Idén 77 magyar hallgató jutott be az Ungvári Nemzeti Egyetem tandíjmentes helyeire, közülük legtöbben, 48-an a magyar állam anyagi támogatásával létrehozott Magyar Tannyelvű Humán- és Természettudományi Karon tanulnak majd, a többiek más szakokon kezdik meg tanulmányaikat. Ez a szám aggasztóan csökkenő tendenciát mutat az előző évek adataival összehasonlítva. Elgondolkodtató, hogy az egyetem magyar karának első évfolyamán kilenc ukrán nemzetiségű, illetve nem magyar iskolát végzett fiatal is tanul majd. A Magyarországról érkezett több tízmillió forintos támogatásokból, kimondottan a magyar iskolák hátrányosan megkülönböztetett végzősei számára létrehozott magyar karról is elkezdődött a nemzetiségi kisebbség gyermekeinek kiszorítása. A jelenség egyébként érinti a túlnyomórészt magyar nyelven oktató beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolát is, amelyre idén ugyancsak elkezdtek jelentkezni az ukrán iskolák végzősei. /Kevesebb magyar diák az ungvári egyetemen. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 21./

Augusztus 21-én jár le Asztalos Csaba, az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) elnökének mandátuma. Asztalost az elmúlt hét év eredményeiről kérdezte az ÚMSZ. A tanács nehezen indult 2002-ben, „mi sem nagyon értettük akkor, hogy mit is kell tenni” – nyilatkozta Asztalos Csaba. Kezdetben gyakori volt a politikai beavatkozás a tanács tevékenységébe. Inkább imidzsépítő tevékenység volt, hogy kifelé közöljék: Romániában nincs diszkrimináció. Az országjelentések kifogásolták, hogy az intézmény nem független, hanem kormányhoz tartozik. Ez a 2002–2005 közötti időszak volt. Külső nyomásra jött létre az intézmény. Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi minisztersége alatt, 2000-ben fogadták el a diszkriminációellenes jogszabályt, két év múlva létrehozták az intézményt. A tagokat a miniszterelnök nevezte ki, az RMDSZ–PSD-protokollumnak köszönhetően lett egy kisebbségi tag is, Asztalos Csaba. 2005-ben őt nevezték ki elnöknek. Az intézmény 2006-ban a parlament fennhatósága alá került. Asztalos Csaba hangsúlyozta, hogy ő mindig független volt. Újra megpályázza a tisztséget. Annak ellenére, hogy voltak olyan döntések is az elmúlt hét év alatt, amelyek nem kedveztek a magyarságnak, Asztalos Csaba úgy gondolja, szakmailag is, politikailag is dolgozott a közösségért. A legnagyobb kudarc az volt, amikor a kollégái az ő tudta nélkül döntöttek magyar kérdésekben. Például amikor a Kovászna megyei székelyek találkozóját diszkriminatívnak ítélték meg. Asztalos Csaba magyarázkodott, neki itt egyetlen szavazata volt. Kudarc volt számára a romakérdés is Székelyföldön, a kialakult helyzetet kudarcként könyveli el, felelősséget érez. Kudarc, hogy a magyar kisebbségen belül most sincs komoly tevékenység az emberi jogok tekintetében, hogy nem biztosítanak ügyvédi támogatást azoknak a magyaroknak, akiket diszkrimináltak, hogy nem készülnek szakszerű jelentések az emberi jogok gyakorlásáról a magyar kisebbség viszonylatában. /Salamon Márton László: Hét bő esztendő: a vallásos szimbólumoktól a romakérdésig. Beszélgetés Asztalos Csabával, az Országos Diszkriminációellenes Tanács leköszönő elnökével. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 21./

Bíró Béla örömmel üdvözölte, hogy a Demokrata-Liberális Párt sepsiszentgyörgyi szervezete Dan Manolachescut választotta elnökévé. Antal Árpád korábban sikeres vállalkozó, ma Sepsiszentgyörgy polgármestere, nyugat-európai körútra invitálta Dan Manolachescut, hogy megismertesse vele a nyugat-európai kisebbségi autonómiák rendszerét. Dan a saját szemével győződhetett meg róla, hogy a kisebbségi autonómiák feltételezett többségellenessége és antidemokratikusnak tételezett vonásai a valóságban csupán a nemzeti diskurzus kitalációi, s egyetlen funkciójuk van: a kisebbségek hátrányos megkülönböztetésének feloldása. Manolachescura nagy hatással volt ez az út, jelenleg a konfliktuskezelés témakörében készíti mesteri szakdolgozatát. Időközben felismeréseit egy románul és magyarul is megjelentetett A Székelyföld mítoszai című tanulmányában összefoglalta, amelyben a román és a magyar nemzeti tudat sztereotípiáit vette górcső alá és bebizonyította tarthatatlanságukat. Manolachescu pártelnöki beiktatási beszédében ismét hitet tett a két etnikum közti együttműködés szükségessége mellett. Ha működése sikeres lesz, annak nem csak a sepsiszentgyörgyi román-magyar együttélés, hanem a román-magyar viszony egésze távlatában is meghatározó jelentősége lehet. /Bíró Béla: Bizalom és bizalmatlanság. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 21./

Gyimesi Éva nyomon követése 1986-tól egyre szorosabbá vált, „A célszemély mozgása” című napi beszámolókat viszonylag magas rangú tisztek írták alá. Rossz arcú alakok követtek mindenüvé, emlékezett Gyimesi Éva. A fokozott megfigyelés fokozottsága azzal is magyarázható, hogy Bukarestben ekkoriban szorosan ráálltak a Kriterion-szerkesztő Molnár Gusztáv akcióira, a Limes-kör vezetőjére, akivel Gyimesi Éva rendszeresen találkozgatott Salat Levente, Vekov Károly, Balázs Sándor, Bíró Béla, Fábián Ernő, Lőrincz Csaba, Szilágyi N. Sándor és mások társaságában. Molnár Gusztáv hatalmas dokumentum-anyagot halmozott fel, és szerkeszteni kezdte a Limes című szamizdat számait. A Limest alapítója „marxista” körnek nevezte, nyilván konspiratív céllal, mert ki-ki a saját világnézeti meggyőződését képviselhette ebben az értelmiségi körben. Abszurd helyzet volt, hogy a háziasszony, anya, tanár, magánszemély napi foglalatosságait szorgalmasan feltárták. A cikkíró erre egy példát idézett, az egyik napi jelentést, melyet Pop Silviu ezredes írt alá. Nevetséges a részletesség, melyben még az is szerepel hogy hány percet várt a buszra, hogy bevásárolt, milyen utcákon ment stb. /Gyimesi Éva: ”A célszemély mozgása” = Szabadság (Kolozsvár), aug. 21./

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület tavaly szeptemberben három évtizedes szünet után lelkészt nevezett ki a kevesebb, mint száz lélekszámú kövesegyházai egyházközségbe. Az RMDSZ is megbízott egy ügyvezető alelnököt a bihari szórványvidékkel való foglalkozással. Néhány hete megalakult egy helyi RMDSZ-szervezet. A cikkíró Lukács Attila Levente tiszteletessel és Grim András RMDSZ-alelnökkel látogatott el az egyik bihari szórványvidékre, Varaszótanyára, Tatarosra ,Kövesegyházára és Felsődernára. A Tataros községhez tartozó Varaszótanyáig néhol kaviccsal beszórt ösvényen lehet eljutni. Rengetegen jönnek ide, egyre-másra épülnek a települést övező hegy oldalán a hétvégi házak és a borpincék. Rendezett kis település Varaszótanya. A Bérci-portán gyűlnek össze kálvinisták kéthetente. Régen Varaszón többen voltak a magyarok, az iskolában is volt magyar nyelvű oktatás Tataroson, majd Felsődernán. A varaszói református gyülekezet jelenleg hét fős. Tataroson az iskola épületében kéthetente az egyik tanteremben tartják az istentiszteleteket. A következő héten pedig Kövesegyházán és Felsődernán. Tataroson összesen tizenöt református van. A négy település kálvinistáit magába foglaló egyházközségben, tehát Varaszótanyán, Tataroson, Kövesegyházán és Felsődernán összesen kilencvenen fizetik a fenntartói járulékot. Közigazgatásilag Hagymádfalva községhez tartozik Kövesegyháza, a település református templomát felújították, előzőleg esőzések alkalmával gyakorta beázott a templom. Kövesegyházán a negyvenfős kövesegyházi gyülekezet presbitereinek egyike Kovács András. Valamikor szépen gyarapodott a gyülekezett, emlékezett, szinte minden család kilenc-tíz gyereket nevelt fel. A negyvenes évek végén, az első konfirmációkor tizennyolc fiatallal növekedett a gyülekezett. Legközelebb, az ötvenes évek kezdetén, András bácsiék már csak tízen konfirmáltak. Már Felsődernán is megszűnt a magyar oktatás. Derna község majd háromezer lakosából százegynéhány fő magyar nemzetiségű. A kilencvenes években volt már itt RMDSZ-fiókszervezet, még a helyi tanácsba is bejutott egy képviselőjük, de a szervezet azóta elsorvadt. /Megyeri Tamás Róbert: Magyar szót hallani – a bihari szórvány szórványában Reggeli Újság (Nagyvárad), aug. 21./

Szilágyi Zsolt oratóriuménekes a 37 esztendős Vox Humana sepsiszentgyörgyi kamarakórus alapító tagja és karnagya, zenetanár és a sepsiszentgyörgyi Népművészeti Iskola igazgatója. A zeneakadémia elvégzése után, 1970-ben zenetanárként került Sepsiszentgyörgyre, és két évre rá kollégáival megalakították a kamarakórust. A Vox Humana egy idő után olyan szintre jutott, hogy megengedték nekik a szabadabb műsor-összeállítást. 1982-ben fogadta őket a pápa. II. János Pál magyar nyelven köszöntötte a kórust, „Tanítsátok Isten népét szépen és ájtatosan énekelni. Apostoli áldásom reátok” – mondta. A rádiók felkapták a hírt, hogy szocialista államból érkező kórust fogadott a pápa. Ezt bemondta a Szabad Európa Rádió is. Mikor hazaérkeztek, Cerghizan szekus ezredes beszámoltatta őket. Elkezdődtek a kihallgatások, tucatnyian panaszkodtak a kórustagok közül. Erre Szilágyi Zsolt bement Rab István első titkárhoz, közölte, hogy a kórus megszűnik, mert zaklatják a tagjait a pápai fogadás miatt. Rab István azt válaszolta, nem tud hozzászólni, de utánanéz, azután senkit nem hívattak, de többé nem engedték őket külföldre. A rendszerváltást követően viszont Európa szinte minden országában felléptek. Jelenleg anyagi gondok vannak, állandóan kéregetni kell, szponzorálásért esedezni, hogy megmaradjon a Vox Humana kórus. Szilágyi Zsolt az egyházi műsorok mellett énekel opera-, operett-áriákat, és nótákat is. A Romániában használatos műsorfüzetek szerint a legnagyobb repertoárja neki van. /Bíró Blanka: Szépen és ájtatosan énekelni. = Krónika (Kolozsvár), aug. 21./

A csíkszeredai vártér átrendezése kedvezően befolyásolja a múzeumba látogatók elé táruló látványt is, jelentette ki Gecző-Dávid Bíborka, az intézmény PR-menedzsere. Most ugyanis láthatóbbá vált a megyeszékhely egyik legimpozánsabb épülete, az 1623–1631. között neoreneszánsz stílusban épült Mikó-vár. Most zajlik éppen a Honfoglaláskori Mesterségek Hete, ahol a gyerekek kipróbálhatják többek közt az ostorfonást, a nyílvesszőkészítést, nemezelést, agyagozást. Közben látogatható a város nagy szülöttjének, Márton Ferenc képzőművésznek a 125. születési évfordulója alkalmából megnyitott emlékkiállítás. /Péter Emese: Csíkszereda: nyitottabb lett a vártér. = Krónika (Kolozsvár), aug. 21./

Keresve sem találhattak volna jobb helyszínt a legújabb Petőfi-kötet bemutatójára, mint a gidófalvi Czetz János-emlékszoba. A háromszéki község leghíresebb szülötte, a szabadságharc legfiatalabb tábornoka, Bem tábornok vezérkari főnöke, majd a szabadságharc után Buenos Airesben az argentin Katonai Akadémiának negyedszázadon át az igazgatója maga is gyakran találkozott Bem főhadiszállásán Petőfivel, noha ennek nem maradt írásos nyoma. Bemutatták Kedves Gyula–Ratzky Rita: Csataterek Petőfije. Dokumentumok, Petőfi-művek hadtörténeti és irodalomtörténeti-poétikai elemzésekkel /Timp Kiadó, Budapest, 2009/ című könyvet. Dr. Kedves Gyula alezredes, a budapesti Hadtörténeti Intézet és Múzeum igazgatóhelyettese és Ratzky Rita irodalomtörténész alaposan tájékozódtak nemcsak a könyvtárnyi Petőfi-irodalomban. A kötet a csatatereket számos korabeli haditérképen és napjainkban készült fotográfián mutatja be. /Krajnik-Nagy Károly: Könyvespolc: Csataterek Petőfije. = Krónika (Kolozsvár), aug. 21./

Bajnai Gordon miniszterelnök szerint Magyarország lelki válságban van, hangsúlyozta a Kisebbségekért Díj külhoni magyarságért tagozata kitüntetéseinek budapesti átadóján. A lelki válságban „mindennél nagyobb szükség van a biztonságra, és a biztonsághoz a közösségformáló erőre, az identitásra, a hovatartozás erős érzetére”. A kormányfő szerint útját kell állni a rasszizmusnak, az antiszemitizmusnak, a kisebbségek ellen irányuló támadásoknak szerte a térségben. A kormányfő hangsúlyozta, a magyar államnak kötelessége a külhonban élő magyar kisebbségek támogatása, és ha szükséges, érdekeik védelme is. Elismerést kapott Bernjak Elizabeta szlovéniai egyetemi docens, Burian László, a szlovákiai Ebed plébánosa, Fedinec Csilla kárpátaljai történész, kisebbségkutató, Goldschmied József, az Égtájak Iroda programigazgatója, Simon Gábor, a Kolozsvári Magyar Opera nyugdíjba vonuló igazgatója, a dévai Geszthy Ferenc Társaság, az újvidéki Híd irodalmi, művészeti és társadalomtudományi folyóirat, a Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet és a bécsi Szent István Egylet. Megosztott díjban részesült a 20 éves fennállását ünneplő két ukrajnai magyar szervezet, a Lembergi Magyarok Kulturális Szövetsége és a Magyarok Kijevi Egyesülete. Az ünnepségen részt vett Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke is. /Bajnai: Magyarország lelki válságban van. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 22./

Őrkőn a vallásosság valóban mély gyökereket eresztett, és hatása a mai napig erősödik. Évtizedek óta foglalkozik a katolikus egyház az őrkői cigánytelep lakóival Sepsiszentgyörgyön, és különösen az utóbbi húsz évben e munka kimondottan látványos eredményeket szült. Amióta elárasztották Sepsiszentgyörgyöt az árapataki és hidvégi, illetve az Olton túli, Brassó megyei román cigányok, még inkább szembeszökő, amit Baricz István, a Caritas jótékonysági egyesület felelőse így fogalmaz meg: szentgyörgyi cigányt nem látunk koldulni a városban. Aki végignézi, hogyan viselkednek a hívek az apácakolostor melletti templomban mise közben, az mérheti le igazán, mekkora a változás az alig két évtizeddel korábbi állapotokhoz képest, jegyezte meg Márkus András plébános. A Teréz anya alapította kolostorban a főnök asszony elzárkózott a beszélgetéstől. A rend szabályaira hivatkozott, meg arra, munkájuk eredménye önmagában is beszédes. Teréz anya, aki a világ püspökeivel levelező viszonyban állt, a gyulafehérvári Bálint Lajos érsektől is megérdeklődte, hova lenne sürgős bizonyos szociális gondok megoldása végett – a rend a szegények legszegényebbjeit hivatott szolgálni – apácákat telepítenie. Az érsek tudott Sepsiszentgyörgyön élő őrkői cigányokról, úgy vélte, itt érdemes elkezdeni. Teréz anya négy apácát küldött Szentgyörgyre 1991-ben. Az apácák foglalkoznak a cigány családokkal. Jelenleg harminc gyermek készül első áldozásra. /B. Kovács András: Misszió az Őrkőn. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 22./

Dr. Kolozsváry Zoltán, a költségvetési bizottság elnöke vezetőtáraival együtt nyílt levelet intézett Marosvásárhely polgáraihoz, aggódva a város sorsának alakulását illetően, vészjelzést akarnak megszólaltatni. Romániában gazdasági krízis van. Marosvásárhely polgármesteri hivatala azonban költségvetés-növekedést vetít elő. A várost hosszú időre eladósító kölcsönfelvételt sürgősségi anyagként terjesztettek elő, anélkül, hogy a bizottságokban érdemi vita lett volna. Az általános városfejlesztési terv késik, ennek hiányában az intézkedések ötletszerűek. /Nyílt levél Marosvásárhely polgáraihoz. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 22./

Minden népnek, nemzetnek és nemzeti közösségnek elidegeníthetetlen joga saját anyanyelvének használata saját hazájában és szülőföldjén. Különösképpen elfogadhatatlan, hogyha az Európai Unió egyes országaiban kerül sor erre. Ezen országok egyike Szlovákia, mely 2009. szeptember 1-jei hatállyal a kisebbségek, kiváltképpen pedig az ország lakosságának 10%-át kitevő, őshonos magyarság anyanyelvét sújtó államnyelvtörvényt készül bevezetni. Az egyházak lelkiismereti és hitbeli kötelessége, hogy kiálljanak híveik jogainak és emberi méltóságának védelmében. Kiss-Rigó László római katolikus szeged-csanádi megyés püspök és Tőkés László EP-képviselő közös levélben hív mindenkit augusztus 30-án a szegedi dómban sorra kerülő Kárpát-Medencei Ökumenikus Nagytalálkozóra, hogy felemeljék szavukat a szlovákiai, valamint a többi, hátrányos megkülönböztetést és jogfosztást szenvedő magyar nemzeti közösség védelmében. /Ökumenikus Nagytalálkozó Szegeden. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 22./

Arad napjaival együtt jár a történészek – idén immár negyedik – összejövetele is, melyen az ünneplő város múltjával kapcsolatos előadások jöhetnek szóba. Az augusztus 21-i összejövetelt megnyitó dr. Corneliu Padurean történész, egyetemi tanár elmondta: a jövő év folyamán tervezik az Aradról szóló kötet megjelentetését. A konferencián aradi, kolozsvári, nagyváradi történészek dolgozataikban elemezték a város múltjának különböző vonatkozásait. A nemzetiségek létét és történelmét illetően csak utalásszerű megjegyzések hangzottak el, hiányoztak a magyar előadók. Nem lennének, nem kaptak volna meghívást? /Jámbor Gyula: Arad történelme az idők folyamán. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 22./

Augusztus 20-án az Erdélyi Kárpát-Egyesület kolozsvári szervezete, Bagaméri Tibor túravezető irányításával, a Bácsi-torokban rendezte meg a 2003. óta Erdély-szerte felújított hagyományos magyar szolidaritási tábortüzet. Vekov Károly történész tartott rövid előadást augusztus 20-a jelentőségéről, a Szent István-i hagyatékról. /Magyar Szolidaritás Tábortüze. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 22./

Budapest egyik külvárosában működik az Erdélyi Gyülekezet, amelyet a Reménység Szigetének neveztek el. 1989 után ideiglenes szálláshelyként szolgált az áttelepülők számára, ahová felekezetre való tekintet nélkül befogadták mindazokat, akik rászorultak. A Reménység Szigetét Németh Géza református lelkész álmodta és valósította meg. A kezdeményező 1995-ben elhunyt, azóta Zalatnay István református lelkész vezeti az intézményt. Az utóbbi években kibővült a tevékenységi kör: gyermektáborokat, nyugdíjasok üdültetését, képzéseket, konferenciákat szerveznek. Augusztus 8–16-a között nyugdíjas lelkészek feleségükkel jól megszervezett programban vehettek részt. /Kun Árpád és Kun Kriza Ilona: Kilenc nap a Reménység Szigetén. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 22./

Berszán Lídia szociális munkás, családterapeuta, a BBTE Szociális Munka Tanszékének adjunktusa szerint objektív és szubjektív okok egyaránt közrejátszanak abban, hogy eldöntsék: az otthoni idősgondozást vagy az öregotthoni ellátást választják-e. A Szilágy megyei Farnason levő korszerű idősek otthonában élők 60 év fölöttiek. A tavaly megnyitott otthonban negyven idős és beteg embert tudnak gondozni, jelenleg azonban mindössze 11 személy él ott. Molnár Irma zsoboki tiszteletes asszony az öregotthon vezetője. A kolozsvári Szent Péteri templom szomszédságában lévő otthont 1996-ban átszervezték, azóta a krónikus szomatikus betegségben szenvedők kórház-otthonaként működik. Az öregotthonnak jelenleg 110 lakója van. Tokay Rozália, a kolozsvári Szent Kamill Otthon igazgatója elmondta, az otthon befogadóképessége ötven személy, általában mozgássérült, illetve halmozottan sérült személyeket gondoznak, szobáik kétágyasak. A 2001-től működő otthon önellátó. A főleg használt ruhákat árusító üzlet bevételeit a Szent Kamill otthon működésére fordítják. Az Agapé öregotthon Kolozsváron, a Mócok útján található, hetven éven felüli hölgyeket fogadnak, akiknek nincs rokonuk. Háziorvos ellátja a betegeket. Az Irgalmasság Háza Misericordia Egyesület Bágyonban működteti öregotthonát. Sógor Géza, az egyesület elnöke és az öregotthon gondnoka elmondta: 65 év feletti személyeket fogadnak. Az öregotthon tíz éve működik, jelenleg 22-en laknak benne. /F. ZS., N. -H. D. : Idősgondozás otthon vagy otthonban: közös döntés szükséges. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 22./

Magyarországi és székelyföldi fotográfusok augusztus 21―28-a között egy erdővidéki és egy ahhoz közeli települést /Felsőrákost és Alsórákost/ fényképeznek, egyrészt dokumentálnak egy-egy kistérséget, másrészt megmutatják a világnak, milyen ma a székelyföldi falu. Hlavathy Károly sepsiszentgyörgyi fotóművész több mint harminc esztendeje járja és fotózza a falvakat. A székelyföldi falvak őrzik a maguk hagyományos jellegét, de folyamatosan alakulnak. /Mózes László: Falujáró fotográfusok, avagy megtalált utak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 22./

Tiltakoznak a Kászonban élő romák, mert az Országos Diszkriminációellenes Tanács az Európai Uniótól kapott 87 ezer eurónyi támogatást ismeretterjesztő füzetek kiadására és képzésre fordította. Nemtetszésüket fejezték ki Hargita megye tanácsának elöljárói és a csíki polgármesterek is. Véleményük szerint, hasznosabban is el lehetett volna költeni a pénzt. Asztalos Csaba, az Országos Diszkrimináció-ellenes Tanács elnöke azt mondta a kormányhatározatban előírt összegnek csak felét költötték el és hasznosabban, mintha reklámfilmet, plakátokat rendeltek volna. A bíróknak, rendőröknek, tanároknak diszkrimináció megelőzésről szóló felkészítőket is előíró kormányhatározat pedig azért született. A 3 ezres lélekszámú Kászonokban 100 roma család részesül rendszeresen szociális támogatásban. A tiltakozó polgármesterek a bukaresti Diszkriminációellenes Tanácsnak azt javasolják: a hasonló programok kidolgozásába az önkormányzatokat is vonják be. A kormánytól pedig azt kérik a romaintegrációs támogatásból a bukaresti civil szervezetek helyett inkább az érintett közösségek önkormányzatainak pályázatait támogassák. Az utóbbi 20 évben ugyanis ilyen segítséget nem kaptak a székelyföldi romák. Duna TV. /Tiltakoznak a Kászonban élő romák. = Erdély. Ma, aug. 23./

Augusztus 21-én Szent István-szobrot avattak Révkomáromban, ezen az eseményen vett volna részt Sólyom László, de Pozsony megtagadta tőle a belépési engedélyt. A magyar köztársasági elnök végül elment a határig, a magyar területen maradva tájékoztatta az újságírókat arról, hogy a szlovák vezetők szerint biztonsági kockázatot jelent részvétele az ünnepségen. Tőkés László európai parlamenti képviselő az európai törvényhozói testület elé kívánja vinni Sólyom László magyar köztársasági elnök szlovákiai meghiúsult utazásának az ügyét. Tőkés szerint a szlovák kormány a szabad kapcsolattartás elemi szabályait rúgta fel, amikor nemkívánatos személynek nyilvánította Sólyom Lászlót. Rámutatott: Nicolae Ceausescu román kommunista diktátor idejében korlátozták a szabad mozgást a nemkívánatos személlyé nyilvánítás eszközével. A képviselő szerint a mostani ügy hasonlít a március 15-i romániai esethez, amikor a román hatóságok nem adták meg Sólyom László repülőgépének a leszállási engedélyt. Tőkés szerint „tesztnek” számított a román hatóságok tilalma, a szlovákok pedig „vérszemet kaptak”, és még tovább merészkedtek. Az EP-képviselő Jerzy Buzekhez, az Európai Parlament elnökéhez fordul, és egyben a testület külügyi bizottsága elé viszi Sólyom szlovákiai útjának az ügyét. Hangsúlyozta: európai ügyként joggal kívánhatjuk, hogy az EP ebben a kérdésben állást foglaljon, és járuljon hozzá a tagországok közötti kapcsolatok rendezéséhez, valamint vessen gátat „a múltból visszakísértő nacionalista kormányok” magyarellenes megnyilvánulásainak. Tőkés elmondta: Szájer Józseffel, az Európai Néppárt képviselőcsoportjának alelnökével, valamint Schmitt Pállal, az EP alelnökével is egyeztet majd. Véleménye szerint ez olyan ügy, amikor össze kell fogniuk a magyarországi, a felvidéki és az erdélyi EP-képviselőknek. Augusztus 21-én a magyar kormányzat jelezte, hogy az eset miatt az EU-hoz és annak tagállamaihoz kíván fordulni. Meggyalázták a Révkomáromban augusztus 21-én este felavatott Szent István-szobrot: ismeretlen személyek tojásokkal dobálták meg a lovas szobrot. Botrányos volt és mindenféle jogalapot nélkülözött a szlovák kormány intézkedése, amely során Sólyom László magyar köztársasági elnököt pénteken nem engedték be Szlovákiába – mondta Bauer Edit, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja (MKP) európai parlamenti képviselője. /Tőkés az EP elé vinné Sólyom László meghiúsult szlovákiai utazásának ügyét. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 24./

Miért nem lehet Cirillnek és Metódnak szobra Komárnóban? – tette fel a kérdést Szent István lovasszobrának felavatásán a hangoskodó szlovák ellentüntetők egy csoportja, miközben a felvidéki Révkomáromot Magyarországgal és Dél-Komárommal összekötő, közös tulajdonú Duna-hídon, az Erzsébet hídon a szlovák legfelső rendőri vezetés éppen felolvasta Sólyom László köztársasági elnöknek a beutazását megtiltó pozsonyi kormányzati jegyzéket. A másodszori megaláztatását méltósággal és látható keserűséggel viselő magyar államfőnek a zsebében ott lapult a békéltető válasz, de mondvacsinált okok miatt nem hagyták elmondani. Később a pozsonyi magyar nagykövet olvasta föl azt a révkomáromi szoboravatáson, hogy az üzenet mégiscsak eljusson a két ország – és Európa – közvéleményéhez. Íme: „…Szent István nemcsak a miénk, nemcsak a mi egységünk szimbóluma. Királya volt minden népnek, amely országában élt. Elindítója közös történelmünknek; a szlovák és a magyar nemzet oly szorosan összefonódott történelmének is. Hasonlóan Cirillhez és Metódhoz, azon kevés szentek közé tartozik, akiket a keleti és a nyugati egyház egyaránt magáénak vall és tisztel, és akik Európa nagy alapító atyái. ” Azonban a jelenlegi szlovák politikai közélet egyik nagyon vezéralakja, Ján Slota „lovasbohócnak” titulálta, Szent István örökségét akkor is a türelem és az egymás iránti kölcsönös tisztelet jelenti. /Laczkó Vass Róbert: Valahol Európában. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 24./

A román külügyminisztérium aggodalmát fejezte ki közleményében amiatt, hogy egyre több olyan közúti baleset történik Magyarországon, amelyekben román állampolgárok érintettek. Augusztusban hat román állampolgár vesztette életét, tizenkilenc pedig megsérült a magyar közutakon. A gépkocsivezetők figyelmetlensége, fáradtsága, a gyorshajtás és a veszélyes előzések okozzák. A külügyminisztérium azt tanácsolja a Magyarország területén gépkocsit vezető román állampolgároknak, hogy tartsák be a kötelező pihenési időket, és ne hajtsanak a megengedettnél gyorsabban. /Egyre több román hal meg magyar közutakon. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 24./

Constantin Strujan Hargita megyei prefektus visszahívását kéri az RMDSZ két törvényhozója a miniszterelnöktől, szerintük ugyanis a kormány képviselője megsértette a helyi magyar közösséget. Kelemen Hunor képviselő és Gyerkó László szenátor közös közleménye szerint Constantin Strujan „konfliktust szító” kijelentéseket tett egy román napilapban, amikor úgy fogalmazott: a székelyföldi magyarok nem csak a romákat, de a románokat sem tűrik meg maguk körül, általában az idegeneket, és kulturális rendezvények álcája alatt Magyarországon betiltott jobboldali szélsőséges szervezeteket támogatnak. A Cotidianul című bukaresti napilap internetes kiadásában egy székelyföldi riportot közölt, amelynek témája a Hargita megyei roma–magyar konfliktus volt. Ebben a prefektus Hargita megyét „Bantusztánnak” nevezte. Úgy vélte, hogy a hargitai magyarok „a romákon gyakorolják a betanult leckét”. A lakosság többsége nem tud románul, „a magyarországiak teljes befolyása alatt áll” – mondta a prefektus, aki szerint a szélsőséges jobboldali magyarországi szervezeteknek érdeke a székelyföldi magyarok támogatása. A két RMDSZ-es törvényhozó felkérte a Demokrata-Liberális Pártot (PD-L), hogy nyilvánosan kövesse meg a helyi magyarságot az általa tisztségbe helyezett, „a magyar közösséggel szemben zsigeri indulatokat tápláló” prefektus „rosszindulatú, elfogadhatatlan” kijelentései miatt. A prefektus cáfolta, hogy a fenti szavak az ő szájából hangzottak volna el. – Ezek a kijelentések nem az enyémek. A cikk nem tükrözi az újságírókkal folytatott beszélgetést, teljesen el van torzítva – nyilatkozta Strujan. Érsekké avatta a hétvégén Ioan Selejant, Hargita és Kovászna megye ortodox püspökét Daniel pátriárka, a román ortodox egyház feje. Az avató ünnepségen részt vett többek között Emil Boc miniszterelnök és Mircea Geoana, a szenátus elnöke. Az ünnepségen elhangzott, hogy Selejan a püspökség 15 éves fennállása óta több mint 30 új templomot és nyolc kolostort épített, valamint 130 templomot renováltatott. Az ortodox egyházi törvények szerint legalább 300 éves hagyománnyal kell rendelkeznie egy püspökségnek ahhoz, hogy érsekséggé avassák. Ioan Selejan a szertartáson az ünneplőkhöz azt a kérdést intézte, hogy 300 esztendő múlva is jelen lesznek-e, mire azok igennel válaszoltak. Hargita és Kovászna megyében az ortodox egyház – saját adatai szerint – 100 ezer hívővel rendelkezik. Felszólalt Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke, kijelentetve: a román állam épületein magyar zászlókat látott, amiket el kell távolítani. Hozzátette: megkéri Emil Bocot, segítsen neki ebben: ő (mármint Vadim) felmászik a vállára, és így távolítja el a lobogókat. /B. T. : ”Bantusztánban” a Hargita megyei prefektus. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 24./

Jövő hét végén, egy nap eltéréssel, két nagygyűlésre is hivatalosak, pártállásuktól függetlenül, a székelyföldi önkormányzati elöljárók. Mindkettő célja a székelyföldi autonómiaigény megerősítése: az egyiket szeptember 4-én Csíkszeredában az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) szervezi, a másikat 5-ére Székelyudvarhelyre a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) hirdette meg. A szeptember 4-i nagygyűlés helyszínéről, időpontjáról és tartalmáról Markó Béla RMDSZ-elnök és Tőkés László, az EMNT vezetője is egyeztetett a múlt héten. A rendezvényen dokumentumot készülnek elfogadtatni a résztvevőkkel Székelyföld jelenéről és jövőjéről, kidolgozásában az RMDSZ és az EMNT szakemberei vesznek részt. Izsák Izsák Balázs, az SZNT elnöke azt szeretné, ha a két nagygyűlést kétnapos, de egyetlen rendezvénynek tekintenék a szervezők mindkét fél részéről. /Cs. P. T. : Két székely nagygyűlés egyazon autonómiáért. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 24./

Újból elhalasztotta a Bukaresti Törvényszék a Magyar Polgári Párt (MPP) gyergyószentmiklósi Országos Tanácsának ülésén (OT) elfogadott határozatok ellen emelt óvás megtárgyalását. Az augusztus 20-i tárgyaláson Szász Jenő ismét a tárgyalás elnapolását kérte, a szabadságolásokra hivatkozva. Az MPP belső ellenzékeként ismert megyei és helyi vezetők úgy vélik: az újabb halasztási kérelem egyértelműen bizonyítja, hogy Szász Jenő jogi érvek hiányában időhúzásra játszik. Az MPP több helyi és megyei szervezetének vezetői áprilisban fordultak a törvényszékhez az MPP kongresszusi határozatainak semmisnek nyilvánítását kérve. /MPP-kongresszus: ismét halasztott a törvényszék. = Krónika (Kolozsvár), aug. 24./

Megnyerte az időközi választások második fordulóját Erdős Bálint, az RMDSZ jelöltje, így 2012-ig ő lesz Nagyszintye község – valamint a két falu, Ágya és Szapáryliget – polgármestere. /Irházi János: Erdős Bálint polgármester. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 24./

Vizsgáljuk a román nyelv idegen nyelvként való oktatásának lehetőségeit, jelenleg azon dolgozunk, hogy miként lehetne azt gyakorlatba ültetni az I–VIII. osztályosok számára – jelentette be augusztus 23-án, vasárnap Csíkkozmáson Ecaterina Andronescu oktatási miniszter, aki Mircea Geoana, a szenátus elnökének társaságában látogatott az alcsíki községbe. /Bukaresti politikusok Kozmáson. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 24./

Leválthatnak öt gyergyói RMDSZ-es tanácsost, mert megszegte a választmányi döntést. A közüzem fűtéskérdésének megoldása esetén a városatyák másként szavaztak, mint ezt korábban RMDSZ-körben leszögezték. A gyergyószentmiklósi melegvíz-szolgáltatás újraindítása, a téli fűtés biztosítása sok vitával járt. Korábban RMDSZ-es és MPP-s tanácsosok két tábort képeztek, ellenezve, illetve pártolva a külső befektető bevonását, utóbb egységesen fogadták el, hogy a kérdésben a polgármesternek legyen döntési joga, és együtt módosították azt a szerződést is, mely lehetővé teszi a munkálatok közbeszerzési eljárás nélküli elkezdését. Az öt tanácsos csatlakozott az MPP kezdeményezéséhez. Elmondták, először ők is ellenezték a külső beruházó bevonását, de amikor kiderült, a polgármester nem tud más forrásból pénzt hozni, akkor támogatták, hogy megoldódjon a fűtéskérdés. A város javára szavaztak, kockáztatva tanácsosi tisztségüket is, mondták. /Balázs Katalin: Leválthatnak öt RMDSZ-es tanácsost. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 24./

Több mint kétszáz magyarországi, vajdasági és erdélyi motoros gyűjtött adományt a Dévai Szent Ferenc Alapítvány megsegítésére, az összegből egy régi gyergyószentmiklósi épület bentlakássá alakítását támogatják. Gyergyószárhegyen a megérkező motorosok apró gyerekeket emeltek a nyeregbe, hogy aztán száguldjanak velük egy kört a közelben. A ferences rendi kolostor udvarán bográcsban rotyogott a szárhegyi „pityókás tokány”. „Azért jöttünk ide, mert azt hallottuk, itt van a legnagyobb szükség az adományunkra, és mi azt akarjuk, hogy pénzünk éppen oda kerüljön, ahová kell” – szögezte le a székelyudvarhelyi ifj. Pálffy Béla, az idei motoros adományozás főszervezője. Mint mondta, a szervezői feladatkört a magyarországi Bújdosó Janótól vette át, aki egyéb elfoglaltságára hivatkozva idén nem tudta vállalni a munkát. 2005-ben több száz magyarországi motoros lépte át a román–magyar határt, hogy a Dévai Szent Ferenc Alapítvány gondozásában lévő hátrányos helyzetű gyerekeknek adományt nyújtson át. Azóta az esemény minden évben megismétlődött, olyan túra is volt, amikor mintegy négy kilométeres sorban vonultak a motorosok Dévára. /Jánossy Alíz: Adomány két keréken. = Krónika (Kolozsvár), aug. 24./

Nemcsak az Erdélyi Szépmíves Céh 85 évvel ezelőtti indulására, a Helikoni Íróközösség tagjaira emlékeztek a hétvégi marosvécsi rendezvényen, hanem a Helikon – Kemény János Alapítvány nemrég elhunyt elnökére, a találkozók ötletgazdájára és főszervezőjére, Adamovits Sándorra is. Nagy Miklós Kund, a Helikon – Kemény János Alapítvány alelnöke a marosvécsi Kemény-kastély parkjában ismertette a kilenc éve rendszeresen megszervezetett találkozók történetét, Adamovits Sándor szerepét. A Helikoni-asztalnál Ördögh Ferenc marosvécsi polgármester köszöntötte az egybegyűlteket, hangsúlyozva, hogy milyen fontos az esemény a falu számára. Káli Király István, a Mentor Kiadó igazgatója ismertette a két világháború közti romániai magyar irodalmat, abban az 1924-ben Kolozsvárott létrehozott Erdélyi Szépmíves Céh szerepét, valamint az író és mecénás Kemény János jelentőségét az irodalmi élet megszervezésében, a Helikoni Íróközösség tagjainak vendéglátását vécsi kastélyában. Böjte Lídia szászrégeni magyartanár kisdiákjainak a könyvről szóló előadását kopjafaavatás követte, majd a református egyház gyülekezeti termében folytatódott az ünnepség, ahol bemutatták Adamovits Sándor utolsó, a napokban megjelent Szellemi helyszínelés, Nagyenyedtől Marosvécsig című kötetét. /Antal Erika: Helikon-ünnep Marosvécsen. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 24./

Szatmárhegyi Magyar Polgári Párt, illetve a Szatmárhegyiek Baráti Köre augusztus 22-én kilencedik alkalommal ünnepelte lármatűzzel az államalapítást. A Kápolnadombon fellobbanó hatalmas máglya most is elvarázsolta a nézőközönséget. Juhász Károly főszervező elmondta: a lármatűz ünnepséget – melyet minden évben az augusztus 20-át követő szombaton tartanak – azért szervezik, hogy Szatmárhegy is megemlékezzék az államalapításról. Végül Krakkó Rudolf, a szatmárnémeti Híd Egyesület elnöke beszélt arról, hogy mi módon tudnak a civil szervezetek hatékony munkát végezni a magyar nemzettudat újjáépítése, erősítése érdekében. /Babos Krisztina: Lármatűz Szatmárhegyen. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), aug. 24./