Várható volt, hogy a felvidéki magyarságot érő folyamatos támadások előbb-utóbb elérik a magyar nyelvű sajtót is. A Pátria Rádió igazgatójának elbocsátása nemzetiségi diszkrimináció. A szlovák kulturális hatóságok stratégiája a magyar nyelvű műsorokat is sugárzó adó ellehetetlenítésére. A pátriások kénytelenek középhullámon sugározni, amely jóval költségesebb – aztán majd költséghatékonysági szempontokra hivatkozva hozzák a rádiót kellemetlen helyzetbe. A szlovákiai magyarellenes stratégia egybeesni látszik a romániai nacionalizmus újbóli erősödésével. A nacionalizmus „feltámadását” olyan jelenségek mutatják, mint Dan Voiculescuék törvényjavaslata a román nyelv kötelező ismeretéről. /Papp Attila Zsolt: Középhullámverés. = Krónika (Kolozsvár), jan. 25./

Január 31-étől bocsátják el állásából Nagy Ildikót, a szlovák közszolgálati rádió magyar adója, a Pátria Rádió igazgatóját. Nagy Ildikó tavaly több ízben is hangot adott annak, hogy a rádió fennmaradását a vezetőség diszkriminatív szemlélete veszélyezteti. A Pátria Rádió igazgatója harminc éve van pályán. A szlovák közszolgálati rádiónak öt adója van, ebből négy szlovák nyelvű, az ötödik, a Pátria Rádió pedig nemzetiségi adó. Utóbbi két részből áll: a 24 tagú, pozsonyi magyar szerkesztőségből és a Kassán működő kisebb szerkesztőségből, ahol más nemzetiségek nyelvén készülnek műsorok. Tavaly létszámleépítés volt a rádióban, a Pátriából hatan mentek el. Előzőleg három URH-frekvencián is sugározta műsorát a Pátria, tavaly februárban azonban ezt a három hullámsávot elvették, csak középhullámon sugározhattak, ennek az adásnak gyenge a minősége. A hallgatók sokat panaszkodtak. Nagy Ildikó javasolta, sugározhassanak rövidhullámon, ez olcsóbb lenne, műszakilag is jó minőségű lenne az adás. Ezt nem fogadták el. A rádió vezetősége azt tervezte: ha megszüntetik a középhullámot, a Pátriát internetes vagy szatellites szórásra helyezik át. Nagy Ildikó tiltakozott, a hallgatók vidéken élő szegény emberek, az idősebb korosztályhoz tartoznak, lakásukban nincs internet. Január 1-jétől kevesebb adón sugározhatják a magyar műsort: csak Nyitráról, Rimaszombatról és Eperjesről. Három átjátszóállomást elvettek a Pátriától. Magyarellenes hangulatot gerjesztenek Szlovákiában: már megint a magyarokkal van baj, mit elégedetlenkednek folyton. /Rostás-Péter Emese: ”Amit tettem, jól tettem” = Krónika (Kolozsvár), jan. 25./

Harmincöt százalékkal nőtt 1990-hez képest a német evangélikusok aránya Szászrégenben. A rendszerváltást követően mindössze kétszázra zsugorodott az a közösség, ma mintegy 270 hívet tart nyilván az egyház. A gyülekezet 52 százaléka harmincévesnél fiatalabb, büszkélkedett Kézdi László Zorán fiatal evangélikus lelkész. Az idősebb templomjárók közül sokan nem nevelték a kommunizmus éveiben vallásos szellemben gyermekeiket. Unokáikat viszont az egyház és a német nyelvű iskola felé próbálják irányítani. Ő maga is „nyereség” a szász evangélikusok számára. Segesvári magyar család gyerekeként született. Német nyelven tartja az istentiszteleteket, ha a közösség igényli, mondandóját románul is, magyarul is összefoglalja. A szászrégeni evangélikus közösségben pezseg az élet. A visszaszerzett német iskola épületével szemben két női kör működik. A gyülekezeti házat Régenből elszármazott szászok támogatásával sikerült rendbe tenni. Az iskolában mintegy százhúszan alkotják a német tagozatot. Egyre több román, illetve magyar szülő íratja csemetéjét német tagozatra. Becslése szerint a jelenlegi létszámnak mindössze tíz százaléka szász. /Szucher Ervin: Újjáéledő közösség. = Krónika (Kolozsvár), jan. 25./

Ötvenedik életévét töltötte dr. Székely Árpád, a Kolozsvári Református Kollégium igazgatója, a kollégium kórusának karvezetője. A Torda melletti Szentmihályon /régi nevén Alsófelsőszentmihályon/ nevelkedett. Tehetségkutatás révén figyelt fel rá Demény Piroska jeles kolozsvári zenepedagógus. Elvégezte a Zeneakadémiát. Petrozsényba helyeztek ki zenetanárnak, 1982-től ‘90-ig élt a bányavidéken. Különböző kórusokat vezetett. 1990-ben jött vissza Kolozsvárra, az újrainduló Református Kollégiumnak lett az igazgatója. A kórusban bízott a legjobban, rövid időn belül elismert kórussá váltak. Külföldi fellépések követték egymást. Vannak szólisták, operaénekesek, akiket mondhatni ő indított. Szilágyi János, Gáspár Enikő, Széll Emőke, Varvari Gabriella, Pataki Adorján, Maneszes Márton, Rigmányi István, Boldizsár István, Nagy Zoltán neve ismerős az operáért rajongók körében. Tavaly a kollégium elnyerte a Magyar Örökség-díjat, talán ez a legnagyobb elégtétel számára. Végre sikerült megszerezni az engedélyt az 1. és 5. osztály indítására. /Kovács Hont Imre: Ha van hit és bizalom, akkor jön az erő és a kitartás is. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 25./

Az RMDSZ néhány ismert és aktív képviselője számolt azzal, hogy a parlamenti választásokon az RMDSZ szerényebb eredményeket ér el, kevesebb képviselője, szenátora lesz, ezért visszahúzódnak eredeti szállásterületeikre, Borbély László például Marosvásárhely polgármestere szeretne lenni, Tamás Sándor Háromszék tanácselnöke, esetleg alelnöke, Antal Árpád Sepsiszentgyörgy városvezetője. Azonban a jelenleg helyben funkcióban lévők sem hagyják magukat, maradni akarnak, mintha összenőttek volna székeikkel. Az egység fontos lenne, de már az RMDSZ sem erre törekszik, pusztán győztes párt szeretne lenni. /Simó Erzsébet: Múltidéző latolgatás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 26./

Az Arad megyei Németszentpéteren az utóbbi években elharapózott a köztéri szobrok, illetve a temetőben lévő értékesebb, kovácsoltvasból készült kerítések, keresztek kárára elkövetett garázdaság. Legutóbb ismeretlen tettesek feltörték a kápolnát, ahonnan két szentnek a szobrát vitték el. Ugyanakkor a gyászkocsinak a garázsába is behatoltak a vasrácsos ablak, illetve a tartófal kifeszítése árán, majd a kocsi négy sarkát díszítő, közel egy méter magas angyalokat leszerelték. Az előző időkben történt garázdaság tetteseit nem találták meg. /(b): Újabb garázdaság Németszentpéteren. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 26./

A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum múlt évi mérlege, Vargha Mihály igazgató jelentése olvasható a múzeum honlapján (www.sznm.ro) és a nemrég megjelent 2008-as sepsiszentgyörgyi kalendáriumban. Tavaly akkorát fejlődött a múzeum, mint előtte tíz esztendő alatt sem. Vargha Mihály igazgató elmondta, hogy a múzeumnak mindig is megvolt a nyitásigénye. Játszóteret kell létesíteni a múzeumban, hogy tényleg családias legyen az ittlét. A múzeumnak harminc-harmincötezer látogatója van évente, hatvan százalékuk belföldi, negyven külföldi. Fel akarják szabadítani a tornyot például, amit jelenleg raktárnak használnak. Megoldották a múzeum éjszakai kivilágítását. Kell egy könyvüzlet, ahol a saját kiadványaik mellett a látogató átlapozhat szaklapokat vagy akár a napi sajtót. A legnagyobb határon túli közgyűjtemény a mai napig, százharminc éves története során a Székely Nemzeti Múzeum mindig meg tudott maradni magyarnak. A 90-es évek végén létrehozta a román állam a Keleti Kárpátok Múzeumát, arról volt szó, hogy ez használhatja a Székely Nemzeti Múzeum gyűjteményét. Eljött az igazgatója, szemlélődött, hogy mit is lehetne innen elvinni. Bizonyos védekező reflexeknek mai napig is kell működniük. Néhány napja védte meg Boér Hunor doktori disszertációját Budapesten, témája a Székely Nemzeti Múzeum. Valószínűleg, megjelenik könyvben a dolgozat. Február 15-én adja át a Magyar Rovartani Társaság a Friváldszky Imre-emlékplakett ezüstfokozatát Kocs Irén természetrajz szakos kolléganőjüknek kutatómunkájáért. A múzeumnak tíz munkatársa doktori dolgozatán dolgozik. Sztáncsuj Sándor régész olaszországi ösztöndíjasként előadást tartott Rómában. A tudományos kutatómunka újra visszakerült a múzeum keretei közé, megjelent az Acta 2006 végén, illetve most kell megjelennie a megújított arculatú és tartalmú évkönyvüknek, az Acta Siculicának. Vargha Mihály szerint vissza lehet szerezni az annak idején önkényesen Bukarestbe vitt Gábor Áron-ágyút és a szkíta kardot. /Váry O. Péter: Sáfárkodni értékeinkkel. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 26./

A sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Főgimnázium Osonó diákszínjátszó társulatát az elmúlt években többször díjazták az erdélyi magyar diákszínjátszók fesztiválján, magyarországi meghívásoknak tettek eleget, majd kétszer (2005-ben és idén 2007-re) az ország legjobb diáktársulata címet érdemelték ki. Az Osonó alapítása Salamon András tanár nevéhez fűződik, jelenét pedig Fazakas Misi határozza meg, aki az egyetlen erdélyi magyar középiskolai drámatagozat elindítója, és jelenleg is tanít ezekben az osztályokban, a sepsiszentgyörgyi Plugor Sándor Művészeti Líceumban. Fazakas Misi itt kezdte a színjátszást, majd színművészeti egyetemet végzett, és néhány év színházi kitérővel egykori csoportjába és iskolájába tért vissza. Az első igazi színházi bemutató 1993-ban volt, Salamon András rendezte a Magyar Elektrát. A nagy fordulat akkor következett be, amikor Sepsiszentgyörgyre szegődtek a gyergyószentmiklósi Figura társulat színészei. Jelenleg folyik az utánpótlás-nevelés is, nem csak Sepsiszentgyörgyön, hanem Erdély-szerte, havonta elmennek egy-egy városba, az ottani diákokkal közösen kísérleteznek, gyakorolnak. /Fekete Réka: Több, mint diákszínház (Tizenöt éves az Osonó). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 26./

Az Áprily-estek keretében ünnepelték meg a nagyenyediek a magyar kultúra napját, illetve megemlékeztek Petőfi Sándorról a Dr. Szász Pál közösségi házban január 24-én. Józsa Miklós ny. magyartanár tartott előadást a költőről, majd Banner Zoltán Petőfi a hídon című pódiumelőadása hangzott el lemezről, melyet a művész Nagyenyeden először 1974-ben mutatott be a kollégium dísztermében. Záróakkordként Fodor László zenetanár adott elő egy általa megzenésített Petőfi-verset. /Sz. B. : Ünnepelve és emlékezve. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 26./

Balázs Ferenc (1901-1937) unitárius lelkész a marosvécsi Helikon írói közösség tagja volt, Kolozsváron született, ott érettségizett, az egyetemen zenét, bölcsészetet és unitárius teológiát végzett. Oxfordban ösztöndíjasként tanult, majd Amerikába ment, onnan hozott feleséget. Hazafelé a világ legkülönbözőbb egzotikus tájaira is eljutott, Indiában Gandhinál töltött több napot, de járt Japánban, Szingapúrban, Burmában, Irakban. Bejárom a kerek világot – ezt a címet adta úti élményeit megörökítő művének. Hazatérve Torda mellett, Mészkőn volt lelkész. Templomot épített, orgonát vásárolt, iskolát és lelkészi lakást bővített, népfőiskolát szervezett, életre hívta az Aranyosszéki Vidékfejlesztő Szövetkezetet. Faluélményeit a Rög alatt című művében mondta el. Tüdőbaja fiatalon végzett vele. A fiatal, alig húszéves teológushallgató megírta a Trianon utáni erdélyi magyar irodalom első művét, a Mesék címűt. Kézirata 1921-ben keletkezett: „Írta és kézzel másolta, fűzte és kötötte Balázs Ferenc” – áll a 108 oldalas, 25 mesét tartalmazó kéziraton. A címzett vagy a múzsa az akkor 14 éves szentgericei Kuti Ilus, akinél a hetvenes évek elején találta meg a kéziratot Marosi Ildikó, és 1973-ban adta ki először a Kriterion Kiadó. Halálának 70. fordulóján újból kiadták (Mesék. Mentor Kiadó, Marosvásárhely, 2007). /Kuti Márta: Mesék a szerelemről, szeretetről. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 26./

Jánó Mihály művészettörténész legújabb könyvéről /Huszka József székelyföldi falképmásolatai/ úgy beszélt: lehetne ,,egy elképzelt és elmaradt kiállítás katalógusa”. Én optimista vagyok, remélem, az általa megálmodott tárlat nem marad el végképp. Huszka Józsefnek a középkori falképfestészet terén végzett értékmentése felmérhetetlen: az utókor az ő rajzaiból ismerheti meg, hogyan néztek ki belülről a templomok. Olyan színvonalú és történetileg is jelentős középkori falképeket tárt fel, amelyek teljesen ismeretlenek voltak, és gyakorlatilag Székelyföld középkori festészetének az üres lapjait írták be. Az általa feltárt templomi falfestmények nagy része már elpusztult, a templomokat átépítették. A meszelés alól az utóbbi években tárják fel a falképeket Kilyénben, Csíkmenaságon, Sepsikőröspatakon. A homoródszentmártoni templom elpusztult, az erdőfüleit újraépítették, a sepsibesenyőit lebontották, a maksait átépítették, de azért néhány megmaradt. 1882-ben talált meg hét templomban falképeket. Gyakorlatilag Európa az ő rajzaiból ismerhette meg, hogy milyen középkori festészet volt a történelmi Magyarország területén, így a Székelyföldön is. Az egyetlen sajátos magyar téma a középkori falfestészetben a Szent László-legenda. A középkori magyar művészeti emlékek az ország központi részén elpusztultak a török hódoltság idején. Székelyföldön és Felvidéken maradtak meg nagyobb számban Szent László-falképciklusok. /Váry O. Péter: Egy elképzelt és elmaradt kiállítás széljegyzetei. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 26./

A Szikra a Gróf Majláth Gusztáv Károly erdélyi püspökről nevezett Római Katolikus Teológiai Líceum /Gyulafehérvár/ időszakosan megjelenő folyóirata, 1995-ben született, általában nagyobb ünnepek alkalmával jelenik meg: karácsonykor, húsvétkor, olykor pünkösdkor is. 1995-ben néhány kisszeminarista elhatározta, hogy kiadnak egy diáklapot. Az első példány egy rozoga tűs nyomtatón született, majd a városban sokszorosították. Ezután a kiadás következett. Mára a Szikra teljesen megváltozott, elkészítésének módja korszerű. Öt modern számítógép, újságszerkesztő program segíti a lelkes csapat munkáját. A cikkeket diákok írják (nagyrészt). Az egyik rovat bemutatja a különféle szerzetesrendeket. /Máthé Szilveszter főszerkesztő: Diáklap születik. = Vasárnap (Kolozsvár), jan. 27./

Fodor József, a nagyváradi római katolikus egyházmegye általános helynöke elindította a Szent László Könyvek sorozatát, amelynek keretében a Sapientia Varadiensis Alapítvány szervezésében Nagyvárad utolsó püspökeiről és jeles személyiségeiről tartott előadásai fognak megjelenni. A sorozat első kötete az elmúlt év utolsó napjaiban látott napvilágot, és az egykori Osztrák–Magyar Monarchia utolsó tábori püspökének, a nagyváradi apostoli kormányzónak, Bjelik Imrének állít alaposan dokumentált emléket. Bjelik Imre a Trencsén megyei Illaván született 1860. július 22-én, iparos családban. Nyitrán végezte el a teológiát, ugyanott szentelték pappá 1883-ban. Átkérette magát a tábori papi szolgálatra. Rövid idő alatt teljesen átszervezte a tábori püspöki hivatalt. Közben egymás után jelentek meg könyvei: A tábori püspökség története, A császári és királyi hadsereg katonáinak imakönyve, A tábori papok kézikönyve címmel. 1911-ben megkapta a nagyváradi latin szertartású székeskáptalan irodalmi stallumát is. 1913. február 2-án szentelték Bjelik Imrét püspökké. Az első világháborúban tábori püspökként lelkiismeretesen látogatta a harctereket. Mindenkihez a saját anyanyelvén szólt, mert beszélte a monarchia minden nemzetiségének a nyelvét. A trianoni diktátum után, 1919-ben költözött Nagyváradra, ahol gróf Szécsényi Miklós püspök rábízta a papnevelő intézet vezetését, majd 1922-ben helynökké tette. Szécsényi püspök tragikus halála után, 1923. december 9-én XI. Pius pápa Bjelik Imrét nevezte ki teljes püspöki jogkörrel váradi apostoli kormányzónak. Ő szerezte be a székesegyház új harangjait. Bjelik Imre 1927. május 9-én hunyt el. /Fodor György: Megjelent a Szent László Könyvek sorozat első kötete. = Vasárnap (Kolozsvár), jan. 27./

Január 26-án Marosvásárhelyen tartotta ülését az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa, melyen elfogadták az önkormányzati választásokon alkalmazandó jelöltállítási és rangsorolási kritériumokat. A helyi RMDSZ-szervezetekre bízzák, hogy titkos (álló- avagy mozgóurnás) szavazással vagy pedig küldöttgyűlésen rangsorolják a helyi és a megyei tanácsosjelölteket. A jelölteknek nyilatkozniuk kell múltjukról, vállalniuk kell, hogy az RMDSZ-előválasztások után, a helyhatósági választásokon, sem függetlenként, sem pedig más párt vagy szervezet színeiben nem indulnak, RMDSZ-ellenes tevékenységet nem folytatnak, jövedelmük egy részét a szövetség kasszájába befizetik. Az SZKT jóváhagyta a Szövetség Állandó Tanácsának (SZÁT) november 30-i határozatát, amelynek értelmében Toró T. Tibor képviselőtől a politikai bizalmat megvonják. Az SZKT-ülés kezdetén adta át Markó Béla a szervezeti és közösségi tevékenységet elismerő Ezüstfenyő-díjakat. A hatodik éve kiosztott díjat az idén huszonöten kapták meg, köztük Borsos K. László, a szövetség bethleni szervezetének ügyvezető alelnöke, Józsa Miklós nagyenyedi nyugalmazott tanár és Molnos Lajos kolozsvári városi tanácsos. Eckstein-Kovács Péter szenátor javasolta, hogy a 2008–2013 időszakra vonatkozó RMDSZ önkormányzati stratégia megvitatását és elfogadását a testület halassza el más alkalomra, mert a néhány nappal korábban kézhez kapott tervezetet a képviselőknek nem volt idejük alaposan tanulmányozni. A javaslatot elvetették. A fórum elfogadta az SZKT módosított működési szabályzatát, majd megválasztotta az SZKT Állandó Bizottságának a tagjait. Az SZKT alelnökei lettek Birtalan József, Olosz Gergely, Erdei István, Péter Ferenc. A testület két titkári posztjára Bölöni György és Budai Richárd került, a szövetségi szabályzat-felügyelő bizottság tagjai pedig Dósa Szilárd, Biró Enikő és Botházi Nándor lettek. A megalakult SZKT-szakbizottságoknak a közeljövőben kell vezetőiket megválasztaniuk. Markó Béla elnök kijelentette, a legfontosabb politikai feladat az idei két választáson (helyhatósági és parlamenti) való minél sikeresebb részvétel. Elmondta: az RMDSZ két EP-képviselője már dolgozik, fontos feladatokat kaptak az Európai Néppárt (EPP) frakciójában és az EP szakbizottságaiban. Winkler Gyula felvetette a bizottságában a romániai gazdasági fejlesztési régiók kérdését, és jelezte, hogy ezt a problémát az RMDSZ mielőbb meg szeretné oldani. Miközben tehát az RMDSZ EP-képviselői dolgoznak, a másik EP-képviselő, Tőkés László „egyelőre harcol”. Egyelőre azért, hogy tagja lehessen az EPP-frakciónak. Markó szerint tanulságos, hogy Tőkés László a román állam elnökéhez és a demokratákhoz fordul támogatásért. Markó úgy vélte, tragikomikus, hogy a romániai politikai elit micsoda rövidlátásban szenved, amikor az ország prioritásai helyett vakon egymással harcol. A kisebbségi törvényről nem esik szó, de a többségi lakosság problémáiról sem. Ilyen körülmények között az RMDSZ-nek szem előtt tartania a közösség valós prioritásait. A szövetségi elnök értékelte, hogy közvita bontakozott ki fontos kérdésekről, például a Székelyföld jövőjéről, a tanügyi törvénycsomagról. A frakciók nevében Lakatos Péter (Partium), Magyari Nándor László (Liberális Koalíció), Kereskényi Gábor (Tulipán), Tánczos Barna (Székelyföld), László Attila (Közép-Erdély) szólalt fel. Bakk László (Kézdivásárhely) ezúttal is élesen bírálta a szövetség vezetőségét, akik szerinte „tévútra terelték az RMDSZ-t”, súlyos belső válságot idéztek elő. Szabó Ödön (Nagyvárad) azért bírálta Markó Bélát, mert szerinte beszámolójában az elnök elhallgatta, hogy Tőkés László január elején kijelentette: az államfő kérésére lemondott az autonómia képviseletéről Brüsszelben, viszont folyamatosan támadja az RMDSZ-t, miközben most azzal érvel, azért illeti őt meg az EPP-frakciótagság, mert ő RMDSZ-tag. Az SZKT leszavazta a nők és a 35 éven aluli fiatalok kötelező 15 százalékos részarányára vonatkozó javaslatot. Vita volt arról is, hogy bukás esetén a szövetségi elnöknek, az ügyvezető elnökségnek vagy esetleg az egész SZKT-nak is le kellene mondania. Markó Béla leszögezte: ahol gyengék lesznek az eredmények, ott vállalni kell majd a felelősséget, s ebben a szövetség vezetőinek is lesz majd részük. Felszólította a székelyföldi képviselőket, hogy mielőtt a szövetségi vezetők menesztését követelnék, „nézzenek mélyen magukba”. Vita volt Toró T. Tibor képviselő elmarasztalása ügyében. Többen javasolták, hogy az ügy megtárgyalását a testület ismét napolja el, mert Torónak feltörték a gépkocsiját, és ezért nem lehetett jelen az ülésen. A halasztásra vonatkozó javaslatot elutasították. Kelemen Hunor ügyvezető elnök hangsúlyozta, Toró T. Tibor az RMDSZ ellen dolgozott, ezért meg kell vonni tőle a politikai bizalmat. Ez az RMDSZ „szövetségi filozófiája” szerint elfogadható – magyarázta. Markó Béla emlékeztetett arra, hogy a képviselőházi frakció próbálta Torót „jobb belátásra bírni”, de nem sikerült. Bárányi Ferenc is úgy vélte, hogy Toró elárulta az RMDSZ-t. A testület végül 6 ellenszavazattal, 12 tartózkodás mellett elfogadta, Toró T. Tibortól megvonják a politikai bizalmat. /Tibori Szabó Zoltán: RMDSZ-dilemmák választások után, választások előtt. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 28./ Megszavazta az SZKT, hogy az RMDSZ helyhatósági jelöltjeinek ki kell tölteniük a felekezeti hovatartozást jelölő adatlapot, annak ellenére, hogy a liberális frakció tagjai ezt ellenezték. Eckstein-Kovács Péter, a Szabadelvű Kör elnöke szerint „teljesen privát ügy”, hogy a kérdőívvel megszólított személy melyik egyház tagja. /Lokodi Imre: Vallás mint „kritérium” = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 28./ / „Az RMDSZ novemberben azért kampányolt, hogy a szövetség képviselői bejussanak az Európai Parlamentbe, Tőkés László pedig ne jusson be” – jelentette ki Markó Béla elnök a Szövetségi Képviselők Tanácsa január 26-i ülésén. Az elnök azt kérte az SZKT-tól, hogy vonja meg a politikai bizalmat Toró T. Tibor képviselőtől, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnökétől. A képviselők padsoraiban tapasztalható ellenérzések miatt Markó kétszer is kiment a szónoki pulpitushoz, elismételve, a feladat kellemetlen, de nem halasztható el. A bizalommegvonás ellen csak Antal Árpád képviselő érvelt. Bárányi Ferenc, Kelemen Hunor és Lokodi Emőke voltaképpen Markó Béla érveit ismételték meg. „Azt jelzi, hogy a szövetség konfrontatív stratégiával kíván nekivágni a helyhatósági választásoknak” – értelmezte a döntést Toró. /Gazda Árpád: SZKT: kipipált feladatok. = Krónika (Kolozsvár), jan. 28./ / Markó Béla hangsúlyozta, hogy nem hagyják abba a tárgyalásokat az RMDSZ-en kívüli politikai csoportosulásokkal, hozzátéve: ,,amíg ezek a szerveződések a konfrontáción kívül egyebet nem tudnak elképzelni az erdélyi magyar politikai életben, nehéz velük párbeszédet folytatni”. Az elnök beszámolóját ezúttal nem követte vita. Az ülésen célként határozták meg: a 2004-es választási eredményeknél jobbat kell elérni. Az előzetes napirenden nem szerepelt, és sokakat váratlanul ért, hogy vitára került Toró T. Tibor képviselő decemberben elhalasztott megrovása. Markó Béla ragaszkodott a politikai bizalom megvonásához, láthatóan idegesen követelte ,,egy minimális politikai és morális kritériumrendszer” alkalmazását. Az SZKT-n bemutatták az RMDSZ következő öt évre szóló önkormányzati stratégiáját, módosították a testület alapszabályzatát, és megválasztották az állandó bizottságot. /Farkas Réka: Döntöttek a jelöltállítás módjáról (Ülésezett az SZKT). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 28./

Az SZKT ülésének lagymatag unalmassága hű tükre az RMDSZ tanácstalanságának. Eldöntöttnek látszik, hogy a júniusi önkormányzati választások előtt semmilyen egyezkedésbe nem kezd az RMDSZ a Tőkés-oldallal, a többi kérdés megválaszolatlannak tűnik. Eckstein-Kovács Péter rendkívüli kongresszusra tett javaslatot, ez a Markó-féle stratégiával szemben az egyetlen alternatív stratégia. Markó szándéka: az RMDSZ csendes hozzáidomítása a megjelenő politikai versenykörnyezethez, anélkül, hogy számonkérésre sor kerülne. Eckstein javaslata viszont a gyors szembenézést, az elszámoltatást célozza. – Egyelőre az RMDSZ politikai „stagflációját” látható, amelyben a belső problémák megoldásának stagnálását az ígéretek inflációja fedi el. /Bakk Miklós: Az RMDSZ stagflációja. = Krónika (Kolozsvár), jan. 28./

Bihar megyében közel száz településen száll harcba az RMDSZ az önkormányzati tisztségekért. Ismét erős ellenféllel kell szembenéznie Nagyváradon Biró Rozália jelenlegi RMDSZ-es alpolgármesternek, amennyiben harcba száll a városvezetői tisztségért. A rendszerváltást követően az RMDSZ-nek még sohasem sikerült győznie Nagyváradon (ahol a legutóbbi hivatalos statisztikák szerint 27 százalék a magyarság aránya), de jelöltjük rendre bejutott a második fordulóba. A 2004-es helyhatósági választásokon is a második fordulóban dőlt el, hogy ki lesz a város polgármestere. Az első fordulóban az időközben európai parlamenti mandátumot szerzett Petru Filip volt demokrata párti polgármester a szavazatok 47,73, Biró Rozália pedig 20,66 százalékát kapta, a második fordulót követően pedig Filip a voksok 72,42 százalékával lett polgármester. A magyar polgári oldal egyelőre várakozó álláspontra helyezkedett Bihar megyében. Szabó Ödön, a Bihar megyei RMDSZ-szervezet ügyvezető elnöke szerint elképzelhető, hogy lesznek személyi választások. /Fried Noémi Lujza: Ilie Bolojan, a titkos esélyes. = Krónika (Kolozsvár), jan. 28./

A Székelyföld-vitához hozzászólva Székedi Ferenc újságíró leszögezte, a Székelyföldön átvezető országutak javítása közös érdek, az idén induló Kökös-Maroshévíz országút rendbehozatalával és az Erdővidéken át Székelyudvarhelyre vezető út helyrehozatalával gyakorlatig befejeződik a legfontosabb székelyföldi országutak rendbetétele. A rosszabb megyei utak javítása szintén közös érdek. Székelyföld hegyeit-dombjait lefedő mobiltelefon-átjátszó állomások létesítése sem jelentett különösebb gondot. Több tekintetben azonban a közös, regionális érdek már nem ennyire nyilvánvaló. A jelenlegi székelyföldi megyéken átnyúló, regionális szeméttárolók ügye éveken át vajúdott, a több térségen, több helységen áthaladó közös vízvezetékek létesítése úgyszintén időről időre felröppenő ötlet marad. Továbbá vannak olyan városok, ahol jórészt felszámolták a távfűtést, máshol éppen ezt erősítik, ezek mögött a különböző helyi csoportok érdekei állnak. Székelyföld kincseként sokat emlegetik a borvizeket. /Székedi Ferenc: Szólamok helyett. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 28./ Előzmény: Csutak István miniszteri tanácsos, volt integrációs államtitkár: Székek földje – Székelyföld? = Szabadság (Kolozsvár), 2008. jan. 8./

A hét végén folytatták az oktatási törvénytervezet módosításáról szóló vitasorozatot. Amíg Nagyváradon a különböző egyházi képviselők a felekezeti oktatás támogatását igénylik, addig Csíkszeredában a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) továbbra is a román nyelv sajátos módszertan szerinti oktatásáért gyűjtött aláírásokat a fórumon. A fórumon elfogadták az RMPSZ által összeállított, a törvénytervezetre vonatkozó módosító javaslatcsomagot. A jelenlévők aláírásukkal támogatták, és szavazással jóváhagyták az RMPSZ-nek a minisztériumhoz benyújtandó kérését: általános iskolától a gimnáziumig a román nyelv tanítása sajátos tankönyv és tanterv szerint történjen. Dr. Balázs Lajos, a Sapientia Egyetem professzora kollégáival kidolgozott az 5–12. osztályosok számára hatékony tantervet és tankönyvet, amelyben irodalmi szövegek helyett didaktikai szövegek kapnak helyet, amelyek a hétköznapi nyelvhasználatra készítenék fel a diákokat. Részesüljenek a felekezeti iskolák is az állami tanintézeteknek járó támogatásban– sorolta Tolnay István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület tanügyi előadó-tanácsosa azokat a javaslatokat, amelyeket január 25-én a felekezetközi tanügyi munkacsoport fogalmazott meg Nagyváradon. /Fried Noémi Lujza: Aláírásgyűjtés a módosításért. = Krónika (Kolozsvár), jan. 28./

Aradon immár harmadízben rendezték meg a farsangi bált – idén az EMKE égisze alatt. Az egyik főrendező, Khell Levente elmesélte, annyi volta jelentkező, hogy a hatszáznál több résztvevőn kívül százaknak nem jutott hely. A magyarok jól érzik magukat egy olyan környezetben, ahol láthatják: még mindig elég sokan vagyunk. Az est műsoros részét Erdélyi Kinga és férje, Janc Sergio tanítványai vezették be három látványos táncukkal, majd Zalatnay Sarolta lépett fel. /Jámbor Gyula: Harmadszor is siker. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 28./

Honvédindulóktól és háborús történetektől volt hangos január 26-án a Maros megyei Magyarrégen református közösségi terme. Samu Pál nyugalmazott tanár és cserkészvezető hívására összesereglett régeni és környékbeli „öregbakák” felelevenítették a második világháborúban és az azt követő fogságban töltött éveiketEgy-két csajka, kulacs, háborút megjárt fényképezőgép, a frontról küldött karácsonyi üdvözlet, naplójegyzetek, gondosan őrzött Horthy-portré is előkerült. A gyerekek nem bánták meg, hogy eljöttek a kilencven év körüli egykori honvédek találkozójára. Samu Pál tanár cserkészcsapatával sírokat azonosít és tart rendben, emlékműveket gondoz. Annak idején a fiatal legények büszkék voltak arra, ha megkapták a behívót, mesélték a jelenlévők. Elénekelték a Szászrégeni sorozóház kőből van kirakva, vagy az Anyám, anyám, kedves édesanyám nótát. A 83 esztendős Szántó Mihály elmondta, büszke varra, hogy nemcsak a fogságba eséséről tud mesélni, hanem arról is, hogyan foglalták vissza Tordát és Kolozsvárt. A 86 éves Fogarasi László fényképezőgépét is elvitte a frontra. Fábián Ferenc a vasszeg nélkül elkészített, Magyaró és Disznajó között a Maroson átívelő Horthy hídról, majd regénybe illő sorsáról mesél. Egy ideig szülei halottnak hitték, valaki azt is tudni vélte, hol alussza örök álmát. Mire hazakerült, anyja, apja eltűnt, ő meg Marosvásárhelyre költözött, és a tanítóképzőbe iratkozott. Egy éjszaka azt álmodta, hogy szülei hazatértek. Másnap az iskolaigazgató egy távirattal fogadta. Nagybátyja táviratozott: „Szüleid élnek, és hazatértek. ” /Szucher Ervin: Hat évtizedes katonaemlékek. = Krónika (Kolozsvár), jan. 28./

Egy történeti rendezvényen az idősebbek leszögezték, mennyire káros, hogy a fiatalok a múltról nem vesznek tudomást. Sebestyén Mihály, a Teleki Téka igazgatója megjegyezte, nem hiszi, hogy a fiataloknak folyton a múlttal kellene törődniük. Nem kell állandóan a múlt dicsőségén vagy hibáin rágódni. Szerinte az a történészszakma belügye. /Sebestyén Mihály: Felmentés történelemből. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 28./

A hét végén átadták Marosvásárhelyen a Látó folyóirat 2007-es nívódíjait. Bálint Tamás, Fekete J. József, Lövétei Lázár László és Zalán Tibor vehették át a tizenhetedik alkalommal odaítélt nívódíjat. Ez alkalommal mutatta be Kovács András Ferenc főszerkesztő a folyóirat idei első, januári számát. Kovács András Ferenc az utóbbi másfél évtized legkiemelkedőbb, legkarakteresebb teljesítményei közé sorolta Lövétei Lázár László költészetét. A magyarországi Zalán Tibor otthonosan mozgott az Ariel Bábszínházban, itt volt Mirkó királyfi című, díjazott mesedrámájának tavalyi ősbemutatója. /Király K. László: „Öreg poéta nincs is” = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 28./

Megjelent a Kútfő /a csíkszeredai Székely Károly Iskolaközpont és Alapítvány, valamint a Nagybükki Néprajzi Társaság folyóirata/ új száma, Burus János a főszerkesztő. A fejlécen olvasható alcím: kis magyar néprajz diákoknak. A szerzők között pedagógus, lelkész, néprajzos és diák egyaránt szerepel, a témákat tekintve a rovatok adnak eligazítást: Vallási néprajz, Tavaszi ünnepkör, Helyismeret, Örökségünk, Emlékidéző, Névtan, Dokumentumok. /P. Buzogány Árpád: Néprajz kisebbeknek és nagyobbaknak. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 28./

Wass Albert kultusza sokkal inkább társadalmi, mint irodalmi kultusz – vonta le a végkövetkeztetést Ágoston Vilmos író, a nagyváradi Törzsasztal című sorozat meghívottja. A marosvásárhelyi születésű, Budapesten élő író érzékeny témához nyúlt A kisajátított tér – A nemzeti képzelet Doru Munteanu és Wass Albert műveiben című könyvében. Ágoston Vilmossal Kőrössi P. József, a Váradról elszármazott kiadóvezető beszélgetett. „A hetvenes évek végén magyar egyetemi lapot akartunk alapítani a kolozsvári bölcsészkaron, de az egyetem vezetése nem járult hozzá. Orbán Balázs írásainak fordításával gyakoroltam az angol nyelvet, és írtam egy esszét. Ez arról szólt, hogy ha a feketékkel és sárgákkal szemben a fehérek kisebbségbe kerülnek, akkor a hatalomhoz jutottak képesek lennének-e érvényesíteni addigi elveiket, és toleránsan viszonyulni a kisebbséghez. Készen is állt a vád, miszerint nemcsak horthysta-fasiszta, hanem amerikai kém is vagyok” – mesélte az író kicsapatásának történetét. Az egyetemre később visszavették, de a sajtóban nem vállalhatott állást. Ágoston jelenleg az Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány munkatársa. Ágoston Vilmos szerint Wass Albertnek és a Ceausescu-korszak ideológiai törekvéseit kiszolgáló Doru Munteanu munkásságának is meghatározó jegye, hogy történelmi témájú műveikben egyedül a saját nemzetük igazságát ismerik el. Ágoston Vilmos szerint a magyar író kiemelkedő műve a Farkasverem című regény. Emigrációban íródott könyveiben azonban az általa ismert, 1930–40-es évek világát, beszédfordulatait próbálja megjeleníteni, de ezek már nem fedik a valóságot. /Fried Noémi Lujza: A konfrontatív irodalom. = Krónika (Kolozsvár), jan. 28./

Londonban is sikere van Dragomán György A fehér király című regényének: a művet a Guardian, valamint a Sunday Times, a Times irodalmi melléklete méltatta a napokban. A regény egy tizennégy éves kamasz szemszögéből mutatja be a nyolcvanas évek Erdélyét, a Ceausescu-rezsim hétköznapjait. A marosvásárhelyi származású írónak ez a második kötete, a regényt Márai Sándor-díjjal jutalmazták, s jelenleg több mint húsz nyelvre fordítják. /Röviden. = Krónika (Kolozsvár), jan. 28./

Elég erős-e a romániai magyar közösség ahhoz, hogy képes legyen „eltartani” két vagy több erős politikai szerveződést? Felkészült az erdélyi magyar társadalom politikai pluralizmusra? Az RMDSZ vezetői szerint nem. Székelyföld továbbra is az ország legelmaradottabb vidékei közé tartozik. Amennyiben a pluralizmus a közösségi képviselet teljes elvesztéséhez vezethet, akkor ezt a jogot gyakorolni felér az öngyilkossággal, írta Salamon Márton László főszerkesztő. /Salamon Márton László: Öngyilkosság? = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 29./

Visszautasítja Kelemen Hunor, RMDSZ ügyvezető elnöke, azt a vádat, hogy a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) múlt hét végi ülésén Toró T. Tibor tudta nélkül tűzte volna napirendre a Temes megyei képviselő ügyét, és döntött távollétében a politikai bizalom megvonásáról. Kelemen ugyanis azt állítja: Toró T. Tibort „objektívnek korántsem nevezhető okok tartóztatták fel, (...) az ülés ideje alatt Nagyváradon tartózkodott, ahol Tőkés László független európai parlamenti képviselővel közös rendezvényen vett részt”. A január 26-án délelőtt 10 órakor kezdődő SZKT-ra a Temesvárról aznap hajnalban indulni szándékozó Toró azért nem tudott eljutni, mert induláskor észrevette, hogy feltörték az autóját, és meg kellett várnia, míg a nyomozók a helyszínre érkeznek. A Tőkés László tartotta rendezvény viszont 17 órakor kezdődött Nagyváradon, amelyre el tudott jutni. /M. L. : Kelemen–Toró óravita. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 29./

Új napközik építését javasolja a Hargita megyei tanfelügyelőség, mivel a megyében található óvodák, napközik egy része nem működik megfelelő épületben. Amennyiben a minisztérium jóváhagyja az indítványt, a következő években húsz új napközit építenének, tízet pedig felújítanának. „Az utóbbi negyven évben nem épültek új óvodák, napközik, sok tanintézet székhelye leromlott állapotban van, ezek helyébe újakat építenénk” – mondta Bondor István megyei főtanfelügyelő. „Szükségmegoldások vannak, improvizált óvodák, napközik. Maroshévízen több óvodát két-három szobás tömbházlakásban helyeztek el, Székelyudvarhelyen pedig a volt téeszszékházban is működik óvoda. ” Csíkszeredában idén egy 200 férőhelyes napközi építéséhez kezdenének hozzá, hasonlóképpen Székelyudvarhelyen, Gyergyószentmiklóson, Maroshévízen, Ditróban és Bögözben is elkezdenék az új létesítmények építését, valamint felújítanák a csíkszentgyörgyi, gyergyóremetei, gyimesfelsőloki óvodát, valamint az egyik gyergyószentmiklósi létesítményt. Hargita megyében 17 298 óvodáskorú van, közülük 13 300 jár napközibe, óvodába. /Székely Zita: Új napközik, régi adósságok. = Krónika (Kolozsvár), jan. 29./

Szakvizsgán – nacionalizmusból – ez a címe Illyés Gyula esszéjének. Ebből szokták idézni a jeles mondatot: „Nemzeti, aki jogot véd; nacionalista, aki jogot sért. ” Egy kicsit bővebben pedig így: „A nacionalista jogot sért (más népekét, önző előnyért); a patrióta jogot véd (voltaképp nem is a maga népéét, hanem az Emberét, az Emberiségét). ” A napokban Budapesten két helyszínen is a nacionalizmusokról és európaiságról értekeztek, számolt be Kántor Lajos. A Korunk szerzőit hívták a Fasori Evangélikus Gimnáziumba, majd a Bem mozi kávézójában működtetett Korunk – Budai Porta kerekasztal-beszélgetésére. Történelmileg Németh László 1935-ös s a fiatalon, szovjet hadifogságban elhunyt kolozsvári tudós-tanár, Mikecs László 1939-es romániai utazása jelentette a kiinduló pontot, és az ív 2008-ig ért. Borsi-Kálmán Béla teljes joggal állíthatta, hogy Németh László talán legjobb esszéje-tanulmánya, a Magyarok Romániában mindmáig izgalmas olvasmány. A kerekasztalnak talán a legizgalmasabb percei azok voltak, amikor a regionalizmusok kerültek előtérbe. Pomogáts Béla Korunkban közölt tanulmánya a magyar kultúra térképére a régiókat rajzolta fel. Az Amerikából hazatelepedett író, András Sándor és a régi-új biharinak számító Molnár Gusztáv, a kolozsvári, ma Budapesten élő Heltai Péter is jelen volt a tanácskozáson. /Kántor Lajos: Szakvizsgán – nacionalizmusból. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 29./

Hargita megyében tavaly a lakosság valamivel több mint fele /52,87 százalék/ vett részt az országos egészségfelmérő programban. A jelentkezők több mint 31 százalékánál fennáll a II. típusú cukorbetegség kialakulásának veszélye. Több mint 11 százalékot fenyegetnek szív- és érrendszeri megbetegedések, a nők közel 4 százalékánál méhrák, közel 3 százalékánál pedig méhnyakrák alakulhat ki, ha nem változtatnak az életmódjukon. Az egészségfelmérő program idén is folytatódik. K. E. : A lakosság felét vizsgálták meg. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 29./