Az utóbbi időben azon háborogtak, hogy a romániai politikai és közéletben háttérbe szorulnak a nők. Itt van ellenpéldának ez az Udrea hölgy! Tüneményes karriert futott be őszőkesége. Nemsokára viszont Basescu elnöki palotájába is bejárt, záróra után is. Előbb a Nastase-kormány szolgálatában álló ügyvédként közel két és fél milliárd lejt vágott zsebre, azután a liberálisokkal flörtölt, majd Basescu demokratáihoz átlibbenve államfői kabinetfőnök lett, most pedig demokrata párti ügyvezető titkárként parkol. Elena Udrea asszony hamarosan doktorál, méghozzá hadtudományokból. Tüneményes gyorsasággal végzett el mindenféle felkészítő, továbbképző, szakosító tanfolyamot, mint ama másik feleség-Elena, ősztől már egyetemi tanár lesz. /Bogdán Tibor: A férfipótló szőke nő. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 5./

A Sapientia EMTE szenátusa Marosvásárhelyen tartott ülésén döntést hozott a 2008/2009-es egyetemi évre meghirdetendő beiskolázási számokról. Ennek megfelelően az Sapientia három oktatási helyszínének (Csíkszereda, Marosvásárhely, Kolozsvár) négy karán összesen 1000 hely várja a felvételizőket, ezekből 416 tandíjmentes, 504 tandíj-hozzájárulásos, 80 pedig teljes tandíjas hely. Nem változtatnak a tandíjak összegén, így azok mértéke továbbra is 200 euró/év marad. Az egyetem szenátusa döntött az EMTE tudományos folyóirata, az Acta Universitatis Sapientiae elindításáról, valamint Dr. Bege Antal docens főszerkesztővé való kinevezéséről is, továbbá mintegy húsz oktatói állás betöltéséről, tájékoztatott dr. Dávid László professzor, rektor. /Új szakok a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen. = Erdély. ma, febr. 5./

Czika Tihamér aggodalommal olvasta a Románia Magyar Pedagógus Szövetség (RMPSZ) tanügyi törvénymódosító javaslatait. A magyar oktatás Romániában lassan az egyházak kezére kerül. Ő ezt nem tartja jónak, de véleménye nem köthető az RMDSZ-hez. Európában a szekuláris oktatás már több száz éves hagyománynak számít. Czika szerint az oktatás és a tudomány „államosítása”, szekularizálása volt az a tényező, amely elindította az utóbbi 300-400 év tudományos, technológiai, orvostudományi művészeti felvilágosodását, kibontakozását. A magyar közösség azonban visszafelé halad. Sepsiszentgyörgyön a jó teljesítményű állami Székely Mikó Kollégiumot lassan kiszorítja a Református Kollégium az épületből. Ugyanilyen gondokkal küzd Kolozsváron a Báthory és a Brassai is. Az egyházak visszakapják az épületeiket, majd lassan elsorvasztják az állami iskolákat bennük, és a sajátjaiknak adnak helyet. Kolozsváron a legjobb óvoda az unitárius óvoda. Egy barátja jó óvodába szeretné adni a gyerekét, de azt már nem szeretné, hogy ilyen zsenge kortól indoktrinálják. Szórványvidéken szinte elképzelhetetlen kisebbségi oktatás az egyházak nélkül. Javasolják, hogy a vallásoktatás legyen kötelező a középiskolában is. Czika szerint felháborító, hogy egy szülőnek közjegyzői nyilatkozatot kell most is leadnia, hogy elemi és gimnáziumi osztályokban ne kötelezzék a gyerekét vallásórára. Javasolják, hogy a felekezeti tanintézmények teljes állami támogatásban részesüljenek. Ugyanakkor pedig olyan szintű autonómiát kérnek ehhez, ami a cikkíró szerint elfogadhatatlan. Sokan attól félnek, hogy a román állam nem garantálja az anyanyelvű oktatás fenntartását, autonómiáját, fejlesztését. Ez a félelem Czika szerint alaptalan. Van magyar államtitkár a Tanügyminisztériumban, több erdélyi tanfelügyelőség elnöksége vagy alelnöksége magyar, „több magyar iskolát sikerült az utóbbi 18 évben létrehozni, mint amennyi valaha is létezett Erdélyben”. /!/ A cikkíró szerint az egyházak által visszakapott épületek a közösség közvagyonát képezik, nem az egyházak saját vagyonát. Czika szerint a kisebbségi magyar oktatásnak nagy többségében szekulárisnak kell maradnia. /Czika Tihamér: Egyházi oktatássá válhat a kisebbségi oktatás? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 5./

A keresztény hitet és az ateizmust szembeállítva sokan próbáltak vitatkozni, de egyikük sem jutott sehova. Ennek az az oka, hogy az ateizmus bizonyos értelemben vallás, ugyanúgy, mint mondjuk a lutheranizmus, vagy akár az iszlám. Czika Tihamér, ahogy mondja, tudományos tényekre épít egy világszemléletet ebben Isten számára nincs hely. Ercsey-Ravasz Ferenc, a lap munkatársa viszont úgy véli: a világ bonyolult szerkezete és működése egyenesen követeli egy ilyen entitás, Isten létezését. Czika Tihamér eszménye a humanizmus, amellyel egyet lehet érteni, egyetlen dolgot leszámítva: az ember, mint erkölcsi standard túlságosan hajlékony, a lelkiismeret túl könnyen idomul szinte bármihez. A 20. század eseményei pontosan kimutatták, milyen következményekkel jár az, ha az embert tesszük meg minden dolgok mércéjévé, sem Hitlert, sem Eichmant, vagy Mengelét, de még Sztálint sem kínozta a lelkiismerete. Czika felhozhatná ellenérvként az inkvizíciót, a boszorkányüldözést, a keresztes hadjáratokat stb. Egyikük állítására sincs egyértelmű bizonyíték. A gond az érveléseddel ott kezdődik, hogy rengeteg meg nem értett, vagy félreértett dologból kiindulva Czika tagadja a vallás létjogosultságát, kifogásolja az egyházak a működését. A vallásos iskolák a hitetleneket nem tették hívővé. Egyvalamit viszont nyújtottak ezek az iskolák: tartást, kitartást, azt, amit jobb szó híján hátgerincnek neveznek. A romániai magyar sajtóban vita kezdődött az iskolai vallásoktatásról, az egyházi iskolák szerepéről. A vitaindítót Czika Tihamér jegyzi. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Nincs ok aggodalomra... = Szabadság (Kolozsvár), febr. 5./ Előzmény: Czika Tihamér: Egyházi oktatássá válhat a kisebbségi oktatás? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 5./

Visszaszolgáltatták a református egyháznak az ágyai Olosz Lajos Általános Iskola és a hozzátartozó óvoda épületeit, amelyeket a kommunizmus idején államosítottak. A Nagyszintyei Polgármesteri Hivatal, illetve az Ágyai Református Egyházközség, között megkötött, 49 évre szóló koncessziós szerződés Ban Mihai nagyszintyei polgármester szerint mindkét fél számára elfogadható: folytathatják az épületek teljes felújítását, illetve az óvoda épületének egy tanteremmel, korszerű mosdóval és illemhellyel történő bővítési munkálatait, hozzáláthatnak az iskolához csatolandó új épületszárny megtervezéséhez, kivitelezéséhez. A tulajdonos nem kért bérleti díjat, ellenben évente elvár két teherautó tűzifát, amit a község teljesíteni fog. Módi József református lelkész elmondta: az intézmény működését, az anyanyelvű oktatást szavatolni kell még akkor is, ha ez az egyház számára bizonyos anyagi lemondásokkal is jár. /Balta János: Restitúció. Ágya visszakapta az iskolát. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 5./

A Betegh grófoknak nagy családi birtokuk és kúriájuk volt Felőrön. Az örökösök nemrég visszaigényelték a földeket és az épületet is, az ügyben még nem született végleges döntés. Az egykori Betegh-kúria mögötti földterületet már visszakapták a leszármazottak, és ha sikerül megegyezni velük, és megvenni a területet, akkor oda építenék az új iskolát. A jelenlegi elemi iskola épülete, amelyet 1898-ban épült, szörnyű állapotban van, az óvodának pedig nincs épülete. A magyar tagozat a református egyház imatermében működik, a helyi református lelkész jóvoltából. A Betegh-kúria épületében most könyvtár és az óvoda román tagozata működik, de a kábeltévé cég székhelye és az állatorvosi rendelő is ott kapott helyet. Tavaly sikerült felújítani a községhez tartózó csicsókeresztúri iskolát, korszerű tanintézményben tanulhatnak a környékbeli diákok. Most a felőri általános iskola következik, ahol már megkezdték a munkálatokat. András János iskolaigazgató közölte, a felőri általános iskolának 150 diákja van, amelyből 33 magyar. Egyre csökken a gyereklétszám, a felőri magyar családok általában csak egyetlen gyereket vállalnak. A nemrég Felőrre beköltözött román családok viszont általában többgyerekesek. Felőrben és Csicsókeresztúron már kiépítették a gázhálózat 90 százalékát. 2004 szeptemberétől a csicsókeresztúriakhoz és a felőriekhez eljut a jó a minőségű ivóvíz. Csicsóhagymásra még nem sikerült bevezetni a vizet. Felőrön a művelődési házat többnyire bálok szervezésére, színi társulatok vendégszereplésére használják. Süket István az egyetlen helyi magyar kisvállalkozó. Gáll Mihály felőri helyi református lelkész évek óta dolgozik egy szórványközpont felépítésén. Nemcsak iskola, hanem művelődési központ is működne az épületben, amelynek célja a hagyományőrzés. A Magyar Házban (nem csak felőriek számára) óvodát és I–VIII. osztályt működtetnének. A település szomszédságában található 12 község magyar gyerekeit majd ide várják. Gáll Mihály lelkész elmondta, hogy az RMDSZ nem támogatta az építkezési munkálatokat. Magyarországi, hollandiai, amerikai barátaik viszont támogatják a kollégium felépítését, ugyanúgy az egyházkerület is támogatja a szórványkollégium létesítését. A múlt nyáron kirándulni vitték a gyerekeket a magyarországi Bethlen Farkas támogatásával. Erdély egykori kormányzójának, Bethlen Bélának az unokája Bethlenben született. /Dézsi Ildikó: Felőr – fejlődőképes község a szórványban. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 5./

Bezártságról és menekülésről szól a sepsiszentgyörgyi M Stúdió mozgásszínházi műhely új előadása. Az előadás címe ESC, az angol escape (menekülés) rövidítése: a szócska ismerős lehet a számítógép billentyűzetének bal felső sarkából. Ezt a billentyűt nyomjuk meg, ha ki akarunk lépni a működő programból, másként fogalmazva ki szeretnénk menekülni belőle. Az előadásában a szereplők a bezártság elől menekülnek. Kató Zsolt látványtervező szerint a téma aktuális, hiszen hétköznapjainkban is észrevétlen kamerák figyelnek bennünket pénzintézetekben, üzletekben, az utcán. Az M Stúdiónak az idei évadban ez volt a harmadik bemutatója az Ünnep című cirkuszszínházi előadás, valamint a Látogató című, kaszkadőrmutatványokból is építkező produkció után. /Kovács Zsolt: ESC: menekülj! = Krónika (Kolozsvár), febr. 5./

Marad a tavaly már megszokott helyszín, az Aradi Bábszínház, s marad az előadások időpontja, péntek 19 óra az Aradi Kamaraszínház tavaszi évadján. Az első évadhoz képest az Aradi Kamaraszínház kapcsolatrendszere, partnereinek névsora nagyon jelentősen bővült. A kamaraszínház „lelke”, Tapasztó Ernő színművész kezdeményezése és lelkes munkája nélkül aligha lett volna valami az Aradi Kamaraszínházból. Kilenc előadást és három bábszínházi előadást terveznek. Az évadnyitón – február 22-én – a magyarországi L’art pour l’art társulat lép fel. Az Aradi Kamaraszínházról, műsoráról információt nyújt a www.szinhazportal.eu. /Jámbor Gyula: Februártól júniusig tart az évad. Újra Aradi Kamaraszínház. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 5./

Megjelent Nyírő József: Havasok könyve /Pallas–Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda, Nyírő József Művei, 14./ című kötete. Az 1936-ban megjelent novellagyűjtemény a novellista életmű egyféle összegzésének tekinthető. „Soha még szegénységet gazdagabbnak" nem ábrázolt székely író – mondta Vaszary János, a Madridban élt újságíró, aki tanúja volt Escorialban az író utolsó napjainak. Dsida Jenő korabeli ismertetése szerint: „olyan írásmű született, amilyen az egész világirodalomban kevés van, s a maga nemében páratlan". /Új könyv. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 5./

Czika Tihamér két írásában megkérdőjelezte az egyházi iskolák szükségességét, szerinte csakis az állami iskoláké lehet a jövő, írta Asztalos Lajos Az egyházi iskolák folyamatosan alkalmazkodtak a kor növekvő elvárásaihoz. Miért kell aggódni, ha a pártállami rendszer bukása után ismét teret nyernek az egyházi iskolák? Eldurvult világunkban nem árt, ha megismerkednek a tíz parancsolattal. Úgy tűnik, a kommunizmus évtizedeiben sikerült az agymosás: az egyházi iskolák a maradiság fellegvárai, a nacionalizmus melegágyai. Ezt visszhangozza Czika Tihamér is, amikor fölemlíti, hogy a vallásórákon „csatolt csomagként ott vannak... az állandó nacionalista beütések”. Az egyházi iskolák építésére az állam, kormány egy megveszekedett vasat sem adott. Az egyház vagyonából, a hívek adakozásából összegyűlt javakból építkeztek. Szó sem volt közmunkáról, különösen nem a jobbágyokéról. A református és az unitárius egyháznak nem voltak jobbágyai. Ideje volna ezt az első világháború után kitalált és azóta – így a jelenlegi polgármester által is – sulykolt román jobbágyos mesét figyelmen kívül hagyni. Az egyházi iskolák teljes állami támogatást akarnak élvezni. Mégis, miből tartsák fönn magukat ezek az iskolák, ha az ehhez szükséges alapot, földjeik és erdeik legnagyobb részét az első világháború után a román állam kisajátította, majd a maradékra a pártállam tette rá a kezét? Czika Tihamér írta, nézzünk szembe a történelmi valósággal, nézzünk szembe saját bűneinkkel. Érti ez alatt a román jobbágyokat. Nos, a mi bűnünk-e talán az, hogy amikor a románok a XIII. század végén, a XIV. század elején megjelentek Erdélyben, a folyóvölgyekben, a jó földeken már ott voltak a mi eleink? Ezt bizonyítja a településnevek, a kis folyók nevének nagy többsége. /Asztalos Lajos: Egyházi iskola, nacionalizmus, közmunka, fejlődéselmélet. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 15./ Előzmény: Czika Tihamér: Egyházi oktatássá válhat a kisebbségi oktatás? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 5./

Február 5-én Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök az ország gazdasági helyzetéről tartott megbeszélést Varujan Vosganian pénzügyminiszterrel és Mugur Isarescuval, a Román Nemzeti Bank (BNR) kormányzójával. A kormányfő biztosította tárgyalópartnereit, hogy ebben az évben a kormány nem fog választási ingyen ígéretekbe bonyolódni. Idén a költségvetési hiány pótlása elsődleges feladata a kormánynak. Mugur Isarescu szerint kivitelezhető a kormánynak az a szándéka, hogy 2008-ban a gazdasági fejlődés ütemét 6 százalékon tartsa fenn, de fontosnak nevezte a költségvetési deficit csökkentését célzó óvatos politizálást is. /Tariceanu: Nem lesz fedezetlen kampányígéret! = Szabadság (Kolozsvár), febr. 6./

Az egy főre eső GDP 22 százalékkal nőtt Romániában az elmúlt évben, s a 2006-os 4500 euróról 5500 euróra nőtt az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat adatai szerint. A jelentős növekedés ellenére Románia még a sor végén van az egy főre eső bruttó hazai össztermék alapján kialakított EU-szintű listán. Az Eurostat előrejelzései szerint idén Romániában az egy főre jutó GDP értéke 5900 euró lesz, ami a 2007-es szinthez képest 7,2 százalékos növekedést jelentene. 2007-ben Románia az EU 17. legnagyobb gazdasága volt 118 milliárd eurós GDP-vel. Ezen a listán Csehország mögött áll, ahol a GDP tavaly 126 milliárd euró volt. Románia után következik Magyarország 102 milliárd eurós bruttó hazai össztermékkel. 2006-ban hagyta el először Románia Magyarországot a bruttó hazai összterméket illetően, annak ellenére, hogy az egy magyar állampolgárra eső GDP a romániai mennyiség kétszerese. /Irházi János: Gazdaság – számokban. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 6./

Tőkés László EP-képviselő meghívására a romániai magyar egyházak vezetői tanácskoztak február 5-én Nagyváradon. A találkozón megemlékeztek Kräuter Sebestyén nyugalmazott temesvári püspökről, aki január 29-én hunyt el. Kifejezték közös örömüket, hogy hároméves küzdelem után a Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium végre visszakapta elorzott sportpályáját. Továbbá megfogalmazták abbéli igényüket, hogy az RMDSZ, illetve a nemzeti oldal képviselői megegyezésre jussanak az elkövetkezendő választásokra. Az egyházfők állásfoglalásban összegezték az oktatási törvénytervezet felekezeti oktatásra vonatkozó passzusainak bővítése, kiegészítése iránti kéréseiket, illetve közös nyilatkozatban biztosították Tőkés László EP-képviselőt támogatásukról a keresztény értékek védelmében indított mozgalmában. Az RMDSZ lehetőséget nyújt minden erdélyi magyar csoportosulásnak, hogy részt vegyen az önkormányzati választások előtt rendezett RMDSZ-es belső megmérettetéseken – jelentette ki Markó Béla. /Megegyezést szorgalmaznak az egyházi vezetők. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 6./ Az óvodától az egyetemig tartó felekezeti oktatást kérték közös állásfoglalásukban az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetői. A püspökök azt szeretnék, ha az állami tanintézetekhez hasonlóan a törvény az egyházi iskolák esetében is biztosítaná a finanszírozás mindhárom formáját. Az állásfoglalást aláírta Jakubinyi György gyulafehérvári érsek, Tempfli József nagyváradi megyéspüspök, Schönberger Jenő szatmári püspök, református részről Pap Géza erdélyi és Csűry István királyhágómelléki megbízott püspök, Szabó Árpád unitárius, Adorjáni Dezső Zoltán evangélikus püspök és Gergely István, a Romániai Magyar Baptista Szövetség elnöke. /Both Abigél: Összefogtak az egyházfők. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 6./ Az egyházvezetők támogatásukról biztosították Tőkés Lászlót ahhoz, hogy a Keresztény Európát! elnevezésű programja keretében a keresztény identitást és szellemiséget erősítse Európában. Az egyházfők támogatják Tőkés javaslatcsomagját is, amely az EP-ben megrendezendő nemzetközi Biblia-kiállítást, a Kereszténység és Európa című konferencia kettős, brüsszeli és erdélyi megrendezését, valamint XV. Benedek pápának az Európai Parlamentbe való meghívását tartalmazza. A megbeszélésen továbbá Tőkés figyelmébe ajánlották annak lehetőségét, hogy törvénymódosítási kezdeményezésével az európai egyházak is pályázhassanak uniós forrásokra. /Fried Noémi Lujza: Oktatási ökuménia. = Krónika (Kolozsvár), febr. 6./

Első benyomásai vegyesek Brüsszelről, mondta Tőkés László. A kiterjedt fordítói hálózat révén bámulatos tökélyre vitték a többnyelvűséget. A plenáris üléseken minden szöveget huszonkét vagy huszonhárom nyelvre fordítanak szinkronban, és minden hivatalos dokumentum rekordidő alatt jelenik meg valamennyi hivatalos európai nyelven. Az erdélyi magyar képviselők magyarul szoktak megszólalni Brüsszelben, egyedül Csibi Magor beszélt románul. Az Európai Parlamentben a nyelvi jogok biztosítottak. Tőkés László úgy érzi, fogaskerék itt mindenki egy jól előkészített döntéshozói, szavazói gépezetben. Gyaníthatóan háttéralkuk, lobbik révén kitervelt határozati eredmények születnek egyfajta globalizmus jegyében. Eldöntik, hogy Európa-szerte hogyan vágjanak le egy disznót, vagy milyen csapot használjanak a vendéglátóiparban. Az integrált döntések közepette eltörpül egy-egy ország súlya, jelentősége. Tőkés Lászlónak meg kellett győződnie arról, hogy tizenvalahány évig az Európai Unióban nem volt erdélyi magyar érdekképviselet. Közismert, hogy ezen a téren a magyarországi EP-képviselők végeztek úttörő munkát. Az csak kivétel, hogy Kónya-Hamar Sándor képviselő a Bolyai Egyetem helyreállítására vonatkozó kezdeményeséssel élt, ami elismerésre méltó. Winkler Gyula a gazdasági fejlesztési régiók átalakításának a szükségességéről szólt, azonban egyetlen célzást sem tett a székelyföldi régió kialakításáról. Az RMDSZ EP-képviselői lépten-nyomon nyilatkozzák, hogy támogatják Tőkés felvételét a Néppártba, de ennek hivatalosan semmilyen jelét nem adják. /Makkay József: Új tárgyalásokra hívja az EMNSZ az RMDSZ-t. Interjú Tőkés Lászlóval. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 6./

Miután az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek nyilvánította a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság /CNSAS/ működését, kerekasztal-beszélgetést szerveztek erről Aradon. Vasile Ciobancanu (Egykori Politikai Foglyok Aradi Egyesülete) elmondta: a forradalom után 18 évre, újabb forradalomra lenne szükség, mivel az „korábbi kommunisták szolgái még mindig hatalmon vannak”. A jelenlevők felszólalásaiból kiderült: az emberek az igazságot akarják, választ a kérdéseikre. /Sólya R. Emília: Igazságot akarnak az áldozatok Zsombori. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 6./

Az eljárásjog önkényes értelmezésével érte el február 5-én a sepsiszentgyörgyi bíróság, hogy a Szövetség a Székelyföldért Egyesület bejegyzése beláthatatlan időre kitolódjék. A Szövetség a Székelyföldért ügyét ugyanis e halasztás után az RMDSZ már csak az önkormányzati választások kampányában tűzheti újból napirendre. A Szövetség a Székelyföldért céljainak a kérdése megteremti az első átfogó politikai vita lehetőségét is az RMDSZ és az MPP között. /Bakk Miklós: Újításra ítélve. = Krónika (Kolozsvár), febr. 6./ A Szövetség a Székelyföldért Egyesület alapításáról 2006 december 7-én döntöttek, de máig nem sikerült bejegyeztetni. Az alapító önkormányzatok csatlakozásról hozott határozatainak sorozatos megtámadásai után az egyesület kezdeményezői úgy döntöttek, hogy szűkítik a kört, és csak azokkal az önkormányzatokkal készítik el az alapító okiratot, amelyek határozatai biztosan nem támadhatóak meg. /Kovács Zsolt: Albert Álmos: politikai halogatás. = Krónika (Kolozsvár), febr. 6./

A Diakónia Keresztyén Alapítvány (DKA) marosvásárhelyi fiókszervezetének legjelentősebb célja a házi beteggondozó-hálózat kiépítése Marosvásárhelyen és megyeszerte, ahol erre szükség és lehetőség van. A Református Asszisztensképző Iskola diákjai az elmúlt évben Marosvásárhelyen 120 idős, beteg és magányos személyt látogattak és ápoltak hetente. Az alapítvány jelentős munkát vállal a továbbképzésben. /Mezey Sarolta: A DKA a házi beteggondozó- hálózat bővítését szorgalmazza. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 6./

A sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Elméleti Líceumból érkeztek diákok Kolozsvárra, hogy megismerjék a BBTE-n az egyes karok által felkínált lehetőségeket. Az idegenvezetést és informálást az egyetem magyar tagozatának vezetősége és a diákszövetség (KMDSZ) biztosította. Magyari Tivadar rektor-helyettes általános információkat közölt az intézményről. Az érdeklődök megtudhatták, hogy az egyetemen 301 magyar oktató dolgozik, ötvenötezer diák tanul, akiknek egyötöde magyar nemzetiségű. Veress Károly, a filozófia tanszék professzora, saját területének népszerűsítése mellett hangsúlyozta: „az interkulturális, interlingvisztikus környezetben részt kell vennünk saját kultúránkkal”, ami az egyetemi élet fontosságát jelenti. Kiss Szidónia és Orbán Réka a pszichológia és gyógypedagógia tanszékről, majd Kádár Magor, a Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi Kar tanára adott tájékoztatást. A Közgazdaságtan tanszéket Juhász Jácint egyetemi tanár barangolta végig a fiatalokkal. /Fancsali János: Háromszéki diákok Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 6./

Czika Tihamér írása /Egyházi oktatássá válhat a kisebbségi oktatás?, Szabadság, febr. 5.) véleményformáló újságcikként jelent meg, azonban a „hallottam, beszélik, olyan jelzéseket kaptam” féle érvelés nem felel meg a szakmai erkölcsnek, az újságírói etika írott és íratlan szabályainak. A cikk felvezetésének fellengzős kijelentése, mely szerint „az oktatás és a tudomány »államosítása«, szekularizálása volt az a tényező, amely elindította az utóbbi 300–400 év tudományos, technológiai, orvostudományi és – mondhatnánk akár – művészeti felvilágosodását, kibontakozását” egyoldalú kijelentése, ellentételezéséül állhat egy másik idézet. „Mindkettőnek, vallás és természettudomány munkájához szükség van az Istenben való hitre. Csak a vallás számára az Isten a gondolkodás kezdeténél, a tudomány számára a végénél. Az egyiknél az alapot jelenti, a másiknál a betetőzését minden világnézeti elmélkedés felépítésének… Akárhová és bármily messzire is tekintünk, vallás és természettudomány között sehol sem találunk ellentmondást, sőt teljes egyetértést éppen a döntő pontokban. Vallás és természettudomány nem zárja ki egymást, mint némelyek manapság hiszik vagy félnek tőle, hanem feltételezik és kiegészítik egymást” mondta Max Planck. Czika írásának nagy része sunyi kis csúsztatások, az igazság elferdítésének sorozata. Mindenáron a szekularizált oktatást szorgalmazza, türelmetlen és erőszakos hangsúllyal. Mennyivel jobb, különb az a szülő, aki ateistaként óhajtja gyerekét nevelni, mint az, aki vallásosként? Vajon Böjthe Csaba milyen egyházi „fondorlatból” vállalta fel az árva gyerekek nevelését, segítését? /Adorján János, mérnök: Oktatás, Egyház és a személyi szabadság. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 6./

Visszapillantó címmel nyílt meg február 5-én Kolozsváron a Barabás Miklós Céh Farkas utcai galériájában az Alsócsernátonban született, Kolozsváron alkotó 50 éves Székely Géza rézkarc-tárlata. Németh Júlia műkritikus, a BMC alelnöke kifejtette, Székely Géza stílusa, klasszikusan modern formavilága egyedi és összetéveszthetetlen. A rézkarc egyre ritkább, mert rendkívül idő- és munkaigényes. /F. I. : Visszapillantás 50 év távlatából. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 6./

Czika Tihamér válaszolt Ercsey-Ravasz Ferenc újságírónak. Egyet ért abban, hogy nincs értelme a keresztény hitet és az ateizmust szembeállítva vitába szállni, mert annak vége nem lesz. Czika csak az erdélyi magyar oktatás legjavának egyházi kézre kerülését kifogásolta. Mégis válaszol az ateizmus-kritikára: az ateizmus nem vallás. A humanizmus fényévekre áll mindentől, ami egy vallást jellemez. Czika szerint „konkrét tudományos bizonyítékok sorozata támaszt alá olyan általánosan elfogadott elméleteket, amelyek megcáfolnak mindent, amit Isten létezéséhez kötnek”. „A tudomány mai állása szerint kijelenthető: szinte bizonyos, hogy Isten nem létezik. ” Ez válaszolja Adorján Jánosnak is. Czika visszatért vitatémájára, helyteleníti az egyházi oktatás térnyerését, mert értékrendjükben „csatolt csomagként ott vannak a szokásos problémák bizonyos területeken, ahol az általuk szorgalmazott értékrend mégis időből kiesett: egyház és állam el(nem)választása, homofóbia, szabad szexualitás-ellenesség, modernizáció-ellenesség, a közhelyesnek számító »materialista világ«-ellenesség (külön vita lenne, hogy ez mit is jelent), állandó nacionalista beütések. ”Czika nem fogadja el azt, hogy ne bízzák magukat a román államra, mert nincs garancia, hogy nem fordítnak minden törvényt vissza, mondván: „szinte biztosak lehetünk benne, hogy ilyesmi nem fog bekövetkezni. ” Nem lenne jobb a helyzet, ha az egyházaké maradnának az iskolák. Czika fenntartja: az egyházi ingatlanok elsősorban a közösségek, nem az egyház céljait kell hogy szolgálják. /Czika Tihamér: Az egyházak tevékenységét egyszerűen nem kritizálod. Hogy miért? Mert nem. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 7./ Előzmény: Ercsey-Ravasz Ferenc: Nincs ok aggodalomra... = Szabadság, febr. 6. Adorján János, mérnök: Oktatás, Egyház és a személyi szabadság, Szabadság, febr. 6.

Az erdely.ma internetes portál közölte Nagy József Barnának, az Erdélyi Magyar Ifjak nagyváradi vezetőjének Kire emlékezzünk? című írását. A szerző megfeddte városának egyik magyartanárát, illetve egy másik iskola aligazgatóját, mert nem tartják jelentős írónak Wass Albertet, ráadásul az általuk adományozott tíz Wass Albert-kötetet sem akarják besorolni az intézmény könyvtárába. Az említett tanár képes diákjait Mihai Eminescura emlékeztetni, akinek szintén januárra esett a születésnapja. „Miért kell magyar diákokkal erre a román költőre emlékezni? Mert az iskola az ő nevét viseli? Mert egy ‘költőóriás’ volt? Tekinthetjük-e mi, magyarok, ‘költőóriásnak’ azt az Eminescut, aki szerint a magyarok a legromlottabb nép Európában?” Nagy József Barna felsorolta mindazt, amit politikai írásaiban Eminescu a magyarokról megfogalmazott. Székedi Ferenc, az ÚMSZ munkatársa elismerte, hogy az újságíró Eminescu az 1870-es években „valóban nagyon durva dolgokat hordott össze a magyarokról”, zsidóellenes írásai is voltak. Költészete azonban nem ezt az Eminescut jeleníti meg: egész sor csodálatosan szép versének helye van a világirodalomban. Székedi Ferenc bízik benne, hogy a Wass Albert-rajongók is úgy érzik, hogy regényeinek egésze szól hozzájuk, „nem csupán a román- vagy zsidóellenes sorok. ” /Székedi Ferenc: Szellemidézés. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 11./ Előzmény: Nagy József Barna: Kire emlékezzünk? = Erdely. ma, febr. 6.

Három hónappal hosszabbították meg, így 2008. december 31-én ér véget a lakosság egészségi állapotát felmérő országos program – jelentette be Eugen Nicolaescu egészségügyi miniszter. A felmérés lezárulása, illetve az eredmények elemzése után a minisztérium szűrőprogramokat dolgoz ki a szívérrendszeri megbetegedések, a rák különböző fajtái időbeni felismerése érdekében, de a fertőző májgyulladás-típusok kiszűrésére is országos egészségügyi program indul. /Meghosszabbítják az egészségfelmérő programot. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 7./

A bukaresti parlament elzárkózik a homoszexuálisok jogainak biztosításától Miközben az EU tagállamai – köztük Magyarország – sorra törvényesíthetővé teszik a melegek élettársi viszonyát, a szenátus jogi bizottsága úgy módosította a családjogi törvénykönyvet, hogy kiskaput sem hagyott a változásoknak ezen a téren. A romániai melegek jogait védő egyesület szerint egyetlen politikus sem vállalta fel eddig ügyüket, Frunda György szenátor pedig úgy véli: közvitára kell bocsátani a homoszexuálisok jogainak kérdését. A szenátus jogi bizottsága a Nagy-Románia Párt, a Szociáldemokrata Párt, a Demokrata Párt és a Nemzeti Liberális Párt soraiból származó, összesen 26 honatya javaslatára azt rögzítette a jogszabályban, hogy „a család alapja a férfi és nő szabad akaratából megkötött házasság”. A jogász szenátorok annak ellenére módosították a családjogi törvényt, hogy három másik bizottság – köztük a Frunda György vezette emberjogi testület –, illetve a kormány is negatívan véleményezte a javaslatot. „A módosítás csak szemfényvesztés, hiszen a törvénykönyv több cikkelye egyértelműen kimondja, Romániában házasságot eltérő neműek köthetnek” – mondta Frunda György szenátor. /Oborocea Mónika: Hideglelés a melegektől. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 7./

A Verespatakon beruházni kívánó Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) Korodi Attila környezetvédelmi minisztert és Silviu Stoica államtitkárt beperelte, mert a minisztérium nemrég felfüggesztette a beruházási terv engedélyeztetési folyamatát. Korodi Attila meghurcoltatásnak érzi az ellene indított pert. A RMGC azt állította: azért vannak magyarok a kormányban, hogy Erdélyt elszakítsák Romániától, majd Nagy-Magyarország az aranyat kibányássza Verespatakon. A minisztérium tavaly szeptember 13-án függesztette fel meghatározatlan időre az engedélyeztetési eljárást. /Korodit perelik Verespatakért. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 7./

A nemrég bejegyzett Magyar Polgári Párt elnökével, Szász Jenővel találkozik Székelyudvarhelyen Tőkés László független európai parlamenti képviselő. Szász Jenő közölte: a találkozó az MPP tervei szerint egy egyeztetősorozat része, a következő időszakban több hasonló találkozót, egyeztetést tartanak. Székelyudvarhely polgármestere szerint az egyeztetés fő célja a pártépítés, a választásokra való készülődés, a partnerkeresés. Szilágyi Zsolt, az EMNT alelnöke szerint az MPP új szavazókat mozgathat meg, akik eddig közömbösek voltak, vagy nem szavaztak. /Bágyi Bence Jakab: Szásszal egyeztet Tőkés az RMDSZ-ellenzékről. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 7./

Érthetetlennek nevezte Tőkés László a temesvári belvárosi református egyházközség presbitériumának döntését, amelyben kiáll a Szekuritáténak többek között róla jelentő Bányai Ferenc lelkész mellett. Tőkés László EP-képviselő feburár 6-án újabb jelentéseket hozott nyilvánosságra saját, illetve Hermán M. János előadótanácsos dossziéjából. Ezekből kiderül, hogy Petrescu és Farkas fedőnéven Bányai Ferenc, Könyvtáros néven Gálfy Zoltán nyugalmazott teológiai tanár tájékoztatta róla a titkosszolgálatot. Tőkés szerint más besúgói is lehettek, akiket még nem sikerült azonosítani. Bányai a 2007. december 16-i igehirdetést követően beismerte az őt illető vádak jogosságát és tájékoztatást tartott, amit „a hívek többsége elismeréssel és megértéssel” fogadott. Tőkés László a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság /CNSAS/ működését alkotmányellenesnek minősítő alkotmánybírósági határozattal kapcsolatban meglepőnek nevezte Traian Basescu hallgatását, szerinte az államfőnek állást kellene foglalnia az ügyben. /Fried Noémi Lujza: Tőkés: érthetetlen a temesvári döntés. = Krónika (Kolozsvár), febr. 7./

Az európai parlamenti választásokon Tőkés Lászlóra adott szavazatok egy része a temesvári hősnek szólt, más részük viszont az RMDSZ-szel szembeni elégedetlenséget fejezte ki – vélte Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke. A Magyar Polgári Párt (MPP) bejegyzésével kapcsolatban megjegyezte,. 2004-ben ugyanezek az emberek indultak az RMDSZ ellen egy román párt listáján. Az RMDSZ az európai parlamenti választások előtt az utolsó pillanatig abban bízott, hogy sikerül közös listát összehozni. A székelyföldi önkormányzatok munkája nem olyan rossz, mint amilyen esetleg az RMDSZ-szel szembeni elégedetlenségből kiderül. Amivel baj van a Székelyföldön – s ez a Székelyföld-vita tárgyát képezi –, az együttműködési készség, az egyeztetési képesség. A két székely megye vagy a harmadik félig székely megye nem nagyon dolgoz ki közös elképzeléseket, nem hangolja össze a terveit. A területi szervezetek léte bizonyos értelemben pozitív, mert kifejeznek egy hagyományos régiót, ezért is alakultak ki a székek. Tehát ez nem törzsi csökevény, hanem egyszerűen ezek az érdekek teszik Gyergyóvá a Gyergyói-medencét, Csíkká a Csíki-medencét és Udvarhellyé Udvarhelyszéket. A rossz viszont az, hogy van egy megyei érdek, egy megyei közigazgatás, és ebbe nem tudnak ezek az entitások beleilleszkedni. Az lenne a kívánatos, ha a megyei berendezkedésnek politikai szinten is lenne megfelelője. /Sarány István: Nem a szavazatokért kell utat javítani. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 7./

Ilyés Gyula, Szatmárnémeti polgármestere kijelentette: az önkormányzat nem óhajt újabb kultúrpalotákat építeni, inkább átvenné és üzemeltetné a szakszervezetek tulajdonában lévőt, és ide költöztetné az eredeti tulajdonjog visszaállítása miatt épület nélkül maradt városi kultúrházat is. /Sike Lajos: Szatmári kultúrházsokk. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 7./

A soproni Nyugat-Magyarország Egyetem Benedek Elek Pedagógia Karának képviselői egyhetes erdélyi körútjuk során látogattak el Sapientia marosvásárhelyi egyetemre, ahol a pedagógia szak tanáraival folytattak megbeszélést. – A Kárpát-medencei felsőoktatási intézményekkel való aktív partnerkapcsolat feltétlenül szükséges tudományos tevékenységünk fellendítéséhez – fogalmazta meg a látogatás célját dr. Katona György, a soproni egyetem dékánja, aki a továbbiakban közös kutatási és képzési projektek megvalósítását indítványozta. Dr. Kulcsár László, a Nyugat-Magyarország Egyetem társadalom és neveléstudományi kutatóközpontjának vezetője a közös munkacsoportok kialakítását szorgalmazta. A soproni vendégek ingyenes szálláslehetőséget ígértek az erdélyi egyetemisták számára, akik az áthallgatás időszakában szerzett kreditpontjaikat – azonos tantárgyakról lévén szó – saját egyetemükön elismertethetik. Dósa Zoltán adjunktus pozitívan fogadta a soproni kezdeményezést. /Nagy Székely Ildikó: Partnerkapcsolat, nemcsak papíron. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 7./