A szovjet diktatúra idején mártírhalált halt, börtönbe zárt és hivatásuk gyakorlásától eltiltott kárpátaljai református lelkipásztoroknak állított emlékművet november 23-án, vasárnap Beregszászon a kárpátaljai református egyház. Az életfát ábrázoló gránitszobrot a sztálini lágereket túlélő Gulácsi Lajos nyugalmazott lelkész, tiszteletbeli püspök avatta fel a beregszászi református Püspöki Hivatal kertjében. 1946-ban elhurcolta három lelkipásztort, akik lágerekben vesztették életüket, és máig ismeretlen helyen nyugszanak. A negyedik mártírhalált halt papot az 1956-os magyar forradalom kapcsán tartóztatták le a szovjet hatóságok 1958-ban, és vallatás közben agyonverték a politikai rendőrség nyomozói. /Mártír lelkészek emlékműve Beregszászon. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 25/

A gazdasági világválság megállíthatatlanul begyűrűzik Romániába is – véli Kelemen Tibor, a Kovászna megyei Munkaerő-elhelyező Ügynökség igazgatója, szerinte a válság miatt a jövő esztendőben országos szinten megháromszorozódik a munkanélküliek száma. Jelenleg az országban több mint 300 ezer állástalant tartanak hivatalosan nyilván, jövőre számuk elérheti az egymilliót. Munkanélküli segélyre azok jogosultak, akik az igénylés előtti két év során legalább 12 hónapot dolgoztak, az sem gond, ha megszakításokkal. A munkanélküli segélyt csak az igényelheti, akinek semmiféle jövedelmi forrása sincs, vagy a más forrásokból származó jövedelme kevesebb, mint a munkanélküli-segély. A külföldről hazatelepedtek, ha igazolni tudják, hogy a határon túl törvényesen dolgoztak, szintén részesülhetnek a segélyben. A segély folyósításának időtartama változó: hat hónapig kapják a frissen végzettek és akik öt évnél kevesebbet dolgoztak, kilenc hónapig, akiknek öt és tíz év közötti a ledolgozott munkaidejük, és tizenkét hónapig, akik több mint tíz évet dolgoztak. A munkanélküli köteles havonta megjelenni a munkaerő-elhelyező ügynökségen és köteles részt venni az átképző tanfolyamokon. /Bíró Blanka: Egymillióan maradnak munka nélkül? = Krónika (Kolozsvár), nov. 25.

Katonás rendben álltak november 25-én Marosvásárhelyen az RMDSZ képviselő- és szenátorjelöltjei a kampányzáró rendezvényen. Az RMDSZ jelöltjei és Koncz Zsuzsa, valamint Bródy János koncertje gyűjtött egybe a marosvásárhelyi sportcsarnokba több ezer embert. A képviselő- és szenátorjelölteket Nagy István műsorvezető tábornokként, ezredesként vagy őrnagyként szólította a színpadra. Elsőként Markó „tábornok” állt ki az ünneplő tömeg elé egy Erdély-térképpel, összehasonlítva a magyarság-szigeteket, írta a lap. Az RMDSZ elnöke szerint tévesen hitték azt a rendszerváltáskor, hogy hárommillióan vannak, kiderült, hogy feleannyi az erdélyi magyarság lélekszáma. Frunda György rámutatott: „Építettünk országos szinten, Európában. Visszaszereztük elkobzott erdeinket, iskoláinkat, építettünk új házakat, iskolákat, óvodákat. Több iskolánk van, mint a két világháború között” – hozzátéve „sokat tettünk, de nem eleget”. „Építenünk kell az autonómiát, de meg kell védenünk a magyar vállalkozót, alkalmazottat és önmagunkat” – mondta Frunda. Borbély László képviselőjelölt szerint „miénk itt a tér”, nem szabad másodrangúaknak lennünk. /Mihály László: Markó: hárommillió magyarként szavazzunk. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 26./

Gyökeresen átalakult Románia gazdasági szempontból az elmúlt négy év alatt. A gazdasági mutatók javulásával nőttek a lakosság bevételei. A változás nem kerülte el a magyar többségű településeket sem, ahol hosszú évek után újra jelentős kormányzati befektetések érkeztek. A GDP 2000-ben alig volt negyvenmilliárd euró – idénre minden valószínűség szerint meghaladja a 130 milliárd eurót, vagyis több mint háromszorosára növekedett. A kivitel értéke közel hatszor nagyobb most, mint 2000-ben volt. Akkor Románia valamivel több, mint tízmilliárd euró értékben exportált, idén ez becslések szerint meghaladja a 35 milliárd eurót. Az elmúlt négy évben a közalkalmazottak bére nyolcvan százalékkal nőtt. Az átlagnyugdíj 211 lejről 514 lejre emelkedett négy év alatt. – Elkészült a Gyergyószentmiklós–Parajd, Bucsinon áthaladó útszakasz, illetve a Csíkszereda–Szováta–Balavásár-útvonal feljavítása. /Fejlődés, kormányzati segítséggel. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 26./

Hamis nyilatkozattétel és összeférhetetlenség miatt az ügyészséghez és a képviselőházhoz fordult az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI), mert különféle hibákat talált Olosz Gergely RMDSZ-es kéviselőjelölt leadott vagyonbevallásában. A volt energiaügyi elnök nem sorolta fel minden tisztségét és érdekeltségét. Olosz 2007. május 29-e és június 14-e között egyszerre két országos intézmény – az energiaügyi hatóság és az urániumtársaság – vezetője is volt, azaz összeférhetetlen tisztségeket töltött be egy időben, ráadásul jelenleg is hasonló helyzetben van, mert képviselői mandátuma mellett adminisztrátora a Biolact Cooperativa Agricola cégnek, amelynek egyik alapítója volt. /Olosz Gergely nem vallott be mindent. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 26./

Szobrot ajándékozott a szlovák kormány Nagyváradnak. Josef Kozacek szlovák nemzetiségű egykori nagyváradi kanonok mellszobrát vette át a város nevében Biró Rozália alpolgármester. Az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) bihari szervezete tiltakozó demonstrációt szervezett, mert visszásnak tartják, hogy Nagyváradon szobrot kapjon a szélsőségesen nacionalista politikájáról elhíresült Matica Slovenská egykori vezetőjéről, s hogy ráadásul ezt az ajándékot a magyar nemzetiségű, RMDSZ-es alpolgármester vegye át. Biró Rozália megköszönte az ajándékot a jelenlévő szlovákoknak s rajtuk keresztül a pozsonyi kormánynak is, mi több, üdvözletét küldte a jelenlegi Fico-kabinetnek, méltatva annak nemzetiségi politikáját. Nemcsak az EMI tagjai, hanem maga a nagyváradi római katolikus püspök, Tempfli József is kifogásolnivalót talált ebben a szoborajándékozási akcióban. Fontosnak tartotta nyilvánosságra hozni: „Nagyon furcsállom, hogy a katolikus püspökség megkerülésével akar a polgármesteri hivatal szobrot állítani egy katolikus kanonoknak Nagyváradon. Részemről ezt azért is furcsállom, mert Josef Kozacek kanonok szélsőséges politikájáról vált ismertté, az akkori szlovák nacionalista szervezetet, melynek egyik vezetője volt, úgy kell elképzelni, mint a mai Vatra Romaneascat, csak persze szlovák kiadásban. Én azon a véleményen vagyok, hogy a nagyváradi katolikusok történelmében akad számos, Kozaceknél kiemelkedőbb alak, aki méltóbb arra, hogy szobrot kapjon a bazilika kertjében. El kell mondanom, hogy a püspökség szobrot akart állítatni Pázmány Péter hitvitázó szellemóriásunknak, illetve Bogdánffy Szilárd vértanú püspöknek, de az illetékesek ezt nem engedélyezték, mondván, hogy a székesegyház műemlék épület, tehát nem szabad megbontani az eredeti kinézetét. Úgy tűnik, Kozacek kanonok szobrának esetében ez nem jelent akadályt. Az pedig nem igaz, amit a város elöljárói a sajtóban is nyilatkoztak, hogy megbeszélték volna a szobor felállítását velem. ” „Azt is sérelmezem, hogy a váradi római katolikus püspökséget képviselő Lőrincz atyának nem adtak lehetőséget arra, hogy a hétfői ünnepségen elmondja álláspontunkat. ” Nagyon furcsállom, hogy a püspökséget megkerülve bonyolították le ezt az adományozást, hiszen logikusan nem a polgármesteri hivatalt, hanem a püspökséget kellett volna megkeressék ezzel. Egyházmegyénkben amúgy nagyon jól működnek a szlovák közösségek, így hangsúlyozni szeretném, nem nemzetiségi alapú azon döntésünk, miszerint nem egyezünk bele abba, hogy a következő két évben Kozacek mellszobrát a nagyváradi bazilika bejáratánál, a múzeumkertbe állítsák fel. " /Szőke Mária: Nagyvárad – Furcsaságok egy kanonok szobra körül. = Reggeli Újság (Nagyvárad), nov. 26./ Biró Rozália, Nagyvárad alpolgármestere elmondta, nem talált kivetnivalót a szlovák nemzetiségű egyházi ember életművében. Szerinte az EMI tiltakozása nem vet jó fényt a városra. Nagy József Barna, az EMI partiumi elnöke hangsúlyozta, Kozácek a szlovák nacionalizmus atyja volt, akinek nem szabad szobrot emelni Nagyváradon, Tempfli József megyés püspök sem támogatja az emlékműállítás tervét. Nagy József Barna a szlovák ajándékot provokációgyanúsnak tartja most, a megromlott magyar–szlovák viszony idején. /Fikó László: Provokációgyanús” szlovák ajándék Nagyváradon. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 26./

A rendszerváltás utáni első parlamenti szavazásokon a romániai magyarság még a tömegesen urnák elé járuló románságot is legalább 10 százalékkal felülmúlta szavazási részvételével. Elég Hargita vagy Kovászna megye statisztikáira pillantani, ahol a választói kedv közelebb volt a száz százalékhoz, mint a nyolcvanhoz. Aki élt és mozgott, mindenki elment az RMDSZ-re szavazni. Az első igazi törés idén nyáron, a helyhatósági választásokon következett be, amikor sem az MPP által meghirdetett választás szabadsága, sem az RMDSZ által kitalált újabb és újabb szlogenek nem tudták kicsalogatni házaikból a magyar szavazókat. A székelyföldi szavazók tömegesen maradtak távol a szavazófülkéktől. Ugyanez történt már tavaly ősszel, az EP-választások idején is. Úgy tűnik, az erdélyi magyarság kiábrándult a hitegetésekből, a politikából, az egymást túllicitáló politikusokból. A kiábrándult szavazópolgárnak már nehéz mozgósító üzenetet közvetíteni. Nehéz, de nem lehetetlen. Még néhány nap van hátra a kampányból, hogy meggyőzzék a magyarságot: menjen el szavazni, és magyar jelöltre üsse a pecsétet, írta Makkay József, az Erdélyi Napló főszerkesztője. /Makkay József: Pótolható-e az eljátszott bizalom? = Erdélyi Napló (Kolozsvár), nov. 26./

Nem okoztak nehézséget az egységes magyar nyelv és irodalom dolgozat tételei a 7–8. osztályos diákoknak. A dolgozatokat idén először a diákot tanító szakos tanár javítja, majd egy, a javítóbizottság által kijelölt szaktanár. Az egységes dolgozatjegyek átlaga képezi majd középiskolába jutáskor a jegy 50 százalékát. /Antal Erika, Székely Zita: Könnyen ment a vizsga. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 26./

Hargita megyében a születések száma enyhe növekedést mutatott 2007 első félévéhez képest, de a természetes szaporulat még mindig negatív előjelű, tájékoztatott dr. Tar Gyöngyi, a Hargita Megyei Közegészségügyi Hatóság igazgatója. 2007 első felében 1660 születést jegyeztek a megyében, 2008 ugyanezen időszakában 1707-et. Az elhalálozások száma enyhe növekvő tendenciát mutatott /2007 első fele: 1711 elhalálozás, 2008 ugyanezen időszakában 1781/. Hargita megyében 2008 első félévében a természetes szaporulat még mindig negatív előjelű, –0,22 ezrelék. /Forró-Erős Gyöngyi: Tovább csökken a megye lakossága. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 26./

A Kriterion Alapítvány kuratóriuma idén Toró Tibor elméleti fizikusnak, nyugalmazott tanszékvezető egyetemi tanárnak adományozza a 2008. évi Kriterion Koszorút. Az alapítvány ezzel a díjjal Toró Tibornak a szakmai elismerés mellett mindenekelőtt azt a több évtizedes, kitartó közéleti munkásságát jutalmazza, amellyel hozzájárult a romániai magyar természettudományos ismeretek nemzetközi felzárkóztatásához, az erdélyi természettudományos és különösképpen a fizikai és matematikai gondolkodás értékeinek a megismertetéséhez, a humán- és természettudományos műveltséget egyaránt magába foglaló korszerű kulturális értékek érvényre juttatásához. Toró Tibor /sz. Énlaka, 1931./ a Temesvári Tudományegyetem matematika–fizika karán 1953-ban szerzett egyetemi oklevelet. Ez évtől az egyetem matematika–fizika majd fizika karán tanársegéd, adjunktus, docens és nyugalmazásáig az elméleti fizika tanszék professzora. A Magyar Tudományos Akadémia külső tagja, a Román Akadémia Tudománytörténeti és Tudományfilozófiai Országos Bizottságának a tagja, az Eötvös Loránd Fizikai Társaság tiszteletbeli tagja, amellett elismert Bolyai kutató. Számos, magyar, román és angol nyelven kiadott szakkönyvén kívül a rangos tudományos ismeretterjesztő munkák egész sorát jelentette meg. A Sapientia Alapítvány kuratóriumának tagja, a Kárpát-medencei magyar pedagógusok továbbképzését szervező Bolyai Akadémia tiszteletbeli elnöke. A Kriterion Koszorút 2008. december 12-én adják át a kitüntetettnek. Az 1995-ben alapította Kriterion Koszorút idén tizennegyedikszer nyújtják át. Az eddigi kitüntetettek: Jakó Zsigmond professzor, történettudós, Tompa Gábor rendező, KAM – Regionális és Antropológiai Kutatóközpont, László Ferenc muzikológus, Faragó József néprajzkutató, Gaál András, Márton Árpád képzőművészek és Zöld Lajos újságíró a szárhegyi alkotóközpont létrehozásáért, Imreh István történész, nyugalmazott egyetemi tanár, Péntek János nyelvész, néprajzkutató, egyetemi tanár, Szilágyi Zsolt énekes, kórusvezető, iskolaigazgató, Marosi Ildikó irodalomtörténész, Egyed Ákos történész, egyetemi tanár, Jakobovits Miklós képzőművész, az erdélyi magyar képzőművészeket tömörítő Barabás Miklós Céh elnöke és Dávid Gyula irodalomtörténész, szerkesztő. /Toró Tibor a Kriterion Koszorú idei kitüntetettje. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 26./

November 29-én lesz Yorick Stúdió ki új bemutatója, Gianina Carbunariu, a kortárs román drámaírás világhír felé menetelő szerzőjének Carbunariunak Stop the Tempo című darabját adja elő a marosvásárhelyi zsebszínház, Sebestyén Aba rendezésében, Demény Péter fordításában. Ez lesz a darab magyar nyelvű ősbemutatója. Nehézséget jelentettek a szövegben Marius Ianus kortárs költő erősen kritikus hangvételű versei. Másként hat, ha magyar színpadról szidják agyon az országot, mint ha bukaresti román színpadról tennék ugyanezt. Ezért a Bizottság együttesnél szövegeivel helyettesítették a Ianus-verseket. /Nagy Botond: Stop the Tempo. Premier a Yorick Stúdióban. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 26./

Egy bukaresti cég vette meg a nagyváradi TVS helyi televízió stúdióját Teszári Zoltántól, az RDS tulajdonosától. „Januártól már semmi nem biztos. Új vezetőséggel, új tervekkel kezdünk, igaz új műsorszerkezetet egyelőre nem mutattak be nekünk” – nyilatkozta Szomoru Edina, a TVS magyar nyelvű műsorainak szerkesztője, akinek informálisan annyit jelentettek be: az új program nem megy majd a magyar nyelvű műsorok adásidejének a rovására. A stúdiónak az utóbbi időben már nem volt különálló magyar szerkesztősége, személyzete, az anyagokon a román kollégákkal együtt dolgozva naponta jelentkeztek magyar nyelvű híradóval, illetve hetente három alkalommal magyar adásokkal. /Totka László: Bizonytalan a TVS jövője. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 26./

Hetedik alkalommal szervezték meg Csernakeresztúron a bukovinai székely mesemondó versenyt. Szabó Julianna, a Csernakeresztúri Hagyományőrző Egylet elnöke immár 14 esztendeje kétévi rendszerességgel szervezi meg a mesemondó vetélkedőt. Idén lemaradtak a pályázati lehetőségekről. Végül néhány önzetlen támogató (AgroCompany, Corvin Kiadó) mellett a saját zsebükre szervezték meg a vetélkedőt. Az erőfeszítés azonban megérte. Az elődöntők után végül 16 kis mesemondó állt színpadra. /Gáspár Barra Réka: Mesemondás hetedszer. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 26./

Az RMDSZ kampányát értékelte november 26-án, kolozsvári sajtótájékoztatóján Markó Béla RMDSZ-elnök. Takács Csaba kampányfőnök hangsúlyozta: az RMDSZ mintegy 449 jelöltje 150–200 ezer emberrel találkozott az elmúlt időszakban. Markó Béla elmondta: körülbelül száz, többségében szenátori körzetéhez tartozó helységet keresett fel a kampány során. Markó az életkörülményeken és a szociális helyzeten való javítás szükségességét emelte ki, de a fiatalok gondjaira is kitért. Külön értékelte azt, hogy a jelenlegi kampányban nem vettek részt magyarországi politikusok, a Magyar Polgári Párt (MPP) tagjainak pedig a szövetségbe való visszatérést javasolta. A választások másnapja, december 1-je kapcsán Markó így fogalmazott: „Azt az ünnepet mi megtiszteljük, de ne kérje tőlünk senki, hogy teljes örömmel fogadjuk”. Hozzáfűzte: az RMDSZ és a romániai magyarság december elsején mégis ünnepelni fog, megünnepli másfél millió magyar választási győzelmét. Kelemen Atilla képviselőjelölt megjegyezte: a szövetség minden eddig elért eredményét kemény parlamenti munkával érte el. /Ferencz Zsolt: Markó: ünnepelni fogunk december 1-jén. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 27./

A román pártok parlamenti jelöltjeinek tettlegességekkel fűszerezett csatározása után az RMDSZ jelöltjeinek kampányát is incidensek árnyékolják be a szavazás előtti héten. November 26-án betörtek Benedek Imre Maros megyei RMDSZ-képviselőjelölt kampányközpontjába, Csuzi István Bihar megyei képviselőjelöltet pedig kifütyölték, mert anyanyelvén szólalt fel egy választási fórumon, ahol a különböző pártok ismertették programjaikat. Dorin Florea marosvásárhelyi polgármester letépette az RMDSZ plakátjait, továbbá a szokottnál korábban kihelyezte a főtérre a karácsonyfát, ami eltakarja a közelben kifüggesztett RMDSZ-es választási plakátot. Megengedhetetlen, hogy polgármesteri rendeletre elvigyék az RMDSZ jelöltjeinek választási plakátjait – nyilatkozta Marosvásárhelyen Borbély László miniszter, marosvásárhelyi képviselőjelölt. /Beárnyékolt RMDSZ-kampány. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 27./

Politikai indíttatású támadásnak tartja Olosz Gergely RMDSZ-es parlamenti képviselő, hogy az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) bűnvádi eljárást kezdeményezett ellene vagyonnyilatkozatával kapcsolatban hamis nyilatkozattétel és összeférhetetlenség gyanújával. Ezzel szerinte az RMDSZ-t, a magyarság parlamenti képviseletét próbálják gyengíteni. „A sajtóból értesültem a kivizsgálásról, bár a törvény szerint először engem kellett volna hivatalosan értesítsen az ügynökség” – nyilatkozta Olosz. Markó Béla RMDSZ-elnök a Krónika kérdésére Olosz-ügyben tegnap úgy nyilatkozott: nem ismeri a vizsgálat pontos részleteit, de reméli, hogy az ANI-feljelentés nem függ össze a választási kampánnyal. Az ANI vagyonvizsgálatot indított, és 500 lejre büntette Moldován Józsefet, az urántársaság jelenlegi vezérigazgatóját amiatt, hogy az RMDSZ-es tisztségviselő nem tette közzé a megszabott határidőre vagyon- és érdekeltségi nyilatkozatát. Moldován egy Suceava megyei választókerületben pályázik képviselői mandátumra az RMDSZ színeiben a parlamenti választásokon. /Bíró Blanka: „Megfeddték” Oloszt. = Krónika (Kolozsvár), nov. 27./

Lelkésztől szokatlan hangnemben támadta egy, a YouTube-on is látható kisfilmben az RMDSZ ellenzékét, Luther Mártont és a protestánsokat Rózsa Gáspár deményházi plébános. A magát közösségi vezetőnek nevező római katolikus pap kijelentette: aki nem szavaz a szövetségre, vasárnap majd agyonveri a templomban. Az egyházfők elítélik Rózsa magatartását. “Nem tette jól Luther, amikor 1546-ban kiállt az egyházból. Agyon kellett volna verni három püspököt és két papot, és azt mondani, hogy egyek maradunk, katolikusok maradunk” – jelentette ki a tévékamera előtt Rózsa Gáspár deményházi plébános. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek nem tudott érdemben hozzászólni az ügyhöz. A Krónika munkatársától szerzett tudomást a nyárádmenti lelkész megnyilvánulásáról, akit nem is vett védelmébe, és nem is határolódott el tőle. “Amíg nem látom a filmet, nem tudok hozzászólni. De, ha tényleg ezt mondta, amit ön most beolvasott nekem a telefonba, akkor biztos botrány lesz belőle” – nyilatkozta az érsek. “Egy ilyen embernek nincs is mit válaszolnom – szögezte le Ötvös József, az Erdélyi Református Egyházközség generális direktora. Nagy László vásárhelyi unitárius esperes reményének adott hangot, miszerint Rózsa nem az egyház, hanem kizárólag a saját álláspontját hozta nyilvánosságra. Rózsa lealacsonyítóan beszélt Markó Béla ellenjelöltjéről, Kincses Elődről is, akit nem tart embernek, és teljesen esélytelennek vél. A felvételen a pap feltette a kérdést a jelen levő Markó Béla szövetségi elnöknek és népes kampánystábjának: “Gyerekek, miért vagytok úgy beszarva?” A felvételen addig többször felnevető Markó Béla is megszólalt, mondván, hogy “ha a választókat is így fogja bátorítani, mint minket, akkor nem lesz gond”. A Mediafax hírügynökségnek az esetet firtató kérdésére válaszolva Markó kifejtette: “Mi nem veszünk részt negatív kampányban, bár megpróbálnak belerángatni. Az RMDSZ nem használ ilyen módszereket”. Az RMDSZ-elnök ellenjelöltje, Kincses Előd elkeserítőnek tartja, hogy a római katolikus egyház egyik papja városszéli hangnemben ostorozza a politikailag és felekezetileg máshová tartozókat. /Szucher Ervin: Kampányoló plébános. = Krónika (Kolozsvár), nov. 27./ Minderről a Népújság úgy számolt be, hogy nem közölte, mit mondott a plébános. – Dr. Kincses Előd független szenátorjelölt szerint "elfogadhatatlan kampányfogásokat" rögzít az a videofelvétel, melyet a jelölt sajtótájékoztatója keretében vetítettek le. A filmrészlet a deményházi római katolikus plébánián készült, és a helyi plébános látható rajta az RMDSZ parlamenti jelöltjei társaságában, amint arról biztosítja a szövetség politikusait, hogy a helyi választók rájuk fognak szavazni. Kincses kifejtette, hogy szerinte az RMDSZ és Markó Béla mocskosan kampányolnak ellene. /(benedek): "Leleplező" filmfelvétellel támadja az RMDSZ-t Kincses Előd. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 27./

Provokációgyanús a szlovák kormány „mérgezett” ajándéka – állította Tőkés László EMNT-elnök azzal kapcsolatban, hogy a romániai szlovákok Josef Kozácek volt nagyváradi kanonoknak, a magyarellenességéről hírhedté vált Matica Slovenská szlovák szervezet egykori vezetőjének kívánnak szobrot állítani Nagyváradon. Állásfoglalásában Tőkés László kifejtette: megütközéssel értesült arról, hogy a néhai nagyváradi kanonok mellszobrát a szlovák állam adományaként, a katolikus püspökség megkerülésével vette át a nagyváradi önkormányzat nevében Biró Rozália alpolgármester. A szlovák kormány „mérgezett" ajándéka már önmagában is provokációgyanúsnak tűnik, „és mint ilyen, megalázó a nagyváradi, bihari magyarságra, valamint a római katolikus testvéreinkre nézve” – állította Tőkés. Az EP képviselő szerint a szlovák kormány soviniszta kisebbségellenes politikája már az Európai Unióban is nagy hullámokat vet. Elvárja az önkormányzattól, a szélsőséges nacionalista Matica Slovenská alapító közé tartozó szlovák kanonok szobrának behozatalával és ünneplésével ne importálja Nagyáradra a szlovák idegengyűlöletet. „Erdélyben, Partiumban nincs helye a vallásos köntösbe bújtatott nacionalizmusnak!” – hangsúlyozta Tőkés, egyetértve Tempfli József megyéspüspökkel a szobor egyházi területen való felállításának tilalmát illetően. Tempfli korábban úgy vélekedett: a szoborállítás ötletével nem a polgármesteri hivatalt, hanem a püspökséget kellett volna megkeresni. /Lázár Lehel: Tőkés: Kozácek szobra mérgezett ajándék. = Krónika (Kolozsvár), nov. 27./

Az RMDSZ magatartását a pártérdek határozza meg, inkább a hatalom megszerzésére és átmentésére összpontosít, mint a szórvány vagy a tömbmagyarság helyzetének megoldására – fogalmazott sajtótájékoztatóján Tőkés László EP-képviselő. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke az RMDSZ választási kampányának kirívó példáira hívta fel a figyelmet: mint mondta, a szövetség kormánypénzekkel próbálja lefizetni az egyházakat. Tőkés szerint inkább a hiteles függetlenekre kell szavazni, mint a hitelüket vesztett RMDSZ-es jelöltekre. Tőkés két beadvánnyal fordult Jacques Barrothoz Európai Bizottság elnökéhez. A Kincses Előddel közösen írt levélben arra hívta fel az EB-elnök figyelmét, hogy az átvilágítási törvényt módosító sürgősségi kormányrendelet mentesíti az egyházi méltóságokat az átvilágítás kötelezettsége alól. “Az ortodox egyház mindent elkövet, hogy papjai ne feleljenek kollaboráns tevékenységükért, ezért szűkítik a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) hatáskörét” –mondta az EP-képviselő, aki szerint a módosított jogszabály az egyházakat antidemokratikus módon privilegizálja. A Garda Dezső Hargita megyei képviselő segítségével megszerkesztett többoldalas dokumentumban, arra hívta fel az Európai Parlament és az Európa Bizottság figyelmét, hogy Romániában és kiváltképpen Székelyföldön környezetvédelmi katasztrófával fenyeget az illegális erdőirtás. Kéri, hogy az EB vizsgálja ki az erdőirtás méreteit bizonyító szakmai jelentéseket, és tájékoztassák, hogy kíván az EB fellépni a korrupció által fenntartott törvénytelen erőirtás megakadályozására. /Bíró Blanka: A független jelöltek mellett kampányol Tőkés László. = Krónika (Kolozsvár), nov. 27./

Az RMDSZ csúcsvezetősége ismét beigazolta, hogy fél a versenyhelyzettől, állapította meg Kincses Előd független szenátorjelölt, Markó Béla pedig retteg a tévévitától. Sebtében, kormányrendelettel, RMDSZ-hozzájárulással módosították a választási törvényt, amely a független jelölteknek nem teszi lehetővé, hogy saját pénzükön politikai kampányhirdetéseket sugároztassanak a területi rádióadókban. A választók leggyakrabban a munkahely-teremtést, az utak, járdák kiépítését, a földek és erdők visszaszolgáltatási folyamatának a felgyorsítását kérték. Kincses egy tiszta Romániát, tiszta Erdélyt és tiszta Maros megyét szeretne. Elmondta, hogy néhány községben feketelisták készültek az ő támogatóiról. „Ez már nem érdekvédelem, hanem érdekfélelem!” – minősítette. Ennek ellenére a jó ügy érdekében együtt fog működni az RMDSZ-szel, mert a szövetség eredeti programjának a kidolgozásában ő maga is kivette a részét. /Szucher Ervin: Tiszta Erdélyt szeretne. = Krónika (Kolozsvár), nov. 27./

Az egyéni választókerületes rendszerben a Gyergyói-medencét három részre osztották? Ez bizonyítja, hogy az úgynevezett érdekvédelmi szövetség mennyire törődik a székelység sorsával, jelentette ki Becsek Garda Dezső független képviselőjelölt. A Gyergyói-medencében természetes történelmi közösség fejlődött ki, a város és a körülötte lévő községek mindig is egységet képeztek. Ez az intézkedés nem az egységet szolgálja, hanem bizonyos emberek parlamenti pozíciójának a megőrzését. Garda három mandátum idejére az RMDSZ színeiben volt képviselő a parlamentben, most azonban nem támogatja őt a szövetség. „Az RMDSZ-ben mindig én voltam a fekete bárány, mert volt önálló véleményem, és kiálltam mellette. Az erdővisszaszolgáltatás és az autonómia ügye, amiért küzdöttem, az RMDSZ programjában benne volt, a szövetség azonban igazából sosem állt ki mellette. 2003-tól kezdődően mindent elkövettek, hogy megszabaduljanak tőlem” – vallotta. Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke nyilvánosságra hozta, hogy Garda nyilatkozatot írt alá, miszerint sem függetlenként, sem más párt színeiben nem jelölteti magát. Ehhez tudni kellene, hogy mi történt azon a bizonyos küldöttgyűlésen, de a részleteket Garda nem hozza egyelőre nyilvánosságra, a tisztességes kampány elve alapján. Garda Dezső eddigi munkáját szeretné folytatni. A tulajdon visszaszolgáltatásával kapcsolatos törvény ugyan megszületett, viszont a tulajdonosok nem birtokolhatják erdeiket, illetve korlátozzák tulajdonjoguk gyakorlását. /Jánossy Alíz: Folytatná a munkát. = Krónika (Kolozsvár), nov. 27./

Első ízben tartják meg az erdélyi környezeti nevelési konferenciát a hét végén az illyefalvi KIDA-központban. Neves magyarországi oktatók többek között a környezettudatosságról, a zöld óvoda és ökoiskola programokról tartanak előadást és műhelymunkát. A rendezvény pedagógusokat, erdei iskolai oktatást szervezőket céloz meg. /(sz.): Környezeti nevelésről Illyefalván. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 27./

A számítógépet minden diáknak elnevezésű programban év végéig összesen 30 ezer 9-10. osztályos diák kap számítógépet, és a jövőre is folytatódó projekt, összesen 435 ezer középiskolást látnak el számítógéppel. A Hargita megyei iskolák közül elsőként a székelyudvarhelyi Eötvös József Szakközépiskola, Kovászna megyében pedig a baróti Baróti Szabó Dávid Iskolaközpont tanulóinak osztják ki a gépeket. A 400 euró értékű számítógépeket használatba adják a diákoknak, és az iskola befejezésekor vissza kell majd adniuk – magyarázta Keresztély Irma Kovászna megyei főtanfelügyelő. /Horváth István, Kovács Zsolt, Totka László: Számítógépet kapnak a diákok. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 27./

A perkői Szent István-kápolna tetőzetének vöröse, a négykaréjú épület fehérre meszelt falai meg a körülötte elterülő pázsit színe olyannyira szépen kiadja a magyar zászló piros-fehér-zöldjét, ez megragadta a Nemzet Naptára szerkesztőit, az idei falinaptár címlapfotójává emelték Kaleha Zsolt budapesti fotóművész felvételét. A Magyar Trikolór Tizenkét Hónapja című naptár minden egyes fotóján a nemzeti színek ,,játsszák" a főszerepet. A New York-i Hungarian TV Magazine (www.htvm.us) és az ’56 Lángja Alapítvány (www.56langja.com) állandó fotópályázatot hirdetett, melyre a nemzeti színeket a legkülönbözőbb összefüggésben megjelenítő digitális fotókat várnak. /(pásztori–szekeres): A nemzet naptárai. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 27./

A Gyulafehérvári Főegyházmegyei Hatóság sajnálattal értesült a deményházi incidensről: Rózsa Gáspár római katolikus plébános az RMDSZ deményházi kampányútja során csupán magánvéleményének adhatott hangot és nem a római katolikus egyház véleményét képviselte. A Gyulafehérvári Főegyházmegyei Hatóság állásfoglalását a november 13-án keltezett főpásztori körlevél tartalmazza: „minden jóakaratú, népének jövőjéért és egyházának sorsáért felelősséget érző katolikus hívünk járuljon szavazáshoz, mert ez nem csak politikai ténykedés, hanem valláserkölcsi kötelesség is... Mint mindig, azt kérjük kedves Híveinktől, hogy menjenek el a szavazásra és lelkiismeretük szerint olyanokra adják szavazatukat, akiről tudják, hogy egyházunk és népünk érdekeit védik, az egységet ápolják". /A Gyulafehérvári Főegyházmegyei Hatóság állásfoglalása. = Erdély. ma, nov. 27./

Romániában november 30-án parlamenti választásokat tartottak. Az RMDSZ deményházi plébánián tett látogatását rejtett kamerával felvették, majd a filmet feltették a világhálóra is. A Gyulafehérvári Főegyházmegyei Hatóság állásfoglalást adott ki az eset kapcsán. A Gyulafehérvári Főegyházmegyei Hatóság sajnálattal értesült a sajtóban és a világhálón megjelent deményházi incidensről. Rózsa Gáspár római katolikus plébános az RMDSZ deményházi kampányútja során csupán magánvéleményének adhatott hangot és nem a római katolikus egyház véleményét képviselte. A Gyulafehérvári Főegyházmegyei Hatóság állásfoglalását a november 13-án keltezett főpásztori körlevél tartalmazza: „…minden jóakaratú, népének jövőéért és egyházának sorsáért felelősséget érző katolikus hívünk járuljon szavazáshoz, mert ez nem csak politikai ténykedés, hanem valláserkölcsi kötelesség is… Mint mindig, azt kérjük kedves híveinktől, hogy menjenek el a szavazásra és lelkiismeretük szerint olyanokra adják szavazatukat, akiről tudják, hogy egyházunk és népünk érdekeit védik, az egységet ápoljak. ”Az egyházmegye bármely papja, aki ezzel ellentétes véleményének adott hangot, csak magánemberként nyilatkozhatott. /Jakubinyi György gyulafehérvári érsek: Állásfoglalás. = Vasárnap (Kolozsvár), dec. 7./ Előzmény: Szucher Ervin: Kampányoló plébános. = Krónika (Kolozsvár), nov. 27./

Markó Béla fenntartja, hogy az erdélyi magyar közösség nem tud örülni december elsején a román nemzeti ünnepnek. Ezt Markó, az RMDSZ szövetségi elnöke azután hangoztatta, hogy több román politikus és a sajtó ellenségesen fogadta a kampányzáró beszédét. Hangsúlyozta, nem szabad megfeledkezni arról, hogy a Gyulafehérvári Kiáltványban tett ígéretek ellenére a romániai magyar közösség egy sor jogától esett el. „Ilyen például az autonómia, az önigazgatás saját választott képviselők révén és még számtalan kötelezettség, amelyeket nem tartottak tiszteletben. Ellenkezőleg: a román államhatalom beolvasztási politikát gyakorolt, sok esetben elnyomta a magyar kisebbséget”, fejtette ki a politikus. A szövetségi elnök hozzátette, fenntartja kijelentését, miszerint Romániában hetven éves agóniát jelentett az 1918–1989 közötti időszak a magyar közösség számára. „Csak 1989 után, amikor bekapcsolódtunk az ország politikai életébe, próbálkozhattunk az elnyomás megszüntetésével, és sikerült lassanként visszaszerezni jogainkat” – mondta az RMDSZ elnöke. /Szávuj Attila: Markó Béla nem visszakozik. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 28./ Daniel Buda kolozsvári PD-L elnök szerint Markó Béla ezen kijelentésével meg akarta ingatni a román állam egységét, és nem szabadna „román földre tennie a lábát”, amíg megkérdőjelezi az egységes román nemzeti államot. /Berszán Réka: Markó: December elseje a jogfosztás napja. = Krónika (Kolozsvár), nov. 28./

A sepsi, kézdi-orbai és erdővidéki református, a területi evangélikus, a sepsi-barcasági és kézdi-orbai római katolikus egyházmegye, illetve főesperesi kerület, valamint az unitárius egyházkör esperesei felvívással fordultak mindenkihez: menjenek el a szavazásra, és lelkiismeretük szerint döntsenek. /(sz.): Szavazásra szólít az egyház. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 28./

A Feddhetetlenségi Ügynökség /ANI/ 500 lejre büntette Moldován Józsefet, az urántársaság jelenlegi vezérigazgatóját, mert az RMDSZ-es tisztségviselő nem tette közzé megszabott határidőre vagyon- és érdekeltségi nyilatkozatát. Moldován egy Suceava megyei választókerületben pályázik képviselői mandátumra, az RMDSZ színeiben. /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 28./

Az elhunyt Kónya Ádám emléke előtti tisztelgéssel kezdődött a Tőkés László részvételével tartott fórum november 26-án Sepsiszentgyörgyön, majd a kommunizmus éveire emlékezett a református püspök. Felidézte a falurombolás elleni nyilatkozatot, majd a kommunizmus elleni küzdelem kapcsán hangsúlyozta: a papságon, sőt, a református egyházon belül is voltak besúgók, közülük sokan ma is közéleti szerepet vállalnak. Szükséges a totalitárius rendszer elleni küzdelem, hogy a közélet megtisztulásához járuljon hozzá – mondta a püspök, rávilágítva: a kommunizmus ma is tovább él a mentalitásban, ezt bizonyítja, hogy ma sem szívesen beszélnek erről az emberek, mind az egyházban, mind az Európai Parlamentben kerülik ezt a témát. A Református Világszövetség európai nagygyűlésén a résztvevők azt mondták, nem lehet elítélni a kommunista rezsimet, mert nincsenek bizonyítékok az áldozatokra. A globális kommunizmus áldozatainak száma százmillióra tehető, ezért lenne fontos, hogy az Európai Parlament elítélje a rendszert a nácizmussal együtt, mint tette azt a román államfő a Tismaneanu-jelentés bemutatása után – mondta Tőkés, hangsúlyozva: képviselői munkájának ez az egyik fontos célkitűzése. Ugyanakkor szeretnék elérni, hogy a totalitárius rendszerek áldozatainak emléknapjává nyilvánítsák augusztus 23-át, az 1939-es Ribbentrop–Molotov-paktum aláírásának dátumát. A rendezvényen Toró T. Tibor képviselő a kommunizmus elleni küzdelem parlamenti tapasztalatairól beszélt, hangsúlyozva, a több mint másfél évtizede a Temesvári Kiáltványban megfogalmazott átvilágítási törvény (amely megtiltaná, hogy közéleti szerepet vállaljanak azok, akik az elnyomó apparátus részesei voltak) elakadt a törvényhozás labirintusában, nemrég pedig a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság működésére vonatkozó jogszabályt is alkotmányellenesnek ítélték, sürgősségi rendelettel kellett biztosítani az intézmény további munkáját. /Farcádi Botond: Szemben a kommunizmussal. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 28./