Zilahon 1968-ig állt, majd egy éjszaka eltűnt a Tuhutum emlékmű – Fadrusz János turul szobra. Visszaállítása egy anyaországba kivándorolni kényszerült, de gyökereit fel nem adó zilahi fiatalember, Tunyogi Károly nevéhez fűződik. Akik melléálltak sokan voltak, így emlékműbizottság jött létre. A műalkotás – az anyaországban oly sok méltatlan vitát kiváltó ősi szimbólum, a turul, a magyar totemállat – új változata elkészült. A turul, a magyar nemzet legrégebbik szent madara visszaszáll a kisebbik hazába is, Zilahra, írta Szász István, és ez Romániában nem váltott ki olyan ellenszenvet, mint maradék hazájában. November 9-én ünnepélyesen helyezték el ideiglenes „állomáshelyére” egy fatörzsre a zilahi református templom kertjében. Az áldozatkész adakozókon a sor, hogy a rovásírásos talapzat is elkészülhessen, mert az engedélyt kiadták a város egyik közterére, a másik híres Fadrusz remekmű, a Wesselényi szobor közelébe. /Szász István Tas: Turul emlékmű Zilahon. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), dec. 3./

Idén nyolcadik alkalommal szervezték meg a Kolozsvári Ifisek Színjátszó Találkozóját (KISZT). A tavalyi aranyérmes csapat, a Belvárosi Ifi volt az, idén ők vállalták a rendezés részét. Minden évben kevesebb a benevező ifis csapat. Idén a tizenkét kolozsvári református gyülekezetből csak hat jelentkezett a rendezvényre. A darab nem lehet hosszabb 20-25 percnél, és mindenképp keresztény mondanivalója kell legyen ahhoz, hogy megfeleljen az elvárásoknak. Ötletes és igen tanulságos darabok is színre kerültek. /Butyka Anna: KISZT – nyolcadszor. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./

Temes megyében egyedül a Bartók Béla Gimnázium idén nyáron érettségizett diákja, Molnár Tímea kapott kiválósági díjat az idén, nemzetközi tantárgyversenyen elért kimagasló eredménye jutalmául. Molnár Tímea tavasszal Szatmárnémetiben második díjat nyert az országos magyar nyelv és irodalom tantárgyversenyen, majd részt vett Nagybányán az Apáczai Csere János Kárpát-medencei magyar nyelv és irodalom versenyen. A nemzetközi megmérettetésen, négy ország legjobbjaiból kialakult erős mezőnyben harmadik helyezést ért el. Ezt a teljesítményt jutalmazta az oktatási minisztérium november 25-én. Hasonló elismerésben részesült a temesvári Bartók Béla Líceum is diákjának a nemzetközi versenyen elért kiváló teljesítményéért. Molnár Tímea a temesvári Nyugati Egyetem informatika szakán folytatja tanulmányait, de azt tervezi, hogy második egyetemként Kolozsváron beiratkozik a magyar nyelv szakra. /Pataki Zoltán: Magyar diák szerepelt a legjobban. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 3./

Műsorral tarkított előadáson mutatták be Egyed Ákos történész, akadémikus, az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnöke Háromszék, 1848–48 /Charta Kiadó, Sepsiszentgyörgy/ című könyvének harmadik, bővített kiadását Kézdivásárhelyen, Sepsiszentgyörgyön és Baróton. Sepsiszentgyörgyön az estet a László Attila vezette Magyar Férfidalárda nyitotta meg. Cserey Zoltán történész, muzeológus a magyar történetírásban példa nélkülinek nevezte, hogy élő szerző munkája három kiadást érjen meg. Önvédelmi harcával Háromszék beírta nevét a nemzet történetébe, mégpedig aranybetűkkel – hangoztatta Egyed Ákos. /Szekeres Attila: Háromszék ünnepe (Forradalom, szabadságharc). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 3./

Nagybaczoni Molnár Ferenc budapesti történész meglepetést szerzett Tábornokok földje, Erdővidék /Tortoma Könyvkiadó, Barót/ című könyvével. Erdővidék az írók, tudósok, lelkészek sokasága, Apáczai Csere János, Bölöni Farkas Sándor, Kriza János, Benedek Elek, Baróti Szabó Dávid, Gaál Mózes, Benkő József és társaik mellett a történelem során a magyar katonatisztek sokaságát állította az ország, a haza szolgálatába. Róluk a Trianon utáni Erdélyben politikai-ideológiai okok miatt nem sok szó eshetett, kivéve a ,,kicsi magyar világ” négy évét, de utólag erről sem volt tanácsos beszélni. Nagybaczoni Nagy Vilmos tábornok-honvédelmi minisztert azért lehetett Romániában említeni, mert dr. Petru Groza a félelmetes hatalmú Rákosi Mátyásnál interveniált a méltányosabb és emberségesebb bánásmódért. (Nagybaczoni Molnár Ferenc könyvéből lehet megtudni, hogy a súlyos börtönbüntetésre ítélt katonatiszt fiát is Groza kérésére engedték szabadon Rákosi pribékjei.) Nagybaczoni Nagy Vilmos sokoldalú tehetség volt, jó tollú író, számon tartott festő is volt, s könyve, A végzetes esztendők (1986) a magyar történetírás ínséges esztendeiben revelációként hatott. Erdővidéken az élő emlékezet is megőrizte az 1940-es szülőföldi katonai bevonulás fantasztikus emlékét. Csupán Nagybaconból öt család, a Nagybaczoni (Telegdibaczoni) Nagy, a Sepsi-Nagybaconi Molnár, a Sepsibaczoni Toókos és a Telegdibaczoni Keresztes, továbbá valószínűsíthetően a Nagybaczoni Baló öt tábornokot (!) „állított ki”, három ezredest, két alezredest és két őrnagyot küldött a magyar honvédelem szolgálatába. Aki tud még Európában egy kistelepülésen belül ilyen főtiszti ,,katonatermésről”, az szóljon, írta Sylvester Lajos. A XX. században Háromszék négy magyar honvédelmi minisztert ,,adott”, s az sem véletlen, hogy a háromszéki nemesi családok címermezejében olyan sűrűséggel szerepel a kardot markoló páncélozott kar. /Sylvester Lajos: Katonanemzet – voltunk (Tábornokok földje, Erdővidék). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 3./

A romániai magyarok megértették: a parlamenti választásokon nincs helye a széthúzásnak, csak egységes fellépéssel tudunk parlamenti képviseletet biztosítani, jelentette ki Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke. A veszteség az, hogy Kolozsvárnak esett egy magyar szenátora, és nincs Hunyad vagy Beszterce-Naszód megyének RMDSZ-es képviselője. A Kolozs megyei magyarok nem mentek el olyan részben szavazni, mint a románság. Kovászna megyében még az országosnál is alacsonyabb volt a részvétel. „Ennek az egyik oka, hogy az RMDSZ imidzse nem a legjobb a szóban forgó megyében, amiben nagyon nagy szerepet játszott a Háromszék megyei napilap is” – mondta Kelemen Hunor. A választások eredménye az MPP veresége, mert a függetlenként induló jelöltek mögé állt. /Lokodi Imre: „Bölcs volt az erdélyi magyarság” = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./

A Cotidianul bukaresti kap szerint az új választási rendszer áldozatai között van Catalin Predoiu igazságügy-miniszter, egy kiváló szakember, akit egy, a szavazatokat gátlástalanul vásárló „alvilági alak” vert meg. Ugyanez a lap nagy hibának tartja Markó Béláék részéről, hogy megnyerhetetlen körzetben indították Eckstein-Kovács Péter szenátort, aki így szintén mandátum nélkül maradt. Azonban a Cotidianul nem tudja: Eckstein jogi szaktudása nem nyomott annyit a latban, mint az a szörnyű bűne, hogy többször bírálta az RMDSZ csúcsvezetését. Az Adevarul a szavazatok visszaosztása utáni szenzációkról ír: képviselő lett egy liberális alak, aki jelenleg éppen vizsgálati fogságban ül, s az RMDSZ részéről bejutott Kötő József, aki 34 voksot kapott Afrikából és Ázsiából. /Szondy Zoltán: Pórul járt kincskeresők. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 4./

Romániában a nacionalista hangulatkeltésnek nincs nagy esélye, az RMDSZ-kormányzásnak ez legjelentősebb vívmánya, állapította meg Bíró Béla. A nacionalizmus a racionális érvekkel, a fenntartásokkal szemben tehetetlen. „Elegendő egyetlen józan hang, amely román szájból hangzik fel, hogy a vita a nacionalista eufória fellegeiből az együttélés valóságába szálljon alá” – a cikkíró szerint. Az RMDSZ igazi gondjai a közeljövőben sem a román–magyar viszony, sokkal inkább a magyar–magyar viszony problémáiból adódnak. Az RMDSZ választói bázisa érzékelhetően apad. A válság legtisztább jelei a Székelyföldön, különösképpen Háromszéken érzékelhetőek. Ezen el kell gondolkodni az RMDSZ vezetőinek. Háromszéken súlyos hiba volna a viszonylagos sikertelenségért a Háromszék című napilapot felelőssé tenni. Bíró Béla szerint Háromszéken „két – az idő által ideológiailag és morálisan meghaladott – érdekcsoport, a lap közvetlen támogatóinak és az RMDSZ klientúrájának küzdelme rontotta le a magyar politizálás esélyeit. ” /Bíró Béla: Sikerek és aggodalmak. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./

A parlamenti választások lezárultával ismét kiújultak a Magyar Polgári Párton belüli ellentétek. A megyei szervezetek tisztújítást sürgetnek a párt országos elnökségének élén, Szász Jenő elnök szerint azonban ez csak másodlagos kérdés. Az MPP több megyei szervezetének elnöke december 2-i keltezéssel nyílt levelet intézett a polgári párt elnökségéhez, amelyben február 28-ára kérik a szervezet országos tanácsának összehívását. Az aláíró kilenc elnök úgy véli: a testület összeülése kulcsfontosságú a párt további fejlődése szempontjából. Szász Jenő MPP-elnök értetlenségének adott hangot, hogy a nyílt levél szerzői miért ragaszkodnak a februári időponthoz, mikor korábban már két másik lehetséges dátumban – március vagy április – állapodtak meg. „Az országos tanácsot az elnökség hívja össze. Punktum!” – szögezte le a pártelnök. Arra a hírre, hogy számos megyei szervezet már ellenjelöltjét is kiválasztotta az esetleges tisztújító kongresszusra, a pártelnök válasza: „Az ellenjelölt ténye másodlagos kérdés, itt irányvonalakról van szó. Arról, hogy az MPP meg kell őrizze mai szellemiségét. ” /Lázár Lehel: Szász: „Az országos tanácsot az elnökség hívja össze. Punktum!” = Krónika (Kolozsvár), dec. 4./

A napokban aláírták a Sapientia Alapítvány és a magyar kormány képviselői a Sapientia EMTE új tanévre szóló finanszírozási szerződését. Az előirányzott 1,4 milliárd forint nem elégséges. Kató Béla, az alapítvány kuratóriumának elnöke elmondta, korábban már kérték, hogy legyen biztos a támogatás összege, ne legyen évről évre vita tárgya. A hálózatos egyetem nem egy helyen működik, fenntartása drágább. A finanszírozók ezt ma már elfogadják. Tavaly 1,68 milliárd forintba került az egyetem, idén 1,42 milliárd forintot kaptak a magyar költségvetésből. Ebből kiszámítható, mennyit kell az egyetemnek saját forrásból hozzátennie. A legkézenfekvőbb bevételt a tandíjak jelentik. Számolni kell azonban azzal, hogy nem csupán a romániai állami, hanem a magánegyetemekkel is versenyezniük kell. A 300 millió forintot idén csak tandíjakból nem tudják előteremteni. Túl vannak egy nehéz időszakon, mikor több oldalról támadás érte az egyetemet. A vád az volt, hogy mivel magyarul oktatnak, a munka eredménye az intelligencia exportja lesz. Mára a gazdasági helyzet azonban megváltozott, a kivándorlás ma már annyira nem cél. Több mint hétezer magyar–román vegyes vállalat alakult Romániában, ezek a cégek a kétnyelvű fiatal végzettet fogják keresi. Ez erdélyi és magyar egyetem, mindazokat a tudományokat meg kell tartaniuk, melyek a teljes egészet szolgálják. Igazi egyetemet építenek, melyben helye van minden diszciplínának. Szükséges a román állam anyagi hozzájárulása, ezt ki kell kiharcolni. A Sapientia EMTE-n ma kb. 3700 hallgató tanul, ez a magyarul tanuló erdélyi diákság 26 százaléka. Az erdélyi magyar egyetemi hallgatók száma 38 000 körüli, és ma még mindig mindössze 13 000 (34 százalék) tanul anyanyelvén, ebben a Sapientia és a Partiumi Egyetem szerepét nem lehet túlhangsúlyozni. A Sapientia négy karán a következő szakok működnek az idén: Kolozsváron a környezetföldrajz szak – környezettudomány szakirány, fotóművészet, filmművészet, média szak és nemzetközi kapcsolatok, európai tanulmányok; Csíkszeredában: könyvelés és gazdálkodási informatika, agrár- és élelmiszer-ipari gazdaság, általános közgazdaság, környezetgazdaság, valamint román nyelv és irodalom – angol nyelv és irodalom; ugyanitt a vidékfejlesztés szakirány, a kommunikáció és PR szakok mellett környezetmérnöki és élelmiszer-ipari mérnökképzés is folyik; Marosvásárhelyen a pedagógia, kommunikáció és közkapcsolatok, az informatika, mechatronika, számítástechnika, automatika és alkalmazott informatika, a kertészmérnöki és fordítói szakok működnek. /B. Kovács András: Egy állami magánegyetem (A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem az új tanévben). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 4./

Esterházy János egykori szlovákiai magyar politikus portréját helyezték el december 3-án ünnepélyesen az Európai Parlament (EP) brüsszeli székházában. Az arcmás a Bauer Edit és Duka Zólyomi Árpád szlovákiai magyar EP-képviselő ― mindketten néppártiak ― irodája előtti folyosószakaszon kapott helyet. Esterházy a szlovák parlament egyetlen olyan képviselője volt, aki 1942. május 15-én a zsidóság kitelepítéséről szóló törvény ellen szavazott. Később zsidók, csehek, szlovákok, lengyelek százainak segített a szökésben. Magyarország 1944. márciusi német megszállása ellen memorandumban tiltakozott. Rövid időre internálták, a Gestapo körözte. Esterházyt Szlovákiában 1947-ben halálra ítélték a fasisztákkal való együttműködés címén. Akkor már Szibériában volt kényszermunkán, majd 1949-ben a szovjet hatóságok kiadták Csehszlovákiának, amelynek hatóságai a halálbüntetést életfogytiglani szabadságvesztésre változtatták. A morvaországi Mírov börtönében halt meg 1957-ben. Máig nem sikerült elérni szlovákiai rehabilitálását. Az ünnepségen Bauer Edit felhívta a figyelmet a portré alatt olvasható üzenetre, Esterházy egyik parlamenti felszólalásának részletére: ,,Nyíltan és bátran vallom a tételt, amely szerint nekünk, magyaroknak és szlovákoknak azt kell keresnünk, ami bennünket közelebb hoz, és nem azt, ami bennünket eltávolít. ” /Esterházy János portréja az Európai Parlamentben. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 4./

December 3-án Déván a Hunyad Megyei Könyvtár munkatársai szakmai megbeszélést folytattak a szombathelyi Berzsenyi Dániel Könyvtár vezetőivel. A két intézmény közötti kapcsolat idén nyáron kezdődött, amikor a szombathelyiek meghívták a dévaiakat az ott megrendezett országos könyvtárosi vándorgyűlésre. Olyan nyitottságot tapasztaltak magyar vendéglátóik részéről, melyet mindképp viszonozni akartak – mondta Gabriela Marcu, a Hunyad Megyei Könyvtár igazgatója. Vas és Hunyad megye már jónéhány éve testvérmegyei kapcsolatot ápol. A jövőben interneten lebonyolítható közös programokat terveznek a két megye, illetve a két nemzet irodalmának kölcsönös megismertetésére. A szombathelyi könyvtár vezetői meglátogatták a dévai Téglás Gábor Iskolacsoportot és a Szent Ferenc Alapítványt is. A szombathelyiek megígérték: igyekeznek szakmai segítséget nyújtani a többnyire adományokból összegyűlt többezer kötetes iskola könyvállomány feldolgozásához. /Gáspár-Barra Réka: Szombathelyi könyvtárosok Déván. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 4./

Magyarország Ausztriával határos települések lakói körében új divat ütötte fel a fejét: az önkéntes asszimiláció. Számtalan szülő osztrák iskolába járatja csemetéjét, mondván, legalább megtanul németül. Sőt, olcsóbb is, hiszen az iskoláztatást támogatja az osztrák állam. Erdélyben nem ritka eset, hogy önként mondanak le egyesek saját anyanyelvükről, felejtik el gyökereiket. De hát akik Magyarországon élnek miért adják fel kultúrájukat, anyanyelvüket, magyarságukat? Hiller István oktatási miniszter teljesen természetesnek véli az önfeladás eme jelenségét, a televízióban azt nyilatkozta, hogy Romániából is sokan tanulnak Magyarországon a határ mentén. Hiller elszólásából kiderül: nem való oktatási miniszternek, legalábbis magyar oktatási miniszternek biztosan nem, írta a lap munkatársa. Romániából, a Partiumból főleg magyar gyermekek tanulnak Magyarországon. Ők nem magyarul akarnak megtanulni, mint ahogy a Vas vagy Zala megyei gyermekek németül. Hiller Istvánt nem érdekli, hogy így magyar pedagógusok maradnak munka nélkül, magyarországi iskolák zárhatják be kapuikat. Hiller Istvánt nem érdekli a magyar gyermekek sorsa. /Papp Gy. Attila: Labancosodunk. = Reggeli Újság (Nagyvárad), dec. 4./

Fehéregyházán ül össze az Erdélyi Unitárius Egyház zsinata, az egyház legfőbb törvényhozó szerve, december 4. és 6. között, főtisztségviselőt választani. A zsinatot hatévente az egyházi főtanács ülése előzi meg, ahol főgondnokokat, főjegyzőt, közügyigazgatót, felügyelő gondnokokat, képviselő tanácsi tagokat választanak, egyúttal lelkészeket is szentelnek. Bálint-Benczédi Ferenc, Kolozsvár-belvárosi lelkész és Rezi Elek teológiai tanár, a Protestáns Teológiai Intézet rektora közül választ püspököt az unitárius egyház zsinata. Szabó Árpád leköszönő püspök úgy érzi, egyház a megtett 18 év alatt nem csak kereste, de megtalálta azt az utat, amely a jövőépítést jelenti. Rezi Elek elképzelései középpontjában a megújulás áll. Szerinte elérkezett a belső építkezés ideje is. Szükség van a lelkész, vallástanár, kántor továbbképzők megszervezésére. Emellett javasolná a szórványmunka megszervezését, a felnőttoktatás beindítását. Fontosnak tartja az egyházi sajtószolgálat javítását. Bálint Benczédi Ferenc hat évvel ezelőtt is pályázott a püspöki tisztségre, szerinte a püspöknek az egyház kovászának szerepét kell betöltenie. Összejöveteleket, kulturális programokat kell szervezni. Programjában szerepel a lelkészek és egyházközségek közti viszony jogi keretbe foglalása, továbbképző tanfolyamok szervezése, a teológiai irodalom és más szakírások művelése, az átvilágítási folyamat kiteljesítése és történész-kutatócsoport létrehozása. /Dézsi Ildikó: Új vezetőket választanak az Erdélyi Unitárius Egyház élére. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 4./ Bálint Benczédi Ferenc 1952-ben született Segesváron, családja 1961-ben Székelyudvarhelyre költözött, ott végezte tanulmányait, 1975-ben pedig a Protestáns Teológia unitárius karán diplomázott. 1994-től Kolozsváron a belvárosi egyházközség lelkésze. /Bálint Benczédi Ferenc, Kolozsvár-belvárosi lelkész. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 4./ Rezi Elek /sz. Székelykeresztúr, 1954/ külföldi tanulmányokat folyatott, 1986 óta Protestáns Teológia unitárius kara teológiai tanára, 2006-ban négy évre rektornak választották, az egyház főjegyzője. Tudományos munkásságának eredménye: hat önálló könyv, száznál több tanulmány, cikk, írás hazai és nemzetközi folyóiratokban, könyvekben, újságokban. 1997 óta az Unitárius Közlöny főszerkesztője, köztestületi tagja a Magyar Tudományos Akadémiának és az MTA kolozsvári bizottságának tagja. /Rezi Elek jelenlegi főjegyző, az egyetemi fokú Protestáns Teológia rektora és tanára. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 4./

Kiállításokkal, koncertekkel és táncbemutatókkal szórakoztatták országszerte a közönséget a fogyatékkal élők világnapjuk alkalmából. Sepsiszentgyörgyön közel százan vettek részt az evangélikus templomban a Diakónia Keresztény Alapítvány egész napos rendezvényein. Sepsiszentgyörgyi, kolozsvári és marosvásárhelyi fiatal fogyatékkal élők képzőművészeti kiállítását tekinthették meg a templom alagsorában az érdeklődők. Csíkszeredában is kiállították műveiket. A fogyatékkal élők Kolozsváron december 2-án karácsonyi témájú műsorukkal léptek fel. A fogyatékkal élők számára Háromszéken is több befogadó és rehabilitációs központot működtet a Kovászna Megyei Gyermekjogvédelmi Igazgatóság. Háromszéken 580 fogyatékkal élő gyermeket és 3037 felnőttet tartanak nyilván, akiknek 70 százaléka részesül valamilyen ellátásban. Románia-szinten pedig 451 ezer volt a számuk 2005-ben. /Hideg Bernadette, Horváth István, Kovács Zsolt: A fogyatékkal élőké volt a színpad. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./

Családias hangulatú rendezvénnyé vált az EMKE Maros megyei szervezete által szervezett szavalóverseny. A Maradjon nálatok jó emlékezetem címet viselő Balassi Bálint versmondó vetélkedőnek a reneszánsz tematika jegyében a Bolyai Farkas Líceum egyik tanterme adott otthont. Közös énektanulás mellett rövid előadásokat is hallhattak a megjelentek. /Nb. : Bolyais reneszánsz. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 4./

„Be kell hordanunk, be kell hajtanunk mindent. A szavakat is…”, életeket, történeteket, sorsunkat, múltunkat is, mert semmi sem fölösleges – Kányádi Sándor sorai jutottak eszébe az újságírónak, amikor Harmath Ferencet hallgatta Marosvásárhelyen, a Belvárosi szerdák múlt heti rendezvényén. A januárban kilencvenedik évét betöltő nyugalmazott tanító-tanár, aki Haller Ilona szentpáli grófnő férje, olyan kilenc évtizednyi valóságot élt át, amit a kitalált történetek meg sem közelítenek. Harmath Ferenc Marosvásárhelyről indult, a katolikus fiúgimnáziumban megismerkedett a cserkészettel, s cserkészet révén a Haller családdal. Megjárta a frontot, találat érte, s csodával határos módon menekült meg. Tanított Brassóban, majd hosszú évtizedekig Dombón. Életének eseményeit rögzítette, s kéziratában a Haller család története is megelevenedik. Bemutatta még azt a naplót, amit édesapja, Harmath Ferenc kereskedő írt Marosvásárhely jelenkori történetének egyik legizgalmasabb évéről, az 1944. szeptember 4. és 1945. szeptember 26. közötti időszakról. A naplóra édesapja halála után talált rá. Remélhetőleg mind életrajza, mind pedig a napló számára kerül kiadó. /(bodolai): Semmi sem fölösleges. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 4./

A választásokat követő nyilatkozatok között megjelentek egyikéből egy részlet: „Sajnálattal állapította meg, hogy a szövetség némely fő célkitűzése nem érvényesült. Az MTI kérdésére válaszolva konkrétan említette a decentralizációt, amellyel kapcsolatban annak idején a kormány és a parlament elfogadott ugyan egy jó kerettörvényt, de utána a minisztériumok semmit sem tettek megvalósításáért. A prioritások közé sorolta az oktatási és az egészségügyi rendszer reformját, az infrastruktúra dinamikus fejlesztését, az egyének és a közösségek szociális helyzetének javítását. Továbbra is elsődlegesnek nevezte a nemzeti kisebbségekről szóló törvénytervezet elfogadtatását. ” Ebben semmi rendkívüli nem volna, ha ezt egy ellenzéki írta volna az RMDSZ kormányzati szerepvállalásáról. Azonban a fenti megállapítások Markó Bélától, az RMDSZ elnökétől származnak. Ez a korrekt beismerés akkor lett volna igazán őszinte, ha a választási kampány derekán hangzott volna el. Akkor felmerült volna, „hogy tessék mondani, nem tetszett teljesen véletlenül államminiszter lenni? Vagy hogy az elmúlt négy évben mi az ördög vonta el a kormánypárt erejét az említett dolgok megvalósításától?” – írta a lap munkatársa. Markó nagyon bölcsen a kampány után osztotta meg a nagyközönséggel a kudarcok listáját, így a kérdésekre immár semmi szükség, habár továbbra is aktuálisak. /Szüszer-Nagy Róbert: Kontra, basszus. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 5./

Bíróságon támadta meg a prefektúra Székelyudvarhely tanácsának azon határozatát, mely az autonómia-referendum időpontját 2009. március 15-re tűzte ki. Constantin Strujan, Hargita megye prefektusa elmondta, ha a prefektúra megállapítja egy határozat törvénytelenségét, kérheti annak visszavonását, illetve megtámadhatja a közigazgatási bíróságon. Azért választotta e második eljárást, mert azt tapasztalta, hogy a referendum ügyében más településeken hozott döntések visszavonási kérése nem volt eredményes. A bíróságon megtámadott határozatokat – míg a bírák végleges döntést nem hoznak – felfüggesztik. /Perel a prefektúra. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 5./

A Magyar Polgári Párt /MPP/ országos elnöksége megállapította, hogy fájdalmas, de bölcs döntést hozott akkor, amikor arról határozott, hogy az MPP nem indul a romániai parlamenti választásokon. Az RMDSZ szavazótábora vészesen apad – a négy évvel ezelőtti 630 ezer szavazatból idénre 425 ezer maradt –, választási eredményeit pedig annak köszönheti, hogy a román társadalom „politikaundorban szenved. ” Az eddig magasabb részvétellel büszkélkedő, magyar szavazótáborral rendelkező megyék és Székelyföld távolmaradása az RMDSZ megalkuvó és kirekesztő politizálásának számlájára írható. Az MPP vezetősége 2009. március 14-ére, a párt bejegyzésének egyéves évfordulójára, Gyergyószentmiklósra hívja össze a párt Országos Tanácsát. /Az MPP kiértékelte a választásokat. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 5./

Marosszentannán felavatták a Diakónia Keresztyén Alapítvány legújabb házi beteggondozóját. Ennek négy falu lakói örülhettek: a marosszentannaiak, az udvarfalviak, a várhegyiek és a bárdosiak. Az alapítvány és a szentannai önkormányzat által közösen fenntartott munkapont alkalmazottja kezdetben ötven rászoruló idős, beteg ember otthoni gondozását fogja végezni. A kezdeményező a református egyház égisze alatt működő szervezet, a rászorulók kiválasztásában és ellátásában a vallás nem számít kritériumnak. „Ha a községbeliek lassan is, de kezdik megszokni, hogy ilyen beteggondozási szolgálat is létezik” – mondta a szűk hónapja Magyarfülpösön is beindult tevékenységről Ady István református lelkész. /Szucher Ervin: Az öregekre is odafigyelnek Marosszentannán. = Krónika (Kolozsvár), dec. 5./

A Marosvásárhelyi Színházművészeti Egyetem december 9–11-e között első ízben rendezi meg a Stúdió Fesztivált, melyen három ország színművészeti egyeteme vesz részt, azt követően pedig kilencedik alkalommal szervez nemzetközi színháztudományi konferenciát. Gáspárik Attila rektor elmondta: a résztvevők be fogják mutatni saját intézményüket, illetve megbeszéléseket tartanak a színművészeti képzés szervezéséről. A résztvevő intézmények egy-egy vizsgaelőadásukkal is bemutatkoznak, a produkciókat szakmai zsűri értékeli. A rendezvény ideje alatt a diákok közös mesterség-workshopokon vesznek részt. A nemzetközi színháztudományi konferencia az interkulturális dramaturgiával foglalkozik, ötven szakember mutatja be kutatását angol, magyar és román nyelven. /Antal Erika: Színészképzők találkája. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 5./

Baróton a Baróti Szabó Dávid Középiskola a névadóról emlékversenyt szervezett diákjai számára. Azt tervezik, ezután minden évben Baróti halálának évfordulóján megtartják a vetélkedőt. A versenyzőknek Baróti Szabó Dávid élete főbb mozzanatait, munkásságát kellett részletesen ismerniük, de az erdővidéki nyelvművelő kortársainak tevékenységével is tisztában kellett lenniük. /(hecser): Ki mit tud Baróti Szabó Dávidról. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 5./

A nyolcvanéves Balázs Sándor filozófust köszöntötte december 3-án a Politeia Romániai Magyar Politikatudományi Társaság, a Bolyai Társaság és az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME), egyúttal bemutatták az ő tiszteletére megjelentetett Kisebbségben, közösségben című kötetet. Balázs Sándornak termékeny tudományos munkássága van, 19 önálló kötete mellett számtalan kiadvány társszerzője volt az elmúlt időszakban – mondta Egyed Ákos, az EME elnöke. A romániai magyarság nemzetiségi létének problematikájával foglalkozó Balázs Sándor-írások közül A politika peremén című interjúkötetet és a Bölcselet az Erdélyi Múzeumban című tanulmányt emelte ki. Péntek János, a Kolozsvári Akadémiai Bizottság (KAB) elnöke a „nagyon kolozsvárinak” nevezett Balázs Sándor életművében megjelenő humor és optimizmus fontosságát emelte ki. Megjegyezte: az ünnepelt azon személyek egyike, akik hiteles tanúk azzal kapcsolatban, hogy milyen volt a Bolyai Egyetem. Péntek János a Kisebbségben, közösségben című kötet előszavát író Görömbei András jókívánságait is tolmácsolta az ünnepeltnek. Bodó Barna, a Politeia Társaság elnöke szerint nyolcvan év önmagában is tiszteletet parancsol, az évtizedek óta feltáró és értelmező Balázs Sándor pedig egyike azoknak, akik mindig is vállalták a konfliktusokkal való szembenézést. /Ferencz Zsolt: Ünnepi könyvbemutató Balázs Sándor tiszteletére. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 5./

Halálának harmincadik évfordulója alkalmával Mécs László emlékestet rendeztek december 3-án Kolozsváron. „Mécs László papköltőt sokáig mellőzték, mégis sokan ismerik” – mondta Fábián Mária Caritas-igazgató. Kovács Sándor főesperes beszélt a költő munkásságáról. A Mécs-verseket Bogdán Zsolt színművész tolmácsolta. Jakab Gábor plébános részletesen ismertette Mécs Lászlót irodalmi pályáját, aki a harmincas években rengeteg szavalóestet tartott nemcsak Magyarországon, hanem szülőföldjén, a Felvidéken is. 1935-ös erdélyi körútja során több városba hívták meg szavalni. 1944-ben, második kötetének francia kiadásához maga Paul Valéry írt előszót. Jakab Gábor, majd kitért a papköltő ars poeticájának tartott – s az est címéül választott – Vadócba rózsát oltok, hogy szebb legyen a föld! című versre. /Nagy-Hintós Diana: A rózsaoltó emlékére. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 5./ Mécs Lászlót (1895-1978) 1953-ban bebörtönözték, 1956-ban szabadult.

Visky András Gyáva embert szeretsz című új verseskönyvét ismerhette meg a közönség a marosvásárhelyi Látó szépirodalmi folyóirat és a pécsi Jelenkor Kiadó közös könyvbemutatóján a marosvásárhelyi Philothea Klubban. A Könyvek alcímet viselő kötet főként prózaverseket tartalmaz. Visky, aki főállásban a kolozsvári színházművészeti karon tanít, a Koinónia Kiadó igazgatója, a Kolozsvári Állami Magyar Színház dramaturgja, költő és drámaíró, elmondása szerint szeretne egy időre visszavonulni a mai bürokratizált világból. Egy évre családjával együtt vendégtanárként az Amerikai Egyesült Államokba települ át, ahol az oktatás mellett könyvtárakban való „búvárkodással” töltené majd idejét. /Máthé Éva: A saját gyávaság versei. = Krónika (Kolozsvár), dec. 5./

Tizedik alkalommal szervezi meg kétnapos civil fórumát az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány (ERMACISZA), amelyen civil szervezetek, cégek, önkormányzatok és egyházak képviselői találkoznak. A rendezvény idén az Értékünk az ember címet viseli, helyszíne Kolozsváron az Unitárius Kollégium. A találkozót december 5-én Csáki Rozália, az ERMACISZA elnöke és Balázs Zoltán református lelkész, a Pro Erked Egyesület elnöke nyitotta meg. Átadták a Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetsége által alapított Az év civil szervezete díjat is, jelezte Bodó Barna, a Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetségének elnöke, a kétnapos rendezvény társszervezője. A kitüntetést idén a kézdivásárhelyi Pro Schola Kulturális Nevelési Egyesület kapta. Bodó Barna, a MCSZESZ elnöke elmondta, „civil szervezeteknek szükségük van az érdekvédelemre való felkészülésre. ” /Értékünk az ember – X. Civil Fórum Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 6./

Közmeghallgatási fórumon kívánja tisztázni az MPP a sepsiszentgyörgyi iskolák körzetesítésének előnyeit és hátrányait – jelentette be Csinta Samu ügyvezető elnök. Az összejövetelt december 12-én tartják Sepsiszentgyörgyön. Az MPP oktatási szakemberei kidolgozzák a szakértői véleményt. /Farkas Réka: Lakossági fórum az iskolák körzetesítéséről. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 6./

A sokféleség laboratóriuma – a multikulturalizmus évszázadai a Bácskában és a Bánságban című dokumentum- és fotótárlat nyílik december 6-án Nagyváradon, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület székházának előcsarnokában, melyen jelen lesz Becsey Zsolt európai parlamenti képviselő is. Ezt a kiállítást először az Európai Parlamentben, Brüsszelben mutatták be, 2008. május 26-29-e között. Becsey Zsolt arra a kérdésre is kereste a választ: lesz-e végre uniós fellépés azoknak az őshonos nemzeti és etnikai kisebbségeknek a védelmére, amelyek a Kárpát-medence délkeleti részét lakják. E kérdések mellett Becsey Zsolt brüsszeli kiállítása egyben adósságokat is megpróbált részben törleszteni, egyebek között elégtételt sürgetve az uniós közönség előtt a titoista partizánok Délvidéken lemészárolt áldozatainak és utódainak. A kiállítás nem nyerte el Adrian Severin romániai EP-képviselő tetszését, elégedetlenségének a Harald Romernek, az Európai Parlament főtitkárának írt levelében adott hangot. Tőkés László püspök, az erdélyi magyarok európai képviselője védelmébe vette Becsey Zsolt kiállítását. A Reggeli Újság közölte Severin, illetve Tőkés László levelét. Adrian Severin levelében kifejtette, nem ellenzi, hogy valaki kifejtse történelmi kérdéseket illető véleményét, „de nem látjuk be, miért kellene megtűrni az ilyen fajta sajátos tevékenységeket az Európai Parlamentben. Mi lesz, ha mindenki szóba hozza saját történelemhez kötődő frusztrációit? A legutóbbi EU-csatlakozási hullámmal Európa elhagyta a versailles-i korszakot. A Romániából vagy Szlovákiából érkezett magyar EP-képviselők magyarul beszélnek, amikor felszólalnak az EP-ben” – érvelt Severin. Feltette a kérdést, miért kell még mindig Trianont és „miért kell önsajnálkozó, önmagukat áldozatként feltüntető felhanggal emlegetni? Ez az önsajnálat kedvezőtlenül befolyásolja a magyar szellemiséget, és indokolatlan magyarellenes félelmeket és reakciókat szül a szomszédos népekben. ”Tőkés László viszont gratulált Becsey Zsoltnak a kiállítás megrendezéséért. A Bácska-Bánság régió ma is csodálatra méltó változatosságot mutat az etnikai csoportok szempontjából mind nyelvileg, mind vallásilag. Ez az értéket óvni kellene, „különösen az elmúlt évtizedek homogenizálódási tendenciáinak fényében. ” „Ma tudatában kell lennünk annak, hogy a kisebbségek védelme szerves részét jelenti az európai szellemiségnek. Nem teremthetünk jobb és stabilabb Európát, ha megfeledkezünk az évszázadok óta együtt élő nemzetek és etnikai csoportok korábbi szenvedéseiről. ” „Sajnálatos, hogy Adrian Severin EP-képviselőt – aki az elmúlt években épp az etnikai problémák komplexitása iránti nyíltságával tűnt ki a román politikusok közül – zavarni látszik a fent említett kiállítás megszervezése, holott figyelembe kell vennünk, hogy térségünkben az országhatárok és a nemzethatárok nem fedik egymást. ” /Kiállításmegnyitó. = Reggeli Újság (Nagyvárad), dec. 6./

Az idén májusban elhunyt Zerkula Jánosra, valamint feleségére, a november elején eltávozott Fikó Reginára emlékeztek a múlt héten Csíkszeredán megtartott XI. Erdélyi Prímások Találkozójának első napján. A gyimesi népzenei örökség legendás közvetítőjéről, valamint a zenész férj muzsikáját gardonyon kísérő feleségről készült felvételek sorakoztak Ádám Gyula fotóművész In memoriam Zerkula János című kiállításán. A Zerkula-emlékkoncerten a gyimesfelsőloki Árpád-házi Szent Erzsébet Gimnáziumban tanító Antal Tibor csángó népdalt énekelt, a vajdasági Török Tilla, a budapesti Liszt Ferenc Zeneakadémia Népzene Tanszékének növendéke hegedűjátékát Rigmányi Júlia Katalin kísérte gardonyon. Fellépett a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes, majd a Zerkula Emlékzenekar, amely korábban Tücsök Zenekar néven muzsikált, aztán a prímás halála után fölvette az oktatónak tekintett Zerkula János nevét. A prímástalálkozón a széki (Pali Marci és zenekara), magyarlapádi (Sipos Ferenc és Piros Pátlinkás Zenekara), vajdaszentiványi (Horváth Elek és zenekara), mezőségi (Mácsingó Náci és zenekara), budapesti (Jánosi András és a Liszt Ferenc Zeneakadémia növendékei), valamint a házigazda és szervező Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes zenekara szerepelt. /Antal Ildikó: Zerkula-emlékest és prímástalálkozó. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 6./