Semjén Bukarestben: A magyarok nem felejtenek
A romániai magyarság számára fontos oktatási törvény, az energetikai együttműködés, az állampolgárság megadása, a gazdasági egyensúly megteremtése, a turisztikai együttműködés és az egyházak együttes fellépése egyaránt szerepelt Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes pénteki bukaresti tárgyalásainak témái között
A magyar politikust a Cotroceni-palotában fogadta Traian Basescu államfő. Semjén Zsolt - mint az MTI-nek a tárgyalások után elmondta - örömmel nyugtázta, hogy a román képviselőházban elfogadták a magyarság számára oly fontos oktatási törvényt. Basescu leszögezte: ő személy szerint is, akárcsak a Demokrata-Liberális Párt elkötelezett a törvény elfogadtatása mellett, így várhatóan a szenátusban is meg fogják szavazni. A Basescu támogatását élvező, kormányon lévő Demokrata-Liberális Párt (PD-L) a Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel (RMDSZ) alkot kormánykoalíciót, és többséget élvez nem csupán a parlament alsóházában, hanem a szenátusban is.
A magyar miniszterelnök-helyettes ezen a tárgyalásán is elmondta: a magyar állampolgárság megadásáról szóló törvényhez a hasonló romániai törvényt vették mintául. – Ugyanúgy, ahogy Románia kiterjesztette a román állampolgárság lehetőségét - elsősorban a Moldáviában élő románokra -, mi is kiterjeszthetjük a magyar állampolgárságot például az Erdélyben élő magyarságra - állapította meg Semjén Zsolt, aki nagyra értékelte, hogy Basescu elnök pozitív módon viszonyult a magyar állampolgársági törvényhez. Az erdélyi magyarság ezt nem fogja elfelejteni – tette hozzá a magyar politikus.
A magyar-román gazdasági együttműködés számos területét is górcső alá vették. Különösen nagy hangsúlyt helyeztek az energetikai téren folytatandó együttes cselekvésre, annak érdekében, hogy az energiaellátásban csökkenteni lehessen a függőséget és a kiszolgáltatottságot. Az Emil Boc miniszterelnökkel folytatott eszmecserén a magyar kormány által javasolt 29 pontos programot és a román kormány intézkedéseit vetették össze a tapasztalatok átadásának szellemében. Mint Semjén Zsolt elmondta, román vendéglátóit igen érdekelte az a terv, hogy a magyar kormány 200 milliárd forintot készül kifizettetni a bankokkal az arányos közteherviselés jegyében. Azt is érdeklődéssel fogadták, hogy Magyarországon nem a fizetéseket csökkentették, hanem a bértömeget, ezáltal arra ösztönözték az állami hivatalokat, hogy inkább a bürokrácia rendszerét építsék le, s ne az alkalmazottak béreit szorítsák le. Bukarestben azt is nagyra értékelték, hogy Magyarországon a politikai osztály önmagával kezdte a létszámcsökkentést - mondta az MTI-nek Semjén Zsolt.
Konkrét gazdasági, pénzügyi kérdésekről is szó esett, például az egykulcsos, 16 százalékos adóról vagy a családi adózás irányába mutató, a demográfiai helyzet javítását célzó lépésekről - tette hozzá. Elena Udrea regionális fejlesztési és turisztikai miniszterrel elsősorban a turisztikai együttműködésről tárgyaltak, s megállapították, hogy a fejlesztésben nagy jelentősége lehet a magyar gyógyvizeknek. Udrea rövidesen Budapestre látogat - mondta Semjén Zsolt.
A Daniel pátriárkánál, a román ortodox egyház vezetőjénél lezajlott találkozón leszögezték: az Európai Unión belül fontosak ugyan a gazdasági kérdések, de nem lehet zárójelbe tenni a megszentelt hagyományokat és a spirituális értékeket. Ezért egyházainknak az Európai Unión belül is érvényesíteniük kell értékeiket és érdekeiket - állapította meg Semjén Zsolt.
Idézték II. János Pál pápa mondását, amely szerint Európa „két tüdővel lélegzik”, az egyik a keleti keresztény hagyomány, a másik a nyugati kereszténység hagyománya. Abban is egyetértettek, hogy egyházpolitikai kérdésekben közvetlen kapcsolattartást alakítanak ki. "Tehát amikor Magyarország és Románia a különböző uniós ügyekben együtt lép fel, adott esetben történelmi egyházaink is együtt lépnek fel az uniós fórumokon" - mondta az MTI-nek a miniszterelnök-helyettes.
Közjogi értelem
A magyar nemzetpolitikának az az alapgondolata, hogy történelmi okok miatt három pilléren nyugszik a magyar nemzet, az anyaország magyarsága, a Kárpát-medencében, illetve a nyugati emigrációban élő magyarság alkotja - mondta pénteken Sepsiszentgyörgyön Semjén Zsolt. A miniszterelnök-helyettes bukaresti megbeszélései után ebben a székelyföldi városban folytatta hivatalos romániai programját. Megérkezése után a helyi magyarokkal találkozott a Székely Nemzeti Múzeumban. Beszédében, illetve az azt követő sajtótájékoztatón elmondta: mindhárom pillérre szükség van, hiszen azok csak együtt biztosíthatják a magyar nemzet stabilitását,
Emlékeztetett a magyar állampolgárság megadásáról szóló törvény elfogadására, amelynek értelmében a jövőben egyedi kérelemre, gyorsított eljárással mindenki megkaphatja ezt az állampolgárságot, akinek valamelyik felmenője magyar állampolgár volt, avagy vélhetően az volt, és valamilyen szinten tud magyarul. – Az a magyarság, amely eddig is egy volt szellemében, kultúrájában, történelmi sorsközösségében, most közjogi értelemben is egyesülhet” - hangsúlyozta a politikus.
Elmondta: ezt a törvényt január elsejétől fogják alkalmazni, addig felállítják a lebonyolító hivatalokat, így akár nagykövetségeken, konzulátusokon vagy bármely magyar önkormányzatnál be lehet adni a kérelmet, és három hónapon belül az illető kezében lesz a magyar állampolgárságot igazoló okirat és a magyar útlevél. – Ez természetes kötelességünk volt, nem véletlen, hogy ez volt az a törvény, amelyet még a kormány megalakulása előtt keresztülvittünk” - mondta Semjén Zsolt.
Ismételten megköszönte a romániai magyarságnak azt a segítséget, amelyet a árvíz sújtotta magyarországi településeknek nyújtott. – Ez lelkileg is nagyon sokat jelentett, hiszen a magyarországi magyarság megtapasztalhatta, hogy a bajban számíthat a határon túli nemzettársakra – tette hozzá. Semjén Zsolt péntek este a Sepsiszentgyörgy melletti Árkoson vacsorán vett részt a magyar megyei tanácselnökökkel, polgármesterekkel. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) tisztségviselőin kívül a Magyar Polgári Párt (MPP) és a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) képviselői is jelen voltak.
MTI

Két tárca jutna az RMDSZ-nek az átalakított kormányban
Szinte biztos, hogy a Demokrata Liberális Párt (PD-L) és az RMDSZ tagjaiból álló kabinetet karcsúsítani akarja a miniszterelnök. Az MTI értesülései szerint várhatóan először a nyáron, majd pedig ősszel lesz minisztercsere néhány tárca élén. Emil Boc állítólag nem csupán személycseréket kíván végrehajtani, hanem tárcákat is össze akar vonni, csökkentve a miniszterek, államtitkárok és más hivatali vezetők létszámát.
A román sajtó szerint a lakosság most „vért kíván”. A pártjának belső „árulói” miatt amúgy is felbőszült miniszterelnök állítólag eleget is akar tenni ennek az össznépi óhajnak, ha nem is menteni, de legalább „szépíteni” próbálva saját arcát. A hírek szerint Băsescu államfő áldására van szükség, ami várhatóan meg is születik a hétvégéig, addigra össze is áll a feláldozandó miniszterek listája.
Az eddigi pletykák szerint máris csomagolhatnak a politikailag nem túl fajsúlyos személyek, így Sebastian Vlădescu pénzügy-, Mihai Seitan munkaügyi, Daniel Funeriu oktatási, Gabriel Sandu távközlési, valamint Mihail Dumitru földművelésügyi miniszter. Valószínűnek tartják azonban, hogy a PD-L kemény magjának számító „hármasfogat” tagjai – Radu Berceanu közlekedési, Adriean Videanu gazdasági és kereskedelmi, valamint Vasile Blaga belügyminiszter – közül is csak az utóbbi marad a posztján.
Az Evenimentul Zilei csütörtöki számában a „kormánykoalíció köreiből” származó információkra hivatkozva tudni véli, hogy alaposan megcsappanna a minisztériumok száma. Ez a feltételezés „rímelni” látszik Liviu Negoiţă demokrata-liberális pártalelnök korábbi jelzésére, amely szerint Emil Boc a magyar kormány szerkezetét tekintené mintának, vagyis az új kormányban mindössze nyolc miniszter kapna helyet, s abban a PD-L-nek öt, az RMDSZ-nek kettő, a függetleneknek pedig egy tárca jutna.
A lap úgy értesült ugyanakkor, hogy a jelenlegi tizenöt tárcából ötöt szüntetnének meg. Ennek értelmében összevonnák a mezőgazdasági és a környezetvédelmi minisztériumot, és Borbély László jelenlegi RMDSZ-es miniszter irányítaná az új intézményt. A lap szerint az RMDSZ-nek, illetve Kelemen Hunornak le kellene mondania a kulturális tárcáról, amelyet beolvasztanának az oktatásügyi minisztériumba. Állítólag egybegyúrnák a közlekedési, a régiófejlesztési és a távközlési minisztériumot, ezenkívül egy hivatallá válna az egészségügyi és a munkaügyi minisztérium.
Szabadság (Kolozsvár)

Az uniós alapok jobb felhasználását sürgette Borbély László
Európában Románia első helyen áll a környezetvédelmi nagyberuházásokra megkötött szerződések számát illetően, de az utolsók közt van az uniós támogatások abszorpcióját illetően – jelentette ki tegnap Borbély László környezetvédelmi és erdészeti miniszter Marosvásárhelyen, a Környezetvédelmi Operatív Program féléves értékelő ülését követően. A pénzalapok jobb felhasználása érdekében a miniszter a közbeszerzési törvény módosítását javasolja.
Románia 21 környezetvédelmi nagyberuházásra kötötte meg a szerződést az Európai Unióval, ezek összértéke 2,2 milliárd euró, amivel első helyen áll az EU-tagállamok között. Az összeg jelentős, ha figyelembe vesszük, hogy a szaktárcának 2007-2013 között 5,6 millió euró uniós pénzalap áll rendelkezésére, a finanszírozást az Európai Regionális Fejlesztési Alap és a Kohéziós Alap biztosítja. A környezetvédelmi alapokból a vízhálózat bővítését, hulladékgazdálkodási projekteket, fűtési, természetvédelmi, árvízvédelmi programokat és a műszaki tanácsadás költségeit fedezik.
Az uniós támogatások abszorpciójával azonban lemaradtunk, mindössze 35 millió eurót sikerült felhasználni, annak ellenére, hogy a szaktárca 220 millió eurót utalt át még tavaly a leszerződött munkálatok előlegeként az önkormányzatoknak. Borbély László szerint az EU-pénzek alacsony abszorpciós képességének okai egyrészt az uniós előírások merevsége és bonyolultsága, másrészt a helyi önkormányzatok nem megfelelő menedzsmentje. A tárcavezető úgy véli, a hazai közbeszerzési törvény előírásai jelentik az egyik legfőbb akadályt, ezek módosítása szükséges ahhoz, hogy gyorsabban és hatékonyan történjen az uniós alapok lehívása. Javasolni fogja, hogy módosítsák a határidőkre vonatkozó cikkelyeket, valamint azokat, amelyek a versenytárgyalások eredményeinek megóvására vonatkoznak, olyan értelemben, hogy megszüntessék a "csak azért is óvások" jól bevált gyakorlatát, aminek következménye, hogy gyakran 44 napig is elhúzódik a szerződéskötés. Ugyanakkor – tette hozzá – a dömpingárakat tartalmazó ajánlatok elutasítása is szükséges, a komolytalan cégeket ezáltal ki lehetne zárni a versenyből. Borbély László hangsúlyozta: az uniós pénzalapok felhasználásának nem képezi akadályát az önkormányzatok esetében az önrész hiánya, ennek biztosítását már megoldották, ezért nem érti azokat a polgármestereket, akik folyton erre hivatkoznak. A sikertelen pályázatok oka inkább a nem eléggé hatékony önkormányzati menedzsmentben, a nem kellően precíz tervezésben, valamint a nem megfelelő szaktanácsadásban keresendő.
Jövő héttől indul az integrált hulladékazdálkodási projekt
Maros megyében június 25-én indul a sokat vitatott integrált hulladékgazdálkodási projekt, miután az EU jóváhagyta a mintegy 45 millió euró értékű beruházás tervét. Borbély László azt is elmondta, hogy júliusban nyújtják be a megye nagy- és kisvárosai víz- és csatornarendszerének korszerűsítésére, bővítésére vonatkozó tervet, aminek értéke 140 millió euró. A Népújság kérdésére a miniszter elmondta, a program megvalósítása sem oldja meg 100%-osan a megye vízellátását, de jelentősen növekszik a vezetékes vízhez való hozzáférhetőség. A miniszter beszélt még a hamarosan induló Zöld ház-programról is, ami lehetővé teszi, hogy a lakosság ártámogatást kapjon az engedélyezett cégekkel végeztetett napelemes beruházásokra.
Antalfi Imola
Népújság (Marosvásárhely)

Bér- és nyugdíjelvonás augusztustól
(MEDIAFAX) – Az állami alkalmazottak 25 százalékos bércsökkentését és a nyugdíjak 15 százalékos csökkentését júliustól alkalmazzák, így augusztusban kapnak csökkentett járandóságot az emberek – nyilatkozta tegnap Sebastian Vladescu pénzügyminiszter.
"Júniusban nem érintenek senkit a csökkentések, a lefaragás júliustól lép érvénybe, amit augusztusban kapnak meg az emberek" – mondta az Antena 3 műsorában Vladescu.
A bérek és nyugdíjak csökkentéséről rendelkező törvény szerint – amelyet a kormány felelősségvállalással fogadott el – eredetileg júniustól kellett volna csökkenteni a járandóságokat. A parlamenti vita elhúzódása miatt később módosították a jogszabályt oly módon, hogy a csökkentéseket "a törvény életbe lépésének időpontjától" alkalmazzák.
Népújság (Marosvásárhely)

Döntött a törvényszék: ne legyen Gusa-szobor!
A Maros Megyei Törvényszék helyt adott Tőkés László keresetének: semmissé nyilvánította a Gusa-szobor Marosvásárhelyen történő felállítására vonatkozó helyi tanácsi határozatot. A végzés nem jogerős, a tanácsfellebbezhet.
Bár eleinte június 11-ére időzítették az ítélethirdetést a Gusa-szobor perében, majd 16-ára halasztották, végül tegnap hozták nyilvánosságra a bíró döntését. Ennek értelmében a törvényszék helyt adott a Tőkés László által benyújtott keresetnek valamint a Hamar-Alpár Benjámin által benyújtott beavatkozási kérelemnek és semmissé nyilvánította a Gusa-szobor felállítására vonatkozó tanácsi határozatot. Dr. Kincses Előd, Tőkés László ügyvédje a Népújság kérdésére elmondta, örömmel vette tudomásul, hogy ezúttal a Maros Megyei Törvényszék korrektül alkalmazta a törvényt és hatályon kívül helyezte a szóban forgó határozatot. "A tanácsi határozat nyomán egy olyan szobrot akartak felállítani Marosvásárhelyen, amely a város szégyenfoltja lett volna. Az ítélet nem jogerős, a tanács dönthet úgy, hogy fellebbezést nyújt be, de nem hiszem, hogy sikerrel járna, hisz az ítélet teljes mértékben megalapozott. Ha mégis megteszi, a Táblabíróság mondja ki az utolsó szót" – nyilatkozta az ügyvéd. Kincses szerint a bizonyítási eljárás során bemutatott bizonyítékok teljes mértékben igazolták, hogy Stefan Gusa közvetlenül felelős a temesvári sortüzek és az otopeni-i összecsapások áldozataiért.
Antalfi Imola
Népújság (Marosvásárhely)

Színlelt integráció
Európai szinten sajátos nevelésben, foglalkozásban a teljes diákság hét százaléka részesül, azaz minden száz gyerekből heten. Ez a szám romániai viszonylatban 0,65 százalék, a magyar gyerekeknek pedig csupán a 0,39 százaléka kap gyógypedagógiai ellátást – hangzott el az erdélyi magyar gyógypedagógusok szerdán és csütörtökön tartott tanácskozásán, amelynek helyszíne a gernyeszegi Grand Lion szálloda volt.
Pollacsek Tamás, a Romániai Magyar Gyógypedagógusok Szövetségének elnöke, a kolozsvári Hallássérültek Intézetének tanára kérdésünkre elmondta, hogy az elmúlt évben szervezték az első tanácskozást, azzal a szándékkal, hogy feltérképezzék az erdélyi magyar gyógypedagógiai ellátás helyzetét, amiről korábban nem volt átfogó kép. Az állami rendszerben folyó kezdeményezések mellett senki sem látta át, hogy mi történik a magánszférában, ezért a tanácskozásra minden ismert intézmény, alapítvány képviselőit meghívták. Az egyesület a Babes-Bolyai Tudományegyetem Alkalmazott Pszichológia Tanszékének Gyógypedagógiai Szakcsoportjával valamint a Szülőföld Alap támogatásával az idén másodszor tartott tanácskozást, amelyen romániai és magyarországi szakemberek adtak elő a gyógypedagógiában alkalmazott újszerű megközelítésekről, kreatív módszerekről. A főelőadók (Ráduly Zörgő Éva, Síkné dr. Lányi Cecília) és Bartók Éva negyven percet kaptak, a többi előadó húsz perc alatt mutatta be mondanivalóját a kollégáknak. A dolgozatok a nyelvi készségek fejlesztésétől a pszichodrámán át a hátrányos helyzetű gyermekek szociális kompetenciájának a fejlesztéséig változatos tematikát fogtak át, s főhelyen a diszlexiás gyermekek nevelése, tanítása szerepelt. Megható, szép, a gyerekek őszinteségét feltáró előadások hangzottak el, a zárónapon pedig az erdélyi magyar gyógypedagógiai ellátás jelenét vitatták meg, s hogy mit lehet tenni a bevezetőben felvázolt helyzet változtatása érdekében.
Pollacsek Tamás szerint vannak vidékek, mint például Marosvásárhely vagy Kolozsvár, ahol jobb a speciális ellátás, a szórványban viszont nagyon hiányzik. Kérdésünkre az egyesület vezetője kifejtette, hogy az inkluzív oktatás – amelynek során a korábban kisegítő iskolába járó hátrányos helyzetű gyerekeket többi társaik közé sorolták be, s a gyógypedagógusoknak heti egy-két óra jut egy gyerekre – valójában csak színlelt integrációt jelent.
– Bár ahhoz kicsik vagyunk, hogy az országos helyzetbe beleszóljunk, legalább az átlaghoz kellene felzárkózni a romániai magyar oktatásban is – nyilatkozta az egyesület elnöke.
(bodolai)
Népújság (Marosvásárhely)

Semjén: román mintára készült a magyar állampolgársági törvény
A magyar állampolgárság megszerzéséről szóló törvény alapvetően a román állampolgársági törvény mintájára készült - mondta pénteken Bukarestben Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, aki romániai látogatásának első programjaként Markó Béla romániai miniszterelnök-helyettessel ült közös asztalhoz.
A találkozó után tartott közös sajtóértekezleten Markó Béla elmondta: partnerével egyebek között a két ország további együttműködéséről, a stratégiai partnerségről folytattak eszmecserét, s e partnerségnek mindkét fél különleges jelentőséget tulajdonított a térség egészének a fejlődése szempontjából. Markó Béla tájékoztatta vendégét a román kormány takarékossági intézkedéseiről, az intézményi reformelképzelésekről és a romániai decentralizációs folyamatról. Nagy fontosságot tulajdonítottak a két ország együttműködésének például az energiaellátás és az infrastruktúra fejlesztése terén.
Semjén Zsolt a román és magyar sajtó képviselői előtt köszönetet mondott a romániai magyarságnak, hogy anyagi támogatással is segítségére sietett az árvíz sújtotta magyarországi településeknek. Ugyancsak megköszönte a román államnak, hogy homokzsákokat küldött Magyarországra a gátak megerősítése érdekében.
„A magyar állampolgárság megszerzésével kapcsolatosan is köszönettel tartozunk román barátainknak, hiszen a magyar törvény alapvetően a román állampolgársági törvény mintájára készült” - mondta Semjén Zsolt. Mint ahogy a világon bárhol élő román is megkaphatja a román állampolgárságot, ugyanígy természetesnek tartjuk, hogy a világ bármely táján élő magyar ember is megkaphassa a magyar állampolgárságot - szögezte le a magyar politikus.
A felek áttekintették azokat a gazdasági lépéseket is, amelyeket a két országban az egyensúly helyreállítása érdekében tettek. Mint ismeretes, Romániában a napokban lépett érvénybe az a rendelkezés, amely a közalkalmazotti béreket 25, a nyugdíjakat pedig 15 százalékkal csökkenti. Ezzel kapcsolatosan Semjén Zsolt emlékeztetett: Magyarország nem a béreket, hanem az államigazgatás bértömegét csökkentette. Ezzel arra ösztönözte a a minisztériumokat, hogy például ne a tanárok vagy az ápolónők fizetését szorítsák le, hanem a fölösleges állami bürokráciát építsék le. Hiszen mindkét országban bőségesen vannak fölösleges hivatalok - tette hozzá.
Utalt a közteherviselés elve alapján hozott másik döntésre, amelynek értelmében a bankokat keményen megadóztatják. Ezzel kapcsolatosan Semjén úgy fogalmazott: nem bankellenes intézkedésről van szó, hanem arról, hogy az elmúlt idők nyertesei is vállaljanak magukra a terhekből. Minkét országnak fontos, hogy a gazdasági helyzet kezelését illetően hasznosítsák egymás tapasztalatait - mondta a magyar miniszterelnök-helyettes.
Hivatalos látogatása keretében Semjén Zsolt a nap folyamán Traian Basescu államfővel is tárgyalt, a nap folyamán hivatalában fogadja őt Emil Boc miniszterelnök, Elena Udrea regionális fejlesztési és turisztikai miniszter, valamint Daniel patriarcha, a román ortodox egyház vezetője.
Krónika (Kolozsvár)

Sepsiszentgyörgy: korszerűsítik a Székely Mikó Kollégiumot
Elkezdődött a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium korszerűsítése. A sepsiszentgyörgyi önkormányzat két évvel ezelőtt nyújtotta be a pályázatot a másfél évszázados tanintézet felújítására, a Regionális Operatív Programból 11,2 millió lejt hívnak le a célra, ebből 8,6 millió vissza nem térítendő támogatás, míg 2,5 millió lej a város által finanszírozott önrész.
Antal Árpád polgármester csütörtöki sajtótájékoztatóján arról számolt be, hogy az udvaron levő étkezdét és tornatermet lebontották, így sokkal tágasabb lesz az iskola belső tere. A jelenlegi betonudvart füvesítik majd. Az udvar mögött, az úgynevezett városmagban több romos épületet ledózeroltak, a törvénytelenül felépített disznó- és kutyaólakat is felszámolták. A tornaterem helyére korszerű csarnokot építenek, a földszinten próbateremmel, az emeletet mozgatható falakkal három részre lehet osztani, és szükség esetén egybenyitni. Az épület tetején hálóval védett, műfüves szabadtéri sportpálya lesz. Az új csarnokot légi folyosóval kötik majd össze a régi épülettel. Az új ingatlan a városmag tervezett átalakítása és megnyitása során létrehozandó Hungária térről is megközelíthető lesz, így nemcsak az iskolaudvarról lehet majd bejutni.
A projekt megvalósítására 36 hónap adott, de a kivitelező vállalta, hogy 24 hónap alatt befejezi a munkát. Antal Árpád polgármester arról is beszámolt, hogy a szeptemberi iskolakezdésig négy új osztálytermet is átadnak, remélik, addig az összes külső munkálatot befejezik, és a jövő tanévben, a tanítás ideje alatt már csak bent kell dolgozni. A Székely Mikó Kollégium Székelyföld egyik legnagyobb múltú tanintézete, 1859-ben alakult, az ingatlan gróf Mikó Imre adományaiból épült, az alapkövet 1870-ben tették le, az építkezést 1877-ben fejezték be. Az épület a református egyház tulajdona, az önkormányzatnak évi 300 ezer lej bért kellene fizetnie a használatáért, azonban a felek megegyeztek, hogy a befektetésért cserébe az önkormányzat 2008-tól kezdődően 12 évig nem fizet bért. Így az erre az időszakra járó 3,6 millió lejt a 2,45 millió lejes önrésszel váltották ki.
Bíró Blanka
Krónika (Kolozsvár)

Gyereknap a Szent József Gyermekrehabilitációs Központban
Június 19-én, szombaton 10-16 óra között gyermeknapi ünnepséget szervez a Caritas szatmárnémeti szervezetének keretein belül működő Szent József Gyermekrehabilitációs Központ (Dsida Jenő utca 16. szám).
Színes programmal várják a központba járó, fogyatékkal élő gyermekeket és családtagjaikat. Lesz mazsorett bemutató, bográcsgulyás készítés, agyagozás, arcfestés, de bohócok is szórakoztatják majd a kicsiket. Körülbelül a központ ötven kedvezményezettje és közvetlen hozzátartozóik vesznek részt a gyermeknapon.
erdon.ro

Semjén Zsolt: román mintára készült az állampolgársági törvény
A magyar állampolgársági törvény romániai mintára készült – fejtette ki a kétnapos hivatalos romániai látogatáson tartózkodó Semjén Zsolt.
A miniszterelnök-helyettes bukaresti sajtótájékoztatóján elmondta: a román jogszabály szinte teljes szövegét átvették a módosítások kidolgozásakor. A politikus arra utalt, hogy Románia is könnyített eljárással adja meg a román állampolgárságot az ezt igénylő Moldova Köztársaságbeli román anyanyelvűeknek. Semjén úgy fogalmazott: emiatt köszönettel tartoznak a bukaresti kormánynak.
Semjén Zsolt ugyanakkor az árvízvédelemben nyújtott román támogatást is megköszönte. A román kormány 166 ezer euró értékben küldött homokzsákokat Magyarországra. Semjén szerint ilyen jellegű segítséget csak Romániától kaptunk, ez pedig jelentősen hozzájárult a gátak megerősítéséhez. “Önök is segítettek a 2006-2007-es áradásokkor, mi is szívesen tettük – mondta Emil Boc – Biztosíthatom, hogy a továbbiakban is segítünk, ha hasonló gondjaik akadnak.”
Semjén ugyanakkor az új magyar kormány gazdaságélénkítő csomagjáról beszélt Emil Bocnak, és a jövőbeni szoros együttműködés fontosságát hangsúlyozta.
Kétnapos romániai látogatása alatt Semjén Zsolt Traian Basescu államfővel is találkozik, tárgyal Elena Udrea regionális fejlesztési és turisztikai miniszterrel valamint Daniel patriarchával, a román ortodox egyház vezetőjével.
erdon.ro

Elkezdték az átszervezést – Költségcsökkentő intézkedésekről döntött az Emil Boc vezette kormány
„A kormányátalakítás csak kirakatintézkedés lenne, valódi megtakarítás a minisztériumok alárendeltségébe tartozó ügynökségek átszervezésével és megszüntetésével érhető el” – fejtette ki Markó Béla kormányfőhelyettes, akit Sebastian Vlădescu pénzügyminiszter azzal egészített ki, hogy minimum százezer közalkalmazottat kellene elbocsátani ahhoz, hogy a bérmegvonásokat törölhessék.
Az RMDSZ szövetségi elnöke bár nem zárta ki, hogy a minisztériumok számának csökkentésére is sor kerül, elsősorban a „kormányzati struktúrák határozott és sok szempontból fájdalmas lefaragásával” látja elérhetőnek a költségek csökkentését. Markóhoz hasonlóan nyilatkozott a kabinet több tagja is, Sebastian Vlădescu pénzügyminiszter szerint nem lenne semmi hasznunk a kormányátalakításból, azon kívül, hogy kielégítené egyesek vérszomját”.
Borbély László környezetvédelmi tárcavezető szerint a koalíciós tárgyalásokon nem esett szó a kormányátalakításról, ezért azt feltételezi, hogy „ilyen jellegű informális beszélgetések a Demokrata–Liberális Pártban történhettek”.
„Személyes véleményem, hogy káros lenne, ha a következő két hónapban a 8, 10 vagy 12 tárcás kormányról beszélnénk. Hagyjanak, vagy inkább hagyjuk magunkat dolgozni, életbe léptetni azokat a megszorító intézkedéseket, amelyeket meghoztunk. Amint a miniszterelnök is mondta, a kormányátalakítást megcsináljuk, nem beszélünk róla” – hangsúlyozta marosvásárhelyi sajtótájékoztatóján Borbély.
A kabinetülés utáni, tegnapi sajtótájékoztatóján Emil Boc miniszterelnök nem beszélt kormányátalakításról
Ezt követően állt a sajtó elé Emil Boc miniszterelnök bejelenteni azokat a döntéseket, amelyeket a kabinet az egy nappal korábban tartott maratoni ülésén hozott. A költségcsökkentés első lépéseként sürgősségi kormányrendelettel 360 millió eurót kölcsönöztek a szorult helyzetben levő helyhatóságoknak, hogy kifizethessék tartozásaikat az elvégzett szolgáltatásokért és munkálatokért a szerződő cégeknek, melyek fizetésképtelenekké váltak.
„Reméljük, hogy ezzel a döntésünkkel kilépünk abból az ördögi körből, amelynek lényege, hogy az állam tartozik a cégeknek, azok pedig nem tudják befizetni adóikat a költségvetésbe” – hangsúlyozta a miniszterelnök.
Csökkentett benzinpénz
„Év végéig 50 százalékkal csökkentjük a közintézmények autóparkjának szánt benzinkvótákat” – jelentette be Emil Boc kormányfő, példaként a miniszteri autókat említve, amelyek az eddigi 400 liter üzemanyag helyett csak 200 litert kapnak.
Hasonlóképpen arányosan csökken a prefektúrák, egészségbiztosító pénztárak, a megyei tanácsok és helyi tanácsok benzinkvótája is. A kormányfő tájékoztatása szerint ez az intézkedés része annak a kormányrendeletnek, amely 20 százalékos működési költségcsökkentést irányoz minden költségvetési intézmény számára.
Elbocsátások várhatók
Szakértők szerint a költségek lefaragásának legfontosabb eleme a közalkalmazottak számának drasztikus csökkentése lenne. Vlădescu pénzügyminiszter fogalmazásában minimum százezer embert el kellene bocsátani ahhoz, hogy a bérek visszatérhessenek a lefaragások előtti szintre.
A miniszterelnök ezt az információt azzal egészítette ki, hogy mindeddig a kormány 36 ezerrel csökkentette az állások számát, és a további átszervezésekről azután dönt, hogy „az összes költségvetési struktúra – minisztériumok, ügynökségek és hatóságok – felépítését átvilágította”.
Adakozz, vagy kiteszünk!
Elveszítik állásukat azok az államtitkárok vagy miniszteri tanácsosok, akik nem adományozzák a kormány által létrehozott segélyalapba az állami vállalatok igazgatótanácsában betöltött tisztségük után kapott járandóságukat – jelentette be a miniszterelnök. Hozzátette: a kabinet egy később megállapított szinten maximálni fogja az állami vállalatoknál dolgozók bérét is. Kormányzati források szerint azt várják el a csúcsvezetőktől, hogy a bérük azon részét, amely meghaladja a nyolcezer lejt, adományozzák a szolidaritási alapba.
M. Á. Zs.
Új Magyar Szó (Bukarest)

Borbély: december 31-én lemondok, ha a kormány nem teljesíti vállalásait
Borbély László környezetvédelmi miniszter kijelentette, lemond, ha a kormány nem teljesíti az év végéig vállalásait.
„Amikor valaki hoz egy döntést, felelősséget vállal érte. Az RMDSZ húsz éven keresztül betartotta szavát. Ha az elkövetkező időszakban nem folytatódna a decentralizáció, ha nem szervezzük át a kormánynak alárendelt ügynökségeket, ha az év végéig nem teljesítjük vállalásainkat, ami engem illet, december 31-én meghozom a megfelelő döntést. Ez pedig a kormányból való lemondást is magába foglalja. Ez egy személyes döntés, mindenkinek kötelessége egyenes tartással felelősséget vállalni ígéreteiért” – jelentette ki Borbély László környezetvédelmi tárcavezető.
(realitatea)
Transindex.ro

MESTERKÉPZŐ – BBTE: közel száz államilag támogatott hely a közgázon
A Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karon három magyar mesteri szakirányra felvételizhetsz nyáron és ősszel is!
A bolognai oktatási rendszer bevezetése után az egyetemi képzés a 4+1 évesről a 3+2 évesre változott, és ez a jövőben a mesteri diplomák és szaktudás jelentős felértékelődését vetíti előre.
Ugyanakkor a jelenlegi gazdasági válságos történések alatt a leginkább megtérülő befektetés a humánerőforrás fejlesztése. A diák státusz előnyeit élvezve, államilag támogatott helyen képezheti tovább magát a Babes-Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karán három magyar mesteri szakirányon: Marketing stratégiák és Politikák, Projektmenedzsment és projektértékelés, Vállalati pénzügyek.
A három szakirányon közel száz államilag támogatott hely áll a jelentkezők rendelkezésére. Az előző évek gyakorlatához képest fontos információ a felvételi időpontjának változása. Ebben az évben július 12-26. között tartják az első felvételi időszakot, amikor az államilag támogatott helyek elosztásra kerülnek.
A szeptemberi szesszióban már csak fizetéses helyekre, illetve a be nem töltött támogatott helyekre lehet pályázni. A képzések aktuális munkaerőpiac igényeinek megfelelően magyar, román és egy vagy több nemzetközi szaknyelv elsajátítását biztosítják.
Marketing stratégiák és politikák – nappali – 29 államilag támogatott hely
A program célja olyan szakemberek képzése, akik üzleti vagy non-profit szférában marketing vagy értékesítési feladatokat töltenek be, akiknek a marketingstratégia kialakítása és adminisztrálása alapvető kompetenciáik közé kell hogy tartozzon. Az itt képzett szakemberek képesek lesznek a valós üzleti környezetet elemezni, a piaci lehetőségeket felismerni, az ehhez szóló kínálatot kialakítani és eljuttatni az érdekeltekhez, vásárlókhoz, fogyasztókhoz.
A koordinátor neve és elérhetősége:
dr. Vorzsák Álmos, egyetemi tanár, a program vezetője
dr. Alt Mónika Anetta, egyetemi tanársegéd, kapcsolattartó
E-mail: monika.alt@econ.ubbcluj.ro
Projektmenedzsment és projektértékelés – nappali – 29 államilag támogatott hely
A program célja olyan szakemberek képzése, akik rendelkeznek a projektek menedzseléséhez és értékeléséhez szükséges ismeretekkel és képességekkel. A képzés elvégzése után a hallgatók a munkapiacon nélkülözhetetlen kompetenciákat, az általános mellett specifikus szaktudást és kellő gyakorlati készséget is birtokolnak. A projektmenedzsment és projektértékelés szakon végzettek olyan területeken nyerhetnek majd alkalmazást, mint például régió- és vidékfejlesztés, pályázatírás és projektmenedzselés. Képzettségük lehetővé teszi számukra azt, hogy vállalkozásokban, közszférában és civil szervezetekben is sikerrel helyt álljanak.
A koordinátor neve és elérhetősége:
dr. Pete István, egyetemi docens, a program vezetője
dr. Horváth Réka, egyetemi adjunktus, kapcsolattartó
E-mail: reka.horvath@econ.ubbcluj.ro
Vállalati pénzügyi menedzsment – nappali – 40 államilag támogatott hely
Korunk turbulens pénzügyi világában kiemelkedően fontos, hogy alapos ismeretekkel rendelkező, higgadt pénzügyi szakembereket képezzünk mind a vállalati, mind a makrogazdasági szféra számára. A vállalati pénzügyi menedzsment mesterképzés ezt a célt hivatott szolgálni olyan tantárgyak tanulmányozása keretében, amelyek egyrészt a konkrét vállalati pénzügyi döntések korrekt megalapozására készítik fel a hallgatókat, másrészt azokkal a módszertani eszközökkel látják el a hallgatókat, amelyek nélkülözhetetlenek a vállalatok mindennapi pénzügyi menedzsmentjében és hosszú távú stratégiai pénzügyi döntéseiben.
A koordinátor neve és elérhetősége:
dr. Nagy Ágnes, egyetemi docens, a program vezetője
dr. Nagy Bálint Zsolt, egyetemi adjunktus, kapcsolattartó
E-mail: balint.nagy@econ.ubbcluj.ro
A beiratkozáshoz szükséges iratok, egy borítékos dossziéban elhelyezve:
- licenszoklevél vagy ezzel egyenértékű igazolás
- egyetemi anyakönyvi kivonat (foaia matricola)
- születési bizonyítvány hitelesített másolata
- házassági bizonyítvány egyszerű másolata (akinek esedékes)
- személyi igazolvány egyszerű másolata
- 3 db. színes, 3x4-es fénykép
- beiratkozási díj kifizetését igazoló nyugta (150 lej)
- a Lingua Központ által kiadott vagy elismert eredeti nyelvvizsga igazolás és annak egyszerű másolata
Felvételi kritériumok:
1. Beiratkozási feltételek
- nyelvvizsga bizonyítvány
2. Felvételi
- 25% a licensz vizsga
- 25% az egyetemi évek átlagának
- 50% írásbeli vizsga eredménye a megadott tematikából
Egyenlő felvételi jegyek esetén a megkülönböztető kritériumok:
- írásbeli vizsga eredménye a megadott tematikából
- az egyetemi évek átlaga
A részletes felvételi tematika és az irodalomjegyzék megtalálható elektronikus formátumban az egyes szakok kapcsolattartóinál, és elérhető a Kar honlapján.
Transindex.ro

Schmitt: a kormány elkötelezett a nemzeti összetartozás mellett
A magyar kormány több gesztussal bizonyította elkötelezettségét a nemzeti összetartozás mellett, így Tőkés László európai parlamenti (EP-) alelnöki jelölésével is – mondta Schmitt Pál, az Országgyűlés elnöke pénteken Budapesten, miután fogadta Tőkés Lászlót abból az alkalomból, hogy az EP kedden alelnökévé választotta a romániai magyar EP-képviselőt.
Ezen gesztusok között említette Schmitt Pál a kettős állampolgárságról szóló törvény módosítását és június 4. nemzeti összetartozás napjává nyilvánítását is. A házelnök gratulált Tőkés Lászlónak a megválasztásához, amely – mint mondta – nagy öröm és büszkeség 15 millió magyar számára. Schmitt köszönetet mondott az Európai Néppártnak és azoknak a képviselőknek, akik Tőkés Lászlóra szavaztak. A politikus jelölését az EP alelnöki posztjára a magyar néppárti delegáció kezdeményezte, miután a korábbi magyar EP-alelnök, Schmitt Pál az Országgyűlés elnöke lett.
Tőkés László, gratulálva Schmitt Pálnak házelnöki kinevezéséhez, felidézte, hogy nagyapja, Tőkés József esperes a magyar Országgyűlés felsőházának tagja volt az 1940-es években. Ezért úgy érzi – jelentette ki –, hogy a Parlament „a mi házunk is”. A magyar állampolgárság könnyített megszerzésével Schmitt a határon túliak házelnöke is lett – nyilatkozta Tőkés. Az alelnök szerint minden magyarországi állampolgárnak életében legalább egyszer „át kell lépnie a trianoni határt”, és fel kell keresnie a határon túli magyar területeket. Tőkés az árvízhelyzetet a „magyar összefogás főpróbájának” nevezte.
MNO.hu

Semjén: román mintára készült a magyar állampolgársági törvény – Romániai látogatáson a magyar miniszterelnök-helyettes
A magyar állampolgárság megszerzéséről szóló törvény alapvetően a román állampolgársági törvény mintájára készült – mondta pénteken Bukarestben Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, aki romániai látogatásának első programjaként Markó Béla miniszterelnök-helyettessel ült közös asztalhoz, majd Traian Băsescu államfővel és Emil Boc miniszterelnökkel találkozott.
A találkozó után tartott közös sajtóértekezleten Markó Béla elmondta: partnerével egyebek között a két ország további együttműködéséről, a stratégiai partnerségről folytattak eszmecserét, s e partnerségnek mindkét fél különleges jelentőséget tulajdonított a térség egészének a fejlődése szempontjából. Markó Béla tájékoztatta vendégét a román kormány takarékossági intézkedéseiről, az intézményi reformelképzelésekről és a romániai decentralizációs folyamatról. Nagy fontosságot tulajdonítottak a két ország együttműködésének, például az energiaellátás és az infrastruktúra fejlesztése terén.
Semjén Zsolt a román és magyar sajtó képviselői előtt köszönetet mondott a romániai magyarságnak, hogy anyagi támogatással is segítségére sietett az árvíz sújtotta magyarországi településeknek. Ugyancsak megköszönte a román államnak, hogy homokzsákokat küldött Magyarországra a gátak megerősítésére érdekében.
„A magyar állampolgárság megszerzésével kapcsolatosan is köszönettel tartozunk román barátainknak, hiszen a magyar törvény alapvetően a román állampolgársági törvény mintájára készült” – mondta Semjén Zsolt. Mint ahogy a világon bárhol élő román is megkaphatja a román állampolgárságot, ugyanígy természetesnek tartjuk, hogy a világ bármely táján élő magyar ember is megkaphassa a magyar állampolgárságot – szögezte le a magyar politikus.
A felek áttekintették azokat a gazdasági lépéseket is, amelyeket a két országban az egyensúly helyreállítása érdekében tettek. Mint ismeretes, hazánkban a napokban lépett érvénybe az a rendelkezés, amely a közalkalmazotti béreket 25, a nyugdíjakat pedig 15 százalékkal csökkenti. Ezzel kapcsolatosan Semjén Zsolt emlékeztetett: Magyarország nem a béreket, hanem az államigazgatás bértömegét csökkentette. Ezzel arra ösztönözte a minisztériumokat, hogy például ne a tanárok vagy az ápolónők fizetését szorítsák le, hanem a fölösleges állami bürokráciát építsék le. Hiszen mindkét országban bőségesen vannak fölösleges hivatalok – tette hozzá.
Utalt a közteherviselés elve alapján hozott másik döntésre, amelynek értelmében a bankokat keményen megadóztatják. Ezzel kapcsolatosan Semjén úgy fogalmazott: nem bankellenes intézkedésről van szó, hanem arról, hogy az elmúlt idők nyertesei is vállaljanak magukra a terhekből. Minkét országnak fontos, hogy a gazdasági helyzet kezelését illetően hasznosítsák egymás tapasztalatait – mondta a magyar miniszterelnök-helyettes.
Hivatalos látogatása keretében Semjén Zsolt a nap folyamán Traian Băsescu államfővel is tárgyalt, hivatalában fogadta őt Emil Boc miniszterelnök, Elena Udrea regionális fejlesztési és turisztikai miniszter, valamint Daniel patriárka, a román ortodox egyház vezetője.
Semjén Zsolt ma az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum (EMEF) tagjaival találkozik Kolozsváron. A magas rangú vendéget a Markó Béla szövetségi elnök vezette RMDSZ küldöttség, Dávid László, a Sapientia EMTE rektora, Tonk Márton, a Sapientia EMTE Természettudományi és Művészeti Karának dékánja fogadja. Ezt követően sajtótájékoztatóra kerül sor, amelyen részt vesz Semjén Zsolt, Markó Béla és Tőkés László. A magyar Köztársaság miniszterelnök-helyettese délután megkoszorúzza Márton Áron erdélyi római-katolikus püspök szobrát a Szent Mihály-templom előtt.
Szabadság (Kolozsvár)

Veszélyeztetik a magyar oktatást a vegyes házasságok – Intézmények szűnhetnek meg
Beszterce-Naszód megyében
A tanügyminisztérium utasítására Beszterce-Naszód megyében elvégezték az oktatási intézmények felmérését, összeírását annak érdekében, hogy kiderítsék, hány iskola és óvoda működik kis létszámú csoportokkal. Mint kiderült: 59 olyan oktatási intézményt tartanak számon, amelyekben 16-nál kevesebb gyermek alkot egy-egy csoportot. Az intézmények közül 45 általános iskola, a többi óvoda. Bár a magyar oktatási vonal csak egy töredékét teszi ki a veszélyeztetett intézményeknek, nem állíthatjuk, hogy a magyar iskolák, óvodák helyzete túl rózsás lenne: a megyében csak a vicei szórványkollégium tudta megfékezni az egyre apadó gyereklétszám okozta problémákat, csángó gyermekek betelepítésével. Balázs Dénes tanfelügyelő azonban úgy véli: az igazi veszélyeztető tényezőt a vegyes házasságok jelentik, mivel ezek gyakorlatilag ellehetetlenítik a magyar oktatás helyzetét. A megye lelkészeinek kimutatása szerint a megkötött házasságok 80 százaléka vegyes.
A felmérésben szereplő 59 intézmény összesen 602 gyermeket lát el. A számadatok szerint két iskolában 4–4 diák tanul, tizenegy iskola működik 5 tanulóval, öt iskolának 6 tanulója van, kettő 7 diákkal működik, egy intézménynek van 8 tanulója, három iskolának 9, ötnek 10, nyolcnak 11, két iskolában 14 diák, nyolcban 15 és hét intézményben 16 diák tanul. Az intézmények csaknem mind vidéken találhatók, kivételt képez egy hat diákkal működő naszódi iskola, valamint egy besztercei óvoda, ahol 11 kisgyermeket oktatnak. A tanintézetek közül 48 nem rendelkezik egészségügyi engedéllyel, néhányban még vezetékes víz sincs, és 24 intézmény magánházban működik.
A magyar oktatás helyzetét egyelőre csak kis mértékben veszélyezteti az összevonás, a magyar pedagógusoknak azonban egyéb veszélyekkel is szembe kell nézniük – tudtuk meg Balázs Dénes tanfelügyelőtől.
– Nagysajón sajnos megszűnt az elemi iskola, mivel ott összesen 2 magyar gyermek maradt. Ezeket átíratták a román tagozatra, a nyugdíjazás előtt álló tanító helyzetét pedig csak oly módon tudtuk megoldani, hogy ezentúl román osztályt fog tanítani. Somkeréken mindössze egy magyar gyermek maradt, őt Bethlenbe íratták magyar iskolába – mondta a tisztségviselő, aki ugyanakkor jó hírrel is szolgált: Besztercén a 13-as óvodában sikerült magyar napközis csoportot indítani, amelynek címzetes óvónői állását a július 15-ei versenyvizsgát követően el is foglalhatja bármely, sikeresen pályázó pedagógus. Arról is beszámolt: Bethlenben sajnos meg kellett szüntetni egy tanítói állást, az óvodát pedig csak oly módon sikerült megmenteni a felszámolástól, hogy a magyar csoportba román gyerekeket írattak be.
– Sajnos, a gyermeklétszám folyamatosan apad – hívta fel a figyelmet a szomorú tényekre a tanfelügyelő. – Az utóbbi időben sokat beszélgettem a megye lelkipásztoraival, hogy felmérjem a helyzetet. Közölték velem, hogy a megkötött házasságoknak a 80 százaléka vegyes házasság. Ez jelenti a legnagyobb veszélyt a szórványmagyarságra nézve: a vegyes házasságból született gyermekeket csak a legritkább esetben íratják magyar óvodába, aztán iskolába. És a körforgás nem szűnik meg, hiszen ha egy gyermek, majd fiatal román tagozaton végez, akkor nagyon nagy valószínűséggel román nemzetiségű házastársat fog választani magának, és a gyermekeivel ugyanez lesz a helyzet. A pedagógusokra hárulna a feladat, hogy meggyőzzék a szülőket: ne írassák román intézménybe a gyermekeiket – mondta a tanfelügyelő, aki szerint a jövő egyik nagy feladata lesz ez a fajta meggyőző munka. Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy sokan visszaélnek a fakultatív magyar oktatást biztosító lehetőségekkel is.
– Vegyük példának Óradnát, ahol egy nyugdíjas tanítónő oktatja a magyar nyelvet és irodalmat, heti két órában. Hiába tartanak számon 100 olyan gyermeket a faluban, aki magyarnak vallja magát, ha nem tudnak összegyűjteni 10 gyermeket egy magyar óvodai csoport beindításához. Az óradnai elemi iskolában hét gyermek tanul... Hasonló a helyzet Lekencén is, ahol félnormával alkalmazott pedagógus tanít magyart. Ha összegyűlne 15, vagy akár csak 10 gyermek is, rögtön lehetne magyar csoportot indítani bármelyik óvodában vagy iskolában. És ha egy csoport elindul, akkor azt nagy eséllyel lehetne tovább vinni legalább általános iskoláig, és akkor már a szülő is könnyebben íratná át a gyermeket a legközelebbi magyar iskola ötödik osztályába. Sajnos azonban a példaként említett helységekben az a gyakorlat, hogy a szülők felveszik a fakultatív magyar órahallgatásért járó támogatási összeget, és közben román iskolába, óvodába járatják a gyermekeket. A gyereklétszám pedig egyre apad, Szentmáté az egyetlen falu, ahol stagnálás tapasztalható – összegezte a helyzetet a tanfelügyelő. Megtudtuk: a magyardécsei iskola, ha nehezen is, de egyelőre fenntartható.
Pozitív példáról is beszámolhatunk, Vicén ugyanis már három éve sikerült bebiztosítani a magyar oktatás folytonosságát. – Azért hoztuk létre három évvel ezelőtt a Bástya Egyesületet, hogy ide tudjuk hozni tanulni a csángó gyermekeket, és ne szűnjön meg a magyar iskola – mondta el lapunknak Lapohos Ella, a vicei Dsida Jenő Általános Iskola irányító tanára. – Tavaly összesen 44 gyermek járt az vicei iskolába a Bástya Egyesület szórványbentlakásából, ezek nagyrésze csángó, és volt 16 ingázónk is a környékbeli falvakból, Magyarborzásról és Mezőveresegyházáról. Tizenkét nyolcadikosunk végzett ugyan, de legalább annyian jönnek a helyükbe, tehát a gyereklétszámmal nem lesz gond idén sem. Nem nehéz viszont megállapítani, hogy a csángó gyermekek nélkül nem tudnánk külön osztályokat működtetni. Így az elemi tagozaton megmaradhatott a két tanító, általánosban különálló osztályaink vannak, legalább 10 gyermekkel, de esetenként akár 16 diákkal is – összegezte törekvéseiket az irányító tanár.
S. B. Á.
Szabadság (Kolozsvár)

Semjén Zsolt Bukarestben
(MTI) – A romániai magyarság számára fontos oktatási törvény, az energetikai együttműködés, az állampolgárság megadása, a gazdasági egyensúly megteremtése, a turisztikai együttműködés és az egyházak együttes fellépése egyaránt szerepelt Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes június 18-i, pénteki bukaresti tárgyalásainak témái között.
A magyar miniszterelnök-helyettes romániai látogatásának első programjaként Markó Béla romániai miniszterelnök-helyettessel ült közös asztalhoz.
A találkozó után tartott közös sajtóértekezleten Markó Béla elmondta: partnerével egyebek között a két ország további együttműködéséről, a stratégiai partnerségről folytattak eszmecserét, s e partnerségnek mindkét fél különleges jelentőséget tulajdonított a térség egészének a fejlődése szempontjából.
Semjén Zsolt a román és magyar sajtó képviselői előtt köszönetet mondott a romániai magyarságnak, hogy anyagi támogatással is segítségére sietett az árvíz sújtotta magyarországi településeknek. Ugyancsak megköszönte a román államnak, hogy homokzsákokat küldött Magyarországra a gátak megerősítése érdekében.
A magyar politikust a Cotroceni-palotában fogadta Traian Basescu államfő. Semjén Zsolt – mint az MTI-nek a tárgyalások után elmondta – örömmel nyugtázta, hogy a román képviselőházban elfogadták a magyarság számára oly fontos oktatási törvényt. Basescu leszögezte: ő személy szerint is, akárcsak a Demokrata-Liberális Párt elkötelezett a törvény elfogadtatása mellett, így várhatóan a szenátusban is meg fogják szavazni.
A magyar miniszterelnök-helyettes ezen a tárgyalásán is elmondta: a magyar állampolgárság megadásáról szóló törvényhez a hasonló romániai törvényt vették mintául. "Ugyanúgy, ahogy Románia kiterjesztette a román állampolgárság lehetőségét – elsősorban a Moldáviában élő románokra –, mi is kiterjeszthetjük a magyar állampolgárságot például az Erdélyben élő magyarságra" – állapította meg Semjén Zsolt, aki nagyra értékelte, hogy Basescu elnök pozitív módon viszonyult a magyar állampolgársági törvényhez. Az erdélyi magyarság ezt nem fogja elfelejteni – tette hozzá a magyar politikus.
A magyar–román gazdasági együttműködés számos területét is górcső alá vették. Különösen nagy hangsúlyt helyeztek az energetikai téren folytatandó együttes cselekvésre, annak érdekében, hogy az energiaellátásban csökkenteni lehessen a függőséget és a kiszolgáltatottságot.
Az Emil Boc miniszterelnökkel folytatott eszmecserén a magyar kormány által javasolt 29 pontos programot és a román kormány intézkedéseit vetették össze a tapasztalatok átadásának szellemében. Mint Semjén Zsolt elmondta, vendéglátóit igen érdekelte az a terv, hogy a magyar kormány 200 milliárd forintot készül kifizettetni a bankokkal az arányos közteherviselés jegyében.
Azt is érdeklődéssel fogadták, hogy Magyarországon nem a fizetéseket csökkentették, hanem a bértömeget, ezáltal arra ösztönözték az állami hivatalokat, hogy inkább a bürokrácia rendszerét építsék le, s ne az alkalmazottak béreit szorítsák le. Bukarestben azt is nagyra értékelték, hogy Magyarországon a politikai osztály önmagával kezdte a létszámcsökkentést – mondta az MTI-nek Semjén Zsolt.
Konkrét gazdasági, pénzügyi kérdésekről is szó esett, például az egykulcsos, 16 százalékos adóról vagy a családi adózás irányába mutató, a demográfiai helyzet javítását célzó lépésekről – tette hozzá.
Elena Udrea regionális fejlesztési és turisztikai miniszterrel elsősorban a turisztikai együttműködésről tárgyaltak, s megállapították, hogy a fejlesztésben nagy jelentősége lehet a magyar gyógyvizeknek. Udrea rövidesen Budapestre látogat – mondta Semjén Zsolt.
A Daniel pátriárkánál, az ortodox egyház vezetőjénél lezajlott találkozón leszögezték: az Európai Unión belül fontosak ugyan a gazdasági kérdések, de nem lehet zárójelbe tenni a megszentelt hagyományokat és a spirituális értékeket. Ezért egyházainknak az Európai Unión belül is érvényesíteniük kell értékeiket és érdekeiket – állapította meg Semjén Zsolt.
Népújság (Marosvásárhely)

Borbély László kész lemondani
Borbély László környezetvédelmi és erdészeti miniszter kész lemondani, ha a kormány által foganatosított megszorító intézkedések december 31-ig nem hozzák a várt eredményeket – hangzott el kedden, a kormány ellen benyújtott bizalmatlansági indítvány vitáján.
A miniszter csütörtökön Marosvásárhelyen megerősítette: "Ha úgy érzem, hogy a kormány nem képes azokat az intézkedéseket véghezvinni december 31-ig, ami nemcsak a megszorításokról szól, hanem gazdaságélénkítő programokról, a kórházi decentralizációról, az országos ügynökségek átszervezéséről is, le fogok mondani, még akkor is, ha az általam vezetett minisztérium szintjén sikerült pontra tenni a dolgokat. Felelős politikusként szolidárisak vagyunk, az én tevékenységemet nem tudom elvonatkoztatni a kormány egész tevékenységétől". Újságírói kérdésre, hogy az RMDSZ-nek milyen elképzelései vannak a gazdaság élénkítésére, a miniszter kifejtette, hogy a kis- és közepes vállalkozások (kkv) felé kell nyitni jobban. "Javasoltuk egy olyan kártya bevezetését, ami egy bizonyos összegig lehetőséget ad a kkv-knak arra, hogy jobb feltételekkel, mint eddig, bankhiteleket vehessenek fel. Meg kellene vizsgálni a bankok adózását, amiről EU-s szinten is szó van, szerintem nyugodtan ki lehetne vetni egy plusz bankadót. Azt is meg kell nézni, hogy bizonyos bankhitelek esetében halasztható legyen a visszafizetés, de mindez annak függvénye, hogy mennyit enged meg a Nemzetközi Valutaalappal megkötött szerződés. Ettől függ az egykulcsos adó módosítása is. Ha most csökkentenénk az egykulcsos adót és néhány más adónemet növelnénk, több pénz jönne be a költségvetésbe. Progresszív adózási rendszerről egyelőre nem tárgyalunk" – nyilatkozta a miniszter.
Antalfi Imola
Népújság (Marosvásárhely)

A cenzúra mint ideológia
Zsúfolásig telt kedd délután a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem előcsarnoka, ahol az intézmény vendégtanár-programjának keretében ezúttal Dan Culcer, erdélyi származású, jelenleg Franciaországban élő író tartott igen nívós és érdekes előadást. Olyan értekezést, amely hidat képezett a két, párhuzamos Marosvásárhely között, magyar és román értelmiségiek egyaránt ültek a rögtönzött nézőtéren.
A vendégtanár értekezésének címe A cenzúra mint ideológia, de ennél jóval többről szólt a majd' kétórás, önéletrajzi elemekkel gazdagított előadás. A diktatúra korabeli visszásságait, jelenre kiható következményeit is vizsgálta az előadó, úgy az irodalmi és művészi alkotómunka, illetve annak ellehetetlenítése, mint a mindennapi élet terén.
– Paradox módon, azok közül, akik a cenzúra gépezetében dolgoztak, még sokan életben vannak. Hasznos lenne, ha véleményüket saját tevékenységükről meghallgatnánk, megvitatnánk. Hiszen a cenzúra volt a mindenható eszköz, lángszóró, amely tabula rasává tett minden addigit, hogy helye legyen a proletkultnak. A romániai cenzúra már a XVIII. századtól létezik, XX. századbeli formáját a kommunista diktatúra a szovjetektől vette át. Erről igen sok tanulmány értekezik. Én személyes okok miatt foglalkozom ezzel a témával. Nem emlékiratokat írok róla, hanem az általa keltett atmoszférára igyekszem rávilágítani. Könyves családban születtem, amelyben az irodalom mindenhatónak számított. Rengeteget olvastunk, és bármit olvashattunk, a cenzúrázott könyveket is, amelyek borítóját a szüleim papírral fedték le. De '48 után a hazai tiltott könyvek listáján már nyolcezer cím szerepelt. Először az '50-es évek elején láttam szétvert könyvtárat. Kolozsvári gyermekéveim alatt, 1953-ban a hatalom emberei a mai zeneiskola, egykori Ferenc-rendi kolostor ablakából hajigálták az utcára a rend könyvtárának könyveit. Régi, több száz éves, pergamenbe vagy bőrbe kötött könyveket. Édesapám igen bátor volt, odalopakodott és kiemelt belőlük pár darabot. Köztük egy 1690-ben, Amszterdamban nyomtatott kötetet. Ez a borzalom egy életre elkísért. Tanúja voltam az egyházi iskolák bezárásának, a tiltott könyveket a kolozsvári egyetemi könyvtár pincéjében tárolták. '55 után ezek birtoklása házkutatást, letartóztatásokat vont maga után. Erről is fennmaradtak dokumentumok.
Az állami könyvtárak állománya ugyanakkor nagyon kibővült. A hatalom a klasszikus orosz irodalmat importálta, Szolzsenyicint és társait viszont nem, pedig őt Magyarországon fordították is. '63-ban a kolozsvári könyvtárakat régi francia irodalommal töltötték fel. Azért, mert a romániai nyomdák Franciaországnak nyomtattak és cserébe az ország nem pénzt, hanem könyveket kapott. Így még a könyvnyomtatás területén is létrejöhetett az ideológiai kontroll. A régi könyvek jó részét tiltották, újabbakat pedig nem adtak ki. Mindent felülről ellenőriztek, a rádióhallgatást is. '76-ban egy fiatal mérnök levelet írt a BBC-nek, amelyben az angol nyelvleckék szövegét igényelte. Megkereste a Szeku, és állandó, 50 százalékos fizetéscsökkentéssel sújtották. A cenzúra autonóm intézményként funkcionált, a hálózat nagyon sűrű és kiterjedt volt. És az a rengeteg ember, aki ebben a hálózatban dolgozott, hova tűnt '89 után? Mit tudtunk akkoriban? Hogy vannak börtönök, amelyekben a román, a magyar, a szász és a zsidó értelmiség sínylődik. És ezenkívül mit tehettünk? Nagy konfliktusaim voltak a szüleimmel, akik azt akarták, hogy hallgassak, holott tiniként megvolt a véleményem a dolgokról. Gyávának tartottam őket. Számomra politikailag 1956 volt a fordulópont. Akkor Magyarországon egy valódi forradalom zajlott le, nem előre megtervezett államcsíny. Spontán, és komoly áldozatokkal járó. És amikor hallgattam a rádióban a lövéseket, sírtam. Mert senki sem segített rajtuk. Számomra ekkor vált világossá a politikai helyzet. Anyám szocialista volt, kommunista azonban nem. '56 után azt hitte, "lehet valamit csinálni". Leveleket írt, kritizálta a pártot és a Szekun kötött ki – mondta előadásában Dan Culcer, aki megemlékezett a szerkesztőségekben zajló munkáról, a nyomorúságos életkörülmények között élő arisztokrácia tagjairól, közöttük Bánffy báróról, kolozsvári gyermekéveiről, a diktatúra fullasztó, hétköznapokat is uraló "hangulatáról".
Előadása után az író legutóbbi, kétnyelvű verseskötetét mutatták be a közönségnek. Az Ardealul Könyvkiadó gondozásában megjelent kötet verseit magyarra Cseke Gábor költő fordította le. A könyvbemutató során a szerző megjegyezte: a diktatúra idején ezek a versek teljesen másképpen jelenhettek volna meg, oly sokat száműzött volna belőlük a cenzúra gépezete, végül A siralom völgye című versének felolvasásával búcsúzott telt házas közönségétől.
Nagy Botond
Népújság (Marosvásárhely)

Wesselényi Miklós és Makfalva
Makfalva Erdőszentgyörgytől 10 km-re északkeletre a Kis-Küküllő folyó jobb partján fekszik, Szováta felé. A tatárjárás kori Maka várának az őrsége fokozatosan letelepedett a vár keleti részének közelében, Váruta tövében. Ezzel lerakta egy település alapját, amelyet Maka falvának neveztek. A település nevéből egy magánhangzó lemorzsolódásával alakult ki a végleges neve: Makfalva. Ez egyben azt is megcáfolja, hogy Makfalva valaha is a makk szóról kapta volna a nevét. Területe ősidők óta lakott. Környékén népvándorlás kori sáncnyomok kerültek elő. Határában a 420 m magas Várhegyese tetején van Maka vára romja. A vár kisebb erőd vagy őrtorony lehetett, melynek őrsége a Váruta tövében telepedett le. Ez a kis telep tűz martaléka lett. Ezután a falu a Kis-Küküllő partjára települt, majd egy földcsuszamlás után a folyó jobb partján állapodott meg. A 14. század végén egy tűzvész teljesen elpusztította. 1827-ben négy országos hetivásárjogot nyert, a 19. század végén járási székhely volt. 1910-ben 1821 lakosa 3 kivételével magyar anyanyelvű volt. A trianoni békeszerződésig Maros-Torda vármegye nyárádszeredai járásához tartozott. 1950-ben épült a lenfeldolgozó üzem, amely 450–500 dolgozó számára biztosított megélhetést. A községközponthoz tartozó falvakból (Kibéd, Hármasfalu, Szolokma, Székelyabod, Cseje) naponta 100–120 munkás ingázott e munkahelyre. A lenüzem megváltoztatta a település arculatát. Módosult a lakosság társadalmi összetétele, az egykori fazekascsaládok leszármazottai ott találtak munkahelyet. Létesült építőcsoport, szűcsszekció, asztalosrészleg, cipészműhely, állami malom, működött a vasútállomás, posta, egészségügyi rendelő, állatorvosi rendelő, művelődési otthon és a községi könyvtár.
Makfalvának 1992-ben az 1525 lakosából 1471 magyar, 34 cigány és 20 román volt. Református 4391, római katolikus 258, unitárius 152, adventista 129, ortodox 29, görög katolikus 13, pünkösdista 12, baptista 7, evangéliumi 7, evangélikus/lutheránus 1, más vallású 68, felekezeten kívüli 8. Mai református temploma 1925 és 1928 között épült, miután az előző kettő földcsuszamlás, illetve 1921-ben földrengés áldozata lett. Tornya a legmagasabb a Kis-Küküllő völgyében, félszáz méter. A helyiek Makfalvát tartják a lázadó székely parasztvezér, Dózsa György szülőhelyének Dálnokkal szemben. A Dósa-udvarház 1813-ban épült, benne néprajzi múzeum van. A Wesselényi-iskola telkét 1834-ben vásárolta Wesselényi Miklós, és a falunak ajándékozva 1836-ban iskolát építtetett rajta. * Ifjabb hadadi báró Wesselényi Miklós (Zsibó, 1796. december 30 – Pest, 1850. április 21.) az országgyűlési főrendiház vezére, a Magyar Tudományos Akadémia igazgatósági és tiszteletbeli tagja, az 1838-as pesti árvíz árvízi hajósa. Szülei id. Wesselényi Miklós és Cserey Heléna voltak. Örökölte édesapja erős testalkatát, amelyet rendszeres lovaglással, sportolással tovább erősített. Tanulmányait otthon végezte, házitanítói Tőkés János és ifjú Pataki Mózes voltak. Közpályáját 1818-ban kezdte a vármegyegyűléseken. 1821-1822-ben Széchenyi István társaságában hosszabb utazást tett Franciaországban és Angliában. Visszatértük után az országgyűlési főrendű ellenzék vezérei lettek. Birtokát képező falvaiban, példát mutatva elengedte a robotot és a dézsma nagy részét. Ebben Jósika Miklós, Újfalvi Sándor és mások is követték őt. Elsőként szabadította fel parasztjait a jobbágyság alól, saját költségén taníttatta őket, tanfolyamokat tartott nekik a korszerű földművelésről, állattenyésztésről. Kolozsváron, a Híd utcában nyomdája volt, itt nyomtatta ki beszédeit, tételeit, naplóját. 1835-ben Estei Ferdinánd osztrák császári herceg bezáratta a nyomdát. 1835 elején előbb az erdélyi, majd a magyarországi királyi tábla is perbe fogta – előbbi az 1835–36- os erdélyi országgyűlés üléseiről készített naplónak a cenzúrát megkerülő terjesztése miatt, utóbbi az 1834. decemberi nagykárolyi megyegyűlésen elmondott beszéde miatt, melyben igen élesen bírálta a kormányzatot az úrbéri reformok elbuktatásáért. A perben Kölcsey Ferenc volt a védője. 3 év börtönre ítélték, a büntetését a budai várban kezdte tölteni. Két hónap után engedélyezték, hogy súlyosbodó szembaja gyógykezelésére a sziléziai Gräfenbergbe utazzék. Innen 1843-ban tért haza és 1848-ig Zsibón élt mint Kolozs vármegye alispánja. 1848-ban vakon s betegen jelentős része volt abban, hogy a kolozsvári országgyűlés is kimondta Erdély unióját. 1848 szeptemberében családjával a morvaországi gyógyhelyre, Gräfenbergbe menekült, mert a forradalom nehézségeinek felismerése következtében elvesztette hitét az ellenállás sikerében. Ehhez a lépéséhez testi rokkantsága is hozzájárult. Felesége, Lux Anna, élete végéig ápolta. 1850-ben onnan hazatérőben halt meg. A Magyar Tudományos Akadémia 1830. november 17-én az igazgatótanács tagjává és 1831. február 15-én vidéki tiszteletbeli taggá választotta; a zilahi gimnázium főgondviselője és több vármegye táblabírája volt. Érdemei vannak a kisdedóvás elterjesztése, a selyemhernyó- tenyésztés meghonosítása és a földművelés, állattenyésztés körül. * Fülöp Irén tanárnőt idézzük a Népújság 2010. április 20-i, keddi számából: Makfalván 400 éve, 1610-ben vette kezdetét az oktatás. Báró Wesselényi Miklós 1835-ben alapította Makfalván a Wesselényi Népiskolát, kollégiumot, Erdély egyetlen alapítványi iskoláját. Suba Dani egykori wesselényis tanuló, makfalvi versfaragó így ír A makfalvi kollégium c. versében: "Büszke rája, aki küszöbét koptatta, / Bárhol jár, el nem tagadja, / Hogy ő hol járt réges régen, / Hogy a Himnuszt hol tanulta, / Hol dalolta. / S hogyha útja arra viszi, / Meg nem állja, sorra járja, / Az híres vén iskolát. / Boldog, édes kegyelettel, / Betelik a szíve, lelke, / Úgy tűnik fel ő előtte, / Mint a szent evangélium, / Az a híres vén iskola, / A makfalvi kollégium!" * Makfalva évszázadokon át példamutatóan teremtett oktatási intézményeket, felismerve, hogy a tudás a biztos jövőteremtés egyetlen járható útja. 1845- ben az Erdélyi Hiradó arról tudósít, hogy Makfalván négyféle iskola működik, és 1844-ben kisdedóvót, óvodát létesítettek. Az óvodába 74, iskolába 290 gyermek járt. Illő tehát, hogy ezen a jeles kettős évfordulón emlékezzünk iskolateremtő eleinkre. Ez alkalomból ünnepi megemlékezésre, műsorra került sor 2010 június 12-én.
Makfalva fazekasedényei messze földre eljutottak. Híres szobrászművésze Vas Áron, munkái főleg állatábrázolásokat, illetve népi motívumokat tartalmaznak. A falu szülötte az 1821-ben született Dósa Dániel királyi aljegyző, történész, publicista. (Forrás: Wikipédia)
Összeállította: B. D.
Népújság (Marosvásárhely)

Románia és Magyarország közötti stratégiai partnerség – Az egész térség hajtómotorja lehet
A Románia és Magyarország között fennálló stratégiai partnerségről, a két ország által foganatosított gazdasági reform-intézkedésekről, a kettős állampolgárság kérdéséről, valamint az ősszel tartandó magyar–román együttes kormányülés előkészítéséről tárgyalt többek között Markó Béla miniszterelnök-helyettes és Semjén Zsolt magyar kormányfő-helyettes pénteken, Bukarestben.
A magas rangú magyar tisztségviselő Markó Béla meghívására, első alkalommal érkezett hivatalos látogatásra Romániába, ahol kétnapos tartózkodása során, a meghívója mellett, Traian Băsescu államfővel, Emil Boc miniszterelnökkel, Elena Udrea turisztikai és regionális fejlesztési miniszterrel, valamint több Kovászna, Kolozs és Fehér megyei önkormányzati vezetővel és egyházi elöljáróval is találkozik.
A megbeszélést követően Markó Béla miniszterelnök-helyettes elmondta: a Magyarország és Románia közötti stratégiai partnerséget mindkét fél kiemelt jelentőségűnek tekinti, de ez fontos az egész régió számára is, hiszen, mint fogalmazott, ez a szoros magyar–román együttműködés az egész térség fellendülésének „hajtómotorja” lehet.
Közölte: tájékoztatta magyarországi partnerét a román kormány által foganatosított megszorító és reform-intézkedésekről, a közeljövőben várható kormányzati döntésekről, a magyar miniszterelnök-helyettes pedig maga is beszámolt a magyar kormánynak az állami költségvetés stabilizációját célzó intézkedéseiről.
Markó Béla úgy értékelte, a két ország viszonylatában a jövőben is kulcsfontosságú az együttműködés többek között az energia-ágazatban, valamint az infrastruktura-fejlesztés terén, ő maga emellett azt is javasolta, hogy ezt az együttműködést kiterjesszék a közelgő magyar európai uniós elnökség vonatkozásában is, hiszen ez meglátása szerint Románia számára is számos lehetőséget kínálhat. Bejelentette: megállapodtak abban, hogy elkezdik az ősszel megrendezendő román-magyar együttes kormányülés előkészítését.
A találkozón szó volt a kettős állampolgárság kérdéséről is. A román kormány miniszterelnök-helyettese elmondta: egyes szomszédos országoktól eltérően, Romániában nem váltott ki vitát a magyar állampolgársági törvény, hiszen maga Románia is hasonló eljárást alkalmaz a moldáviai állampolgárokkal szemben, azaz, könnyített eljárásban ad állampolgárságot az ezt igénylő moldáviai románok számára.
Semjén Zsolt mindenek előtt köszönetet mondott az az RMDSZ-nek, a romániai magyarságnak és Romániának is azért, hogy segítséget nyújtottak a magyarországi árvíz sújtotta településeknek. Mint mondta, a magyar állampolgárság megszerzése tekintetében is köszönettel tartoznak Romániának, hiszen a magyar állampolgársági törvény a hasonló román törvényt követi. A magyar politikus kihangsúlyozta: a magyar állampolgárság megadása tekintetében nincs etnikai diszkrimináció, ugyanis a magyar állampolgárság megszerzése egyedi kérelem alapján történik, ennek feltétele pedig az, hogy a kérvényező valamelyik felmenője magyar állampolgár legyen, és valamilyen szinten tudjon magyarul, azaz, nem feltétlenül kell magyar nemzetiségűnek lennie.
A magyar kormány válságintézkedéseiről szólva kiemelte, hogy azok az állami bürokrácia csökkentésére, valamint az elmúlt időszakban jelentős profitot elkönyvelő bankok megadóztatására irányulnak.
Markó Béla a román válságintézkedések kapcsán kifejtette: a román kormány által hozott bércsökkentési döntés ideiglenes, amely december 31-ig szól, a kormánynak pedig az a kötelezettsége, hogy ez idő alatt olyan reformokat léptessen életbe, amelyek lehetővé teszik egy más megközelítésű, szigorú, de nem fizetés-csökkentésen alapuló költségvetési politika alkalmazását. – Ennek a politikának szerves része kell legyen a különböző állami intézmények, hivatalok, ügynökségek összevonása, átszervezése, e tekintetben nagyon határozottak vagyunk – mondta Markó Béla, aki szerint szóba jöhet a kormány átalakítása is, ám ez álláspontja szerint mit sem ér, amennyiben eközben nem születnek valós reformintézkedések. - Lehet tárgyalni a minisztériumok összevonásáról, de az az álláspontunk, hogy az államreformnak ennél jóval mélyrehatóbbnak kell lennie – szögezte le a miniszterelnök-helyettes.
(RMDSZ-sajtóiroda)
Nyugati Jelen (Arad)

II. Nagykárolyi Székelytalálkozó
Nagykároly – Összeállt a június 26-án megrendezésre kerülő II. Nagykárolyi Székelytalálkozó programterve, tájékoztatták lapunkat a szervezők.
Az eseményre a Szent László Közösségi Házban kerül sor idén is. Hompoth Mária, a rendezvény egyik főszervezője elmondta, az eseményre nem csak a székely származású nagykárolyiakat várják, hanem mindenkit, akit érdekelnek a székely hagyományok. A rendezvény résztvevőinek többsége népviseletet ölt az alkalomra.
Köszöntőt mond Hompoth Mária és Lőrincz Szilveszter (főszervezők).
Felszólalnak még: Hompoth Zoltán, a Magyarok Világszövetségének elnökségi tagja, Kolumbán Imola, a Hagyományőrző Székely Huszárezred Egyesület elnöke, zászlóanyja. A Székelyföldet bemutató összeállítást követően beszédet mond dr. Lendvay Csaba díszszékely és Kereskényi Sándor, a Szatmárnémeti Szent István Kör tagja.
erdon.ro

MAGAS RANGÚ TALÁLKOZÁS – Kölcsönös udvariaskodás közepette zajlik Semjén romániai látogatása
A diplomácia mögött politikai üzenet is megbújt: Románia csak ne kössön bele a kiterjesztett állampolgársági törvénybe. Nem egyébért, de román mintára készült. Ja, és köszönik szépen a másolás lehetőségét.
Miután tegnap Bukarestben az ország vezetőivel találkozott, majd Kovászna megyébe látogatott, ma Kolozsvárra érkezett Semjén Zsolt. Magyarország miniszterelnök-helyettese Markó Béla RMDSZ elnök, miniszterelnök-helyettes meghívására tett látogatást Romániában. Kihasználva az alkalmat, az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum felkérte a magyarországi hivatalosságot, vegyen részt a testületnek a Sapientia EMTE kolozsvári épületében tartott mai ülésén.
Az EMEF gyűlést követően Semjénnel és Tőkés László EP-alelnökkel tartott közös sajtótájékoztatóján Markó Béla felhívta a figyelmet az értekezlet helyszínére, mondván: a Sapientia EMTE magyarországi támogatás eredményeként jöhetett létre, és reméli, hogy továbbra is kiemelt figyelmet fordít a magyar kormány a határon túli magyarság szellemi életének, oktatásának támogatására.
Elmondta, az EMEF gyűlésén többek között oktatásügyi, vallási illetve kulturális vonatkozásban tárgyaltak a magyar-magyar viszonyokról. Szó esett a határon túli magyar felsőoktatási intézmények, a Sapientia EMTE támogatása mellett a Partiumi Keresztény Egyetem finanszírozásáról is. A jelenlévők elhatározták, újraindítják a kárpát-medencei magyar képviselet fórumát, a Magyar Állandó Értekezletet (MÁÉRT), amelynek ülésére hamarosan, várhatóan már júliusban sor kerül.
Tőkés László elmondta, a Magyarországon történt kormányváltás régóta várt esemény. Emlékeztetett, a trianoni békeszerződés óta 90 év telt el, 70 éve írták alá a bécsi diktátumot. Azonban mára a határok az egyesült Európában képletessé váltak, és Trianon gyógyításában kell gondolkodni: "Tegnapelőtt született határozat az EP-ben a schengeni övezet Romániával és Bulgáriával történő bővítésének lehetőségéről. Ez jövő év elején meg is történhet" - mondta Tőkés.
Köszönetet mondott a magyar államnak a magyar állampolgárság kiterjesztése érdekében hozott döntéséért, illetve Románia elnökének és kormányfőjének, amiért támogatta az intézkedést. Ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy az EP-alelnökké választását a román képviselőknek csupán egy része támogatta, a PNL és a PSD képviselői erőteljesen ellenezték.
"Ne legyünk rabjai a XX. századnak, amikor is a kommunista hatalom homogenizációs politikája révén gyökeresen átalakult Erdély, többek között Kolozsvár etnikai térképe. Az erőszakos asszimiláció tényét már a Tismăneanu-jelentés is beismeri. Eljött a sebek gyógyításának pillanata, a XXI. század elkezdődésének ideje" - hangoztatta.
Semjén Zsolt köszönetet mondott a romániai magyarságnak az árvíz-sújtotta magyarországi települések számára szervezett gyűjtésért, a román kormánynak, illetve a Borbély László vezette környezetvédelmi minisztériumnak, amiért homokzsákokat küldött, így több helyen sikerült megakadályozni a gátak átszakadását.
Elmondta, ma a Házsongárdi temetőbe látogat, amely nemcsak a magyarság közös kulturális öröksége: "el kell érni azt, hogy Európa kulturális örökségévé váljon" - hangoztatta.
Romániának ismét köszönetet mondott, amiért a magyar kormánynak lehetősége volt a kiterjesztett állampolgársági törvény tervezetét a Románia által elkészített jogszabály mintájára kidolgozni. Emlékeztetett, a kiterjesztett állampolgársági törvény lehetővé teszi, hogy egy magyar nyelvet valamelyest beszélő, magyar állampolgárságú felmenőkkel rendelkező személy egyedi kérelem alapján gyorsított eljárással legyen honosítható, ugyanúgy, mint ahogyan a Moldovai Köztársaságban élők is könnyített eljárással igényelhetik a román állampolgárságot. Továbbá reményét fejezte ki, hogy a MÁÉRT összehívásával egy új lendületet kap a magyar-magyar párbeszéd.
Ugyanakkor a magyar fél támogatásáról biztosította Romániát a schengeni övezet kiterjesztése kapcsán, amely várhatóan Magyarország soros elnöklése alatt fog megvalósulni. Beszámolt arról is, hogy a tegnapi, az állami hivatalosságokkal folytatott megbeszélésen energetikai problémákról és a magyar-román közös kormányülés megszervezésének részleteiről is tárgyaltak.
Közölte, messzemenően üdvözli az EMNT és az RMDSZ közötti párbeszéd megvalósulását, mivel a legszélesebb körű magyar összefogás megvalósításában bízik.
A magyarországi támogatások kapcsán feltett újságírói kérdésre Semjén nem adott egyértelmű választ: elmondta, Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai helyettes államtitkárt bízta meg a Magyarországról érkező nemzetpolitikai célokra fordítandó finanszírozási teendőkkel. "Igaz, hogy a két ország nehéz gazdasági helyzetben van: a Traian Băsescu államfővel és Emil Boc miniszterelnökkel folytatott megbeszélésen egyetértettünk a tapasztalatcsere szükségességében" - jelentette ki Semjén. Elmondta, az ország vezetői érdeklődéssel fogadták azt a magyarországi válságkezelő intézkedést, mely a közterhek arányos elosztását teszi lehetővé. Eszerint a jelentős nyereségre szert tett bankoknak profitjuk közel felét kell befizetniük az állami kasszába.
Semjén Zsolt holnap Fehér megyébe tesz látogatást, Gyulafehérváron Jakubinyi György római katolikus érsekkel folytat megbeszélést.
Transindex.ro

Kolozsváron ülésezett az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum
Fontos, hogy a magyar állam az elkövetkező időszakban is kiemelt figyelmet fordítson a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem támogatására, továbbra is segítse a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) működését, a magyar nyelvű felsőoktatás, illetve a romániai magyarság szellemi fejlődését biztosító művelődési intézmények ügyét – jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök szombaton Kolozsváron, a Sapientia EMTE központi épületében lezajlott Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum (EMEF) ülését követően.
Az RMDSZ és az EMNT közös fórumának meghívott vendége Semjén Zsolt, a Magyar Köztársaság miniszterelnök-helyettese volt. A politikus látogatása során több találkozóra került sor: előbb Bukarestben folytatott megbeszéléseket az RMDSZ elnökével, Traian Băsescu államfővel, Emil Boc miniszterelnökkel és más közméltóságokkal, majd Kovászna megyében a helyi hatóságok képviselőivel találkozott. A magyar kormány nemzetpolitikai kérdésekért felelős vezető politikusa Kolozsváron tájékoztatta az EMEF résztvevőit a magyar kormány támogatáspolitikai elképzeléseiről. Jelezte, hogy várhatóan júliusban újból összehívják a Magyar Állandó Értekezletet (MÁÉRT), amely új lendületet adhat a magyar-magyar párbeszédnek. Semjén Zsolt köszönetet mondott a romániai magyarságnak és a román kormánynak a magyarországi árvíz-sújtotta települések megsegítésére irányuló kezdeményezéseiért. Hangsúlyozta azt is, köszönettel tartoznak Romániának a magyar állampolgárság megszerzése tekintetében is, hiszen a magyar állampolgársági törvény a hasonló román törvényt követi. Semjén Zsolt arról biztosította romániai tárgyalópartnereit, hogy Magyarország uniós elnöksége alatt mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy Románia a schengeni övezet részévé váljon. Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke a román-magyar kapcsolatok javításának fontosságát hangsúlyozta. Kiemelte: kilencven évvel a trianoni döntés után nem kell határokat cserélgetni, mert a határok az Európai Unióban jelképessé válnak.
Paprika Rádió
Erdély.ma

Tusnádfürdő legrangosabb elismerését kapta Orbán Viktor
Öt személynek osztottak Pro Urbe Díjat az idei tusnádfürdői városnapokon: Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke például a bálványosi szabadegyetem Tusnádfürdőn való megszervezéséért kapta meg a kisváros legrangosabb elismerését.
Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke és Németh Zsolt külügyi államtitkár a bálványosi szabadegyetem Tusnádfürdőn való megszervezéséért és a határon átívelő magyar kapcsolatok ápolásáért kapott kitüntetést.
Böjte Csaba atyának a helybéli hátrányos helyzetű gyerekek taníttatásáért és étkeztetéséért ítélték oda a Pro Urbe Díjat.
Két tusnádfürdői személy is elismerésben részesült: a sportkarrierjét idén befejező Kristó Katalin rövidpályás gyorskorcsolyázó mellett a helyi turisztikai egyesület megszervezésében, valamint a sípálya építésében és működtetésében vállalt szerepéért Kalamár Andort is hasonló díjjal jutalmazták.
Erdély.ma

Tapogatózás az erdőben
Kapkodhatta a fejét Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettesi tisztségében tett első hivatalos látogatásán. A határon túli magyarság első számú kormányzati felelősének felkent politikus jött, látott, tárgyalt, talán hüledezett is egy sort, de ami mindennél fontosabb: remélhetőleg alapos elemzésnek veti alá az itt tapasztaltakat.
Kezdjük mindjárt azzal, hogy romániai látogatásának programja önmagában is meglehetősen hektikusnak tűnt. Bukaresti pofavizitjei semmi újat sem hoztak — bizonyára nem is hozhattak —, legfeljebb a pátriárkánál tett rövid látogatásával kanyarodott le a mindenkori magyar vezetők szokásos ösvényéről. A Traian Băsescu iránt kifejtett hálájára már sokkal többen felkaphatták a fejüket, hiszen olyasmit köszönt meg a román államelnöknek, ami semmivel sem haladja meg a normalitás állapotát, mi több, régen szerepel már a román nemzeti gondoskodás eszköztárában: a kettős állampolgárság intézményének hallgatólagos elismerését.
Még elgondolkodtatóbb azonban, ahogyan — vélhetően rossz tanácsadóinak ,,köszönhetően" — Semjén Zsolt eltévedhetett a romániai magyar közélet dzsungelében. A hazai közszereplők ugyanis nem hagyták ki annak lehetőségét, hogy saját szájuk íze szerint igyekezzenek alakítani a miniszterelnök-helyettes formálódó romániai magyarképét. Belefért ebbe Tamás Sándor háromszéki tanácselnök kirohanása olyan — más politikai színű, de jelen sem lévő — polgármesterek ellen, akik kilógnak a fegyelmezett sorból, ezért aztán meg sem érdemlik az anyaország gondoskodó odafigyelését. Folytatódott az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum szervezőinek retorikájával, amely szinte felvezette Semjénnek a felvidéki példát felhozó aggódását: összefogást biztosító közös politikai struktúrákra van szüksége a romániai magyarságnak. Mindezt újra csak olyan fórumon, amelyen mindössze két, ha mégoly fontos szereplője is volt jelen a romániai magyar politikai életnek, mint az RMDSZ és az EMNT.
Kétségtelen: a pozíciókeresés, kapcsolatépítés erőteljesen zajlik. Az új magyar kormány iránt megnyilvánuló várakozás és elvárások aligha kifogásolható eleme a lobbizás — ha azt megfelelő kritikai szűrőn keresztül engedik célba jutni a magyar kormány illetékesei. Rövid időn belül letisztul a kép, egyértelműbbé válik a képlet, az Orbán-kormány melyik tagja révén melyik hazai politikai szereplővel tartja majd a kapcsolatot. Az első kísérlet azonban nem túl biztató. Semjén Zsolt útja összességében több bizonytalanságot keltett, mint amennyi reménykedést csepegtetett a várakozókba.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Semjén egységes politikai konstrukciót sürget
A magyarságnak minél egységesebben kell megjelennie a politikai porondon, most az összefogásnak jött el az ideje ― állapította meg Kolozsváron Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, aki részt vett az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum (EMEF) ünnepi ülésén.
A Sapientia-Erdélyi Magyar Tudományegyetem (Sapientia-EMTE) központi épületében tartott ülésen Dávid László, a Sapientia-EMTE rektora külön felkérte Markó Bélát, a kormány miniszterelnök-helyettesét, hogy álljanak a jövő héten sorra kerülő akkreditációs döntés mellé, és segítsenek, hogy a törvényalkotás, majd a parlamenti szavazás az intézményi akkreditációról mihamarabb bekövetkezhessen. Az RMDSZ elnöke erre ígéretet tett, és kijelentette: amennyiben az Országos Akkreditációs Bizottság június 24-én kedvezően dönt a három városban ― Kolozsváron, Marosvásárhelyen és Csíkszeredában ― működő magyar magánegyetem akkreditációjáról, úgy a kormány mihamarabb megalkotja az ezt megalapozó törvényt, és a parlament őszi időszakában már sor kerülhet az állami elismertetést szentesítő szavazásra is. Semjén Zsolt a magyar kormánynak a határon túli magyar felsőoktatás melletti elkötelezettségéről biztosította a jelenlévőket, Markó Béla pedig felvetette, hogy a leendő magyar―román közös kormányülés egyik tárgypontjaként a román állami finanszírozás kérdését is emeljék be. Semjén jelezte: szükségesnek tartják az EMNT és az RMDSZ közötti együttműködést. A szlovákiai példa is mutatja — mondta a magyar miniszterelnök-helyettes —, hogy az összefogás meggyengülése esetén az etnikai pártok kikerülhetnek a törvényhozásból. Meg kell találni azt a politikai konstrukciót, amely a lehető legszélesebb összefogás kifejeződése ― állapította meg Semjén. Tájékoztatta a romániai magyarság jelen lévő képviselőit a magyar kormány támogatáspolitikai elképzeléseiről. Fontosnak tartotta a magyarság összefogását. Ezzel összefüggésben jelezte, hogy hamarosan újból összehívják a 2004 novembere óta nem ülésező Magyar Állandó Értekezletet.
Az EMEF napirendi pontjai közül elnapolták a Kulturális Autonómia Tanács megalapításáról szóló döntést, mert az RMDSZ és az EMNT között néhány tartalmi és formai kérdésben nézetkülönbségek merültek fel, ezek tisztázását valószínűleg pénteken Marosvásárhelyen végzik el a következő EMEF-ülés keretében.
Gyulafehérváron egyházpolitikai kérdésekről és a felekezeti oktatás ügyéről folytatott megbeszélést Semjén Zsolt Jakubinyi György érsekkel. A magyarországi egyházpolitika tervezett változásairól, a keresztény értékek európai képviseletéről folytatott megbeszélést követően újságírói kérdésre válaszolva a magyar politikus kifejtette: Budapest ellenzi a verespataki aranykitermelést célzó beruházás megvalósítását.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Tapasztalt szakemberek a Szülőföld Alap kollégiumainak élén
(MTI) – Többéves közigazgatási és szakmai gyakorlat, a terület iránti elkötelezettség jellemzi a Szülőföld Alap új kollégiumi tagjait – reagált Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár a Népszava június 19-i számában megjelentekre az MTI-nek. A helyettes államtitkár lejárató jellegűnek nevezte a cikket.
A napilap azt írta, "sokak szerint ellentmond a szakmaiságnak az, hogy Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai helyettes államtitkár kiket választott a határon túli magyarok éves szinten mintegy 2 milliárdos állami támogatása felett rendelkező Szülőföld Alap szakmai kollégiumainak vezetőivé". Az újság elsősorban az oktatási és szakképzési kollégium, az önkormányzati együttműködési és informatikai kollégium vezetőjének kinevezését rótta fel, illetve azt kifogásolta, hogy több kollégiumban tagságot nyert a helyettes államtitkár sajtótitkára.
Répás Zsuzsanna az MTI-hez eljuttatott közleményében kiemelte: a Népszavában megjelent információk jelentős csúsztatásokat tartalmaznak. Nem állja meg a helyét az az állítás, hogy az új kollégiumi tagokat a szakértelem és a tapasztalat hiánya jellemzi – írta, hozzátéve: több publikáció, többéves közigazgatási illetve szakmai gyakorlat és a terület iránti elkötelezettség jellemzi őket.
Azzal kapcsolatban, hogy miért kellett ilyen gyorsan kinevezni az új kollégiumi tagokat, közölte: az eddigi gyakorlat szerint az első féléves támogatási döntések április folyamán meg szoktak születni, ez azonban a szocialista kormány hibájából most nem történt meg. Ezért azok a kulturális szervezetek, amelyek nyári rendezvényeket szeretnének tartani, komoly anyagi problémákkal néznek szembe. Félő, hogy emiatt a tervezett programok közül több nem valósulhat meg – írta.
Répás Zsuzsanna hangsúlyozta: mivel a Szülőföld Alapot később átalakítják, nem tehették meg a határon túli szervezetekkel, hogy nem hívják össze a Szülőföld Alap kollégiumait a lehető legrövidebb időn belül, és nem döntenek a nekik járó forrásokról.
Hozzátette: jelentős kétségek merültek fel az eddig működő támogatási rendszer átláthatóságával kapcsolatban, illetve egyes konkrét döntések megalapozottságát illetően. Ezért át fogják világítani a támogatási rendszer egészét. A jelenlegi struktúra kaotikus, átláthatatlan és nem logikus, ezért az egész határon túli támogatási rendszer is jelentős átalakításra szorul.
Népújság (Marosvásárhely)

Ránk hagyott testamentum
Sütő Andrásra emlékeztek
Sütő Andrásra emlékezett a hét végén Marosvásárhelyen és Pusztakamaráson az író nevét viselő baráti egyesület.
A kétnapos rendezvénysorozat szombat délután három órakor vette kezdetét a vásárhelyi református temetőben. Sütő András sírjánál Demeter József lelkipásztor tartott rövid megemlékező áhítatot. Mint mondta, Jézus sírja elől a kő el volt hengerítve. Sütő is elhengerítette életünk köveit, azokat a köveket, amelyeket nemzeti öntudatunk, megmaradásunk elé dobtak. De elhozta gyémántköveit is, amelyekkel életünk egyik legnagyobb vigasza lett. Őt nem a holtak, hanem az élők között kell keresnünk. Nem kellett feltámadnia, mert csak test szerint halt meg. Ott él a Kárpát-medencei nemzet szívében és azoknak a népeknek a tudatában, akik saját anyanyelvükön olvassák csodálatos sorait. Mert amit ránk hagyott, az második Hegyi beszédnek is mondható.
A koszorúzással záruló, temetőbeli megemlékezés után a szépszámú közönség a Bernády Házba sétált, ahol a soron következő előadás-sorozat, rövid konferencia kezdetére már telt házassá növekedett a publikum. A résztvevőket, magyarországi és hazai vendégeket Nagy Pál, a Sütő András Baráti Egyesület elnöke köszöntötte, majd Csegzi Sándor alpolgármester vette át a szót. – A tavalyi, hasonló megemlékezésen Marosvásárhely nagyjai között említettem Sütő Andrást. Életemben írásai, színdarabjai által mély nyomot hagyott, megelőlegezett bizalma önkormányzati pályámon számomra meghatározó erővel bírt – mondta az alpolgármester, majd a személyes találkozások emlékeit elevenítette fel. – Sütő András félt a lakásában. Figyelték '89 előtt és után. Fontos volt a másik oldalnak, mert tudták, hogy fontos nekünk. Kopjafáján egy lámpást láthatunk. Ez számomra azt a fényt jelképezi, amit Sütő András jelent.
Pusztakamarás polgármestere hozzászólásában megjegyezte, megtiszteltetésnek érzi, hogy részt vehet a megemlékezésen. Elmondta, a kamarásiak tisztában vannak Sütő nagyságával, emléke ápolását nagyon fontosnak tartják és mindenkit szeretettel várnak, aki az író emléke előtt tiszteleg vagy a szülői házat kívánja megtekinteni.
Kincses Előd András napjától a fekete márciusig címmel tartott igen érdekes előadást Sütő András 1990 márciusa előtt megélt napjairól. A kulisszák mögötti történésekről, politikai játszmákról és ok-okozati viszonyokról, amelyek következménye mindenki előtt ismert: Sütő megveretése, fél szemének elvesztése. A kezdetek RMDSZ-éről, amelynek Sütő megyei elnöke volt, a forradalom utáni magyar–román összefogásról és a másik fél szürke eminenciásainak ezt szándékosan szétzüllesztő tevékenységéről, a sajtóban megjelent hamisításoktól a TVR-s botrányig. Emlékeztetett arra, hogy Sütő 1989. december 22-e és 1990. március 19-e között milyen magas szinten képviselte az erdélyi, romániai magyarság ügyét, de sajnos a szekus túlerővel és profizmussal szemben nem sokat tehetett.
Kilyén Ilka színművésznő Nagy Gáspár Sütőnek dedikált versét szavalta el, majd a szom.bati rendezvénysorozat zárásaként Kötő József tartott előadást Sütő András színházi – elsősorban kolozsvári magyar színházi – kapcsolatairól.
Nagy Botond
Népújság (Marosvásárhely)

Aki nem adja fel, az célba ér
A marosvásárhelyi Kántortanító- képző Főiskola huszadik tanévzáró ünnepségén a 18. évfolyam kicsengetését tartották szombaton délben a Vártemplomban.
A főiskolán, ahol ebben az évben 150 hallgató tanult, 34 levelező tagozatos tanító és óvodapedagógus érkezett el tanulmányi éveinek végére. 2006-ban Erdély legkülönbözőbb vidékeiről, Arad környékétől a Székelyföldön át Medgyesig, 36-an iratkoztak be a képzőbe mint pedagógiai középiskolával vagy középiskolai érettségivel már dolgozó fiatalok, hogy megszerezzék az időközben kötelezővé vált főiskolai oklevelet. Választásuk a marosvásárhelyi keresztyén szellemiségű főiskolára esett, és sokan rendkívüli nehézségek árán vállalták, hogy eljussanak a négy év végére, hisz közben férjhez mentek, édesanyák lettek, vagy újabb gyerekeket szültek, s a család, a tanítás mellett járták a főiskolát. De együtt, sokat énekelve és sokat beszélgetve, a tanáraik által nyújtott ismeretekre figyelve a nehézségek ellenére megszépültek ezek az évek – hangzott el Szabó Juliánna elköszönő beszédében. A záróvizsgák után pedig azon a pályán haladhatnak tovább, ahol minden versenyző, aki nem adja fel, beérkezik a célba – hangzott el Ötvös József református esperes prédikációjában. A versenyben akkor lehet helytállni, ha a fiatalok lelkében van egy olyan cél – a jövő nemzedék nevelése, a jövendőbeli keresztyén Erdély arculatának alakítása –, amiért akár a lemondást, a szórványban való munkálkodást is vállalni tudják. Ebben segít az a szellemiség, amellyel a Kántortanító-képző Főiskola útnak indítja a fiatalokat. Akik valamennyien jó eredményt értek el, s tudásukat az oklevelet adó Károli Gáspár Református Egyetemen kell még bizonyítsák, ahol eddig is figyelemre méltóan szerepeltek. A leendő népnevelők a tudományok mellett a zene szeretetére és a hitre kell neveljék azokat a gyermekeket, akiket rájuk bíznak. A különleges osztályt az iskola nevében Barabás László igazgató búcsúztatta, aki tolmácsolta a patrónus egyetem vezetőinek üdvözletét is, s Kiss Zoltán, a Vártemplom főgondnoka fogalmazta meg azt a kívánságot, hogy az anyanyelv, a hagyományok, a kultúra és a hit megőrzése, ápolása során munkájukat a szeretet vezérelje. A harmadévesek nevében Fekete Dalma búcsúzott az osztálytól, s közben a végzősök és a maradók bizonyították, hogy szépen énekelnek, kifejezően mondanak verset, ügyesen vezényelnek és jól játszanak az orgonán is. Biztatóan, reménykeltően szép, jó érzés volt hallgatni őket.
A főiskola az idén is húsz helyet hirdet a nappali tagozaton és húsz tandíjköteles helyet a már dolgozó és ezért a tömbösített oktatásban részt venni óhajtó fiataloknak.
(bodolai)
Népújság (Marosvásárhely)