Újra beindult a Zsil-völgyi magyar gyermekek anyanyelvi oktatása Petrozsényban, a ferences nővérek egykori zárdájában. Öt évvel ezelőtt még egyetlen magyar tanítója volt a térségnek, az iskolában ma 200 gyermek tanulhat anyanyelvén. Petrozsény és környéke a múlt században zömében magyarlakta bányászvidék volt. A 2002-es népszámláláskor már csak 18 ezren vallották magukat magyarnak. Az anyanyelvű oktatás az utóbbi évtizedben gyorsan leépült: 1998-ban még volt érettségiző magyar osztály Petrozsényban, 2003-ra viszont mindössze egy tanító maradt hat gyerekkel. A visszaszolgáltatott egyházi ingatlant ma újra gyermekzsivaj tölti meg. „2006-ban a Szent Ferenc Alapítvány szerződést kötött, az egyházmegyétől átvette teljes egészében ezt az épületet, és alapjaitól a plafonig, a cserepekig mindent megújítottunk. Több mint 260 gyermek lakja, óvodai csoportok vannak, egy-nyolc osztályosok, többen vannak, mint amennyien beférnek” – mondta Böjte Csaba atya, a Szent Ferenc Alapítvány elnöke. Az új iskola költsége is a Szent Ferenc Alapítvány kasszáját terheli. „A szülők kimennek külföldre, elhagyják a gyerekeiket, most ez a legnagyobb problémám. Konkrétan az anyukák elhagyják a gyerekeiket, és sokan még egy telefon erejéig sem tudatnak magukról” – mesélte Ács Éva igazgató-nevelő. A bentlakók húsz százaléka már évek óta nem látta szüleit, legfeljebb telefonon jelentkeznek néhanapján. A nevelőanyák a legkülönbözőbb helyekről szegődtek az elszegényedett bányavidéki központba. November 14-én Budapesten jótékonysági koncertet rendeznek, a bevétel a petrozsényi magyar oktatást szolgálja. Duna TV. /Újra beindult a magyar anyanyelvi oktatás Petrozsényban. = Erdely.ma, nov. 15./

Építsünk hidat! címmel állított össze zenés-irodalmi estet Wass Albert emlékére a magyarországi Ismerős Arcok zenekar és Simó József előadóművész. A nagy sikerű esttel bejárták Magyarországot, és Erdélyben is több helyszínen adták. Nyerges Attila énekes az erdélyi turnéról és a „zenei hitvallásáról” mesélt. Csíkszeredában, Sepsiszentgyörgyön, Kézdivásárhely és Kolozsváron jártak. A zenekart szereti a közönség, a dalokban magára ismer. – Rengeteg olyan dolog van, amiről beszélni kell, és ami tarthatja a lelket azokban az emberekben, akik úgy gondolkodnak, mint mi, vallja Nyerges Attila. Nem médiakedvencek, számaik nem hallhatók a rádiókban és a televízióban, a szájhagyomány útján, illetve a koncerteken tudnak újabb és újabb emberekhez eljutni. Nyerges kifejtette, a magyarországi ízlésformálóknak ez a módszere, hogy azokról a dolgokról, amelyek a nemzet számára fontosak, azokról próbálnak minél kevesebbet beszélni. A fiatalokat meg lehet fogni akkor, ha van, aki bevezesse őket abba a színházterembe, ahol például egy Wass Albert-emlékest zajlik. /F. I. : Építsünk hidat tiszta szavakból határok fölé”. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 15./

Lemondott főszerkesztői posztjáról Fall Sándor, a Krónika erdélyi közéleti napilap főszerkesztője, miután a kiadó vezetősége úgy döntött, egyik napról a másikra megválik Papp Attila Zsolt és Burus János Botond szerkesztőtől ― értesült a Transpost.ro. A két újságíró távozását a vezérigazgató minden előzetes egyeztetés nélkül, a Szempont és a Kultúra rovat karcsúsításával indokolva jelentette be a két érintettnek. A döntés felháborította a Krónika munkaközösségét. Fall Sándor főszerkesztő elfogadhatatlannak tartotta az eljárást, és azonnali hatállyal benyújtotta lemondását, Bakk Miklós főmunkatárs pedig kérte nevének törlését a lap impresszumából. A hosszú ideje problémákkal küszködő lap munkatársai levelet írtak a kiadó magyarországi vezetőihez. Ebben kifejtették, hogy elvárják a két menesztett alkalmazott azonnali visszahívását, különben nem tartják lehetségesnek a további együttműködést. A Krónikánál évek óta rendszeresen ,,karcsúsítják" a csapatot, bár a mostanihoz hasonló drasztikus lépésre mindeddig nem volt példa. Nemrég Gazda Árpád volt kénytelen távozni, korábban a lap munkatársai sztrájkkal is tiltakoztak fizetéseik elmaradása és a tarthatatlan munkakörülmények miatt. /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 15./

Márciustól Balázs Imre József vette át a Korunk folyóirat főszerkesztői teendőit. Azért merte elvállalni, mert 1999 óta dolgozik a lapnál. A tematikus szerkesztés megmarad, de a témát sok szempontból, és alaposan fogják körüljárni. Jelenleg nincs olyan lapterjesztői hálózat Romániában, amelyik minden magyarlakta városba elvinné a folyóiratot. Az internetes változattal azokhoz az olvasókhoz tud eljutni a Korunk, akik másként nem olvashatnák el. A májusi számtól jelen vannak a magyarországi országos lapterjesztői hálózatban. 1990-től, amikor Kántor Lajos vette át a főszerkesztői teendőket, időről időre változott a szerkesztői csapat. A változás után Salat Levente, Visky András dolgozott itt, aztán Selyem Zsuzsa, később Demeter Szilárd, Szabó Géza és mások. A mai szerkesztők között pedig már vannak olyanok, akik a nyolcvanas években születtek. Két új szerkesztőségi tag van, Keszeg Anna, aki a társadalomtudományi, antropológiai jellegű írásokért felel, Zakariás Ágota pedig egyrészt a Korunk Galéria szervezését vette át, másrészt a lap képanyagát és művészeti írásait szerkeszti. A Korunk nemcsak folyóirat, hanem könyvkiadó, képzőművészeti galéria is, és egyfajta képzési központtá is vált /Korunk Akadémia néven futó programok/. Szabadegyetemi jellegű előadásokra is sor kerül. Balázs Imre József emellett a BBTE magyar irodalomtudományi tanszékén 20. századi irodalmat tanít. -A mai erdélyi magyar irodalom minden generációjában vannak olyan szerzők, akik jelentős munkákat hoznak létre, Szilágyi Istvántól Király Lászlóig és Kovács András Ferenctől Láng Zsoltig, Visky Andrásig, vagy a legfiatalabbakig. Kiegyensúlyozott irodalmi élet van. /Köllő Katalin: Mindenkinek ajánlom: merjen és tudjon egyedül lenni önmagával. Beszélgetés Balázs Imre Józseffel, a Korunk főszerkesztőjével. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 15./

Bényi Árpád (Dicsőszentmárton, 1931 – Debrecen, 2006. december 24.) festőművész kiállítása nyílt meg a dicsőszentmártoni magyar művelődési központban. A fiatal Bényit annak idején politikai előítéletek miatt nem vették fel a Képzőművészeti Főiskolára, a Szegedi Pedagógiai Főiskolán szerzett rajztanári diplomát. 1956-ban a salgótarjáni sortűz után felháborodásában egy fametszetet készített, amiből plakátot csináltak "Szabad Magyarországot!" felirattal. Ezért bebörtönözték, a Népbíróság négy évre ítélte. A börtönévek után, 1966-ban első önálló kiállítását a Debreceni Művész Klubban a hatalom betiltotta politikai pesszimizmus vádjával. 1980-ban meghívást kapott a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskola rajz tanszékére, ahol 1981-től 1992-ig tanszékvezetőként dolgozott. 1976-ban és 1996-ban Csokonai-díjat, 1979-ben Medgyessy-díjat, 1991-ben Holló László-díjat kapott. 1998-ban a Parlamentben művészeti életművéért a Magyar Köztársasági Érdemrend Kiskeresztjét vette át. Elméleti írásait (Van Goghról, Matisse-ról, Picassóról) az Ecset és stafeláj című könyvében gyűjtötte össze, amely 1998-ban jelent meg a Barbaricum Könyvműhely kiadásában. Művészetének szinte utolsó darabjáig visszatért a forradalom élménye és a börtönélmény. Hihetetlen intenzitással és belső tűzzel alkotott haláláig. Műveiből Magyarországon és külföldön közel hatvan egyéni kiállítást rendeztek. Szeptember 5-én, síremlékének falavatása napján nyílt meg Debrecenben a művész rajzaiból, nyomataiból, metszeteiből, rézkarcaiból, számítógépes grafikáiból összeállított kiállítás, nyolc hónappal azután, hogy Bényi Árpád akvarelljeiből nyílt tárlat. /Bényi Árpád művei Dicsőszentmártonban. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 15./

Váradi Péter Pál és Lőwey Lilla újabb könyve a Felső-Nyárád. A szerzők célja az, hogy bemutassák Erdély természeti tájaink sokszínűségét és lakóinak sok évszázados küzdelmét a megmaradásért. A Felső-Nyárád című könyv a Vármezőtől Nyárádszeredáig terjedő 25 település múltját és jelenét mutatja be, felhasználva az írott történelmi forrásokat, de a kőbe és fába faragott emlékeket is. A vidék jeles személyiségeit (Kájoni János zeneszerző, orgonista, egyházi és világi énekek gyűjtője, Deák Farkas l848-as politikus, a köszvényesi Nyulas Ferenc orvos, a magyar kémiai nyelv megteremtője, a mikházi Kacsó Sándor író és mások) is megemlíti, de Kolping család és az Erdélyi Tündérkert Alapítvány, a mikházi csűrszínház, a nyárádszeredai Bocskai István Művelődési Egyesület és Alapítvány áldozatos munkáját is felmutatja. /Balás Árpád: Képeskönyv a Felső-Nyárád vidékéről. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 15./

A Székely Útkereső 1990 áprilisa és 1999 decembere között Székelyudvarhelyen megjelentetett irodalmi és művelődési folyóirat. 1990-ben havonta, 1991–1994 között kéthavonta, 1995-től 1999 decemberéig (anyagi nehézségek miatt) negyedévenként, összevont lapszámokkal jelent meg. Főszerkesztőként mindvégig Beke Sándor jegyezte. 1999-től a folyóirat megszűnt ugyan, de jogutódja, a már korábban elindított Székely Útkereső Kiadványok folytatja a folyóirat programját és szellemi hagyományait. A kiadványok történelmi, művelődéstörténeti, néprajzi esszéket, nagyobb lélegzetű ismeretterjesztő tanulmányokat tartalmaznak. Így a folyóirattal párhuzamosan nőtte ki magát a Székelyföld egyik szellemi műhelyévé az Erdélyi Gondolat Könyvkiadó. A folyóirat 1999-ben megszűnt, de az Erdélyi Gondolat Könyvkiadó továbbélteti a Székely Útkereső Kiadványok megjelentetésével: könyvekbe foglalták a Székely Útkereső teljes anyagát. Hat ilyen összegező könyv született, valamennyit az Erdélyi Gondolat Könyvkiadó jelentette meg. Ezek a következők: Székely Útkereső (1990–1999) – Laptörténet és sajtóvisszhang; Székely Útkereső – Szellemi műhely a XX. század végén Erdélyben; Az élőszó dicsérete. Kritikák, recenziók, beszélgetések a Székely Útkereső hasábjain; Becsüld a népet! – gyermekirodalmi antológia; Székely Útkereső Antológia 1990–1999; Magyar, székely és csángó örökség – a Székely Útkereső Kiadványok antológiája (1991–2006). A köteteket Beke Sándor és Brauch Magda aradi újságíró szerkesztette. Egyik kötet tavaly, a többi idén jelent meg. A szerkesztőt és a kiadót a Noé bárkája felé című Kányádi-versben megfogalmazott gondolat – feladat, kötelesség – vezérelhette: „Be kell hordanunk, hajtanunk mindent. / A szavakat is. Egyetlen szó,/ egy tájszó se maradjon kint. / Semmi sem fölösleges. " A Laptörténet című kötetben a Hargita Népében is hetente közlő Barabás István bevezető tanulmányában – A Székely Útkereső az egyetemes magyar művelődéstörténet része – erkölcsi, esztétikai magaslatokba helyezte a folyóiratot. Beke Sándor neves írókat, történészeket, jó tollú újságírókat toborzott munkatársai közé. A Hargita Népe 1990. április 19-i számában Beke Sándor nyilatkozott a folyóiratról: „Célunk csupán egy lehet: mindannyiunk elé tárni székely közéletünket, s egy elnyomott, embertelen kisebbségi sors koromsötét emlékéből feloldani lebilincselt közművelődésünk, kultúránk, történelmünk és irodalmunk értékes pillanatait. " A fiatalon elhunyt költő, Vass László Levente Egyedül az éjszakában című verseskötete volt 1991-ben a Székely Útkereső Kiadványok első kötete. Az élőszó dicsérete című kötet a Székely Útkereső hasábjain közölt kritikákat, recenziókat, beszélgetéseket tartalmazza. A kritikákat Ráduly János jegyezte. A Becsüld a népet! című kötet a Székely Útkereső gyermekirodalmi antológiája. A szerzők között volt Benedek Elek, Marton Lili, Nagy Olga, Ráduly János, Csire Gabriella, Papp Attila, Fábián Imre, László László, P. Buzogány Árpád és Beke Sándor. Változatos olvasmányt kínál a Székely Útkereső Antológia 1990–1999 című kötet. Magyar, székely és csángó örökség a címe a Székely Útkereső Kiadványok antológiájának. A sorozat indulásának körülményeiről Beke Sándor nyilatkozott a Hargita Népének (2000. március 24.): „A lapszerkesztés során gyakran előfordul, hogy egy-egy nagyon jó kézirat nem fér be a jellegénél fogva szűkre szabott laptestbe. Ezért úgy döntöttünk, hogy e nagyobb lélegzetű munkákat kis füzetekben, a Székely Útkereső Kiadványok sorozatban jelentetjük meg. " A sorozatban eddig 22 füzet vagy könyv jelent meg. Mutatóba néhány cím a sorozatból: Ráduly János: Nemzeti kincsünk – a rovásírás, Gábor Dénes: Gondolatok a székely himnuszról, Kisgyörgy Imre: Kopjafák – régen és ma, Kovács Piroska: Örökségünk a székely kapu, Bán Anna: Erdély és a székely székek címerei. /Borbély László: Könyvekbe mentett Székely Útkereső. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 15./ Vass László Levente /Székelyudvarhely, 1955. – Homoródalmás, 1979/ a hétfalusi magyar gimnázium végzettje, 1976-ban hivatásos taxisofőr Kolozsváron. Élete utolsó két évét Budapesten töltötte, gyógyíthatatlan betegsége elvitte, mielőtt költészete kiteljesedhetett volna.

Három, idén megjelent kötetét ismertette Fekete Vince költő, a Székelyföld kulturális folyóirat főszerkesztő-helyettese Csíkszentmártonban. A szerző elmagyarázta, túlzásnak tűnhet, hogy három új könyvét hozta magával, valójában az egyik megkésett kiadás, egy másik pedig meglepően hamar rázódott kötetbe. A Pallas-Akadémia Könyvkiadó Mesevonat sorozatában megjelent Csigabánat, valamint a kolozsvári Erdélyi Híradó Kiadó gondozásában napvilágot látott Piros autó lábnyomai a hóban című gyermekvers-kötetek mellett Fekete Vince tárcanovelláit tartalmazza a sepsiszentgyörgyi Kaláka Könyvek Kiadó gondozásában kiadott Udvartér című könyve. /Fekete Vince új könyvei. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 15./

November 13-án Kolozsváron az Olaszországból érkezett örmény származású Antonia Arslan írónő Pacsirtavár (La Masseria delle Allodole) című regényét mutatták be. Kevés szerző mondhatja el, hogy első kötete már világhírűvé tette. Ő ugyanis a Pacsirtavárnak köszönhetően a világ számos országában vált nagyon rövid idő alatt ismertté. Regényét 14 nyelvre fordították le, játékfilm is készült a könyv alapján, és művével 19 irodalmi díjat nyert. A regény egy gazdag örmény család történetét mutatja be az 1900-as évek elején lezajlott, örmények ellen elkövetett népirtás viharában. A magyar nyelvű változat a legfrissebb fordítása a könyvnek, és a marosvásárhelyi székhelyű Mentor Kiadó gondozásában jelent meg, Király Kinga Júlia fordításában. A bemutatón megjelent a szerző, Antonia Arslan, hangsúlyozta: „A világban egyaránt jelen van a rossz és a jó, a rossz az, aki népeket írt ki, és jó az, akiben felébreszt valamit ez a könyv. ” /Potozky László: Pacsirtavár, avagy emberi sorsok a genocídium viharában. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 15./

Tizenöt esztendeje, hogy az RMDSZ három, már akkor az élvonalban tevékenykedő politikusa mandátum nélkül folytatott nem nyilvános, de a nyugati sajtóban visszhangot kapott tárgyalásokat a román hatalom képviselőivel Neptunfürdőn, alkalmat adva a magyarellenes román politikai vezetésnek arra, hogy kisebbségbarát színben tűnjön föl a Nyugat előtt. Akkor a tárgyalókat az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa kemény nyilatkozatban ítélte el és ideig-óráig a neptuni politizálás is háttérbe szorult annak ellenére, hogy a soron következő tisztújításon az RMDSZ visszaválasztotta a diverzáns politikusokat korábbi tisztségeikbe. Több mint két év múlva az egész RMDSZ-politika átépült a „Neptun-logikára”, melynek keretében a kisebbségi szervezet feladta legfőbb fegyverét, a külpolitikai nyomásgyakorlás lehetőségét kisebb-nagyobb engedményekért. A Neptun-logikára épülő RMDSZ-politika elérte, hogy alig három évvel a baljóslatú kormányzati szerepvállalás után, a Nyugat nemhogy felvette volna Erdély ügyét a nemzetközi erővel megoldandó kérdések listájára, ellenkezőleg, Bill Clinton elnök Romániát a kisebbségpolitika szempontjából mintaországként említette. Ekkor a Reform Tömörülés az RMDSZ kongresszus küldötteit arra kérte, hogy írják alá az erdélyi magyarság sorsáról reális képet festő, Bill Clintonhoz címzett nyílt levelet. Markóék ezt elutasították. Az RMDSZ minden fontos nemzetstratégiai lépését a Neptun-logika irányította a továbbiakban: a magyarellenes oktatási törvény megszavazását, az önálló magyar egyetem kormányzati megtorpedózásába való belenyugvást, a protokollum-politikát. Az RMDSZ nem tanult a Neptun-ügyből. Tizenöt esztendővel Borbély Lászlóék diverziója után, másfél évtized helyben topogást követően Markó Béla ismételten megerősítette: az RMDSZ jó irányban halad, korrekcióra szükség nincs. Szavazzunk hát az RMDSZ-re? /Borbély Zsolt Attila: Szavazzunk az RMSZ-re? = Erdély. ma, nov. 15./

Négypontos közös nyilatkozatot fogadott el Gyurcsány Ferenc magyar és Robert Fico szlovák kormányfő november 15-én Révkomáromban. Aláírói sürgetik a szélsőséges megnyilvánulások és ideológiák elleni fellépést, valamint kiállnak a nemzeti kisebbségek kulturális és etnikai önazonosságának megőrzése mellett. A nyilatkozat szerint a magyar és a szlovák kormányfő ellenez minden radikális ideológiát, az ilyen eszméket követő mozgalmakat, az idegengyűlölet, a sovinizmus és nacionalizmus mindenféle formáját, az erőszak minden megnyilvánulását. Megerősítették eltökéltségüket, hogy teljesítik és továbbfejlesztik a „Közös múlt, közös jövő – a közös projektek fényében” című, 2007 júniusában, Pozsonyban aláírt egyezményt – hangzik az angolul, a találkozó munkanyelvén kiadott nyilatkozat. A szlovák médiában november 16-án megszólaló Pavol Paska házelnök, Ivan Gasparovic köztársasági elnök és Robert Fico teljesen egybecsengő álláspontot képviselve továbbra is a magyar felet marasztalta el a két ország kapcsolatában előállt feszültségek miatt. Magyarországot nem elégíti ki Robert Fico válasza a Dunaszerdahelyen történtekkel kapcsolatban, és továbbra is úgy gondolja, nincs bizonyíték arra, hogy a rendőrségi fellépés jogszerű és arányos volt a november 1-jei futballmérkőzésen, jelentette ki. Noha a szlovák–magyar közös nyilatkozat általánosan elfogadott elveket tartalmaz, a szlovák miniszterelnök szavaiból továbbra is hiányzik az önkritika – állapította meg Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Markó Béla úgy fogalmazott: Robert Fico szokás szerint másokra próbál ujjal mutogatni ahelyett, hogy változást ígérne a szlovák kormány politikájában. Egyetlen országnak sem belügye, hogyan bánik a kisebbségben lévő közösségekkel, az erdélyi magyarokat is érinti, ha a felvidéki magyarokat bántalmazzák – mondta Markó. /L. I. : Gyurcsány-pártisággal vádolta Fico a sajtót Révkomáromban. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 17./

Nem apokaliptikus látomás, hanem valóság, a dunaszerdahelyi terrorrendőrség bemutatásában láthattuk Ady Endre A hőkölés népe című ön- és nemzetostorozó versének előadását. A rendőrök úgy rohantak a lelátó magyar szurkolók által benépesített szektorába, mint akik történelemkönyveikből és politikusaiktól is tudják, hogy a magyar Vertnek született, nem verőnek. Továbbá: Nem rúg vissza, csak búsan átkoz / S ki egyszer rúgott a magyarba, / Szinte kedvet kap a rúgáshoz. Az első rúgásokat a magyar szurkolók nem Dunaszerdahelyen szenvedték el, hanem otthon, az övéiktől. A felvidéki magyarverésnek volt modellértékű előzménye, volt kardlapozó lovasrendőr-roham, voltak szemkilövések, voltak skalpolások, és lettek vaskordonok. És nemcsak kordonok voltak, hanem a tényeket elferdítő törvénykezési procedúrák is, írta Sylvester Lajos. Szólni kell a dunaszerdahelyi borzalmat követő hazai rúgásról is: Eörsi Mátyás SZDSZ-s képviselő, akárcsak Fico és harcostársa, Jan Slota, lefasisztázta úgy általában is a magyarokat, leszélsőségezte őket. Miközben ,,odaát", az egykori Felvidéken a Benes-dekrétumok képezik az ország működésének politikai keretét, és önverő Malina Hedvigeket kreálnak, s betiltják Dunaszerdahely magyar nevének kiejtését és leírását. /Sylvester Lajos: Fejünket, szívünket, jussunkat kobozzák? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 17./

Két nappal a Gyurcsány–Fico találkozó előtt valaki megjegyezte, Fico úgy felmossa a padlót a magyar miniszterelnökkel Révkomáromban, mint annak idején Aradon Ceausescu Grósz Károllyal. És igaza lett. Ismét bebizonyosodott, hogy Magyarország képtelen megvédeni a határain kívül rekedt magyarokat. Gyurcsány két hete kéri a dunaszerdahelyi meccs videofelvételét, miközben bármelyik ötödikes megmondta volna neki, hogy a szlovákok ezt sohasem nyomják tenyerébe. A szlovákiai magyarság legégetőbb gondjai helyett, mint nyelvhasználat, tankönyvek a hivatalos magyar politika belekapaszkodott a focimeccsbe, hogy ezzel is enyhüljön az IMF-hitel okozta pofon ereje. Látva a magyar-szlovák viszonyt, csak örülhetnek, hogy ez a magyar kormány nem foglalkozik többet velünk itt Romániában, írta a lap munkatársa, Irházi János. Ha már jót nem tesznek, legalább ne rontsanak a helyzetükön. Határozott, gyors, kemény fellépést várnának el minden olyan esetben, amikor a magyarságot sérelem éri. /Irházi János: Lefekvő ütközet. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 17./

Közelebb vinni az autonómia gondolatát az erdélyi magyarokhoz – ezt tekinti az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) egyik legfontosabb feladatának. Ehhez azonban szerkezeti átalakítás szükséges, mindenekelőtt olyan helyi képviseletek létrehozása, amelyek a kisrégiók szintjén szerveződnek – döntötték el a küldöttek az EMNT fennállásának ötödik évfordulója alkalmából Kolozsvárra összehívott plenáris ülésen. A tanácskozáson Tőkés László EMNT-elnök és a vezetőségi tagok – Toró. T. Tibor, Szilágyi Zsolt alelnökök, Szabó László, Mátis Jenő, Borbély Zsolt Attila jegyzők – mellett több hazai és határon túli jeles személyiség is részt vett, köztük Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi és határon túli magyarokkal foglalkozó bizottságának fideszes elnöke, a kolozsvári magyar főkonzulátus képviselői, Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke és Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke. Az RMDSZ-t Szép Gyula ügyvezető alelnök képviselte. „Az EMNT azért jött létre, hogy szóljon. Hogy kimondjon egy olyan szót – az autonómiát – amely hosszú ideig tabu volt a romániai közéletben”, hangoztatta köszöntő beszédében Németh Zsolt. A fideszes politikus emlékeztetett: korábban is volt szó az autonómiáról az RMDSZ berkeiben is, ennek alábecsülése „történelmi hiba” volna. Értékelő beszédében Tőkés László elmondta: az EMNT az egységre, az erdélyi magyar erők újbóli összefogására törekszik. A nemzeti tanács elnöke élesen bírálta az RMDSZ-t, a „hazugságbeszédet” kérve számon a szövetségtől. Tőkés László idézte Markó Béla szövetségi elnököt, aki a helyhatósági választásokat követően kijelentette: az RMDSZ-ben nem lesz irányváltás, erre a szövetség nem kapott mandátumot. Tőkés László egy másik évfordulóra hívta fel a hallgatóság figyelmét: a 15 évvel ezelőtti „Neptun-gate”-et elevenítette fel, amelyet az „RMDSZ-es paktumpolitika” kezdetének nevezett. Ez volt az a pillanat – mondta – , amely végképp rossz irányba terelte az erdélyi magyarság hajóját. „Azért vállaltuk a konfrontációt, hogy véget vessünk az akkor kezdődött önfeladó politikának” –, hangoztatta. Azzal vádolta az RMDSZ-t, hogy „hamis legitimációs támogatást” nyújtva a román külpolitikának, feláldozta a nemzetiségi érdekeket. Tőkés szerint az RMDSZ alaptalanul vádolja az ellenzéket egységbontással, az erdélyi magyarság egységének szétzilálásáért a szövetséget terheli a felelősség. A neptuni pillanatra Borbély Zsolt Attila külön előadásban emlékezett. Izsák Balázs, az SZNT elnöke a székelyföldi helyi népszavazási kezdeményezésről beszélt, ennek törvényességét, legitimitását hangsúlyozva. Szép Gyula, az RMDSZ ügyvezető alelnöke kifejtette: az RMDSZ és az EMNT célkitűzései szinte teljes mértékben azonosak, a cél eléréséhez választott eszközökben lehetnek helyenként eltérések. A testület elfogadta az EMNT megújulásáról és területi újjászervezéséről szóló határozatot. A testület által elfogadott zárónyilatkozat értelmében a tanács sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy „vezetői következetes közvetítői erőfeszítései ellenére a parlamenti választások alkalmával a magyar választók nem a választási összefogással, hanem a kirekesztéssel és az ellenségkép-kereséssel kénytelenek szembesülni”. Az EMNT támogatásáról biztosítja mindazon magyar, az RMDSZ színeiben vagy függetlenként induló jelölteket, akik bizonyították az autonómia ügye iránti elkötelezettségüket. /SZ. K: Közelebb vinni az autonómia gondolatát az emberekhez. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 17./ Tőkés László európai parlamenti képviselő, az EMNT elnöke értékelőjében elmondta, az összefogás hiányában „bizonytalan kimenetelű választási küzdelemre kell számítani”, ezért az RMDSZ csúcsvezetőségének azt javasolja, folytassák a szeptemberben félbeszakadt tárgyalásokat. „A magyarság egységes képviseletéért, a teljes Kárpát-medence önrendelkezési jogainak kivívásáért, illetve az autonómia sokrétű rendszerének bevezetéséért összefogásra, egységre van szükség” – fejtette ki, hozzátéve, a jubileumi tanácskozás ezen elhatározásukban csak megerősítette őket. /F. H. : EMNT ünneplőben. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 17./ Tőkés László EMNT-elnök arra biztatta a jelenlévőket, a lelkiismeretük szerint szavazzanak. Megemlítette, hogy az RMDSZ jelöltjei között ajánlott és „tiltott” személyek egyaránt vannak. Németh Zsolt szerint az erdélyi magyar egységre is szükség van, többek között azért, hogy a román államhatalomnak legyen tárgyalópartnere az autonómiáról szóló párbeszédben. Az elmúlt öt évről szóló beszámolóban Tőkés László úgy értékelte, látványos áttörést ugyan nem sikerült elérni, de mégiscsak az EMNT érdeme, hogy a szőnyeg alól a felszínre került az autonómia témája. Az EMNT a jubileumi ülés zárónyilatkozatában leszögezte, támogatásáról biztosítja azokat a székelyföldi önkormányzatokat, amelyek a Székely Nemzeti Tanács kezdeményezésére helyi népszavazást írtak ki az autonómiáról. Kijelentette, hogy egyetért az SZNT kezdeményezésével, mely arra vonatkozik, hogy vizsgálják felül a román–magyar alapszerződést, és töröljék szövegéből az autonómiatörekvések elutasítására alapul szolgáló záradékot. /Gazda Árpád: Nem hagyják az autonómiát. = Krónika (Kolozsvár), nov. 17./

A jóban igen, a nyelvi divatokban nem kell követni a magyarországi nyelvhasználatot – tanácsolta Péntek János nyelvész, a BBTE tanszékvezető tanára a kolozsvári írott és elektronikus sajtó képviselőinek a médiában leírt, illetve elhangzó nyelvi hibákat elemző hétvégi találkozón. A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete területi szervezete által rendezett eszmecserén a professzor felhívta a figyelmet a körmönfont szavak kerülésére, de mint mondta, nem szabad ódzkodni az idegen szavak használatától. Bárki fordulhat nyelvhelyességi kérdésekkel a kolozsvári Szabó T. Attila Nyelvi Intézethez a sztanyi@gmail.com e-mail címen. /Nyelvhelyesség a sajtóban. = Krónika (Kolozsvár), nov. 17./

A Bibliotheca Dissidentum sorozatot a strasbourgi protestáns egyetemen működő kutatócsoport adja ki, bibliográfiákat közölnek a 16–17. századi, vallási szempontból nonkonformistának minősülő, az Európa-szerte elismert nagy felekezetek egyikéhez sem tartozó személyiségekről. Magyarországi referense és az itteni személyiségeket feldolgozó kötetek gondozója Balázs Mihály lett. A mostani alkalomra is készült egy könyv. Az unitárius egyház évfordulós kiadványának a címe 440 év: 1568–2008. Ebben megjelent Kovács Sándor összefoglaló tanulmánya az erdélyi unitarizmus történetéről. A Dávid Ferenc idézetek mellett tartalmazza az unitárius iskolák történetét, a püspökök és főgondnokok névsorát. Nem csupán önéletrajz a könyv, a művek felsorolása mellett a 16. századi forrásokat és eddig megjelent tanulmányokat mind figyelembe veszi. /Emléket állítani a 440 évnek. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 17./

Sigmond Eliz marosvásárhelyi nyugdíjas jelmezkészítő Szépapáktól unokákig /Mentor Kiadó, Marosvásárhely/ címmel írt könyvet családja történetéről. A szerző Luka László, a Petru Groza-kormány volt pénzügyminisztere unokahúga. A kötet alcíme: Mozaikkockák egy erdélyi család történetéhez. Luka László volt kommunista politikus szerepe és tevékenysége még nem eléggé tisztázott, a könyv a családi emlékekkel segít a történészi elemzéshez. A kötetet a szerző szülőfalujában, a Kovászna megyei Lemhényben mutatták be. Sigmond Eliz Marosvásárhelyen 27 éven át, nyugdíjazásáig a bábszínházban dolgozott: előbb műsorfüzeteket, plakátokat készített, majd bábkészítéssel foglalkozott. Néhány éve a jelmezeket, maszkokat, kalapokat, egyéb kellékeket kiállította a Marosvásárhelyi Napok alkalmával, azóta egyre-másra születnek a kosztümök. Sigmond Eliz megpróbálja kideríteni, hogy ki is volt Luka László, akiről nagyon kevés írásos dokumentum maradt fenn. „Kiderült, nem igaz, hogy öngyilkos lett a magánzárkájában, hanem lelőtték az enyedi börtönudvaron – mesélte az unokahúg. Luka László 1919 után, alig huszonegy évesen csatlakozott az illegális kommunista mozgalomhoz. Szakszervezeti vezetőként és baloldali aktivistaként emiatt több ízben letartóztatták, illetve bebörtönözték a királyi Romániában. 1940 után a Szovjetunióban tevékenykedett, ahol az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság képviselője lett a Legfelsőbb Szovjetben. Románia 1944. augusztus 23-i átállását követően tért haza Romániába, ahol nevét románosítva Vasile Lucára változtatta, és a kommunista hatalomátvételt követően miniszterelnök-helyettes és pénzügyminiszter lett. A pénzügyi reform bevezetésének akadályoztatása és a pártvonaltól való elhajlás vádjával, de tulajdonképpen a Román (Kommunista) Munkáspárton belüli véres leszámolások keretében Ana Pauker és Teohari Georgescu kommunista politikusokkal együtt 1952 tavaszán minden tisztségétől megfosztották, letartóztatták, és a pártból kizárták, 1954 októberében halálra, majd életfogytiglanra ítélték. Luka 1963. július 23-án halt meg a nagyenyedi börtönben. Nicolae Ceausescu 1968-ban rehabilitálta Lukát, Paukert és Georgescut. /Máthé Éva: Mozaikkockák, jelmezek. = Krónika (Kolozsvár), nov. 17./

Eléri a 9 milliárd dollárt (7,19 milliárd eurót) a külföldön dolgozó román állampolgárok által az idei év végéig hazaküldött pénz értéke, ami 32 százalékos növekedést jelent a 2007-es adatokhoz. Az összeg ugyan nőtt, de a bruttó hazai termékben (GDP) már nem tesz ki akkora hányadot, mint egy évvel korábban. A világválság miatt viszont jövőre csökkenni fognak az összegek, a vendégmunkások száma valamennyi nyugat-európai államban kevesebb lesz. /Bálint B. Eszter: Több a hazautalt pénz. = Krónika (Kolozsvár), nov. 18./

Nincs információjuk a Magyarországon élő román állampolgároknak arról, hogy milyen okiratok birtokában szavazhatnak. Erre vonatkozó információt egyelőre a budapesti román nagykövetség sem adott, Ireny Comaroschi nagykövet asszony szerint erre még időre van szükségük. Niculescu Tóni külügyi államtitkár tájékoztatása szerint a Külügyminisztérium már hetekkel ezelőtt kiküldte a nagykövetségeknek a parlamenti választásokra vonatkozó valamennyi információt. „Éppen ezért furcsállom a budapesti nagykövetség tájékozatlanságát” – mondta az államtitkár. A Magyarországon tartózkodó román állampolgároknak csak alig több, mint harmada jogosult a szavazásra, ugyanis csak ennyien rendelkeznek az ehhez szükséges iratokkal. „Szűk két hét van a választásokig, és még nem lehet tudni pontosan, hogy milyen okmányokkal lehet majd elmenni szavazni, és főleg azt nem, hogy ezeket honnan lehet beszerezni” – mondta el Kis Béla, aki az RMDSZ színeiben az Európában élő román állampolgárok, elsősorban a magyarok szavazataiért száll versenybe képviselőjelöltként. „Sajnos, nekünk semmilyen információnk nincs arról, hogy összesen hány romániai magyar él Magyarország területén, eddig erről nem készült felmérés, így azt sem lehet tudni, hogy pontosan kik azok, akiket meg kellene fogni és szavazásra csábítani” – mondta Kis Béla. A választójogi törvény most először teszi lehetővé, hogy a külföldön élő román állampolgárok képviselőt küldjenek a bukaresti parlamentbe. Az ÚMSZ Budapesten a Bevándorlási és Állampolgársági Hivataltól megtudta, Magyarországon a 2008. június 30-i adatok szerint 21. 017 román állampolgárságú személy rendelkezik bevándorlási, 18 221 letelepedési, 639 fő pedig tartózkodási engedéllyel. A Magyarországon elő 60–65 ezer román állampolgárból körülbelül 20–25 ezer fő adhatja le voksát. Ez azonban több, mint a rendelkezésre álló húszezer szavazócédula. A Külügyminisztérium tájékoztatása szerint külföldön csak azok a román állampolgárok szavaznak, akiknek útlevelük vagy (az EU tagállamai esetében) személyi igazolványuk felmutatása mellett azt is igazolni tudják, hogy állandó vagy ideiglenes lakhelyük van az adott országban. /Kánya Gyöngyvér: Tájékozatlan külhoniak. A Magyarországon élő román állampolgárok nem tudják, hogyan szavazhatnak. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 18./

Nyílt levelében kérte újra Kincses Előd független jelölt a szavazókörzetében induló Markó Béla RMDSZ-elnököt ,,közös dolgaik" nyilvánosság előtti rendezésére. A független jelölt szerint a Duna Televízió, illetve a hazai Realitatea TV lenne alkalmas helyszín a választópolgárok problémáiról való beszélgetésre. A levélben Kincses felrótta Markónak, hogy az ezelőtt négy évvel használt Együtt az autonómiáért jelszó szintjén maradt, nem látja létjogosultságát annak, hogy az idei választásokon az Együtt, tovább mottó alatt fusson az RMDSZ-kampány. /Vitára hívja Kincses Markót. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 18./

Fel kell készülniük az iskoláknak a diáklétszám csökkenésére, közölte Keresztély Irma Kovászna megyei főtanfelügyelő, egyben bejelentette: jövőre húsz kilencedik osztállyal kevesebb indulhat a megyében. Az elmúlt tanévben 2300 diák járt nyolcadik osztályba, az idei tanévben a nyolcadikosok száma jelentősen csökkent, mindössze 1977-en járnak a háromszéki tanintézményekbe. Ez a diáklétszám 71 gimnáziumi és szakiskolai kilencedik osztály létrehozását teszi lehetővé. A háromszéki diáklétszám 2025-re 30 százalékkal fog csökkenni, vázolta Keresztély Irma, aki szerint ez azt jelenti, hogy öt középiskolával kevesebb működik majd, egyenként 400-500 gyerekkel. /Bíró Blanka: Csökken a diákok létszáma Háromszéken. = Krónika (Kolozsvár), nov. 18./

A Látó szépirodalmi folyóirat által régóta szervezett Irodalmi Színpadra hagyományosan délután kerül sor. Kivétel volt a múlt szombati, november 15-i rendezvény. A korai időpont oka: író–olvasó-találkozó a folyóirat szerkesztői és az érdeklődő magyar szakos pedagógusok között, akik félig megtöltötték Marosvásárhelyen a Bolyai Farkas Elméleti Líceum dísztermét. Kovács András Ferenc, a Látó főszerkesztője üdvözölte őket, majd a folyóirat munkatársai olvastak fel saját műveikből. /Nagy Botond: Délelőtti Színpad. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 18./

A baróti Gaál Mózes Közművelődési Egyesület szervezésében megvalósuló 16. Erdővidéki Közművelődési Napok tizenhat településen kínál koncerteket, kiállítást, tudományos előadásokat, könyvbemutatókat, kézműves-foglalkozást és huszonnégy órás olvasómaratont. Biblia-kiállítás nyílik a baróti Erdővidék Múzeumában, majd Györgypál Lajos néhai tanár festményeiből összeállított tárlatot tekinthetik meg az érdeklődők. Illésfalvi Péter budapesti hadtörténész Erdély 1944-ben címmel, Berekméri Róbert marosvásárhelyi levéltáros a 27. székely könnyű hadosztály címmel tart majd előadást, Fehér János művészettörténész évszázados erdővidéki kőfaragványokról értekezik. Csikány Tamás budapesti hadtörténész Háromszéki határőrök Magyarországon 1848-ban, Kedves Gyula budapesti hadtörténész Székely huszárok 1848-ban címmel tart előadást. A rendezvénysorozat keretében könyveket is ajánlanak: Antal Jenő Vadászemlékeim és Kisgyörgy Zoltán geológus, újságíró Háromszéki vártúra kalauz című könyveit mutatják be Bölönben, utóbbit pedig Nagybaconban is. Baróton Nagybaczoni Molnár Ferenc budapesti történész Tábornokok földje, Erdővidék, valamint Benkő Levente – Papp Annamária Magyar fogolysors a második világháborúban című köteteit ismerhetik meg az érdeklődők. /A régió ünnepe. = Krónika (Kolozsvár), nov. 18./

Másfél évtizede indultak a Kárpát-medencei magyarsághoz szóló tematikus műsorok a Magyar Televízióban. A Határon Túli Műsorok Szerkesztősége kétnapos ünnepséget szervezett a jubileum alkalmából. A budapesti találkozóra Erdélyből, Kárpátaljáról, Felvidékről, Szlovéniából és Délvidékről több mint száz riporter, szerkesztő érkezett. Az ünnepségen magyarországi és határon túli politikusok is részt vettek, köztük Duray Miklós, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának elnöke, Pásztor István, a Vajdasági Magyarok Szövetségének elnöke és Józsa László, a délvidéki Magyar Nemzeti Tanács elnöke. „Elismerésre méltó, hogy a Magyar Televízió tizenöt éve segíti a határon túli magyarságot, bemutatja életüket, problémáikat. A médiának hatalmas felelőssége van abban, hogy a megosztottságon túllépve bemutassa az összmagyarság sokszínűségét, és erősítse a nemzet tagjai közötti párbeszédet” – mondta el Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke, a rendezvény fővédnöke. Peták István, az MTV volt elnöke, a határon túli műsorok alapítója kifejtette, korábban számos alkalommal megkérdőjelezték az MTV ilyen jellegű műsorainak létjogosultságát. Mint elmondta, azóta megszületett a magyar médiatörvény, amely a nemzeti jelleg megjelenítésének feladatáról is rendelkezik. „Ha már a történelem így alakult, érthetetlen számomra, hogy egyáltalán felmerül: a nemzeti közszolgálati televíziónak feladata-e a nemzet minden egyes tagjához szólni, felkínálni a lehetőséget, hogy kapcsolatban maradjon kultúrájával?” – tette fel a kérdést Peták István. A legnépszerűbb határon túli tematikájú műsor a 25 perces Kárpát Expresszt is a Kárpát-medencei tudósítóhálózat teszi naprakésszé. A Magyar Televízió 1993-ban indította el a határon túli magyarság életét bemutató első önálló műsorsorozatát. Az MTV létrehozta Kisebbségi Szerkesztőségét. /Határon túli tévések ünnepe. = Krónika (Kolozsvár), nov. 18./

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület matematikai és informatikai szakosztálya a magyar tudomány napja Erdélyben rendezvénysorozat keretében, november 14-én megtartotta konferenciáját Kolozsváron, amelyet idén Réthy Mór emlékének szenteltek abból az alkalomból, hogy a híres matematikus és fizikus 160 éve született. Réthy Mórnak, aki 1874 és 1886 között Kolozsváron volt egyetemi tanár, nagy szerepe volt abban, hogy a kolozsvári magyar egyetemen meghonosodott a Bolyai-féle nem euklidészi geometria oktatása. A szakosztály, a Farkas Gyula Egyesület a Matematikáért és Informatikáért, valamint a Radó Ferenc Matematikaművelő Társaság 2006 óta évente Farkas Gyula Emlékéremmel díjazza azokat, akik legtöbbet tettek a matematikai műveltség terjesztéséért, a tehetséggondozásért. A díjat idén Biró Judit, a Székely Mikó Kollégium (Sepsiszentgyörgy) tanára, Kürthy Katalin, a Báthory István Elméleti Líceum (Kolozsvár) és Olosz Ferenc, a Kölcsey Ferenc Líceum (Szatmárnémeti) nyugalmazott tanárai vehették át. Az emlékérem Széchenyi Kinga magyarországi képzőművész munkája. A családias, megható ünnepségen részt vettek az előző évek díjazottjai közül Bandi Árpád (Marosvásárhely), Néda Ágnes (Kolozsvár), Farkas Miklós (Segesvár). A tavalyi díjazott Tárnoky György (Nagyvárad) azóta elhunyt. /Borzási Péter: Réthy Mór Emlékkonferencia. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 18./

Az Európai Néppárt továbbra is támogatja az RMDSZ-t és szorosan együttműködik a szervezettel, nemcsak a választások ideje alatt, hanem azon kívül is – nyilatkozta november 18-án Antonio López-Istúriz White, az Európai Néppárt (EPP) főtitkára, miután Bukarestben találkozott Markó Béla szövetségi elnökkel. Az Európai Néppártnak érdeke, hogy tagpártjai minél erősebbek legyenek – mutatott rá Markó. /O. M. : RMDSZ-barát EPP. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 19./

Magyar miniszter, szenátor járta végig a kampány során Marosvásárhely intézményeit, s kiderült, kétnyelvű feliratok még ott sincsenek mindenütt, ahonnan az RMDSZ vezérkara származik, s ahol a húsz százalékot jóval meghaladja a magyarság aránya. Még kevesebb helyen áll magyarul is tudó alkalmazott az ügyfél rendelkezésére, magyar űrlapokat pedig úgyszólván sehol nem tartanak. A nyelvhasználatra vonatkozó jogi előírások tehát amolyan írott malasztnál nem egyebek. Jóval kritikusabb a helyzet szórványvidékeken, vagy ahol a magyarságot – több tízezres nagyságrendje ellenére – hivatalos és nem hivatalos nyomásgyakorlással amolyan szigetlétre szorították vissza, mint Kolozsváron vagy Nagyváradon, Szatmárnémetiben vagy Aradon, Brassóban vagy Zilahon. A kilenc évtizedes nemzeti elnyomás sajátos mentalitásváltozást idézett elő a kisebbségi polgárok jó részében, a lemondás és konfliktuskerülés, tetten érhető sokak viselkedésében. Egy kilencvenéves antidemokratikus hagyomány él tovább mindhárom székely megye hivatali struktúráiban. Ezeket a struktúrákat annak idején a nemzetállami homogenizálás, a beolvasztás céljával hozták létre, és részben ma is így működnek. A kizárólagos nyelvi uralom eszközei voltak, és ma sem egyebek. /B. Kovács András: Közintézmény vagy a nyelvi uralom eszköze? = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 19./

Aradon Csiky Gergely Iskolacsoport jövőre is öt kilencedikes osztályt indít, ebből négy középiskolai képzést nyújt, egy pedig szakiskolait (autószerelőit). A két szakiskolai osztály közül a faiparit idén ősszel számolták fel, mert csak hárman jelentkeztek. /Csiky. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 19./

Szent Cecília tiszteletére tartottak orgonakoncertet a kolozsvári Szent Mihály templomban. A koncert a Szent István által 1009-ben alapított Gyulafehérvári egyházmegye fennállásának ezredik évfordulójára szervezett egyéves ünnepélyes rendezvénysorozat része. Garai Zsolt aradi születésű orgonaművész már többször koncertezett a kincses városban, annál is inkább, mert a kolozsvári Zeneakadémia másodéves doktorandusa. /Hideg Bernadette: Szent Cecília tiszteletére. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 19./

Bacsó Péter filmrendező, Benkő Samu művészettörténész, Csengery Adrienne operaénekes, Féner Tamás fotóművész, Hankiss Elemér író, szociológus, Molnár Piroska színművész és Vajda György akadémikus vehette át idén a Hazám Díjat. A XXI. Század Társaság elismeréseit a Magyar Tudományos Akadémia székházában adták át november 15-én. Kocsis András Sándor, a társaság elnöke elmondta, a díjat nyolcadik alkalommal adták át, s az eddigi hagyományt követve az idei díjazottakról is interjúkötetet jelentet meg az általa vezetett Kossuth Könyvkiadó. /2008-as Hazám Díjak. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 19./