November 3-a és 11-e között tartották a Dicsőszentmártoni Magyar Kulturális Napokat. A rendezvénysorozat képkiállítással kezdődött Agárdi Lajos hajdúszoboszlói festőművész műveiből. Dr. Kakassy Sándor, a Kis-Küküllő Alapítvány elnöke hangsúlyozta: Agárdi Lajos képei Bordi András képeivel rokoníthatók. Hajdúszoboszló Dicsőszentmárton testvérvárosa. A rendezvények során fellépett a Háromszék Táncegyüttes Csávási ballada című műsorával, az óvodások és kisiskolások a kolozsvári Puck Bábszínház előadását tekinthették meg, Dr. Szekeres Gerő tartott vetítéses előadást öt kontinens legmagasabb hegycsúcsairól. A Kriterion Könyvkiadó elhozta friss kiadványait. Könyvbemutatót tartott és írásaiból olvasott fel Sebestyén Mihály, Murvai Olga és Szász István Tas. Banner Zoltán Dsida Jenő Nagycsütörtök és Psalmus hungaricus című költeményeit adta elő. Felidézték Sipos Domokos, a város szülöttének emlékét, halálának 80. évfordulója alkalmával. /Szlovácsek Ida: A Dicsőszentmártoni Magyar Kulturális Napokról. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 21./

Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke szerint ördögi terv „az a törekvés, amely román pártokat és titkosszolgálatokat, a magyar közösség politikai képviseletét elbuktatni vágyó magyar embereket és naiv politikusokat, magyarországi kalandor nemzetféltőket és a földi megváltásban bízó egyszerű embereket egyesített. ”17 év alatt megerősödött a romániai magyarság politikai képviselete. „Erős az önkormányzatokban, erős a parlamentben, és az elmúlt három évben minden idők legsikeresebb kormányzati szerepvállalását tudhatja maga mögött. Ez sokaknak nem tetszik. ” Az erdélyi magyarság megosztására az elmúlt 17 esztendőben számtalan próbálkozás létezett. Az elmúlt egy hónapban számtalan diverzió történt, hangsúlyozta Kelemen Hunor. Szerinte nem az RMDSZ utasította vissza a közösen elkészített dokumentumot, az RMDSZ a tárgyalópartnerek minden követelését elfogadta. /Kelemen Hunor ügyvezető elnök: Ördögi terv. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 22./

Tibori Szabó Zoltán nem fogadta el, hogy Tőkés László „az egész Kárpát-medencei magyarság egységének a megtestesítője”, leghitelesebb képviselője. Az újságíró mércéjén nem áll meg Tőkés László püspök, mert elkötelezte magát a politikai jobboldalon, „erkölcsi tőkéjét felaprózta”, „nem tűri az ellentmondást” stb. Az újságíró így módosította: Tőkés László az egész Kárpát-medencében élő Fidesz-szimpatizánsok egységének a megtestesítője. Tőkés László figyelmen kívül hagyta, hogy a szocialista, szociáldemokrata vagy pedig szabadelvű meggyőződésűek között is lehetnek értékes emberek, akik a megoldást nem a konfrontációban, a „nagymagyar gőg”-ben vélik felfedezni. Tibori szerint a tét „a pozíció és a pénz” megszerzése. Amennyiben Tőkés jut be csupán a brüsszeli testületbe, netán egyik fél sem, „akkor jogosan mondhatjuk majd el, hogy néhány gátlástalan, pozíció- és pénzéhes embernek sikerült legyőznie az erdélyi magyarságot. ” – így az újságíró. /Tibori Szabó Zoltán: Ki kit győzhet le vasárnap? = Szabadság (Kolozsvár), nov. 22./

Budapest, Bukarest és a RMDSZ közötti „titkos megállapodás“ állhat annak a hátterében, hogy a két ország hivatalosan hanyagolja a határon túli magyarság autonómiájának ügyét – fejtette ki Székelyudvarhelyen Tőkés László, aki Orbán Viktor Fidesz-elnök kíséretében érkezett a székely anyavárosba. A független EP-jelölt csodálkozásának adott hangot amiatt, hogy tudomása szerint Markó Béla RMDSZ-elnök javaslatára nem vették fel a Nagyszebenben tartott közös román–magyar kormányülés napirendjére az autonómiát. A püspök utalt arra az interjúra, amelyet Gyurcsány Ferenccel a Gandul című román napilap közölt. Ez megerősíti a gyanút – mondta Tőkés –, hogy „titkos megegyezés“ áll a háttérben, amelynek gyökerei az 1994-ben megkötött román-magyar alapszerződéshez nyúlnak vissza. /Tőkés titkos paktumot sejt. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 22./

Az „autonómia” fogalom kezd egyfajta varázsszóvá válni, amely egy csapásra minden problémát megold, olvasható Ruth Lapidoth izraeli politológusnak autonómiaformákkal foglalkozó tanulmányában. Lapidoth szerint az autonómia az etnikai feszültségek csökkentésének eszköze, mely az önrendelkezési jogon alapul. Azonban az önrendelkezési jog jogilag nem pontosan meghatározott. A romániai választási kampány magyar közéletben a szemben álló felek valóban varázsszóként ejtik ki az autonómiát. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök csak higgadtságra intett, nem azt mondta, hogy ártana az erdélyi magyarságnak az autonómia, magyarázta Salamon főszerkesztő. Szerinte ez a magyar nemzetpolitikában bekövetkezett fordulat, nem úgy, ahogyan Németh Zsolt gondolja, hanem mert a fogalmak tisztázása valóban történelmi fordulat lenne. /Salamon Márton László: Imamalom. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 22./

Nagyon fontos, hogy a romániai magyarságot képviselő politikai erőnek, az RMDSZ-nek a képviselői bekerüljenek ide, az Európai Parlamentbe – vélik azok az europarlamenterek, akik maguk is kisebbségiként képviselik országukat. Bauer Edit és Duka-Zólyomi Árpád az ÚMSZ nemrégiben Brüsszelben járt stábjának nyilatkozott. Bauer Edit /Szlovákia/ szerint fontos, hogy az Európai Parlamentben legyen kisebbségi képviselet. Duka-Zólyomi Árpád /Szlovákia/ fontosnak tartja, hogy a romániai magyarok politikai képviselete, az RMDSZ küldjön képviselőket az Európai Parlamentbe. /”Brüsszelben itt kell lenni” = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 22./

Nem fért be a Tőkés László református püspök, európai parlamenti képviselőjelölt kampányrendezvényére kíváncsi tömeg november 20-án Székelyudvarhelyen a Művelődési Ház nagytermébe, sokan a koncertteremben, illetve az előcsarnokban elhelyezett kivetítőkön követték az eseményeket. Szász Jenő polgármester arra buzdítva a megjelenteket, hogy „a posztkommunista struktúrákba betagozódott” RMDSZ helyett november 25-én szavazzanak a független erdélyi magyar jelöltre. „Tőkés László az erdélyi magyarság számára az, aki Orbán Viktor a magyarországi és kárpát-medencei magyarságnak” – jelentette ki a székelyudvarhelyi polgármester. Toró T. Tibor parlamenti képviselő, az Erdélyi Nemzeti Tanács alelnöke azt fejtegette, hogy az RMDSZ-es honatyai státus nem összeegyeztethetetlen az autonómia és Tőkés László támogatásával. „A megalkuvó politika nem visz semmire. Csak a határozott politizálás, az a fajta határozottság, amely Tőkés Lászlót jellemzi” – tette hozzá Fodor Imre, a Székely Nemzeti Tanács elnöke. Orbán Viktor volt miniszterelnök, a Fidesz – Magyar Polgári Párt elnöke színpadra lépését „Viktor!” „Viktor!” skandálás és hosszas taps fogadta. Az anyaországi politikus hangsúlyozta, az autonómia a legfontosabb magyar ügy a 21. században, amely nélkül nemcsak a nemzeti megmaradás, de a jólét is elképzelhetetlen. „Tőkés László nemcsak az erdélyi magyarság, hanem a teljes Kárpát-medencei magyarság szószólója lesz” – mondta Orbán Viktor. Tőkés László kifejtette, a Székelyföldnek az egész erdélyi magyarság számára meghatározó szerepe van. – A püspök elmondta, a Partiumban olyan mérvű a közösségek romlása, hogy ott már elképzelhetetlen egy ilyen családias rendezvény egy polgármester szervezésében. Udvarhelyről Csíkszeredába tartva Tőkés László és Orbán Viktor megkoszorúzta a máréfalvi világháborús emlékművet. A független képviselőjelölt kampánystábja szerint a helyi RMDSZ-es polgármester mindent megtett ennek megakadályozására: lakattal záratta be az emlékműhöz vezető kaput, a másik bejáratot pedig építőanyaggal torlaszoltatta el. A sebtében odahordatott betontéglákat a vendégeket fogadó máréfalviak eltávolították, a kisiskolások által bemutatott rövid műsort azonban így is megkísérelték megzavarni egy közelben várakozó erőgép segítségével. A helybéliek elmondták: Dávid Lajos polgármester utasítására már előző este is emberek járták a falut, megkísérelve lebeszélni a máréfalviakat Tőkés és Orbán fogadásáról. Máréfalva polgármestere nem kívánt nyilatkozni erről. /Összefogásra buzdít Tőkés László. = Krónika (Kolozsvár), nov. 22./

RMDSZ-es képviselők is részt vesznek Tőkés László kampányrendezvényein. Nyilvánvaló ugyanis, hogy mindkét fél átérzi a helyzet súlyosságát, ám egyik sem hajlandó engedni. Most ugyanis kiderülhet, melyik oldalnak mekkora a támogatottsága, és ennek fényében készülhetnek a jövő évi parlamenti választásra. Ha az RMDSZ eléri az öt százalékot, ellenzékének kell retorikát váltania, ha pedig csak Tőkés jut be az EP-be, a szövetségnek kell az eddigi látszatengedmények helyett mélyebb változásokat kezdeni. Ha egyik sem lesz sikeres, nincs más út, mint a megegyezés a közös fellépésről a következő választásokon. /Balogh Levente: Vízválasztó. = Krónika (Kolozsvár), nov. 22./

Szász Jenő, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) elnöke a hét elején nyújtotta be a Magyar Polgári Párt (MPP) bejegyzésére vonatkozó kérvényt a bukaresti bíróságon. Az erdélyi magyar jobboldalon belül nézeteltéréseket eredményezett az MPP-bejegyzés kérelmezésének időzítése. Székelyudvarhely polgármestere ugyanakkor reagálni kívánt Markó Béla RMDSZ-elnök azon kijelentésére is, mely szerint nem érkezett még el az erdélyi magyar politikai pluralizmus kialakulásának pillanata. „Véleményem szerint a demokrácia egyik alapaxiómája a politikai pluralizmus, az, hogy egy szabad társadalom képviselőinek megadatik a választás lehetősége” – fogalmazott Szász. /Gyergyai Csaba: Célegyenesben az MPP bejegyzése. = Krónika (Kolozsvár), nov. 22./

Felhívást intézett az összes Temes megyei honatyához Toró T. Tibor RMDSZ-es parlamenti képviselő és Niculaie Mircovici, a Bánsági Bolgárok Szövetségének parlamenti képviselője, hogy közösen nyújtsanak be törvénytervezetet: az állam hivatalosan ismerje el Tőkés László református püspöknek az 1989-es rendszerváltó forradalomban szerzett érdemeit. Az előzmény: áprilisban, a III. Európai Ökumenikus Találkozót előkészítő temesvári tanácskozáson részvevő bánsági egyházi méltóságok (református, római és görög katolikus, evangélikus, ortodox, baptista és izraelita elöljárók) beadványt fogalmaztak meg, amelyben megdöbbenésüknek adtak hangot, hogy Tőkés László nem szerepel a hivatalosan elismert forradalmárok között, és nem élvezi az ezzel járó kedvezményeket. Egyúttal azt kérték, hogy a volt temesvári lelkész, jelenleg püspök és családja hivatalból kapja meg a forradalmár-státust. A levélre azt válaszolta a Forradalmárokkal Foglalkozó Kormányfőtitkárság, hogy erre nincs mód, mert forradalmárnak azt nyilvánították, aki 1997 végéig kérte azt. A felhívást intéző két honatya szerint a választottaknak, parlamenti képviselőknek és szenátoroknak kötelességük olyan törvényt kidolgozniuk, amely jogi és erkölcsi elégtételt nyújt a mulasztásért, történelmi igazságtételt jelent, és elismeri Tőkésnek a kommunista rendszer megdöntésében szerzett érdemeit. /(pataky): Történelmi elégtételt kérnek Tőkésnek. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 22./

Összeegyeztethetetlen a közszolgálati televízióban betöltött funkciójával Xantus Gábor beismerése, miszerint a kommunizmus idején jelentett Könczei Ádámról – állapította meg a Román Televízió (RTV) magyar adásának 28 munkatársa állásfoglalásában. A tévések szerint a főmunkatársuk által okozott “áldatlan helyzetet” az operatőr-rendezőnek a munkaközösségből való önkéntes távozása oldaná meg. /Xantus önkéntes felmondását kérik az RTV munkatársai. = Krónika (Kolozsvár), nov. 22./

Az idei tanévben már csak szakdolgozataikat kell megvédeniük a záróvizsgán a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) végzőseinek. Eddig a végzősöknek írásbeli vizsgán is részt kellett venniük, a bolognai rendszerre való áttéréssel azonban a diákoknak már csak szakdolgozatot kell írniuk, és azt megvédeniük. Júniusban végez az utolsó olyan évfolyam, amely még a régi oktatási rendszerben kezdte el egyetemi tanulmányait, illetve a 2007–2008-as tanév végén kell záróvizsgáznia az első olyan évfolyamnak, amely a bolognai rendszerben tanul. A minisztérium ajánlása szerint minden egyetem maga döntheti el, hogyan szervezi meg a záróvizsgát: írásban is teszteli a végzősöket, vagy csak szakdolgozatot kér tőlük. Magyari Tivadar, a Babes–Bolyai Tudományegyetem rektor-helyettese szerint ez nem jelenti azt, hogy az államvizsga könnyebb lesz. A szakdolgozat megvédése során szigorúbbak lesznek. Az új államvizsgarendszer bevezetése a nyelvvizsgát nem érinti, az továbbra is kötelező. /Pap Melinda: Egyszerűbb, de szigorúbb. = Krónika (Kolozsvár), nov. 22./

A Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) 2007-es évét értékelték november 21-én tartott sajtótájékoztatójukon a felsőoktatási intézmény képviselői, többek között Nicolae Bocsan rektor és Magyari Tivadar rektor-helyettes. A BBTE-n jelenleg 55 ezer egyetemista tanul, közülük 4853-an mesteriznek, 2935-en pedig doktoranduszok. A magyar tagozaton összesen 7 210 diák, a német tagozaton pedig 1120 egyetemista tanul; 3750-en vesznek részt egyetem utáni képzésben. A 2007–2008-as tanév első félévére meghirdetett tanári állások száma 131 volt, és 190 vendégtanár oktat a tanintézményben. A román tagozaton 36 436 román, 2977 magyar, 51 német, 121 roma és 423 más nemzetiségű diák tanult, a magyar tagozaton 44 román, 6 986 magyar, 3 német, 2 roma, illetve 30 más nemzetiségű diák (összesen 7 065). A német tagozaton 694 román, 287 magyar, 65 német és 10 más nemzetiségű diák járt órákra, az angol és egyéb idegen nyelveken pedig 1311 román, 161 magyar és 18 más nemzetiségű egyetemista. A hallgatókat bevonják különböző regionális és országos fejlesztési projektekbe is. Ilyen például a Bechtel cégé, amelynek egy hárommilliárd euró értékű kutatásokból veszik ki részüket a történelem, szociológia, illetve geológia szakos diákok. /Simon Zsuzsa: Több mint kétezer egyetemista tanul a BBTE magyar tagozatán. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 22./

A Bánságban élő arománok és megleniták közösségi ünnepét tartják november 23-án. A Romániai Aromán Közösség Egyesülete bánsági szervezetének vezetői a Temes megyei Zsombolya művelődési házát választották helyszínül, ahol a népcsoportot képviselő hazai, szerbiai, albániai, macedóniai, görögországi együttesek, énekesek lépnek fel. A románság egyik ősi Balkán-félszigeti népcsoportjának tagjai, az arománok idén tavasztól nevezik magukat hivatalosan arman-nak (megtartva az aroman elnevezést is), a megleniták (románul: meglenit/megleniti) pedig szintén arománok, akik főleg a Vardar mentén, a mai Macedóniában élnek. “Miként a magyarok közt vannak székelyek, a németek közt svábok vagy szászok, köztünk is vannak megleniták” – magyarázta a bánsági aromán egyesület elnöke, Stelian Toza. /P. L. Zs. : Arománok és megleniták ünnepe Zsombolyán. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 22./

A szárnyvonalak bezárása, az egészségbiztosítási reform, az új nyugdíjszámítási mód, a korkedvezményes nyugdíjazás szabályai miatt tiltakoztak november 21-én sztrájkokkal Magyarországon országszerte több ágazatban a munkavállalók. Este Budapesten a Kossuth téren tartottak szakszervezetek, szakmai és civil szervezetek tiltakozó demonstrációt. Több helyen útlezárással fejezték ki állampolgárok a sztrájkolókkal vállalt szolidaritást. /Sztrájkhullám és politikai tüntetés Magyarországon. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 22./

A legendás hírű marosvásárhelyi Tutun kávézót Weinraub Edwald nyolc évvel ezelőtt nyitotta meg újra, akkor azt mondta, lát benne fantáziát. Ma már úgy látja, nem éri meg, hajlandó túladni a kávézón és az ingatlanon is. Nagyvárad valamikor híres volt az irodalmi kávéházairól. Az elmúlt évtizedekben voltak próbálkozások egy olyan kávéház létesítésére, ahová írók, költők, képzőművészek járnak, de egyik sem volt sikeres. Gyergyószentmiklóson az 1990-es évek végén működött Ihlető néven kiállításoknak, irodalmi esteknek helyet adó kocsma, de csak rövid ideig: csődbe ment. Nagyenyeden az Áprily-estek keretében a Magyar Közösségi Házban vagy a Bethlen Gábor Kollégium dokumentációs könyvtárában ül össze a magyarság, szűk körben, egy-egy előadás, kiállítás kapcsán, ezenkívül az Inter-Art Alapítvány nyújt lehetőséget. Szantmárnémetiben a román tollforgatóknak évek óta elismert irodalmi kávéházuk van, itt néha magyar könyveket is bemutatnak. Az 1991-ben alakult csíkszerdai Tilos kávéház kulturális rendezvényeknek ad helyet, a lapok általában Tilos irodalmi kávéházként emlegetik. György Attila társtulajdonos író szerint jelenleg ez az egyetlen ilyen jellegű hely Csík környékén. Kolozsváron a Bulgakov irodalmi kávéház társtulajdonosa Orbán János Dénes, József Attila-díjas költő lehetőséget ad könyvek bemutatására. A kávéház a kezdetektől fogva galériaként is működött. Kolozsváron az Insomnia kávéháznak vannak hasonló próbálkozásai, ők a kortárs művészeti megnyilvánulások bemutatását szorgalmazzák. Annak idején a Korunk folyóirat szerkesztőségében próbáltunk egy helyet létrehozni, de úgy tűnt, nincs rá igény. Most szeretnének létrehozni egyet a Kolozsvár Társaságnál, főtéri helyiségükben, jelezte Kántor Lajos. Bukarestben nincs olyan irodalmi kávéház, ahol magyar nyelvű irodalmi felolvasóesteket, író-olvasó találkozókat szerveznének, mondta Katona Réka, a Bukaresti Magyar Diákszövetség elnöke. Irodalmi kávéház nem működik Temesváron sem, de művészkocsma igen: a Papillon a Képzőművészeti Kar hallgatóinak törzshelye. Besztercén jelenleg a Magyar Házban tartanak irodalmi rendezvényeket. A magyar könyv viszont hiányzik a boltokból, a könyvkereskedők szerint a gyerekkönyvek, esetleg atlaszokon és szótárakon kívül nincs igény magyar könyvekre. /Kultúrüzletág vagy misszió? = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 22./

A gyergyószentmiklósi öregek otthona védőszentje Szent Erzsébet. Minden év november 19-én tartják az öregotthon búcsúját, ami idén kicsit különlegesebb volt, hiszen Szt. Erzsébet születésének nyolcszáz éves évfordulóját is ünnepelték. Jelenleg 137 lakója van az otthonnak. /Rancz Enikő: A Szent Erzsébet Öregotthon búcsúünnepe. = Gyergyói Kisújság (Gyergyószentmiklós), nov. 22. – 47. sz.

Gazda Zoltán, az MPSZ sepsiszéki elnöke elmondta, tartanak a választási csalástól, ezért demokrácia-központot hoztak létre. A sepsiszentgyörgyi iroda Kovászna és Hargita megyét szolgálja ki, állandó ügyelet lesz, három telefonszámon jelentheti bárki, ha rendellenességet vagy csalásra utaló jelet észlel. A demokrácia-központot a Sepsi Reform Egyesület működteti, és hatáskörében szerepel, hogy azonnal továbbítja a megyei választási irodának a hozzá beérkező információkat, és ott kötelesek kivizsgálni mindegyiket. A kampány utolsó napjaiban elvadult a plakátháború. Árkoson eltüntették el Tőkés László összes plakátját, másnap Gidófalván és a hozzá tartozó falvakban tépték le a független jelölt falragaszait. Sepsiszentgyörgyön egy háromfős ,,tisztogatóbrigád” dolgozik, saját bevallásuk szerint ,,megbízottként” tépik le Tőkés László plakátjait. /Farkas Réka: Demokrácia-központ működik (Csalásoktól tartanak) = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 23./

Dávid László /Marosvásárhely/ egyetemi tanár, a Sapientia-EMTE rektora a vele készült beszélgetésben elmondta, a kezdet kezdetétől élete központjában állt a magyar egyetem ügye. Eleinte sokan tagadták a hálózatos egyetem létjogosultságát, de a Székelyföldnek szüksége van egyetemre, amely egyrészt értelmiségieket termel, másrészt megtartja ezeket az értékeket a régiónak. Az egyetem vezetése egész embert igényel, hiányérzetet jelent neki a szakmai gyakorlat takaréklángra helyezése. A Sapientia nem egyik vagy másik egyetem ellenében jött létre, hanem annak kiegészítéseként. Ezt mindenkinek el kell fogadnia. A bolognai folyamatnak van egy jó oldala is: az egyetemek közötti átjárhatóság biztosítása. A hagyományos Kolozsvár és Marosvásárhely közötti rivalizálás kezelése nem egyszerű. Dávid László /sz. Csíkszereda, 1956/ 1981-ben szerzett diplomát Temesváron, automatizálás és számítástechnika szakon, majd 1997-ben doktori fokozatot Brassóban. Tagja a Magyar Professzorok Világtanácsának, a Kolozsvári Akadémiai Bizottságnak, az MTA köztestületének, az Erdélyi Múzeum-Egyesületnek, az Erdélyi Műszaki Tudományos Társaságnak és a Román Automatika és Informatika Társaságnak. Több könyv és számos tudományos cikk szerzője. Részt vett a Sapientia-EMTE megalapításában, a villamosmérnöki tanszék vezetője, majd rektor-helyettes volt. Jelenleg az egyetem rektora /Szucher Ervin: Állandó szakmai készenlétben. = Krónika (Kolozsvár), nov. 23./

1966–1973 között Dávid Gyula, 1973–1978 között Rapp Károly volt a Kolozsvári Protestáns Teológia rektora. A régebbi időben minden évfolyamfelelőstől jellemzést kért a rektor az évfolyam hallgatóiról. Tőkés László 1970–1975 között volt hallgató. Gálfy Zoltán évfolyamfelelős volt, nem emlékszik, mit írt róla 32 évvel ezelőtt. Gálfyt a Református Szemle főszerkesztői feladatára az Erdélyi Református Igazgatótanács kérte fel. 1990-ben bizottságok tagjaként Gálfy Tőkéssel szemben Csiha Kálmán püspökké választását támogatta. Az 1990–2000 közötti évtizedben a két egyházkerület viszonyában feszültségek támadtak. A vitában Gálfy a tradicionális erdélyi álláspontot képviselte. – Nagy Gyula püspök „tévedhetett dolgokban”, de 1990-ben lemondatását a püspökségről Gálfy méltatlannak ítélte. Gálfy igazat adott Cs. Gyimesi Évának, Visky Bélának és más, Tőkés László ellen fordulóknak: az erdélyi magyarság megosztása történelmi bűn. /Dr. Gálfy Zoltán prof. : A válasz jogán. Mit üzenek Tőkés Lászlónak? = Szabadság (Kolozsvár), nov. 23./ Nagy Gyula /Csomakőrös, 1909. szept. 27. – Kolozsvár, 1992. márc. 19./ 1962-1990 között volt református püspök Kolozsvárott.

Az egykori EMKE kávéház, a mai Astoria falán avatták újra november 22-én Nagyváradon Ady Endre emléktábláját. Az eredetileg az 50-es években elhelyezett, sematikus tartalmú, a költő váradi időszakához méltatlan szövegű tábla helyén most elhelyezett román és magyar nyelvű feliratok arra emlékeztetnek, hogy ebben az épületben ismerte meg Ady Lédát, s ugyanitt alakult meg 1908-ban a Holnap Irodalmi Társaság. /Szűcs László: Új emléktábla Ady emlékére. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 23./

Irodalmi műhelyt indítanak Kolozsváron, a Szabédi Házban, jelentették be a költő levelezését tartalmazó könyv bemutatóján. „Erkölcsi elégtétel, hogy annak az embernek, akit az elmúlt rendszer a halálba kergetett, a kötet megjelenésével elkezdtük leróni az adósságunkat” – vélekedett Dávid Gyula, az EMKE tiszteletbeli elnöke a Szabédi László levelezését, diariumát tartalmazó könyv /A Lázár utcától a Postakert utcáig, Komp-press, Kolozsvár/ bemutatóján november 21-én. „A Szabédi Ház működése mérföldkőhöz érkezett: itt székel az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület elnöksége, és útjára indítunk egy olyan irodalmi műhelyt is, amely a hely szelleméből táplálkozik” – mondta Dáné Tibor Kálmán. A Szabédi Ház egyfajta irodalmi múzeum is szeretne lenni, de elsődleges feladata a költő hagyatékának megőrzése, feltérképezése. /Nánó Csaba: A költőnapló találkozásai. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 23./

November 22-én Kolozsváron mutatta be Nicolae Steinhardt Napló a boldogságról /Koinónia Könyvkiadó, Kolozsvár/ című munkáját a kiadó igazgatója, Visky András. Nicolae Steinhardt ortodox szerzetes esszé- és regényíró 1912-ben született, zsidó polgári családban. 1940–1944 között zsidó származása miatt üldözték, a kommunista diktatúra idején egy koncepciós perben 13 év kényszermunkára ítélték, a jilavai börtönben ortodox hitre tért, megkeresztelkedett. Szabadulása után, 1980-ban szerzetessé szentelték. Írásaiban a keleti kereszténység tradícióját ötvözte a nyugati kultúra szisztematikus gondolkodásával. A hányatott sorsú, a Szekuritáte által több ízben elkobzott, több változatban és terjedelemben fennmaradt Napló a boldogságról a romániai börtönök élményvilágát feldolgozó, a szerző halála után megjelent nagyregény. A szerző ötvözte az európai esszéírás hagyományait az orosz regényformával, valamint az ortodox kolostorok zárt világában mindmáig megélt mester és tanítvány kapcsolatot felidéző lelkiségi irodalommal. Steinhardt hatása az egész román kultúrára kiterjed, a hivatalos román ortodox egyház, de a nyugati orientációjú (ortodox és görög katolikus) szellemi elit is magáénak tekinti, életművét egybehangzóan a XX. századi román irodalom kiemelkedő teljesítményeként méltatják. A kötet megjelenése fontos momentum a jövő évben 15 éves születésnapját ünneplő Koinónia Könyvkiadó életében. Előzőleg kiadták Steinhardt A gyümölcs ideje c. munkájának részleteit, a könyv két kiadást is megért. Napló a boldogságról megjelent már a francia mellett olasz, görög, héber nyelven, most magyar nyelven is, és előkészületben a spanyol kiadás. /F. I. : Steinhardt Naplója magyarul. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 23./

Tudomány és Társadalom címmel rendezték meg november 22-én Kolozsváron az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) és a Kolozsvári Akadémiai Társaság (KAB) közös szervezésében az erdélyi magyar tudományos világ hatodik ünnepi seregszemléjét. A konferencián a hazai és anyaországi tudományos élet jelentős képviselői tartottak előadást. Az előadók kiemelten foglalkoztak az anyanyelvnek a globalizáció feltételei közötti jelentőségével. Egyed Ákos, az EME elnöke arra emlékeztetett, hogy napjaink megváltozott viszonyai közepette „nem maradhat közömbös a társadalom a tudomány iránt”. A kis és fejletlen országoknak szembe kell nézniük a globalizáció negatív következményeivel is, például mulandóban a földtulajdon közösségalakító, népességmegtartó ereje. Egyre nehezebb történelmi örökségünk megőrzése, amelyben szerepet kap az EME és a nemrég megalakult KAB közötti együttműködés. Lipták András, a Debreceni Akadémiai Bizottság elnöke kifejtette, Magyarországon általános káosz uralkodik a kilátásba helyezett egészségügyi reform, sőt a tanügyi problémák miatt is. Erdélyben a látványos fejlődést ki kell használni arra, hogy a fiatalok számára megteremtődjenek a szülőföldön való maradás feltételei. Görömbei András (az MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság elnöke) előadásában az anyanyelvről, mint az egyén és a nemzet létezésének legfőbb mutatójáról, Gyenge Csaba egyetemi tanár a műszaki kutatásoknak a társadalom fejlődésére gyakorolt hatásáról beszélt. Péntek János KAB-elnök szerint annak ellenére, hogy a magyar nyelv teret vesztett a környező nyelvekkel szemben, a Kárpát-medencében még mindig 39,2%-os vezető pozícióban található. Nálunk az utóbbi időben javult az anyanyelv használata, de a hozzávaló intézményhálózat nagyon hiányos. Átnyújtották a 2007-es évi Gróf Mikó Imre Emléklapokat. A díjazottak: Gyenge Csaba, Kása Zoltán és Kovács Kiss Gyöngy. A fórum november 24-én az EME szakosztályi üléseivel zárul. /Ördög I. Béla: „Nem maradhat közömbös a társadalom a tudomány iránt”. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 24./

A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége egy hónapja osztotta ki az idei Ezüstgyopár díjakat, melyekből kettő Temes megyébe jutott: Vámos Margit óvónő munkásságát, valamint Tácsi László tevékenységét post mortem ismerte el a szakmai szervezet. Vámos Margitot így jellemezték: “Kisebbségi létben, ráadásul szórványban rendkívül fontos olyan nevelők munkálkodása, akik nemcsak szakmájukért, hírnevükért, de nemzetükért is tenni akarnak. ” Nyugdíjazása után megírta az Egy óvónő emlékei című riportkönyvét, amely egyelőre nem jelenhetett meg. Tácsi László /Temesvár, 1935. febr. 11. – Temesvár, 2005. szept. 28./ tanári oklevelet a kolozsvári Bolyai Tudományegyetemen szerzett 1957-ben. Pedagógusi pályája Zsombolyán kezdődött, ott volt tanár, majd igazgató 1957–1963 között. Pályafutásának csaknem felét tanfelügyelői tevékenysége határozta meg (1973–1990). 1990 után nyugdíjazásáig, 1998-ig, a Temes Megyei Fogyatékos Személyek Állami Felügyelőségén dolgozott főfelügyelőként, emellett számos civil- és karitatív szervezet alapításánál bábáskodott (róla nevezték el a Pentru Voi Alapítvány idén márciusban megnyitott, fogyatékos felnőtteket gondozó napközi otthonát). Tudományos munkássága is kiemelkedő, aktív egyénisége volt a megye magyar kulturális és közéletének. Nyugdíjasként is fáradhatatlanul dolgozott, óraadó tanár volt a Nyugati Egyetem szociológia–pszichológia karán, az aradi Goldis főiskola keretén belül pedig magyar nyelvű tanítóképzőt indított Temesváron, amely gyakorlatilag halálával szűnt meg. /Tisztelgés a nemzet napszámosai előtt. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 24./

Aradon a református parókia imatermében tartott előadást dr. Marjanucz László történész, szegedi egyetemi tanár Nemzetiségek térnyerése Magyarországon a török kiűzése után címmel. A XV. század második felének körülbelül 85%-ban magyarok lakta Magyarországában csökkent az államformáló nemzetiség a XVIII. század elejére mindössze alig több mint 20%-ra, majd növekedett II. József idejére 34%-ra. Az előadás végén kitekintett a XIX. század nemzetiségi problematikájára, az 1848/49-es magyar forradalom és szabadságharc ez irányú politikájára is. Nem esett szó az osztrák kormányzat célirányos felekezeti telepítéseiről sem (az elnéptelenedett Alföldre pl. “megbízható” katolikusokat telepítettek), valamint ennek ellenreakciójáról, a főleg arisztokrata irányítású magyar nemzetiségű protestáns telepítésről sem (lásd Körösköz). /Lehoczky Attila: Anyanemzet és nemzetiségek. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 24./

Deáky András gyimesbükki csángó tanár, panziós a gyimesbükki vasúti őrház felújításához és vasúti múzeummá alakításához várnának anyagi segítséget. A román vasút eladta egy román embernek, tőle vette meg Deáky András és a gyimesbükki önkormányzatnak adományozta. A tervek már elkészültek és a jövő évi csíksomlyói búcsú idejére már szeretnék a felújítást befejezni. Ehhez támogatásra van még szükség. Deáky András kiemelte: „Ez a kis vasúti őrház számunkra, magyarok számára, sokkal többet jelent, mint egy bakterház. Itt volt az ezeréves határ és mellette van a Rákóczi-vár. Az épület nagyon rossz állapotban van, teteje beszakadt, az ablakok, ajtók tokostól kitépve. Az épületet megvásároltam, de nem a magam számára, hanem valamennyi magyar számára, majd újrafödtem és a gyimesbükki önkormányzatnak adományoztam. Csíkszeredában nyitottam egy számlát, ahova várjuk az adományokat az őrház megmentése érdekében. ” /A gyimesbükki vasúti őrház megmentése. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 24./

Murádin Jenőnek szerencséje volt. Még kifogta azokat az időket, amikor a kolozsvári egyetemen művészettörténetet oktattak, s azokat a nagy tudású professzorokat, akik ezt a szakmát szívvel-lélekkel tanították. Azután az Igazsághoz, az akkori kolozsvári magyar nyelvű újsághoz került, ahol több mint három évtizeden keresztül (1967-1988) szerkesztőként kellett robotolnia. Murádin Jenőt az erdélyi képzőművészet múltja érdekelte, a szerkesztőségtől mindössze néhány lépésre állott az Egyetemi Könyvtár. A napilaptól elcsent órákon át dolgozott a könyvtárban, hogy Erdély képzőművészetének sajtóirodalmát összeszedje. Összegyűjtött sajtóbibliográfiai anyaga egymás után adta a jobbnál jobb témákat. Feltérképezhette az erdélyi magyar képzőművészetet. A könyvtári ismereteket sok-sok utánajárással, családi levéltárak felnyitásával igyekezett kiegészíteni. A hallatlanul nagy szorgalommal gyűjtött anyag több elegáns kötetté, ízléses monográfiává állt össze. Ezek a könyvek – A Barabás Miklós Céh, A Ferenczy művészcsalád Erdélyben, Klein József, Maticska Jenő, Nagy István, Gy. Szabó Béla – már a diktatúrában évente-kétévente megjelentek. /Tibori Szabó Zoltán: Murádin Jenő 70. születésnapjára. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 24./

November 11-én tartották Feltorján a Szent Márton-búcsút. A jelenlegi katolikus templomot az 1940-es években építették a helybéli hívek. Most a jelenlegi plébános, Papp Antal, miután egy modern, többfunkciójú közösségi ház építését a hívek összefogásával befejezte, új templom építése mellett úgy döntöttek, amelynek alapkövét a búcsús misét követően tették le. Az ünnep főcelebránsa Tamás József segédpüspök volt. Közreműködött a kézdivásárhelyi Cantus kamarakórus. Az új templom építésénél a németországi Remscheidban lebontott és elszállított Szent Teréz-templom anyagát (oltárok, szobrok, padok, nyílászárók stb.) fogják felhasználni. /Fórika Balázs: Alapkőletétel Feltorján. = Vasárnap (Kolozsvár), nov. 25./

November 25-én volt a választás. A Traian Basescu kezdeményezte népszavazás az egyéni választókerületek bevezetéséről érvénytelen, az alacsony részvétel miatt. Az urnák bezárása után két exit poll-t tettek közzé, amelynek eredményei között kevés eltérés tapasztalható. A CSOP szerint az RMDSZ-nek 6,2%-ot, míg Tőkés Lászlónak 3,7%-ot sikerült megszereznie. Következésképpen az erdélyi magyarságnak összesen három képviselője lesz az EP-ben: Frunda György és Sógor Csaba RMDSZ-es szenátorok, valamint Tőkés László református püspök. A CCSB adatai szerint RMDSZ – 6,3%, Tőkés László – 3,3%. Az eredményekre reagáló erdélyi magyar politikusok nyilatkozatai egybecsengnek abban: folyatni kell az RMDSZ és a Tőkés László neve által fémjelzett ellenzék közt a dialógust. A mintegy másfél milliós romániai magyarságnak most először kell választania az RMDSZ-lista és Tőkés között. A Traian Basescu államelnök által kezdeményezett referendum csak akkor érvényes, ha a szavazásra jogosult 18 millió állampolgárnak legalább a fele plusz egy fő (azaz több mint 9 millió szavazópolgár nyilvánít véleményt e kérdésben.) Bojkottálta a referendumot a Nemzeti Liberális Párt (PNL). Calin Popescu Tariceanu pártelnök, Crin Antonescu és Cristian Adomnitei alelnök, illetve más vezető liberális politikusok nem vettek részt a népszavazáson, nyilatkozataikban az államfői kezdeményezés fölöslegességét hangsúlyozták. Hasonlóan járt el a Szociáldemokrata Párt (PSD) „belső ellenzékéhez” tartozó Adrian Nastase, Ion Iliescu és Nicolae Vacaroiu, valamennyien azt hangoztatták: nem vettek részt a referendumon. Markó Béla, az RMDSZ elnöke azt nyilatkozta: szavazatával a magyar szolidaritást támogatta, hogy az erdélyi magyarságnak minél erősebb brüsszeli képviselete legyen. Markó közölte: nemmel szavazott az államfő által kezdeményezett referendumon. Tőkés László református püspök, független jelölt mind az EP-választásokon, mind a referendum kapcsán leadta szavazatát. Kijelentette, hogy az egyéni választókörzetes szavazás bevezetése hátrányosan fogja érinteni a nemzeti kisebbségek pártjait. Tőkés ugyanakkor elmondta, „szégyenkezik” az RMDSZ tagjainak hozzáállása miatt, mivel a szövetség képviselőinek közbenjárására a Magyar Polgári Egyesület (MPE) megfigyelőit kizárták a szavazókörzetekből. /Győzött az erdélyi magyarság. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 26./