélkül nem állta meg senki a réti csillagocskák produkcióit sem. Természetesen hatalmas tapssal jutalmazták a helybélieket, azaz a 11 pár alkotta néptánccsoportot (amelyet már ’90-ben alapítottak, de megszűnt, ám nemrégiben újjáéledt), valamint a citerakísérettel éneklőket.
Jó falatokhoz jó bor és muzsikaszó
Igazán tüzesen sütöttek a napsugarak a porta udvarán. Hűvösre a tájházban lehetett bukkanni. A szobákban bábuk álltak, rajtuk korabeli viseletek, és a bútorok is éppen úgy festettek, mint annak idején. A hatalmas búbos kemence, mellette a Benedekék családfája (hogy a látogató megismerhesse azt is, kik éltek a házban), kint a tornácon számos fénykép szintén a famíliáról. A pincében hordók, a csűrben szekér stb. Minden a helyén. A tájház állandóan nyitva lesz a Bélavárhoz, a Fenesre látogató előtt – magyarázza lapunknak Vura Ferenc. Amint mondja, a 111. szám alatti épületben szívesen látnak mindenkit, s a 115. alatt lakó szülei körbe is vezetik a messziről érkezetteket, szólnak a hagyományokról, a tárgyak funkciójáról. Mindezt ingyenesen. Idővel foglalkozások is lesznek – számol be a tervekről is. A fenesi konyhaművészet megismertetése mellett leginkább a gyerekekre koncentrálnak. Szeretnék velük megismertetni őseik értékeit – vallja. Beszélgetésünk alatt mindegyre mindenkihez szól. Hol ismerőst lát, akitől egy régi fényképet kér, máskor vendégtől érdeklődik, jól érzi-e magát. „Úgy tűnik, hogy érdemes álmodni, mert az álmok néha megvalósulnak” – mondja gratuláló szavainkra.
Időközben a sokság átvonult a fenesi kultúrházba. Igazi szeretetvendégségen tartották ott a távolabbról érkezetteket. Színültig megtelt a terem. Minden asztalnál a finom ételek mellett arról szóltak, hogy ez igen, ilyen emberek kellenének mindenhova. Chifiriuc András bihari borász különlegességeitől, valamint a helyben termett nedűktől nekibuzdulva aztán majd mindenki megeresztett egy-egy dalt. Merthogy a muzsikaszó sem maradhatott el. A nyégerfalviak már a falu utcáit végig dalolászták idejövet, a kultúrházban pedig kiegészültek a többi nótás kedvű Fekete-Körös-völgyivel. Persze ki hangosan, ki csak úgy magában, az ünnepnek örülve fújta a dalokat. Ezt fokozni már csak Márkus Zoltán és zenekara tudta. A zenészeket körbeölelve ünnepeltek.
A találkozót hagyományteremtő szándékkal szervezte a Vura család, így jövőre is lesz ilyen falu-, tájegység-, magyarságünnep Fenesen.
Megyeri Tamás Róbert
Reggeli Újság (Nagyvárad)

MPP-közlemény
A Magyar Polgári Párt elnöksége, emlékezve az igazságtalan, a magyar nemzetet szétdaraboló és tagjait idegen államok fennhatósága alá kényszerítő, 1920. június 4-én aláírt trianoni békediktátumra, elismeréssel és megelégedéssel veszi tudomásul a Magyar Országgyűlés Nemzeti Összetartozás melletti tanúságtételét.
A XX. század legnagyobb magyar tragédiája mérhetetlen szenvedést és küzdelmet rótt a magyar nemzet minden egyes tagjára. A történelmi csapásból magunkhoz térve - lelki, szellemi és gazdasági erőforrásainkat mozgósítva - megerősödve éltük túl a múlt század minden egyes történelmi kihívását.
Az erdélyi magyarság megmaradását, minden irányú gyarapodását és fejlődését szavatoló különböző autonómia-formák elkötelezett híveiként és harcosaiként, elismeréssel és elégtétellel üdvözöljük a Nemzeti Összetartozás melletti tanúságtétel egyértelmű és határozott szövegét a közösségi autonómia-formák támogatására.
A Magyar Polgári Párt a FIDESZ - Magyar Polgári Szövetség természetes szövetségeseként, az együtt gondolkodás és a közös munka jegyében, a Nemzeti Összetartozást a mindennapok gyakorlataként megélve, az európai értékeket és módszertant szem előtt tartva, minden jóhiszemű és jót akaró nép vagy közösség képviselőjével együtt dolgozva azon lesz, hogy egyenlő partnerként együttműködve sikerüljön kidolgozni, felépíteni és megélni a XXI. - századi Kárpát-medencei közös jövőt.
A Magyar Polgári Párt elnöksége
Székelyudvarhely, 2010. május 31.
Nyugati Jelen (Arad)

Tisztújítás az újságíró-egyesületnél
A hét végén a Gyergyószárhegyi Kulturális Központban tartotta tisztújító közgyűlését a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete. A találkozó egyben "születésnapi rendezvény" is volt, hiszen 20 évvel ezelőtt Csíkszeredában jött létre az érdekvédelmi szervezet.
A jelenleg közel 300 tagot számláló szakmai szervezetnek sikerült rangot kivívnia a nemzetközi és a hazai berkekben. Néhány éve létrejöhetett a Külhoni Magyar Újságírók Egyesületeinek Konvenciója, amelynek alapító tagja a MÚRE is. Ez a szervezet próbálja összefogni a határon túli magyar sajtót, hiszen a találkozások során kiderült, hogy hasonló gondokkal küzd mindenütt a kisebbségi média. Ezenkívül, a romániai sajtószervezetek is partnerként tárgyalnak a MÚRE képviselőivel. Hiánypótló kezdeményezésként 1990-ben Nagyváradon beindult az újságíróképzés, aminek köszönhetően létrejöhetett a szervezet szárnya alatt – a Magyar Újságírók Országos Szövetsége által támogatott – Ady Endre Sajtókollégium. Ugyancsak a MÚRE kezdeményezésére beindulhatott a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetemen a médiaoktatás. Kevés a hely ahhoz, hogy felsoroljuk mindazokat a rendezvényeket, szakmai képzéseket, riporttáborokat, amelyek 20 év alatt hozzájárultak ahhoz, hogy a romániai magyar újságíró-társadalom felépüljön, megerősödjön. Olyan neves újságírók, publicisták vezették az egyesületet, mint Hecser Zoltán, Kántor Lajos, Ágoston Hugó, Csép Sándor, Ambrus Attila, Gáspár Sándor. De említenünk kell Stanik István és Cseke Péter nevét is, akik oroszlánrészt vállaltak abban, hogy a magyar médiaképzés is gyökeret verjen. Mindezekkel ellentétben, mint minden civil szervezetnél, az utóbbi időben az is tapasztalható volt, hogy egyre kevesebb olyan rendezvényt sikerült szervezni, ami megmozgatta volna a tagságot. Ezért is jelentett a MÚRE életében fordulatot a hétvégi közgyűlés, hiszen a szervezetnek alkalmazkodnia kell az utóbbi időszak gazdasági-társadalmi változásaihoz: több lett a munka, kevesebb a jövedelem, egyre nehezebben lehet pályázni, pénzforráshoz jutni.
Az alapszabályzat-módosítást és a tisztújítást követően a következő vezetőség állt össze: Karácsonyi Zsigmond elnök (Népújság), Csép Sándor audiovizuális alelnök (RTV), Szekeres Attila írott sajtó – alelnök (Háromszék), Simonffy Katalin (volt RTV-s) és Szűcs László (Erdélyi Riport főszerkesztője, AESK igazgatója) vezetőségi tagok. A Maros megyei területi elnök Vajda György (Népújság) lett.
– Az egyesület operativitásának növelése érdekében sikerült a vezetőséget karcsúsítani úgy, hogy a területi szervezeteknek legyen nagyobb hatáskörük és mozgásterük. Ez reményt ad arra, hogy több olyan rendezvény is lesz, amely nemcsak a tagoknak, hanem az érdeklődőknek is többet nyújt a romániai magyar média életéből – mondta Karácsonyi Zsigmond korábbi ügyvezető elnök, a MÚRE új elnöke.
A 20 éves ünnepség keretében – ahol a korábbi elnökök közül jelen volt Hecser Zoltán, Csép Sándor, illetve Ambrus Attila – a szárhegyi kastély lovagtermében ünnepélyesen is felidézték a kezdeti időszakot, majd hagyományosan átadták a Veszely Károly-díjakat, amelyeket a Brassói Lapok első főszerkesztőjéről neveztek el, akit az 1848-as forradalmat követő időszakban meghurcoltak. Az idén a díjban Benkő Leventét, a Művelődés munkatársát részesítették, aki számos, a közelmúltat feltáró publicisztikai, történelmi kötetet jelentetett meg, illetve a szórványban tett sajtótevékenységükért a nagybányai Bányavidéki Új Szót illette az elismerés.
Az ünnepségen könyvbemutatóra is sor került, Ambrus Attila: Gótvárosi levelek, Balázs János: Csabákra várva, és Simonffy Katalin: Képnyelv – szónyelv című köteteket ismertették.
(erdélyi)
Népújság (Marosvásárhely)

A magyar államfő aláírta a kettős állampolgárságról szóló törvényt
(MTI) – Sólyom László magyar köztársasági elnök hétfőn aláírta a magyar állampolgárságról szóló törvényt, amely alapján a határon túli magyarok kedvezményesen szerezhetik meg a magyar állampolgárságot.
Az Országgyűlés múlt hét szerdán 344 igen, 3 nem szavazat és 5 tartózkodás mellett döntött úgy, hogy lehetővé teszi a határon túli magyarok egyszerűbb, kedvezményes honosítását.
A fideszes és KDNP-s képviselők – Orbán Viktor, Semjén Zsolt, Kövér László és Németh Zsolt – által jegyzett javaslat értelmében a jogszabály augusztus 20-án lép hatályba, de csak 2011. január 1-jétől kell alkalmazni.
Az Országgyűlés arról is döntött, hogy a törvény sürgős kihirdetését kérik a köztársasági elnöktől. A módosítás értelmében kedvezményesen honosítható az a nem magyar állampolgár, akinek felmenője magyar állampolgár volt, vagy valószínűsíti magyarországi származását, és magyar nyelvtudását igazolja; továbbá ha büntetlen előéletű, és honosítása nem sérti Magyarország közbiztonságát és nemzetbiztonságát. A honosítás egyéni kérelemre, nem automatikusan történhet.
A javaslat az eddigitől eltérően a határon túli magyaroknak nem szabja az állampolgárság megszerzésének feltételéül a bejelentett magyarországi lakóhelyet és az alkotmányos alapismeretek vizsgát.
Markó: taktikai szempontból jó döntés
"Taktikailag azt mindenképp jónak tartom, hogy most fogadták el a törvényt, de csak később lép érvénybe. Ezáltal szétválasztódik az elfogadás és az alkalmazás pillanata, tompul a sokkhatás" – mondta a politikus. Szerinte nem lehet kizárni, hogy Romániában ultra-nacionalista politikusok kampányszerűen fogják támadni a kettős állampolgárságot.
Markó ugyanakkor leszögezte: jelenleg Romániában sem politikai, sem morális, sem jogi alap nincs arra, hogy valaki ezt igazán megkérdőjelezze, minthogy Románia a moldovai románoknak hasonló módon ad állampolgárságot. Szlovákiában fog még feszültségeket okozni ez a kérdés – mondta Markó Béla, aki azonban bízik abban, hogy Románia bölcsebb lesz.
Arra a kérdésre, hogy kérni fogja-e a magyar állampolgárságot, a politikus így felelt: "Megmondom őszintén, Románia miniszterelnök- helyetteseként nekem most nem ez a legnagyobb problémám".
Szlovák válaszreakció
Ivan Gasparovic szlovák államfő hétfőn aláírta a módosított állampolgársági törvényt.
A pozsonyi parlament által néhány napja elfogadott módosítás lényege, hogy az a szlovák állampolgár, aki önként felveszi egy másik ország állampolgárságát, automatikusan elveszíti a szlovákot.
Szlovákia ezt a jogszabályt az Országgyűlésnek a magyar állampolgársági törvényt módosító döntésére válaszul fogadta el.
Népújság (Marosvásárhely)

Trianon-emléknap
Június 4. a nemzeti összetartozás napja
(MTI) – A trianoni békeszerződés aláírásának napja, június 4-e a jövőben a nemzeti összetartozás napja – döntött a fideszes Kövér László és a kereszténydemokrata Semjén Zsolt törvényjavaslatának hétfői elfogadásával a magyar Országgyűlés többsége.
A jogszabályra 302-en szavaztak igennel, míg 55 képviselő nemmel voksolt és 12 tartózkodott. A Fidesz és KDNP mellett igennel szavazott a Jobbik, illetve egy MSZP-s (Juhász Ferenc) és egy LMP-s (Schiffer András) képviselő. Az MSZP-ből 55-en a nem gombot nyomták meg, az LMP-ből 12-en tartózkodtak.
A képviselők csupán egy, az alkotmányügyi bizottság által benyújtott módosító indítványt fogadtak el, amely a következőképpen egészítette ki a törvényjavaslat első paragrafusát: "az Országgyűlés elismeréssel emlékezik meg mindazokról, akik nem magyar emberként vállaltak szolidaritást a magyarsággal".
A nemzeti összetartozás melletti tanúságtételről szóló, öt paragrafusból álló törvénnyel az Országgyűlés kinyilvánította, hogy "a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme".
Az Országgyűlés megerősítette Magyarország elkötelezettségét a magyar nemzet tagjainak és közösségeinek egymással való kapcsolatuk fenntartására és ápolására, és az Európában elfogadott gyakorlatot alapul vevő közösségi autonómia különböző formáira irányuló természetes igényének támogatására.
A szöveg kitér arra is, hogy a trianoni békediktátum által felvetett kérdések történelemből ismert eddigi megoldási kísérletei mind az idegen hatalmak segítségével végrehajtott újabb határmódosítások, mind a nemzeti önazonosságnak a nemzetköziség ideológiája jegyében történt felszámolására irányuló törekvések kudarcot vallottak. Ebből kiindulva az Országgyűlés kinyilvánította, hogy a fenti problémák megoldását csak a nemzetközi jogi szabályok által kijelölt keretek között, demokratikus berendezkedésű országok kölcsönös tiszteleten alapuló együttműködése eredményezheti, amelynek kiindulópontja csak az egyének a nemzeti önazonosság megválasztását is magában foglaló szabadsága, s a nemzeti közösségek belső önrendelkezéshez való joga lehet.
Az Országgyűlés ugyanakkor elítél minden olyan törekvést, amely az adott állam területén kisebbségben élő nemzetrészek asszimilációjára irányul.
Az Országgyűlés döntött arról, hogy kéri a törvény sürgős kihirdetését a köztársasági elnöktől. A jogszabály 2010. június 4-én lép hatályba.
Parlamenti emlékülésen is megemlékeznek majd június 4-én az évfordulóról, amelyen Sólyom László köztársasági elnök is felszólal.
Népújság (Marosvásárhely)

Vásárhelyi Kalligram
A felvidéki Kalligram folyóirat és kiadó szerkesztőit, szerzőit látta vendégül a marosvásárhelyi Látó szépirodalmi folyóirat legutóbbi író-olvasó estjén, avagy Irodalmi Színpadán. A Stúdió Színházban a múlt szombat délután Grendel Lajost, Mészáros Sándort és Csehy Zoltánt fogadták a vendéglátók, kik közül Láng Zsolt beszélgetett a meghívottakkal. Mint azt moderátori bevezetőjében elmondta, ha az elmúlt húsz év magyar irodalmáról beszélünk, a Kalligram megkerülhetetlen. A lap kezdeteiről, a kiadó indulásáról elsőként Grendel Lajos szólt.
– A Kalligram Kiadó megalapításának ötlete Szigeti Lászlótól származik, aki máig a kiadó igazgatója. ’91-ben alapítottuk, saját zsebből és vegyes érzelmekkel. De megpróbáltuk. Az elképzelés közös volt: olyan kiadó kívántunk lenni, amely nyitott az egész magyar irodalom felé. Amely nem egy politikai vagy esztétikai elv szerint szerveződik, hanem mindegyik stílusban megjelentet értékes és mértékadó könyveket. Ez volt az elképzelésünk a ’92 júniusában indult Kalligram folyóirattal is, amelynek 1994-ig voltam a főszerkesztője. ’96-tól a pozsonyi egyetemen tanítok, de könyveim továbbra is a Kalligramnál jelennek meg.
Mészáros Sándor hozzátette: – Akkor kerültem a Kalligramhoz, amikor kifutni látszott a magyar irodalmi folyóiratok nagy évtizede. Integrálni kell a magyar irodalmat – ezt sokan mondták, de csak a Kalligram próbálta meg. Hol van a minőségi engedmény a populáris és a nívós között? – ezt nehéz eldönteni a kiadói munkában. A ’89 utáni értelmiség csalatkozott a kapitalizmusban, nem találták ki, hogy a kulturális életet hogyan lehet fenntartani. Móriczék és a Nyugat tudott magának olvasóközönséget teremteni. A mecenatúra hosszú távon nem működik, önmagában nem lehet abból megélni. És innen a sértődött magatartás is, hogy senkinek sem kell a nívós irodalom. Pedig vannak technikák, megfelelő kiadói trükkök. Például az, hogy egy vidéki város könyvtárában azok a könyvek is olvashatóak legyenek, amelyek csak egy-két embert érdekelnek. Olyan kiadót kell működtetni, amelynél sikeres könyvek és nívós könyvek egyaránt megjelennek. Ugyanakkor a könyv mint tárgy megtervezése is igen fontos. Nekünk szerencsénk van, Hrapka Tibor az egyik legjobb könyvtervező. Ami a jelenkori irodalmat illeti, az elmúlt tizenöt évben a magyar irodalom folyamatosan és bosszantóan alulteljesít. Például nem írnak könyvekről esszéket, nincsenek viták az irodalmi kánonról. Pedig ez is nagyon fontos lenne.
– Három évig főszerkesztettem a Kalligramot, ennyit bírtam ki. Provokálni akartam, vitát gerjeszteni az irodalomról, alkotókról, és ez sikerült is. Az ideálom az volt, hogy egészen populáris irányba vigyem el a lapot. Radikális változást viszont hirtelen nem kívántam, így túlságosan is lefékeztem magam. Pedig az irodalomról vitákat kell gerjeszteni, nem szabad hagyni, hogy az kikerüljön a köztudatból. Például Faludy György ellentmondásosságával együtt az irodalom egyik legnagyobb propagátora volt. És halála után mintha leállt volna ez az egész. Lehet, mégis többet kellett volna ékszerészkednie a szövegeivel – zárta a felszólalók sorát Csehy Zoltán, majd a jelenlévők olvastak fel részleteket műveikből.
Nagy Botond
Népújság (Marosvásárhely)

Szivárvány- közelben
Néhány héttel ezelőtt Erdély-szerte utolérték, és ha akarták, meg is érinthették a Szivárványt a kis és nagy gyerekek. A harmincéves gyermeklap marosvásárhelyi megállójánál Zsigmond Emesével, a Szivárvány és a Napsugár főszerkesztőjével beszélgettünk.
– A szerkesztőségi munkának van egy szépséghibája: nemigen találkozhatunk az olvasókkal. Pedig mi nemcsak meséink, verseink, ismeretterjesztő írásaink révén szeretnénk üzenni a gyermekeknek, szükségét érezzük annak, hogy szemükbe is nézhessünk mindazoknak, akik a lapjainkat kézbe veszik. Ezért szervezzük meg rendszeresen az illyefalvi Napsugár-tábort, illetve a születésnapi nagy találkozókat. A tízéves Szivárvány – akkori nevén A haza sólymai – igazi megünneplésére nem került sor, erre a kommunizmusban nem nyílt lehetőségünk, a huszadik évforduló pedig egybeesett a rendszerváltással. A harmincadik az első Szivárvány-szülinap, amelyet az olvasóinkkal közösen töltünk. Előzőleg egyetlen nagyobb ünnepünk volt: a Napsugár 50 évének örömére szerveztünk közönségtalálkozót Kolozsváron, ennek a sikere adta az ötletet a "szivárványos" körútra is.
– Virtualizálódó, multimédiás világunkban csökkent-e a Szivárvány és Napsugár iránti igény?
– Továbbra is a legnagyobb példányszámmal jelenünk meg a Kárpát-medencei irodalmi gyermeklapok közül. Ugyanakkor nálunk is észlelhető bizonyos csökkenés. A kisebbeknek szóló Szivárvány 16, a Napsugár 14 ezer példányban jut el havonta a gyerekekhez, összesen 30 ezer óvodás és iskolás várja ezeket a lapokat, de volt idő – a 90-es évek közepén –, amikor 50 ezer olvasóval is büszkélkedhettünk. Apad az erdélyi magyarság lélekszáma, gyengül a családok anyagi helyzete, ugyanakkor az olvasási kedv sem a régi.
– Maros megyében mekkora a keletje ezeknek a lapoknak?
– A megyeszékhelyen, illetve a kisebb városokban és vidéken egyaránt igen népes olvasótáborunk van. Rengeteg levelet, rajzot kapunk az itteni gyerekektől, a kiváló óvónői és tanítói közösségnek köszönhetően nagyszerűen együttműködünk a helyi tanintézetekkel.
– Harminc év alatt milyen irányban változott a Szivárvány?
– Céljaiban, szellemiségében nem módosult egyik lapunk sem: legfőbb igyekezetünk igényes, értékbecsülő olvasókká nevelni a gyerekeket. Ugyanakkor próbálunk megfelelni a kor kihívásainak. Az elmúlt években tehetséges, fiatal írók kerestek meg kézirataikkal, így bővült a lap külső munkatársainak köre, színesedett a tartalom. Ugyanez érvényes a képanyagra is. A lap grafikusai mindig is az erdélyi magyar képzőművészet legjobbjai voltak, most is rengeteg nagyszerű munkatársunk van, úgy próbálunk nekik teret adni a lapban, hogy minden oldalt más-más rajzoló illusztrál. A mai nyomdai lehetőségek mellett nagyon fontos, hogy minél tetszetősebb, "piacosabb" külsőt öltsön a Szivárvány és a Napsugár, ezt a gyerekek el is várják. A színesebb külcsín azonban soha nem mehet a tartalom rovására. Régebb több irodalmi anyaggal szolgáltunk, most rövidebb szövegeknek, ismeretterjesztő írásoknak is helyet teremtünk a lapban, ezekhez számos fotót mellékelünk "étvágygerjesztőként."
Nagy Székely Ildikó
Népújság (Marosvásárhely)

Zengjen hálaének
Szászrégenben idén pünkösdkor tizenkilencedszer szervezték meg a Zengjen hálaének kórustalálkozót, melyen húsz kórus vett részt. Mint mindig, zászlós felvonulással kezdődött a rendezvény, fúvószenekar kíséretében vonultak fel a kórusok a református belvárosi templomig, ahol Demeter József református lelkipásztor köszöntötte a kórusokat.
Fellépett a szászrégeni református egyház nőszövetségi énekkara, karvezetőjük Gagyi Béla, továbbá a szászrégeni református egyház Liliom vegyes kara – karvezetőjük Banga Gáspár Attila –, majd a Piccolino gyerekkórus. Következett a marosszentkirályi – karvezető Veress Enikő –, a marosvásárhelyi kistemplomi Evangélium vegyes kar – karvezető Lakatosné Szatmári Ildikó –, a parajdi református egyház vegyes kara – karvezető Korona Julianna –, a székelyudvarhelyi református egyház Bethlen Gábor vegyes kara – karvezető Máthé Vilma.
Pünkösd másodnapján fellépett a szászrégeni Piccolino és a Szivárvány – mindkettő karvezetője Banga Gáspár Attila –, a körtvélyfáji református egyház vegyes kara – karvezető Szász Annamária –, a magyarrégeni református egyház vegyes kara – karvezető Samu Pál –, a marosszentgyörgyi református egyház Reménység vegyes kara – karvezető Szilágyi Barna Béla –, a marosvásárhelyi felsővárosi Choral vegyes kar – karvezető Zoltáni Attila –, a marosvásárhelyi Szabadi úti református egyház Egyetértés és szeretet vegyes kara – karvezető Bede István – és Hozsanna vegyes kara – karvezető Dénes Előd –, a marosvécsi református egyház vegyes kara – Benkő Tímea –, a nyárádszeredai Bocskai István Dalkör női kara – karvezető Ferencz Sándor Csaba –, a szovátai református egyház vegyes kara – karvezető Tófalvi Edit –, a radnótfáji református egyház vegyes kara – karvezető Kocsis Csongor Zsolt –, az udvarfalvi református egyház Hozsánna ifjúsági vegyes kara – karvezető Szőcs Róbert.
A találkozón Szász Attila, a Görgényi Egyházmegye esperese mondott beszédet, ezután a kórusok vezetői virágot és emlékszalagot kaptak.
Jövőre 20 éves lesz a találkozó, amikor ismét szeretettel várják a kórusokat – mondta Demeter József, a szászrégeniek lelkipásztora.
A rendezvény szeretetvendégséggel zárult, a kórusokat a parókia udvarán látták vendégül.
Jenei Árpád, Szászrégen
Népújság (Marosvásárhely)

A régió egyházi és kulturális központjává válna Bálványosváralja
A régió egyházi és kulturális központjává válna a jövőben a Déstől 16 kilométerre fekvő Bálványosváralja, a célok elérésééig azonban számos teendő akad még a valamivel több mint 1900 lelket számláló Kolozs megyei faluban.
A település lakói közül egyre kevesebben gondolják úgy, hogy érdemes gazdálkodással foglalkozni – egyre több a parlagon maradt szántóföld és a gondozatlan legelő –, a fiatalok pedig amiatt panaszkodnak, hogy kevés lehetőségük adódik tartalmas kikapcsolódásra. A bálványosváraljai közösség azonban két néptánccsoportot és zenekart tart fenn, a helyi labdarúgócsapat pedig sok helybéli sportkedvelő örömére idén megnyerte a körzeti bajnokságot.
Fekete Emőke, a Kolozs Megyei Tanács alelnöke a hétvégén ellátogatott a településre a helyi közösséget foglalkoztató problémák feltérképezése érdekében, a látogatásra a Krónika is elkísérte az elöljárót. „Nagyon fontos, hogy a megyei önkormányzat érdemi információval lássa el a helyi közösségeket, és az is, hogy helyszínen tájékozódjunk a vidéken élők napi gondjairól, hogy azokról érdemben tudjunk tárgyalni és közösen keressünk megoldásokat” – mutatott rá Fekete Emőke. A Kolozsvártól mintegy hatvan kilométerre található falu nemrég felújított művelődési otthonában a megyei önkormányzat alelnöke falugyűlésen találkozott a helybeliekkel is.
Asszimilációs kísérletek?
Barabási Ferenctől, a falu református lelkészétől megtudtuk, a településen közel 1750 magyar él. „Az itt élő románok kivétel nélkül tudnak magyarul, ami példaértékű” – jegyezte meg Barabási, aki ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy bár rendkívül erős, összetartó magyar közösség a bálványosváraljai, a román asszimilációs törekvések itt is megfigyelhetők. Példaként említette, hogy a faluban óriási ortodox parókiát építenek.
A lelkész szerint kulturális életére büszke Bálványosváralja. Van népi zenekaruk, egy ifjúsági néptánccsoport, továbbá a neves népzenegyűjtőről, Bartalos Istvánról – a falu szülöttjéről – elnevezett csoport is működik.
Megtudtuk még, Bálványosváralja lakói többnyire kisiparosok vagy nyugdíjasok. Sok köztük a kőműves, néhányan Magyarországon keresik kenyerüket, de van, aki saját vállalkozásba kezdett. A többiek pedig Désre ingáznak dolgozni. Több olyan nyugdíjas is él a faluban, aki korábban a Zsil-völgyében dolgozott bányászként. Barabási hozzátette, igaz ugyan, hogy a falu lakossága fogy, de a népesség csökkenése nem drasztikus: 150 általános iskolást, és 70–75 óvodást tartanak nyilván a településen.
Falu a vár alatt
Bálványosváralja a Várhegy tövébe épült, ahol régen történelmi jelentőségű vár állt. A falu a Várhegy északi lejtőjén keletkezett, majd onnan később húzódott lennebb a Bándó-völgyébe.
Váralja lakossága a népszámlálás szerint 1927 fő, ebből: 1756 magyar, 168 román. Bálványosváralja egyik legmagasabb dombján állt a falunak nevet adó Bálványos vára.
A várat első alkalommal 1269-ben névtelenül, majd 1291-től említik név szerint. 1537-ben az erdélyi vajda serege foglalta el és megerősítette. Valószínűleg 1538-ban rombolták le, köveit Szamosújvár építéséhez használták fel. Ma már csekély maradványai láthatók.
„A legtemplomosabb gyülekezet”
Barabási Ferenc megfogalmazása szerint „a bálványosváraljai az egyik legtemplomosabb gyülekezet”: minden vasárnap telt ház van az istentiszteleten. Az Árpád kori templom ráadásul műemlék épület – a 13. században építette a ciszterci rend. 1912-ben egy hatalmas szélvihar rongálta meg az épületet, a természeti katasztrófáról azóta évente megemlékeznek. Az egyházközség és a falu jó viszonyt ápol egyházi és világi alapon több külföldi testvértelepüléssel, így hollandiai, belga, franciaországi és magyarországi településekkel is jó a kapcsolatuk. „Nem titkolt szándékunk, hogy a jövőben regionális egyházi és kulturális központtá akarunk válni, ezért az 1866-ban épült parókia emeletén vendégszobákat, konferenciatermet alakítanánk ki” – mutatta meg Barabási Ferenc az egyelőre még berendezésre váró felső emeletet.
Falugyűlés válságról, pályázati lehetőségekről
A falugyűlésen Fekete Emőke beszámolt a falubelieknek a kormány megszorító intézkedéseiről és annak hatásáról, és arról, hogy mi az RMDSZ álláspontja a kérdésben. Majd a megyei tanács által társfinanszírozott programokat is ismertette. Mureşan Ildikót, Bálványosváralja polgármesterét elsősorban a pályázati lehetőségek és annak technikai részletei érdekelték, mert a helyi önkormányzat éppen egy sportcsarnokot épít pályázati forrásokból, és gondjaik vannak az építkezés befejezésével.
A helybeliek közül többen az erdő-visszaszolgáltatások körüli visszásságokról panaszkodtak a megyei önkormányzat alelnökének. Egyikük beszámolójából kiderült, a gondot az okozza, hogy több esetben az örökösök úgy igényelték vissza jogos tulajdonukat, hogy csak egyikük nevét tüntették fel a hivatalos okmányokban. A kedvezményezett örökösök pedig nem minden esetben hajlandóak osztozni a többi örökössel.
Kiss Előd-Gergely
Krónika (Kolozsvár)

Országszerte állt a munka
A közigazgatásban, az egészségügyben, a tanügyben, a belügyben dolgozók tízezrei szüntették be tegnap meghatározatlan időre a munkát a legnagyobb szakszervezeti tömbök által május 31-étől meghirdetett általános sztrájk keretében. A helyi és megyei önkormányzatok ügyfélszolgálati irodáiban, az egészségügyi intézményekben így csak azokat az eseteket oldják meg vagy vizsgálják ki, amelyek nem szenvedhetnek halasztást. A polgármesteri hivatalokban kiállítják például halotti bizonyítványokat, az orvosok ellátják a sürgősségi eseteket, azonban a halasztható műtéteket nagyon sok kórházban egy későbbi időpontra tették át.
Sztrájkba léptek ugyanakkor a vámosok, a rendőrség alkalmazottai, akárcsak a börtönőrök, akik csak a szigorúan vett „fogolyőrzésre” vállalkoznak, nem hajlandók azonban a közmunkákra kivezényelt elítéltekre ügyelni. Bukarestben várhatóan mától áll le a metró közlekedése, mivel az azt működtető Metrorex vállalat alkalmazottai is beszüntetik a munkát, a sztrájkhoz csatlakoztak a felszíni közlekedést kezelő RATB vállalat dolgozói is. Igaz, ez utóbbiak rugalmasabbnak tűnnek, jelezték ugyanis, hogy a buszok és trolibuszok legnagyobb része zavartalanul közlekedik majd. Hajnali négy és délután 16 óra között a villamosok azonban nem járnak. Immár biztos azonban, hogy a Román Vasúttársaság (CFR) nem csatlakozik a munkabeszüntetéshez, ugyanis kiderült, az állami tulajdonban levő vállalatok alkalmazottaira nem vonatkozik a 25 százalékos bércsökkentés.
A legtöbb szakszervezet pedig tegnap a délutáni órákban leszögezte, szó nincs arról, hogy csak egy napra bénították volna meg az országot, az általános sztrájk meghatározatlan időre folytatódik. Bejelentéseik szerint mindaddig nem adják fel, amíg meg nem bukik a Boc-kormány vagy nem vonják vissza a megszorító intézkedéseket. Ugyanakkor tegnap több magáncég alkalmazottai is szolidaritást vállaltak a közalkalmazottakkal, ugyan nem szüntették be a munkát, de japánsztrájkot hirdettek, azaz fehér szalaggal karjukon végezték munkájukat.
Temették magukat a nyugdíjasok
Országszerte folytatták tegnap tiltakozó megmozdulásaikat a nyugdíjasok, több városban is a prefektúrák épülete elé vonultak, követelve a kormány lemondását, illetve a megszorító intézkedések visszavonását. Brassóban például több mint 200 nyugdíjas ostromolta meg valóssággal a prefektúrát, a csendőröknek és rendőröknek sikerült megakadályozniuk, hogy a feldühödött tömeg ne törjön be az épületbe.
„Tolvajok!”, „Le a kormánnyal, le Băsescuval!”, „Csökkentésetek a miniszterek, honatyák fizetését és a csúszópénzeket!” – állt egyebek mellett a tiltakozók által magasba emelt molinókon. Eközben galaci nyugdíjasok egy csoportja immár másodszor utazott Bukarestbe tüntetni. Most a kormánypalota és a parlament épülete előtt is szerveztek tiltakozó megmozdulást.
Ez utóbbi előtt egy temetési szertartást adtak elő, amelynek keretében három nyugdíjas tartotta magasba a koporsót s hordozta a tiltakozók között. „A Boc-kormány = a nyugdíjasok halálával”, „Le Băsescuval, le az alkoholista és tolvaj államfővel!” – állt a galaci tiltakozók molinóin.
Fenyegetik a háromszékieket?
Fenyegetik a Kovászna megyei tiltakozókat – jelentette be tegnap Vasile Neagovici, a Sanitas és a Frăţia érdekvédelmi szervezet Kovászna megyei elnöke. Mint részletezte, az elmúlt húsz év során első ízben nehezedik nyomás a tiltakozókra, az egészségügyi egységekben „suttogó propaganda folyik”, miszerint a sztrájkolókat, a hangadókat elsők között bocsátják el, ha ágyszámcsökkentésre, kórházösszevonásra kerül sor. Foof Ervin, a pénzügyi intézményekben dolgozók szakszervezetének vezetője is hasonlóképpen nyilatkozott. Mint elmondta, esetükben „a demokrata-liberális pártkatonák próbálkoznak a megfélemlítéssel”. A nyomásgyakorlás törvénytelen, ezért ha beigazolódik, büntetőjogi eljárást kezdeményeznek, figyelmeztetnek eközben a szakszervezetek.
Az államnak jól jön a munkaszünet
Minden sztrájknap hozzájárul a költségvetési hiány csökkenéséhez – számolták ki a România Liberă napilap újságírói. Az általuk közöltek szerint amennyiben valamennyi közalkalmazott csatlakozna a munkabeszüntetéshez, az egy nap alatt okozott kiesés 30 millió euróra rúgna, miközben a költségvetésből naponta 45 millió eurót kell kiutalni a közalkalmazottak bérezésére.
Tehát minden kieső két eurón az állam három eurót spórol meg. A lap újságírói számításaikkal arra a következtetésre jutottak, hogy ha valamennyi közszférában dolgozó személy két hónapra beszüntetné a munkát, akkor már nem is lenne szükség a megszorító intézkedésekre.
Bíró Blanka, Bálint Eszter
Krónika (Kolozsvár)

Egynapos nemzeti összetartozás
Újabb szimbolikus gesztust tett a határon túli magyarok felé tegnap az Országgyűlés: a Nemzeti Összetartozás Napjává nyilvánította a trianoni békeszerződés aláírásának napját, június 4-ét. A jogszabály kinyilvánítja: „a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja az egységes magyar nemzetnek”. A kedvezményesen állampolgárságot biztosító törvényt múlt héten fogadta el az Országgyűlés, a jogszabályt Sólyom László tegnap írta alá.
A Nemzeti Összetartozás Napjává nyilvánította a Magyar Országgyűlés tegnap a trianoni békeszerződés aláírásának napját, június 4-ét. A javaslatra 302-en szavaztak igennel, a Fidesz és KDNP mellett a Jobbik, az MSZP-s Juhász Ferenc és az LMP-s Schiffer András, míg 55 MSZP-s képviselő nemmel voksolt, az LMP-ből pedig 12-en tartózkodtak.
A Nemzeti Összetartozás melletti tanúságtételről szóló törvénnyel a Magyar Országgyűlés kinyilvánítja, hogy „a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, amelynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme”. A képviselők tegnap a jogszabály sürgős kihirdetését is kérték, mint ahogy azt a múlt szerdán elfogadott kettős állampolgárságról szóló törvénnyel kapcsolatban is megtették.
Sólyom László köztársasági elnök a határon túli magyaroknak kedvezményesen állampolgárságot biztosító törvényt tegnap írta alá, a jogszabály augusztus 20-án lép hatályba, de csak 2011. január 1-jétől alkalmazható. Az új törvény az eddigitől eltérően a határon túli magyaroknak nem szabja az állampolgárság megszerzésének feltételéül a bejelentett magyarországi lakóhelyet és az alkotmányos alapismeretek vizsgát, de a honosítás csak egyéni kérelem alapján történhet.
Azt egyelőre nem tudni, hogy a jövőben olcsóbb lesz-e az állampolgárság megszerzése, de az már biztos, hogy gyorsabb. Eddig ugyanis egy-másfél évig is húzódhatott egy adott kérelem elbírálása, míg az új állampolgársági törvény szerint – ha az igénylő megfelel a feltételeknek – a kérelem benyújtásától számítva három hónapon belül megkaphatja a magyar állampolgárságot.
Lezajlott az átadás-átvétel
Fazekas Sándor már szombaton átvette elődjétől, Gráf Józseftől a vidékfejlesztési tárcát, míg a többi hét minisztériumban tegnap zajlott le az átadás-átvétel. A több ezer oldalas dokumentációkat szakértők vizsgálják át, és a lehetőségekhez képest minél előbb szeretnének végezni, illetve pontos képet kapni a tárcák helyzetéről. Navracsics Tibor bejelentette, egy hét alatt kiépül az új kormányzati apparátus, az államtitkárok még a héten hivatalba léphetnek. Tegnap az Orbán-kormány is megtartotta első ülését, amelyen az eddigi kétszeresére emelték az árvíz elleni védekezésre és a segítségre szoruló családok megsegítésére fordítható összeget.
Kánya Gyöngyvér, Budapest
Új Magyar Szó (Bukarest)

Tudathasadék
Ahogy az várható is volt, az oktatást tette leginkább próbára az általános sztrájk első napja. A meglehetősen szélsőséges álláspontokat nyilván elsősorban az időzítés váltotta ki, hiszen a tanügyiek ügyével való, mégoly szolidáris azonosulást is kikezdi az a veszélyeztetettségi tudat, ami az érettségizőket és szüleiket hatalmába kerítette.
A bizonytalanság — amelyre jócskán rátett felelőtlen, már-már provokatív nyilatkozatával néhány szakszervezeti vezér — ugyanis a legjobb szándékot is képes sötét árnyékba tolni.
Márpedig bizonytalanság volt bőven még hétfő reggel is, bár a háromszéki érettségi központok nagyobb arányban álltak készenléti állapotban, mint ahogy az az elmúlt hét utolsó napjaiban körvonalazódott. Egy órával a soros érettségi vizsga kezdete előtt a Puskás Tivadar Szakközépiskola még a feketelistán volt, olyannyira, hogy a tanfelügyelőség illetékese is ódzkodott megnevezni az egyetlen ,,renitens" tanintézményt, nyilván abban a reményben, hogy az utolsó pillanatban ott is minden megoldódik. Így is történt, ez azonban aligha módosítja az összképet.
A sztrájkban való részvétel ugyanis egyre inkább presztízskérdéssé alakul, számháborúvá, amely egyik vagy másik erővonal dominanciáját hivatott alátámasztani. Vezérkari jelentésekre emlékeztetően érkeznek a hírek, amelyek szerint hol ,,mindössze" két és fél iskola lóg ki a fegyelmezett tornasorból, hol aggasztóan sok, azaz négy. Az esetenként egymásnak ellentmondó adatok persze elsősorban arra szolgálnak, hogy statisztikákat erősítsenek, de legfeljebb arra jók, hogy tanárt és szülőt egyaránt elbizonytalanítsanak egy önmagában indokolt tiltakozási kezdeményezésben való részvétel jogosságában. No meg arra, hogy rohamosan növekvő repedéseket okozzanak a szolidaritás és a szakmai lelkiismeret falán. Mert állítólag nem nagyon találkozni olyan elvetemült tanárral, akit hidegen hagyna az általa évekig pallérozott diák egyetemi bejutásának sorsa, s ha mindez még társadalmi rosszallással is társul, ember legyen a talpán, aki magabiztosan jár az elvszerűség és lelkiismeretesség közötti keskeny ösvényen.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Szentháromság-vasárnapi kórustalálkozó
Tizennégy dalárda nevezett be az idei Szentháromság-vasárnapi kórustalálkozóra, melynek a marosvásárhelyi Vártemplom adott otthont. Az idei rendezvény szervezője a Marosszentgyörgyi Református Egyházközség volt.
A kórustalálkozón, amely a szászrégeni Zengjen hálaének kórustalálkozót követően jelentős esemény az egyházi kórusmozgalomban, fellépett a vártemplomi Psalmus vegyes kar Kovács András vezetésével, az udvarfalvi Hozsánna ifjúsági kórus Szőcs Róbert vezetésével, a csejdi Sola Musica Bíró Jenő vezetésével, a marosszentkirályi református egyház vegyes kara Veress Enikő vezetésével, az alsóvárosi vegyes kar Tyukodi Attila vezetésével, a Szabadi úti Egyetértés és szeretet vegyes kar Bede István vezetésével, a felsővárosi Choral Zoltáni Attila vezetésével és a Szabadság utcai Szabadság vegyes kar Dénes Előd vezetésével.
A sort a marosvásárhelyi Cserealji kórus követte, karvezetőjük Márton Zsolt-Barna, a kövesdombi Halleluja, karvezetőjük Derzsy Éva, a kistemplomi Evangélium kórus, karvezetőjük Szatmári Ildikó, a szászrégeni Szivárvány vegyes kar, karvezetőjük Banga Gáspár Attila, a székelykakasdi vegyes kar, karvezetőjük Molnár Andrea, majd legvégén a Marosszentgyörgyi Református Egyházközség Reménység vegyes kara, amelyet Szilágyi Barna Béla vezet.
– A meghívottak, a résztvevők és zenekedvelők visszajelzéséből ítélve színvonalas és felemelő rendezvény volt, a kórusok évről évre fejlődnek, a találkozás pedig öröm számunkra – mondta a szervező egyházközség karvezetője, Szilágyi Barna Béla.
(mezey)
Népújság (Marosvásárhely)