Az Internacionálé a tizenkilencedik század végéről datálható politikai himnusz (amely az I., II. és a III. Internacionálé, majd pedig 1940-ig a Szovjetunió hivatalos himnusza volt) a munkásmozgalom szülötte ugyan, de szellemisége sokkal régebbi. A múltat eltörölni... Az embernek a gulágok után azonnal a proletkult és Kína kulturális forradalma jut eszébe. A forradalmak előbb romboltak, pusztítottak, mielőtt építeni kezdtek volna. A maguk okozta sebek nyalogatásának időszakában azután siratták eszeveszett pusztításaikat. A ma feladata: tanulni a múlt hibáiból, és nemcsak olyképpen, hogy a régmúlt épített örökségének megóvása legyen a cél. Kolozsváron lassan minden tizenkilenc-huszadik században épült, mára kordokumentumnak számító, igényes és tetszetős gyárépület eltűnik. /A múltat végképp eltörölni... = Szabadság (Kolozsvár), febr. 1./

A magyar kultúra napja alkalmából rendezett nagyváradi ünnepi megemlékezésen Jakobovits Miklós festőművész, a Barabás Miklós Céh elnöke, eddigi munkássága elismeréseképpen, életmű-díjban részesült. A Kolozsváron született képzőművész évtizedek óta Nagyváradon él. Tanulmányait a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskolán végezte. 1985–97 között a nagyváradi Körös-vidéki Múzeum főmuzeológusa, 2002-től a Magyar Művészeti Akadémia tagja, 2003-tól az RMDSZ Országos Összművészeti Bizottságának elnöke. A 2007-es év különlegesen sikeresnek tekinthető a képzőművész számára. Januárban egyéni kiállítása volt a Partiumi Keresztény Egyetem dísztermében. Februárban kiállítás Budapesten az Abigail Galériában, majd a Művészetek Palotájában. Márciusban egy újabb kiállítás a magyar fővárosban, Óbudán, a Budapest Galéria kiállítóházban, mintegy 40 képpel. Augusztusban belgiumi meghívásra Romániát képviselte egy belga üvegművésszel együtt Nagyszebenben. Novemberben egy nagyméretű kiállítás a Kolozsvári Művészeti Múzeumban, a Bánffy-palotában. Ez alkalommal mutatták be a művészről a csíkszeredai Pallas Akadémia által kiadott albumot is. /Dérer Ferenc: Jakobovits Miklós kitüntetése. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 1./

A magyar kultúra napját ünnepelték január 30-án Marosvásárhelyen a Kultúrpalota kistermében. Simó Józsefnek, a Czegei Wass Alapítvány elnökének Maradnak az igazak című előadóestjével az író születésének századik, halálának tizedik évfordulójára emlékeztek. Ábrám Noémi elmondta: Marosvásárhelyen 2004 óta ünneplik a magyar kultúra napját, s ebben az EMKE úttörő szerepet játszott, hisz évekig csak ők szerveztek ünnepséget ez alkalomból. Az EMKE emléklappal jutalmazta Lokodi Editet, a Maros megyei önkormányzat elnökét a közművelődés érdekében kifejtett eddigi munkájáért s a Kultúrpalotában folyó újjáépítés kezdeményezéséért. Lokodi elmondta: a nagyterem után – amelyet nemrég avattak fel – idén a tükörteremmel, valamint a kisteremmel folytatják, és az orgonával fejezik be. /Király K. László: „Maradnak az igazak” = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 1./

Új vezetővel az élén jelenik meg a Nagyváradon készülő Partiumi Közlönynek – a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) hivatalos lapjának – idei első száma, miután Barabás Zoltán lemondott a főszerkesztői tisztségről. Barabás egyelőre a Tőkés László vezette egyházkerület sajtófőnöke maradt. Barabás – aki nem kevesebb mint 17 évig szerkesztette a Közlönyt – a rendszerváltás előtt az Előre újságírójaként dolgozott, és – a maszol.ro hasonló nevű blogján megjelentetett – Nicolae Ceausescu volt kommunista diktátort és feleségét dicsőítő, 1989 előtti írásairól volt ismert. Barabás Zoltánt az ÚMSZ megkérdezte, milyen összefüggés van az Előre blogon nyilvánosságra hozott művek és a lemondás között. Barabás azonban nem nyilatkozott, „és nem is fog, amíg az ÚMSZ szerkesztősége nem kér tőle bocsánatot”, mert – szavaival élve – „a lap mélységesen megbántotta emberi mivoltában”. Barabás helyét a Partiumi Közlöny élén Wágner Erika vette át, aki korábban is a lapnál dolgozott. Barabás vezeti egyébként a Partiumi Magyar Művelődési Céhet, és továbbra is a KREK Tájékoztatási Osztályának vezetője. /Lemondott Barabás Zoltán. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 1./

Kovászna megyét átfogó idegenforgalmi internetes portált avattak Sepsiszentgyörgyön, amely a megye iránt érdeklődő turistákat kívánja megszólítani. „Fontosnak tartottuk, hogy létrejöjjön egy weblap, amely mindenkié, Háromszékről szól, és amelyet a világon bárki megtekinthet” – mondta Demeter János, Kovászna Megye Tanácsának elnöke a január 31-i portálavatón. A www.kovaszna.net-en magyarul, a www.covasna.net-en pedig román, illetve angol nyelven is böngészhető a weboldal, és mindhárom nyelven hasznos információkat kínál a térség iránt érdeklődőknek. „Szívedbe zárod” szlogennel indít a weboldal. /Illyés Judit: „Szívedbe zárod... ” = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 1./

Küsmöd falu első írásos említése a 14. századból való. Székelyuvarhelytől 56, Székelykeresztúrtól 24 kilométerre, Etéd községközponton túl, a megyehatár közelében fekszik Küsmöd, a 190 házszámot számláló kis település. Az elmúlt száz évben lakosainak száma folyamatosan csökkent: 1910-ben 718, 1992-ben 430, 2000-ben 360, 2007-ben pedig 260 lelket számlált. Küsmöd-pataka átszeli a falucskát. Elekes Mihály, a falu tanácsosa a mindenes, nincs falufelelősük. A felső tagozatosok Etédre járnak, egy korszerű iskolabusszal. A falunak már a 14. században állt mai temploma, amely később református lett. A szentély kazettás mennyezete 1714-ből való, fa harangtornya pedig 1747-ből. A településről egyetlen könyv íródott, Piroska József tollából, 2005-ben jelent meg, Küsmöd évszázadai – a nyolcszáz éves székelyföldi falu rövid történelmi monográfiája címmel. /Máthé László Ferenc: A kis mód, mely már nem felel meg. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), febr. 1./

Nyelvek és nyelvváltozatok címmel két vaskos tanulmánykötetet jelentetett meg az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége a Szabó T. Attila Nyelvi Intézet kiadványaként, Péntek János kolozsvári nyelvész, akadémikus, tanszékvezető egyetemi tanár tiszteletére, hatvanötödik születésnapja alkalmából. A szerzők között a hazai egyetemi oktatók és tudományos kutatók mellett szép számmal vannak magyarországiak, és tisztelegtek a jeles tudós előtt felvidéki, vajdasági, kárpátaljai és nyugat-európai pályatársak is. Az ünnepelt professzor tudta nélkül készülő, meglepetésnek szánt munka Simoncsics Péter budapesti nyelvész, egyetemi tanár köszöntőjével kezdődik. Ebben olvasható :„Péntek János is részt vett a nyelvészeti oktatás megújításában, amikor 1992-ben feladatául kapta, hogy általános nyelvészetet tanítson az egyetemen (…) Péntek János személyében kapcsolódik össze Erdély és Magyarország nyelvi kultúrája, tájnyelv és köznyelv, kisebbségi és többségi nyelvhasználat, regionalitás és univerzalizmus. És van abban is valami jelképes, hogy éppen ő, Kalotaszeg szülöttje hozta létre újra és erősítette meg ezeket a kapcsolatokat, mert éppen Kalotaszeg az a kultúrtáj, amely Erdélyben a magyarországiaknak legközelebbi rokona (…) Több mint másfél évtizedes tanszékvezetői működése gyarapodást, gazdagodást, differenciálódást jelentett a nyelvészet, az irodalom és a néprajz egyetemi oktatásában (…). " Péntek János megjelent könyveinek száma húsznál több, a fontosabb tanulmányainak, dolgozatainak száma is túl van a százötvenen. Több tudományos és civil szervezetnek tagja, az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetségének elnöke és a Magyar Tudományos Akadémia Kolozsvári Bizottságának elnöke. /Komoróczy György: Köszöntő könyv Péntek János tiszteletére. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 1./

A Szekuritate Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) alkalmazottainak többsége éhségsztrájkba akar lépni a következő napokban, tiltakozásul az alkotmánybíróság ítélete ellen, amely alkotmányellenesnek minősítette az átvilágító bizottság működését szabályozó törvény számos cikkelyét – jelezte Bukarestben Constantin Ticu Dumitrescu, a CNSAS tagja. Úgy fogalmazott: nincs meg a szándék az ügynökmúlt következetes feltárására. Eckstein-Kovács Péter, a szenátus jogi bizottságának elnöke elmondta: az ő értelmezése szerint érvényes marad valamennyi olyan határozat, amelyet a CNSAS a törvényes procedúrát végigjárva eddig hozott. A szenátor ellenkezőjét vallja annak, amit Lidia Barbulescu, a Legfelsőbb Bírói Tanács (CSM) elnöke tart a döntésről, aki szerint a CNSAS minden korábbi ítélete semmissé válik az alkotmánybírósági verdikt nyomán. Az Alkotmánybíróság cáfolta, hogy a döntés a CNSAS feloszlatására vonatkozna. Kifejtették: a parlamentnek 45 nap áll rendelkezésére a kifogásolt szakaszok korrigálására. Február 1-jén 23 romániai civil szervezet tiltakozást juttatott el az államfőhöz, a kormányfőhöz és a parlamenthez, amelyben követelik: teremtsék meg a jogi keretet az átvilágítás folytatására, és hogy menesszék az Alkotmánybíróság tagjait, illetve a Nép Ügyvédjét – minden olyan tisztségviselőt, aki hozzájárult a CNSAS működését ellehetetlenítő döntéshez. A civil szervezetek sorozatos tiltakozó akciókat szerveznek mindaddig, amíg követelésüknek nem adnak helyt. /Éhségsztrájkra készülnek az átvilágító bizottság tagjai. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 2./

Az idén esedékes önkormányzati és parlamenti választások erdélyi vonatkozásairól, nemzetpolitikai kérdésekről tárgyalt Orbán Viktor, a Fidesz elnöke Szász Jenővel, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnökével és Tőkés Lászlóval, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) vezetőjével február 1-jén Budapesten. A találkozó után Szász Jenő hangsúlyozta: a romániai önkormányzati választásokon kell a versenyhelyzet, de amíg a magyarság számára fennáll az ötszázalékos választási küszöb, az rákényszerít minden politikai felet, hogy párbeszéd útján alakítsa ki a romániai magyarság parlamenti képviseletét. A Fidesz részéről a tárgyaláson részt vevő Németh Zsolt elmondta: a Fidesz, az EMNT és az MPP delegációja a magyar nemzetpolitika helyzetét tekintette át. A határokon átívelő nemzetegyesítés folyamatát akarjuk segíteni, ehhez keresünk partnereket – jegyezte meg. A külügyi bizottság elnöke központi kérdésnek nevezte a MÁÉRT újraindítását és Székelyföld területi autonómiájának ügyét pártja Erdély- és Románia-politikájában. Ha a határon túli magyarok számára van létjogosultsága a területi autonómiának, akkor Erdély esetében ezt Magyarországnak hosszú távon támogatnia kell – jelentette ki Németh Zsolt. /Ferencz Csaba: Támogatni kell az autonómiát (Magyar–magyar párbeszéd). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 2./ Olyasmit tudtunk kiharcolni, sajnos az RMDSZ akaratával ellentétesen, amit Magyarországon 1989-ben már elértek – fogalmazott Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester. A Fidesz nem egy pártot vagy személyiséget támogat, hanem világos nemzetpolitikai elvek alapján tárgyal. A határokon átívelő nemzetegyesítés folyamatát akarjuk segíteni, ehhez keresünk partnereket – jegyezte meg Németh Zsolt, a külügyi bizottság fideszes elnöke. /Egyeztetés Budapesten. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 2./

Több mint ötszázan gyűltek össze az új tanügyi törvénytervezetről szóló nyilvános vitán Besztercén. Kiderült, hogy a Beszterce-Naszód megyei városok polgármesterei elégedetlenek az új tanügyi törvénytervezet azon részével, amely előírja, hogy a helyi hatóságoknak kell anyagilag finanszírozniuk a tanügyi intézmények működését, de nem vehetnek részt az iskola vezetőségében. /Beszterce. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 2./

Ludányi András magyar kisebbségkutató, lapszerkesztő, az Ohiói Északi Egyetem politológia professzora Öncsonkítás címmel írt kemény hangú esszét a Teleki László Alapítvány (TLA) és Intézet (TLI) felszámolásáról. Számára ez személyes veszteséget is jelent mint közép-keleti és európai kisebbségekkel foglalkozó kutatónak, aki az intézetben dolgozott. Az alapítvány felszámolását pótolhatatlan veszteségnek tartja a magyar nemzet egésze számára. A TLA megszüntetése semmilyen racionális érveléssel nem magyarázható meg, ez még csak megtakarítást sem eredményezett, mert a helyette létrehozott Magyar Külügyi Intézet, amely nem vállalja a TLA által támogatott kutatásokat, sokkal többe kerül, a TLA ugyanis 120 millió forintból gazdálkodott, míg az újonnan indított MKI 130 millió forintot kapott 2007-re, plusz 40 milliót dologi kiadásokra. Ludányi professzor leszögezte: ,,Nem tudom elképzelni, hogy egy ilyen nemzeti öncsonkítással szemben ne lázadna fel a magyar tudományos és szellemi élet, élükön a Magyar Tudományos Akadémiával. "A nemzeti és tudományos érdekek megsértésén túl erkölcsi és jogi kérdéseket is felvet ez a döntés. Erkölcsi oldala az, hogy a döntés előtt még a kuratórium elnökét – a nemrég elhunyt Kosáry Domokost, a Magyar Tudományos Akadémia egykori elnökét – sem tájékoztatták, a 2007-es állami költségvetés kézhezvétele után tudták meg, hogy nem léteznek.,,...a magyar kormány közpénzek elherdálásáért és független alapítványi vagyonok elsajátításáért felelős" ― állította Ludányi professzor. – Az előbbi egyszerűen abból adódik, hogy egy jól menő, nemzeti érdekeket szolgáló, független tudományos intézetet megszüntetett, aminek feladatkörét képtelen helyettesíteni. A második pedig egyenesen lopásnak minősíthető civilizált társadalmakban. Személyesen tudom, hogy a Teleki László Alapítvány létrehozása nemcsak állami, hanem sok privát adakozás és erőfeszítés eredménye. Ezek között ott van az Egyesült Államokban létrehozott Committee for Danubian Research 75 000 dolláros adománya, amit a diaszpóra magyarsága azért adományozott 1991-ben, hogy létrejöhessen a magyar kisebbségek kutatóközpontja. De van itt még más is, például a Király Béla által létrehozott Atlanti Kutató és Kiadó Közalapítvány sorsa, amit pár hónappal a TLA megszüntetése előtt (amikor a kormány titokban már azon dolgozott) olvasztottak az utóbbiba. Az Atlanti Kutató és Kiadó Közalapítvány is nagyrészt külföldi magyarok támogatásával jött létre.,,Ezért a mostani kormány a felelős, és eljött a tetemrehívás ideje!" A Teleki László Alapítvány, A Határon Túli Magyarok Hivatala, a MÁÉRT, az Illyés Közalapítvány, az Új Kézfogás és a Segítő Jobb megszüntetése a határon túli magyarokat is sújtja. De mit várjunk attól a kormányzattól, amely a társadalom egésze által befizetett több száz milliárdos egészségbiztosítást éppen most síbolja el mindenki szeme láttára és mindenki bőrére? – tette fel a kérdést Sylvester Lajos. /Sylvester Lajos: A tetemrehívás ideje... = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 2./

Megváltozott külalakkal megjelent a Látó idei első száma. A nyugalomba vonult Gálfalvi György után Kovács András Ferenc a megbízott főszerkesztő, aki a vele készült beszélgetésben kifejtette, megújulási szándék vezeti, közben a lap eddigi karakterét is szeretné megőrizni. Nevezetesen azt, hogy ez egy erdélyi, havi szépirodalmi folyóirat. Frissítésre van szükség, mert ma már más időszakban élnek, mint például a 18 évvel ezelőtti induláskor. Szabó Róbert Csaba szerkeszti a honlapot. A lapszám hátsó borítójának belső oldalára zsebet tettek. A zsebbe poszterek kerülhetnek, a januári számban a Bodor Ádám-poszter szerepel. Olyan írók képeit helyezik oda, akik esetleg a Látó irodalmi színpadán megfordultak. Évente három-négy melléklet is meg fog jelenni, továbbá évi három tematikus szám, néha vendégszerkesztőkkel. – Természetesen a romániai magyar irodalom artikulálási formája ez a folyóirat. Ugyanakkor nyilvánvalóan vannak Magyarországon, vagy máshol élő szerzők is a lapban. Kovács András Ferenc szerkesztőkollégái Láng Zsolt, Vida Gábor és Szabó Róbert Csaba. /N. M. K. : A Látó új ruhája. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 2./

Félévszázados története legnagyobb szabású, a Kárpát-medencei magyarság emlékeit bemutató filmsorozatát indította el Hétmérföld címmel az MTV. A negyven részből álló műsor szombat reggelenként jelentkezik a nemzeti főadón. A Hétmérföld bejárja Partiumot, Erdélyt, Felvidéket, Kárpátalját és a Délvidéket, és megismerteti nézőivel a magyarlakta területek műemlékeit, kultúráját, népszokásait. A műsort ketten vezetik felváltva. Hlinyánszky Tamás, a sátoraljaújhelyi rádió munkatársa, a népi hagyományok ápolója, maga is aktívan vesz részt a táncház mozgalomban, Mohácsi Szilviát pedig az Ablak és a Főtér műsorokból ismerhetik a nézők. /Hétmérföldes csizma. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 2./

Tizennyolc évvel ezelőtt támadhatott újra életre Erdélyben a magyar nyelvű katolikus sajtó, a diktatúra idején nem jelenhetett meg katolikus lap. A kezdetet a Keresztény Szó jelentette, akkor hetilap formában, 1990. február 11-én jelent meg az első száma. Később azután a heti újság szerepét a Vasárnap vette át, míg a Keresztény Szó rangos katolikus kulturális folyóirattá nőtte ki magát. Ebben – időrendi sorrendben – meghatározó szerepe volt Bajor Andornak, Jakab Gábornak, Fodor Sándornak, Jakabffy Tamásnak és természetesen a jelenlegi szerkesztő gárdának. Az 1989-es politikai fordulatot követő esztendők folyamán mindmáig nem egy magyar nyelvű kiadvány szűnt meg, egyrészt anyagi okokból, másrészt személyes torzsalkodások miatt. Az évek folyamán a Keresztény Szót is fenyegette már a megszűnés veszélye. Azonban mindahányszor sikerült mind egyházi vezetőknek, mind a kiadóknak, áthidalni a nehézségeket. A Keresztény Szó idei első száma megújult külsővel látott napvilágot. Ebben hiánypótló felmérést és helyzetértékelést közölt a család helyzetéről a mai világban Benedek Ramóna, a nagyváradi Szent László Római Katolikus Teológiai Líceum hitoktatója. A Keresztény Szó nyitott a felekezetközi párbeszédre, bemutatja a nagy világvallásokat is. Helyet kapott a lapban a Szatmár megyei Túrterebes református lelkipásztorának, Somfalvi Edit írása, „Kihívások a kisgyermekek lelkigondozásában” címen. Dr. Csucsuja István egyetemi professzor ismertette Gyárfás Elemérnek a kolozsvári piarista templom sorsával kapcsolatos, 1932-es római tárgyalásokon betöltött szerepét. A Keresztény Szó szerkesztőbizottsága: Bereczki Silvia, Bodó Márta (felelős szerkesztő), Farmati Anna, Gábor Csilla, Jitianu Liviu, Nóda Mózes, Ozsváth Judit (rovatvezető), Zamfir Korinna, valamennyien doktorátussal rendelkező, a fiatalabb nemzedékhez tartozó értelmiségiek. /Fodor György: Új arculattal jelentkezik a Keresztény Szó. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 2./

1966-ban az Egyházak Világtanácsa kiterjesztette az egész világ kereszténységére az imahetet, minden évben közösen választanak bibliai igét, mely az idén így szól „szüntelen imádkozzatok” (I Thessz 5,17). Kőrösfőn az idén egy héttel hamarabb, január 13–20 között szervezték meg a református imahetet. Ferencz László lelkipásztor, a kalotaszegi református egyházmegye esperese közölte, idén Kőrösfőn hazahívják a faluból elszármazott papokat, hogy az imahét keretében ők tartsák az istentiszteletet, utána elmondhatják életük alakulását. Kőrösfőről kilencen választották a lelkipásztori hivatást, közülük nyolcan szolgálnak Erdély különböző református gyülekezeteiben. Péntek Béla lelkészt súlyos betegség vitte el 1985-ben. /Péntek László: Ima az egységért Kőrösfőn. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 2./

Nagybacon községben tavalyig mindössze a Benedek Elek Művelődési Egyesület és a Bodvaj Ifjúsági Egyesület tevékenykedett mint civil szerveződés, az elmúlt időszakban viszont további három egyesületet is bejegyeztek. 2007 óta a Súgó Sportegyesület a község labdarúgásának fejlődéséhez járul hozzá, a Pásztortűz Egyesület az azonos nevű táncegyüttes működéséhez szükséges anyagiakat teremti elő, és szervez táborokat, kiszállásokat, a Nagybaconi Fúvószenekar Egyesületre pedig a zenei élet megszervezésének feladata hárul. Hogy az egyesületek és az egyházak munkáját segítse és bátorítsa, a baconi önkormányzat 60 000 lej értékben ír ki pályázatokat. /(hecser): Pénz Baconba. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 2./

Banner Zoltán békéscsabai művészettörténész, költő és Bogdán László sepsiszentgyörgyi író, költő a Bárka-díj idei kitüntetettje. A Bárka szerkesztősége a díjat 2000-ben alapította, s azóta minden évben a magyar kultúra napja alkalmából adja át. A díjat korábban olyan kiválóságok érdemelték már ki, mint Tandori Dezső, Zalán Tibor, Nagy Gáspár és Varró Dániel. Tavaly óta a lap az interneten is elérhető. A www.barkaonline.hu-n nemcsak a nyomtatásban megjelent írások, hanem további tárcák, interjúk, regényrészleteket is olvashatók. /Banner Zoltán és Bogdán László Bárka-díja. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 2./

Uniós tagságának második évébe lépve Románia ismét megbotlott, a múlt árnyékába menekül visszafelé. Erre utal az Alkotmánybíróság döntése, mely szerint a Szekuritáté Irattárát Átvilágító Bizottság (CNSAS) működése alkotmányellenes. Azt a sepregetést, amit a németek, a magyarok és más kelet-európai országok már rég elvégeztek, Romániában mostantól kezdve még folytatni sem lehet. Emil Constantinescu annak idején, amikor kénytelen volt elhagyni államfői posztját, keserűen azt mondta, hogy legyőzte őt a Szekuritaté. Most súlyosabb a helyzet: nem egy államférfit, hanem társadalmat győzte le a múlt árnyéka. /Kilin Sándor: Árnyék. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 4./

Rendkívül veszedelmes kísérletnek, öngyilkos rövidlátásnak nevezte Markó Béla RMDSZ-elnök, hogy a Fidesz-MPP „magyarországi mintára próbálja megosztani az erdélyi magyarságot”. Markó az erdélyi magyar írott és elektronikus média főszerkesztőivel folytatott marosvásárhelyi megbeszélésen kijelentette: a frissen bejegyzett Magyar Polgári Pártot Orbán Viktor Fidesz-elnök és Traian Basescu román államfő egyaránt eszköznek használja fel. „Basescu kapcsán látni kell, hogy ő semmivel sem szereti jobban az MPP-t, mint az RMDSZ-t, pusztán a közösség megosztásának és meggyengítésének lehetőségét keresi. Az MPP bizonytalan társaság, amely Bukarestben és Budapesten próbál támogatást szerezni, mások vállán próbál magasabbnak tűnni: rángatja Orbán Viktor köpenyét, és akkor is dicséri Traian Basescut, amikor erre senki nem kéri” – fogalmazott az RMDSZ elnöke. /Markó Orbán „rövidlátásáról”. = Krónika (Kolozsvár), febr. 4./ Üdvözölte a Székelyföld helyzete, jövője kapcsán kibontakozott vitát Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Makkai János, a marosvásárhelyi Népújság főszerkesztője úgy vélte, megfeneklett a Székelyföld-vita, ,,intellektuálisan siralmasnak" nevezte az RMDSZ-es politikusok eddigi megnyilvánulásait. Markó kifejtette, a Magyar Polgári Párt bejegyzését sokan úgy értelmezik, mint a reform beindulását a romániai magyar politikai életben, pedig ez éppen az elkezdődött reform leállításának kockázatát hordozza. Szerinte az a jó út, amelyen az RMDSZ jár. /Farkas Réka: Szükség van a Székelyföld-vitára. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 4./

Markó szerint a Korodi Attila környezetvédelmi tárcavezető által korábban képviselt álláspont és az RMDSZ-nek ezt követően magáévá tett, radikális adócsökkentést előirányzó álláspontja között amiatt van különbség, hogy „elmulasztották az egyeztetést” mind az RMDSZ és a liberális párti kormánytagok, mind pedig a szövetség és saját minisztere között. Markó Béla leszögezte: „Olyan szatellitpárttal, mint az MPP, nem szívesen működünk együtt, de ha szükséges, egy elfogadható kompromisszumot megkötünk. ”Winkler Gyula az Európai Parlamentben a nemzetközi kereskedelemmel foglalkozó bizottság tagja és a regionális fejlesztési bizottság póttagja, Sógor Csaba pedig az emberjogi és polgári jogi szaktestületben teljes jogú tag, míg a foglalkoztatási bizottságban póttag. Sógor felidézett olyan helyzeteket, amelyekben a Demokrata Liberális Párt (PD-L) brüsszeli képviselői akadályokat gördítettek az RMDSZ-es képviselők munkája elé. /S. M. L. : Markó: miniszterünk előreszaladt. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 4./

A tavalyi 7 milliárd euró után idén is hasonló szinten maradnak Romániában a külföldi működőtőke beruházások. Idén elsősorban a zöldmezős beruházások növekedése lesz a legerőteljesebb. A rendszerváltás óta egyébként az országba összesen közel 37 milliárd eurónyi külföldi működőtőke beruházás érkezett, de a beáramlás gyorsuló tendenciájáról csak 2004-től, a Petrom privatizációjától lehet beszélni, mert az elmúlt négy esztendő alatt a több mint 26,6 milliárd euró áramlott az országba, az eddigi volumen 72 százaléka. A beruházási csúcsot 9,1 milliárd euróval a 2006-os esztendő tartja, amiben a legjelentősebb tételt az osztrák Erste Bank a Román Kereskedelmi Bankért kifizetett 2,2 milliárd eurós akvizíciója jelentette. /D. L. : Ömlik a tőke Romániába. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 4./

Szalma József újvidéki egyetemi tanár-politológus a vele készült beszélgetésben elemezte az éppen elnököt választó Szerbia magyar kisebbségének politikai helyzetét, párhuzamba állítva a vajdasági helyzetet a felvidékivel és az erdélyivel. A vajdasági magyarok a Vajdasági Magyar Szövetség /VMSZ/ elnökét, Pásztor Istvánt javasolták köztársasági elnökjelöltnek. Pásztor százezer szavazatot szerzett. A vajdasági választási koalíció nem egy közönséges szövetség, ugyanis tizenkét pontban foglalták össze azokat a választási elvárásokat, amelyeket a demokratikus jelölt hajlandó volt elfogadni. Felvidéken a Magyar Koalíció Pártja hét–nyolc éven keresztül koalícióban eredményesen kormányzó párt volt, akárcsak az RMDSZ, ezeknek a tényezőknek köszönhető, hogy Szlovákia és Románia belépett az Európai Unióba. A vajdasági összefogásnak azért kellett megtörténnie, mert a vajdasági magyarok elveszítik türelmüket, hiszen nagyon nehéz helyzetekben voltak: a térségben súlyos háborús konfliktusok folytak. /Lokodi Imre: „Homo politicusok vagyunk” = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 4./

A közvitán lévő közoktatási törvény kapcsán szervezett hétvégén fórumot a Bihar Megyei Magyar Középiskolás Egyesületek Tanácsa (MAKET). Az iskolai diákélet összehangolását kérték a diákok, mivel a jelenlegi módosítás törvényes keretet ad a diáktanácsok működésének, és lehetőséget nyújt a diákok intézményen belüli gondjainak megoldására. Az országos akcióhoz csatlakozva a MAKET február 6-ig gyűjti az aláírásokat a törvénymódosító javaslatok ügyében, illetve az ellen, hogy a 18 évet betöltött tanulók nem kapnak semmilyen állami támogatást. A szervezet elnöke, Vetési Imola továbbá jelezte, a rendezvényen a közoktatási törvény diáktanácsokra vonatkozó cikkelyének, valamint a Romániai Magyar Középiskolások Országos Szövetsége által kidolgozott törvénymódosítási javaslatnak a megvitatására helyezték a hangsúlyt. Jelenleg Bihar megyében 1500 aláírást gyűjtöttek össze mindkét témában külön-külön. /Összehangoló diáktanács. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 4./

Sólyom László köztársasági elnök a csángókkal és a határon túli nemzetrészekkel való együttlétről beszélt a hagyományos budapesti Csángó Bálon, melynek védnöke is volt. A hét végén rendezték Budapesten XII. Csángó Bált. Már délután kígyóztak a sorok a Petőfi Csarnok bejárata előtt. Aprócska fiúk és lányok igyekeztek szüleikkel a Kökény Gyermektáncházba. Este egyre többen próbáltak meg bejutni, az ülőjegyeket elkapkodták, így a kétórás színpadi műsor alatt a falak mellett több száz fő állva tapsolt. „Ez az együttlét azt is jelenti, hogy nemcsak ezen a bálon, hanem mindig együtt vagyunk a csángókkal és a határon túli nemzetrészekkel” – fogalmazott Sólyom László. Elmondása szerint a csángó kultúra a magyar kultúrának egy szépséges darabja, de a legveszélyeztetettebb is, „hiszen a moldvai csángóknak a magyar mivoltát vonták és vonják kétségbe, a magyar katolikus egyház sem áll mellettük”. Sólyom szerint köszönetet kell mondani mindenkinek, aki segíti a csángókat magyar identitásuk megtartásában, de mindenekelőtt magukat a csángókat illeti köszönet, mert nehéz körülmények között is kitartanak. A csángó bálozók a párhuzamosan zajló Magyar Filmszemle keretében megtekinthették Fekete Ibolya Csángók című dokumentumfilmjét is. A moldvai csángók különös önképét és élethelyzetét körüljáró film a versenyen kívüli programban, az információs vetítések között kapott helyet. Egy másik csángó témájú alkotást, Orbán Ágnes Merre tekereggyünk immá’ című tudományos ismeretterjesztő filmjét is megtekinthették: itt egy rendhagyó „érettségi találkozó” révén kirajzolódnak a néző előtt egy hagyományos társadalmi szerkezetet őrző falu utolsó negyven évében történt változások. /Kánya Gyöngyvér, Budapest: Csángók, csavaros mesével. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 4./ Sólyom László rámutatott: nem csak a csángók, hanem a Magyarországon kívüli összes nemzetrész is egy gyökeres és nagyon gyors változás folyamatában van. A tömb- és szórványmagyarság s itthon a magyar társadalom is változik. Ha közös jövőt tervezünk magunknak, ezekből a változásokból kell kiindulni, feltéve, ha megvan a közös akarat arra, hogy együtt folytassuk, amit a magyar nemzettől örökségbe kaptunk – fogalmazott az államfő. Sólyom László megtekintette a Petrás Mária csángó keramikus alkotásaiból összeállított kiállítást, majd szót váltott a színpadi műsorban fellépő csángó hagyományőrzőkkel is. A Csángóföldről meghívott mintegy félszáz táncos, zenész és énekes kínált bepillantást a rendkívül gazdag csángó zene- és tánckultúrába. A Kisebbségekért ― Pro Minoritate Alapítvány és a Moldvahon Csángó Kulturális Egyesület által szervezett rendezvényen a csángómagyarok bemutathatták viseleteiket, szokásaikat, zenéjüket és táncaikat – mondta a szervezők nevében Nagy Bercel. Felidézte, hogy 2001. május 23-án az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének Állandó Bizottsága egyhangúlag elfogadta Tytti Isohookana Asunmaa finn raportőr jelentését, amely kimondta, hogy a moldvai csángók ,,a magyar nyelv egy korai változatát beszélik, ősi hagyományokat, változatos népművészetet és népi kultúrát őriznek, amely különleges értéket jelent Európa számára". 2001. június 6-án a testület ismételten aggodalmainak adott hangot a Romániában élő csángó kisebbség helyzete miatt. Felemelte szavát a csángómagyarokért vatikáni látogatásakor Mádl Ferenc korábbi köztársasági elnök, aki 2002-ben a Csángó Bálon adta át az első magyar igazolványokat a csángómagyaroknak. 2002 szeptemberében ― közel fél évszázados várakozás után ― két moldvai csángó községben, Klézsében és Pusztinában, majd 2003-ban újabb négy faluban ismét lehetőség nyílt a magyar nyelv (mint anyanyelv) általános iskolai oktatására. 2006 szeptemberétől tizennégy faluban tanulhatnak a csángó gyermekek az állami iskolákban is magyar nyelvet. Csángóföldön jelenleg tizenöt településen hivatalosan, három faluban pedig iskolán kívül folyik a magyaroktatás közel 1400 diák számára, 32 tanár felügyeletével. A Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSMSZ) és a Dévai Szent Ferenc Alapítvány összefogásával 2005. május 15-én helyezték el az első moldvai magyar iskolaközpont alapkövét Rekecsin községben. Ehhez az oktatási programhoz kapcsolódóan indította el a MCSMSZ a Legyen Ön is keresztapa, keresztanya! programot, amelyhez csatlakozva bárki támogathatja egy csángó gyermeknek a magyar nyelv tanulását. Sólyom László köztársasági elnök 2006 novemberében vatikáni látogatása során a szentszéki államtitkárral folytatott megbeszélésén jogi megoldást javasolt arra, hogy a moldvai csángómagyarok magyar nyelven misézhessenek. /(MTI―L.): Együtt a határon túli nemzetrészekkel (Sólyom László a csángókról). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 4./

Orbán Balázsra emlékeztek február 3-án Székelyudvarhelyen, születésének 179. évfordulóján. A Városháza előtti, központi kisparkban, a báró szobra előtt a déli harangszót követően, immár tizennegyedik alkalommal szervezték meg a hagyományossá vált emlékünnepséget. Rövid kulturális műsorral, valamint emlékbeszédekkel adóztak a legnagyobb székely emlékének. Finta Béla, a Nyugdíjas Önsegélyző Pénztár elnöke köszöntötte a megjelenteket. Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere Orbán Balázsra, mint követendő politikusra, Bencze Ilona tanárnő pedig a diák Orbán Balázsra emlékezett beszédében, a méltatások sorát Kedei Mózes unitárius esperes zárta. Az ünnepséget a Székely Dalegylet és a Balázs Ferenc Vegyeskar egyesített kórusának fellépése, valamint az Orbán Balázs Általános Iskola diákjainak szavalatai színesítették. /Szász Emese: Székelyudvarhely. A legnagyobb székelyre emlékeztek. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 4./

„Egész Kalotaszegen nincs olyan hely, ahol a farsangi mulatság három napot tartana” – jelentette ki Papp Hunor református lelkész a február 1-jén kezdődött, és egész hétvégén tartó sztánai farsangi rendezvény alkalmával. Sztánán, a kis kalotaszegi faluban idén immár nyolcadszorra szervezték meg a farsangi mulatságot. A fiatal református lelkésznek és szervezőtársainak nem volt nehéz újjáéleszteni 2001-ben a sztánai hagyományt, hiszen a környék lakossága még ma is emlegeti azt az 1914-ben megtartott bált, amelyet Kalotaszeg szerelmese, Kós Károly erdélyi magyar építész, író, néprajzkutató talált ki. Az eseményre jó barátját, Móricz Zsigmondot is meghívta, aki az itteni élmények hatására később megírta a Nem élhetek muzsikaszó nélkül című, nagy sikerű regényét. A Sztánai Műhely magyarországi szervezet képviselője beszédében hangsúlyozta, Kós Károlynak köszönhetően figyeltek fel Sztánára, és élesztették fel 2001-ben a farsangi mulatságot. Szabó Zsolt, a Szentimrei Alapítvány vezetője, a Művelődés című folyóirat főszerkesztője elmondta: ezúttal a Reményik Sándor Galériában nemrég megnyílt, kolozsvári magyar fotóművészek fényképeiből szervezett kiállítás néhány darabját hozták el. Emellett a Kriterion és a Művelődés által kiadott könyvek széles skálájából válogathattak az érdeklődők. Fazakas Mihály Ludas Matyi című színdarabját tekinthették meg a jelenlévők a sztánai gyermekek előadásában. Következett a Pillich Balázs által vezetett Szarkaláb Néptáncegyüttes előadása, illetve a bánffyhunyadi Varga István, közismert nevén „Kicsi Csipás” előadása, aki hajnalig húzta a farsangolóknak a talpalávalót. A falutól nem messze található a Varjúvárnak nevezett kis kúria, ahol sokat alkotott Kós Károly. A Varjúvár közelében épült a szintén Kós Károly által tervezett Szentimrei-ház, ahol Szabó Zsolt, Szentimrei Jenő unokája fogadta a vendégeket. A házat annak idején elkobozták, de 1997-ben az örökösök visszakapták, létrehozva a Szentimrei Alapítványt azzal a céllal, hogy a kalotaszegi emlékeket, értékeket felleltározza, népszerűsítse és visszahozza a köztudatba. /Papp Annamária: Farsangi dínomdánom Kalotaszeg legcsendesebb falujában. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 4./

A vakáció első vagy inkább a félév utolsó napján, február 2-án jelentős záróesemények színhelye volt a Gyulafehérvári Teológiai Líceum. Az érsekség udvaráról kiinduló menetben, égő gyertyákkal hosszú sorokban vonult a népes sereg. Rövid ideig részt vett a menetben Dr. Jakubinyi György érsek is. Visszatérve az iskolába farsangi ünnepség kezdődött. A műsorban a diákok a székely észjárást és humort jelenítették. A műsor csúcspontja ezúttal is a székelytánc volt. /Bakó Botond: Gyulafehérvár. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 4./

A www.madzagtv.hu címen lesz elérhető a Madzag Filmegylet honlapja – jelentette be a budapesti filmszemlén Erdélyi Dániel filmrendező, a Simó Sándor osztályából alakult filmes csoport tagja. Az oldalra a Madzag Filmegylet tagjai által készített vizsgafilmeket, klipeket, reklám-, rövid- és dokumentumfilmeket töltötték fel. /Indul a Madzag tévé. = Krónika (Kolozsvár), febr. 4./

Az Európai Bizottság elfogadta Románia igazságügyi reformjáról szóló időközi jelentését, megállapítva, hogy a korrupció elleni harcban elért eredmények elégtelenek. Romániának minden erejét a magas szintű korrupció leküzdésére kellene fordítania. Az időközi jelentés egyaránt bírálja Románia mellett Bulgáriát is. Mark Gray bizottsági szóvivő szerint a két új EU-tagország büntető intézkedésekkel számolhat, ha a helyzet nem változik. Ilyen büntető intézkedés lehet, hogy felfüggesztik Románia, illetve Bulgária részvételét a bel- és igazságügyi együttműködésben. /Nem eredményes az igazságügy reformja. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 5./

Koszovó jövője, védelmi és biztonságpolitikai kérdések, valamint a gazdasági, tudományos és kulturális együttműködés kérdése egyaránt napirenden szerepelt Nicolas Sarkozy francia elnök február 4-i hivatalos romániai „villámlátogatásán”, amelynek keretében Traian Basescu államfővel megállapodást írt alá a két ország közötti stratégiai partnerség gyakorlati alkalmazásáról. Sarkozy öt órát töltött Bukarestben. A vendég Calin Popescu Tariceanu kormányfővel is tárgyalt, illetve a parlament két háza előtt mondott beszédet. Sarkozy kijelentette: Koszovó függetlensége elkerülhetetlen, s ebben az ügyben Európának egységesnek kell maradnia. Basescu jelezte: az egyoldalúan kikiáltott koszovói függetlenséget nem fogja elismerni. Sarkozy emlékeztetett rá, hogy ő az első francia elnök, aki az EU-tag Romániába látogat, éppen 40 évvel de Gaulle tábornok 1968-as történelmi látogatása után. Basescu elmondta: megállapodtak abban, hogy a Gas de France belép a Nabucco-projektbe, s Bukarest ezt támogatja. A román sajtó által idézett francia források szerint Sarkozy azért nem írt alá Bukarestben semmilyen konkrét gazdasági szerződést, mert Romániában jelentős méreteket ölt a korrupció. /Sarkozy Bukarestben – „villámlátogatáson” = Szabadság (Kolozsvár), febr. 5./