Megbírságolta a Közbeszerzéseket Ellenőrző Országos Hatóság György Ervin volt prefektust. Ötezer lejt kellett kifizetnie, mert törvénytelennek ítélték a tavaly év végén felszerelt videokamerás megfigyelési rendszer beszerzését. Codrin Munteanu kormánybiztos jelentette fel elődjét, amiért közbeszerzés nélkül bonyolították le az üzletet. György Ervin elmagyarázta, november végén utalta ki a kormány a pénzt a biztonsági rendszer beszerzésére, ha közbeszerzéssel húzzák az időt, elveszett volna az összeg. /Farkas Réka: Megbüntették György Ervint. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 18./

Decemberben ismét megjelenik az Erdélyi magyar ki kicsoda. A reprezentatív kézikönyv a tervek szerint tízezer személyi és intézményi szócikket tartalmaz majd. Stanik István, a kötet főszerkesztője elmondta, egyedülálló kézikönyvről van szó. Nélkülözhetetlen információkat, adatokat tartalmaz. Azok kerülnek be az Erdélyi magyar ki kicsodába, akik tevékenységükkel időtálló értékeket hoztak létre, vagy a közösség fejlődését befolyásolták, vagy számottevő egyéni sikereket értek el. Naprakész adatbázist is adnak az aktív romániai magyar intézményekről, szervezetekről. /S. J. : Gyülekezik a fontos tízezer. Interjú Stanik Istvánnal, a kötet főszerkesztőjével. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 18./

Idén 37. alkalommal találkoztak a magyar nyelvterület irodalomkedvelői a Tokaji Írótáborban. Csaknem 200 meghívott és számos érdeklődő vett részt az augusztus 12–14. között megrendezett írótábor változatos programjain. Anyanyelvünk általános helyzetéről, megújulásáról, a nyelvőrzés és a nyelvújítás kérdéseiről tanácskoztak kortárs irodalmárok a magyar borok fővárosában, Tokajon. Az előadások, szakmai viták és kiállítások mellett a résztvevők idén a 250 éve született Kazinczy Ferencre is emlékeztek. Az idei tábor címe Élő nyelv, élő irodalom – Hagyomány és kihívások. „Az író és olvasó nyelve a szórványban eltávolodik egymástól. Itt Petőfi és Jókai nyelve érthetetlenné válik” – fogalmazott az írótábor egyik előadásában Vetési László kolozsvári református lelkész. Vetési kifejtette: irodalom nélkül nincsen kultúra, és ott, ahol már nem beszélik a nyelvet, bezárul a magyar irodalom megértése felé vezető út. Vetési felhívta a figyelmet: már annyira kevesen beszélik a magyar nyelvet a Szatmár megyei Sződemeteren, hogy ott szinte teljesen érthetetlenné vált Kölcsey, és ez igaz a mezőségi Pusztakamarásra is, ahol Sütő András már nem csak fizikai valójában halott. Mezey Katalin, a tábor elnöke bejelentette: a jövő évi Tokaji Írótábort a határon túli magyar irodalomnak szentelik, a címe pedig Sokágú síp: Kánon, hatás, közvetítés lesz. /Végh Balázs: Csaknem 200 meghívottja volt idén a Tokaji Írótábornak. = Krónika (Kolozsvár), aug. 18./

Mikor és milyen körülmények között érzi magát egy ember osztráknak, németnek vagy magyarnak? Erre a kérdésre keres választ a Grazi Történeti Intézetnek a közép-kelet-európai német, illetve magyar kisebbség körében végzett kutatása. A központi kérdés: hogyan alakítja önazonosság-tudatát maga a kisebbség, valamint a többségi társadalom és más külső tényezők. A magyarországi német kisebbséget illetően nem lehet megállapítani, hogy hány tagja van a magyarországi németségnek, esetükben már erősen előrehaladt a magyarosodás. Nyelvhasználat tekintetében az erdélyi szászok helyzete is hasonló: a nyelv gyakran már nem egyértelmű etnikai ismertetőjegy. A magyar kisebbség esetében a politikai dimenzió sokkal nagyobb szerepet játszik, mint a magyarországi németeknél vagy az erdélyi szászoknál. A kutatók szerint három fontos nemzeti ünnep játszik szerepet a magyar identitás építésében: augusztus 20-a, október 23-a és március 15-e, emellett a nemzeti érzelmeket célzottan a legnagyobb magyar történelmi traumára, a trianoni békeszerződésre való megemlékezéssel is táplálják. /Német és magyar kisebbség Közép-Kelet-Európában. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 18./

Székely Csaba marosvásárhelyi író, az Erdély FM munkatársa nyerte a BBC nemzetközi rádiójáték pályázatának legjobb európai drámáért járó díját Do You Like Banana, Comrades? című művével. A darab főszereplője egy londoni elmegyógyintézetben meséli el emlékeit a rendszerváltás előtti és utáni Romániáról. A BBC World Service és a British Council közös pályázatát kétévente hirdetik meg két kategóriában: angol anyanyelvű-, illetve az angolt idegen nyelvként használó szerzők számára. /Székely Csaba kapta a legjobb európai drámáért járó elismerést. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 18./

A 81 éves Bitay László matematikus, nyugdíjas egyetemi tanár emlékezett a Bolyai Tudományegyetem matematika karának legidősebb, köztiszteletben álló tanárára, Gergely Jenő professzorra. 1948-ban került a Bolyai Egyetemre a kolozsvári Mariánum leányiskola matematika katedrájáról, és itt tevékenykedett a két egyetem egyesítéséig. Súlyos betegség következtében innen nyugdíjazták, de még évekig konzultáns professzorként segítette tanácsaival a diákokat és tanártársait. Gergely Jenő /Kolozsvár, 1896 – Kolozsvár, 1974/ a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen végezhette tanulmányait. Az egyetemen olyan nagyhírű professzorok mellett dolgozott, mint Riesz Frigyes, Fejér Lipót és Klug Lipót. 1921-ben Gergely Jenőt meghívták az időközben Szegedre költözött egyetemre, de ő az itthonmaradás mellett döntött. A Mariánum leányiskolában tanított matematikát, majd meghívták az akkoriban alakulóban levő Bolyai Tudományegyetemre, előadó tanárnak, később professzor lett. Amikor a Román Tudományos Akadémia Kolozsváron létrehozta számítási intézetének fiókját, őt is meghívták munkatársnak, s ebben a minőségében itt is dolgozott az intézet megszüntetéséig. 1952-ben, Bolyai János születésének 150. évfordulóján a Bolyai Egyetem matematika karán kiállítást rendeztek. A kiállítás fő irányítói Gergely Jenő és a matematikatörténet előadója, Tóth Sándor voltak. Ebből az alkalomból az egyetem emlékkönyvet jelentetett meg Bolyai János élete és műve címen. E könyv egyik legértékesebb fejezetét, Bolyai Appendixének ismertetését Gergely Jenő professzor írta. A kiállítás anyagát átszállították a marosvásárhelyi Bolyai Múzeumba, ahol egy része ma is megtekinthető. Gergely Jenő széles látókörű, minden iránt érdeklődő, több nyelvet beszélő ember volt. A professzor a Házsongárdi temetőben nyugszik. /Bitay László: Levélbontó – Emlékezés hajdanvolt tanárunkra. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 18./

Az elmúlt időszakban a kormány több lépést tett annak érdekében, hogy az illetékes hatóságok megfelelőképpen felkészülhessenek az úgynevezett schengeni szabályok bevezetésére. A román és magyar határrendőrség magas rangú képviselői augusztus 17-én Bors községben találkoztak. /Készülődés a Schengen-övezetre. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 19./

A kommunista időkre emlékeztetően „koncepciós pert” fontolgatnak ellene, a rossz emlékű Szekuritátéra jellemző eszközökkel támadják, panaszolja felháborodottan Udrea miniszter asszony, a PD-L szőke dívája, tetszelegve a politikai áldozat szerepében. Csak arról feledkezik meg Udrea, hogy a bizottsági beszélgetés ugyanilyen eszközök „segítségével” kerülhetett a nyilvánosság elé: a Szekuritátéra emlékeztető lehallgatási módszerekkel. Ludovic Orban, az Udrea-bizottság elnöke azt ajánlotta, küldjenek átiratot az ügyészségre, amelyben jelzik, hogy a parlament épületében illegális hangfelvétel készült. Ezt az ötletet elvetették, de megegyeztek abban, hogy kérik a képviselőház Állandó Bizottságát: vizsgálja ki, mi módon készíthették a titkos hangfelvételt. A szőke dívával nem lesz olyan könnyű elbánni, mint Basescu másik „udvarhölgyével”. Mintha valami ilyesmit sejtetne Elena Udrea magabiztossága: ő nem Ridzi, vele csínján kell bánni. /Köllő Katalin: Kard ki kard. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 19./

Az oktatás reformjáról a parlament épületében augusztus 18-án kezdődött közvita első napján nem tisztázódott, hogy a kormány melyik törvénytervezetért vállal felelősséget két hét múlva. Traian Basescu államfő és Emil Boc miniszterelnök minél hamarabb új oktatási törvénycsomagot akar. Basescu üdvözölte a kormány ama szándékát, hogy felelősségvállalással terjeszti a parlament elé szeptember 2-án az oktatási törvénycsomagot, burkoltan bírálta az Andronescu-féle tervezetet. Andronescu oktatási miniszter visszautasította a bírálatot. Basescu szerint a Spiru Haret Egyetemhez hasonlóan egyes állami felsőoktatási intézmények is átverik a diákokat úgy, hogy valós tudás nélküli okleveleket adnak nekik. Példaként említette a nagyváradi, a targu-jiui, az alexandriai és a jászvásári orvosi egyetemet. Andronescu szerint alexandriai egyetemet soha nem akkreditálták, csak ideiglenes engedéllyel működött egy ideig. /B. T. : Nem tisztázott semmit az oktatás közvitája. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 19./

Lefújta az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács a szeptember 5-i székelyudvarhelyi önkormányzati nagygyűlést. A rendezvényt egyelőre ismeretlen időpontban és más helyszínen szervezik, s nem kapnak meghívót rá a Magyar Polgári Párt önkormányzati vezetői – közölte Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke. Azért döntöttek így, mert időközben a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) is nagygyűlést hirdetett szeptember 5-re Székelyudvarhelyre, a városban pedig szeptember 27-én időközi helyhatósági választásokat tartanak. Kelemen sajnálatosnak nevezte az SZNT hozzáállását a nagygyűlés megszervezéséhez. Izsák Balázs, az SZNT elnöke korábban azt nyilatkozta, nem látná értelmét egy külön, RMDSZ-szervezte székely nagygyűlésnek. /Cs. P. T. : Kétszer gyűlnek a székelyek? = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 19./

Péter Tünde főtanfelügyelő-helyettes tájékoztatott: mindössze 8,48 millió lejt utaltak ki Kolozs megyének iskola-felújítási munkálatok fedezésére, holott legalább hetvenmillió lejre lenne szükség. A polgármesteri hivatal több tanintézetnek, így a magyar tannyelvű vagy magyar tagozatos líceumoknak is juttatott némi pénzt, de csakis a legszükségesebb munkálatok fedezésére. A Báthory-líceumban idén a főépületnek az udvar felőli frontját festik le. Az Apáczai-líceumban ablakokat cserélnek, a megrongálódott tetőcserepek helyett is újat tesznek. A Brassai-líceumban néhány osztálytermet és mellékhelyiséget korszerűsítenek. A Református Kollégiumban négy osztálytermet s az óvodának szükséges termet újítanak fel. /Nagy-Hintós Diana: Továbbra sincs pénz az iskolák felújítására. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 19./

A romániai és magyarországi romák elleni, az utóbbi időkben történt támadások, a roma közösségek hátrányos helyzete, a többség és kisebbség viszonya, a szélsőséges megnyilvánulások kiküszöbölése volt a témája annak a tanácskozásnak, amit Marosvásárhelyen szervezett augusztus 17-18-án a Divers Alapítvány és a Pro Europa Liga. Kolompár Orbán, a Magyarországi Országos Cigány Önkormányzat elnöke is a meghívottja volt a tanácskozásnak. Borbély László parlamenti képviselő azokról a programokról beszélt, amelyek a szegénység visszaszorítását, a szociális nehézségek megoldását célozzák meg. /Antal Erika: Közös nem az újfasizmusra. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 19./

Borboly Csaba összefoglalta nézeteit, hitet tett az egységes erdélyi magyar politikai közképviselet mellett. Kifejtette, hogy a radikál-liberálisok megijedtek az összefogástól: ha sikerül közös hangot találni az erdélyi magyar politikai életben, és nem lehet jelentős szereplők szélsőségesnek minősítésével jó pontokat szerezni az RMDSZ vezetésénél, akkor ők munka nélkül maradnak. „Gyorsan veszélyforrás után kellett nézni, és kapóra jött két esemény is: az alcsíki konfliktusok és az EMI tábor ügye. ” Az „ erdélyi magyar sajtó egy jól körülhatárolható és komoly politikai háttér-támogatással rendelkező része a történtekből sietett bunkósbotot faragni, és azzal a csíki székelyekre támadni. Megjegyzendő, hogy olyan sajtócsoportról beszélünk, amely az erdélyi magyarság kulturális intézményeinek fenntartására szánt közpénzek nélkül sem újságpapírt, sem nyomdafestéket nem tudna vásárolni. ” Olyan megállapításokig sikerült eljutni hogy „a csíki székely… nyomorultak közt is a legnyomorultabb”, illetve, hogy a csíki térség lakói „cinkosai a bűntettnek, aktív vagy passzív elkövetők. Állatok. ” Az idézett minősítésekben semmi kivetnivalót nem talált Asztalos Csaba, az Országos Diszkrimináció-ellenes Tanács elnöke, „annak az intézménynek a vezetője, amelyet a csíki polgármesterek és jómagam kértünk fel eljárás lefolytatására a fent idézett mondatok ügyében. ” Asztalos Csaba szerint „ez egy abszurd és nevetséges dolog”, sőt „visszataszító”. Asztalos Csaba előre tudja már, mi lesz egy-egy beadvány sorsa. „Az EMI tábor esetében még annak megnyitását sem kellett megvárni ahhoz, hogy megszülessen a verdikt: a szervező EMI szélsőséges. ” Sokan fenyegetve érzik magukat a Magyar Összefogás által. Olyan „politikai körökről van itt szó, akik az elmúlt években abból csináltak maguknak munkát és megélhetést, hogy magyarországi példákat importálva kinyilatkoztatták, az erdélyi közélet szereplői közül ki az, aki „európai”, „politikailag korrekt”, „toleráns”, és ki az, aki nem. ” Másfelől nagy pánikot és felháborodást váltott ki az összefogás a minden együttműködést elutasító MPP-vezetés köreiben. /Borboly Csaba: Hol szorít a nadrág? – Védőbeszéd az egységes erdélyi magyar politikai közképviselet mellett. = Transindex. ro, aug. 19./

A tej-kifli programban az egyes vidéki önkormányzatok maguk dönthetik el, melyik cégre bízzák az iskolásoknak szánt tej és kifli beszállítását. A döntéshozók a helybéli kisvállalkozókat részesítik előnyben. Ez alól csak Csíkszereda és Székelyudvarhely jelent kivételt. Csíkszeredán a csíkmadarasi pékség a kiflit, a tejet pedig a Primulact Rt., egy brassói, valamint egy magyarországi cég szállítaná a csíkszeredai diákoknak. A megye településein is arra törekednek az elöljárók, hogy otthoni cégek szolgáltassák a termékeket. /Kozán István: Helyi termelőkre várnak. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 19./

„A sajtótörténetet végig az jellemezte, hogy lapok szűntek meg, majd újak alakultak. ” – válaszolta Ambrus Attila, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének (MÚRE) elnöke arra a felvetésére, hogy még hangsúlyosabbá vált a nyomtatott sajtó válsága. A MÚRE-elnök szerint a nyomtatott sajtónak továbbra is van jövője, csak most egy átmeneti időszak következik. Vagy változtatnak eddigi formájukon, vagy megszűnnek. Komoly bajban van a kétszáz éves brit The Observer című vasárnapi újság is, melynek eladása 1,3 millió példányról 400 ezerre esett vissza. Romániában viszont a válság ellenére a vezető lapok olvasottsága nőtt, néha a példányszámok is emelkedtek. Toronymagasan vezet a Libertatea (1 450 000 olvasó naponta) és a Jurnalul National (668 000 olvasóval). Az Adevarul olvasottságban a harmadik (473 000 olvasó), de több lapot ad el, mint a Jurnalul National. /F. I. : Románia még lapozgat. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 19./

Államalapító királyunk ünnepét Kolozsváron és környékén is kellő tisztelettel ünneplik. Ennek bizonyítéka a tizenegyedszer megrendezett nemzetközi néptánctalálkozó, amelyre augusztus 20-tól 24-ig várják a táncos kedvűeket Kolozsvárra Pillich Katalin, a néptánctalálkozó szervezője szerint az elmúlt években a néptáncfesztivál minden nehézség ellenére elérte célját. Idén a válság miatt kevesebb tánccsoport tud részt venni a találkozón, mint az elmúlt években. A Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány és a Szarkaláb Néptáncegyüttes szervezte találkozón szerbiai, szlovákiai, horvátországi magyar tánccsoportok vesznek majd részt. /Sipos M. Zoltán: Néptánc hálózza be Kolozsvárt. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 19./

Kazinczy szellemi hagyatékára épült idén az immár 16. alkalommal megszervezett cseresznyéspusztai olvasótábor, melyben a paksi Közművelődési Kht. rendszeresen látja vendégül a határon túli magyar diákokat. Cseresznyéspusztán erdélyi, felvidéki, vajdasági, kárpátaljai és paksi diákok voltak együtt. A műhelyfoglalkozások mellett számos neves meghívott tartott előadást. /Gáspár-Barra Réka: Kazinczy emléke a cseresznyéspusztai olvasótáborban. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 19./

Nagyívű elemzéssel állt elő néhány napja Borboly Csaba. A Hargita megyei tanácselnök „a nyár fontosabb erdélyi magyar közvitáiról” állította, hogy azok valójában műbalhék: bizonyos értelmiségi és politikai csoportosulások (Borboly megnevezése szerint a radikál-liberálisok illetve radikál-polgáriak) így próbálják megfúrni a Magyar Összefogást. Az RMDSZ-Tőkés kiegyezés egzisztenciálisan veszélyeztet egyeseket, emiatt a “pánikbetegség” – érvelt Borboly. Hamarosan Orbán Viktor lesz Magyarország miniszterelnöke, Tőkés László személye felértékelődik, ilyenkor pedig nem árt egy kis helyezkedés – a cikkíró, Sipos Zoltán szerint ez Borboly célja. Sipos Zoltán kifejtette: „egyes becsületes székely atyafiak gyújtogatnak, űznek ki a határba cigányokat – a magyar politikai elit véleménye pedig (hogyha egyáltalán van ilyen) az, hogy hát szó nincs etnikai konfliktusról, ezek egyszerű büntetőjogi esetek. ” A nyilatkozatokból kiderül, hogy itt mindenki hibás: a cigányok lopnak, a média torzít, a rendőrség nem tesz semmit, a Hargita megyei prefektus pedig „politikai tőkét próbál kovácsolni az ügyből”. Sipos Zoltán szerint a magyar elitnek, Borboly Csabának és sok más közéleti személyiségnek az eset után a magyar közösség nevében nyilvánosan bocsánatot kellett volna kérni a cigányoktól. A cikkíró nem elsősorban Borboly Csabáról beszél, „mert nem emlékszem, hogy a liberális Eckstein-Kovács Péter vagy az emberi jogi szakértő, Frunda György mondott volna valamit az ügyről. ” Borboly szövegében van egy tétován elejtett félmondat arról, hogy az önbíráskodás nem megoldás. /Sipos Csaba: MADARAT TOLLÁRÓL – Néhány apró megjegyzés Borboly Csaba eszmefuttatásához. = Transindex. ro, aug. 24./ Előzmény: Borboly Csaba: Hol szorít a nadrág? – Védőbeszéd az egységes erdélyi magyar politikai közképviselet mellett. = Transidnex. ro, aug. 19.

Várhatóan nem vesz részt a székelyföldi magyar önkormányzati vezetők zöme szeptember 5-én a Székelyudvarhelyre tervezett önkormányzati nagygyűlésen, miután az RMDSZ bejelentette, hogy későbbi időpontban fogja megszervezni az eseményt. Az összejövetelen várhatóan csak a Magyar Polgári Párt (MPP) választott tisztségviselői vesznek majd részt. Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök így vélekedett: „az MPP arra használta az SZNT elnökét, hogy a Székely Önkormányzatok Nagygyűlésből egy székelyudvarhelyi kampányindító rendezvényt csináljon”. Thamó Csaba az MPP Hargita megyei tanácsi frakciójának nevében felkérte az RMDSZ vezetőit, hogy támogassák a rendezvényt. /B. T. : Csonka nagygyűlésre készülődnek a székelyek. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 20./

Néhány nappal azután, hogy négy roma jogvédő szervezet Traian Basescuhoz fordult a Hargita megyében földönfutóvá vált romák megsegítéséért, Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök is fontosnak tartotta ismertetni álláspontját az államfővel. Állásfoglalását a házelnökhöz, a négy roma szervezethez, illetve a sajtóhoz is eljuttatta. Borboly a dokumentumban hangsúlyozza: az önkormányzati testület a törvény adta lehetőségeken belül megpróbálta megelőzni, hogy a megye más településein a csíkszentmártonihoz és csíkszentkirályihoz hasonló incidensek forduljanak elő. Alcsíkon május és június folyamán fajultak tettlegességig a roma és magyar közösség közti konfliktusok. Borboly szerint a két településen nem etnikai jellegű konfliktusok támadtak a roma és a magyar közösség tagjai között – mint ahogy a jogvédő szervezetek állítják –, hanem szociális jellegű feszültségek. „A feszültségeket az is táplálta, hogy Csíkszentkirályon egy roma leszúrt egy magyart, s a hatóságok nem állították elő a tettest. (...) A két községben felmerült problémák a közrendhez és közbiztonsághoz kapcsolódnak, nem illik rájuk az etnikai konfliktus megnevezés” – vélekedett Borboly. „A roma szervezetek tagjai még csak a helyszínen sem jártak. Csupán önös politikai érdekeiket követték az etnikumközi konfliktus kiaknázásával” – fogalmazott a politikus, aki sérelmezte, hogy négy roma szervezet egyoldalúan mutatta be a helyzetet az államfőnek. A Romani Criss szervezet vezetője, Cezara David elutasította Borboly vádjait. „Munkatársaink napokig dokumentálódtak a helyszínen, mielőtt helyzetjelentésüket megírták volna. Most is tartjuk a kapcsolatot az csíkszentmártoni erdőben élő, elüldözött romákkal” – mondta az ÚMSZ-nek David. /Borboly Csaba is írt Traian Basescunak. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 20./

Vincze Lóránt, az Új Magyar Szó főszerkesztője, érintettnek érezve magát, kirohant Borboly Csabának a Transindexen megjelent Hol szorít a nadrág? című írása ellen. Zavaros. Röviden így jellemezhetné Borboly Csaba írását. Májusban arról írt az ÚMSZ, hogy Borboly Csaba tanácselnökként a Hargita Népe napilap vezetését nem éppen szakmai indokokkal sürgősen menesztette és új vezetést állított az élére. A szándék kézenfekvő: kézi vezérléssel irányítani a megye mérvadó napilapját. /Vincze Lóránt nem említette, Borboly az ÚMSZ munkatársait hozta a laphoz. / Júliusban az ÚMSZ megtudta, hogy a Hargita Megyei Tanács pénzzel támogatja az Erdélyi Magyar Ifjak táborát. A tanácselnök azzal védekezett, hogy választópolgárai között minden politikai ideológiának vannak támogatói. Egy hétre rá robbantak ki az alcsíki konfliktusok. Vincze Lóránt akkor írta: kicsinyes a megyei önkormányzati vezető védekezése, hogy a helyi választott vezetőknek elsősorban magyar választópolgáraik érdekeit kell szem előtt tartaniuk. A manna.ro-n – tehát nem az Új Magyar Szóban – megjelent hasonló témájú írás érvei és következtetései szintén helyénvalóak voltak, azonban Vincze Lóránt elismerte: szóhasználata túlzó és illetlen volt. /Vincze Lóránt: A politikus esete a sajtóval. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 20./ Vincze Loránt nem nevezte meg, hogy Parászka Boróka cikkéről van szó, melyben nyomorult csíkiakról írt, hozzátéve: állatok. Ezt a minősítést Vincze illetlennek mondta.

A Magyar Tudományos Akadémia ülésszaka óta aligha kerülhető meg a határon túli, szülőföldjén élő nemzetrész feletti felelősségvállalás kötelezettsége, valamint az utódállamokban a magyar nyelv regionális hivatalos nyelvvé tételének felvállalása; Sólyom László mindezt Magyarország elnökeként, az ország legfőbb közméltóságaként jelölte meg. Az államfő gondolatmenete világos: a mindenkori Magyarország csak akkor válhat igazán anyaországgá, ha mindenkori államférfiúi, politikusai, lakossága az egységes kulturális nemzetben gondolkodik és tesz. Főleg olyan körülmények között, hogy az utódállamok szinte kivétel nélkül nemzetállami eszmék valóra váltásán munkálkodnak. Sólyom László szavai ilyen szempontból mérföldkőként értékelhetők, és a magát lélekben tizenötmillió magyar miniszterelnökének valló Antall József néhai kormányfő híres kijelentésén is túlmutatnak. Sólyom László feladatot fogalmaz meg. Csak Erdélyben ezrével lehetne sorjázni példákat arra, hogy milyen szörnyű a beolvadás üteme ott, ahol nem használható, nem él a magyar nyelv, és ehhez nem kell a lassan eltűnő szórványszigetekre menni, elég a magyarok által sűrűbben lakott vidékeken is szétnézni. Ahol például a közigazgatásban, a pénzügyi vagy üzleti életben majdnem teljesen ismeretlen a magyar szaknyelv. A kérdés az, hogy a Sólyom László által megjelölt feladathoz fel tud-e nőni a kádári agymosástól és a gazdasági válságtól meggyötört magyarországi társadalom. Másfelől a Magyarországgal szomszédos államok meg tudják-e érteni, hogy Közép-Kelet-Európában nemzetállami eszmék megvalósításán fáradozni egyszerűen utópia. /Benkő Levente: A feladat. = Krónika (Kolozsvár), aug. 20./

Már 2007-ben, több szabálytalanság és kihágás észlelésének következtében felmerült annak szükségessége, hogy törvény szabályozza a dadák tevékenységét. A Boc-kormány törvénytervezetének megvitatása szeptemberre várható. Eszerint a három év alatti gyermekekre felügyelő dadák szakképzésben részesülnének, megfelelő egészségügyi állapotukat orvosi és pszichológiai igazolvány bizonyítaná. Az új törvény továbbra sem hoz megoldást a magyar bölcsődére áhítozók számára. Az állami magyar bölcsődék létrehozásának igénye tavaly a kolozsvári Életfa Családsegítő Egyesület keretében fogalmazódott meg. Kovács Andrea elmondta: tavaly májusban Tonk Gabriella, az Országos Gyermekjogvédelmi Hatóság akkori államtitkár-helyettese megígérte, hogy a kidolgozás alatt álló törvénytervezetbe a bölcsődék ügyét is beiktatják. Eddig 1238 aláírás gyűlt össze, a petíciót az Életfa Családsegítő Egyesület székhelyén, Kolozsvár még alá lehet írni. Ősszel a tanács elé terjesztik a kérést. /Év végéig el kell fogadnia a parlamentnek a dada-törvényt. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 20./

Az elmúlt századok alatt elevenen élt Székelyföldön Szent István, Szent Imre, Szent László, az Árpád-házi szent királyok és szentek kultusza. Nem ártott ennek a kultusznak semmi. A székelység ezer esztendeje magáénak érzi szent királyait, főként az államalapító Szent Istvánt és a határőrvidék szentjének is tartott Szent Lászlót. Elég, ha a helységneveket nézzük, a források, dűlők megnevezését, a templomok kegyszobrait és freskóit, írta Bogdán László. Így telt el ezer év, majd a múlt század második felében a diktatúra eszelősen tiltotta a szent királyokra, a magyarság, a kereszténység szentjeire való emlékezést, de a mélységes hit a lelkekben és az ezer esztendőn át elevenen őrzött pogány dac ezt az áldatlan korszakot is segített túlélni, a székelység szívében a szent királyok rajongó tiszteletével, szeretetével lépett az új évezredbe, állapította meg a cikkíró. /Bogdán László: A szent királyok kultusza. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 20./

A tavalyinál 240-nel kevesebben fognak dolgozni az új tanévtől a megye elemi és középfokú oktatási intézményeiben, mondta el Ianosi Anda Elena, Hargita megye főtanfelügyelője. Ecaterina Andronescu tanügyminiszter arról értesítette a helyi vezetőséget, hogy az új tanévtől 6533 – tehát 240-nel kevesebb – állást fog finanszírozni a központi költségvetésből. A szaktárca vezetője azt is szorgalmazza, hogy az elemi iskolák osztályainak létszáma legalább 20 tagú, az általános osztályoké pedig 25 tagú legyen. „A csíkmindszenti iskolában az elmúlt tanévben csupán 12, a kobátfalviban 11, Hidegségen 13, Kányádon pedig 12 gyerek járt egy-egy osztályba” – példálózott Ianosi. Néhány rendellenességre is felfigyeltek az illetékesek. Kiderült például, hogy bizonyos iskolákban a kisegítő személyzet száma azonos, vagy meghaladja a szakképzett tanárok számát. A gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Gimnáziumban harminchét személy kisegítőként, harminchat pedig tanárként dolgozik. Ugyanez az eset áll fenn a csíkszeredai Segítő Mária Római Katolikus Gimnáziumban is. Az utóbbi esetek azzal magyarázhatók, hogy ezekben az oktatási intézményekben bentlakás és konyha is működik. /Kozán István: Csökkentik a tanügyben dolgozók számát. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 20./

Kusztos Endre festőművészt Székely Sebestyén György, a Quadro Galéria igazgatója hozta kocsival Kolozsvárra Szovátáról egy portréfilm elkészítésére, illetve a szeptember végén esedékes Quadro Galéria-beli kiállítása megszervezésére. Az idős művész a napokban Makfalván volt, a XVIII. Makfalvi Alkotótáborban, de korábban haza kellett mennie, mert nem érezte jól magát. Festményeinek vándorkiállítása volt Székelykeresztúron, Kézdivásárhelyen, Csíkszeredában, Marosvásárhelyen, a következő állomás Nagyvárad lesz, októberben. Kolozsváron szeptember 27-én, a 84. születésnapján lesz kiállítása, reméli, hogy el tud majd jönni. Anyagát most állítja össze. Alkotásai azért olyan sötétek, mert a sorsában is nagyon sok „éjszaka” volt, vallja. /(Köllő Katalin): Mivel foglalkozik mostanában… Kusztos Endre festőművész, grafikus. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 20./

„Bárcsak meghallanák és megszívlelnék István király intelmét a soknyelvű és sokszokású országról a szomszédos fiatal nemzetállamok. De addig is igénybe kell vennünk a kétoldalú kapcsolatok és a nemzetközi jog minden kisebbségvédő eszközét nemzettársaink és saját érdekünkben” – mondta Sólyom László Budapesten, a Hősök terén rendezett tisztavatáson. Közölte: Szent István napja minden magyar ünnepe, a Kárpát-medencében és az egész világon. Szent István példája ma két vonatkozásban nagyon időszerű: az egyik a magyar állam és a magyar nemzet viszonya, a másik pedig az, hogyan tudta István király új útra téríteni, megújítani a magyarságot. Felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar állam és magyarság határai soha nem estek egybe, a magyar államnak kezdettől más nemzetek is részei voltak, és részei ma is, a magyarság egy része pedig a magyar állam határain kívül élt. A magyar nemzetet megőrizni, gyarapítani, egységét erősíteni Szent István örökségéből adódó kötelességünk. Ennek az egységnek a szolgálata elnökségének egyik fő törekvése – mutatott rá. A köztársasági elnök szerint Magyarországnak fel kell lépnie az anyanyelv használatát korlátozó szlovák nyelvtörvény ellen, a magyar iskolákat ellehetetlenítő ukrán politika ellen, az erdélyi magyar tisztviselők elbocsátása ellen, s kell támogatnia a Vajdaság autonóm statútumának elfogadását. /Sólyom: a kisebbségek nem ellenségek. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 21./

Ismét méltatlan viták árnyékolják be a nemzeti ünnepet. Március 15-én a bukaresti hatóságok tettek tanúbizonyságot arról, hogy egy magyarellenes akció kedvéért bármikor hajlandóak felrúgni az elemi jóérzés és a diplomácia szabályait, amikor megtagadták Sólyom László magyar államfő gépétől a leszállási engedélyt, most pedig Pozsony emelte fel agresszívan a hangját az ellen, hogy az elnök a felvidéki magyarok körében ünnepeljen. A két állam vezetőinek gesztusa jelzi, mennyire veszik komolyan a területükön élő kisebbségek kultúrájának megőrzését és védelmét. Sólyom László Magyarország első embereként több megnyilatkozásában is jelezte: a határok tiszteletben tartásával ugyan, de egységes nemzetben gondolkodik, és a kormány tagjainál élesebben és hangosabban bírálta a szomszédos országokban tapasztalt magyarellenes megnyilvánulásokat. Emiatt nemkívánatos ő a nyergestetői vagy a révkomáromi magyar ünnepi rendezvényeken. /Balogh Levente: Ünneprontók. = Krónika (Kolozsvár), aug. 21./

Idén is nemzetközi néptánc találkozóval ünneplik a Szent István napot Kolozsváron, augusztus 20-a és 24-e között. A rendezvénysorozatot ünnepi gálával nyitották meg augusztus 20-án a Magyar Operában. Ebben az évben már tizenegyedik alkalommal tartották meg közösségformáló rendezvényt. Az ünnepi gálát Szilágyi Mátyás magyar főkonzul nyitotta meg, az RMDSZ részéről Vákár István üdvözölte a résztvevőket. /XI. Szent István-napi Néptáncfesztivál. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 21./

Augusztus 20-án, az államalapítás évfordulója alkalmából három helyen is nyitottak ideiglenes határátkelőt Szatmár, illetve Szabolcs-Szatmár-Bereg megye falvai között, hogy az elszakított országrészek magyar lakossága együtt ünnepelhessen. Nagypeleske és a szomszédos Zajta között most megnyílt az országhatár, míg Óvári és Csenger, valamint Szaniszló és Ömböly között már hagyományszámba megy az ideiglenes határnyitás nagyobb ünnepek alkalmából. Nagypeleske és Zajta között több ezren vonultak át a két települést összekötő – az utóbbi kilencven évben szinte teljesen járhatatlan – útszakaszon. A résztvevők elmondták, Trianon nemcsak az országot darabolta fel, hanem családokat is tépett szét, most viszont alkalom nyílt a hajdani rokoni szálak megerősítésére. Lengyel István, Lázári község polgármestere hangsúlyozta: Zajta és Peleske, valamint a térség többi települése egyetlen szerves egységet alkot, hisz ezer éve ugyanannak a tájegységnek, a történelmi Szatmárnak képezik részét. Az esemény szónokai kifejtették: a most néhány órára megnyitott határ Románia schengeni csatlakozása révén pár éven belül remélhetőleg teljesen felszámolódik. A zajtai templomban szentmisét celebrált Schönberger Jenő szatmári római katolikus püspök, majd emlékoszlopot avattak vitéz Gaál Lajos volt iskolaigazgató emlékére, és megkoszorúzták az egykori oroszországi munkatáborok áldozatainak emlékművét. /Ünnepi országhatárnyitás. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), aug. 21./