Egyetemről felső fokon
„Történelmi pillanat ez a magyar és a román felsőoktatás kapcsolatának történetében, hiszen még nem nyílt alkalom eddig ilyen léptékű és színvonalú egyeztetésre” – mondta Szabó Gábor, a Magyar Rektori Konferencia elnöke a hétvégén Kolozsváron megrendezett Felsőoktatási Fórumon, melynek résztvevői – hazai és magyarországi egyetemek vezetői – a romániai magyar egyetemisták tehetséggondozását elősegítő együttműködési szerződést írtak alá.
Az értekezleten az intézményvezetők áttekintették annak lehetőségeit, hogyan kapcsolható össze, hogyan fejleszthető hatékonyabban a két ország egyetemi rendszere.
„Csereképesnek kell lennie Erdélynek és Romániának, csereképeseknek, versenyképesnek kell lenniük a felsőoktatási intézményeinknek, hiszen, paradox módon, az itthon maradást is így szolgáljuk legjobban” – hangsúlyozta felszólalásában Markó Béla RMDSZ-elnök, aki rámutatott arra is, hogy az új egyetemi rendszerek a minőségi felsőoktatás biztosítása érdekében az országokon belüli és a határokon átívelő együttműködést szorgalmazzák.
Ez a terület azért is kiemelten fontos – figyelmeztetett a miniszterelnök-helyettes – mert három év alatt négyezerrel nőtt a hazai felsőoktatásban továbbtanulók száma, 13 ezer egyetemistát tartottak nyilván az elmúlt tanévben.
Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke úgy vélte: a felsőoktatás fejlesztése nemzetpolitikai fontossággal bír. „Ennek a képzésnek a rendeltetése az, hogy Erdélyben és a Partiumban élő magyar közösségünk számára biztosítsa az esélyegyenlőséget az oktatás területén, és az, hogy a magyar kistársadalmunk számára önálló értelmiséget és szakembereket képezzen” – mondta az EP- képviselő.
Szabó Gábor rektor a közös egyeztetést és az együttműködésre való törekvést azért is nevezte stratégiai fontosságúnak, mert az egyetemek közötti verseny most nem belföldön, hanem külföldön, a nemzetközi porondon dől el. A kolozsvári fórum új lendületet kíván adni a közös képzési és kutatási programok kialakításának figyelmeztettek a résztvevők, az oktatók, hallgatók, és kutatók cseréjének, valamint különböző regionális együttműködési programok fejlesztésének – hangzott el az értekezleten.
Elballagtak a Partiumi Keresztény Egyetem végzősei
Szombaton ballagtak el az idei végzős hallgatók Románia egyetlen, a Bolyai Egyetem megszüntetése után fél évszázaddal államilag akkreditált magyar egyeteméről, a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemről (PKE). A hagyományos ünnepi istentisztelettel egybekötött záróeseményt a nagyvárad-újvárosi református templomban tartották.
Igehirdetésében Tőkés László püspök, EP-képviselő, a PKE alapítója a „hit fegyverzetével” való felvértezés fontosságát emelte ki. Az igehirdetést követően János-Szatmári Szabolcs, a PKE rektora mondott ünnepi évzáró beszédet, amelyben beszámolt az egyetem eredményeiről.
Baló Levente
Új Magyar Szó (Bukarest)

Fellebbez a Dr. Urmánczy Nándor Egyesület
A bíróság nem oszlatta fel a szervezetet, de a maroshévízi Dr. Urmánczy Nándor Egyesületnek törölnie kell az alapszabályzatából a székelység önszerveződési és önkormányzati tevékenységének támogatására vonatkozó passzust. Legalábbis ez áll a maroshévízi bíróság által hozott alapfokú ítéletben. Az egyesület azonban a tagokra gyakorolt nagy nyomás ellenére sem fogadja el az ítéletet. A bíróság nem oszlatta fel a szervezetet, de a maroshévízi Dr. Urmánczy Nándor Egyesületnek törölnie kell az alapszabályzatából a székelység önszerveződési és önkormányzati tevékenységének támogatására vonatkozó passzust. Legalábbis ez áll a maroshévízi bíróság által hozott alapfokú ítéletben. Az egyesület azonban a tagokra gyakorolt nagy nyomás ellenére sem fogadja el az ítéletet.
Amint arról már beszámoltunk, a Miron Cristea, Radio Ardealul és Glasul Calimanilor Alapítványok az egyetlen maroshévízi székhelyű magyar kulturális szervezet feloszlatását kérték a bíróságtól. Kérésüket olyan valótlanságokra alapozták, miszerint az egyesület névadója, dr. Urmánczy Nándor románellenességéről hírhedt személy volt, aki például 1935-ben a Magyar Országgyűlésben románság ellen uszító beszédet mondott. Czirják Károly egyesületi elnök és Borsos Géza alelnök azonban a felperesek ezen állítását egyenesen nevetségesnek nevezte. Urmánczy Nándor ugyanis 1918-ig volt képviselő, így 1935-ben semmiképpen nem mondhatott beszédet a budapesti parlamentben. Románellenességét cáfolja az is, hogy Urmánczyt többször újraválasztották képviselői tisztségébe egy olyan körzetben, ahol a lakosság 70 százaléka román volt. Sőt, képviselőként, de magánszemélyként is mindent megtett a térség fejlődéséért, anyagilag támogatta például a hévízi görögkeleti templom építését is. Egy másik vádpont az egyesület ellen az volt, hogy a szervezet statútumának 4. cikkelye támogatja az önrendelkezési tevékenységeket, ez pedig a három alapítvány szerint alkotmányellenes. Az alapfokú ítélet többszöri halasztás után június másodikán született meg. Az Urmánczy egyesület vezetői és az ügyüket képviselő Kincses Előd ügyvéd meglepetéssel értesültek az ítéletről. A hévízi bíróság nem oszlatta fel az egyesületet, és a szervezet a továbbiakban is használhatja az Urmánczy Nándor nevet. Ellenben az egyesületnek törölnie kell az alapszabályzatából a székelység önszerveződési és önkormányzati tevékenységének támogatására vonatkozó részt. Az egyesület alapító tagjai június 8-án közgyűlést tartottak. Itt nagy többséggel, egyetlen tartózkodás mellett eldöntötték, a bíróság ítéletét nem fogadják el, fellebbeznek. Czirják Károly egyesületi elnök elmondta, nem ijednek meg a rájuk nehezedő nyomástól. A per időszaka alatt az egyesület alapító tagjait a Hargita Megyei Rendőrség Szervezett Bűnözés Osztálya (DIICOT) sorban beidézte, a kihallgatások során pedig olyan jegyzőkönyvet írattak alá velük, amiben az áll, hogy kijelentik, nem törnek az ország területi egysége ellen. Az egyesület tagja szerint az sem véletlen, hogy többüket éppen június 4-ére, a trianoni megemlékezés napjára idézték be.
Gergely Imre
Új Kelet (Gyergyószentmiklós)

Mátyás király paripája viszi üzeneteinket a jövőbe
Közeledik a rendkívüli lovasposta feladási határideje
Többször adtunk hírt arról, hogy a restaurálás alatt lévő Mátyás király szoborcsoport lóalakjának belsejébe napjaink embere a jövőhöz intézett üzenetet helyeztethet el. Amikor majd egy-két évszázad múltán Fadrusz János remekműve esetleg újabb felújításra szorul, és a szakemberek ismét rákényszerülnek a szétszedésére, manapság írott üzeneteink előkerülhetnek. Hónapokkal ezelőtt beindult az üzenetek gyűjtése. Nem csak kolozsváriak vagy erdélyiek, hanem távolabb élő magyarok is fontosnak tartották gondolataik és vágyaik közlését azokkal az emberekkel, akikről most csupán annyit lehet biztosan tudni, hogy ezen a területen fognak élni. Rájuk hárul majd a legnagyobb magyar király, a korabeli reneszánsz kultúra egyik legjelentősebb támogatója emlékének-emlékművének gondozása. Belekíváncsiskodtunk az eddig beérkezett üzenetekbe, és – a teljesség igénye nélkül – ezekből idézzük a legérdekesebb gondolatokat.
Az üzenetek döntő többsége elektronikusan érkezett a gyűjtést elvállalókhoz, de sok klasszikus, különböző kiegészítő elemeket tartalmazó levél is célba talált. Az alábbiakban ezekből tallózunk.
Kedves jövő!
avagy következő generációk, kíváncsi vagyok, vajon hányban fognak ezek az üzenetek előbukkanni a ló hasából. Biztosan kiállítást rendeznek belőlük, történészek fogják nézegetni, ki tudja (ezért is írok most kézzel, sőt, tintával, hogy legyen érdekesebb!).
Ti még szoktatok kézzel írni? Én 23 éves vagyok, nemsokára végzett orvos leszek, és bizony többet írok laptopon, mint kézzel, kicsit nehezen is megy. Ti még használjátok az „emotikumokat”? Az angol rövidítéseket? Megvan-e még a Báthory István-líceum? Egyáltalán, vannak még magyar anyanyelvűek Kolozsváron? Megvan még a „Napoca” a Cluj után, vagy megszabadultatok a kommunista kor eme csodás emlékétől? Megoldottátok a génmanipulált kaja kontra bioétel problémát? Melyikük nyert? Gyógyítható-e a rák, az AIDS, az autoimmun betegségek? (Ezeken mennyit röhöghet egy 23. századi orvos, amikor a tudomány ezerszer túlhaladott rajtuk.)
Még sok kérdésem lenne, de abbahagyom, mert a válaszok úgyis néhány száz évet váratnak magukra. Vigyázzatok magatokra, örüljetek annak, ami szép, és ne ismételjétek meg a mi hibáinkat!
Mellékelem ötéves unokahúgom, Hanna, és hároméves keresztlányom, Blanka versét a jövőnek (illetve Mátyás király lovacskájának, mert a jövő fogalma még nem egészen tiszta számukra.).
Kedves utókor!
Szima Csilla vagyok, jelenleg kolozsvári lakos, őseim telepes magyarként kerültek a bánsági dombok közé, Igazfalvára, a magyar pusztáról. Szorgalmamnak és kitartó munkámnak köszönhetően kerültem Kolozsvárra. Tanulmányaimat a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Francia-Román Karán végeztem 1989-ben. Itt ismertem meg szászrégeni születésű, örmény-székely származású jövendőbelimet, akivel a mai napig békés házaséletet élünk. Márton gépészmérnökit végzett, jelenleg garázsipari berendezéseket árul a Proton Auto Kft.-nél. Én 14 évig szülőfalumban, majd Kolozsváron tanítottam franciát, jelenleg Kolozs-Karán románt és fakultatív magyart tanítok. Pedagógusként úgy érzem, nagy feladat hárul ránk abban, hogy a most elinduló új és újabb nemzedék magyarul ejti-e majd a szót. A válasz erre olyan egyszerűen hangzik, mint amilyen bonyolult mégis ez az egész jövő. A gyermek csak azt nyújtja, amit kap: szeretetre szeretetet, szép szóra mosolyt, magyar szóra magyar választ.
Gyermekeink, Szabolcs és Réka a Brassai Sámuel Elméleti Líceumban, matematika-informatika szakon tanulnak, jó eredménnyel. Néhány éve Csaba öcsém is Kolozsvárra költözött családjával, és jelenleg a Nokia kolozsvári leányvállalatánál dolgozik. Felesége gyógyszerész, két kislánya pedig még óvodás.
Szabadidőnkben szívesen barangolunk Kolozsvár környékén, szabadságunkat európai városok felkutatásával, történelmi múlt, építészeti remekművek csodálásával töltjük. Otthon kedvelem a konyhai munkát, rendszeresen sütök-főzök, ez nálam családi hagyomány. Az utókor számára egy ízletes tészta receptjét szeretném hagyni, amit nagymamámtól tanultam, és családom is nagyon szeret.
A kőthájas alakja hasonlít a hagyományos túrósbuktára; „édes tepertő”, mondja a férjem. Hozzávalók: 750 g háj, 1 kg finomliszt, 2–3 kanál cukor (csak!), csipetnyi só, 2 diónyi friss élesztő, 2 tojássárgája, 3–4 kanál olaj, tej az összegyúráshoz, pici ecet. Töltelék: 15 kanál darált dió, 13–15 kanál cukor, citromhéj, mazsola, illetve lekvár és porcukor. A hájat ledaráljuk. A lisztet, kevés cukrot, sót, élesztőt, tojássárgáját, olajat tejjel összegyúrjuk, míg hólyagos sima tésztát kapunk. Keleszteni hagyjuk letakarva meleg helyen, egy óra múlva vékonyra nyújtjuk, a háj 1/3-át a tésztára kenjük, majd összehajtjuk: jobbról balra, fentről le. Kicsit pihenni hagyjuk a tésztát, majd ugyanezt megismételjük a második és harmadik harmad hájjal, amit egy pici ecettel meglocsolunk. Figyelni kell a 3 hajtogatásra, ettől lesz a tészta réteges, mint a rétes! Ismét vékonyra nyújtjuk a tésztát, kicsi kockákat vágjuk, és tetszés szerint diókeverékkel vagy lekvárral töltjük. Forró sütőben közepes lángon sütjük, majd ha kihűlt, porcukorba forgatjuk. Jó étvágyat!
2010. május
• Ti, kik egy új kor szülötteiként e csodálatos szobor előtt álltok, halljátok meg, hogy miképpen éltünk mi ennek az új kornak küszöbén. Átvészeltük a nacionalista kommunizmus sötét éveit, amikor intézményeinket elvették vagy felszámolták, nemzetünket az utóbbi évszázadok legnagyobb méretű elsorvasztásával fenyegették, milliószámra telepítettek nyakunkra más nemzetet, azt hangoztatva, hogy mi nem létezünk. Templomainkat, iskoláinkat, kulturális intézményeinket, temetőinket, várainkat akarták elvenni, lerombolni vagy bizonyítani, hogy nem a mienk. Nem sikerült nekik, pedig diktátorkéz is munkálkodott fölöttünk.
Új kor jött el, amikor új erőkkel, lendülettel építjük a mi kis Erdélyországunkat, ezt a szép Tündérkertet. Most, 2010 tavaszán, megújul ez a csodálatos szobor. Sok mindent nem látok, nem érzek még, leginkább azért szorongok, hogy gyermekeim gyermekei otthon érezzék magukat ezen a földön, melyet nem hagytam el, mert szeretem. Mi, e nemzedék, harcoltunk, hogy itthon érezhessük magunkat. E harc most is tart. Ti, kik most olvassátok e sorokat, tudjátok meg, hogy a mi napjainkban minden azért történik, hogy száz év múlva emberi módon, magyarként létezzetek Erdélyben.
Váta Loránd színművész
 • 2010. április 22-én a CFR labdarúgók négy ponttal vezetik a futballmezőnyt, és reméljük, hogy az évad végére újabb kupát és bajnoki címet szereznek majd. Mi mindezt megéljük, és büszkék vagyunk Pászkány bátyóra és a fiúkra. Sose felejtsétek el ezeket az éveket! A ti időtökben hogy áll a kolozsvári labdarúgás?
• 2000 szeptemberében jöttem először Kolozsvárra Szentegyházáról. Onnan nézve, egy 18 éves székelynek Kolozsvár „nagy és román város”. Amikor viszont láthattam a Mátyás szobrot, elfogott az érzés, hogy mégiscsak jó helyen járok, és nekem itt feladatom van. Édesapám úgy gondolta, hogy legnagyobb fiának legjobb, ha Kolozsváron, a Babeş–Bolyai Tudományegyetemen tanul. Igaza lett! Azóta eltelt tíz év, és még mindig itt élek, és nagyon szeretem. Összejártam Európát és Amerikát, és úgy tűnik, Kolozsvárnál jobb hely nincs számomra.
Mátyás király több mint 500 éve elhunyt, de a szobra jelzi, hogy mi, magyarok, itt élünk, itt éltünk, és még sok dolgunk van itt. Ha ez a szobor még 500 évig hirdeti ezt, akkor a küldetését teljesítette.
Én jelenleg Kisbácsban lakom egy faházban, melynek pontos koordinátái: +460 47’ 22.77’’, +230 31’ 55.47’’. Ha majd ezt az üzenetet, ki tudja mikor, előveszik, az a kérésem, hogy juttassanak el ebből a levélből egy másolatot ebbe a házba, ahol most élünk, és ahol most írom egy Apple MacBook Pro laptopon ezt a levelet. Nem tudom, ki fog akkor itt élni, de remélem, hogy a leszármazottaim, akiket ezúton is üdvözlök.
• Amikor ezt a szobrot megrendelték, itt magyar állam és 83%-os magyar többség, valamint 13%-os román kisebbség volt. Most a magyarok aránya már csak 15%, de a románoké 83%, és a szobor nem a magyarság nagyságát, inkább kicsinységét jelképezi. Ha az olvasó egy újabb restaurálás miatt talál az üzenetre, akkor még üzlet a turizmus. Ha pedig ledöntötték a szobrot, akkor győzött a tömegdemokrácia alapvetése: az ember az embernek farkasa.
Nagy István (Pécska)
• Mivel Hunyadi Mátyásra a magyar és a román nép egyaránt büszke, szeretnénk, hogy Fadrusz János kolozsvári szoborcsoportjának felújítását a román illetékes szervek szakértő restaurátorra bízzák, hogy az még sokáig hirdethesse a magyar és a román történelem e nagy alakjának dicsőségét, és hogy sokáig díszíthesse Kolozsvár központját.
(A csíksomlyói pünkösdi búcsúra tartó szegedi zarándokcsoport, 31 aláírással)
• A szilágysomlyói Báthory István Általános Iskola II. B. osztályosai külön paksamétára való anyagot, írásokat és rajzokat készítettek elő a „nagy útra”. Íme, néhány idézet-részlet:
„Sziasztok gyerekek, én irigyellek benneteket, mert a jövőben jobb lesz a világ, mint amikor én éltem.” „Én azt javasolom, hogy nagykorotokban ne csaljatok a pénzért.” „Én 1999-ben születtem, Zilahon. Szeretem a repülőgépeket, és remélem, hogy ti is fogtok repülőn utazni. Szeretnék ebben az időben is élni.”
„Azt üzenem a jövőbeli gyerekeknek, hogy tanuljanak jól. Remélem, sok új találmányotok van. Azt javasolom, ne verekedjetek, főleg a barátok.” „Én azt szeretném üzenni, hogy 50–100 év múlva is az emberek nagyon vigyázzanak a természetre. A gyerekeket a legjobb tudomány szerint tanítsák.” „2000-ben születtem Zilahon, és Szilágysomlyón lakom. Pilótának készülök egy Airbus A320-as gépre. Nagyon sok tanulásba és kemény munkába kerül. Vigyázzatok magatokra, sziasztok.”
• Kedves Olvasó, az a közös bennünk, hogy Te is szokatlan helyzetben láthatod Mátyás lovát. Hogy van? Remélem, a körülményekhez képest jól. Itt most felemelték, úgyhogy láthattam a talpát, gyanítom, hogy újra is patkolták. Igazán jó patkói lehettek, ha több mint száz évig kitartottak... Kíváncsi vagyok, ezek a mostaniak meddig bírják majd. Amúgy képzeld, mi folyton a száz évvel ezelőtti időket sírjuk vissza, azt gondoljuk, hogy akkor minden nagyon jó volt. Te jó ég... Ti is???
Kedves idegen! Remélem, hogy nem is vagy annyira idegen, mint most tűnik nekem. Egyszer ez a város a tied is lesz, mint ahogy most a mienk, és a te emlékeid kötődnek majd azokhoz a helyekhez, amelyekhez mi most annyira ragaszkodunk. Ha majd olvasod ezt a cetlit, kérlek, emlékezz meg egy pillanatra az egyetemistákról, akik itt kóstolgatták az életet, és mindig itt marad lelkükből egy darab. Amúgy, holnap, 2010. május 12-én ballagok... Hiába, mi is múlandóak vagyunk...
• Kedves Jövőbeliek! Remélem, még élnek itt magyarok, létezik még a jó öreg Hargita és Nagygalambfalva (innen jövök), és létezik még a csodás magyar nyelv. Szebb ez minden más nyelvnél, sokkal több dolgot lehet vele kifejezni, mint hinnétek. Remélem, tudjátok, kik: Hooligans, Rúzsa Magdi, Republic, Máté Péter, ha mégsem, keressetek rá youtube-on. Remélem, tudjátok mi az a túrós puliszka, és ismeritek, hogyan kell gyergyói módra főzni a pityókalevest. Ha netalán lesz utódom, és rám ismer innen, folytassa az általam elkezdett családfát, és viselje büszkén a magyar nevet! Magyarok, székelyek! Tanuljatok meg továbblépni, és derűlátással gondolni a holnapra.
• Hahó, magyarok! Remélem, léteztek még, és remélem, jobb emberek vagytok, mint mi.
• Az erdélyi magyar társadalom még mindig a múltba vágyik, felvállalván annak negatívumait, és elzárkózik a jövőtől, annak esetleges pozitívumaival.
• Kedves Időutazó, ne tévesszen meg a sok búsképűség. Tudd meg, hogy 2010. április havában Kolozsváron sok a fiatal, sok a kisgyerek, vannak jókedvű emberek, tervezünk, alkotunk, álmodunk, fákat és jázminbokrokat ültetünk. Pillanatnyilag világszerte nagy a káosz, ez tény, mégis sokan vagyunk, akik bízunk abban, hogy minden jóra fordul.
• Üdvözlet a múltból. Mint egykor Trójában, amikor harcosokat rejtettek a faló belsejébe, ma magyar szavakat rejtünk a bronz ló belsejébe. Adja Isten, hogy évek múlva ne csak nyelvemlék legyen ez, hanem Kolozsvár többsége értse, beszélje, szeresse és büszke legyen erre a nyelvre. A nyelv ma is menedékünk, identitásunk. Büszkék lehetünk rá. Ti, az utókor, őrizzétek tovább, adjátok át fiaitoknak.
• Ha a fentieken kívül még valakinek közölnivalója lenne az utókorhoz, június végéig megtehet, a következő címekre küldve az üzenetet: Amaryllis Társaság, 400294 Cluj-Napoca, str. Buzău nr.15., ap.12.; Bordás Szabolcs, bordaska@gmail.com, 0722-603731; Kovács Lehel, lehelet@yahoo.com, 0757-705877; Veres Mihály, misi@3pont.ro, www.amaryllis.ro/üzenet. Névtelen üzeneteket nem fogadnak el.
Szabadság (Kolozsvár)

Megmutatják, hogy vannak: magyar napok Hunyad megyében
„Ideje már emelt fővel, magunkat kihúzva előállnunk és megmutatnunk: vagyunk” – jelentette ki a Krónika kérdésére Winkler Gyula európai parlamenti képviselő az I. Hunyad Megyei Magyar Napok egyhetes rendezvénysorozatának nyitónapján. Mint mondta, húsz évvel a rendszerváltás után és három évvel azt követően, hogy Románia csatlakozott az Európai Unióhoz, ideje, hogy az erdélyi magyarság, és különösképp a szórványban élők megmutassák a többségi román nemzetnek: igenis léteznek, kulturális értékeik, hagyományaik vannak, amelyeket illik ismerni és tiszteletben tartani.
Kiderült, lényegében ez az elv vezérelte a Hunyad megyei magyarság alig néhány ezres csoportját, hogy összefogva, egymást támogatva első ízben megszervezzék a magyar napokat.
Többéves közösségi igény
Hunyad megyében mindössze öt településen élnek magyarok több mint ezres lélekszámban, ezek közül Lupényban, Petrozsényben és Vulkánon számottevő a magyarság részaránya, illetve jelentős számú magyar él még Vajdahunyadon és Déván is. Mint Kocsis Attila, a dévai Téglás Gábor Iskolaközpont igazgatója elmondta, a városhoz tartozó Csernakeresztúr a megye „legmagyarabb” települése, ahol a bukovinai székelyek leszármazottai élnek. A legutóbbi népszámlálás adatai szerint Hunyad megyében a magyarság a lakosság mindössze öt százalékát teszi ki.
A magyar napok ötlete lényegében Winkler Gyula EP-képviselőnek és Takács Csabának, az RMDSZ megbízott ügyvezető elnökének a fejéből pattant ki, de alulról jövő igény is megfogalmazódott rá. „Eddig is voltak szép magyar bálok különféle ünnepek alkalmával, ahol összegyűltünk akár háromszázan is, de nagyon vágytunk valami másra, olyan rendezvényekre, amilyeneket a székelyek szerveznek Hargita és Kovászna megyében” – magyarázták lapunknak a dévai Téglás Gábor Iskolaközpont dolgozói, akik nagyon örülnek, hogy sikerült megszervezni a rendezvényt. Mint mondták, szabadidejük függvényében igyekeznek családostól minél több eseményen jelen lenni.
Varga Károly, a dévai Corvin Kiadó vezetője arról is beszámolt, hogy a Téglás Gábor Iskolaközpont felépítése is az összefogás, a közös munka eredménye, amelyből a parlamenti képviselőtől az iskolaépítésben érdekelt szülőkig mindenki derekasan kivette a részét. „Ez az iskola a Hunyad megyei magyarság és a magyar kultúra fellegvára is szeretne lenni” – szögezte le Kocsis Attila, a tanintézet igazgatója. Mint hangsúlyozta, a szórványban egy magyar iskolának a feladatköre nem csupán a magyar nyelvű oktatásban merül ki, olyan kulturális központnak kell lennie, ahol a megye legeldugottabb településéről érkező magyar gyerek is otthonra talál, jól érzi magát.
Lenyűgözték a románokat
„Meg kell mutatni önmagunkat, meg kell mutatni értékeinket. – szögezte le beszédében Winkler Gyula EP-képviselő. – Meg kell mutatnunk, hogy egy viszonylag kisszámú közösségnek is vannak értékes pedagógusai, tudós emberei, egyetemi tanárai, olyanok, akik lehet, hogy nincsenek már Hunyad megyében, de lélekben ide tartoznak.” Ezt erősítette meg Kabáné Sebestyén Mária festőművész is, aki a Magyar Házban szervezett kiállításmegnyitóján elmondta, nem telik el nap úgy, hogy ne gondolna Dévára. De Barabás Kásler Magda népdalénekes is felhívta a figyelmet a Csernakeresztúron tanult népdalok egyedi voltára.
A nyitónap fénypontja kétségkívül a dévai Drăgan Muntean Művelődési Ház előtt szervezett Megyei Gulyásfőző Verseny volt, amelyen a házigazda dévaiak mellett vajdahunyadi főzőcskézők is versenybe szálltak. A dévai Corvin Kiadó munkatársai alkotta csapatba a Corvin gondozásában megjelenő Erdélyi Konyha gyergyószentmiklósi és csíkszeredai szerkesztői is beálltak. Őket erősítette a gyergyóalfalvi Domokos Pál Péter Hagyományőrző Egyesület citerazenekara és táncosai, illetve a gyergyószárhegyi faluturisztikai szövetség képviselője. A „citerás pityókás tokányuk” nem véletlenül nyerte el az első díjat, ezt igazolta a standjuk előtt hosszasan kígyózó sor is.
„Volt már ezen a téren bocskoros felvonulás és sütöttek itt miccstől kezdve flekkenig mindenféle finomságot, de igazi magyar gulyást most kóstolhattam először” – jelentette ki a Krónika kérdésére Dumitru Câmpeanu olténiai származású dévai lakos. Elmondta, nagyon hálás „magyar testvéreinek”, hogy megszervezték az eseményt, amelyen a gulyás mellett megkóstolhatta a „pityókás házikenyeret” és az oroszhegyi szilvapálinkát is.
Mindenhol történik valami
A magyar napok keretében a héten minden olyan Hunyad megyei településen, ahol számottevő a magyarság részaránya, lesz rendezvény. Déván ma este látják vendégül a Háromszék Táncegyüttest, Vajdahunyadon játszóház és kézműves foglalkozások lesznek a sepsiszentgyörgyi Guzsalyas Alapítvány és a helyi Kun Humanitárius Társaság jóvoltából; Lupényban népviselet-bemutatót tartanak. Holnap a vajdahunyadi csángótelepen kopjafát avatnak a bukovinai székelyek száz éve történt letelepedésének emlékére. Csütörtökön ingyenesen, idegenvezető kíséretében lehet meglátogatni a vajdahunyadi kastélyt, de lesz reneszánsz est és történelmi filmvetítés is.
Pénteken Szászvárosban tartanak városismertető sétát, míg Sztrigyszentgyörgyön szentmise keretében ünneplik a százéves templomot. Az egyhetes rendezvénysorozat fénypontjának a szombati, Déván és Vajdahunyadon egyaránt megrendezendő Vagyunk! felvonulás ígérkezik, ez alkalomból a két település főterén népviseletben vonul fel a Bukovinai Székely Találkozó 300 részvevője, illetve a magyar lakosok. Jánossy Alíz
Krónika (Kolozsvár)

Marad vagy bukik a kormány?
Miközben Markó Béla RMDSZ-elnök bejelentette, az alakulat honatyái kiállnak a költségvetési megszorítások mellett, a kormány megbuktatását célzó ellenzéki bizalmatlansági indítvány megszavazását kérik a szövetség képviselőitől, szenátoraitól tegnapi nyílt levelükben az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács régióelnökei.
„Önök magyar szavazatokkal jutottak be a parlamentbe, önöknek az erdélyi magyar közösség érdekéért kell felelősséget vállalniuk, nem a kormány elhibázott politikájáért. Ne a bérből élőkkel, a kisnyugdíjasokkal, a gyermeket nevelőkkel fizettessék meg azt, hogy a lassan két éve tartó világválságra be nem tartott választási ígéretekkel válaszol a román politika gazdaságélénkítő programok helyett.
Nem ez az útja a válságból való kilábalásnak!” – fogalmaz Gergely Balázs közép-erdélyi, László János székelyföldi, valamint Orbán Mihály partiumi régióelnök. Szerintük az RMDSZ-nek nem szabadna megszavaznia egy olyan törvényt, „amely csak elmélyíti a válságot, és mélynyomorba, a lét peremére szorít több százezer embert”.
Az RMDSZ szolidáris a kormánnyal
Bár korábban a szakszervezetek, valamint a Magyar Polgári Párt (MPP) is hasonló kéréssel fordult az RMDSZ-hez, egyre valószínűbbnek látszik, hogy a honatyák nemmel fognak voksolni a bizalmi szavazáson. Ülésezett ugyanis tegnap a Szövetség Állandó Tanácsa (SZÁT), ahol az a döntés született, miszerint az ellenzéki indítvány ellen fognak szavazni.
Markó Béla miniszterelnök-helyettes a tanácskozást követően leszögezte, támogatják a kormány által kidolgozott megszorító intézkedéseket, azonban ezzel párhuzamosan szerintük a közigazgatás újjászervezését is célzó reformokra van mielőbbi szükség. „Ha megszavaznánk a bizalmatlansági indítványt, ki kellene lépnünk a kormányból. Ebben a pillanatban nem merül fel, hogy ne legyünk szolidárisak a kormánykoalícióval” – fogalmazott a szövetségi elnök. A SZÁT után kiadott politikai nyilatkozat is a megszorító intézkedések és a reformok fontossága mellett foglal állást.
„A román gazdaság, az állami, valamint a konszolidált költségvetés állapota és jelenlegi kilátásai, amint az a nyilvánosságra hozott makrogazdasági mutatókból és előrejelzésekből kiderül, a vártnál kedvezőtlenebbek. Romániában 2010-ben tovább tart a recesszió, miközben az EU tagállamainak egy része már gazdasági növekedéssel számol. Az okok sokrétűek, kezdve az évek óta halogatott államháztartási reformokkal, folytatva a 2009-es év eredménytelen kormányzásával, befejezve a tavalyi két választás oltárán feláldozott válságkezelő intézkedések hiányával” – mutatnak rá a dokumentumban.
Folytatódik a sztrájkhullám
A szakszervezetek korábbi bejelentése értelmében ma hatalmas tüntetés várható Bukarestben, amelyen legalább 20–30 ezer személy részvételére számítanak. A tiltakozók egy része a tervek szerint élőláncot is alkot majd a parlament épülete körül, így próbálva meg jobb belátásra bírni a politikumot a megszorító intézkedések kapcsán. Eközben a Kovászna megyei egészségügyi alkalmazottak tegnap bejelentették, szintén mától sztrájkba kezdenek a kormány által tervezett intézkedések ellen, a munkát azonban nem szüntetik be.
„Az egészségügyi dolgozók 80 százaléka írta alá a sztrájk kirobbantásához szükséges nyilatkozatot. 1500 alkalmazottról van szó, akik a hat kórházban, a megyei vérátömlesztő központban, illetve a mentőszolgálatnál dolgoznak. A munkabeszüntetés nélküli sztrájk mellett döntöttünk, mivel azok a közalkalmazottak, akik beszüntethetnék a munkát, feladták a harcot, s inkább alszanak, vagy elmentek szabadságra” – közölte Cătălin Vasile Neagovici, a Sanitas szakszervezeti tömörülés Kovászna megyei vezetője. Ugyanakkor arról is tájékoztatott, hogy Háromszékről mintegy száz szakszervezetis utazik ma Bukarestbe, hogy csatlakozzon a parlament körüli élőlánchoz.
„Ha nem megy át a bizalmatlansági indítvány, akkor eldöntjük, hogy a továbbiakban milyen tiltakozási formákat választunk” – nyilatkozta a szakszervezeti vezető, aki szerint az általa képviselt alkalmazottak körében teljes az elégedetlenség, s semmiképp nem fognak belenyugodni a béreik 25 százalékos csökkentését is célzó megszorító intézkedések életbelépésébe.
Mint hozzáteszik, mindezek következtében szükség volt a nemzetközi pénzügyi intézetekkel megkötött hitelszerződésekben igényelt közel 20 milliárd eurós kölcsönre, a Nemzetközi Valutaalappal való megegyezés által megteremtett bizalmi tőkére, még akkor is, ha a további részletek folyósítását konkrét, a megállapodásban vállalt kötelezettségek teljesítéséhez és kitűzött részcélok eléréséhez kötik.
„A SZÁT elengedhetetlenül szükségesnek véli és szorgalmazza a reformok folytatását és felgyorsítását” – szögezik le az állandó tanácsi tagok, akik a decentralizáció felgyorsítása és kiterjesztése mellett foglalnak állást. Ennek keretében a már elindított egészségügyi decentralizációt említik, továbbá a központi közigazgatás mélyreható átszervezését sürgetik, amelynek keretében megszüntetnék a felesleges állami ügynökségeket, intézményeket, ésszerűbb költséghatárokat alkalmaznának.
Még kellenek voksok
A bizalmatlansági indítványt benyújtó szociáldemokraták eközben folyamatosan számolgatják, hány támogató szavazatot kell még szerezniük, hogy megbuktassák a Boc-kabinetet. Viorel Hrebenciuc, a párt képviselőházi frakcióvezetője szerint a liberálisokkal közösen 212 szavazatuk van. Ehhez adódik hozzá a Demokrata-Liberális Pártból tegnap kizárt Daniel Oajdea képviselő voksa. (Oajdeától azt követően vonta meg pártja a bizalmat, hogy bejelentette, támogatja a bizalmatlansági indítványt.) Hrebenciuc számításai szerint ugyanakkor amennyiben a 20 RMDSZ-es képviselőnek, illetve 10 szenátornak a 60 százaléka a kormány ellen voksolna, átmenne az indítvány.
Krónika (Kolozsvár)

Kovászna megye: magyarországi diákok szakmai gyakorlaton
Közel 40 magyarországi fiatal végzi kötelező szakmai gyakorlatát Kovászna megyei cégeknél. Az Eger város önkormányzata által működtetett Térségi Integrált Szakképző Központ a szakiskolák tevékenységét koordinálja, tavaly az ASIMCOV vállalkozói szövetséggel kötöttek együttműködési szerződést és pályáztak az Európai Unió Leonardo Mobilitás programja keretében, amely a diákok külföldi gyakorlatozását támogatja.
A 38 tanonc – kertész, cukrász, szakács, pincér, könyvkötő és szerkesztő, autószerelő, egészségügyi asszisztens, közgazdász – tegnap kezdte el négyhetes gyakorlatát, nyolc cégnél és a sepsiszentgyörgyi kórházban tanulják hivatásukat. Délután és hétvégeken szabadidős programokat, kirándulásokat szerveznek számukra.
Az ASIMCOV 27 ezer eurós uniós támogatást kap a program lebonyolítására. Bagoly Miklós, a vállalkozói szövetség elnöke szerint abban bíznak, hogy a fiatalok elviszik a háromszéki vállalkozások hírét, és ennek köszönhetően üzleti kapcsolatok alakulnak ki. Kiss Zoltán Heves megyei tanár a Krónika kérdésére, hogy milyen hasznuk származik a fiataloknak a romániai gyakorlatból, elmondta: elsősorban a látókörük bővül, de fejlődik a kapcsolatteremtő és kapcsolattartó képességük is.
Emellett megtudják, hogy az EU tagországaiban különböző módon kezelik a helyzeteket, más-más technológiát használnak. Kiss Zoltán is abban bízik, hogy a négyhetes gyakorlat során baráti kapcsolatok születnek, amelyekre később üzleti együttműködést lehet építeni.
Bíró Blanka
Krónika (Kolozsvár)

Átalakuló globális hatalmi szerepek
Nagyvárad – Molnár Gusztáv geopolitikai szakember, a Partiumi Keresztény Egyetem Filozófia Tanszékének adjunktusa a globális geopolitikai átrendeződésekről beszélt hétfő délutáni előadásában.
A tanév utolsó filozófiai estjére hétfő délután került sor a KREDOK (egykori Lorántffy Zsuzsanna Gimnázium) olvasótermében, a Partiumi Keresztény Egyetem Filozófia Tanszékének szervezésében. Molnár Gusztáv budapesti geopolitikai szakember, egyetemi docens tartott érdekes előadást, melyben a világ geopolitikai helyzetére vonatkozóan az Amerika és Kína kapcsolatáról, a Közel-Kelet helyzetéről, a cionizmusról, valamint európai aktuálpolitikai kérdésekről beszélt. Az előadó abból indult ki, hogy napjainkra jelentős hatalmi átrendeződések figyelhetőek meg globális szinten. A nyugati világ, elsősorban Amerika befolyása csökkent, míg Ázsiáé (főleg Kínáé) növekedett. A két nagyhatalom közötti geopolitikai határvonal a Dél-kínai-tenger övezetében húzódik, mely napjainkban olyan, mint amilyen a berlini fal volt a hidegháború ideje alatt. Kína viszont nem úgy terjeszkedik mint Amerika: eszköze elsősorban a kereskedelem, de a demográfiai fölény is jelentősen nyom a latban. Ha Amerika bölcs akar lenni, akkor partnerként viszonyul az ázsiai nagyhatalomhoz, ellenkező esetben konfliktusok várhatóak a térségben.
Virtuális atomhatalmak
A Közel-Keleten is egy látványos elmozdulás történt a Nyugat kárára, hiszen Törökország látványos fejlődésen ment át. Bebizonyította, hogy nem a Nyugat előretolt helyőrsége, hanem igazi regionális nagyhatalom. Ehhez hozzájárult az is, hogy Brazíliával közösen bekerültek az úgynevezett atom-klubba. A cionizmusra vonatkozóan Molnár Gusztáv beszélt annak kialakulásáról és a nacionalizmussal való összefüggésekről. Izrael napjainkban kezdi elveszíteni realitásérzékét, minden szempontból kapacitásának legmagasabb fokán áll. Nem fog lemondani uralmi pozíciójáról és nem fél szembeszállni Amerikával sem. Végül szóba került az európai helyzet is. Egy olyan szétesés figyelhető meg Európában, mely gyengíti geopolitikai súlyát. Európa kezd “féloldalassá” válni, eltűnőben van egy bizonyos politikai hagyomány. Egyéni kiút nincs ebből a helyzetből: az Európai Unió tagállamai vagy tesznek egy nagy lépést előre az euróövezet politikai integrációjának megteremtése irányában, vagy azt kockáztatják, hogy az integrációnak az a szintje is veszélybe kerül, amit eddig elértek- hangzott el. A közel két órás előadás után a résztvevők számos kérdést intéztek az előadóhoz, így kialakulhatott az az eszmecsere, mely az ilyen jellegű előadások célját képezi. A témában egyébként Molnár Gusztáv egy tartalmas blogot is vezet, melynek internetes címe: http://vilagnaplo.blog.fn.hu.
Mészáros Tímea
erdon.ro

Mi van?!
Szőcs Géza frissen kinevezett kulturális államtitkár Magyarországon nagy interjút adott az Index című internetes újságnak. Örülünk, hogy egy kisebbségi sorba született, a diktatúra által meghurcolt szellemi ember elégtételt kap a sorstól, és a könyveivel, verseivel, műveltségével kivívott tekintélyt kamatoztathatja a magyarság javára.
Még a kinevezése előtt kavart egy kis zavart a Balassi Intézet másik minisztériumhoz kerülésével kapcsolatban, legyintettünk akkor, nehezen lesz a szellem szabad harcosából az államigazgatóság bürokratája, majd beletanul, megvan hozzá az intelligenciája. Az utóbbi vált most kérdésessé.
Ugyanis államtitkár úr el akarja indítani a „Julianus barát” programot, amelyben genetikusok felülvizsgálnák a finnugor elmélet érvényességét.
Államtitkár úr, a cikkhez csatolt életrajz szerint, magyar-orosz szakot végzett a Babeş-Bolyai Egyetemen Kolozsvárott. Bízunk abban, hogy nem felejtette még el az ott megszerzett tudást. Mert itt bizony a szezonnak a fazonnal történő összekeverése hangzott el a szájából, ami már egy érettségi vizsgán sem fér bele a tolerálható egyéni nézetek körébe.
A nyelvrokonság nyelvészeti kategória, semmi köze a genetikához. Mindkettő tudomány, saját szabályokkal, kutatási eredményekkel, elsajátítandó ismeretekkel, mielőtt e tárgykörökben megszólalásra vállalkozhatnánk, akár egy vizsgahelyzetben.
Tény, hogy a rokonság meg a történelem kérdéseiben rengeteg hagymázos meg mélymagyar megnyilatkozás olvasható, komoly piaca van a csakrákkal, sumérokkal, Jézuskirálysággal, Kárpát-medence ősbölcsővel foglalkozó elméleteknek, csak éppen ezek művelőinek semmi köze a tudományhoz. A nyelvtörténet nem tud mit kezdeni a genetika eredményeivel, és a genetikusok sem bújják az etimológiai szótárt.
A finnugor elmélet csak annyit jelent, hogy sok ezer évvel ezelőtt, a mai nyelvállapotból és a nyelvtörténeti emlékekből kikövetkeztethetően, azok, akiket a magyarok őseinek tekintünk, egy nyelvet beszéltek a mai finnek, észtek, manysik stb. őseivel. Ennyi. Hogy sok ezer év alatt még hányféle néppel kerültünk kapcsolatba mind genetikai mind nyelvi hatásokat tekintve, szinte kibogozhatatlan.
Nincs kétségem afelől, hogy államtitkár úr talál akár komoly tudományos tekintélyeket is a „Julianus barát” programban megfogalmazott fantazmagóriák kutatására. Azt is előre látom, hogy pénz is lesz, meg eredmény is. De kegyetlen röhögés is mindazon irányokból, ahol becsülete van a gondolkodásnak. Jobb lenne még idejében visszatérni a szellem és a tudomány értelemből épített bástyái közé.
Krebsz János
Új Magyar Szó (Bukarest)

Az Európai Parlament alelnökévé választották Tőkés Lászlót
Az Európai Parlament egyik alelnökévé választották kedden Tőkés Lászlót, a néppárti frakció jelöltjét a strasbourgi plenáris ülésen.
Az erdélyi magyar képviselőt 334 szavazattal, 287 ellenszavazat és tartózkodás mellett választották a tizennégy alelnök egyikévé, miután a korábbi magyar EP-alelnök, Schmitt Pál (Fidesz) a Magyar Országgyűlés elnöke lett.
Mint Jerzy Buzek, az Európai Parlament elnöke a voksolás előtt kifejtette, nem számolták külön az elutasító szavazatokat és a voksolástól való tartózkodást, mert a jelölt megválasztásához a voksok egyszerű támogató többségének megszerzésére volt szükség.
Buzek a voksolás után azonnal gratulált Tőkés Lászlónak.
A korábbi erdélyi magyar püspök nyilatkozatában nagy megtiszteltetésnek nevezte kinevezését. Visszautalt a húsz évvel ezelőtti temesvári eseményekre, és hangoztatta: ugyanúgy, mint azokban az időkben, most is azon fáradozik, hogy hazája érdekeit képviselje az emberi, kisebbségi, vallási jogok és a szabadság érdekében. Mint mondta, elkötelezett híve annak is, hogy továbbvigyék az európai integrációt.
Tőkés László hangoztatta: külön örömmel tölti el, hogy a közös Európa történetében új fejezetet jelentő időszakban, a Lisszaboni Szerződés életbe lépése után töltheti be a fontos tisztséget az uniós képviselőtestületben.
Joseph Daul, a kereszténydemokrata-konzervatív képviselőkből álló néppárti frakció vezetője Tőkés Lászlónak az elmúlt években végzett tevékenységére utalva megtiszteltetésnek nevezte, hogy őt jelölhették a pozícióra.
A szavazás után kiadott közleményben Daul bizonyosságát fejezte ki: Tőkés amellett, hogy keményen dolgozik majd az uniós lakosság érdekeinek képviseletében, hozzá fog járulni ahhoz is, hogy Kelet-Európában "új hidak épüljenek".
A jelenlegi gazdasági és társadalmi helyzetben az EU-nak lelkesedésre van szüksége - emelte ki Daul. Emlékeztetett arra, hogy Tőkés László kezdeményező szerepet játszott a romániai forradalomban, és meggyőződését fejezte ki, hogy most is új ötletekkel áll majd elő.
Háttér: Románia európai uniós csatlakozását követően Tőkés László 2007-ben lett az Európai Parlament független képviselője. 2009-ben ő vezette az Európai Néppárti Képviselőcsoport tagpártjának, a Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek (RMDSZ) a listáját. Tőkés László számos magas rangú kitüntetés díjazottja: a közelmúltban kapta meg a Románia Csillaga Lovagi fokozatot és az Európai Parlament néppárti képviselőcsoportjának Robert Schuman Érmét. További érdemei a teljesség igénye nélkül: Truman-Reagan Szabadságérem (USA); Roosevelt-díj és a Geuzenpenning-díj (Hollandia); Pro Fide-díj (Finnország); a Magyar Köztársaság Érdemrendjének Nagykeresztje, a Leopold Kunscha -díj (Ausztria).
MTI

Tőkés László az EP alelnöke
A Fidesz európai parlamenti képviselőcsoportjának javaslatára múlt héten a néppárti frakció közfelkiáltással elfogadta Tőkés László jelölését az Európai Parlament alelnöki tisztségére, a jelölést a román néppárti delegáció is testületileg támogatta.
A román szociáldemokraták és liberálisok viszont a jelölés kapcsán – a szélsőségeseket megszégyenítő retorikával – vehemensen reagáltak az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke jelölésének hírére, a felfokozott belpolitikai helyzetnek köszönhetően rajta keresztül is a jelenlegi román kormánypártokat támadták.
Az EP mai strasbourgi plenáris ülésén került sor a szavazásra. Az ülést Jerzy Buzek, az Európai Parlament elnöke vezette, aki ismertette az előzményeket, majd közölte, hogy a szabályzat értelmében az alelnök megválasztásához az EP-képviselők minősített többségének voksaira van szükség. Ezután közölte: Schmitt Pál megüresedett helyére – akit a nemzeti parlamentjének házelnökévé választottak – egyedül Tőkés László EP-képviselőt jelölték.
Az ülésen jelenlévő képviselők közül egyedül Corneliu Vadim Tudor nagy-románia párti képviselő jelezte ellenvetését, és kisebb botrány kerekedett, amikor a szokott stílusában támadni kezdte az erdélyi képviselőt. A parlament elnöke megvonta a függetlenként tevékenykedő szélsőséges román képviselőtől a szót.
Tőkés László is felszólalt, megválasztatása kapcsán a plénumon a következőket nyilatkozta:
„Különleges megtiszteltetés számomra, hogy az Európai Néppárt Politikai Csoportjának támogatásával az Európai Parlament alelnöki tisztségére jelöltek.
Hasonló megtiszteltetésben legutóbb akkor volt részem, amikor tavaly decemberben, a romániai kommunista diktatúra bukásának 20. évfordulóján a legmagasabb állami elismerésben, a Románia Csillaga kitüntetésben részesítettek.
Húsz évvel ezelőtt Temesvár sok nemzetiségű és sok vallású népe teljes egyetértéssel és kockázatvállaló bátorsággal lázadt fel a Ceauşescu-diktatúra ellen. Miként ott és akkor − azóta is az emberi, a vallási és a kisebbségi jogok és szabadság iránti kiállás, az európai és a keresztény értékek iránti elkötelezettség szellemében igyekszem képviselni országom érdekeit, a volt kommunista országok és nemzetek − a kelet- és közép európai térség − európai felzárkózását, nem utolsó sorban pedig a romániai magyar kisebbségi közösséget, melynek néppárti képviselője vagyok.
Öröm számomra, hogy éppen a Lisszaboni Szerződés elfogadásának időszakában lehetek az Európai Parlament tagja, mely minden bizonnyal új korszak kezdetét jelenti az Egyesült Európa történetében.”
Az elektronikus és titkos szavazás viszont nem bizonyult egyszerű feladatnak a jelenlévő EP-képviselők számára, Jerzy Buzek több ízben is gyorstalpalót tartott kollégáinak, elmagyarázva a szavazás szabályait. A gondot az okozhatta, hívták fel a figyelmet, hogy – eltérően a máskor szokásos név szerinti szavazásnál –, az EP-alelnökök megválasztása ciklus elején és közepén történik „csomagban”, és hogy ebben az esetben az igenek száma a fontos, a tartózkodók és nemmel szavazók voksa gyakorlatilag ugyanazzal a súllyal esik latba.
Több percnyi huzavona után Tőkés László képviselőt alelnökké választották, hirdette ki Jerzy Buzek, az Európai Parlament elnöke. A szavazások végén az ülésvezető alelnök tisztázta a valószítnűsíthetően az elektronikus szavazórendszer által okozott félreértést, és leszögezte a hivatalos eredményt: összesen 621 képviselő szavazott, ebből 334 Tőkés László mellett, és 287-en tartózkodtak, illetve ellene voksoltak. Erdélyi képviselőnk a 334 szavazatával az EP 11. alelnöke lett.
Az ENP EP-frakciójának vezetője, Joseph Daul külön közleményben gratulált Tőkés László EP-alelnökké választásához.
Strasbourg, 2010. június 15.
Tőkés László
EP-képviselő sajtóirodája
Erdély.ma

Tőkés László EP-alelnökké választása az egész magyarság sikere
Tőkés László megválasztása az Európai Parlament alelnöki tisztségébe nemcsak az erdélyi magyar nemzeti közösségnek, hanem az egész Kárpát-medence magyarságának szép sikere - olvasható az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnökségének keddi állásfoglalásában.
A Toró T. Tibor ügyvezető elnök aláírását tartalmazó, az MTI bukaresti irodájába is eljuttatott dokumentum szerint mindez közvetett elismerése annak, hogy a határokon átívelő - határmódosítás nélküli - magyar nemzetegyesítés az Európai Unió keretében nemcsak életképes nemzetpolitikai program, hanem a régiók és a nemzeti közösségek sokszínű Európájában pozitív gyakorlat az egyszínű nemzetállami kizárólagossággal szemben.
Tőkés László személyében olyan keresztény politikus került az Európai Parlament Házbizottságába, aki - a temesvári forradalom szellemében - húsz éve aktív harcosa az emberi jogok védelmének, következetes szorgalmazója a kommunizmus örökségével való leszámolásnak - írja Toró T. Tibor. Szerinte Tőkés - a szubszidiaritás és az önkormányzatiság európai alapelveivel összhangban - hiteles képviselője a számbeli kisebbségben élő nemzeti közösségek autonómia-törekvéseinek, valamint elkötelezett szószólója a többség és kisebbség közötti viszony békés rendezésének.
Miközben az Európai Néppárt sokszínű frakciója egyöntetűen állt ki Tőkés László jelölése és megválasztása mellett, a romániai ellenzéki pártok felemás megnyilatkozásai ismételten rávilágítanak a román politikum kétszínűségére és következetlenségére - írja Toró, sajnálatosnak nevezve, hogy húsz évvel a rendszerváltozás után a román politikai elit az értékelvű megközelítés helyett szerinte kizárólag nacionalista egyoldalúsággal, illetve csak a hatalom és ellenzékiség szempontjai szerint képes viszonyulni általában a kisebbségi, különösképpen a magyar kérdés megoldásához.
Az EMNT ez ügyben nemcsak a Szociáldemokrata Pártot (PSD) bírálja, hanem "az ez ideig leginkább európainak hitt" Nemzeti Liberális Pártot is "nagyromániás" megnyilvánulásai miatt. A közlemény utal rá, hogy az a párt "Románia nemzeti szuverenitásának súlyos megsértését" véli felfedezni Tőkés László EP-alelnöki jelölésében, szándékosan "határrevíziót és irredentizmust" vél felfedezni Trianon gyógyításában.
"Valószínűleg nem tévedünk, ha azt vélelmezzük, hogy e 'nemzetféltő' kirohanásaik valódi oka Verespatak: az EP - többek között Tőkés László kezdeményezésére és az eszközökben nem válogató liberális lobbi ellenére - nemrég fogadta el a ciántechnológián alapuló aranybányászat betiltására vonatkozó határozatát" - írja Toró T. Tibor.
Garzó Ferenc
MTI

SZÁT-közlemény
Az RMDSZ Szövetségi Állandó Tanácsa
Az RMDSZ Szövetségi Állandó Tanácsa tegnap, elemezve a világgazdasági válság nyomán Romániában kialakult helyzetet, elengedhetetlenül szükségesnek véli és szorgalmazza a reformok folytatását és felgyorsítását. Ennek érdekében az RMDSZ miniszterei, államtitkárai, valamint képviselői és szenátorai kiemelt figyelmet fordítanak az alábbiakra:
• A decentralizáció felgyorsítására és kiterjesztésére, különös tekintettel az egészségügyben megkezdett decentralizáció véglegesítésére.
• A központi közigazgatás mélyreható átszervezésére, megszüntetve a felesleges állami ügynökségeket, intézményeket, ésszerű költséghatárok alkalmazásával.
• A prefektusok hatáskörének csökkentésére, a dekoncentrált intézmények átalakítására és a megyei tanácsok hatáskörébe utalására.
• Az új tanügyi törvény parlamenti elfogadására és gyakorlatba ültetésére.
• A szociális ellátórendszer teljes reformjára úgy, hogy a költségvetési támogatásokat a valóban rászorulók kapják.
• A korrupció és a feketegazdaság elleni hatékony és gyors intézkedések gyakorlatba ültetésére.
A SZÁT felhívja a figyelmet a gazdaságélénkítő intézkedések kiemelt szerepére a gazdasági válság leküzdésében. Az RMDSZ által javasolt koherens gazdaságélénkítő intézkedések megfelelnek annak az elvárásnak, amely szerint a hosszú távú rendezéshez szükséges intézkedéseknek ne mondjanak ellent a rövid távú rendezéshez szükséges intézkedések.
A SZÁT indokoltnak látja, hogy a Szövetségi Képviselők Tanácsa június 26-i ülésén elemezze Románia gazdasági helyzetét, és fogadjon el mélyreható válságkezelő és gazdaságélénkítő programot.
Népújság (Marosvásárhely)

Pályázatokról gyakorlatiasan
A kolozsvári Kárpátia Magyar–Román Kereskedelmi és Iparkamara szervezésében tegnap a Maros Megyei Kereskedelmi és Iparkamaránál tartottak kis- és középvállalkozók számára elérhető pályázati lehetőségekről konferenciát. A szintén kolozsvári Goodwill Consulting pályázati tanácsadó cég szakértőinek előadásaira szép számmal volt érdeklődő a helyi kamaraszékház tanácstermében, a kis- és középvállalati szektor európai hetének keretében szervezett rendezvénnyel június folyamán nyolc romániai várost keresnek fel.
A több marosvásárhelyi céget is partnereik soraiban tudó pályázati szakértők gyakorlatias megközelítésből ismertették az érdeklődőkkel a vissza nem térítendő pályázati alapok világát, ezek forrásától – kormányzati, európai uniós vagy egyéb nemzetközi – függetlenül. Először arra rávilágítva, hogy a vállalkozását pályázati forrásból fejleszteni készülő érdeklődőnek milyen lépéseket kell megtennie, kezdve a pályázati pénzen megvalósítandó beruházás megtervezésétől egészen a projekt gyakorlati megvalósítása során jelentkezhető nehézségekig, majd a rendelkezésre álló pályázati kiírásokat is ismertették a jelenlevőkkel.
A szakértők szerint az anyagiakban és humán erőben egyaránt reális költségbecslés a sikeres pályázás egyik kulcspontja, kezdve a vállalkozás fejlesztési szükségleteinek és anyagi teherbírásának valós felmérésétől a járulékos költségek jelentette terhek pontos feltérképezéséig. Mint hangsúlyozták, nem olcsó és nem könnyű útja a cég fejlesztésének a pályázati források alapjainak megszerzése, mert egy támogatást elnyerhető projekt komoly tervezést, pontos munkát igényel, ráadásul a folyamat különböző szakaszai időigényesek is lehetnek. Mindez költségekkel jár a vállalkozó számára, a pályázaton dolgozó saját munkaerő bérében, adott esetben a külső tanácsadó és szolgáltatók díjában, és nem utolsósorban banki hitelköltségekben, hiszen a pályázati alapokból utólagosan elszámolható pénzt lehet megszerezni, így a megcélzott beruházás gyakorlati lefolytatása a gyakorlatban legtöbbször hitelből történik, még a pályázótól önrészt nem feltételező projekteknél is.
Költséges és bürokratikus módja a pályázás a vállalkozás fejlesztésének, ennek ellenére a szakértők szerint mégis érdemes ezt az utat választani, főleg a már tervezett, de még halasztható, vagy saját erőből egyelőre megoldhatatlan beruházások kivitelezéséhez, mert egyéb lehetőségekkel összevetve a pályázás a vállalkozás fejlesztésének legolcsóbb módozata.
(benedek)
Népújság (Marosvásárhely)

Megnyílt az út a megszorító intézkedések előtt
Már csak az Alkotmánybíróság gördíthet akadályt
Közismert vádaskodások, csípős megjegyzések, froclizások, hurrogások, füttyök és lökdösődés – így foglalható össze dióhéjban a bizalmatlansági indítvány tegnapi parlamenti vitája, amelyen eldőlt, hogy az Emil Boc vezette kabinet hivatalában maradhat. A kormány által javasolt megszorító intézkedéscsomag egyelőre csak az első, a parlamenti csatát nyerte meg, ami azt jelenti, hogy a kabinet sikeresen vette a 25 százalékos bér- és 15 százalékos nyugdíjcsökkentés megakadályozása érdekében felállított ellenzéki politikai akadályt. A kabinetnek azonban még az alkotmánybírósági jogi csatában is helyt kell állnia, és csak ezt követően írhatja alá Traian Băsescu a több mint hétmillió ember jövedelmét megnyirbáló kormányzati döntést. Nyugdíjasok és szakszervezetisek, valamint egyéb tiltakozók tették színesebbé a parlamenti vitát, amelyen testőrök tartották távol az újságírókat a kormányfőtől.
A bizalmatlansági indítványt megszavazta több olyan törvényhozó is, akik a kormányoldalt erősítő pártokhoz tartoznak. A kormány megbuktatásával egyetértett a Románia Haladásáért Országos Szövetség (UNPR) több képviselője, akik a függetlenek padsorában foglalnak helyet.
A tegnapi szavazást követően minden bizonnyal további három képviselővel csökken a demokrata párti frakció, miután Mircia Giurgiu, Clement Negruţ és Teo Trandafir is az indítvány mellett voksolt.
A nemzeti kisebbségek frakciójából is akadt egy képviselő, Nicolae Mircovici, aki lényegében a megszorító intézkedések ellen szavazott azáltal, hogy a bizalmatlansági indítvány mellett tette le a voksát.
A voksolás után végzett összesítés szerint a bizalmatlansági indítvány csak 228 támogató voksot gyűjtött, ami azt jelenti, hogy nyolc szavazaton múlott a Boc-kormány sorsa. Az előzetes számítások szerint az ellenzéki pártoknak összesen 24 voksra lett volna szükségük a kormányoldal részéről. A szavazás végeredménye azt mutatja, hogy ezeknek a szükséges szavazatoknak csak a kétharmadát sikerült megszereznie az ellenzéknek. Az indítványt 197 honatya utasította el, és három érvénytelen voksot számoltak.
A parlamenti vita során az ellenzéki honatyák ellenséges fogadtatásban részesítették Emil Boc miniszterelnököt, akinek a kiemelt nyugdíjak, és a törvényhozók átlagon felüli öregségi járandósága újraszámolásának a szükségessége melletti érvelésekor hangos hurrogásba kezdtek, és kifütyülték a kormányfőt, stadionok lelátóira emlékeztető hangulatot keltve.
A kormányfőnek a parlament épületébe való érkezése sem zajlott incidensek nélkül, hiszen a miniszterelnök testőrsége kordont alakított ki a kormányfő köré, hogy az újságírók ne ostromolhassák kérdéseikkel Bocot. Egyes újságírók átbújtak az elkerített területre, ami miatt lökdösődés alakult ki Boc testőrei és a riporterek között. Az egyik újságíró inge látta kárát a testközeli harcnak, majd maga a kormányfő állította le a dulakodást azzal, hogy odaszólt a testőröknek: „Hagyjátok!”.
A parlamenti vitában az ellenzék és a kormányoldal több képviselője került egymással vitába. Călin Popescu Tăriceanu volt liberális miniszterelnök utódát, Emil Bocot vette célkeresztbe, akiről kijelentette, hogy „szánalmas aktivista, akinek „a kezecskéjére az államfő koppint rá, a lábacskájára pedig a kormányban lévő kollégái”. A miniszterelnök sem hagyta szó nélkül a személye ellen irányuló támadást, és kijelentette, hogy Tăriceanu a „Rekordok Könyvébe” vonult azzal, hogy 2008-ban nyolc százalékos gazdasági növekedés mellett 5,4 százalékos államháztartási hiányt produkált, és a Román Kereskedelmi Bank privatizációjából befolyt pénzt szétosztotta fizetésekre és nyugdíjakra ahelyett, hogy autópályákat építtetett volna.
A voksolást követően Emil Boc úgy vélte, hogy szerinte a parlament maximális felelősségről tett bizonyságot, Victor Ponta szociáldemokrata pártelnök pedig úgy értékelte, hogy a voksolás eredménye azt mutatja: a Boc-kormány már nem rendelkezik legitimitással, ezért az államfőnek a kormányfő lemondását kell kérnie.
Szabadság (Kolozsvár)

Pályázatot nyertek a magyar diákok
Új, korszerűen felszerelt multifunkcionális termet rendeztek be a Mihai Eminescu Főgimnázium magyar tagozatos diákjai. A terem családias hangulatú ünnepélyes felavatására tegnap délben került sor. Mint Bíró Árpádtól, a gimnázium diáktanácsának titkárától megtudtuk, tanáraik segítségével pályázták meg az összeget az Eurotrans Alapítványtól. A pályázat megírásában két tanárnő, Kéry Hajnal és Samarjai Enikő segítették a fiatalokat, akik háromezer lejt nyertek a multifunkcionális terem létrehozására. Ebből a pénzből televíziót, számítógépeket és nyomtatót vásároltak. A tervek szerint olvasókört, számítógépes foglalkozásokat, diáktanácsi üléseket tartanak majd az újonnan berendezett helyiségben, sőt itt lesz a szerkesztősége ezentúl a gimnázium magyar nyelvű diáklapjának, a Szösszenetnek is. A tegnapi teremavatón a tanárok gratuláltak a fiataloknak. Az egyik tanuló, Darvas Szintia elszavalt egy szép Dutka Ákos-verset is, majd vidám beszélgetés következett üdítővel és süteménnyel édesítve.
Sz. M.
Reggeli Újság (Nagyvárad)

Szőcs Géza, a fekete bárány
Mint ismeretes, az új magyar kormánystruktúra nyolc csúcsminisztériumot foglal magába, ezek között az egyik a Nemzeti Erőforrás Minisztériuma (NEFMI), élén Réthelyi Miklós tárcavezetővel, amely minisztérium alá öt ágazat tartozik, mindeniket államtitkári rangú szakpolitikus irányítja. A tárca parlamenti államtitkára Halász János, közigazgatási államtitkára pedig Jávor András lett. A sportért Czene Attila, az oktatásért Hoffmann Rózsa, a szociálpolitikáért Soltész Miklós, az egészségügyért Szócska Miklós, míg a kultúráért Szőcs Géza felel államtitkárként.
Utóbbit már június 2-i kinevezése előtt számos támadás érte a választásokat csúfosan elbukott balliberális oldalról, de övön aluli ütéseket kapott származási helyéről, Erdélyből is. Szőcs Géza Marosvásárhelyen született 1953-ban, költő, író, szerkesztő, Szőcs István újságíró, kritikus fia. A kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetemen végzett magyar–orosz szakon. 1979-80-ban Sütő András javaslatára egy évig Herder-ösztöndíjas volt Bécsben. 1981–82-ben szerkesztette az Ellenpontok című szamizdat kiadványt, amiért a román államvédelmi hatóság többször is letartóztatta és bántalmazta, ezután elhagyta Romániát. A rendszerváltás után 1990-ben visszatelepült Kolozsvárra, újságírói-szerkesztői munkája mellett politikai szerepet is vállalt: 1990–91-ben az RMDSZ főtitkára, 1991–1993 között politikai alelnöke volt. Az RMDSZ-ből lassan kiszorították a bukaresti hatalom iránt lojális klikkek, a kilencvenes évek közepétől inkább csak íróként, könyvkiadóként, kultúrpolitikusként tevékenykedett, Magyarországon előbb a Duna Tv, később az első Orbán-kormány háttérembereként vállalt feladatokat.
Szőcs Géza mostani kinevezését a Fideszen belül is kísérte elutasítás, ám Orbán Viktor kitartott mellette. Tette ezt annak ellenére, hogy már idén áprilisban, amikor rögvest a választások után felröppent Szőcs esetleges „kultuszminiszteri” megbízatása, Erdélyből megindult az ellen való áskálódás. Az RMDSZ mai vezetői nem mertek ugyan nyíltan fellépni a szövetség egykori főtitkára ellen, ezért a pártsajtót használták fel a lejáratására. A nagyváradi Bihari Napló például még az új Orbán-kormány körvonalazódása előtt rávetette magát a költőre, s jól értesültségét mímelve próbálta meg politikai spekulációkra bírni és ezzel csőbe húzni a költőt, majd Máris lecserélhetik Szőcs Gézát! címmel valósággal beleszuggerálta volna a Fidesz-vezetésbe annak alkalmatlanságát. Ugyanezt tette a múlt héten az Index című budapesti balliberális portál, amely kötekedő-gunyoros nagyinterjúban próbálta Szőcs kultúr- és nemzetpolitikai koncepcióit dehonesztáló szövegkörnyezetben tálalni.
Nem lehet nem észrevenni, hogy a Szőcs Gézát fúró RMDSZ ismét egy gyékényen árul a magyar nemzetre folyton rárontó magyarországi baloldallal.
*
Az új magyar kulturális államtitkár a trianoni békediktátum aláírásának évfordulóján Kecskeméten, az Országzászló emlékmű avatásán azt mondta, hogy kétféle nézet ütközik a magyar nemzet számára tragikus trianoni döntés kapcsán: az egyik szemlélet önmagunk feladásához és a trianoni döntés elfogadásához, röviden magához Trianonhoz vezet, a másik tagadja Trianon igazságosságát, és mindent meg kíván tenni azért, hogy a nemzet épségét visszaállítsa. Az első világháborút lezáró trianoni szerződés következtében kilencven éve kialakult határok megváltoztatására nincs lehetőség, de az Európai Unió esély a nemzet újraegyesítésére – mondta Szőcs Géza, hozzáfűzve: a mi feladatunk ennek a megvalósítása.
Reggeli Újság (Nagyvárad)

Felelős képviseletre kérik az RMDSZ-t az EMNT területi elnökei
A magyar parlamenti képviselet végzetes hitelvesztésének megállítása érdekében az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) területi elnökei felszólítják az RMDSZ vezetését, hogy a törvényhozásban és a végrehajtásban a leszegényedett lakosságot, a közalkalmazottakat, a pedagógusokat és nem utolsósorban a kisnyugdíjasokat próbálja képviselni, amikor az államelnök és a nagyobbik kormánypárt a társadalmi genocídiumot közelítő általános megszorító intézkedésekben gondolkozik.
Az EMNT területi elnökeinek közös felhívása szerint a világgazdasági válság begyűrűzése Romániába nyilvánvaló és elkerülhetetlen volt, azonban ennek kezelésére a jelenlegi kormány mindeddig képtelennek bizonyult. Megfelelő gazdaságélénkítő és ugyanakkor a szociális egyensúlyt biztosító megoldások hiányában társadalmi földrengés fenyeget, amely nemcsak a kormány és a mögötte álló koalíciós erők politikai tőkéjét emészti fel, de a magyar parlamenti képviselet monopóliumát birtokló RMDSZ kormányzati szerepvállalása következtében ez a negatív kép kivetül a romániai magyarság egészére is.
Álláspontjuk szerint az elszabadult költségvetési hiány csökkentését célzó megszorításokat elkerülni nem lehet, ám azokat több megfontoltsággal és differenciáltan kellene alkalmazni az állami intézmények mindeddig elodázott reformjával párhuzamosan.
A levélírók több szempontot is megfontolásra ajánlanak az RMDSZ-nek. Felhívják a figyelmet, hogy az állami intézményeket átszövő korrupció több bevételtől fosztja meg az állami költségvetést, mint a gazdasági és pénzügyi világválság negatív következményeinek összessége – ennek visszaszorítására kell elsősorban koncentrálni. Gazdaságélénkítő intézkedések nélkül az életminőséget lerontó intézkedések hiábavaló áldozatnak bizonyulnak, legfeljebb a lakosság amúgy is fogyófélben levő bizalmát emésztik fel a politikai döntéshozók vezetési képességeiben.
A közalkalmazottak esetében is differenciált kezelés szükségeltetik - írják. „Ha az oktatást kiemelt stratégiai ágazatnak tekintjük, nem lehet a pedagógustársadalom amúgy is hátrányos helyzetét tovább rontani” - vélekednek. Hozzáteszik: külön védelmet igényelnek a megszorítások közvetlen negatív hatásaival szemben a nagycsaládok és a kisgyermeket nevelők.
A EMNT területi elnökei szerint a kisnyugdíjasok jövedelmének megnyirbálása nemcsak haszontalan, hanem erkölcstelen is. Ha a nyugdíjalap kiadásait csökkenteni kell, mert az állami költségvetés nem győzi a hiányt pótolni, akkor ezt nem a kisnyugdíjak további kurtításával kell elérni, hanem például a kommunista diktatúra védelmében elévülhetetlen érdemeket szerzett egykori állami és pártnomenklatúra, különösen a politikai rendőrség tagjainak kiemelt állami nyugdíját kell a minimálnyugdíj szintjéhez közelíteni. Mint írják: egy aránytalanul és érdemtelenül odaítélt nyugdíj fele akár több tíz kisnyugdíjast megnyomorító megvonást is fedezheti.
Krónika (Kolozsvár)

Európai magyar politikai siker
A magyar összefogásnak, az egy nemzetben gondolkodásnak, az egészséges és józan nemzetpolitikának újabb győzelmét ünnepelhetjük 2010 júniusától: Tőkés László lett az Európai Parlament alelnöke, mondta a romániai és az európai magyar politizálás friss sikerét kommentálva Olosz Gergely.
Az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője szívéből gratulált Temesvár hősének, annak a politikusnak, akinek puszta jelenléte állandó figyelemfelhívás és igazolás: Románia mi vagyunk, mi, magyarok, románok, szerbek, németek, cigányok és más nemzetbéliek itt, akik végre szabadon élhetünk Európánkban.
Áthatóbb, intenzívebb mától az íze ennek a szép magyar szónak: összefogás, mondta Olosz Gergely, hiszen romániai magyar úgy emelkedhetett az Európai Parlament vezetői közé, hogy az RMDSZ és az anyaországi testvéreink melléje álltak.
És ezt mindannyiunkért tették, a magyarokért, mert együtt Európában, íme, egy nemzet lehetünk, olyan nemzet, amelyik nagylelkű maradhat és józan, a legforróbb pillanatokban is.
Mindezekre szükségünk van ma, ezekben a felhevült politikai pillanatokban, amikor értetlenül nézzük a habzó szájú nagyromániás Corneliu Vadim Tudor mellé csatlakozó Crin Antonescu PNL-elnök által vezetett egyes liberálisokat, akik a ’48-ban harcoló politikai ősük legnagyobb szégyenére ma a testvérnépek ellen acsarkodnak a közös Európa parlamentjében, mi több, az elnök a pártból való kizárással fenyegette meg a Tőkés Lászlót megszavazni akaró liberális europarlamentereket.
Olosz Gergely hangsúlyozta, június 4-e után újabb jelét adtuk annak, hogy erős hitünkkel és magyar összefogással képesek vagyunk megerősödni. Higgadt és magabiztos nemzetalkotóként pedig hiteles partnerek tudunk lenni Románia újjáépítésében is, egy nyugalmas, kiszámított, de nagy erőfeszítéseket igénylő munkában.
A magyar összefogás, az RMDSZ és Tőkés László hosszú távú építő politikája a záloga megmaradásunknak, fejlődésünknek, mondta.
Gratulálunk Tőkés Lászlónak, az Európai Parlament alelnökének, akinek sorsa példa arra, hogyan lehet a forradalmak után a béke időtálló bástyáit kőről-kőre felrakni, mondta Olosz Gergely.
erdon.ro

Répás Zsuzsanna: átlátható, világos határon túli magyaroknak szóló támogatáspolitikára van szükség!
A nemzetpolitikai helyettes államtitkár szerint átlátható, világos és követhető határon túli támogatáspolitikára van szükség, és a jelenlegi kaotikus rendszert meg kell szüntetni. Répás Zsuzsanna az MTI-nek adott interjújában beszélt arról is, hogy lehetőleg még júliusban összehívhatják a Magyar Állandó Értekezletet (MÁÉRT), amely hat éve szünetel, jogsegély irodát hoznának létre és célzott programokat indítanának a szórványmagyarság segítésére.
A nemzetpolitika kiemelt szerepet játszik az elkövetkező években, ezt jelzi, hogy a területért miniszterelnök-helyettesként Semjén Zsolt felel majd - mondta Répás Zsuzsanna. Hozzátette: az elmúlt nyolc évben a legnagyobb probléma az volt, hogy háttérbe szorult ez a terület, egy eldugott főosztály képviselte, a nemzetpolitikai szempontok nem érvényesültek. Ezen szeretnének gyökeresen változtatni, s azt szeretnék, ha a magyar kormány magatartását áthatná az összetartozás gondolata, hogy kárpát-medencei keretek között kell a magyarságról gondolkodni.
Az államtitkárság lesz a nemzetpolitika műhelye a kormányzati struktúrán belül, bármilyen határon túli magyarokkal kapcsolatos ügy, probléma felmerül, az ide kerül első helyen. A legfontosabb feladat az államigazgatáson belüli koordináció lesz, azt szeretnék, ha a nemzetpolitikai gondolkodásmód megjelenne az egész magyar államigazgatásban - hangsúlyozta, hozzátéve: minden tárca szabályzatába be fog kerülni feladatként a határon túli ügyekkel való foglalkozás. Az államtitkárság gondozza majd azokat az ügyeket is, amelyek korábban a Határon Túli Magyarok Hivatalához tartoztak - jelezte.
A helyettes államtitkár elmondta, hogy a Magyar Állandó Értekezletet mindenképpen összehívják a nyáron, lehetőleg még július folyamán. A MÁÉRT a magyar-magyar politikai párbeszéd legfontosabb fóruma volt. A testület ülését 2004 novembere óta nem hívta össze a szocialista kormányzat, akkor Gyurcsány Ferenc csúfos kudarcot vallott a kettős állampolgárság ügyében kezdeményezett állásfoglalásával - idézte fel. Hozzátette: a MÁÉRT hivatalosan nem szűnt meg, ma is élő fórum, amibe szeretnének "életet lehelni". A helyettes államtitkár azt mondta, azt szeretné, ha nevét, funkcióját megőrizné a MÁÉRT, s az a fórum lenne, amelyen az összmagyarságot érintő kérdéseket át tudnák beszélni.
A Kárpát Medencei Magyar Képviselők Fóruma is megmaradna ugyanakkor. Répás Zsuzsanna elmondta: ez olyan vitafórum, amely alkalmas arra, hogy hosszú távú koncepciókat alakítson ki, s itt sikerült a parlamenti képviselőknek konszenzusra is jutni egymással. Ha sikeres nemzetpolitikát akarnak megvalósítani, kellenek olyan kérdések, minimumok, amelyekben meg tudnak állapodni a parlamenti erők egymással - hangsúlyozta.
A támogatáspolitikáról azt mondta, hogy jelenleg a rendszer átvilágításán dolgoznak. Amit eddig látni, "az egy káosz, átláthatatlan, nem logikus rendszer". A Szülőföld Alap kezel bizonyos pályázati forrásokat, s ezen kívül vannak különböző költségvetési fejezeti előirányzatok amelyek sokszor egymás között adnak át forrásokat. Vannak területet, amelyeket támogatnak az egyikből és a másikból is. "Olyan, mintha az állam a különböző zsebeiből adogatna, és úgy csinálna, mintha nem tudná, hogy azokban a zsebeiben mi van."
Répás Zsuzsanna ezért azt szeretné, ha az összes határon túlra jutó forrást egy alapba vonnák össze. Átlátható, követhető, világos határon túli magyaroknak szóló támogatás politikára van szükség, azért, hogy a határon túliak is tudják, mire számíthatnak, hová kell fordulni.
Arról, hogy a források összege hogyan alakul, azt mondta: azt szeretné, ha a jelenlegi helyzetben minimum meg lehetne őrizni a mostani szintet, s ahogy lehetőség nyílik a magyar gazdaság javulásával, növelnék a forrásokat.
Répás Zsuzsanna a tervek között említette jogsegély iroda létrehozását is a határon túli magyarok számára. Ehhez, a várhatóan budapesti központú irodához lehetne fordulni, ha egy magyar embert bárhol a világon atrocitás, támadás vagy bántódás ér, azért mert magyar. Példaként említette a magyarveréseket, a szlovák nyelvtörvényt, az oktatási jogok csorbítását Szlovákiában vagy Kárpátalján. Minden határon túli magyar ember érezzen a saját életében valami pluszt, azért mert magyar és mögötte ott áll az anyaország, ahová fordulhat - fogalmazott.
Kiszélesítenék az Apáczai Közalapítvány által elindított Határtalanul osztálykirándulási programot is, azt szeretnék, ha minden magyar középiskolás tanulmányai során legalább egyszer eljutna határon túli magyar területre, illetve határon túliak is eljöhetnének legalább egyszer Magyarországra hasonló formában. Fontos, hogy a magyar gyerekek megtapasztalják, élnek magyarok a Kárpát-medencében, és azt is milyen körülmények között. Ezt csak személyes tapasztalatok alapján lehet - mondta, hozzátéve: az a sokk, amit a 2004-es népszavazás jelentett nem következett volna be, ha a személyes ismeretségek jelen vannak a magyarországi emberek életében.
Répás Zsuzsa beszélt arról is, hogy a szórványmagyarság segítését kiemelt kérdésként kívánják kezelni. Ez olyan terület, amit teljesen elhanyagoltak az elmúlt időszakban - mondta. Teljesen másként kell hozzájuk viszonyulni, mint a tömbmagyarsághoz. Ezért átfogó felmérést követően kifejezetten a szórványban élőknek szeretnének programokat indítani. Példaként említette, hogy ahol lehet, segítenék az iskola működtetését számukra, iskolaközpontok, iskolabuszok szervezésével.
A moldvai csángók támogatásában szorosan együtt szeretnének működni a Moldvai Csángómagyarok Szövetségével, amely kiemelkedő eredményeket ért el a magyar nyelvtanítás megszervezése területén. Ezt szeretné a kormány segíteni, ösztönözni - jelezte Répás Zsuzsanna.
Bognár Renáta
MTI

Székelyföldi rendezvények dimenziói
A hét végén is egymásra torlódtak a kisebb-nagyobb közösségek részvételét megcélzó kulturális, sport- és egyéb rendezvények, amelyek, ha számszerűsítjük az érdeklődést, hol átütő, hol mérsékeltebb sikerrel célba is értek, ezek szervezői, kivitelezői és a résztvevők számára is sikerélményt produkáltak.
A múlt héten olyan üdvözlendő elmozdulást is láthattunk, hogy megyei, sőt, székelyföldi szinten is az egymás sarkára lépő, egymásra torlódó és emiatt a siker hatásfokát csökkentő rendezvényeket tájékoztató szándékkal közös listára fogták. Ez történt a Székelyföld Napok három megyét egybefogó listájának összeállításával, amely ez alkalommal mellőzte az eddig szokásos intézményi vagy megyék közötti elkülönülést.
A Kézdivásárhelyen először megrendezett Székelyföldi Termékkiállítás és Vásár jó példa arra is, hogy a két szomszédos megye illetékesei az előző időszakban tapasztalható torzsalkodás helyett a közös fellépést választották. Ez a rendezvény a ,,termék" fogalmát az áru kategóriából kiemelve a székelyföldi szellemi termék számára is teret biztosított. Ily módon a bodosi mézespogácsa társaságában jól megfért és ezt más dimenzióba emelte a többszörös országos kézilabdabajnok és olimpikon Kicsid Gábor vagy a Tulit Zsombor képviselte székely hegymászók, a többkönyves író és világjáró Gazda József teljesítményével. A világjáró székely geológusok fotókiállítása, amelyet a Klivalab Egyesület szervezett, Székelyföld szellemi határait a dél-afrikai Jóreménység fokáig, a chilei Andok gerincéig és Izland magasságáig tolta arrébb. Kár, hogy ennek a nagyszabású termékkiállításnak és vásárnak a híre-neve nem ütötte át a politikai szférából erre a területre is beszivárgó ellenlábasság falát, amiről senki sem beszélt, de sokan érezték-tudták, hogy a háttérben az RMDSZ—MPP ellentét munkál, és ez apasztja az érdeklődést.
A hét végén a Sepsiszentgyörgyön zajló Háromszéki Kolbászparádé is a magyarság nemzeti integrációs törekvésének a lecsapódása: a Zalánpataki Szorgos Asszonyok vagy a Duna-deltát járó horgászok jelenlététől a békéscsabai, gyulai, veszprémi kolbászkészítőket is Székelyföldre hódította. Vegyük észre, hogy az európai integráció, az egymásra találás jelei-jegyei ezek, akkor is, ha a kolbászt nem éppen az uniós receptek szerint töltik, mert van eset rá, mint a mostani is, hogy a miénk ehetőbb.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Sütő Andrásra emlékeznek
83 évvel ezelőtt ezen a napon született a négy esztendeje elhunyt író. Az emlékét elevenen tartó marosvásárhelyi civil szervezet, a Sütő András Baráti Egyesület kétnapos emlékrendezvényen idézi fel a Kossuth- és Herder- díjas alkotó személyiségét, életművét. Június 19-én, szombaton a megyeszékhely a születésnapi események helyszíne. Délután 3 órakor Sütő András sírjánál lesz koszorúzás a református temetőben. 4 órára a Bernády Házba várják a közönséget. Kincses Előd, Kötő József, Nagy Pál és Bertha Csilla előadását, Kilyén Ilka versműsorát és a Tiberius vonósnégyes zenélését hallgathatják meg a jelenlevők.
Vasárnap az író szülőfalujában, Pusztakamaráson folytatódnak a rendezvények. Vásárhelyről reggel 9 órakor lesz az indulás a Bernády téri Teleky-ház elől. A pusztakamarási istentisztelet 11 órakor kezdődik a református templomban. Az íróról Pomogáts Béla irodalomtörténész beszél. Levetítik Vetési László filmjét a Mezőségről. Verset mond Kilyén Ilka. A szülői háznál koszorúzási ünnepség zajlik.
Az egyesület meghívójában Csoóri Sándor Hol vagy, Sütő András? című írásából idéznek részletet. Ebből ragadunk ki egy gondolatot a mai születésnapon: "Sütő András azok közé a magyar írók közé tartozik, akik a nyelv lángelméi és utcaseprői voltak egy személyben. Kosztolányi Dezső, Németh László, Cs. Szabó Zoltán, Illyés Gyula, Tamási Áron, Nagy László, Juhász Ferenc, Nemes Nagy Ágnes, Pilinszky János és még jó lélekkel szaporíthatnám a névsort. Lapról lapra ilyen mondatokat olvashatunk minden művében: Tengerek nélkül is hajótöröttek vagyunk."
A legméltóbb emlékezés, ha olvassuk műveit.
Népújság (Marosvásárhely)

"A kormány továbbra sincs biztonságban"
(MTI) – A kormány túlélte az ellenzék bizalmatlansági indítványát, de a tény, hogy csak néhány vokson múlott, azt jelzi, hogy a következő hónapokban egyáltalán nem lesz biztonságban, sőt, számos további intézkedése meg is bukhat – vallják bukaresti elemzők a szerdai lapok hasábjain.
A Ziarul Financiar úgy fogalmaz: az előző napi, feszültségekkel és hangos indulatokkal terhes hangulatban lezajlott szavazás korántsem ad okot arra, hogy Emil Boc kormánya győztesnek érezze magát. Hiszen valójában nincs meg a parlamenti többsége – állapítja meg a lap, arra utalva, hogy az ellenzéki szociáldemokraták által benyújtott és a liberálisok által támogatott bizalmatlansági indítvány mellett 288 képviselő és szenátor voksolt, ellene viszont csak 197. A szabályok szerint nem a jelen lévő, hanem az összes hivatalban lévő 471 honatya többségére – azaz 236 voksra – lett volna szükség a kormány megbuktatásához. A teremben 458-an voltak jelen, és 425 érvényes voks jött össze, így alakult ki az említett eredmény.
A Romania libera megállapítja: bár a kormány túlélte, korántsem biztos, hogy Románia is megmenekült. A Nemzetközi Valutaalappal (IMF) kötött többoldalú hitel-megállapodás soron következő, 850 millió euró értékű részletét ugyanis csak akkor kaphatja meg az ország, ha a megszorító intézkedéseket sikeresen alkalmazzák is. Ehhez azonban nincs sok idő, hiszen az IMF döntéshozó testületének két hét múlva döntenie kell erről.
Bukarestben biztosra veszik, hogy Emil Boc a következő hetekben átalakítja kormányát, ami nem pusztán személycseréket jelent, hanem karcsúsítást is, vagyis minisztériumok összevonásával, államtitkári és tanácsadói posztok csökkentésével is jár majd.
Népújság (Marosvásárhely)

Megalakult az EMNT Művelődési Szakbizottsága
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, folytatva az ágazati-szakpolitikai szervezetépítést, június 10-én Székelyudvarhelyen megalakította Művelődési Szakbizottságát.
A Művelődési Szakbizottság feladata, hogy egy, az egész Erdélyre kiterjedő, alapos helyzetfelmérés és elemzés elkészítése után – a különböző szakmai szervezetekkel együttműködve – megoldásokat ajánljon a kulturális és művelődési intézmények összehangolt, eredményes működésére, kulturális stratégiák kidolgozására. Célja, hogy az erdélyi magyar kultúra hagyományőrző és értékteremtő munkáját segítse és serkentse, a nemzeti azonosságtudatot erősítse és maradandó értékeket rendeljen hozzá.
Az alapító tagok feltérképezték azokat a területeket, amelyeken szakemberek bevonásával ki fogják dolgozni az EMNT kultúrpolitikáját.
Így a tervek szerint a színpadi előadóművészet (színház, báb, mozgás, tánc), filmművészet, zene, képzőművészet, irodalom, könyvkiadás, könyvtár, múzeum és közgyűjtemények, épített örökség, népművészet, népzene és néptánc, hagyományőrzés és népművelés területeire készítenek szakpolitikai programokat.
A helyzetfelmérés alapján új, értékorientált támogatáspolitikai stratégiára is javaslatot tesznek, amelyet eljuttatnak az illetékes budapesti és bukaresti minisztériumokhoz és a politikai pártokhoz is.
A Művelődési Szakbizottság tagsága törekedik a teljes szakmai és földrajzi lefedettség elérésére, és messzemenően nyitott arra, hogy sorait újabb szakemberekkel bővítse.
A szakbizottság határozata alapján a testület az elnökséget a következő ülésén választja meg, és pontos ütemtervet készít a vállalt munkáról. Az elnökség megválasztásáig az ügyvezető elnök feladatait Nagy Pál, a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház igazgatója látja el.
Az EMNT sajtóirodája
Népújság (Marosvásárhely)

Marosvásárhelyen nem állíthatnak szobrot a tömeggyilkos román tábornoknak
A Maros megyei törvényszék közigazgatási tanácsa helyt adott Tőkés László európai parlamenti képviselő panaszának, és megsemmisítette a marosvásárhelyi tanács döntését, amely szerint szobrot állítanának Stefan Gusa volt tábornoknak, az 1989-es temesvári felkelés egyik vérbefojtójának - tájékoztatta csütörtökön az MTI-t Kincses Előd.
A marosvásárhelyi ügyvéd emlékeztetett: Temesváron az 1989-es felkelés idején 73 ember vesztette életét, miután a román hadsereg Nicolae Ceausescu kommunista diktátor parancsára a tömegbe lövetett. A felkelés megtorlására kivezényelt legmagasabb rangú katonatiszt éppen a vezérkari főnöki tisztséget betöltő Gusa volt. A különös kegyetlenséggel elkövetett emberöléssel vádolt tábornok ellen az eljárást halála után beszüntették. Gusa társait, Victor Athanasie Stanculescu és Mihai Chitac tábornokokat 15-15 év szabadságvesztésre ítélték.
A volt vezérkari főnök személye azonban tavaly szeptemberben még begyógyítatlan sebeket tépett fel. A marosvásárhelyi önkormányzat ugyanis akkor egyöntetűen megszavazta, hogy Gusának szobrot állítsanak a városban. A helyi román és magyar önkormányzati képviselők ugyanis megegyeztek, hogy Gusa tábornok mellett Sütő András írónak is szobrot állítanak. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) képviselői azonban utólag belátták, hogy hiba volt megszavazni - ráadásul Sütő András személyével összekötni - a Gusa-szobor felállítását, de a tanácsi határozatot nem tudták már visszavonatni.
Emiatt Kincses Előd december 7-én Tőkés Lászlónak, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnökének, az egykori temesvári események legmeghatározóbb személyiségének a képviseletében megtámadta a városi tanács határozatát, annak megsemmisítését kérve.
Hosszas huzavona után most végre megszületett a kedvező döntés: a Maros megyei törvényszék közigazgatási tanácsa helyt adott a panasznak, és megsemmisítette a Gusa szobor felállítására vonatkozó tanácsi határozat - mondta az MTI-nek Kincses Előd.
Hozzáfűzte, hogy a döntés még nem jogerős, a városi tanácsnak joga van fellebbezni.
Garzó Ferenc
MTI

Verespataki garancia?
A román kormány tetemes pénzügyi garancia biztosítása esetén hajlandónak mutatkozik a verespataki aranybánya engedélyezésére. Legalábbis ez a következtetés vonható le Borbély László környezetvédelmi és erdészeti miniszter egy televíziótársaságnak adott interjújából. Az RMDSZ-es tárcavezető a kereskedelmi csatornának úgy nyilatkozott: amennyiben a beruházásban érdekelt vállalat projektje megfelel a hatályos román törvényeknek, akkor a minisztérium anyagi alap létesítésére kötelezné a társaságot, amelyből fedezni lehetne egy esetleges környezetvédelmi katasztrófa elhárítását.
Borbély a hét végén a Pro Tv-nek elmondta: ha a Roşia Montană Gold Corporation kanadai–román vegyesvállalat beszerzi az engedélyezési eljárás újraindításához szükséges dokumentumokat, majd pedig a hatóságok is pozitívan láttamozzák a projektet, a minisztérium banki garanciát is kérne a társaságtól.
A politikus becslése szerint az RMGC-nek 150–160 millió dollárt kellene letétbe helyeznie, amelyet a régió környezetének helyreállítására fordítanának, amennyiben a verespataki arany- és ezüstlelőhely kiaknázása után – vagyis a termelés beindításától számítva tíz-tizenöt év elteltével – ökológiai baleset következne be az ipari létesítménynél. Borbély a tíz évvel ezelőtt Nagybányán bekövetkezett, a tiszai ciánszennyezéshez vezető bányabaleset kapcsán arra emlékeztetett, hogy az akkori katasztrófáért senkit nem vontak felelősségre, hasonlóképpen pedig senki nem fizetett anyagi kártérítést.
Az RMDSZ-es politikus egyébként vasárnapi bukaresti sajtótájékoztatóján a témában már arról beszélt, hogy nem változott a ciántechnológiás beruházással kapcsolatos álláspontja, vagyis a beruházás engedélyezése terén szigorúan tiszteletben fogja tartani a hatályos romániai jogszabályokat. A minisztert környezetvédelmi aktivisták kényszerítették a színvallásra, sajtótájékoztatóján ugyanis a projektet ellenző transzparenseket függesztettek ki. „Nem kell naponta ellátogassanak a minisztériumhoz, és figyelmeztessenek. Tudatában vagyok a felelősségemnek” – válaszolta a zöldeknek a miniszter.
Borbély László egyébként a Verespatak-projekt ügyében az ENSZ fenntartható fejlődés bizottságának a hét végén New Yorkban rendezett ülésén is megszólalt. (A tárcavezető ez alkalommal átvette a testület irányítását). A miniszter úgy vélekedett: miközben az Európai Parlament által nemrég megszavazott, a ciántechnológia betiltását szorgalmazó határozat csupán ajánlás, az Európai Bizottság jelenlegi álláspontja az, hogy a ciános érckitermelésnek nincs életképes alternatívája a színesfémbányászatban.
Ezzel egy időben Dragoş Tănase, az RMGC vezérigazgatója a hét végén reményét fejezte ki, hogy a bukaresti szaktárca már a héten elrendeli az engedélyezési folyamat folytatását. Mint ismeretes, a kanadai–román vegyes vállalat május elején új településrendezési engedélyt nyújtott be a környezetvédelmi minisztériumhoz. A cég később élesen bírálta, és „Románia fejlődése elleni irányított, gátlástalan támadásnak” nevezte azt az állásfoglalást, amiben az Európai Parlament a cianidos bányászat uniós betiltására szólít fel.
Rostás Szabolcs
Krónika (Kolozsvár)

Kopjafaavató a Hunyad Megyei Magyar Napokon
Hunyad megye – Szerdán a bukovinai székelyek 100 éves letelepedésének emlékére avattak kopjafát a vajdahunyadi csángótelepi kápolna udvarán. A kopjafát Sepsiszentgyörgyön faragták, az ünnepségen jelen volt Balázs Antal faragómester is.
Az ünnepségsorozat a csángótelepiek várostól félreeső temetőjébe való zarándoklatával kezdődött, ahová közel harminc idős bukovinai székely leszármazott látogatott ki. A temetőben több száz székely nyugszik, de sajnos már csak néhány síremlék jelzi az egyes sírokat. Megható pillanat volt, ahogy a hozzátartozók a jeltelen sírokat is be tudták azonosítani, és elhelyezték a sírokra az otthonról hozott kerti virágot, elmondtak egy imát az elődök lelki üdvéért. Szabó Ákos plébános megszentelte a sírhelyeket. Az ünnepség a csángótelepi római katolikus kápolnánál folytatódott, bensőséges hangulatú és tartalmas ünnepség keretében leplezték le az első telepes bukovinai székelyek emlékére állított kopjafát.
A Kovászna Megye Tanácsa által adományozott kopjafa faragója, a sepsiszentgyörgyi Balázs Antal megható szavakkal bíztatta kitartásra, összefogásra a telepi magyarokat, hangsúlyozva abbéli örömét, hogy milyen nagyszerű érzés, mikor székelyek székelyekkel találkoznak Székelyföldön kívül. „Ez az emlékjel a múlt előtti tisztelgést és a vajdahunyadi magyar közösség jövőbe vetett hitét egyaránt jelképezi, hiszen remélem, a későbbi nemzedékek is visszajárnak majd ide emlékezni” – hangsúlyozta beszédében Babos Aranka vajdahunyadi RMDSZ elnök.
Dézsi Attila Hunyad megye prefektusa az összefogást emelte ki, emlékeztetve, hogy a bukovinai székelyek és azok utódai mindig jó példát mutattak összefogásból.
Az ünnepi beszédek sorát Sebestyén Pista bácsi zárta, a közösség egyik legidősebb tagja, aki visszaemlékezett szüleire és arra a csoportra, akik a semmiből teremtettek új életet maguknak és utódaiknak Erdély földjén. Az első koszorút a telepi magyarok részéről a közösség legidősebb és legfiatalabb tagja, a 88 éves Mariska néni és a 3 éves Noémi helyezte el.
A kopjafaavató ünnepség Vetési László Bukovina, mit vétettem? címmel megtartott előadásával folytatódott, a szórványkutató a bukovinai és erdélyi telepesfalvak mai arcát ismertette.
Fedezzük fel régi templomainkat – ezzel a jelszóval szerveztek szerdán a Hunyad Megyei Magyar napok keretében biciklitúrát, amelynek során Őraljaboldogfalvát keresték fel a fiatalok, ahol Hunyad megye legrégebbi református templomát és környékét járták be a vajdahunyadi fiatalok.
Déván a Téglás Gábor Iskolaközpontban sportnapot tartottak, délután pedig Hunyad megyei régi udvarházakat, kúriákat bemutató, Lészay Izabella képzőművész fotóiból válogatott kiállítás nyílt meg a Bulevard Étteremben, ahol régi magyar filmek is vetítésre is sor került.
A Zsil-völgyében is javában zajlanak a Hunyad Megye Magyar Napok rendezvényei, szerdán este Lupényban kabaréestet tartottak, Petrillán pedig irodalmi estet szerveztek, műsoron Babits Mihály: Jónás könyve.
Csütörtökön a Hunyad Megyei Magyar Napok központi színhelye Vajdahunyad vára lesz, amelyet ma ingyenesen lehet látogatni, este pedig magyar reneszánsz estnek és filmvetítésnek ad otthont.
erdon.ro

A szavazás tisztázása
Amint azt hírül adtuk, Tőkés László EP-alelnökké való választásakor az elektronikus szavazás alkalmával több félreértésre került sor. Ezeket tisztázandó – egyik EP-képviselő kérésére – az Európai Parlament Elnöki Hivatalától Francesca R. Ratti főtitkárhelyettes 2010. június 15-én délután az összes EP-képviselőnek elküldött körlevélben tisztázta „az elektronikus szavazás végeredményének nem világos kijelzése” okozta bonyodalmakat.
Fratti főtitkárhelyettes leveléből az adatok: 621 képviselő szavazott az alenöki jelölésről ebből 334 szavazat mellette szólt és 287 szavazatot nem vettek figyelembe, úgynevezett „blank votes”-ként jegyzőkönyvezték (tehát nem „tartózkodásként” vagy „ellenző voksként”, hanem kb. üres/érvénytelen szavazatokként kezelik ezeket).
A román szélsőjobboldali, illetve szociáldemokrata, valamint a szlovák képviselőknek az Európai Parlamenthez méltatlan viselkedése miatt több magyar médium – elsőrenden a Népszabadság, „parlamenti forrásokra hivatkozva” – azt a következtetést vonta le, hogy Tőkés László „megosztó személyiség”, ezért „épphogy” sikerült alelnökké választani az erdélyi képviselőt.
Talán szerencsésebb lett volna, ha az Európai Parlament honlapját használják forrásként, ott ugyanis tételesen szerepel a ciklus elején megválasztott tizennégy EP-alelnök megválasztásakor rájuk leadott voksok száma, továbbá az is, hogy kit hányadik körben sikerült megválasztani. Érdemi következtetések levonásához is szerencsésebb a hasonló szavazások eredményeivel összevetni a tegnapelőtti eredményeket.
Az EP honlapján szereplő számok szerint Tőkés László az elnyert 334 szavazattal az alelnökök listájának előkelő, 4. helyére került: a szavazatok számát tekintve első Giovanni Pitella (olasz, Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége) 360 szavazattal, második Rodi Kratsa-Tsagaropoulou görög néppárti képviselőasszony 355 szavazattal, harmadik Stavros Lambrinidis (görög, Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége) 348 támogató vokssal, őket követi a tegnapelőtti szavazás eredménye szerint Tőkés László, majd Miguel Ángel Martínez Martínez következik 327 igen begyűjtésével – de ő már csak a harmadik körben sikerült alelnökké választani, míg az első négyet rögtön az első alkalommal.
Az így 14. alelnököt, Silvana Koch-Mehrint (német, Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért) a Jerzy Buzek EP-elnök által is emlegetett 186, a küszöbértéket jelentő szavazattal választották alelnökké a harmadik nekifutásra. Ez a szám a tegnapelőtti voksoláskor a kijelzőn is megjelent, ezt értette mindenki „nem” szavazatként.
Reméljük, a Népszabadság munkatársa nem gondolja, hogy az Európai Parlament tizennégy alelnökéből tíz „megosztó személyiség”.
erdon.ro

Székelytalálkozó lesz Nagykárolyban jövő héten
Nagykároly – Június 26–án, szombaton kerül sor a II. Nagykárolyi Székelytalálkozóra. A rangos esemény várhatóan egésznapos lesz.
A programterv már összeállt és hamarosan nyílvános is lesz, nyilatkozta az egyik főszervező, Hompoth Mária. A tavaly első alkalommal megrendezett találkozó nagy népszerűségnek örvendett és számtalan érdeklődőt vonzott. A szervezők bíznak benne, hogy idén sem lesz ez másként és a városban élő székelyek és más nemzetiségűek is szívesen ellátogatnak a rendezvényre. A jó hangulatról a szervezők gondoskodnak majd.
erdon.ro

„Mozgó céltábla az EU – Beszélgetés Niculescu Tóni külügyi államtitkárral
„Összetévesztettük az uniós csatlakozást az integrációval, és úgy viselkedünk, mint aki elvégezte a dolgát. Holott az Európai Unió eddig is egy mozgó céltábla volt, újabb célpontot, értéket kell találnunk, amihez a külpolitika is hozzá kell, hogy járuljon” – vélekedik a lapunknak adott interjúban Niculescu Tóni külügyi államtitkár.
- Külügyi államtitkárként ön – ha nem tévedek – már a hatodik minisztert „koptatja”, Teodor Baconschi személyében. Mi újat hozott ő a román diplomáciába, és melyek a román külpolitika esetleges új irányai?
– A külügyminiszterek nem igazán hoznak újat, és ez így is van rendjén: a külpolitika akkor jó, ha előre látható, megbízható és irányadó. Ami most mégis váltásra kényszeríthet bennünket, az az alakuló Európai Külpolitikai Szolgálat. Át kell alakítanunk a minisztériumot, hogy idejében és hatékonyan tudjon válaszolni az új európai külpolitika kihívásaira. Sietek hozzáfűzni, hogy a közös uniós külpolitika, mint olyan, távolról sincs véglegesítve, még mindig dolgoznak rajta Brüsszelben és a tagállamok fővárosaiban egyaránt.
Egy másik nagyon fontos projekt, amelyre összpontosítunk, a Duna-stratégia, amit az osztrákokkal együtt kezdeményeztünk. A napokban Konstancán tartottak konferenciát erről a számos területet – gazdaságot, környezetvédelmet, szállításügyet stb. – átölelő projektről, amelyben az érdekelt szomszédos közép-európai országok vesznek részt.
- Említette a közös európai külpolitikát. Az EU-nak ugyebár most már „külügyminisztere” is van Catherine Ashton személyében. Róla viszont inkább azt lehet elmondani, hogy nem egy fajsúlyos politikus, és nem is igazán nőtt fel a feladathoz...
– Azok, akik ezt a tisztséget kitalálták, úgy érveltek, hogy erős, egy hangon szóló európai külpolitikára van szükség. Ám paradox módon, amikor odakerültek, hogy konkrét személyt is javasoljanak a posztra, megtorpantak. Az eredeti jelölt Tony Blair korábbi brit miniszterelnök volt, akit sokan bírálnak Európában, Amerika-barát politikája miatt, mások pedig attól tartottak, hogy háttérbe szorítja majd a többi európai vezetőt.
Szerintem eltart egy ideig, amíg kikristályosodik a kül- és biztonságpolitika Európában. Viszont attól tartok, hogy külső hatásra radikálisan felgyorsulnak a dolgok: nemsokára olyan komoly, mind regionális, mind globális gonddal kényszerül szembenézni az Európai Unió, hogy kénytelen lesz egy hangon megszólalni, ha nem akar lemaradni, mondta Niculescu Tóni külügyi államtitkár
- A válság összetartja, vagy inkább széthúzza Európát?
– A válság kezdetben széthúzó erőnek tűnt, később összekovácsolta Európát. Az előbb említettem, hogy középtávon súlyos problémákkal szembesülünk. Például nem lesz elég vizünk, vagy akadozni fog az energiaellátás. Ha Európa nem kapja össze magát, ha nem cselekszik egységesen, arra ébredhetünk, hogy nem tudjuk kezelni a problémáinkat.
- Mit rontott el Románia az elmúlt években külpolitikában?
– Románia minden erejét és erőforrását az EU-csatlakozásra összpontosította. Ami önmagában nem rossz, viszont közben elhanyagolta a hagyományos kapcsolatait – elsősorban kelet és dél irányában –, amelyeket most nagyon nehéz újraépíteni.
Az európai integráció és a keleti viszonyrendszer nem zárja ki egymást. Mi mégis minden energiánkat az euroatlanti csatlakozásra fordítottuk, véleményem szerint összetévesztettük a célt az eszközzel, a csatlakozást az integrációval. Megtorpantunk. 2007 januárja után céltalanok maradtunk, nincs átfogó tervünk, amely mellé az embereket, az intézményeket felsorakoztassuk.
A csatlakozást követően úgy viselkedtünk, mint aki elvégezte a feladatát. Holott az Európai Unió mindig is „mozgó céltábla” volt. Újabb célpontot, értéket kell találnunk, amihez a külpolitikának is hozzá kell járulnia. Életképes, értékalapú külpolitikai projektet pedig akkor tudunk felvázolni, ha a belpolitikánk stabil, ha gazdaságilag erős lábakon állunk. A nemzetstratégiai program nem véletlenül tartalmazza azt a figyelmeztetést, hogy Romániára nem a kívülről, hanem a belülről leselkedő fenyegetés a nagyobb: a működésképtelen gazdaság, a korrupció...
- Mivel gyarapíthatná Románia az Európai Unió értékeit?
– Például a kisebbségek részvételével a politikai hatalomban, az úgynevezett minority power-sharing érvényesítésével. Brüsszeli közvetítéssel bemutathatnánk a szomszédos országoknak, hogy a participatív út is járható, két évtizeddel a marosvásárhelyi események és az azután kirobbant délszláv háborúk után. Hiszen ha tíz-tizenöt évvel ezelőtt valaki azt mondta volna nekem, hogy 2005 után évente szervezünk román–magyar közös kormányülést, kinevettem volna.
- Apropó román–magyar közös kormányülés: az már lassan két éve nem volt. Tud róla, hogy készülőben lenne?
– Úgy tudom, hogy már tárgyalnak a következő közös kormányülés részleteiről, de konkrétummal még nem tudok szolgálni.
- A kettős állampolgárság Budapest általi megadása ön szerint mennyire terheli majd meg a kétoldalú, román–magyar kapcsolatokat?
– Azt tapasztalom – és nagyon örülök ennek –, hogy nem élünk már abban a korban, amikor ez a kérdés feszültségeket okozhat. Román szemmel a dolog a moldovai állampolgároknak adott útlevelekhez kapcsolódik, amely közösségi szempontból ráadásul problémásabb, mivel Moldova nem EU-tagállam.
- A megszorítások hogyan hatnak ki a külügyminisztérium tevékenységére és a romániai külpolitikára? A huszonöt százalékos fizetéslevonás mellett szintén huszonöt százalékos személyzetcsökkentést rebesgetnek...
– A drasztikus megszorítások sajnos külképviseletek bezárásához, valamint humán- és másfajta erőforrások átcsoportosításához vezetnek.
- Hogy állunk a magyar nemzetiségű romániai diplomatákkal?
– Ezelőtt pár hónappal még volt egy nagykövetünk Vilniusban, Tokay György személyében. Más magyar nemzetiségű diplomatáról csak elvétve tudok: Bécsben, Budapesten és Sanghajban van egy-egy.
- Miért nem lépnek erre a pályára az erdélyi magyarok?
– Ez a kérdés évek óta foglalkoztat. Próbáltam megismertetni a külképviseleti munkát és a diplomáciai alkalmazással kapcsolatos feltételeket a romániai magyar közösséggel. Be kell vallanom, nagyot csalódtam. Hiába próbáltam a sajtón keresztül meghirdetni a vizsgákat, amelyeket kiírt a külügy, hat év alatt egy százalékon aluli arányban jelentkezett magyar ajkú a bukaresti Modrogan utcában szervezett felvételire.
A belügynél egyébként ennél is rosszabb volt a helyzet; ott most elindult egy pozitív folyamat, elkülönített helyekre jelentkezhetnek magyarok, ami a külügynél nem lehetséges. Pedig biztos vagyok benne, hogy sok romániai magyar beszél idegen nyelvet, és helytállna a román diplomáciában.
Salamon Márton László
Új Magyar Szó (Bukarest)

Románia és Bulgária 2011 tavaszán csatlakozhat a schengeni övezethez – Gál Kinga sajtóközleménye
Az Európai Parlament a mai napon nagy többséggel megszavazta Románia és Bulgária schengeni felkészülését értékelő közbenső jelentést. Ha a terveknek megfelelően halad Románia és Bulgária felkészülése, a két ország 2011 tavaszán csatlakozhat a schengeni-övezethez, feloldva ezzel a román-magyar határ még fennálló ellenőrzését is.
Gál Kinga magyar néppárti képviselő, a témával foglalkozó bizottság alelnöke a szavazást megelőző vitához írásban leadott állásfoglalásában üdvözölte, hogy Románia és Bulgária schengeni csatlakozási menetrendjének teljesülése éppen 2011 tavaszára, a magyar soros uniós elnökség időszakára eshet. "Különösen fontosak a schengeni vívmányok nekünk, az új tagállamok polgárainak, akiknek évtizedeken keresztül kellett elszenvednünk az egymástól való elzártságot. Ezért örömöt jelent számomra, hogy a közeljövőben a magyarországi schengeni külső határok egy újabb szakasza, egy további szomszédos tagállam, Románia viszonylatában is leomolhat, és a határ mindkét oldalán élő polgárok, így a másfél milliós erdélyi magyarság is részese lehet a határok nélküli Európának" - fogalmazott a képviselő.
Gál Kinga szerint a schengeni térség további bővítése pozitív és minden eszközzel támogatandó, hiszen ez által válik immár minden uniós polgár számára elérhetővé az uniós vívmányok egyik legfontosabbika, a polgárok szabad mozgásának joga. Ez az európai uniós tagság kézzelfogható előnyét jelenti a polgárok mindennapjaiban.