Hétköznapok a szórványban
A sajtó vagy kiemelkedő rendezvények kapcsán, vagy a halálra ítélt falvak fölötti kesergés okán szokott a szórványról beszélni. A hétköznapokról azonban kevés szó esik, holott a megmaradásért folytatott küzdelem a hétköznapok valósága, amit az emberek komoly munkával vívnak meg. Hunyad azon dél-erdélyi megyék közé tartozik, ahol a lakosság 5 százaléka magyar nemzetiségű, de a földek 25 százalékát magyar nemzetiségűeknek szolgáltatták vissza, ahol számon tartják egymást az emberek, s ahol olyan intézményeket sikerült tető alá hozni, amelyek a magyar és hitbéli oktatást szolgálják. Talán ezért is kapott létjogosultságot az a médiakonferencia, amelyet Winkler Gyula, az RMDSZ európai parlamenti képviselője hívott össze Hétköznapok a szórványban témakörben.
Mit jelent Hunyad megyében magyarnak lenni?
– Trianonról, a magyarság sorsáról a szórványban sokféleképpen lehet megemlékezni, de a legjobb a jövőbe tekintés. Ha a demográfiai alakulást vizsgáljuk, elmondhatjuk, hogy 1992-ben 35.000 magyar élt Hunyad megyében, tíz évvel később már csak 24.000-en voltak, ma 20.000 körüli lehet a számuk. A magyarok számának csökkenése nem bátortalanította el a közösséget, hanem összefogásra késztette. Mit jelent Hunyad megyében magyarnak lenni? Olyan létet, amely három pillérre támaszkodik: az egyházra, az iskolára és a közösségi-politikai pillérre.
Így jöhetett létre a dévai Téglás Gábor Iskolaközpont – amelynek története egy külön szeminárium anyagát képezheti –, ahol kizárólag magyar nyelvű oktatás folyik. A szórványközösségek kis szavazati arányuk miatt nem kerülhetnek be az önkormányzatba, viszont a közképviseletet kormányzati részvétellel ki lehet egyensúlyozni – mondta Winkler Gyula EP-képviselő, aki hozzátette, hogy tudomásul kell venni, az erdélyi magyaroknak három fővárosuk van: Bukarest, Budapest és Brüsszel, de Bukarestben születnek a döntések, ott szavazzák meg a törvényeket, amelyek kisebbségi sorsunkat meghatározzák.
Ingyenes sajtótermék szórványmagyaroknak
A Szórványközösségeink jelene, sajtó a szórványban, szórvány a sajtóban témában Karácsonyi Zsigmond, lapunk helyettes főszerkesztője, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének elnöke elmondta, hogy a szórványmédia a gazdasági válság közepette fokozott veszélyben van, ami különben a teljes kisebbségi médiára érvényes. Meg kellene találni annak a módját, hogy barátságosabb gazdasági környezet alakuljon ki a közszolgálatiságot felvállaló magyar sajtó számára. A MÚRE elnöke az európai parlamenti képviselő támogatását kérte ahhoz, hogy az írott sajtó támogatási lehetőségeit is felvethessék Brüsszelben.
A szórványsajtó számos problémával küzd, nincs megfelelő periodicitás, nincsenek képzett újságírók, a küldetéstudattal megáldott lármafák kiégnek. A lapokból, az erdélyi szórású központi lapokból sem kel el 150-200-nál több egy-egy településen, ami az érdektelenségnek és az elvándorlásnak tudható be – hangzott el Karácsonyi Zsigmond előadásában.
Ambrus Attila, a Brassói Lapok főszerkesztője párhuzamot vont a Brassó és Hunyad megyei szórvány között.
– Annyi magyar ember él szórványban, mint tömbben. Brassó megyében ötvenezer. Azokra a településekre, ahol tíznél kevesebb magyar él, ingyenesen juttatjuk el a Brassói Lapokat, mert a szerkesztőség úgy látja, igénylik a magyar nyelvű sajtót, hiszen a nyelv szent eszköz a magyarság kezében. A szórvány nem életképtelen, nagyon sok helyen értékteremtő közösségekkel találkozni, viszont a sajtóban végként jelenik meg. A fogyás, a veszteség a hangsúlyos. Viszont az is igaz, a magyar gyerekek 25-40 százaléka román iskolába jár – mondta Ambrus Attila.
Ha már párhuzamról beszélünk, meg kell említeni, hogy a Communitas Alapítvány támogatásával megjelenő Hunyad megyei Hírmondót havi rendszerességgel 1500-2000 példányszámban nyomtatják, amit ingyenesen terjesztenek a magyar közösségekben.
Szórványbiztos – lehetséges megoldás
Szabó Csaba a Szórványtengely alapítójaként személyes tapasztalatairól számolt be, felvetve annak lehetőségét, hogy fizetett szórványbiztost kellene foglalkoztatni, amely feltérképezi a szórvány helyzetét, részt vállal a mindennapi gondjaikban. Kolléganőnk, Bodolai Gyöngyi említette, hogy a szórványgondnok intézményét már a negyvenes években működtették a Mezőségen, ennek egyik kiemelkedő képviselője Kövesdi Kiss Ferenc volt.
Ami a magyar és szász szórványközösség közötti párhuzamot illeti, Szabó Csaba arra is kitért, hogy a németek tudatosan és csendben végzik a szórványmunkát. Szeben megyében, ahol 6500 szász és 15.000 magyar él, 76 német és csupán 8 magyar óvodai csoport alakult, 6 magyar és 36 német líceumi osztály működik. Fogarason például eltűnt a magyar iskola és senkinek sem fontos, hogy a magyarság szempontjából ne elesett bástyaként jelenjen meg a város.
Szamosújvár – a jó példa
A Vajdahunyadi Magyar Házban a szamosújvári Téka Alapítvány tevékenységét mutatta be Balázs Bécsi Attila, aki többször hangsúlyozta, hogy a szórványstratégiák kidolgozásakor a jól működő modelleket kell követni. Míg a tömbmagyar közösségekben a civil szervezetek szakosodnak, addig a szórványban az egész közösség problémáit fel kell vállalniuk. A hatékony működéshez viszont szakszerű megközelítés, több éven át tartó építkezés szükséges. A szamosújvári Téka Alapítvány köré szervezett szórványközpont 18 éve épül, ami táncházból nőtte ki magát. – Az egyszemélyes intézmények nem működőképesek. Ma már a tanítványaim a munkatársaim, jól meghatározott feladatkörrel. Mindig akkor léptünk tovább, amikor volt képezett ember, aki dolgozzon. Így működhet hatékonyan a szóványkollégium, ahol száz gyerek részesül magyar nyelvű oktatásban, akiknek szállást és étkeztetést biztosítunk. Valljuk, nem elég a magyar oktatás biztosítása, hanem igényes, vonzó iskola kell, ahol jó körülményeket biztosítunk és ahol a gyerekek "visszatanulják" a magyar nyelvet. A kollégium olyan szellemi központtá vált, ahol a néptánc- és a népzeneoktatás, a hagyományos mesterségek oktatása és felnőttképzés is folyik – mondta Balázs Bécsi Attila.
Iskola és gyermekotthon – a semmiből
Az újságírók ellátogattak a Téglás Gábor Iskolaközpontba, ahol nyugat- európai színvonalú feltételek között 650 gyerek tanul magyarul. Ebből 200-an a Böjthe atya gyermekotthonából járnak ide. A Szent Ferenc Alapítvány gyerekotthonában, ahol Böjthe Csaba atya távolléte miatt Karda Róbert kalauzolt körbe, megismerkedtünk nevelőkkel, gyerekekkel, s tudomást szereztünk arról, hogy hogyan sikerült Csaba testvérnek visszafoglalnia a kolostort, majd a szomszédos tömbházlakásokat egyenként megvásárolnia, hogy a dévai központból kinőjön a 2000 gyereket nevelő erdélyi intézményrendszer.
Látogatóban a megyeházán
A konferencia résztvevőit fogadta Dézsi Attila prefektus is, aki a megye főbb gondjairól, a munkanélküliségről, a Zsil-völgyi turisztikai projektről beszélt.
A dél-erdélyi magyar közösség építi jelenét, tervezi a jövőt. Az intézményépítés időszakát túllépték, sikerült megerősíteni a közösséget, most a fenntarthatóságra kell összpontosítani. A stratégiai megközelítés lenne időszerű, akár kollégiumi rendszerekről, akár a magyar házak rendszeréről van szó – összegzett Winkler Gyula.
Mezey Sarolta
Népújság (Marosvásárhely)

A tiltakozás folytatódik
Incidens nélkül ért véget kedden Bukarestben a parlament előtti tüntetés, amelyen körülbelül 500 szakszervezeti tag vett részt. A tiltakozók kérték a kormány leváltását és Traian Basescu államelnök lemondását, valamint, hogy ne alkalmazzák a fizetés- és nyugdíjcsökkentő intézkedéseket, amelyekért felelősséget vállalt a kormány.
A szakszervezetek szerdán is tüntetnek a parlament előtt, csütörtöktől szombatig pedig a honatyák parlamenti irodái és a helyi pártszékházak előtt tartanak sztrájkőrséget.
A szakszervezeti szövetség június 15-ére tervez tiltakozó nagygyűlést a parlament előtt, több mint 20.000 ember jelenlétével. A bizalmatlansági indítvány megszavazásának idején élőláncot alkotnak a parlament körül és a költségvetési alkalmazottak általános sztrájkot tartanak aznap.
Népújság (Marosvásárhely)

Idén is lesz "szórványtábor"
Az ádámosi Alsó-Kis-Küküllő menti anyanyelvi- és szórványtábor (Maros megye, Alsó Kis-Küküllő mente) a térség egyetlen ilyen jellegű kezdeményezése – tájékoztatta lapukat Gagyi Zoltán főszervező. – Táborunk célja az Alsó- Kis-Küküllő mente és az erdélyi szórványtelepülések magyar gimnazistáinak számára hasznos, kellemes vakációzási lehetőség teremtése, a különböző versenyeken kimagasló teljesítményt elért fiatalok jutalomtáboroztatása. Ennek révén ifjaink ismerkednek, bővítik látókörüket, megismerhetik, éltetik nemzeti hagyományainkat, használják az anyanyelvüket, gazdagítják szókincsüket, tökéletesítik nyelvtudásukat, kialakul bennük a részvétel- és felelősségtudat felebarátaikért, nemzetükért, anyanyelvükért, nem utolsósorban a tiszta környezetért. Táborunk sátortábor formájában működik, Ádámostól hat kilométerre, egy tisztáson. A szállást sátrakban biztosítjuk. A gyerekek testi–lelki épségéért az érvényes minisztériumi rendeleteknek megfelelően képzett pedagógusok vigyáznak, egészségi gondjaik megoldására szakképzett orvossal, asszisztenssel rendelkezik a tábor. A tábor egész napos foglalkozást biztosít, ebben arányosan kapnak helyet a szórakoztató, az elméleti, illetve a gyakorlati programok.
(bölöni)
Népújság (Marosvásárhely)

Nyárádszereda várja a kertészmérnökjelölteket
Tizennyolcadik alkalommal indul I. évfolyam a Budapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi Kara nyárádszeredai kihelyezett tagozatán, ahova 50 helyre lehet jelentkezni. Beiratkozás: július 19 – július 31., naponta 11- 17 óra között, a nyárádszeredai művelődési házban. Beiratkozási díj 150 lej, amely tartalmazza az Oktatási Minisztérium A és B nyilvántartási lapjának 6000 Ft ellenértékét is.
Szükséges iratok: – érettségi bizonyítvány és a jegyeket tartalmazó melléklet fénymásolata (Foaia matricola); – születési bizonyítvány fénymásolata; – házassági bizonyítvány (névváltoztatás esetében); – személyazonossági bemutatása – 2 db 3 x 4 cm-es fénykép; – külön lapon lakcíme, telefonszáma, e-mail címe, születési dátuma, édesanyjának leánykori neve (vezeték- és keresztnév).
Felvételi vizsga nincs. Túljelentkezés esetén az érettségi vizsga eredménye s a jelentkező tetszés szerinti választása alapján a biológia-, kémia- vagy matematikajegy figyelembevételével állapítjuk meg a bejutottak sorrendjét.
Az oktatás időtartama 7 félév, az utolsó a szakmai gyakorlat és a szakdolgozat véglegesítése.
Az oktatás kéthetenként zajlik, péntek déltől vasárnap délig Nyárádszeredában konzultáció; évente legalább egy alkalommal Magyarországon egyhetes gyakorlat vagy szakmai szemle. Az I. évesek szeptember második felében Budapestre utaznak a Corvinus Egyetemre, ahol ünnepélyes keretek között az egyetem polgáraivá avatják őket. Az útiköltséget ezen egyszeri alkalommal a hallgatók fedezik. A magyarországi ellátmány (koszt és szállás) nem a hallgatókat terheli.
A teljes tananyagot a hallgatók, tanulmányuk befejezésekor vagy távozásukkor visszatérítendő garancia lefizetésével,díjmentesen kapják, az egyes félévek illetve tanévek végén visszaszolgáltatási kötelezettséggel. A távolról járó hallgatók részére a hétvégi konzultációk alkalmával a szállás családoknál biztosítható, térítés ellenében. Az oktatás támogatására a hallgatók félévenként 225 lejt fizetnek. Jó tanulmányi eredményt elérő hallgatóink a félévek végén tanulmányi ösztöndíjban részesülnek, a nehéz anyagi helyzetűek pedig szociális segélyt kapnak.
Felvételre jelentkezhet minden magyarul tudó román állampolgár, életkortól függetlenül, aki középiskolai végzettséggel rendelkezik, a már gazdálkodó, kertészkedő személyek is jelentkezhetnek. A jó felkészülést a legújabb szakkönyvekkel, jegyzetekkel bőven ellátott könyvtár, valamint a kiváló hazai és budapesti oktatók lelkiismeretes, céltudatos szigora biztosítja.Végzettjeink a Budapesti Corvinus Egyetem diplomáját vehetik kézhez, amelyet az EU valamennyi országában elismernek, és amely egyenértékű a Sapientia EMTE vagy Románia bármelyik egyetemének kertészmérnök BSc szakán szerzett diplomájával.
Jól képzett, idegen – elsősorban angol – nyelveket is tudó végzettjeink iránt egyre nagyobb a kereslet, és jó tudni, hogy a különböző pályázati úton megszerezhető támogatások elnyerésénél fontos szempont a pályázó felsőfokú szakvégzettsége.
Dr. Jakab Sámuel tagozatvezető
Népújság (Marosvásárhely)

Transzszilvanizmus, középútkereséssel
Korunk magyar és világirodalmának legszorítóbb kérdéseit kívánta közönség elé tárni nemrég, egy Felvidékről érkezett alkotócsoport. Az első, ami felmerült, a kulturális hagyományokhoz fűződő „túlzott” kötődésünk. Anakronisztikus manapság az erdélyi magyar irodalom bezárkózottságát folytatni, és ráadásul káros is, mert az utóbbi két évtized alatt épp elég hátrányt jelentett számára önként vállalt „gettósodása” – hangzott el a vitaindító vád. És enyhítő mellékkörülményként tették még hozzá: nem kell figyelmen kívül hagyni, hogy az évszázadok alatt Erdélyben a magyar nyelv gyökerei mélyebbre ereszkedtek, mint más peremvidékeken.
De hamar megszületett rá a frappáns válasz: a hagyomány nem holmi múzeumi tárgy, amit erőszakkal vagy csalafintasággal el lehet tőlünk tulajdonítani, hanem identitásunk része. Ezért kell ragaszkodnunk hozzá, ezért él jelen idejű értékként bennünk. Viszont fontos, hogy vele ne zárjuk ki a kreativitást. A hagyománytisztelet ne váljék merev, szoborszerű fétistárggyá, a megszokás, a sznobok és a politikusok sablonos munkaeszközévé, mert ezzel csak elidegenítő hatást gyakorol épp azokra, akiknek szánják.
Hozzátenném, hogy senkinek sem tartozunk magyarázattal hagyományaink ápolásának kérdésében. Nem valamiféle intellektuális gőggel való szembefordulás kedvéért, inkább önvédelemből. Mert megtagadásuk bárhol a Földön egyenlő a nemzetiségi önfeladással, a beolvadási hajlandósággal. A jelenkori civilizáció amúgy is már jócskán kitermelte a maga tömegbolondító technológiáját, az elektronikus kommunikáció kétélű fegyverként terjeszti az értékest és a giccset. Utóbbit talán nem véletlenül, hanem tudatos politikai stratégiából, egyszerűen, mert a Föld állandóan növekvő számú lakosságának döntő részét, társadalmi rendszertől függetlenül, csak félrevezetéssel, figyelemeltereléssel, a gondolkodásról való következetes leszoktatással lehet kézben tartani, és szükség esetén manipulálni.
Ennek megfelelően a szennysajtó, a portálok és a kereskedelmi tévéadók zöme az olvasásról való leszokásra ösztönöz, mindent képekkel, olcsó, ízléstelen és tartalmatlan bulvárral, idétlen amerikanizálással akar elérni. Anélkül, hogy figyelembe venné: mára befellegzett a fogyasztói társadalom fénykorának. Ha az anyagiakban a takarékosság, a költekezés megfontolása előkelő helyre lépett elő, akkor ugyanezt kell követniük a szellemieknek, sőt, az etikai értékeknek is.
Az erdélyi magyar kulturális hagyományokban pedig a megújulást ésszerűen és mértékletesen kell ötvözni a modernnel, az érdekessel, ami nem jelenti feltétlenül a minőség elhanyagolását, a közhelyes stílus térhódítását. Csupán arról van szó, hogy az alkotást újabb, mai szemmel nézve vonzóbb mederbe kellene terelniük az erre hivatottaknak. Változatlan mércével, de ízléses, emberközeli csomagolással.
ÖRDÖG I. BÉLA
Szabadság (Kolozsvár)

Nem tetszik Bukarestben a magyar állampolgárság
Felszólította a román szenátus külügyi bizottsága a bukaresti kormányt és az elnöki hivatalt, hogy hivatalosan és nyíltan foglaljanak állást a magyar állampolgársági törvény módosításával és a nemzeti összetartozás törvényének az elfogadásával kapcsolatban.
A bizottság úgy véli, nem kívánt következményei lehetnek a kétoldalú kapcsolatokban az átláthatóság és a nyitottság hiányának. A testület megállapítja, a magyar törvény nem rögzíti, hogy hányadfokú felmenők egykori állampolgársága alapján igényelhető a magyar állampolgárság, ez pedig megerősíti azt a gyanút, hogy a jogszabálynak nincsen valós jogorvoslati jellege.
Szükségesnek látja ugyanakkor, hogy kormány- és parlamenti szintű román-magyar párbeszéd kezdődjék "az európai kisebbségvédelmi standardok betartásának a szükségességéről".
Megengedhetetlennek találja azt a módot is, ahogyan a magyar fél meglovagolta a Trianoni békeszerződéssel kapcsolatos nemzeti érzelmeket.
A bizottságot vezető Titus Corlăţean, a Szociáldemokrata Párt alelnöke az elmúlt napokban is bírálta a Budapesten elfogadott törvényeket. Kijelentette, a magyar állampolgársági törvény egyáltalán nem hasonlít ahhoz a jogszabályhoz, amellyel Románia adott annak idején állampolgárságot a Moldova köztársaságbeli és ukrajnai románoknak.
A román törvény ugyanis vérségi alapon ajánlotta a köteléket, az igénylőknek pedig iratokkal kell igazolniuk, hogy felmenőik rajtuk kívülálló okokból vesztették el az állampolgárságukat a második világháború után.
Gazda Árpád
Krónika (Kolozsvár)

Kedden szavaz a parlament az ellenzéki bizalmatlansági indítványról
Ma 10.30 órakor ismerteti az ellenzék a parlament két házának együttes ülésén a kormány megbuktatását célzó bizalmatlansági indítványt, arról azonban csak jövő kedden szavaznak – döntött tegnap a képviselőház és szenátus állandó bizottsága.
Mint ismeretes, a Boc-kormány tegnap vállalt felelősséget a parlament előtt a költségvetési megszorításokat – köztük a közalkalmazotti bérek 25 százalékos, a nyugdíjak 15 százalékos csökkentését – tartalmazó két jogszabálycsomagért. Amennyiben jövő kedden a honatyák többsége nem szavazza meg a bizalmatlansági indítványt, akkor ezek a megszorító intézkedések rövid időn belül életbe is lépnek, azonban ha az ellenzék megszerzi a voksok többségét, akkor megbukik a kormány, s a megszorítások sem lépnek érvénybe.
Bizakodik a PSD
Alig 20-21 szavazatra van még szükség a bizalmatlansági indítvány elfogadásához – jelentette be tegnap Victor Ponta, a legnagyobb ellenzéki alakulat, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke. A kormánypártok azonban kizártnak tartják, hogy soraikból „árulók” kerüljenek ki. A demokrata-liberálisokat maga Traian Băsescu államfő utasította pártfegyelemre. Markó Béla RMDSZ-elnök, illetve Marian Sârbu, a független honatyákból alakult UNPR elnöke is tegnap úgy nyilatkozott, alakulatuk képviselői, szenátorai a bizalmatlansági indítvány ellen fognak szavazni. Sârbu azonban azt is leszögezte, hogy ha december 31-ét követően a nyugdíjak nem nőnek ismét a jelenlegi szintre, akkor az alakulat kilép a kormányból. Eközben Borbély Károly RMDSZ-es gazdasági államtitkár is leszögezte, jelen pillanatban Romániának politikai stabilitásra, következetességre van szüksége, ezért szerinte sem tudja megbuktatni az ellenzék a kormányt.
Folytatódnak a tiltakozások
Miközben az állandó bizottságok a bizalmatlansági szavazás menetrendjéről döntöttek, mintegy ezer szakszervezetis tüntetett a parlament épülete előtt, azt követelve a képviselőktől és szenátoroktól, hogy ne szavazzák meg a megszorításokat tartalmazó két törvénycsomagot. Hírügynökségi közlések szerint a tiltakozók túlnyomó többsége már most is 1000 lejesnél alacsonyabb fizetéssel rendelkezik.
Mint hangsúlyozták, ha a kormány ebből is lefarag, egyszerűen nem lesz miből megélniük egyik fizetéstől a másikig. A hőség ellenére a tüntetők 11 óráig álltak a parlament előtt, távoztukban pedig közölték, ma is visszatérnek. Csütörtöktől a bejelentések szerint az öt országos szakszervezeti tömb vidékre helyezi át a tiltakozó akciókat, a Bukarestből hétvégére hazatérő honatyák területi irodái előtt fogják követelni , hogy vagy szavazzák meg a bizalmatlansági indítványt vagy szavazzanak a megszorító intézkedések ellen.
A szakszervezetek vezetői ugyanakkor bejelentették, a bizalmatlansági szavazás napján, azaz június 15-én az Alkotmány téren szerveznek tiltakozó akciót, míg a parlament épülete körül 25 ezer személy részvételével készülnek élőláncot alkotni. A szakszervezetiek ugyanakkor bemennek a parlament két házának együttes ülésére is, hogy lássák, hogy szavaznak a honatyák, hogy ezt a területi szervezeteknek is tudják majd közvetíteni. Az érdekvédelmiek június 15-ére országos általános sztrájkot is hirdettek.
Bércsökkenés: 68 lejtől 2 ezerig
Óriási a különbség a közalkalmazotti bérek között, éppen ezért óriási lesz a különbség a csökkentés mértéke között is. A Realitatea hírtelevízió számításai szerint csökkentések 68 és 2 ezer lej között lesznek. A legnagyobb mértékben a diplomaták bére fog csökkenni, hisz 8 ezer lejes átlagbérükből miután levonják a 25 százalékot, 6 ezer marad.
A katonasági 2 ezer lejes átlagkeresetből 1500 lej marad, igaz, az afganisztáni és iraki hadszíntereken állomásozó román katonák mentesülnek a megszorítások alól.
A tanárok a korábbi 1200 lej helyett 800-at, a tanítók pedig 675 lejt visznek majd haza, az orvosoknak átlag 1050 lejük, a rendőröknek 1262 lejük marad, míg a bírák és ügyészek a jelenlegi 2625 lej helyből 875-öt elveszítenek.
525 lejjel keresnek ezentúl kevesebbet a közigazgatásban dolgozók is. Míg jelenleg 678 lej az átlagnyugdíj, ez az összeg a 15 százalékos csökkentést követően 576 lej lesz. A munkanélküliek is számottevő összeget veszítenek, a havi bevételük 68 lejjel 382 lejre apad.
Vlădescu megnyugtatta a sportfogadó irodákat
Cáfolta Sebastian Vlădescu pénzügyminiszter azt a hírt, miszerint a kormány megszorító intézkedései között a sportfogadásokból származó, 600 lej alatti nyereményekre is 25 százalékos adót vetnének ki. „A 600 lej alatti nyereményekre nem lesznek adókötelesek” – szögezte le Vlădescu.
Mint ismeretes, tegnap a Romániában működő sportfogadó irodák 96,7 százaléka meghatározatlan ideig zárva maradt, így tiltakozva a kormány terve ellen. A tiltakozók szerint az intézkedés nemhogy pluszbevételt jelentene az államnak, hanem – a cégek üzleti forgalmának drasztikus csökkenése miatt – havonta több millió lejes veszteséget.
Az ACPR – amelynek a sportfogadásokat szervező cégek is tagjai – tegnap találkozót kért Vlădescutól a helyzet mihamarabbi tisztázása érdekében.
Ugyanakkor tegnap Vlădescu arról is beszámolt, hogy az idei év folyamán sem a dohányipari termékek, sem a szeszes italok, sem pedig a kőolajipari termékek jövedéki adóját nem emelik.
Bálint Eszter
Krónika (Kolozsvár)

Román–magyar oktatási fórum
Román–magyar felsőoktatási fórumot tart Kolozsvárott a Magyar Rektori Konferencia (MRK) és a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem pénteken, a tanácskozás napirendjén a két ország felsőoktatásának helyzete, továbbfejlesztésének lehetőségei szerepelnek – közölték tegnap a szervezők.
Mint rámutattak, ez az első olyan alkalom, amikor a két ország felsőoktatási vezetői ilyen nagy létszámban találkoznak annak érdekében, hogy megvitassák a magyar és a román, illetve a romániai magyar felsőoktatás helyzetét, valamint tárgyaljanak a felsőoktatási rendszerek továbbfejlesztéséről és az együttműködés lehetőségeiről.
A fórumon részt vesznek a magyar felsőoktatási intézmények rektorai, a magyarországi és romániai oktatáspolitika alakításában meghatározó szerepet betöltő intézményvezetők, felsőoktatási szakemberek és politikusok, a tudományos akadémiák képviselői, valamint az MRK támogatói. A fórum fő célja az, hogy a két ország felsőoktatása közötti együttműködés további lehetőségeit megalapozzák, kiemelt figyelmet fordítva a magyarországi és a romániai magyar intézmények közötti kapcsolatokra.
A rendezvényen előadást tart Szabó Gábor, a Magyar Rektori Konferencia elnöke, Ecaterina Andronescu, a Román Rektori Konferencia elnöke, Markó Béla miniszterelnök-helyettes, Tőkés László, a Partiumi Keresztény Egyetem elnöke, Ionel Haiduc, a Román Tudományos Akadémia elnöke, Péntek János, az MTA Kolozsvári Akadémiai Bizottságának elnöke, valamint több magyarországi és romániai egyetem vezetője.
A fórumon írják alá a romániai felsőoktatásban magyar nyelven tanuló diákok tehetséggondozását elősegítő együttműködési szerződést. A megállapodás célja, hogy a romániai diákok, oktatók és kutatók jobban megismerhessék a magyarországi felsőoktatási intézményekben zajló tudományos diákköri tevékenységet. Pénteken – szintén első alkalommal a szervezet történetében – az MRK plénuma Magyarország határain túl, Kolozsvárott tartja plenáris ülését, ahol megválasztja a szervezet új vezető tisztségviselőit.
Krónika (Kolozsvár)

Az összetartozás iránya
A magyar állampolgárság kiterjesztéséről szóló 2004-es népszavazás után több erdélyi kezdeményezés is nyilvánosságra került, amelyek közös célja volt, hogy közadakozásra buzdítsák az erdélyi magyarokat. A közzétevők minden bizonnyal maguk sem gondolták, hogy jelentősebb összeg gyűl például az Anyaország Alapba, mely a szándék szerint „a trianoni Magyarországon rekedt, nemzeti öntudatukban önhibájukon kívül megrokkant érzelmi-erkölcsi fogyatékosok megsegítésére” szolgált volna.
A felhívást inkább egy afféle performansznak, pimasz fintornak lehet tekinteni, amellyel Erdélyből próbáltak üzenni az állampolgárság kiterjesztését anyagi érvekkel elutasító politikusok és az általuk megtévesztett magyarországi szavazópolgárok felé. Az azonban inkább az elkülönülést erősítette. Csámcsoghattak rajta a kettős állampolgárság hívei, megalázta viszont azokat, akik az állampolgárság kiterjesztése ellen szavaztak.
A gondolat mégsem volt egészen haszontalan. Annak a csíráját hordozta ugyanis magában, hogy valamennyi magyar haszonélvezője kell hogy legyen a Kárpát-medencei magyar összefogásnak, a magyar szolidaritásnak. Nem kielégítő, hogy ennek csak egy iránya létezzék. Hiteltelen az erdélyi összetartozási igény, ha pusztán abban merül ki, hogy minél több jusson a magyarországi adófizetők és adakozók pénzéből az erdélyi magyar célokra. Az összefogásnak időnként arról is szólnia kell, hogy milyen erőfeszítésre képes az erdélyi magyarság az anyaországi bajbajutottak érdekében. Ha pedig ebből indulunk ki, megállapíthatjuk: szép példát mutatott az Erdélyi Református Egyházkerület, amikor elsőként hirdette meg a gyűjtést a magyarországi árvízkárosultak megsegítésére és dicséretes a hasonlóképpen eljáró civil szervezetek felhívása is.
Ezek ugyanis olyan pillanatban születtek, amikor jelentős öszszetartozási gesztusokkal kezdte meg a kormányzást az új budapesti hatalom. Mind a magyar állampolgárság kiterjesztésével, mind a nemzeti összetartozás napjának a törvénybe iktatásával erősítette a nemzetrészek közötti kohéziót. Minden bizonnyal a szolidaritást is. Most annak érkezett el az ideje, hogy az erdélyi magyarság is bizonyítsa: lehet rá számítani a bajban. A vezetők felhívását ugyanis csakis az adakozók tölthetik meg tartalommal.
Gazda Árpád
Krónika (Kolozsvár)

Látható különbség
Sportnyelven szólva zongorázni lehet a különbséget a között, ahogyan a második Orbán-kormány, illetve a harmadik Boc-kormány nekiveselkedett a gazdasági-pénzügyi válság legyűrésének. Az áprilisi választásokon kétharmados többséget szerzett Fidesz–KDNP-pártszövetségnek az Orbán-kabinet május 29-i hivatalba lépésétől számítva bő egy hétre volt szüksége ahhoz, hogy konkrét válságellenes lépéseket és gazdaságélénkítő intézkedéseket egyaránt tartalmazó stratégiát tegyen le az asztalra.
Ez a lépés tegnap megtörtént, amikor Orbán Viktor miniszterelnök ismertette 29 pontos gazdasági akciótervét az Országgyűlésben. Persze tudjuk, hogy minden terv annyit ér, amennyit megvalósítanak belőle. Sokatmondó azonban, hogy a kormányfő beszéde közben a forint erősödésnek indult, jelezve: a beharangozott intézkedéseket bizalommal fogadták a befektetők, akik máris túltették magukat a Fidesz néhány vezető politikusának a napokban tett, a magyar gazdaság „elgörögösödéséről” szóló nyilatkozatai fölött. Jó jel az is, hogy budapesti és londoni elemzők egybehangzóan pozitívnak nevezték az Orbán-programot, külön kiemelve például az adórendszer átláthatóságát szolgáló vagy a magyarországi vállalkozások versenyképességét erősítő pontokat.
Ehhez képest a román demokrata-liberálisok és az RMDSZ alkotta kormánynak a beiktatása óta eltelt fél év sem volt elegendő a román gazdaság motorjait beindító lépésekre, sőt a költségvetési kiadások visszaszorítása érdekében elengedhetetlen, Traian Băsescu államfő által már május elején beharangozott megszorításokat sem volt képes gyakorlatba ültetni. A bukaresti egy helyben topogásra még az sem mentség, hogy kétharmados többsége révén az Orbán-kormány gyakorlatilag korlátlan lehetőséget kapott az országlásra, hiszen a Boc-kabinet is viszonylag kényelmes parlamenti többséget tudhat maga mögött.
A bökkenő csak az, hogy a bukaresti kormány tagjainak elképzelésük sincs arról, miként húzzák ki a kátyúból az országot, ráadásul tetézi a bajt, hogy a PDL vezető politikusai az elmúlt hetekben ott hátráltak ki pártelnök-kormányfőjük népszerűtlen intézkedései mögül, ahol csak tudtak. Ha igaz a hír, hogy a két kormány ősszel folytatni készül az együttes ülések hagyományát, kölcsön lehetne kérni a magyar akciótervet. Csak ne legyen túl késő.
Rostás Szabolcs
Krónika (Kolozsvár)

Trianon miatt forrong a helyi román média
Politikai felhangot kölcsönzött a nagyváradi román sajtó a tegnap délben, az Euro Foto Art Galériában megtartott kiállítás-megnyitónak. A tárlaton a Trianon-emlékév alkalmából a nagyváradi RMDSZ által szerevezett rajzverseny díjnyertes alkotásait mutatták be, ellenben a kultúra háttérbe, míg a politika előtérbe került.
Tóth István galériavezető rövid bevezetőjét követően Biró Rozália, a nagyváradi RMDSZ elnöke szólt a megjelentekhez, ismertette a kiállítás apropóját. Beszédében egy rövid kitérőt tett, abban reagált az egyik helyi napilapban tegnap megjelent, a kiállítás anyagát bíráló, magyarellenes írásra. „A tárlat apropóját a trianoni békediktátum kilencven éves évfordulója szolgáltatta, 21 osztály diákjai vettek részt a versenyen, a teremben a nyertes alkotások láthatók. Fontos, hogy gyermekeinkben kialakítsuk a nemzeti identitást, és hogy megismerjék nemzetük történelmét, hiszen ily módon jobban tudják értékelni a jelent, és egy egészségesebb jövőképet alakíthatunk ki bennük” – mondta Biró, aki szerint ezt a szándékot nem szabad elítélni. Megemlítette, hogy hasonló módon van jelen a Moldovai Köztársaságban vagy az Ukrajnában élő románok életében.
Szinte be sem fejezte mondandóját, amikor a román sajtó két képviselője felháborodásának adott hangot, elsősorban azért, mert szerintük a kiállított alkotások gyűlöletet sugároznak, emellett alig fordul elő rajtuk a román trikolór, viszont annál többször jelenik meg a magyar zászló. Ugyancsak sérelmezték a román újságírók, hogy a tárlatnyitó nem lett egyformán meghirdetve minden sajtóorgánum felé. Érvelésük szerint a szervezők azt szerették volna elérni, hogy csak a magyar újságírók értesüljenek az eseményről. Utóbbi kételyeket Tóth István oszlatta el, míg Biró válaszában viaskodás helyett a tolerancia erősítését hangoztatta. „Egy olyan európai állam polgárai vagyunk, ahol a határok még léteznek ugyan, de már nem kell, hogy elválasszanak. Ezek a rajzok számunkra nem a gyűlöletet, hanem a megbékélést tükrözik” – mondta a váradi RMDSZ elnöke.
Tóth István szintén azt hangsúlyozta, érthetetlen számára az e fajta hangulatkeltés. „Fennállásunk óta mindenkinek teret adtunk, mivel a galéria célja a művészet propagálása, ezért is érthetetlen számomra, hogy egyes médiumok politikai kérdésként kezelik ezt a tárlatot. Az ellen persze egy román újság képviselője sem emelt kifogást, hogy magyar ember létemre én rendeztem meg először a világ minden táján élő román fotográfusok fesztiválját, amelynek megvalósításához a kormány és a művelődési minisztérium csupán ígéretekkel, míg az akkori Bihar megyei tanács, amelynek élén magyar ember volt, pénzzel járult hozzá. Akkor sem emeltek kifogást a románok, amikor elsőként javasoltam Mona Muscă egykori művelődési miniszternek, hogy legyen ünnepe a román kultúrának” – érvelt a Román Fotográfusok Szövetségének elnöke, ám úgy tűnt, csak részben tudta megnyugtatni a román kollégák „sebzett” nemzeti öntudatát.
Zárásként a nyertes alkotást elkészítő osztály tanítónője, Bitte Rozália is szólhatott néhány szót a jelenlévőkhöz, és szerencsére nem alakult át politikai vitává a kiállítás-megnyitó.
Boros Péter
Reggeli Újság (Nagyvárad)

Határtalan kapcsolatok: Bagamér-Érsemjén
A hajdú-bihari Bagamér június 5-én, szombaton jól sikerült rendezvénnyel várta a vendégeit, köztük a határon túli látogatókat is. A település a határ közelében van, a bihari Érsemjén testvértelepülése. Így onnan Balazsi József polgármester is jelen volt. Kiváló falusi esemény volt a települési ünnep, mely Ablak Európára címmel került megrendezésre, a helyi önkormányzat és a hagyományőrző közösség szervezésében. A megjelenteket – köztük Tasó Lászlót, a térség parlamenti képviselőjét – Orvos Mihály bagaméri polgármester köszöntötte, majd műsor és kiállításnéző következett. Emlékképek és tárgyak kiállítása, népművészeti alkotások mutatták be a falu életét.
Sok paraszti, a régmúltat idéző ételt is készítettek kóstolóként a szakácsasszonyok, főleg a helyi tormatermelés mutatkozott meg az ételkülönlegességekben. Mint huszárközéleti embert engem is meghívtak, és örömmel mentem el, hiszen sok érdekességet láttam, és még meg is kóstolhattam ínycsiklandozó falusi ételeket, amik igazán ritka kulináris örömet adtak. A pásztorételekkel együtt kínált helyi specialitások voltak a legnépszerűbbek a vendégek között. A másfelé szinte ismeretlen tormakészítmények, mint például a torma(krém)leves, és a képviselőfánk tésztájába töltött tormakrémtöltet nagy sikert aratott.
Néptánc és nótaéneklés is szórakoztatta a jelenlévőket, az érsemjéni táncosok és egy nótaénekes művésznek köszönhetően.
Szoboszlai Endre
Reggeli Újság (Nagyvárad)

Tízéves a Nobilitas Egyesület
Nagyvárad – Tizedik éve működik Nagyváradon az erdélyi és partiumi nemeseket tömörítő Nobilitas Egyesület, melynek tagjai a keddi találkozó alkalmával elevenítették fel a tíz év eseményeit.
2001 nyarán alakult meg és azóta töretlenül működik Nagyváradon, illetve Bihar megyében az erdélyi és partiumi nemeseket tömörítő Nobilitas Egyesület, melynek elsődleges célja és feladata, a származás méltósággal és jószándékkal történő felvállalása, a nemesi családok sírjainak ápolása, az elkobzott vagyonok törvényes úton való visszaszerzése, valamint a múltőrzés és értékmentés. Széll Katalin alapító tag a keddi találkozón felelevenítette az elmúlt tíz év eseményeit a találkozók jegyzőkönyvi kivonata alapján. A szép számban megjelent tagságot terített asztal fogadta. Széll Katalin részletesen beszámolt nem csak az egyesület megalapításának körülményeiről, hanem minden egyes találkozóról. Erdélyben és Magyarországon már több hasonló egyesület működött, így időszerűvé vált, hogy a Partiumban is egyesületbe tömörüljenek mindazok, akik igazoltan nemesi származásuak. 2001-ben az első előadó Várhegyi Lehr György, a Sárkány Lovagrend elöljárója, a szervezet tiszteletbeli elnöke volt, aki elkészítette az egyesület pecsétjét is.
Tartalmas tíz év
Időközben megkezdték a bejegyeztetést is, mely nem volt akadályoktól mentes. 2003-ban új vezetőtanácsot választottak, így lett az egyesület elnöke Fodor József általános helynök, az ügyvezető elnök Csáky Ferencz és a titkár pedig Széll Kató. A tíz év alatt számos történelmi – többségében a Bihar, illetve Erdély múltjához fűződő – előadás és szavalat hangzott el a találkozók keretében. A tagok rendszeresen koszorúznak a magyar ünnepi megemlékezéseken, ugyanakkor az egyházi ünnepek és más jeles napok alkalmából is ünnepséget tartanak. Halottak napján hagyományos módon a nagyváradi Bazilika kriptájában tartanak ökumenikus gyásszertartást. Fodor József vikárius végül elmondta: “Jó volt végighallgatni mi minden történt az elmúlt tíz év alatt, látható, hogy nem semmittevéssel töltöttük el az időt”.
Mészáros Tímea
erdon.ro

Rossz vért szült a Jobbik
Irodát nyitott Marosvásárhelyen Szegedi Csanád európai parlamenti képviselő
Aláírásgyűjtésbe kezdtek tegnap marosvásárhelyi értelmiségiek tiltakozásul amiatt, hogy a Jobbik Magyarországért Mozgalom európai parlamenti képviselője, Szegedi Csanád irodát nyitott a városban. „Nem akarom, hogy Erdélyben bárhol a Jobbik akármit is nyisson. Nem akarok fasiszta Európát” – szögezte le lapunknak Spielmann Mihály történész.
„Nem valaki ellen nyílt az iroda, nem is provokációnak szántuk, hanem azért, mert szeretnénk felvállalni az erdélyi magyarság ügyét, az autonómia megvalósítását, a magyar nyelv használatának kiszélesítését egész Erdély területére” – nyilatkozta lapunknak a szélsőjobboldali nézeteiről ismert párt politikusa.
Mint megtudtuk, a képviselő „szíve csücske” Székelyudvarhely, mégis úgy látta jónak, hogy Marosvásárhelyen nagyobb szükség van a jelenlétére, mert itt sokkal nagyobbak a bajok. „Udvarhelynek van egy Csaba királyfi szobra, Vásárhelyen még mindig nincs Kossuth Lajos utca, sem szobor, Dózsa György nevét, a róla elnevezett úton még mindig elrománosítva írják” – sorolta a képviselő. Hozzátette, nemcsak a magyarokat, de románokat is szívesen segít problémájuk orvoslásában, ha felkeresik az irodáját.
A Jobbik Magyarországért képviselője szerint a marosvásárhelyi magyarok és a székelység előtt két út áll: vagy a kolozsvárihoz hasonló helyzetbe jutnak néhány éven belül, vagy – ha megvalósítják a területi autonómiát – Marosvásárhely a Székelyföld fővárosa lesz. Szegedi elveti a kis lépések, a „kettőt előre, hármat hátra” politikáját, mert úgy látja: ha az autonómia nem valósul meg, a szórvány sorsára jut a székelység is.
Szegedi: Tőkésék nem képviselik közösségüket
A tegnapi irodanyitó ünnepségen az Erdélyi Magyar Ifjak, a Hatvannégy Vármegye, a Magyar Polgári Párt és a Székely Nemzeti Tanács helyi szervezeteinek képviselői, valamint egy „gárdista barátunk Szovátáról” vett részt. Többnyire fiatalok, de néhány idősebb személy is tartózkodott az Ifjúsági utca 2. szám alatti épület harmadik emeleti szobájában, ahol a jobbikos képviselő ma délután máris fogadja az ügyfeleket.
A megnyitón elhangzott, eddig egy magyarországi párt sem jött Erdélybe, ezért a Jobbik úgy érezte, kötelessége képviselni az egész Kárpát-medence magyarságának az érdekeit. „Három magyar képviselője van Brüsszelben az erdélyi magyarságnak, de nem az érdekeit képviselik, soha nem beszélnek az autonómiáról, minden egyébbel kapcsolatosan hallatják a hangjukat, csak saját választóikért nem. A Jobbik nem akar politikai tőkét kovácsolni, azért teszi ezt, mert más nem vállalta, holott a többi pártnak is kötelessége volna eljönni Marosvásárhelyre, Szabadkára, Székelyudvarhelyre, Gyergyószentmiklósra” – hangzott el a megnyitón.
Aláírásokkal tiltakoznak
Marosvásárhely magyar polgárainak egy része határozottan elutasítja Szegedi Csanád jelenlétét a városban. Tegnap aláírásgyűjtés is indult a helyi értelmiségiek körében a szélsőséges párti politikus irodájának megnyitása ellen. Értesüléseink szerint a Látó folyóirat szerkesztői és a színművészeti főiskola több tanára csatlakozott a tiltakozáshoz.
„Nincs szükség újabb gyűlölet-technikákra. Én, Sebestyén Spielmann Mihály, marosvásárhelyi lakos, erdélyi magyar író, történész és könyvtáros, az auschwitzi áldozatok nevében, félig kiirtott családom és a tisztesség nevében tiltakozom az ellen, hogy Marosvásárhelyen, Erdélyben bárhol a Jobbik akármit is nyisson. Nem akarok fasiszta Európát” – jelentette ki lapunknak Spielmann Mihály.
Tőkés András, az MPP korábbi alelnöke szerint sincs szükség a Jobbikra a városban. „Káros lesz a jelenlétük. Az autonómiáért folytatott harcot, ha a zászlajukra tűzik, azzal nem használnak, csak ártanak nekünk. Nem jó, ez biztos, szerintem a Jobbiknak nincs Magyarországon hatalma, ezért idejön és itt szervez akciókat” – vélekedett lapunknak Tőkés László európai parlamenti képviselő fivére.
Smaranda Enache, a Pro Europa Liga társelnöke hihetetlennek tartja, hogy a szélsőséges párt irodát nyit Marosvásárhelyen. Szerinte nincs szükség a szélsőjobboldali Noua Dreapta román párt magyar változatára Erdélyben.
„Féltem a Jobbiktól az erdélyi magyar fiatalokat. Arról beszélnek, hogy a kisebbségi jogokat támogatják, holott ez nem igaz. Eddig táborokat szerveztek, ott nyilvánultak meg, most irodájuk lesz. Negatív gesztusnak tartom, szerintem ez egy provokáció is lehet a részükről, hiszen, ha a román hatóságok betiltanák a marosvásárhelyi irodát, akkor tőkét kovácsolhatnának belőle” – mondta lapunkak Enache.
Kelemen Atilla parlamenti képviselő, az RMDSZ Maros megyei elnöke szerint szíve joga mindenkinek, hogy irodát nyisson a városban. „Csak azt nem értem, hogy mit keres Marosvásárhelyen a Jobbik. Azt sem tudom, ki a marosvásárhelyi kontaktembere, kik a támogatói. Furcsa, egyelőre ennyit mondhatok” – jelentette ki az ÚMSZ-nek a politikus.
Antal Erika
Új Magyar Szó (Bukarest)

„Kultúra” és „civilizáció”
Nyugati partnereinkben azt kell tudatosítanunk, hogy a mi gondjaink az ő gondjaik is. Vagy azokká válhatnak.
Úgy tűnik, az új magyar külpolitika a határon túli magyarok kérdésében is a radikális megoldások útját választja. Ami bizonyos mértékig érthető. Az elmúlt bő fél évszázadban nyilvánvalóvá vált, hogy az egyoldalú engedményekre alapozott politizálás ugyanúgy nem vezethet eredményre, mint ahogyan az irredentizmus sem vezethetett.
Az, hogy a kisebbségi magyarságra vonatkozó döntésekben kizárólag a szomszédos államok többségi népessége lehessen illetékes, látszólag demokratikus ugyan, mélyebb megfontolása azonban ellentmond a demokrácia minden alapelvének. A kisebbségeket teljességgel kiszolgáltathatja a többségi társadalmak önkényének. A kisebbségi állampolgárt az úgynevezett. nemzeti államok jogrendszere másodrendű állampolgárnak, egyrészt megbízhatatlannak, másrészt éretlennek tekinti.
A helyzet felülvizsgálatára azonban a nemzetközi közvélemény beidegzettségein kellene változtatni. Ennek kezdete az lehetne, hogy mi magunk is megpróbálnánk az – egyéb vonatkozásokban már felfüggesztett, de a kisebbségi kérdésben továbbra is érvényben tartott – területiségtől a többes kötődések, az összetett identitások teljes körű fel- és elismerése irányában elmozdulni.
Tény, hogy mi, erdélyi magyarok ugyanúgy rendelkezünk bizonyos mérvű román identitással, mint ahogyan a románok is bizonyos mérvű magyarral (még ha ez gyakran a puszta elutasítás szintjén reked is meg). Az együttélés lehetetlenné teszi, hogy függetlenedjünk egymástól. A megoldás csakis az lehet, hogy mindkét fél vállalja azt, amivel identitását a másikhoz fűződő kapcsolatai gazdagítják.
Szegényíteni egészen bizonyosan egyiket sem szegényítik. Illetve csak akkor, ha a másik identitást az érintett fél nem önként vállalja, hanem mikor az egyik, mikor a másik állam a sajátja helyett próbálja ráerőszakolni.
A kettős kötődések legitimitásának, sőt üdvös voltának elismerése egy csapásra orvosolhatná azokat a problémákat, amelyek manapság nem csak nálunk, de a Közel-Keleten és a világ más tájain is robbanásveszélyes helyzeteket teremtenek.
Norbert Elias a francia és angolszász „civilizáció”- és a német „kultúra”-fogalom elemzése során bizonyította, hogy az egyik a terjeszkedő, a másik a visszaszorulás ellen védekező nemzetek fogalmi eszköze az önmagukhoz és a külvilághoz fűződő viszony elméleti leírására. Németország a középkor vége óta folyamatosan teret veszít, akárcsak Magyarország. Anglia és Franciaország, majd az Amerikai Egyesült Államok viszont a 20. század közepéig folyamatosan terjeszkedik. Ekkor kezdődik el a gyarmatbirodalmak szétesése. Franciaország is elindul a hanyatlás útján, nagyhatalmi státusát ma már Anglia is pusztán az Egyesült Államokhoz fűződő sajátos viszonyának köszönheti.
S a hanyatlás szele mintha magát az Egyesült Államokat is elérte volna. Ha Elias gondolatmenete helyes, ennek a folyamatnak előbb-utóbb a kultúrához és a civilizációhoz, illetve az állampolgári és a kulturális nemzet rájuk alapozott fogalmaihoz való viszonyt is érintenie kell. A befogadó gyanánt aposztrofált állampolgári nemzet az „idegen” kulturális közösségekhez tartozó egyének asszimilálásának eszköze, az elzárkózás fogalmával bélyegzett kulturális nemzet fogalma az asszimiláció elleni védekezésé.
E kettő azonban – a politikában máig érvényes hiedelmekkel ellentétben – nem kizárja, hanem kiegészíti egymást. Ésszerű keretek közé szoríthatja az asszimilációt, s megteremtheti a feszültségmentes együttélés feltételeit a beolvadásnak kölcsönösen ellenszegülő közösségek között.
Azt a tényt, hogy a két nemzetfogalom ugyanannak az éremnek az eltérő oldalai, ma már a nyugati politikatudomány számos képviselője vallja (hogy csak két nevet említsek: Antony D. Smith és Will Kymlicka). Tekintsem jellemzőnek, hogy magyarra egyikük munkáit sem fordították le...?
A magyar kérdést valóban újszerűen kellene megközelíteni. Ehhez azonban elengedhetetlen a nyugati eredmények ismerete és a rájuk alapozott átgondolt érvelés. Nyugati partnereinkben azt kell tudatosítanunk, hogy a mi gondjaink az ő gondjaik is. Vagy ha még nem azok, előbb-utóbb bizonyosan azokká válhatnak.
Bíró Béla
Új Magyar Szó (Bukarest)

Németh Zsolt: a magyar és lengyel EU-elnökség lendületet adhat a közép-európai együttműködésnek
Az Európai Unión belüli "közép-európai elnökségi staféta" - vagyis a jövő évi magyar és lengyel elnökség - nagy lendületet adhat a közép-európai új típusú együttműködés megteremtésének, segíthet a magyar és román közös érdekek érvényesítésében - mondta Német Zsolt az MTI-nek csütörtöki konstancai megbeszélései után.
A külügyi államtitkár a Fekete-tengeri kikötővárosban Teodor Baconski külügyminiszterrel és Bogdan Mazuru külügyi államtitkárral is tárgyalt. Az MTI-nek elmondta: a baráti légkörű megbeszélések középpontjában egy új Közép-Európa felépítése állt. Az erre irányuló magyar szándékot látványosan demonstrálta a magyar miniszterelnök első, Lengyelországban tett külföldi útja is, s egy magyar-román-lengyel együttműködés jól szolgálhatja ezt az új közép-európai építkezést - tette hozzá.
Németh Zsolt elmondta: a magyar és a román fél négy fő területen azonosította a közös érdekeket.
Az első terület az energiabiztonságra, ezen belül pedig az energiaellátás diverzifikációjára vonatkozik. A magyar és a román partner egyaránt hangsúlyozta elkötelezettségét a Déli Folyosó vezetékrendszerének kiépítése mellett. A második területet az Európai Unió közösségi politikáinak a fenntartása jelenti, mindkét ország érdekelt a közös mezőgazdasági és kohéziós politika fenntartásában, különös tekintettel arra, hogy a magyar elnökség idején kezdődik a 2014-2020-as költségvetési időszak vitája.
A közös érdekek harmadik területét a külpolitikai kérdések képezik. Így mindkét ország vallja, hogy a NATO jelenti országaink és térségünk számára a biztonsági garanciát, s az amerikai jelenlét nélkülözhetetlen a külső biztonság szavatolása szempontjából. Ugyancsak fontos a "keleti partnerség", így az Ukrajnához, Moldovához és a kaukázusi országokhoz fűződő viszony.
Németh Zsolt és vendéglátói egyetértettek abban, hogy a kisebbségi politika Ukrajnában az elmúlt időszakban a magyar-román együttműködés egyik kiemelkedő területe volt. Ukrajnában az elmúlt években durva támadásoknak voltak kitéve az ukrajnai magyarok és románok - emlékeztetett az államtitkár, hozzáfűzve, hogy emiatt Magyarország és Románia közös kisebbségpolitikai fellépésre kényszerült.
Mindkét ország számára fontos a Nyugat-Balkán bekapcsolása az európai integráció folyamatába, ebben kiemelkedő szerepet tölthet be egy jól működő magyar-román-szerb háromoldalú együttműködés - állapították meg a tárgyalók. A magyar és román közös érdekek negyedik területét a Duna-stratégia megvalósítása jelenti - mondta Németh Zsolt.
Nagy jelentőséget tulajdonított annak, hogy Magyarország 2011 első felében, Lengyelország pedig a második félévben tölti be az EU elnöki tisztségét, vagyis egyfajta közép-európai elnökségi "staféta" várható. Ez a "közép-európai elnökségi év" nagy lendületet adhat a szerves közép-európai együttműködés megvalósításában - mondta az államtitkár.
"Feltűnő volt számomra, hogy az állampolgársági kérdésben, illetve a Trianon-törvény kérdésében továbbra is az a visszafogottság jellemzi a román politikát, ami az elmúlt hetekben volt jellemző" - mondta, hozzáfűzve: Magyarországnak szomszédai közül csupán Szlovákia okozott fejtörést ebben az ügyben. "Bízunk abban, hogy Szlovákia a választásokat követően felül fogja vizsgálni az elmúlt években folytatott magyarellenes politikáját" - mondta a magyar tisztségviselő.
Németh Zsolt üdvözölte a Romániában zajló decentralizációs folyamatot. Szerinte ennek egyik fontos eleme, hogy az országban a jövőben természetes határaik között alakulnak-e meg a fejlesztési régiók, avagy megmarad az eddigi mesterséges regionális felosztás. Leszögezte: Magyarország a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) erre vonatkozó javaslatát támogatja.
Az RMDSZ álláspontjának lényege, hogy a három székelyföldi megye közös régióba tartozzék.
Németh Zsolt elmondta: a két külügyminiszter még ebben a hónapban találkozik Bukarestben.
Garzó Ferenc
MTI

Az igaz könyvet, bűntelenül…
Az, hogy a huszadik század kommunista diktatúrája rengeteg ember életét részlegesen avagy teljesen tönkretette, közismert. Hogy koholt vádak alapján, koncepciós perek következményeként sokuk jutott börtönbe, ítéltetett vagyonelkobzásra, szintén. Közülük sokaknak volt lelkiereje nemcsak túlélni a vészt, hanem megírni, majd meg is jelentetni emlékirataikat, hogy azokból mások, későbbi generációk okulhassanak, írásaikból a történészek kutathassanak. Ilyen kötetet mutattak be a Bolyai téri unitárius templomban – Kisadorjáni Szilágyi Domokos Bűntelenül büntetve című kötetének bemutatójára telt házas közönség volt kíváncsi kedd délután.
A közönség tagjai között öt kötetet sorsoltak ki, a résztvevőket házigazdaként Nagy László püspökhelyetes fogadta, majd Sebestyén Sielmann Mihály olvasta fel Többismeretes egyenlet című méltatását. – Alkalmas pillanat ez az emlékezésre. Egy igaz ember élettörténete, akire rápillant az önkényuralom, a diktatúra. Emlékirataiból a lélektani hadviselés szabályos leírása bontakozik ki a sötét szemüvegtől a magánzárkáig és a vallatásokig. Miként keletkezik a haragból a bosszú, az ölni kész képzelet és a lelki gyarlóság? Miféle jogosítványai vannak a hatalomnak egy diktatúrában arra, hogy emberek életével játsszon? A szerző mégsem csalódott az emberiség egészében. A Szilágyi-ügy a politikai koholmányok sorát gazdagítja, a könyv hiteles látlelete annak, hogy miként válik a megbocsátás politikai szörnyűséggé, a hazugság megélhetési formává a hatalomban lévők számára. A város, a múlt kedélyessége eltűnik, az igazság idő előtti kimondása szigorúan tilos. A börtönévek kívül esnek az emberiesség kategóriáján. Éveken keresztül a szadizmus nagy fesztiválja zajlott, a gyűlölködés rutinja erősebb, mint bármi más. A kötetet tiszta szívvel, a legjobb szándékkal ajánlom.
Nagy Miklós Kund hozzátette: – Szép könyv, amit vaskossága ellenére is együltében el lehet olvasni. Kisadorjáni Szilágyi Domokos ezelőtt negyvenvalahány évvel innen pár méterre egy tárgyaláson szemben ült a riadt közönséggel, és bűntelenül meg kellett tapasztalnia az elnyomó gépezet minden rossz oldalát. Több mint egy évig raboskodott magánzárkában, amikor kiengedték, csak suttogva beszélt. De a börtönben is talált becsületes, jó embereket. Róluk is ír. És mindenkit óva int a bosszúállástól. Az élet furcsaságai közé tartozik, hogy vallatója, az a szekustiszt, aki a legtöbbet ártott neki, a szerzőé mellett kapott sírhelyet Iliescutól...
A könyvbemutató beszélgetéssel ért véget, amelynek során Kisadorjáni Szilágyi Domokos megcsillantotta a maga nagyszerű humorát és elmondta: arra a legbüszkébb, hogy egyedül ült a vádlottak padján. Hogy nem tudták rábírni arra, hogy mást is bemártson. – Mindannyian tudjuk, hogy a szeku meghamisította a vallatási jegyzőkönyveket, így azok nem szolgálhatnak hiteles forrásként a történészek számára. Ennek a könyvnek minden szava igaz. Szeretném, ha ezzel a tudattal olvasnák. És ez a közönség a könyvvel kapcsolatos legnagyobb elégtételem..
Nagy Botond
Népújság (Marosvásárhely)

VIII. Csűrszínházi Napok
Gazdagabb program, mint eddig bármikor
Nyolc év telt el azóta, hogy Szélyes Ferenc színművész a fejébe vette: nyári színházi napokat szervez Mikházán. Nyolc éve csak egy kósza ötlet volt, ma már befejezetten, fedett nézőtérrel, teljes pompájában várja az elkészült Csűrszínház a látogatókat, olyan gazdag programmal, hogy az előadások, kiegészítő rendezvények, tárlatnyitók, könyvbemutatók sora szinte a plakátra sem fért fel. További játékterekkel bővült a fesztivál, amelyre idén is június 25- 27-e között kerül sor. A Csűrszínházi Napokról Kiss Éva Evelyn irodalmi titkár és Kárp György ügyvezető igazgató jelenlétében tartott sajtótájékoztatót Szélyes Ferenc, a Csűrszínház Társaság elnöke szerdán, a színház előcsarnokában.
– Nagy várakozás előzi meg az idei Csűrszínházi Napokat, sokan külföldről, a tengerentúlról is érdeklődtek. Mindig eldöntöm, hogy összébb vonom a műsort, erre az idén is akkora volt a jelentkezés, hogy a műsor a plakátra is alig fért fel. Rengeteg érdeklődő, sajtóorgánum jelezte részvételét, a Duna TV három napig lesz a fesztivál vendége. A helybéliek már fényesítik a falut, takarítják a portákat. A programot úgy állítottuk össze, hogy mindenki megtalálja a neki tetszőt. A Bojtorján-koncerten minden korosztály részt vesz, a kicsiknek, fiataloknak három mesejátékot adunk elő: a Tompa Miklós Társulat a Pinokkiót, az Ariel Színház a Piroska és a farkast, a magyarországi Forrás Színház a Ludas Matyit.
A fesztivál további helyszínekkel bővült: Puskás Győző Isten kezében című versműsorát a temető több száz éves, restaurált kápolnájában adja elő, Csíki Dénes kanonok pedig a rendelkezésünkre bocsátotta az úgynevezett kántorházat, amelyben kiállításokat szervezünk. A Csűrszínház is elkészült, a vásárhelyi társulat Caligula helytartója című drámáját pedig a nézőtér előtti sátorban viszi színre. A produkciót a Duna TV rögzíti, és egy későbbi időpontban közvetíteni is fogja. Újabb helyszín a mikházi Reneszánsz panzió, amelynek udvarán a Forrás Színház játssza a Szamártestamentum című középkori komédiáját. Fellép a Maros Művészegyüttes a Kőműves Kelemen című rockballadával, a Forrás Színház három előadással is jelentkezik szombaton Vármezőn, a Vándor fogadó udvarán.
Jelenleg az udvar rendbetétele folyik, a vizet a tavasszal vezettük be. Parkosítási felhívásunk továbbra is érvényes, fákat, díszcserjéket kaptunk már ajándékba, sikerült fákkal beültetni és gyepesíteni a színház mögötti részt, ahova kempingtábort húznánk fel. De erről egyelőre álmodni sem merek. Habár annak idején a Napokról is alig mertem álmodni és immár nyolc éve szervezzük a fesztivált. A polgármesteri hivatal hozzáállása pozitív irányba változott, pénzük azonban továbbra sincs. Az anyagiakat nagyon nehezen sikerült összeszedni, a támogatók száma csökkent, ugyanakkor magyarországi segítséget is kaptunk: az Előadóművészi Jogvédő Iroda támogatott. De segített – többek között – a Maros Megyei Tanács, Lokodi Edit elnök asszony, a VimPharma, a Rotary Téka Club, a Communitas és a Bernády Alapítvány.
A program – főleg szombaton – nagyon zsúfolt. Színházi előadások, képzőművészeti kiállítások, könyvbemutatók sorozata követi egymást, lesz Duna TV- közönségtalálkozó és táncház, a büfé hajnaltól hajnalig nyitva áll, és nem maradhat el a hagyományosan éjszakai, tábortűz melletti énekóra sem.
Újságírói kérdésre válaszolva a főszervező elmondta, hogy a Napok között is van élet a Csűrszínházban, színházi és táncegyüttesi előadások követik egymást az önkormányzat szervezésében, és "titkos tervét" is elárulta: Kallós Zoltántól, a nemrég megnyílt válaszúti néprajzi múzeum névadójától ígéretet kapott arra, hogy az ott elraktározott tárgyakat jövőre Mikházára szállíthatja és kiállíthatja: – Jövőre az anyag egy részét áthozzák, ami köré immár egyhetes Csűrszínházi Napokat szervezünk, népi motívumokra épülő, néprajzi jelleggel. Ugyanakkor egy helyi néprajzi, állandó jellegű tárlatot is be szeretnénk rendezni a kántorházban, amelynek keretében a Nyárád völgyének népművészeti kincseit mutatjuk be a közönségnek.
n.b.
Népújság (Marosvásárhely)

Zűrzavar az intézmények élén
Továbbra sem tisztázódott a dekoncentrált intézmények vezetőinek helyzete. Bár a két kormánypárt, az RMDSZ és a Demokrata-Liberális Párt (PDL) az év elején valamennyi erdélyi megyében megállapodott abban, hogy melyik politikai alakulat képviselői kerülnek a kormánynak alárendelt megyei intézmények élére, kinevezésük csak részben történt meg.
A folyamatot az gátolja, hogy számos, még a Tăriceanu-kormány által kinevezett, majd az előző Boc-kabinet által leváltott igazgató bíróságon támadta meg a döntést, és az igazságszolgáltatás visszahelyezte őket tisztségükbe.
Tamás Sándor Kovászna megyei tanácselnök lapunknak elmondta, arra törekednek, hogy minél több intézmény élére nevezzék ki az RMDSZ által jelölt szakembert. Háromszéken ugyanis a kormánypártok osztozkodása után csupán néhány jelölt kapott hivatalos kinevezést. Például a környezetvédelmi őrség élére egy év után visszakerült a régi magyar igazgató, miután a szociáldemokraták és a PDL alkotta nagykoalíció által kinevezett politikus már januárban lemondott.
A megyei egészségbiztosítási pénztár vezetői tisztségére kiírták a versenyvizsgát, amelyet az RMDSZ jelöltje fellebbezés után nyert meg. A vízügyi hatóságnál nyugdíjba vonult az igazgató, így kapott szabad utat a magyar jelölt. A tanfelügyelőségen is visszakapta korábbi tisztségét Keresztély Irma.
Maros megyében az RMDSZ igazgatójelöltjei közül eddig egyetlen személy foglalhatta el a tisztséget. Morent Ilona, a megyei nyugdíjpénztár igazgatója azonban a PDL–PSD-koalíció idején is vezetői tisztséget töltött be.
Akkor Dorin Florea vásárhelyi polgármester, megyei PDL-elnök eleget téve a nyugdíjasok kérésének, a pártjának leosztott helyet átengedte a nagy tapasztalattal és empátiával rendelkező Morent Ilonának. Nem sikerült megszereznie azonban a beígért igazgatói tisztséget Dénes Irénkének a közpénzügyi hivatal élén. Az intézményvezetői székben jelenleg a korábbi igazgatóhelyettes, Alexandru Iclănzan ül, aki a PSD-s Andrei Moscviciovot váltotta, utóbbi azonban menesztése miatt az igazságszolgáltatáshoz fordult.
Bíróság kontra politikum
Azért nem neveztek ki valamennyi magyar igazgatójelöltet, mert az alkotmánybíróság az év elején alkotmányellenesnek nyilvánította és érvénytelenítette azt a kormányhatározatot, amellyel az előző Boc-kormány lecserélte elődje, az RMDSZ és Nemzeti Liberális Párt (PNL) alkotta Tăriceanu-kabinet által kinevezett igazgatókat. Tamás Sándor elmondta, bár több intézményben az alkotmánybírósági döntés alapján ideiglenesen visszahelyezték a tavaly menesztett igazgatót, ki kell írni a versenyvizsgát a tisztségek végleges betöltésére.
Egyébként több, a Tăriceanu-kormány idején kinevezett igazgató beperelte a kormányt leváltása miatt, és a bíróság jogerős ítéletében a javukra döntött. Az igazságszolgáltatás határozata nyomán számos megyében teljes káosz alakult ki a közintézmények élén, Máramaros megyében például nemrég három alprefektus volt a két tisztségre, míg Kolozs megyében egyenesen négy személy vallotta magáénak a kormánymegbízott-helyettesi széket, ami nemcsak az intézmény megítélésére, hanem annak költségvetésére is negatívan hatott. Mivel a kormány továbbra is politikai alapon nevezi ki a neki alárendelt intézmények vezetőit, Brassó megyében alig több mint egy év leforgása alatt négy prefektus és hat alprefektus váltotta egymást.
Kovászna megyében bírósági ítélet alapján eddig csak az adóügyi hivatal, illetve a pénzügyőrség egykori vezetőjét helyezték vissza tisztségébe, tájékoztatott korábban György Ervin prefektus. Elmondta, semmilyen utasítást nem kapott a kormánytól arra vonatkozóan, hogy mi lesz a sorsa az időközben kinevezett igazgatóknak. György Ervin – aki szintén az RMDSZ kormányra kerülésével kaphatta vissza székét – egyébként már korábban felhívta a figyelmet a közintézmények élén uralkodó jogilag tisztázatlan helyzetre.
Megoldás: a decentralizáció
Tamás Sándor a Krónikának elmondta, továbbra is ragaszkodnak ahhoz, hogy megvalósuljon az etnikai arányosság elve, de egyszerre csak egy problémát lehet megoldani. Jelenleg az a prioritás, hogy az RMDSZ által javasolt szakemberek részt vehessenek a versenyvizsgán. A tanácselnök szerint a térség lakossági összetételét csak úgy lehet az intézmények élén is érvényesíteni, ha megvalósul a régóta beígért decentralizáció. A mezőgazdasági igazgatóság már átkerült a megyei önkormányzathoz, következik az árkosi művelődési központ, s az ifjúsági igazgatóság, mondta az elöljáró.
Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök a decentralizáció mellett a PDL-vel kötött megyei szintű egyezmény révén látja biztosítottnak a magyar igazgatók jövőjét. Valójában a Hargita megyei románsággal kötöttek paktumot, amelyben vállalták, hogy az RMDSZ kevesebb igazgatói tisztséget kap, ha a jövőben is biztosítják az etnikai arányosság elvét, fejtette ki a Krónikának az elöljáró. A valódi megoldás azonban szerinte is a decentralizáció, hisz a sok bukaresti hivatalnok csak a bürokráciát és az adminisztrációs költségeket növeli, mutatott rá. „Sokkal hatékonyabban működhetnének az intézmények, ha a lakosság által megválasztott megyei önkormányzatnak és elnökének lennének alárendelve, és nem egy fővárosi vezetőnek, akinek naponta jelentéseket kell írni, holott soha nem járt a térségben” – összegzett Borboly
Krónika (Kolozsvár)

Új Közép-Európát építene Magyarország
A következő hetekben-hónapokban kézzelfoghatóvá fog válni az a nemzeti fordulat, amelyet az új magyar kormány fontosnak tart a nemzetpolitikában, és amelyet megelőlegezett a kettős állampolgárságról, valamint a nemzeti együvé tartozásról szóló törvény – jelentette ki a Krónikának tegnap Németh Zsolt, miután Bukarestben megbeszélést folytatott Markó Béla RMDSZ-elnökkel, kormányfőhelyettessel.
A magyar Külügyminisztérium parlamenti államtitkára a Duna-stratégiában részt vevő 14 ország külügyminiszterének konstancai találkozóján vesz részt, és ebből az alkalomból ellátogatott a román fővárosba is. A fideszes politikus elmondta: a második Orbán-kormány új közép-európai koncepciót terjeszt elő, amelynek lényege a térség országai közötti együttműködés elmélyítése és intenzívebbé tétele, új Közép-Európa fölépítése.
„Ennek a kooperációnak nem célja, hogy negatív szándékkal lépjen fel akár kelet, akár nyugat irányában, hanem az az értelme, hogy kiaknázza a közép-európai országok együttműködésében rejlő, az itt élő polgárok jövője szempontjából szerteágazó lehetőségeket” – húzta alá Németh Zsolt, aki szerint a Duna-stratégia megalkotásának kérdése jelentős makrorégiós fejlesztési lehetőségeket hordoz. Hozzátette: Lengyelország mellett Magyarország különös jelentőséget tulajdonít Romániának, hiszen ezzel a két, magát középhatalomnak tartó országgal való együttműködésnek döntő jelentősége van a közép-európai építkezés szempontjából.
„Üdvözöljük, hogy Bukarest is stratégiai partnerség megteremtésében gondolkodik, készen állunk tartalommal megtölteni ezt a partnerséget” – szögezte le az államtitkár. Németh Zsolt elmondta, Budapest kész arra, hogy román diplomatákat fogadjon a 2011-es magyar EU-elnökség idején az államigazgatásban, és szeretne olyan román célokat képviselni, mint az országnak a schengeni övezethez való csatlakozása. A politikus kérdésünkre közölte: Budapest a differenciáltság elvére épülő kiegyensúlyozottságra törekszik a magyar szomszédság- és nemzetpolitikában.
E tekintetben különösen örvendetesnek nevezte, hogy szomszédai egy kivétellel megértéssel fogadták az állampolgársági, valamint a Trianon-törvényt, ugyanakkor sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy ez a két jogszabály Szlovákia részéről hisztérikus reakciókat váltott ki. „Pozsony viszonyulása nem változtat azon, hogy a szomszédaink differenciáltan és alapvetően pozitívan viszonyulnak a magyar nemzetpolitikai célkitűzésekhez. Románia vonatkozásában azért is jók a stratégiai partnerség előfeltételei, mert a két, budapesti és bukaresti vezető kormánypárt ugyanazon európai pártcsaládhoz tartozik, az itt élő magyar közösséget érintő román magatartás ígéretes, a jelenleg zajló decentralizációs folyamatot messzemenően üdvözöljük, derűlátóak vagyunk az oktatási törvény elfogadása tekintetében is, és bízunk abban, hogy a központosítás leépítése folytatódni fog a székely fejlesztési régió kialakításával” – nyilatkozta a Krónikának Németh Zsolt, aláhúzva: az új budapesti kormány a kétoldalú kapcsolatok terén – mint általában a nemzetpolitikában – hangsúlyosan kezeli a regionalizáció kérdését.
Lapunk kérdésére a külügyminisztérium államtitkára elmondta, az Orbán-kormány nyitott a román–magyar együttes kormányülések folytatására, és reális célkitűzésnek tartja, hogy a következő tanácskozást ősszel megrendezzék. „Bízunk abban, hogy sikerül még inkább tartalommal megtölteni ezeket az együttes kormányüléseket” – jelentette ki a politikus. Németh Zsolt különben megköszönte, hogy a román kormány félmillió homokzsákkal és 50 millió forint gyorssegéllyel segítette a magyarországi árvízkárosultakat.
Rostás Szabolcs
Krónika (Kolozsvár)

Tanulmányok a nemzeti kisebbségek helyzetéről
Jakab Albert Zsolt és Peti Lehel Folyamatok és léthelyzetek – kisebbségek Romániában című tanulmánykötetét, valamint a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet (ISPMN) 2009-ben megjelent kiadványait mutatták be kedden délután a szatmárnémeti RMDSZ székházában, a Szent István Kör és a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet (ISPMN) szervezésében.
A kolozsvári intézmény és a Szatmár Megyei Múzeum együttműködésének köszönhetően a szatmáriak már két éve első kézből értesülhetnek a romániai kisebbségekről megjelent munkákról. A Folyamatok és léthelyzetek kötet tizennyolc tanulmányt tartalmaz, ugyanis tizennyolc nemzeti kisebbséget tartanak számon az országban.
Azonban ebből a kötetből kimaradtak a romániai magyarok, mivel róluk átfogóbb és szélesebb körű tanulmányok készülnek – tudtuk meg a szerkesztőktől. Ennek ellenére a kiadvány a magyar kisebbség számára is fontos, mivel megmutatja, hogy más etnikumok körében miképp szerveződik az identitás. Amint Peti Lehel, az egyik szerkesztő kifejtette, a magyarság önmegismerése számára azért fontos, mert saját közösségünk sajátosságaira döbbent rá.
Más kisebbség másképp viselkedik, mint mi, más identitáshelyzetekben él: például a nyelvhasználat, amely a magyarság számára kiemelt helyen szerepel, másoknál nem esik egybe az etnikai identitással – magyarázta. Jakab Attila Zsolt szerint ezek olyan kiadványok, amelyek egyszerre szólnak a szakmának és a nagyközönségnek. Igyekeznek a döntéshozó szervekhez, politikusokhoz eljuttatni őket, közvetett problémamegoldási javaslatokat közvetítve a véleményformáló intézmények felé.
Egyik alapvető projektjük a magyar nyelvhasználatra fókuszál a közigazgatásban, hogy mi tartja vissza a polgárokat attól, hogy magyar nyelvű kéréseket adjanak le a hivatalokban. Ennek kapcsán egy digitális adathordozót is megjelentettek, amely a közigazgatási formanyomtatványok fordítását tartalmazza. Ugyanakkor szeretnének kitűzőket osztogatni, amellyel például a bolti eladók jelezhetik, hogy magyarul is tudnak. Az intézet a 2011-es népszámlálásra is tett egy lényeges javaslatot, miszerint a kérdőíven nemcsak az etnikai hovatartozás jelenjen meg, hanem a személy jelentse ki, hogy melyik kultúrához kötődik, mert a kettő nem minden esetben egyezik meg.
Ebből kiderülhetne, hogy milyen irányba mozognak ezek az identitások. Ahogy a szatmári sváboknak is egy része közelebb áll a magyar kultúrához. A szervezők a találkozó végén meghívást intéztek a két előadóhoz, hogy az augusztusban megtartandó Partiumi Magyar Napokon szélesebb közönség előtt is mutassák be az intézet munkáját.
Gozner Gertrud
Krónika (Kolozsvár)

Kerékpárutat is építene román és magyar kormány közösen
Tizenhárom nagyszabású projekt kivitelezését tervezi a Magyarország–Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében a román és a magyar kormány.
Az együttműködés révén többek közt egy 40 kilométeres kerékpárút kiépítését tervezik a Szamos mentén, ugyanakkor korszerűsítenének egy szegedi klinikát és egy temesvári kórházat – jelentette be közleményben a bukaresti Turisztikai és Vidékfejlesztési Minisztérium.
Az együttműködés második kiírásának keretében előkészített projektek összértéke 24,6 millió euró, melyre a vidékfejlesztési uniós programok keretében próbálnak támogatást szerezni. A Magyarország–Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program átfogó célja: közelebb hozni egymáshoz a határ menti térségben élő embereket, közösségeket és gazdasági szereplőket az együttműködésbe bevont térség közös fejlesztésének elősegítése érdekében, a határ menti térség alapvető erősségeire építve. A célok közt szerepel a határátkelők, valamint a határ menti térség különféle közlekedési infrastruktúráinak fizikai fejlesztése, illetve olyan létesítmények felépítése vagy fejlesztése, amelyek célja a vízbázis és -rendszer közös védelme és a közös árvíz-elhárítási tevékenység.
Az egyik legköltségesebb projekt keretében korszerű kerékpárutat alakítanának ki Szatmárnémeti és Fehérgyarmat között. A Turisztikai és Vidékfejlesztési Minisztérium bízik abban, hogy a projekt az idegenforgalom fellendítése mellett a térségben működő cégek, intézmények, valamint a helyi közösségek konkrét, mindennapi együttműködését is elősegíti majd. Ugyancsak a program keretében korszerűsítenék a Szegedi Tudományegyetem keretében működő onkoterápiás klinikát, valamint a temesvári sürgősségi kórházat, így a két intézményben kezelt több mint 7000 beteg korszerű, magas színvonalú ellátáshoz juthat.
Krónika (Kolozsvár)

Kaffka Margitra emlékeztek
Ma 15 órakor a nagykárolyi mesterrészi temetőben kezdődött a Nagykárolyi Kaffka Margit Művelődési Társaság által szervezett Kaffka Margit megemlékezés
A helyszínen az egybegyűltek az úttörő írónő édesapjának, Kaffka Gyulának a sírjánál kezdték meg a koszorúzási ünnepséget, amely 15.45 órakor a Kaffka Margit szülőházán elhelyezett emléktábla körül folytatódott, majd a városközponti zöldövezetben felállított Kaffka Margit-szobor előtt ért véget. A három helyszínen a szervezők mellett a Tiszaújvárosi Kaffka Margit Pedagógus Klub, a Nagykárolyi Polgármesteri Hivatal, a MIK nagykárolyi szervezete és a nagykárolyi Kiwanis Klub helyezték el koszorúikat. Továbbá szavalatok hangzottak el Ninács Barbara, 10. osztályos diák és a tiszaújvárosi Sallai Tiborné előadásaiban.
A megemlékezés a Szent László Közösségi Házban folytatódott egy ünnepi műsorral, amelynek keretében a rendezvény zárásaként a Kalazanczi Szent József Római Katolikus Szeminárium diákjai, valamint a tiszaújvárosi Kaffka Margit Nyugdíjas Klub is bemutatott egy-egy rövid előadást. Az ünnepi műsorokat megelőzően az intézmény kiállítótermében egy grafikai kiállítás megnyitójára került sor. A tárlatban a Nagykárolyból elszármazott, jelenleg Budapesten élő és alkotó Bihari Beatrix Renáta grafikus alkotásait tekinthették meg az egybegyűltek. Az eseményt a nagykárolyi Collegium régizene együttes reneszánsz muzsikája színesítette.
erdon.ro

Tőkés Lászlót jelölték az EU alelnöki tisztségébe
Tőkés Lászlót jelöli az európai néppárti frakció az Európai Parlament (EP) alelnöki tisztségére - közölte tegnap Szájer József, a frakció alelnöke, a magyar néppárti EP-delegáció vezetője. Mint arról beszámolt, az erről tartott frakcióülésen a fideszes EP-képviselőcsoport javaslatára közfelkiáltással támogatták Tőkés László jelölését.
Az EP egyik alelnöki posztja Schmitt Pálnak, a Magyar Országgyűlés elnökévé történt megválasztása nyomán üresedett meg. Schmitt utódjául a fideszesek Tőkés Lászlót, az RMDSZ EP-képviselőjét javasolták, és a jelölést a román néppárti delegáció is támogatta.
„Tőkés László személyében megtestesíti mindazokat az értékeket, amelyeken a zsidó-keresztény gyökerű, civilizációs vívmányaira büszke, polgárainak szabadságjogait védelmező Európa nyugszik” - hangsúlyozta nyilatkozatában Szájer József. Emlékeztetett arra, hogy életpályája során a volt erdélyi református püspök “a szabadságjogok érvényesítésének következetes és rendíthetetlen képviselőjeként elévülhetetlen érdemeket szerzett a román kommunista diktatúra megdöntésében, egy szabad Románia és Európa felépítésében”.
Winkler Gyula és Sógor Csaba RMDSZ-es európai parlamenti képviselők üdvözölték az Európai Néppárt frakciójának közfelkiáltással meghozott döntését. „Tőkés László, a Magyar Összefogás listájának első helyezettje, jelölése és leendő tisztsége olyan eszközt jelentenek, amelyek által nagyobb hatékonysággal jeleníthetőek meg sajátos kisebbségi törekvéseink és az Európai Unió nemzeti kisebbségi közösségeinek jogairól rendelkező keretszabályozás ügye. A jelölés nyomán a parlament egyik fontos tisztségét romániai magyar töltheti be, ami újabb esélyt, lehetőséget teremt a romániai magyarság közösségi érdekeinek európai képviseletére” – fogalmaz közleményében Winkler és Sógor.
„Megtiszteltetés számomra, hogy egy ilyen fontos tisztségre jelöltek. Azon fogok munkálkodni, hogy az európai értékek alapján kiszélesítsük és erősítsük a magyar-román együttműködést. Amennyiben megválasztanak, azon leszek, hogy a temesvári forradalom értékeit, szellemiségét képviseljem a jövőben is” – nyilatkozta Tőkés László a frakciószavazás után.
Új Magyar Szó (Bukarest)

Soros uniós elnökség a szórványmagyarokért
„Együtt kell maradni, mert különben baj lesz” – idézte Markó Béla RMDSZ-elnök szavait Csutak István, a szövetség szakpolitikusa egy Budapesten megrendezett fórumon. A fő téma az új magyar kormány programjának „néhány kérdése” volt, de alapvetően a jövő év január 1-jétől esedékes európai uniós soros magyar elnökségről és a Kárpát-medencében élő magyarság helyzetéről esett a legtöbb szó.
Markó Béla idézett szavai akkor hangzottak el, amikor az RMDSZ-elnök Felvidéken a Magyar Koalíció Pártjának kampányolt. Ezzel kapcsolatban Csutak István még egy epizódot felelevenített: amikor a magyarok egyidejűleg Romániában és Szlovákiában is kormánytényező voltak, a pozsonyi kormányfőhelyettes Bukarestbe látogatott, és ebből az sült ki, hogy a végig magyarul folyó megbeszéléseket a tárgyaló felek fordították le – a tolmácsoknak, akik hivatalból voltak jelen.
A Közép-Európai Club Pannonia (KEP) rendezvényén – amelyen jelen volt Szép Gyula, az RMDSZ ügyvezető alelnöke is – Szabó András nyugalmazott nagykövet felvázolta azokat a várakozásokat, amelyek a soros magyar elnökséget előzik meg. Jóllehet az irányító szerepet betöltő országra rendszerint olyan feladatok várnak, amelyek vagy az előző elnökségből (jelen esetben a belgából) öröklődnek át, vagy az új rendszerben együttműködő – az előző és a következő elnökséggel közösen alkotott – trió munkatervéből adódnak, így is nyílik elegendő mozgástér.
Elhangzott: nagy valószínűség szerint a jövő év első felében írják alá Horvátországgal a csatlakozási szerződést, ami azt mutatja, hogy a magyar külpolitika prioritásai elmozdulnak a Nyugat-Balkán irányába. Megkezdődhetnek a tárgyalások Szerbiával, ami Budapestnek nem egyszerűen a szomszédság okán érdeke, hanem azért is, mert Vajdaságban negyedmilliós magyarság él.
„Az Uniónak nincs ugyan kisebbségi kérdésekben egységes állásfoglalása – ismertette a nagykövet –, és ennek egyebek mellett az is az oka, hogy vannak saját nemzetiségi problémái, a soros magyar elnökség mégis megragadhatja a lehetőséget a térséget feszítő gondok enyhítésére.”
Erre a kijelentésre rímelt Csutak azon megállapítása, hogy amikor Románia EU-tagsága szóba került, az itteni magyarság számára nem volt kérdéses, hogy az ügy mellé kell állni. Mert az egységes állásfoglalás dacára a közösségben léteznek olyan mechanizmusok, amelyek garantálhatják a jogok kiteljesedését.
„A budapesti diplomácia is támogatta Bukarest felvételét, de – tette hozzá az RMDSZ szakpolitikusa – nem önzetlenül, hanem azért, hogy ezzel is segítse, támogassa a szórványban élő nemzettársait”. Mivel a KEP egyike a soros elnökséggel kapcsolatban a magyar külügyminisztériummal együttműködő civil szervezeteknek, felvetette, hogy javítani kell a brüsszeli adminisztrációban és diplomáciai karban dolgozók arányain: ha sikerül több romániai alkalmazottat elhelyezni, az azt jelenti, hogy több magyar is lesz közöttük.
Gyulay Zoltán, Budapest
Új Magyar Szó (Bukarest)

Szőcs Géza pályája és tervei - A meglepetésember
A legfontosabb parlamenti és kormányzati kultúrpolitikusi pozícióra is szépírót delegált a Fidesz-KDNP: az Országgyűlés kulturális bizottságát L. Simon László vezeti, és Szőcs Géza lesz a kulturális államtitkár. Külön érdekesség, hogy a magyar irodalmi hagyománytudatban periferikus neoavantgárd mindkettejüket megihlette (akárcsak az Országgyűlés egy másik íróját, Kukorelly Endrét). A jelek szerint a mozgalomnak összehasonlíthatatlanul jobbak a politikai, mint az irodalomtörténeti pozíciói.
Az új kormány tisztviselői közül alighanem Szőcs Géza életpályája a legfordulatosabb, az ő személyisége a legbonyolultabb, s kinevezése, noha voltak jelei, politikai értelemben a legmeglepőbb. És minden bizonnyal ő az, akinek alkatával a legkevésbé fér össze a közhivatalnoki státusz. Fontos politikai versek írója, bátor politikai ellenálló, mi több, gyakorló politikus is volt, ez utóbbi azonban nem Magyarországon, hanem Romániában, az RMDSZ alelnökeként és szenátoraként.
Kolozsvári évek
1953-ban született Marosvásárhelyen. "Egy ideig marosvásárhelyi nagyszüleim neveltek, olyan családban, ahol rengeteg természetjáró ember volt. Én meg valahogy belenőttem ebbe. Ilyen szempontból nem számítok urbánusnak" - meséli egy interjújában. Szocializációjának és egész későbbi életének azonban Kolozsvár a meghatározó színhelye. Gyermek- és kiskamaszkorát intenzív olvasással-tájékozódással múlatta, 15 éves korában már határozott véleménye volt a prágai tavasz eltiprásáról. A Heti Válaszban megjelent visszaemlékezése szerint az erdélyi magyar közhangulat messze nem állt egyértelműen Csehszlovákia mellett: haragudtak az "utódállamokra", különösen Csehszlovákiára a Benes-dekrétumok, a deportálások és a kitelepítések miatt. Azt, hogy Ceausescu Romániája kimaradt a katonai akcióból, a félelemmel magyarázták, és abban reménykedtek, hogy Hruscsov tankjai Romániába is ellátogatnak, és Dubcek után a román főtitkár következik. A kiskamasz bizarr és gyorsan múló reménykedése annyiban feltétlenül fontos, hogy megérteti a Szőcsöt és nemzedékét felnevelő szörnyű romániai évtizedek döntési szituációit. Kolozsvárott végezte el az egyetemet magyar-orosz szakon, tanulmányai közben diáklapot szerkesztett, majd az Igazság című Kolozs megyei pártlapnál helyezkedett el, a szombatonként megjelent Fellegvár című ifjúsági melléklet szerkesztőjeként. Tagja lett annak az értelmiségi baráti körnek, amelybe Balla Zsófia, Cselényi László (a Duna Tv jelenlegi elnöke), Tamás Gáspár Miklós, Orbán György zeneszerző is tartozott; többnyire Cselényiéknél találkoztak. A fiatal magyar bölcsész-értelmiségre nagy hatást gyakorolt Bretter György filozófus, az ő jelmondata, az "itt és mást" szellemében járt el lehetőségeihez képest Szőcs Géza is szerkesztőként. "Csak a (...) kultúra maradt meg utolsó bástyának, amely a hatvanas-hetvenes években egy utolsó - hatalmas és emlékezetes - túlizgatott tevékenységgel, jelentékeny teljesítmények egész sorával zárja le az erdélyi magyarság történeti egzisztenciáját" - írja Tamás Gáspár Miklós 1988-ban a Beszélő hasábjain. A fiatal Szőcs Géza szerkesztőként és kivált költőként e nagy teljesítmények egyikét nyújtotta. Gintli Tibor és Schein Gábor világirodalmi összefoglalója az erdélyi magyar költészet megújítójaként tárgyalja: "költészetéből (...) hiányoznak (...) a nemzeteszme romantikus közhelyeihez tartozó erkölcsi világszemlélet nyomai. Ez teszi lehetővé a fantasztikum és az abszurditás betörését." A Párizsi Magyar Műhelyben és a Vajdaság legendás lapjában, az Új Symposionban megjelenő széles intellektuális horizont, a kísérletező kedv rendkívüli hatással volt rá. Utóbbi egyébként közölte is Szőcsöt, ami 1983 elején ürügyet is szolgáltatott Sziveri János főszerkesztő és társai eltávolítására, az Új Symposion szerkesztőségének szétverésére; mint ahogyan egy országgal arrébb, a Ceausescu-diktatúrában előbb-utóbb Szőcs mellékletének, a Fellegvárnak is el kellett esnie. Sütő András 1979-ben Herder-díjban részesült, és a díjjal járó lehetőségként Szőcsöt jelölte ösztöndíjasnak, aki "beutazta a világot": Ausztriában, Svájcban és az Egyesült Államokban is megfordult, kapcsolatokat épített. A Fellegvár megfojtása után egy darabig az Igazságnál dolgozhatott a visszatért szerkesztő, aztán arra kényszerült, hogy tanári állást keressen. Ekkortájt döntött úgy, hogy csatlakozik az ötletgazda Ara-Kovács Attilához, és részt vett az Ellenpontok című szamizdat előállításában. A szerkesztők között volt Tóth Károly Antal és felesége, Tóth Ilona, az akkor 18 éves Keszthelyi András pedig a közreműködők között. Az Ellenpontok az egyetlen komolyabb magyar nyelvű erdélyi szamizdat kiadvány: 1981 decemberében indult, kilenc lapszámot ért meg, kisebbségi jogokkal, a magyar kisebbség brutális elnyomásával foglalkozott. A magyar demokratikus ellenzékkel Ara-Kovácson keresztül jó kapcsolatokat építettek ki, és Szőcsnek sok kapcsolata máig is fennmaradt abból az időből. Az Ellenpontok terjesztése a lebukás kockázata miatt igen nehéz volt, ezért csak kevesekhez juthatott el.
A laptól távol állt az izolacionizmus, foglalkozott a többi román nemzeti kisebbség problémáival is. Memorandumukat és a hozzá csatolt programjavaslatot, Tóth Károly Antal munkáját eljuttatták az 1982-ben Madridban rendezett Helsinki Utókonferencia résztvevőinek. "E vonatkozásban meggyőződésünk, hogy a programjavaslatunk, mely 'egyesek' számára a románok ellen irányulónak tűnhet, valójában a románság érdekeit is magában hordozza, hiszen a jogszerűség biztosítása az ő jogaikat is szükségképpen bővítené." Amennyiben elfelejtjük, milyen körülmények hívták életre a memorandumot, úgy találhatjuk, szövege billeg az univerzalista emberi jogi retorika és egyfajta szoft-nacionalizmus között. Szőcs végső soron az előbbi elképzelést választotta, a szamizdat Beszélőnek adott 1986-os nyilatkozata azzal a mondattal zárult, hogy "minden kisebbségnek, a románnak is pont azokat a jogokat szeretném, mint a magyar kisebbségnek".
Az Ellenpontok azonban nem csak a hatalom szemében lett vörös posztó, fellépett ellene a Szabad Európa Rádió román adása is. Viszont mellette foglalt állást az országot később elhagyni kényszerülő nagy tekintélyű román költő, Dorin Tudoran. Az Ellenpontok segített felhívni a külföldi közvélemény figyelmét a romániai kisebbségek, elsősorban a magyarság helyzetére, de a lap a nagy létszámú romániai cigányság helyzetéről is tájékoztatott. 1983 novemberében a Securitate (a román titkosrendőrség) rájött a szerkesztők kilétére, és letartóztatta őket. Szőcs, miután kijött, eltűnt egy időre, és amíg a Securitate kereste, Zalán Tibor verset írt hozzá (Táviratok Szőcs Géza ismeretlen címére), amit Magyarországon nem tudott publikálni, így az az Új Symposionban jelent meg. Ez lesz az utolsó cseppek egyike, a Szőcs melletti politikai kiállás után a rendszer lecsapott a Symposionra, Szőcsöt pedig ismét megtalálták. A tortúrák miatt embólia lépett fel szervezetében, kórházba került. Ezekben az években kritikus-művelődéstörténész édesapja tartotta el, mígnem kevéssel emigrációja előtt álláshoz jutott az Irodalomtörténeti Intézetben. 1986-ban hagyta el Romániát, Svájcba távozott, családja nem sokkal később követte.
Az Ellenpontok példásan bátor, nem pusztán egzisztenciájukat, de szabadságukat és fizikai létüket is kockára tevő munkatársainak a későbbi sorsa szinte példázatszerű. A Göteborgban élő, sértett Tóth Károly Antal, az Ellenpontok egykori motorja úgy érzi, Szőcs ki akarja sajátítani a kiadvány történetét. Néhány évvel ezelőtti levélváltásuk apropója, hogy Tóth antiszemita klisék egész sorát felvonultató cikket tett közzé a Nobel-díjjal kitüntetett Kertész Imréről, amit Szőcs visszautasított, és a múlttal való szembenézés szükségességét hangsúlyozta. Szőcs válaszlevele a Népszavában látott napvilágot, az újság Tóth viszontválaszát nem kívánta közölni, a Magyar Nemzet azonban teljes terjedelmében helyt adott a sértett denunciálásnak. Tóth írásai azóta is feltünedeznek, többnyire másodközlésként: a választási kampányban Bayer Zsolt ellenében állt ki a Jobbik mellett, és védelmébe vette a Raj Tamás halálát ünneplő kuruc.infót. Forrásaink szerint Tóth szerepe meghatározó volt a szamizdat kiadvány arculatának kialakításában, akkori erkölcsi integritása imponáló volt. Szőcs szereti színezni a saját szerepét, de e szerep ojektíve is igen fontos volt, mint ahogyan valódi és nagy volt a költő által vállalt kockázat is.
A bolyongás évei
Genfi tartózkodása idején Szőcs újságírásból élt, és segítette a magyar emigráció is. Sokat utazott, elsősorban az Egyesült Államokban, ahol egy alkalommal felkereste például Wass Albertet. Szőcs Géza ókonzervatív fantasztának, lényegében beszámíthatatlannak tartja Wasst, de nem elvetemültnek, íróként pedig hullámzó színvonalúnak; de első regényei némelyikét, főként A funtineli boszorkányt vállalható irodalmi teljesítménynek gondolja. Szintén az Egyesült Államokban ismerkedett meg Faludy Györggyel, akivel mély és szoros, Faludy haláláig tartó barátságot kötött. Hasonlóan rajongott a Faludynál is idősebb és hosszabb kort megért burgenlandi Takács Jenő zeneszerzőért. Mindhármójukban közös a világpolgári érzület, a klasszikus műveltségű, a humánkultúra egészét egységben látó reneszánsz ember iránti vonzalom, és a "száműzöttség" miatti rokonszenv egymás iránt. Budapestre azért tért vissza, hogy a Szabad Európa Rádió itteni irodavezetője legyen; svájci útlevelét ekkor visszaadta. Az 1989. decemberi forradalom után úgy döntött, repatriál Romániába, és kisebbségi politikusként dolgozik. Magas pártfunkciókat viselt az RMDSZ-ben, a bukaresti törvényhozás szenátora lett, ám konfliktusba került a pártbéli pragmatikus vonallal. 1993-ra marginalizálódott a párton belül, és a visszavonulás mellett döntött. Úgy érezte, hátba szúrták azok, akiket elvbarátainak hitt. Sokrétű és bonyolult sértettségei közül az "eremdéeszes" talán a legkomolyabb: ha az RMDSZ vezetését támadja, elveszíti minden humorérzékét. Elkötelezett autonomistaként Tőkés Lászlót támogatta, és úgy látta, hogy a magyar párt kormányzati részvétele öncél. Kudarca után többször megfogadta, hogy végleg szakít a politikával, mi több, még politikai publicisztikát is csak kivételes esetben ír. Mostani államtitkári megbízatását hivatalnoki munkának tekinti. Az RMDSZ lejárató kampányának tartja nehezen átlátható pénzügyeinek felszínre kerülését. A 90-es években könyv- és lapkiadással foglalkozott, a Nemzetközi Transsylvania Alapítvány elnökségi tagjaként ingatlant vásárolt a Bem rakparton a kisebbségi magyarság céljaira a Magyar Hitel Bank által adományozott összegből. Saját kiadói vállalkozása, az Erdélyi Híradó budapesti képviselete működik itt. Állítása szerint szabályosan, előzetesen rögzített szerződéses feltételekkel és rövid ideig bérelte csak az ingatlan egy részét az Erdélyi Híradó, az ügyről hírt adó Népszabadság birtokába viszont olyan adatok jutottak, amelyek szerint a kiadó hosszú éveken át használta az ingatlant.
Szőcs lapjaiban állami cégek nagy összegű hirdetéseket helyeztek el, amit a példányszám korántsem indokolt volna, és a korabeli sajtóhírek szerint a költő nem számolt el megnyugtatóan a Duna Tv erdélyi tudósítói hálózatának kiépítésére felvett pénzekkel sem. A sajtóhírek ezenkívül hasonló célokra szánt, az amerikai emigrációtól származó, Szőcs Géza kezén szintén átmenő, bizonytalan sorsú pénzösszegekről is tudnak. Forrásaink egy része Szőcsöt "adminisztratív analfabétának" tartja, úgy véli, pusztán ez volt csak az oka a nyomában járó pénzügyi káosznak, mások viszont "hajmeresztő pénzügyi machinációkról" beszélnek.
Vissza a közéletbe
A felhasznált összegek látható eredménye az Erdélyi Híradó legfontosabb sorozata, az Előretolt Helyőrség könyvszéria, aminek szerkesztője Szőcs kolozsvári jobbkeze, tanítványa és barátja, Orbán János Dénes. Annak idején ő maga is ebben a sorozatban indult, ahogyan például Lövétei Lázár László, Nagy Koppány Zsolt vagy Szálinger Balázs. Az imponáló névsor ellenére is fel szokták vetni, hogy Szőcs és Orbán János Dénes intézményhálózata (a könyvkiadó és az Erdélyi Magyar Írók Ligája) lényegében monopolizálja Kolozsvár magyar irodalmi életét. Szőcs a 2000-es években viszonylag ritkán szólalt meg, elsősorban különc és szellemes ötletekkel hívta fel magára a figyelmet alkalmi politikai publicisztikái mellett. Kétlaki életét él, gyakran megfordul Magyarországon, lassan ide helyeződik élete súlypontja, de mindvégig sűrűn visszajár Kolozsvárra. A 2002-es választások idején azt nyilatkozta, hogy nincsen szavazati joga, idén már arról tudósított, hogy román-magyar kettős állampolgár. A harmadik évezred első évében folyóiratot alapított A Dunánál címmel, ami egy ideig "a Duna Tv folyóirataként" üzemelt, aztán a tévé magára hagyta, és lassan elsorvadt. Szőcs ezért talán legközelebbi ifjúkori barátját, Cselényi Lászlót hibáztatja elsősorban, bár kapcsolatuk ezt az ügyet jóval megelőzően is kimondottan ellenséges volt már. A költő egyébként a Duna kuratóriumának fideszes delegáltja lett az évtized második felében. A 2009-es EP-választásokon szóba került képviselői jelölése, amit azzal hárított el, hogy nemsokára nagyobb feladat vár rá. Ebben az évben Orbán Viktor kulturális stratégia kidolgozására kérte fel, feltehetően ebből láttunk mutatványokat az utóbbi hetekben. Tavaly októberben a Magyar Hírlapnak nyilatkozva fontosnak tartotta a kultúrpolitika kiemelt kezelését, az önálló minisztériumot, éppen az első Orbán-kormány mintájára, ahol az oktatásügytől is elválasztották a területet. A jelenlegi csúcsminisztériumi szisztéma végül a szociális rendszerrel és az egészségüggyel is összeterelte, igaz, a közben eltelt fél évben Szőcs rájött, "téves premissza" abból kiindulni, hogy az eredményes munkához, a hatékonyabb érdekérvényesítéshez önálló tárcára volna szükség. Államtitkári kinevezése ennek ellenére sem volt lefutott ügy, sokan sokféle irányból támadták párton belül, és ezek a harcok nem is maradtak meg a színfalak mögött. ' maga is utal rá, hogy személyéhez Orbán ragaszkodott eltökélten, de a kormányközeli sajtó szerint Csoóri Sándor például élesen ellenezte a jelölését. Szőcs kultúrpolitikai elképzeléseit nagyszabású zavarosság jellemzi, hol jobb, hol rosszabb ötletek meglehetősen inkoherens kavargása. Mint a Nagyítás c. hetilapban közölt programtervezetében is olvasható, elsősorban a filmművészet érdekli, egyrészt azért, mert ennek van a legnagyobb társadalmi hatása, másrészt azért, mert ez a művészeti ág igényli a legtöbb pénzt. Úgy véli, e területen idáig nem esztétikai szempontok, hanem lobbiérdekek döntöttek az állami pénzek sorsáról. Lapunk kérdésére közölte, hogy a Magyar Mozgókép Közalapítványnál "mostanáig elvégzett kis belső átvilágítás" komoly tanulságokat hordozott, megerősítette feltételezését a minőség szempontját felülíró csoportérdekről. Állítása szerint a Nagyításban közölt szavait félreértették, ő nem javasolta a három "F" (finanszírozandó, felejthető, felejtendő) kultúratámogatási elvét, hanem éppenséggel ezt akarja megtörni a pluralizmus nevében. Programtervezetében jelzi, hogy fontosnak tartja a kultúrateremtők anyagi biztonságának szavatolását - de koncepció helyett be kell érnünk a nehéz helyzetet illusztráló példákkal és a megütközéssel, hogy miért nincsen még Temesi Ferencnek Kossuth-díja. (Ezen L. Simon is meglepődött nemrég a Heti Válaszban; a Por szerzőjének díjazása, úgy tűnik, a Fidesz kultúrpolitikájának fundamentuma.) A kulturális termékek hozzáférhetővé tételét prioritásként kezeli Szőcs, de a kérdésre, hogy miként tervezi ezt megoldani, a Nagyításnak adott interjújában azt feleli: kulturális kohézió nélkül nincs nemzet. A további spekulációk helyett egy kutatócsoportnak "föl kellene térképeznie a mai magyar népesség genetikai kapcsolatrendszerét mindazon népekkel, amelyekkel a történelemben vélelmezhetően (vagy csak egyesek vélekedése szerint) vérségi kapcsolatba került" - hangzik a programtervezet következő ötlete, amely a megbékélési politikával is foglalkozik. "Azt gondolom, a jövendő miniszter, illetve államtitkár egyik első feladata az legyen, hogy kezdeményezzen... dialógusokat azzal a céllal, hogy párhuzamosan ismerhessük meg a történelemmel, a mai helyzettel és ki-ki jövőképével kapcsolatban a magunk álláspontját, s a meghatározó zsidó, cigány, román, szlovák és szerb gondolkodók, közösségi vezetők, történészek és társadalomtudósok álláspontját."
De Szőcs Géza nemcsak ezekkel keltett előzetesen figyelmet, hanem tiltakozó levelével is, amit Orbán Viktorhoz intézett a Balassi Intézet ügyében, helytelenítve azt a tervet, hogy átkerüljön a kulturális tárcától Navracsics Tibor közigazgatási minisztériumába. A levelet, amiben leendő államtitkársága hatókörének szűkítése ellen lobbizott, mint mondta, civilként írta, nem politikusként, ám akcióját a kormányzaton belüli érdekérvényesítés bevett módjának tekinti. Meglepő ötletekből valószínűleg a későbbiekben sem lesz hiány.
Vári György
Magyar Narancs (Budapest)

Fontos lépés a Bolyai Egyetem felé?
A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) magyar tagozatának önállósulásában újabb lépés, hogy az egyetem alapszakai és mesterszakai immár külön szerepelnek a román jogszabályokban – állapította meg Magyari Tivadar, az intézmény rektorhelyettese.
A BBTE magyar tagozatáért felelős rektorhelyettes erről csütörtökön beszélt kolozsvári sajtótájékoztatóján, ahol kifejtette: az intézmény történetében először fordul elő, hogy a magyar szakokat külön területnek ismeri el a román oktatási minisztérium a BBTE keretében, így ezeket a szakokat már nem csak az egyetem szabályzata, hanem törvény is szentesíti.
A 72 magyar nyelvű alapszak és 31 mesterszak a román szakoktól különállóan, saját akkreditációt nyert azáltal, hogy immár külön szerepelnek a bukaresti oktatási minisztérium egyetemi szakokat tartalmazó jegyzékében.
A magyar tannyelvű szakok tanrendje így eltérhet ugyanazon román szak tanrendjétől, ami a magyar tagozatnak az eddiginél nagyobb mértékű oktatásszervezési önállóságot biztosít. A magyar tagozat így sajátos oktatási célokat követhet, például tekintettel lehet a magyar közösség sajátos munkaerőpiaci érdekeire, jobban felhasználhatja a romániai magyar oktatók és a magyarországi vendégtanárok felkészültségét, a különböző karokon működő magyar szakok pedig összehangoltabban egyeztethetik közös foglalkozásaikat, aminek köszönhetően hatékonyabbá tehető a képzés – magyarázta Magyari.
A BBTE-n hat évvel ezelőtt szenvedélyes viták zajlottak a magyar és a román oktatók között a magyar tagozat önállósodási törekvései kapcsán. Magyar részről Hantz Péter és Kovács Lehel egyetemi oktatók magyar karok alapítását szorgalmazták – amelyek a magyar nyelvű szakok összevonásából jöttek volna létre -, s az 1959-ben felszámolt önálló magyar állami Bolyai Egyetem visszaállítását is követelték.
A magyar oktatók jelentős része egyetértett a magyar karok alapításával, az önálló egyetem újraalapításának az időszerűségét azonban sokan megkérdőjelezték. Az egyetem vezetősége kizárta az oktatói karból a két magyar egyetemi tanárt, a sorozatos viták miatt távozott rektorhelyettesi tisztségéből Salat Levente.
Ezt követően került a magyar oktatók nagy többségének a támogatásával a rektorhelyettesi posztra Magyari Tivadar, aki céljának tekinti az egyetem magyar tagozatának önállósodását a jelenlegi intézmény keretei között. A rektorhelyettes nyomatékosította a sajtótájékoztatón, hogy a magyar szakok úgymond még nem érték el a maximális törvényes biztosítékok felé vezető út végét.
MTI
A Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) üdvözöl minden olyan lépést, amely elősegíti a BBTE magyar tagozatának önállósulását. Bár ez ideig sok beharangozott könnyítés csak tervek szintjén maradt, és még az egyetem Chartájában sem maradt nyomuk, a BKB bízik benne, hogy a most tervbe vett lépések megvalósulnak. (BKB-információ)
Erdély.ma

Első Hunyad Megyei Magyar Napok
Tíz településen közel ötven programponttal várja az érdeklődőket az első Hunyad Megyei Magyar Napok hagyományteremtő rendezvénysorozata. Déván, Vajdahunyadon, Petrozsényben, Lupényban, Petrillán, Szászvárosban, Rákosdon, Csernakeresztúron és Sztrigyszentgyörgyön június 13-a és június 20-a között néptánc előadások, koncertek, kézműves foglalkozások, kultúrtörténeti előadások, kiállítások, irodalmi estek, könyvbemutatók közül válogathat a nagyérdemű.
„A Hunyad Megyei Magyar Napok célja, hogy közelebb kerüljünk egymáshoz, és hogy felmutassuk, hogy vagyunk, ráadásul még elegen ahhoz, hogy önmagunk számára legalább egy hét erejéig egy kis „magyar világot” teremtsünk ott, ahol ezt sokan lehetetlennek tartják” – fogalmazott felhívásában Babos Aranka, a rendezvény főszervezője.
„Hunyad megyében az RMDSZ tevékenysége során mindig kiemelt figyelmet fordított az érdekképviselet mellett a magyar közösség kultúrájának, hagyományainak megőrzésére. Idén egy olyan fesztivált indítunk útjára, amely reméljük, minden évben megmozgatja majd nemcsak a közösségünket, de a dél-erdélyi szórvány barátait is, ugyanakkor nagyszabású rendezvénysorozattal emlékezünk a bukovinai székely közösség Hunyad megyei betelepülésének századik évfordulójára” – nyilatkozta Winkler Gyula, az RMDSZ Hunyad megyei elnöke.
A műsorok mindenkihez szólnak: gyermekekhez és felnőttekhez, fiatalokhoz és idősükhöz, magyarokhoz és nem magyarokhoz, mindenkihez, aki szereti a kultúrát, a jókedvet, a zenét, és nem utolsó sorban a sportot. A rendezvény kiemelkedő pillanata lesz az utolsó két nap, Csernakeresztúron a Bukovinai Székelyek Találkozójára kerül sor, ahová 500 vendéget várnak a világ minden tájáról.
Erdély.ma

Külön akkreditálták a BBTE magyar tagozatának összes szakát
Egy óra különbséggel két, a kolozsvári felsőoktatás helyzetére vonatkozó sajtótájékoztatóra került sor tegnap: először Magyari Tivadar, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) magyar oktatásért felelős rektorhelyettese, majd Andrei Marga, a fentebbi felsőoktatási intézmény rektora tájékoztatta a sajtót az egyetemmel kapcsolatos időszerű kérdésekről. Magyari Tivadar bejelentette: a BBTE magyar tagozatának összes szakát külön akkreditálták, ami fontos lépés a tagozat önállósága felé. Andrei Marga rektor beszámolt a beiratkozási keretszámokról, a közeljövőben befejezendő infrastrukturális beruházásokról, majd bírálta és felelőssé tette a kormányt és a szaktárcát a pedagógusok 25 százalékos bércsökkentése miatt. Marga szerint a rendszerváltást követő húsz éven belül a kormány mostani intézkedése csorbítja leginkább a felsőoktatási intézmények autonómiáját, ezért a jelenről a Ceauşescu-korszak jut eszébe. [Kommentálható]
Újabb lépés történt a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) magyar tagozatának önállósága felé – jelentette be Magyari Tivadar rektorhelyettes tegnapi sajtótájékoztatóján. Magyari szerint ugyanis 2008 márciusától 71 alapszakot és 31 mesterszakot akkreditáltak külön magyar nyelven is. A rektorhelyettes úgy vélte: kedvezett a magyar szakok akkreditációjának, hogy a legtöbb szaknak tavaly járt le az ötéves akkreditációs időszaka, amit így meg kellett újítani.
A magyar szakok önálló akkreditációja értelmében ezek a szakok külön törvényes biztonságot kapnak: felkerülnek a kormányrendelet formájában összeállított szakjegyzékbe – azaz jogszabály rendelkezik róluk. A külön akkreditált magyar szakok másik előnye, hogy tanrendjük eltérhet például ugyanazon szak román változatától. Ez a BBTE magyar tagozatának nagyobb mértékű oktatásszervezési önállóságát jelenti. Ez azért fontos, mert a magyar szaknak nem kell tükröznie a román szak tanrendjét, hanem sajátos oktatási célokat követhet, jobban felhasználhatja a magyar oktatók sajátos, egyéni felkészültségét, eredményesebben alkalmazhatja a magyarországi vendégtanárok tudását, illetve a különböző karon működő magyar tannyelvű szakok könnyebben egyeztethetik közös foglalkozásaikat.
A rektorhelyettes szerint az alap- és mesterszakok oktatásszervezési önállósága nagy előrelépés a magyar tagozat számára, hiszen a magyar tannyelvű szakoknak jelenleg ugyanolyan státusza van, mint a román tannyelvűeknek. Hozzátette: a tanrendi önállóság a legtöbb, amit egy közös egyetemen el tudnak érni. – Amellett, hogy a magyar tagozat érdekeit képviseljük, meg kell felelni az országos felsőoktatási rendszer követelményeinek – magyarázta Magyari.
Kifejtette: már korábban létezett tanrendi különbözőség a magyar és román tagozat esetében, de most a külön akkreditáció segítségével törvényes keretek között önállóan tervezhetik tanrendjüket.
Nem nő a tandíj a BBTE-n
„Akár holnap is megszervezhetjük a felvételit, mivel már lezárultak az azt előkészítő munkálatok” – kezdte beszédét sajtótájékoztatóján Andrei Marga, a BBTE rektora, majd arról tájékoztatta a sajtót, hogy a 2010/2011-es tanévre 4772 ingyenes és 11 000 fizetéses helyet biztosítanak a hároméves alapképzésre; a távoktatáson 4520 hely várja az érdeklődőket, a magiszteri fokon pedig 3260 ingyenes és 7000 tandíjas helyet hirdetnek meg. A doktori képzésen 340 ösztöndíjas és 396 fizetéses hely lesz. „A jó hír az, hogy szeptembertől nem nő sem a beiratkozási-, sem a tandíj. A diákok képviseletével közösen keressük a megoldást arra is, hogy senkinek se kelljen abbahagynia a tanulmányait pénzhiány miatt” – magyarázta a rektor.
Ceauşescu-korszakbeli viszonyok
„A kormány és a szaktárca tehetetlensége okolható a pedagógusbérek csökkenéséért. A kormány a költségvetésben dolgozók bérének 25 százalékos csökkentésével megszegi mind a pénzügyi, mind a munkaügyi törvényt és az ország alkotmányát is. Az 1989-es rendszerváltozás óta még soha nem történt meg az, ami most, hogy a kormány beleavatkozik a felsőoktatási intézmények saját jövedelmének felhasználásába. Csak Ceauşescu próbálkozott hasonló intézkedésekkel valamikor 1985-ben és 1987-ben. Romániában az egyetemi autonómia fokozatos csorbításának lehetünk tanúi. Autonómia nélkül egyetlen egyetem sem működhet jól” – hangsúlyozta a rektor.
Szó esett a testnevelési kar hallgatóinak szánt Sport XXI. és a földrajz kar hallgatóinak szánt Geografia II. bentlakás közeljövőbeli átadásáról. A matematika kar új épületének felépítéséhez még különböző jóváhagyások szükségesek.
A rektor kitért még a kínai és a dél-koreai felsőfokú tanintézményekkel való eredményes kapcsolatra is, de azt is megtudtuk, hogy dél-amerikai kulturális központot avatnak az Economica I-es bentlakás földszintjén, valamint oroszt a kémia kar épületében.
D. I., N.-H. D.
Szabadság (Kolozsvár)

BBTE: önállósult magyar szakok
A napokban befejeződött a magyar szakok akkreditációs folyamata az alapszakok és a mesterképzés esetében is, így önállóbbá vált a Babeş– Bolyai Tudományegyetem (BBTE) magyar tagozata – jelentette be csütörtöki sajtótájékoztatóján Magyari Tivadar, az egyetem rektorhelyettese.
„Ez az önállóság jogbiztonságot jelent, hiszen a külön is akkreditált magyar szakok létezését most már a törvény garantálja” – értékelte a Krónikának a kétéves akkreditációs folyamat végeredményét Magyari Tivadar. A rektorhelyettes elmondta, korábban az volt az eljárás, hogy a többnyelvű egyetemeken román nyelvű szakokat akkreditáltak, majd ezt kiterjesztették a más nyelvű képzésekre is.
A következő tanévben először fordul elő, hogy valamennyi induló magyar nyelvű szak rendelkezik önálló akkreditációval. Magyari kifejtette: ez rendkívül fontos eredmény a magyar felsőoktatás önálló szerveződése szempontjából, hiszen a magyar szakok tanrendje a jövőben eltérhet ugyanazon szakok román változatától. „Ez azért fontos, mert így a magyar tagozatnak nem kell tükröznie a román tagozat tanrendjét, hanem sajátos oktatási célokat követhet, azaz áthelyezheti a hangsúlyokat, tekintettel tud lenni az erdélyi magyar közösség sajátos munkaerő-piaci érdekeire”– jelentette ki Magyari Tivadar.
Az oktatási szakember az előnyök közé sorolta többek közt azt is, hogy a magyar tagozat jobban fel tudja majd használni a magyar oktatók egyéni felkészültségét és hatékonyabban tudják kamatoztatni a magyarországi vendégelőadók szaktudását is. Ezenkívül a különböző karokon működő magyar szakok könnyebben tudják majd egyeztetni a közös foglalkozásaikat, ez pedig javítja a képzés hatékonyságát – részletezte a rektorhelyettes. Magyari Tivadar ugyanakkor lapunknak elmondta, a következő tanév beiskolázási adatai lényegében nem változtak az előző évhez képest.
Bár számítottak rá, a kormány nem csökkentette, hanem jóváhagyta a tavalyi létszámkeretet, sőt a mesterképzésen egyharmaddal nőni fog a helyek száma. A magyar tagozaton 1124 ingyenes és több ezer tandíjas helyet hirdetnek meg. Idén a magyar tagozat 71 szakot indít. A 2010–2011-es tanév újdonsága, hogy a szociológia karon először indul humán erőforrás szak. Andrei Marga, a BBTE rektora ugyanakkor elmondta, az egyetem egészét tekintve nem indítanak újabb szakokat, sőt néhány szakot meg is szüntetnek, de amint azt Magyai Tivadartól megtudtuk, ez az intézkedés a magyar tagozatot nem érinti.
Kiss Előd-Gergely
Krónika (Kolozsvár)