Hosszú évek óta pereskedik a premontrei rend, hogy visszaszerezze két, 1948-ban államosított Bihar megyei templomának a tulajdonjogát. Kevéssé ismert az a tény, hogy a kommunizmus idején államosított egyházi ingatlanok között templomok is voltak. Ezek közé tartozik a premontrei rend nagyváradi, illetve váradszentmártoni temploma. A két templom azért került 1948-ban állami tulajdonba, mert ugyanazon telekkönyvi parcellán szerepelt a nagyváradi, valamint a váradszentmártoni rendházzal – magyarázta Fejes Rudolf Anzelm főapát, váradhegyfoki prépost. A kisajátítás ellenére a kommunizmus évtizedei alatt nem sérült a római katolikus egyház élvezeti joga. Az újjáalakult premontrei rend visszaigényelte Bihar megyei templomait, sikertelenül. A restitúciós törvény szerint nem szolgáltatható vissza egykori tulajdonosának olyan ingatlan, amelyben egyházi szertartás folyik. A premontreieket tehát egy olyan törvényi kitétel akadályozza meg abban, hogy jogilag is birtokba vegyék templomaikat, amely eredetileg a görög katolikus egyház ellen irányult. Mivel a templomok visszaszolgáltatására vonatkozó igényt valamennyi romániai bírósági fórum elutasította, a premontrei rend a strasbourgi Emberjogi Bíróságon keresi az igazát. /Pengő Zoltán: Strasbourgban kérik a templomokat. = Krónika (Kolozsvár), nov. 28./

A második évadjában járó Aradi Kamaraszínház előadásaira már egy olyan befutott pesti művész is kíváncsi volt, mint a szép Dobó Kata, végignézte a legutóbbi aradi előadást. Arad esetében kétszeres befogadásról van szó, hiszen a Kamaraszínház maga is társintézmény a Bábszínház épületében. Így működött a két világháború közötti időszakban az aradi magyar színház is. Önálló intézményként, saját színházépülettel, de évadonként koncesszióért kilincselő direktorral, aki maga szedte össze a társulatot. Ez a fáradságos munka a leghosszabb ideig Szendrey Mihály igazgató vállára nehezedett, aki apró megszakításokkal fél évszázadig játszott, rendezett, direktoroskodott Aradon (!). Megérdemelné, hogy legalább egy utcát róla nevezzenek el. Éppen 60 éve, hogy egy sok szép sikert hozó időszaknak vége szakadt az akkori magyar társulat felszámolásával. A régi időszak kedvenceiről már készül két átfogónak ígérkező munka. Piroska Katalin aradi gyökerű, Magyarországon élő tanár és kutató évtizedek óta dolgozik az aradi színjátszás történetén. Kötő József kolozsvári színháztörténész és csapata pedig készíti a két világháború közötti erdélyi színészek lexikonát. /Puskel Péter: Dobó Kata és az Aradi Kamaraszínház. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 28./

Galántai Tibor nagyváradi származású, Szegeden élő író Megadatott a holnap (Küzdelem szülővárosomért) című könyvét mutatták be november 26-án Nagyváradon a Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központban. Lovassy Cseh Tamás, az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) váradi szervezetének nemrég megválasztott elnöke köszöntője után átadta a szót Jósa Piroska nyugdíjas doktornőnek, aki ismertette a művet. Az emlékirat első részében, amely az Életem legszebb napja címet viseli, a tizenéves Galántai mindennapjairól és az 1940-es nagyváradi bevonulásról lehet olvasni. A második világháború történéseit, a Váradon élő magyarok életét és a szerző amerikai fogságát a Próbahelyzeteim című második rész foglalja magába. Könyvével emléket szeretne állítani az egykori nagyváradi magyar ifjúságnak, mely a háború időszakában becsülettel küzdött. /Ladányi Norbert: Egy váradi krónikás emlékirata. = Reggeli Újság (Nagyvárad), nov. 28./

A magyarság megmaradásának alapfeltétele, hogy kiművelt értelmiséggel rendelkezzen – jelentette ki Sólyom László köztársasági elnök november 28-án Budapesten. Sólyom László a Határon túli magyarság a 21. században című konferenciasorozat ötödik találkozóján beszélt, amelynek témáját ezúttal a „Lemaradásban? – oktatás, képzés, képességfejlesztés a határon túl” címmel jelölték meg. Sólyom László a 2006 tavaszán indított rendezvénysorozat keretében határon túlról érkező és magyarországi tudósokkal, értelmiségiekkel tanácskozott. A konferencia céljai közé tartozik, hogy az egyes nemzetrészek egymással is kommunikáljanak, valamint átformálják a közbeszédet Magyarországon és a határon túl. A beolvasztási, asszimilációs támadások az iskolával kezdődnek a határon túli magyarokkal szemben, akik számára a stabil kétnyelvűség csakis komoly anyanyelvi kultúrára támaszkodhat – emelte ki Sólyom László. Hangsúlyozta: a határon túl élő magyarok számára az iskolaválasztásnál nem lehet az a kérdés, hogy „magyar vagy minőségi” intézményt válasszanak-e. Személyes tapasztalataira hivatkozva beszámolt arról, hogy egészen kitűnő iskolákat ismert meg a magyarlakta vidékeken tett látogatásain. Eddig hét felsőoktatási intézménybe és 13 általános vagy középiskolába látogatott el. A köztársasági elnök fő célkitűzésnek nevezte, hogy az óvodától az egyetemig legyen lehetősége anyanyelven tanulniuk a határon túl élő magyaroknak. Hozzátette, hogy ennek a problémának a kezelésekor nem lehet megkerülni a népesedési kérdést sem. Az államfő már többször úgy nyilatkozott, elnöki tevékenysége egyik sarkalatos pontjának tartja a nemzeti összetartozás erősítését, s ennek egyik feltétele a határon túli magyarok helyzetének megismerése. Szerinte a határon túli magyaroknak kiszámítható nemzetstratégiára volna szükségük. /Az anyanyelvi oktatás a magyarság megmaradásának alapfeltétele. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 29./

Kolozsváron november 28-án három belvárosi objektumot avattak fel. Emil Boc polgármester bejelentette: befejeződtek a főtéri régészeti leletek védelmét szolgáló munkálatok. Befedték a gödröket. Az ásatások Kolozsvár millenáris létének a bizonyítékait őrzik. Kolozsvár Főterén van a bizonyítéka annak, hogy Decebaltól és Traianustól származunk, jelentette ki Boc. Hozzátette: a turisták Kolozsvár ezeréves múltjára tekinthetnek vissza. „Borítsunk fátylat a feszültségteljes és ellentmondásos múltra, itt az ideje, hogy a toleráns, európai szintű kolozsvári szellemről tegyünk tanúbizonyságot” – fogalmazott a polgármester. Az ünnepséget követően a városvezető és kísérete átvonult a Főtér másik oldalán levő, a napokban felépített korcsolyapályához. Végül a polgármester felavatta a Deák Ferenc és a Bolyai János utca kereszteződésénél elhelyezett Anyafarkas-szobrot. A felújított Anyafarkas-szobor avatásán Emil Boc újra hitet tett a dáko-római kontinuitás mellett. /Kiss Olivér: Három az egyben: avató ünnepségek a város központjában. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 29./

Új igazgatója van az Árkosi Művelődési Központnak, igaz, csak ideiglenesen vezeti Kopacz Attila az intézményt, hiszen az igazgatói szék ,,birtokosa" mindaddig, míg választott tisztséget tölt be, Petre Strachinaru marad. Kopacz Attila kapcsolata régi az árkosi intézménnyel. Tudja, melyek azok a programok, melyeket tovább kell vinnie: a román rádióval és tévével közösen szervezett, fiatal tehetségek gálája, a Pro Helvetia Alapítvánnyal közösen lebonyolított nyári képzőművészeti táborok, a tavaly indult, vagy a nemzetközi részvételű kéthetes mesterképzés. A szokásos havi kamarakoncertek folytatódnak, az író-olvasó találkozók, egyéb alkalmi események szintúgy. Az a vélemény alakult ki az Árkosi Művelődési Központról, hogy hangsúlyozottan román jellegű közintézmény. Ez nem igaz, cáfolta Kopacz Attila, azonban a román művelődési minisztérium intézményeként elsőrendű feladata, hogy romániai kultúrát terjessze. Kopacz Attila a képzőművészeti galériában a havi kiállítások rendszerességét szeretné bevezetni, tavasztól pedig elkezdték a Kulturális Koordinációs Központtal közösen a gyerekeknek szervezett műhelyt. /Váry O. Péter: Jó úton az Árkosi Művelődési Központ (Nyitott kapuk, gyerekműhely, ösztöndíj). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 29./

A Loire-menti francia kastélyokhoz hasonlóan külföldön is híressé válhatna Maros megye a 26 kastélyával – jelentette ki Borbély László fejlesztési, középítkezési és lakásügyi miniszter. A tárcavezető az európai uniós támogatásokkal megvalósítható kastélyfelújítással kapcsolatban elmondta: a több évszázados, sok esetben a kommunista diktatúra idején teljesen tönkrement, felújításra szoruló épületek jövőjéről a Castellum Alapítvány képviselőivel, kastélytulajdonosokkal, a települések polgármestereivel és minisztériumi illetékesekkel tárgyalt november 25-én Marosvásárhelyen. Közölte: a kastélyok felújítására az állami költségvetésből egyelőre nem lehet pénzt adni, ahhoz törvénymódosítás szükséges. Az európai uniós programokra ugyanakkor pályázhatnak a tulajdonosok. Viszonylag jó állapotban megmaradt a Kemény család marosvécsi kastélya, ahová értelmi fogyatékos gyerekeket költöztettek, és 2006-ban döntöttek a visszaszolgáltatásáról, továbbá a gernyeszegi gyermekszanatóriumnak használt Teleki-kastély, amelynek híresek a kertben álló barokk szobrai is. A keresdi Bethlen-kastély, amelyet tavaly nyáron kapott vissza a család, jobban megsínylette a diktatúra éveit. /Felújíthatják a kastélyokat Maros megyében. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 29./

Dr. Gudor Botond magyarigeni református lelkész a valamikori virágzó hegyaljai, ma részben elhagyott vagy minimális gyülekezeti létszámmal rendelkező templomok, iskolák megmentésére vállalkozott. A lelkészt a Gyulafehérvári Egyetem tudományos munkatársaként alkalmazta. A 2008. év munkájának gyümölcsei között van, hogy édesapjával, Gudor András gyulafehérvári református lelkésszel fenntartották a II. Rákóczi Ferenc Közösségi Házban a gyulafehérvári kis óvoda működését. Ezt a Szülőföld Alap, valamint a kolozsvári Communitas Alapítvány anyagi hozzájárulásával valósították meg. Jelenleg a Gyulafehérvári Katolikus Érsekség nagyvonalú hozzájárulásával, az épület biztosításával és felújításával csaknem 160 gyermek tanul magyar iskolában és magyarul, ökumenikus szellemben az óvodától érettségiig, megőrizve a vallásórák felekezeti önállóságát és a Katolikus Líceumi Szeminárium hagyományait. A Nagyenyedi Egyházmegyei Levéltár megóvása aktuális feladattá vált most, amikor a Vártemplom belsejét renoválják. A Bethlen Kollégium Szőcs Ildikó igazgató hozzájárulásával befogadta az értékes iratállományt, és a Dokumentációs Könyvtárral szemben tűzbiztos és beázásmentes helyiségben helyezte el. A kb. 20 folyómétert kitevő anyagot egyházmegyei levelezés (XVI–XX. sz.), jegyzőkönyvek, személyi és gyülekezeti jelentésanyagok, valamint iskolai ügyek dossziéi teszik ki. A régi, elhanyagolt műemléktemplomok esetében sokoldalú szórványmissziós feladatról van szó. A sárdi műemléktemplom, a románkori bazilika a XIII. században épült, a XVIII. században számos átépítésen esett át. Falai, a födém és a tetőszerkezet veszélyeztetett állapotba kerültek. A településnek hosszú ideig vezető szerepe volt önálló lelkésszel, egészen az 1940-es évekig, amikor társegyházközségként Magyarigenhez csatlakozott. Jelenleg sárdi 17 egyháztagot számlál. Műemlékmentés zajlott Őraljaboldogfalva község református templomában. Belsejében XIII. századi bizáncias freskók találhatók, súlyosan leromlott állapotban. A magyar köztudatban a Kendeffy család jelenléte, valamint a XIX. században feltárt freskói miatt egyik kiemelkedő darabja Erdély művészettörténetének. A lelkész eredményes kutatómunkájának eredménye a Mega Könyvkiadó gondozásában frissen megjelent munka Bod Péterről (Gudor Botond: Istoricul Bod Péter 1712–1769). A csaknem 600 oldalas kötetnek egy 42 oldalas magyar tartalom ismertetője is van. /Bakó Botond: Egy szórványmentési folyamat hétköznapjai. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 29./

Pomogáts Béla felidézte, hogy közel négy évtizede járt életében először Erdélyben, a Magyar Tudományos Akadémia megbízatásával utazott. Marosvásárhelyen és kivált a főtéren jóformán csak magyar szót lehetett hallani, talán csak a rendőrök beszéltek románul. A vendéglőben hagyományos székelyföldi menüt kaptak. Vásárhelynek akkor Sütő Andrással, Székely Jánossal, Jánosházy Györggyel és másokkal karakteres magyar szellemi élete volt. Azóta négy évtized telt el, Vásárhelyen is sok minden megváltozott, a "székely főváros" megtisztelő címének mára jóformán csak históriai értelme van. Hál' Istennek, maradtak nem változó szellemi, emberi értékek is, például a vásárhelyi magyar kulturális élet. Pomogáts Béla köszöntötte a 75 éves Gálfalvi Zsoltot, akinek emberi, írói, közéleti missziójára szükség lesz a jövőben is. /Pomogáts Béla: Az irodalom szolgálatában – Gálfalvi Zsolt köszöntése. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 29./

A Bukarestben élő Mezei József műkritikus, szerkesztő /sz. Kolozsvár, 1938. szept. 6./ 1959-ben szerzett diplomát a Babes-Bolyai Tudományegyetem jogi karán. Kolozsváron, majd Bukarestben lap- és folyóirat- szerkesztőként dolgozott (Igazság, Előre, Művelődés). Kritikai írásaiban a kortárs művészet jelenségeivel foglalkozott, tanulmányaiban a XX. századi magyar avantgárd kisugárzását kutatta. Tanulmányai, esszéi: Balogh Péter (monográfia, Bukarest, 1976), Moholy-Nagy László: A festéktől a fényig (Mezei József bevezető tanulmányával, Bukarest, 1979), Tőrös Gábor (Bukarest, 1982), Mátyás József (Bukarest, 1984). Mezei József 1990-ben újraindította a Ceausescu idején elnémított Művelődés folyóiratot, melynek főszerkesztője volt 1991-ig. Később az RMDSZ szenátusi frakciójának tanácsosa volt. Újabban magyar-román-angol szakszótárak szerkesztésével foglalkozik. Ennek eredménye a 2006-ban megjelent 1379 oldalas munka: Magyar-román-angol jogi közgazdasági és üzleti szótár. /Bölöni Domokos: Kisportré. Mezei József. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 29./

Húsz évvel ezelőtt, 1988. november 2-án jelent meg a Hitel című független, irodalmi és társadalmi lapunk első száma. Tüntetően és kihívóan Illyés Gyula születésének nyolcvanhatodik és halálának ötödik esztendejében. Noha nem volt kerek évfordulója sem a gyásznak, sem a születésnek, de mi lapunkat és céljainkat Illyés Gyula életművéhez kötöttük – írta Csoóri Sándor emlékezve a Hitel indulására. /Születésnap árnyékokkal, Hitel (Budapest), 2008/11./ 1979 telén fogalmazták meg először Németh Lászlóéknál a független lap gondolatát. „A Hitel című folyóiratunkért ezért hadakozunk, hogy legyen egy olyan lap, amelyik nem enged felejteni” – írta Csoóri. „A Hitel húszéves. Ha néhány mondatban kellene összefoglalnom a jellemrajzát, azt mondanám, hogy egy kicsit különb önmagánál. Több, mint ami látszik belőle. Ha másért nem, hát azért nem tud felejteni, mert minden idegszálával – a sérültekkel is! – a magyar irodalom és a tragikus magyar sors idegrendszerével fonódik össze. Nem véletlen, hogy az utolsó években Sütő András volt az egyik leghűségesebb szerzőnk” – tette hozzá. /B. D. : Lapozó. Több, mint ami látszik belőle. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 29./

Miután a kun-vlach vezetőréteg Basarab tatár-kun származású herceg és Bogdán román vajda vezetésével megszervezte a havaselvi (1330) és a moldvai vajdaságot (1359), azok csak rövid ideig álltak fenn, közel fél évezredig török függőségbe kerültek. A jobb élet reményében sok muntyán (muntean) és moldvai (moldovean) telepedett át magyar földre, Erdélybe. Kezdetben csak a magyar királyi birtokokra telepedhetnek, ezt bizonyítja egy 1293-ban keltezett királyi oklevél. A vándormozgalom és életmód miatt viszonylag későn alapítottak állandó jellegű településeket. Az írott források szerint az első ilyen településük Capravar volt, melyről egy 1337-ben keltezett dokumentum ad hírt. Az Árpád vezette magyar honfoglalástól, 896-től számítva mintegy négy és fél évszázad után érkezett a románság a magyar királyi birtokokra, később nagybirtokosok földjeire, az elpusztult falvak helyére, a lakatlan hegyvidékekre telepedtek le. A 1848-as jobbágyfelszabadítás után, amikor a birtokszerzés szabaddá vált, a románság megtöbbszörözte birtokait, emellett kulturális egyesületek sokaságát is létrehozhatta. Politikai elitje nyíltan irredenta propagandát folytatott. Senki nem gondolt arra, hogy ennek milyen politikai következményei lesznek, hiszen 1877-ig nem létezett független román állam. Amikor 1878-ban a berlini kongresszus elismerte a Török Birodalomtól független és egyesült Moldva–Havaselve román fejedelemséget, akkor még senki sem sejthette, hogy az új állam, páratlan szerencsével, néhány évtized alatt, hintapolitikával, a politikai, katonai szövetségesek sorozatos elárulásával országrésznyi tartományokat fog bekeblezni minden szomszéd ország rovására. Arra végképp nem gondolt senki, hogy ez a nép Európa legvadabb elnemzettelenítő politikáját fogja gyakorolni. Amikor Erdélyben több ezer román iskola működhetett, ahol az államnyelv tantárgyként való bevezetésére is csak az 1880-as években tesznek bátortalan kísérletet, és az is csak ímmel-ámmal valósul meg, addig a frissen alakult román királyság első intézkedései közé tartozott az anyanyelvhasználat teljes visszaszorítása. 1884-ben Jászvásáron (Iasi) román nyelvű római katolikus papneveldét alapítottak, s kötelezővé tették a csángómagyarok román nyelvű hitoktatását is. Az elnemzettelenítés felgyorsítására a csángómagyar falvakban, akárcsak a dobrudzsai török-tatár településeken, román óvodákat hoztak létre. A román királyság első évtizedeiben a zsidó és a muzulmán lakosságot még az állampolgári jogok gyakorlásától is megfosztották, megadásukra csak a nyugati hatalmak nyomására került sor. Románia már megszületése idején (is) antidemokratikus intézkedéseket hozott a nemzetiségek beolvasztására. Az egykori erdélyi magyar fejedelemség területén, ahol a világon először hirdették meg a vallástoleranciát, ahová befogadták a Kárpátokon túlról jövőket, ahol rendtartó évszázados jogrendszer működött, ahol mindenki számára biztosított volt a helyi önrendelkezés, a döntés joga, ott érthető, miért nehéz együtt ünnepelni december elsején a románsággal. Ez a nap számunkra mindaddig gyásznap marad, amíg saját szülőföldünkön megtűrtek vagyunk, amíg a középületeken csak idegen zászlók lengedezhetnek, amíg az önkormányzathoz, a területi autonómiához való jogunkat cinikusan kezelik, írta Kádár Gyula. /Kádár Gyula: December elseje és az önrendelkezés. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 29./

Dr. Raffay Ernő történész, a történettudomány kandidátusa, tanszékvezető, volt honvédelmi minisztériumi politikai államtitkár arra tette fel az életét, hogy a trianoni trauma utóhatásait, a mai magyarság gondolatvilágának, lelkiállapotának, nemzettudatának átvizsgálását végezze el. A Trianon utáni kóros elváltozások diagnosztizálására és gyógyítására az első negyedszázad utáni magyar politikai életben, a magyar történelemben nem kerülhetett sor. A hatalmat magukhoz ragadó magyar politikusok, a pártok, majd a kommunista diktatúra meghonosítása után ezt a traumát nem kezelték. Raffay Ernő volt az, aki a negyvenéves tiltásos kurzus után hozzálátott volna a kezeléshez. Amennyiben hagyták volna. Raffay Ernő már 1987-ben az olvasó asztalára tette az Erdély 1918–1919-ben című könyvét. Trianon titkai először 1989-ben, majd 1992-ig hét kiadásban jelentek meg. Több kiadást ért meg a Magyar tragédia. Trianon című műve is. A Trianon 75 éve országos vitát kavart. Raffay Ernő emellett a hazai és nemzetközi sajtóban tudományos és tudománynépszerűsítő tanulmányokat közölt, több száz előadást tartott a Kárpát-medencében, Európában és az Egyesült Államokban, valamint Ausztráliában. Az erdélyiek főleg akkor kerülhettek személyes kapcsolatba Raffay Ernővel, amikor Koltay Gáborral társulva az Erdélyi Magyar Ifjak meghívására a Trianon-filmmel erdélyi körútra indult. Raffay Ernő műveivel a XX. század igaz történetének megírását és propagálását tűzte ki célul. Az 1990-es fordulat után azt hitte, és minisztériumi politikai államtitkárként úgy is cselekedett, hogy a szomszéd népeknél-nemzeteknél megértést, a magyaroknál gyógyírt talál ezekre a 88 évvel ezelőtt felszaggatott sebekre. Azonban még otthon, Magyarországon sem talált megértésre. Az Antall-kormány idején sem, amelynek államtitkára volt. „Az új körülmények között mi, Trianon áldozatai csupán annyit akarunk, hogy az akkori ígéretek és fogadalmak értelmében az utódállamokban önrendelkezési jogunk, a számunkra kedvező autonómiaformák megvalósulhassanak”, írta Sylvester Lajos. Ezeknek az eszméknek az érvényre juttatásában dr. Raffay Ernőnek elévülhetetlen érdemei vannak. Ezért kapja meg a Julianus Alapítvány díját. /Sylvester Lajos: A trianoni trauma – Laudáció Raffay Ernő történész Julianus-díja alkalmából. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 29./

Vetró András szobrászművész 60 éves. Elmondta, hogy belépett a Magyar Polgári Pártba, s városa, Kézdivásárhely bizalmat szavazott neki, bekerült a helyi tanácsba. Ha lesz igény rá, elkészíti Molnár Józsiásnak, Kézdivásárhely egyik mecénásának mellszobrát, kijavítaná jégkorongozó-szobrát, amely meglehetősen megrongálódott, az új sportcsarnok elé is sportszobrot tervez. Nemsokára avatják egy kőszobrát, az Anyaságot, megvalósítás előtt vannak a műemléképületek oldalán elhelyezendő emléktáblák. Nagyobb lélegzetvételű terve a hármas lovas-szoborcsoport, amely a főtéri szökőkút mellett kaphatna helyet. Szeretne – István Sándor fafaragóval együtt – beindítani egy Mívesházat, egyfajta népfőiskolát, ahol fafaragást, bútorfestést, hímzést, tojásfestést, korongozást, szobrászatot és számtalan más dolgot tanulhatnának a gyerekek és felnőttek egyaránt. Baross Gábor, a „vasminiszter”, akinek jelentős szerepe volt a Sepsiszentgyörgy–Bereck vasútvonal kiépítésében, valamikor szobrot kapott ajándékba a várostól, ami azóta eltűnt. Vetró András újraöntötte, s az önkormányzat segítségével újra felállítanák a vasútállomáson. A hagyományos tárlat márciusban van Kézdivásárhelyen, amelybe bevonták a brassói, sepsiszentgyörgyi képzőművészeket is, így tisztelegnek a nemzet nagy ünnepe előtt. A kovásznai nemzetközi tárlat hasonlóképpen jelentős. Vetró feleségével, Vetró Bodoni Zsuzsával a Gyergyóalfalu melletti Vadárvácska művészeti táborban vettek részt. Ott kapott felkérést egy dombormű elkészítésére, amit már felavattak a borzonti templomban. Vetró Andrásnak Szolnokon feleségével együtt nagy tárlata volt, decemberben Pápán is kiállítást rendeznek – ez az ötödik együttes tárlatuk. Nemrégiben meghívást kapott Budapestre, a Reménység szigetére, amely mentsvár volt, Németh Géza lelkész alapította, és a nehéz időkben fogadták az erdélyi menekülteket. Emlékkertet állítottak, amelyben Erdély nagyjainak domborművei kapnak helyet, ezek elkészítésére kértek fel művészeket, jelenleg 13 munka elkészült, de 160-at terveznek. Vetró András a Kós Károly domborművet készítette. Édesapja, Vetró Artúr /Temesvár, 1919. aug. 30. – Kolozsvár, 1992. febr. 25./ Szabó T. Attiláról, a Szótörténeti tár megálmodójáról és kivitelezőjéről készített egy portrét, reméli, hogy ez is bekerül az emlékkertbe. Vetró szerepelt a Korunk Galéria retrospektív tárlatán is, amely az 1973–1986 közötti időszakot, a hőskorszakot eleveníti fel, és amelynek kapcsán megjelent egy gyönyörű könyv is. A szobrászművész foglalkozik a vértanúkkal is, elkészült a tizenegyedik. Tulajdonképpen ezt magának csinálja. /Farkas Imola: Aki alázattal uralkodik az anyagon Vetró András szobrászművész 60 éves. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 29./

Megjelent Kisgyörgy Zoltán Háromszéki vártúrakalauz /Tortoma Kiadó, Barót/ című könyve, a várhoz fűződő mondákat és legendákat is tartalmazza. Könyvében 54 kő- és földvárról, várhelyről és várhegyről ad képet rajzokkal. A kivitelezés a Cova-Print Nyomdát dicséri. Ritka pillanat, amikor az olvasmányosság, a tudományosság, a laikus ember mese- és képzeletvilága ilyen szerencsésen megfér egymás mellett. A kommunista diktatúra éveiben voltak, akik pártmegbízatással azért járták e táj történelmi emlékhelyeit, hogy feltérképezzék, mit kell elpusztítani majd, ami az új történelemcsinálók útjába áll. Eközben Kisgyörgy Zoltán azért rótta a vidéket, azért kutakodott a népi emlékezet mélységeiben, hogy ezen értékeket megmentse. Mostani szövegeinek alapját képezik az egykori Megyei Tükörben, a Múlt idők tanúi sorozatban (1978–1980) közölt várismertetők. /Sylvester Lajos: Háromszéki vártúrakalauz. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 29./

Augusztus 9-én falutalálkozót tartottak Homoródszentlászlóban. A kicsi templom megtelt a helybéli és erre az alkalomra hazatért falubeliekkel. György Sándor, kányádi polgármester köszöntötte a részvevőket, pár szóban értékelte a Szentlászló nevű falvak találkozóit. Ifjabb Szabadi Béla beszámolt az idén Horvátországban megrendezett Szentlászló nevű falvak találkozójáról. Székelyudvarhelytől tizenhárom, Miklósfalvától alig két kilométerre található a kicsiny falucska, a falu elnevezése a középkorba nyúlik vissza: a hagyomány szerint Szent László királyunk tartózkodott e helyen, ezért a reformáció előtti templomot az ő tiszteletére szentelték. A mai református templom 1929-ben épült. Az ötvenes években 260-270-en éltek Homoródszentlászlón. Az 1959 őszén elindított kollektivizálás a falu lakosságának tömeges elvándorlását okozta. 2008-ban a falu lélekszáma 39, az átlag életkor 68 év. Az üres telkeket, házakat székelyudvarhelyiek vásárolják hétvégi házaknak. /Vajnár Ilona: Homoródszentlászló hűségesen hazavár. = Művelődés (Kolozsvár), november/

A Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Konzervatív Párt (PC) alkotta politikai szövetség ujjonghatott győzelme miatt. A szavazatok 99,62 százalékának feldolgozottságakor a PSD+PC képviselőházi jelöltjei 33,09 százalék szavazatot gyűjtöttek, a PD-L-sek 32,34 százalékot, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) 18,57 százalékot, az RMDSZ 6,18 százalékot. A szenátorjelöltek esetében a pártok a következő eredményeket érték el: PSD+PC 34,12 százalék, PD-L 33,57 százalék, PNL 18,75 százalék és RMDSZ 6,41 százalék. Sem a Nagy-Románia Párt (PRM), sem az Új Generáció Pártja (PNG) nem érte el az öt százalékos parlamenti küszöböt. A több mint 18 millió, szavazásra jogosult állampolgár 39,26 százaléka jelent meg az urnák előtt. A városi lakosság 35,63 százaléka, a vidéki lakosság 44,24 százaléka foglalt állást. A Regátban és Moldvában voksoltak többen, Erdélyben alacsonyabb volt a szavazási hajlandóság. /Enyhe előnnyé sorvadt a szociáldemokrata győzelem. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./

Beszterce-Naszód megyében az RMDSZ a szavazatok 5,45 százalékát kapta, a beszterce-naszódi magyarságnak idén sem lesz parlamenti képviselete. Seres Dénes, Szilágy megye 2-es számú képviselői körzetének jelöltje a szavazatok 66 százalékát szerezte meg. A szavazatok 44 százalékát szerezte meg Fekete Szabó András jelenlegi szenátor, az 1-es számú szenátori körzet jelöltje, aki a visszaosztásokat követően szintén reménykedhet egy szenátori mandátumban. Az RMDSZ 25 ezer szavazatot szerzett Szilágy megyében, az országos képviselői kosárba körülbelül 8000, fele plusz egy után fennmaradt szavazatot visznek be. /Regionális választási kitekintő. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./

„Hosszú idő utáni leggyengébb szereplése volt az Arad megyei RMDSZ-nek” – mondta el Király András képviselő és egyúttal jelölt. Az RMDSZ képviselőjelöltjei mindössze 11 730 szavazatot kaptak, ami hétezerrel kevesebb, mint amennyi egy mandátumhoz szükséges. A szenátorjelöltek ennél jobban szerepeltek és 12 897 voksot gyűjtöttek be. A helyhatósági választásokon az RMDSZ Arad megyében összesen 13 500 szavazatot kapott. Király András halványa remény arra, hogy Aradnak ismét legyen parlamenti képviselete, a fő kérdés, hogy országos szinten hány mandátuma lesz az RMDSZ-nek. /Irházi János: Király: a leggyengébb szereplés. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 2./

Temes megyében az RMDSZ választási eredményeit Halász Ferenc megyei elnök értékelte: „Először fordult elő, hogy az önkormányzati választásokon több szavazatot kaptunk, mint a parlamenti választásokon”, a voksok 6,19%-át az RMDSZ kapta, a vidéki településeken ezzel szemben a vártnál kevesebb szavazatot gyűjtöttek be. Azok a vidéki települések, ahol az RMDSZ jó eredményt ért el az önkormányzati választásokon (Nagybodófalva, Végvár, Szapáryfalva) ezúttal a gyenge választási részvétellel tűntek ki. Temes megye szintjén egyedül a zsombolyai körzetben van még esélye az RMDSZ jelöltjének, Kaba Gábornak egy képviselői mandátumra. /Pataki Zoltán: Temes megye is narancssárga. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 2./

A kortárs irodalmat népszerűsítő programja keretében Zilahon tartott író-olvasó találkozót Erdélyi Magyar Írók Ligája. Benő Attila, Király Zoltán, Orbán János Dénes, Farkas Wellmann Endre és Gáll Attila, költő öt műveit ismerhették meg a szilágysági diákok. A nagyobb erdélyi városokban nem ritkák az író-olvasó találkozók, vidéken, a kisvárosokban-nagyközségekben az elmúlt két évtizedben legfeljebb elvétve, ha megfordult egy-egy író. Ezért az E-MIL kidolgozta az Irodalmat a vidéknek programot, amelynek célja, hogy mindenhova, főként a szórványvidékekre eljuttassa a kortárs magyar irodalmat. Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület és az Eurotrans Alapítvány támogatásával tavaly huszonöt írót-költő vehetett részt a kilenc Kolozsvár-környéki településen megszervezett író-olvasó találkozókon, idén pedig Fehér-, Máramaros- és Szilágy-megyei turnékat terveznek, tájékoztatott Király Zoltán költő, az E-MIL ügyvezető elnöke. A „költők is használhatnak minden kifejezést, baj csak akkor van, ha valaki öncélúan ír obszcén szavakat, hogy felhívja magára a figyelmet” – magyarázta Orbán János Dénes író, költő, az E-MIL elnöke. /Bonczidai Éva: A jó vers legalább egy embernek tetszik. = Krónika (Kolozsvár), dec. 2./

Az Erdélyi Unitárius Egyház december 4–6. között püspök-választással egybekötött főtanácsosi és zsinati ülést szervez Fehéregyházán. A leköszönő Szabó Árpád unitárius püspök helyére választanak egyházi elöljárót, a szabályzat szerint ugyanis mandátuma lejártával Szabó Árpádot nem lehet újraválasztani. Az unitárius püspöki tisztségre idén ketten pályáznak: Bálint-Benczédi Ferenc belvárosi unitárius lelkész és Rezi Elek püspök-helyettes. Szabó Árpád püspököt 1996 decemberében választották meg az unitárius egyház élére, 1997. március 8-án került sor az ünnepélyes beiktatására a kolozsvári belvárosi templomban. 2002 decemberében újraválasztotta addigi püspökét az unitárius zsinat, így Szabó Árpád tizenkét évig tölthette be ezt a tisztséget. /D. I. : Új püspököt választanak az unitáriusok. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./

Megőrizte az RMDSZ a nyári helyhatósági választásokon tapasztalt támogatottságát a mostani voksoláson, ugyanakkor a 2004-es parlamenti választásokhoz képest majdnem 200 ezerrel kevesebben szavaztak a szövetség jelöltjeire. Az elmúlt négy évben meglehetősen hullámzó teljesítményt nyújtott az RMDSZ. A szövetség 2004-ben az időközben megrendezett európai parlamenti és helyhatósági választásokhoz képest szép eredményt ért el, hiszen akkor a szövetség szenátusi listái összesen 637 109 szavazatot, az RMDSZ képviselőházi jelöltjeire pedig 628 125 szavazatot gyűjtöttek. Az RMDSZ a 2007 őszén megrendezett európai parlamenti választások alkalmából érte el a mélypontot, amikor jelöltjei csak 282 929 szavazatot gyűjtöttek. Az RMDSZ-nek akkor Tőkés László független jelölt személyében erős kihívója akadt, Tőkés 176 533 szavazatot kapott. Az RMDSZ az idei helyhatósági választásokon eredményesebben szerepelt: megyei tanácsosaira az országban 425 218-an szavaztak, ami azt jelenti, hogy az RMDSZ 142 289 szavazattal többet gyűjtött a 2007-es EP-választásokhoz képest. Az MPP megyei tanácsosainak listájára 84 620-an szavazrak. A november 30-án lezajlott parlamenti választások alkalmából az RMDSZ képviselőházi jelöltjei 425 008 szavazatot kaptak, míg a szenátorjelöltekre 440 449-en voksoltak. /B. T. : Stabilizálódó RMDSZ-támogatottság. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./

1990 után először nincs RMDSZ-es szenátora Kolozs megyének. Eckstein-Kovács Péter helyett Szedilek Lenke nyerte el a szenátori mandátumot, december 2-án végül kiderült: a felsőházban Kolozs megyét senki nem fogja képviselni RMDSZ-színekben, annak ellenére, hogy Eckstein-Kovács és Szedilek is külön-külön több mint 10 ezer szavazatot gyűjtött. Képviselő lesz viszont az egyik külföldi kerületben induló, Kolozsváron élő Kötő József, aki összesen 34 szavazatot kapott. Az RMDSZ képviselőházi frakciója 22 főből áll, akárcsak a korábbi, szenátorokból viszont csak 9-et ad a szövetség a korábbi 10 helyett. A Központi Választási Iroda (BEC) közzé tette a választások végleges eredményét. Mandátumok tekintetében a Demokrata Liberális Párt (PD-L) nyert, amely a képviselőházban 115 helyet kapott. A Szociáldemokrata Pártnak (PSD) és a Konzervatív Pártnak (PC) együtt csak 114 képviselője lesz, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) 65 képviselőt, az RMDSZ pedig 22 képviselőt küldhet az alsóházba. A szenátusban viszont kettő a PD-L és a PSD+PC közötti mandátumkülönbség, így a demokraták 51 szenátort, a PSD+PC viszont csak 49 szenátort küld a felsőházba. A PNL 28, míg az RMDSZ 9 mandátumot szerzett. Az RMDSZ mindkét frakciójának a fele kicserélődött, hiszen a 22 képviselő közül 11 először szerzett mandátumot (Béres István, Derzsi Ákos, Édler András, Faragó Péter, Farkas Anna Lili, Korodi Attila, Kötő József, Olosz Gergely, Pál Árpád, Pálfi Mózes Zoltán, Pető Csilla), a szenátusban pedig a kilencből öten számítanak újoncoknak (Albert Álmos, Bokor Tibor, Cseke Attila, Günthner Tibor, Gyerkó László). Az eddig biztos befutónak tűnő Szedilek Lenke szintén elesett a szenátori mandátumtól. Az elkövetkező négy évben Kolozs megye magyarságát Máté András és Pálfi Mózes fogják képviselni a parlamentben. Kolozs megyében 1990–1992 között Szőcs Géza, 1992–1996 között Buchwald Péter, 1996-tól mostanáig pedig Eckstein képviselte az RMDSZ-t a parlament felsőházában. /Mandátumok szerint a demokraták győztek a parlamenti választásokon. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./

Kovászna megyében az RMDSZ színeiben képviselői, illetve szenátori tisztséget nyert öt jelölt közül hárman első parlamenti mandátumukat szerezték meg. Albert Álmos Kovászna megyei RMDSZ-elnök kijelentette: bár a szavazópolgárok egyharmada voksolt, a háromszéki RMDSZ kicsivel jobban került ki a választásokból, mint négy éve, mert nem volt szükség visszaosztásra, hogy mandátumokat szerezzen öt jelöltjük. A Bodzavidéken induló Molnár Gábor is képviselő lehetett volna, ha az emberek nagyobb számban elmennek szavazni. Az RMDSZ Kovászna megyei kampányfőnöke, Tamás Sándor szerint az alacsony részvétel a rágalmazó és negatív MPP-s kampánynak tulajdonítható. Hozzátette: önkritikát is gyakorolnak. Hargita és Kovászna megyében az RMDSZ jelöltjei valamennyi választókerületben nyertek, kivéve egyet-egyet: a visszaosztás során a maroshévízi képviselői kerületben Mircea Dusa, míg a bodzafordulóiban Horia Grama került ki győztesen, mindketten a PSD részéről. /Horváth István, Kovács Zsolt: Háromszéki önkritika. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 3./

Hunyad megye RMDSZ képviselő nélkül marad – nyilatkozta Winkler Gyula EP-képviselő. Ezt rendkívül sajnálatos, a Hunyad megyei magyar közösség példásan összefogott, azonban sem a demográfiai mutató, sem az új választási törvény nem kedvezett az itt élő közösségnek. A 2002-es népszámlálás még 22 ezer magyarról számol be Hunyad megyében, de az utóbbi 30 napban az önkéntesek házról házra jártak és most szembesültek azzal a ténnyel, hogy főleg az ipari vidékekről a magyarság hazaköltözött. A természetes szaporulat visszaszorult. /Gáspár-Barra Réka: Nem lesz RMDSZ képviselő Hunyad megyében. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 3./

Jövőre százmillió forinttal több lehet a pályázható összeg a Szülőföld Alap esetében, jelentette be Gémesi Ferenc, a MeH kisebbség- és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára december 2-án Budapesten a Szülőföld Alap Regionális Egyeztető Fórumán. Ezt megelőzően Gyurcsány Ferenc miniszterelnök vezetésével a magyar kormány miniszterei találkoztak a határon túli közösségek vezetőivel a magyar– magyar kormányzati konzultáció keretében. A Regionális Egyeztető Fórumon az erdélyi magyarságot Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke képviselte. A konzultáció a környező országok és a Kárpát-medencén kívül élő magyarság politikai helyzetéről, az elmúlt egy évről szóló beszámolók meghallgatásával kezdődött. A magyar kormány a magyar–magyar kormányzati konzultáció intézményét, a megújult nemzetpolitika jegyében, a külhoni magyarsággal fenntartott kapcsolatok erősítése, valamint a külhoni magyar közösségeket érintő alapvető stratégiai kérdések megvitatása érdekében 2006-ban hozta létre. A fórum célja, hogy az alapvető fontosságú kérdésekben lehetőséget biztosítson a közvetlen egyeztetésre valamennyi határon túli közösség politikai képviselői és a magyar kormány tagjai között. A konzultáción szóba került az új, térségfejlesztés-elvű nemzetpolitika és az oktatáspolitika kérdésköre, utóbbi esetében a részt vevő felek abban állapodtak meg, hogy az egyes régiók elképzeléseit összesítve készülni fog egy nagy oktatási stratégia a Kárpát-medencében élő magyarság számára. A konzultáció után összeült a Szülőföld Alap Regionális Egyeztető Fóruma is, amely alapvetően ugyanazt a forráselosztást fogadta el, amely eddig is hatályban volt, egyetlen apró módosításra került sor: a romániai és szlovákiai magyarság képviselői felajánlottak egy kisebb összeget arra, hogy a szlovéniai keretet növeljék. – Kedvező üzenet, hogy nem szerepelt a „magyar kártya” a kampányban. Ráadásul ez volt az első olyan választás, amelybe nem avatkoztak be kívülről a magyarországi pártok – hangsúlyozta Szabó Vilmos. Bármilyen felállásban is alakul kormány Romániában, jó esély van arra, hogy megmaradjanak a jelenlegi jó magyar– román kapcsolatok – mondta Németh Zsolt, a Fidesz szakpolitikusa. /Kánya Gyöngyvér: Többet fizet a Szülőföld Alap. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 3./ Bár a kormány szigorúan tervezte a költségvetést, a határon túli magyarságot segítő Szülőföld Alap forrásai jövőre talán szolid mértékben növekedni is tudnak – mondta Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a Magyar-magyar kormányzati konzultáción december 2-án Budapesten. Gyurcsány Ferenc ezt komoly eredménynek nevezte ahhoz képest, hogy a legtöbb területen kemény feltételeket szabtak a költségvetési gazdálkodásban. A miniszterelnök a magyarság megmaradásában kulcskérdésnek tartja az oktatást, ezért– arra törekednek, hogy bővítsék az évi hatmilliárd forintos oktatási-nevelési támogatást. Több programot indítanak a szórvány területeken élő magyarok számára. Nem gondolom, hogy Magyarországról kell megmondani, hogy egy másik ország hogyan rendezze belső ügyeit. Nem szabad beavatkozni a belső viszonyokba. Mindig ehhez tartottam magam, a kormány ebben következetes volt – tette hozzá a kormányfő. /Nőhet a Szülőföld Alap támogatása. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./

Fennállásának ezredik évfordulóját ünnepli 2009-ben a Gyulafehérvári Katolikus Főegyházmegye. Az egy éven át tartó ünnepségsorozat megnyitó eseménye a csíksomlyói zarándokhelyen volt, 2008. szeptember 13-án a kegytemplom előtti kertben, ahol szabadtéri szentmisét mutattak be. A záró ünnepség 2009. szeptember 29-én lesz Gyulafehérváron. November 27–28-án Kolozsváron tartották meg a „Teológiai Napok”-at. Oláh János, a Hittudományi Teológia rektora hangsúlyozta, hogy az intézet biztosítani tudja a történelmi hátteret a konferencia megrendezésére. Dr. Jakubinyi György érsek beszéde után dr. Marton József nagyprépost, egyháztörténész-professzor az Erdélyi Egyházmegye ezer évének történetét ismertette. Igazi erdélyi történelem tárult fel. Kiindulási pontként a gyulák székhelye szerepelt, amely később kiváló központnak bizonyult Szent István király számára, aki megalapította az egyházmegyét. 1991. aug. 5-én II. János Pál pápa az egyházmegyét önálló érsekségi rangra emelte. Felavatták az új könyvtárat. Oláh János rektor pontosított: nem a könyvtár maga lett új, hanem a terem és a mutatós, faragott tölgyfa szekrények, amelyek befogadták a könyveket, jelentik az igazi újdonságot. A könyvtár felszerelését adományaival egy hollandiai alapítvány, valamint a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem biztosította. Az olvasóterem megfelelő tanulási feltételeket és méltó keretet teremt a könyvtárnak. Veres Annamária könyvtáros sokat dolgozott, hogy idejében elkészüljenek a könyvek átrendezésével. A megnyitót könyvbemutatók sora követte. Többek között a Gyulafehérvári Hittudományi Főiskola és a Babes–Bolyai Tudományegyetem Római Katolikus Teológiai Karának tanárai mutatták be munkáikat. A sort dr. Jakubinyi György érsek nyitotta meg. Dr. Marton József néhai Márton Áron püspök írásait és beszédeit dolgozta fel. Szász János pénzügyi igazgató a Gyulafehérvári Püspöki Palota régészeti feltárásáról mutatott be egy kötetet a szerző távolléte miatt. Ezt követően dr. Jitianu Liviu, a BBTE Római Katolikus Teológia Karának tanára, dr. Zamfir Korinna, dr. Holló László, dr. Nóda Mózes, dr. Diósi Dávid, dr. Kovács Zsolt, dr. Vik János és dr. Tamási Zsolt mutatták be könyveiket. A tudományos előadások során dr. Jakubinyi György érsek Szentek Erdélyben címmel beszélt, erről könyvet is írt. Szent Pongrácz István, aki Alvincen született, a főegyházmegye első, hivatalosan szentté avatott személye. Érdekes előadások következtek pl. Szent Erzsébet kultuszáról Vízkeleti András, a Magyar Tudományos Akadémia tagja részéről. Ferenczi Sándor az erdélyi római katolikus papságról, Ecsedy Judit az erdélyi könyvkultúráról beszélt. Dr. Nicolae Bocsan, a BBTE rektor-helyettese az erdélyi görög-katolikus főpapoknak az I. Vatikáni Zsinaton kifejtett tevékenységéről értekezett. Előadást tartott többek között dr. Táncos Vilmos, dr. Buzogány Dezső és dr. Gábor Csilla. /Bakó Botond: Gyulafehérvár. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./

November 28-án, a III. Richárd című előadást követően a Kolozsvári Állami Magyar Színházban átadták a 2007/2008-as évad díjait. A Bánffy Miklós Vándordíjat Bíró József kapta Szerebrjakov professzor szerepének a megformálásáért a Ványa bácsi című előadásban. A Bánffy Miklós Vándordíjas neve sorshúzással dőlt el, mivel Bíró József mellett Hatházi András és Bogdán Zsolt is ugyanannyi szavazatot kapott. A Vlad Mugur Vándordíj idei kitüntetettje Silviu Purcarete rendező. A Művészeti Tanács fődíját idén három művész kapta, megosztva: Hatházi András, Bogdán Zsolt és Kézdi Imola a Ványa bácsiban nyújtott alakításukért. A különdíjat a Kolozsvári Magyar Opera két tagja kapta: Sándor Árpád operaénekes, és Incze G. Katalin karmester, zenei vezető. Két technikai fődíjat és két technikai különdíjat is átadtak: előbbieket Csiszér József színpadmester és Györffy Zoltán öltöztető kapták, utóbbiakat Kerezsy Imola ügyelő és Kerekes Zsolt, hangosító-világosító. Vezetőségi különdíjban részesült Nagy Noémi Krisztina, a színház marketing irodájának vezetője. A Művészeti Tanács további díjazottai között számos színész szerepelt. A Társulat díját megosztva (6–6 szavazattal) Bogdán Zsolt és Kató Emőke kapta. /Átadták az elmúlt évad Művészeti és Társulati díjait. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./

Fődíjat kapott a bukaresti Dakino filmfesztiválon Nemes Jeles László második rövidfilmje, a The Counterpart; a seregszemlén különdíjjal jutalmazták Nemes Gyula Letűnt világ című alkotását. – A Dakino filmfesztivál Románia legfontosabb nemzetközi filmes eseményeinek egyike. A magyar–holland koprodukcióban készült The Counterpart Nemes Jeles László második, 35 milliméteres filmre forgatott alkotása. /Bukaresti fődíj Nemes Jeles Lászlónak. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./