A közművelődésnek a vidékfejlesztésben játszott szerepéről rendezett kétnapos konferenciát Marosvásárhelyen a Maros megyei EMKE. Erdélyi és magyarországi előadók szólaltak fel február 1-jén és 2-án a Bod Péter Diakóniai Központban szervezett rendezvényen. Fazakas Ildikó programfelelős elmondta, igencsak pozitív visszajelzéseket kaptak. A konferencián sok más szervezettel egyetemben részt vett a Mezőpanit polgármesteri hivatala, a Monográfia Alapítvány, a Porka Színjátszó és Néptánccsoport és a Pro Pambus Mezőpanitért Ifjúsági Egyesület, továbbá a Székely Mezőségi Közkincs Kerekasztal tagjai. A Közkincs Kerekasztalnak lesz folytatása. /Nagy Botond: Közművelődés és vidékfejlesztés. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 7./

Mundruczó Kornél Delta című alkotása nyerte el a 39. Magyar Filmszemle nagydíját. A tavalyi évhez hasonlóan idén is Romániában forgatott film nyerte el a fődíjat. Mundruczó Kornél Delta című filmjét a Duna-deltában forgatta, tavaly a Zsil-völgyi gyermekekről szóló Iszka utazása nyerte el a nagydíjat. A legjobbnak ítélt közönségfilm Gigor Attila: A nyomozó. A szemlén három erdélyi alkotó is versenybe szállt, közülük Felméri Cecíliát tüntették ki. A Sapientia-EMTE hallgatója a Kakukk című kisjátékfilmjéért kapta meg az EduPress Oktatási Hírportál és az Országos Diákzsűri közös elismerését, a legígéretesebb fiatal tehetségnek járó díjat. /A közönségfilm illúziója. = Krónika (Kolozsvár), febr. 7./

A Hargita Megyei Kulturális Központ 14. fotóművészeti tábora már javában zajlik. Ezúttal a moldvai Pusztina kerül lencsevégre, a február 5-étől vették birtokba a vidéket. A HMKK 2002-től indította fotóművészeti táborát, legutóbbi eseményük a gyergyóremetei táborról elkészült fotóalbum karácsonyra időzített bemutatása volt – Óda Gyergyóremetéhez címmel, Ádám Gyula szerkesztésében. Ezt 2008. január 22-én, a Magyar Kultúra Napja alkalmából szervezett nagyszabású csíkszeredai rendezvény követte a Csíki Székely Múzeumban, ahol az album bemutatása mellett megnyílt a projektben részt vevő fotósok 70 munkáját magába foglaló Egy nagyközség misenapjai c. kiállítás. /bb: Fotósok Pusztinán. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), febr. 7./

Üzenetben kaptak halálos fenyegetést a székely tanács vezetői. „Te szaros bozgor, ha nem fejezed be azonnal a referendumot, a jég alatt találnak meg, a hídnál” – kapott román nyelvű üzenetet Czirják Károly, a Maroshévízi Székely Tanács elnöke, illetve Csibi István, a szervezet titkára. Az eset január közepén történt, a január 2–31. között zajlott referendum idején, amikor Székelyföld autonómiájáról kérdezték a Hargita megyei kisváros lakóit. Ezután még két fenyegető üzenet érkezett. „Hetekkel ezelőtt érkeztek az üzenetek, de nem hoztuk nyilvánosságra őket, hogy ne ijesszük el a népszavazásban részt vevő biztosokat” – mondta a Krónikának Czirják Károly. Nem tettek feljelentést. Gheorghe Filip, a megyei rendőrség szóvivője elmondta, minden fenyegetőzést jelenteni kell, függetlenül attól, hogy ismeretlen telefonszámról érkezett. Mint mondta, a rendőrségnek megvannak az eszközei, hogy kiderítse a küldő kilétét. /Jánossy Alíz: Megfenyegetett „bozgorok”. = Krónika (Kolozsvár), febr. 8./

Egy orosz lap brüsszeli tudósítójának több diplomata is elismerte, nincs rendben, hogy a magyar Nemzetbiztonsági Hivatal élére Laborc Sándort nevezték ki, ő ugyanis a KGB-akadémián tanult. A Fidesz és a kereszténydemokraták keményen bírálták Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt, amiért Laborc Sándort szemelte ki a nemzetbiztonság élére. /Laborc a NATO mumusa? = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 8./

A Kolozsvár Társaság szervezésében megemlékeztek egy ötven éve, 1958. január 14-én tartott „Fiatal szerzők estjé”-ről, amely, a Kriterionnál 1961-ban rajtolt Forrás-nemzedék első közös megnyilvánulása volt. László V. Ferencnek az eseményt felidéző előadása megjelent a Korunk idei 2. számában. Jó lenne, ha Balázs Sándor hozzászólása is megjelenne valahol. László V. Ferenc, mint az 1958-as szerzői est társszervezője, előadásában – a zenei vonatkozások mellett – főleg annak történelmi hátterére emlékezett, különös tekintettel arra az időleges ideológiai olvadásra, amely 1953-ban, Sztálin halálával kezdődött és mintegy öt év múlva csengett le. 1956 koraőszén Románia-szerte diákegyesületek alakultak. A diákegyesületek 1957 márciusában országos szövetségbe tömörültek. Balázs Sándor figyelmeztetett: a Fiatal szerzők estjének tervét a párttal kellett jóváhagyatni. Nemsokára oktatókat neveztek ki a diákegyesületek élére, ez a diákegyesületek teljes eljelentéktelenedéséhez vezetett. A köztudat szinte teljesen tájékozatlan a romániai diákegyesületek szövetségének történetét illetően. A párt két akkori bizalmi embere a Bolyai diákegyesületének az élén, mind Bretter György, mind Balázs Sándor szerepe áldásos volt a nemzedék és az utánuk jövők másképp-gondolkodásának kiművelésében. Nem írták még meg a Romániai Diákegyesületek Szövetségének a történetét, holott erre szükség lenne. /László V. Ferenc: Nyereségünk: a hiány megmutatkozása. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 8./

Visky András Hosszú péntek című előadása után sor került február 6-án a Bánffy Miklós Vándordíj és a Vlad Mugur Vándordíj ünnepélyes átadására a Kolozsvári Állami Magyar Színházban. Keresztes Attila, a színház aligazgatója által „levezényelt” ünnepségen az 1992-ben alapított, a színház Művészeti Tanácsának titkos szavazatai alapján odaítélt Bánffy Miklós Vándordíjat Visky András dramaturg, a Művészeti Tanács által 2006-ban alapított Vlad Mugur Vándordíjat pedig Vava Stefanescu koreográfus vehette át. A színház Művészeti Tanácsának titkos szavazatai alapján ítélik oda az előző színiévad legjobb művészi teljesítményéért. Idén a díjat Visky András kapta a Hosszú péntekben végzett írói és dramaturgi munkájáért. Visky András közel húsz éve a kolozsvári magyar színház dramaturgja és Tompa Gábor rendező állandó alkotótársa. Darabjait bemutatták Budapesten, Debrecenben, Marosvásárhelyen és az Amerikai Egyesült Államokban. /Díjátadások a kolozsvári magyar színházban. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 8./

Demeter János, a Kovászna megyei önkormányzat elnöke Tamás Sándor képviselővel és Vajda Lajos alelnökkel közösen ismertették a megyei tanács RMDSZ-es elnök-, alelnökjelöltjeinek, illetve képviselőinek kiválasztási módját. Úgy határoztak, közvélemény-kutatással mérik fel, ki a legnépszerűbb, legesélyesebb jelölt. Vajda Lajos továbbra is alelnök kíván maradni, így az elnöki tisztségért Demeter János és Tamás Sándor verseng. Sepsiszék, Erdővidék és Orbaiszék régióban külön-külön, elektoros gyűlésen választják ki a jelölteket. /Farkas Réka: Harc nincs, verseny lesz a megyei tanács elnöki székéért. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 9./

A Székelyföld-vita gyakorlatilag meghódította a romániai magyar írott és elektronikus sajtót. A vitához hozzászólók számos olyan helyi, térségi belső erőforrást említenek példaként, amelyek a helyi szintű fejlesztések kiindulópontját képezhetik. Mindeddig nem került sor sem helyi, sem tájegységi, sem pedig székelyföldi léptékben az erőforrások módszeres, fejlesztéspolitikai jellegű számbavételére. Elsősorban a kistérségek és az egyes települések vezetőiben kell tudatosulnia, hogy nagyon fontosak a helyi szintű fejlesztési stratégiák. Foglalkozni kell a térség egészére kiterjedő fejlesztéspolitikai feladatokkal is. Térségi, országos és nemzetközi szakmai kiadványokban, folyóiratokban kell közzétenni a székelyföldi térséggel kapcsolatos fejlesztési programokat. Jelentős tényező, hogy a csíkszeredai Sapientia Egyetem keretében vidékfejlesztés szakos hallgatók is végeznek. (A szerző vidékfejlesztési szakértő.) /Biró A. Zoltán: Székelyföld, fejlesztés, szakmaiság. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 9./

Az Erdélyből elszármazottak és az Erdély iránt elkötelezettek második világtalálkozóját szervezik meg idén nyáron a magyarországi Verőcén. A csíksomlyói Szűz Mária oltalmába ajánlott háromnapos rendezvényre június 27–29-én a Duna-kanyar Csattogó völgyében kerül sor, a műsorban koncertek, népi együttesek, társulatok fellépése, játszóház, mesemondás, különféle előadások szerepelnek. A program fővédnöke Cselényi László, a Duna Televízió elnöke. A fesztivál látogatottságát nyolc-tízezer főre becsülik (tavaly mintegy hatezren voltak, Amerikától Ausztráliáig), több száz személyt a helyszínen is el tudnak szállásolni. A találkozó hivatalos honlapja a www.erdelyhon.hu. /Erdélyiek fesztiválja Verőcén. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 9./

Dr. Borcsa János irodalmi munkásságáról beszélt dr. Szőcs Gézának, a Siculus Rádió vezetőjének. Borcsa János a középiskolában az Ébredés iskolai irodalmi folyóirat szerkesztője volt. Néhai Kiss Lázár magyartanára Kézdivásárhelyen példás tehetséggondozó tevékenységet folytatott a diákok körében. Gyakran fordultak meg írók és előadóművészek a líceumban. Kolozsváron Páskándi Géza költészetét választotta szakdolgozata témájának. Borcsa akkor kezdett közölni könyvismertetőket, később kritikákat különböző lapokban és folyóiratokban. Kritikusi hitvallása: a számára ihletadó művek fontos üzenetének felerősítése hiteles értelmezések, meggyőző értékítéletek megalkotása útján. Kölcsey Ferenc volt a magyar irodalomkritika egyik legszámottevőbb megalapozója. Ő fogalmazta meg Parainesisében: ,,Meleg szeretettel függj a hon nyelvén! mert haza, nemzet és nyelv három egymástól válhatatlan dolog; s ki ez utolsóért nem buzog, a két elsőért áldozatokra kész lenni nehezen fog. Tiszteld s tanuld más mívelt népek nyelvét is (…), de soha ne feledd, miképpen idegen nyelveket tudni szép, a hazait pedig lehetségig mívelni kötelesség. " Borcsa János kritikus, irodalomtörténész /sz. Kézdivásárhely, 1953/ 1976-ban szerzett tanári oklevelet a Babes–Bolyai Tudományegyetem bölcsészkarán, s ugyanitt doktorált 2000-ben. Magyartanár Szentkatolnán. Kötetei: Megtartó formák (Bukarest, 1984), Szövegközelben – létközelben (Marosvásárhely, 1994), Szövegszigettenger (Kolozsvár, 1997), Méliusz József. Monográfia (Bukarest–Kolozsvár, 2001), Irodalmi horizontok (Kolozsvár, 2005). /Dr. Szőcs Géza: Őrzés és ébresztés Kézdivásárhelyen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 9./

Szilágysomlyón van Észak-Erdély egyetlen Holokauszt Emlékmúzeuma. Az egykori zsinagóga épületében működő, 2005. szeptember 11-én megnyitott kiállítás a Szilágyságból elhurcolt, koncentrációs táborokban elpusztított zsidóknak állít emléket. A múzeumban az aprócska televíziók képernyőin túlélők mesélik emlékeiket. Képek százai, korabeli újságok fénymásolatai láthatók a falakon. Szilágysomlyón a zsinagógában híres főrabbik és tudósok teljesítettek szolgálatot. 1944. május 3-án kezdődött a somlyói zsidóság gettóba hurcolása: a város mintegy 2000 zsidó lakosát elvitték. Az elhurcoltak 80 százaléka elpusztult, a túlélők közül pedig sokan nem tértek vissza Szilágyságba. /Sándor Boglárka Ágnes: Szilágysomlyó – Látogatás Észak-Erdély egyetlen Holokauszt Emlékmúzeumában. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 9./

Péter Miklós /sz. Sepsiszentgyörgy, 1939. jan. 23./ a teológia elvégzése után református helyettes lelkész volt Biharvajdán, amikor 1959-ben letartóztatták. A kolozsvári Katonai Bíróság az 1959. május 25-i tárgyaláson tizennégy évre ítélte, többek között, tiltott iratok terjesztése vádjával. Börtönéveit Szamosújváron töltötte, innen szabadult 1964. augusztus 2-án. Szabadulása után újra lelkész volt különböző helyeken, 1990-től párhuzamosan a Kolozsvári Református Kollégium és a Teológia Vallástanárképző Karának a tanára lett, 1992-től pedig a Diakonisszaképző Intézet főigazgatója. 1999 óta a nagyváradi Sulyok István Református Főiskolán, majd a belőle kinőtt Partiumi Keresztyén Egyetemen tanít. Péter Miklós a vele készült beszélgetésben kifejtette, az állambiztonsági szervek két legyet akartak ütni egy csapásra. Nemcsak félre akarták állítani azokat, akik az útjukban voltak, hanem az ítéleteken át megfélemlíteni egy-egy közösséget, az erdélyi magyarságot. 1959-ban kinevezték helyettes lelkésznek Biharvajdára, mert az ott több évtizede szolgáló lelkészt életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték, utódját pedig behívták munkaszolgálatra. Alighogy megérkezett szolgálati helyére, az első éjszaka, letartóztatták. Nem tudta, hogy letartóztatásának előzményei voltak. 1959. március 15-én éjszaka körülbelül kétszáz szekus megszállta a teológia épületét, és rengeteg papnövendéket hurcoltak el. Az őt letartoztató tiszt Fényes Ferenc volt, akkor főhadnagy, a kihallgatása idején léptették elő századossá, alezredesként halt meg. Péter Miklós ügyvédjét csak a tárgyaláson látta. Zsúfoltak voltak a börtönök. A szamosújvári börtönben 1959-ben az egyik szobában huszonhat ágy volt, és ahhoz százhat fogoly. Két egymás mellé tolt ágyban öten aludtak, az ágyak közé, a földre szalmazsákokat raktak le, két szalmazsákon keresztben kilencen aludtak. Vizük nem volt, egy-két deci jutott egész napra. Inni is, mosakodni is. Nyáron pokoli volt a hőség. A börtönben sokszor megverték a rabokat. Hetenként, kéthetenként vitték őket fürdeni, de előfordult, hogy mire beszappanozták magukat, már nem folyt a víz. A hasmenés állandó volt. A lelkészek szabadulásuk negyvenedik évfordulóján, 2004-ben ünnepi istentiszteletet tartottak a szamosújvári templomban. /Papp Annamária: Virágvasárnap… Itt kezdődik az út a Golgotára” = Szabadság (Kolozsvár), febr. 9./

Csucsuja István történész szerint jelentős tudományos esemény Földes György, Magyarország, Románia és a nemzeti kérdés, 1956 – 1989 /Napvilág Kiadó, Budapest, 2007/ című könyvének megjelenése. Csucsuja István lelkesen írta, hogy ilyen hatalmas információs- és dokumentumanyagot, szakirodalmat feldolgozni „másnak talán nem is állhatott módjában”. Földes György az erdélyi magyarság minden életmegnyilvánulását ismeri. Földes György a Politikatörténeti Intézet vezetőjeként birtokában volt olyan lehetőségeknek is, amelyek egy ilyen kutatást elősegítenek. A két ország kapcsolatát a nemzeti kérdés határozta meg. Földes a prekoncepció kényszerétől mentesen írta meg könyvét. Csucsuja „csalárd magatartásnak” mondta a román politikát a vagyoni kérdésekben. A mai időkben való tovább éléséről Földes nem ír. /Csucsuja István: Magyarország, Románia és a nemzeti kérdés 1956–1989 között. Gondolatok Földes György nagyszabású kötete kapcsán. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 9./

Dékánváltás történt a kolozsvári BBTE Római Katolikus Teológia Karán: dr. Marton Józsefet, aki nyolc évig, két egymást követő mandátum során volt a kar vezetője, most dr. Nóda Mózes követi. A teológiai kar kettős alárendeltségű, az egyházmegye érsekének is jóvá kell hagynia a személyi változásokat a karon. Jakubinyi György érsek a kar tanáraira bízta a választást. Megtörtént a tanszékvezetők megválasztása. Gyulafehérváron Marton József, Kolozsváron Holló László lett a tanszékvezető. Megalakult az új kari tanács is, és a december 15-én tartott választáson dr. Nóda Mózest választották meg dékánnak. 2007 őszétől az eddigi gyulafehérvári Hittudományi Főiskola a kolozsvári egyetemhez tartozik: a kolozsvári teológiai karon ettől kezdve két tanszék létezik, egyik a pasztorális, másik a didaktikai. A híresztelésekkel szemben a gyulafehérvári szeminárium továbbra is megmaradt függetlennek. A szemináriumi nevelés továbbra is az érsek és az egyházmegyék püspökei, valamint a gyulafehérvári tanári kar kizárólagos felügyelete alatt folyik. A didaktikai programmal államilag elismert diplomát kapnak az ottani végzettek is. Azt remélik, hogy a tanári állások elkövetkezendő meghirdetésekor már a gyulafehérvári kollegák is versenyvizsgázhatnak, és annak nyomán ők is állami fizetést kapnak majd az egyetem kötelékében. A kolozsvári tanszéken marad a teológia és a szociális teológia szak. Gyulafehérváron a papképzés menete 4+2, négy év alapképzés és két év magiszteri. A teológiai diploma nem biztosít állást. Eddig a második szakkal (irodalom, nyelvek, történelem) a hallgatók el tudtak helyezkedni tanárként, azonban teológiai diplomával ez sokkal nehezebb. A bolognai rendszer lehetővé teszi egy második szaknak az elsővel párhuzamos végzését. A diákok számára lehetséges a külföldi részképzés: Budapesten, Regensburgban, Leuvenben és Nijmegenben. Az oktatási rész megoldottnak látszik, a kutatás területén kell még előbbre lépniük. Külföldi egyetemekkel közös kutatási programokat fognak indítani. /Bodó Márta: Interjú. Őszintén a kihívásokról. = Vasárnap (Kolozsvár), febr. 10./

Romániában az Alkotmánybíróság szerepe felértékelődik. Egy ideje ketten folytatnak Romániában „minden és mindenki ellen” elkeseredett harcot: az Alkotmánybíróság és Traian Basescu. Utóbbi kezdte, célja egyértelműen politikai: a teljes hatalom önmagában és mindenek fölött, írta Ágoston Hugó, a lap főmunkatársa. /Ágoston Hugó: Mindenki ellen. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 11./

Az RMDSZ Borbély László minisztert támogatja a marosvásárhelyi polgármester-választásokon, a Magyar Polgári Párt /MPP/ pedig megerősítette: Bölöni Lászlót, az egykori sokszoros román válogatott labdarúgót, nemzetközileg elismert edzőt javasolja a tisztségre, aki azonban csak akkor vállalja a jelölést, ha ebben az RMDSZ is támogatja. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke bejelentette: Borbély László regionális fejlesztési miniszterre hárul majd az a feladat, hogy megküzdjön Dorin Florea jelenlegi polgármesterrel. Hozzátette, az RMDSZ az egyik alpolgármesteri tisztségbe továbbra is Csegzi Sándort jelöli. Tavaly júniusban az RMDSZ marosvásárhelyi szervezetének választmánya Csegzit találta alkalmasnak polgármesterként indítani az idei önkormányzati választásokon. Február 9-én Szász Jenő, az MPP elnöke, marosvásárhelyi sajtótájékoztatóján leszögezte: szerinte Bölöni László lenne alkalmas a tisztségre. „Marosvásárhelyen magyar pártpolitikusnak nincs esélye visszaszerezni a polgármesteri tisztséget, csak egy közösen támogatott, pártsemleges és az etnikai szempontokon felülemelkedni képes független személyiségnek” – magyarázta Szász Jenő „Bölöni elfogadja a jelölést, de csak azzal a feltétellel, ha indulását az RMDSZ is támogatja” – tájékoztatott Szász Jenő. Erre a javaslatra reagálva Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke óvatosan fogalmazott. „Engem elsősorban az érdekel, mit nyilatkozik Bölöni László. ” „A lényeg az, hogy Marosvásárhelyen magyar polgármesterjelölt kerüljön ki győztesen” – jelentette ki. Nyolc pontot javasol 2008-ra az MPP. Az MPP-nek és az RMDSZ-nek meg kellene egyeznie, hogy kölcsönösen elismerik egymás politikai létjogosultságát – ez egyik fő eleme annak a nyolcpontos együttműködési javaslatnak, amelyet Szász Jenő, az MPP elnöke készül az RMDSZ elé terjeszteni. A „Együttműködési charta“ szerint – amely a Nyolc pont 2008-ra címet viseli – a két szervezetnek meg kellene egyeznie abban is, hogy a tavaszi helyhatósági választásokon akkor folytatnak egymással demokratikus versenyt, s amikor az nem veszélyezteti a magyar képviseletet. Az MPP ennek érdekében szorgalmazza egy „Országos Választási Térkép“ közös kidolgozását, amely felmérné a romániai magyarság erejét. Szászék javaslatára reagálva Kelemen Hunor ügyvezető elnök elmondta: az RMDSZ nyitott a párbeszédre. „Szerintem nem akar semmiféle megállapodást kötni az, aki sajtón keresztül üzeni meg a javaslatait, mielőtt megkeresne bennünket. Szász Jenő ajánlata komolytalan, legalábbis az én meglátásom szerint” – mondta Kelemen Hunor. /Lokodi Imre, Király K. László: Ki rúg majd labdába? = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 11./

A Magyar Polgári Pártnak (MPP) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek (RMDSZ) meg kellene egyeznie, hogy kölcsönösen elismerik egymás politikai létjogosultságát – ez egyik fő eleme annak a nyolc pontos együttműködési javaslatnak, amelyet Szász Jenő, az MPP elnöke készül az RMDSZ elé terjeszteni. A Nyolc pont 2008-ra címet viselő együttműködési charta szerint a két szervezet csak ott folytasson egymással demokratikus versenyt, ahol az nem veszélyezteti a magyar képviseletet. Indítványozzák közös parlamenti jelöltlista állítását is. E lista összetételét Szászék „az önkormányzati választásokon megszerzett támogatottság arányának megfelelően” képzelik el. Az MPP javasolja az adófizetők pénzéből működő pénzügyi támogatási rendszerek feletti együttes ellenőrzést, „társadalmasítást” –, ennek összehangolására pedig Böjte Csaba ferences szerzetest tartaná alkalmasnak. A szervezet a magyar közösség önálló külpolitikai érdekérvényesítési stratégiájának kidolgozását, a magyar közösség első külföldi képviseleti irodájának megnyitását sürgeti. Markó Béla úgy fogalmazott: Tőkés az RMDSZ-en kívül álló csoportosulások legmarkánsabb képviselője, nem pedig olyan személyiség, aki fölötte áll ezeknek a csoportosulásoknak vagy az RMDSZ-nek. /MPP-ajánlat az RMDSZ-nek. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 11./

Együttműködési Charta – A Magyar Polgári Párt javaslata az RMDSZ-nek; Együttműködési Charta Javaslat – „Nyolc pont 2008-ra” tervezet: A Magyar Polgári Párt (továbbiakban: MPP) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (továbbiakban: RMDSZ) mint magyar közösségünk politikai érdekképviseleti szervezetei- tudatában magyar közösségünk közképviseletével vállalt történelmi felelősségüknek, – elfogadva magyar közösségünk igényét a politikai pluralizmus megvalósítására és a választás szabadságának biztosítására a honi magyar politikai közéletben,- egyetértve abban, hogy a politikai pluralizmus és a választás szabadságának alapvető célja magyar közösségünk minden szintű politikai képviseletének bővítése és minőségi megerősítése a felelős verseny és együttműködés jegyében, magyar közösségünk javára és érdekében, az alábbiakban állapodnak meg: 1. A Magyar Polgári Párt és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség kölcsönösen elismerik egymás politikai létjogosultságát, amelynek alapja a választópolgárok demokratikusan kinyilvánított akarata. 2. A Magyar Polgári Párt és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség vállalja, hogy választási versenyt csak ott és akkor folytatnak egymással, ahol és amikor a jelöltjeik versengése nem veszélyezteti a magyar képviseletet. Minden más esetben választási verseny helyett választási együttműködésre törekednek. 3. A 2008 évi önkormányzati választásokon a demokratikus verseny és a felelős együttműködés biztosítása érdekében a Magyar Polgári Párt és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség vállalja, hogy közösségeink számarányaiból és sajátos településszerkezeti viszonyaiból eredő magyar szavazati erő hatékonyságának felmérése és növelése céljából Országos Választási Térképet hoz létre, amely az átláthatóság és kiszámíthatóság jegyében biztosítja a demokratikus választási versenyre és a felelős együttműködésre vonatkozó politikai döntéshozatal szakmai megalapozását. A Magyar Polgári Párt és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség vállalják, hogy az Országos Választási Térkép 30 napon belüli kidolgozására szakértőiket haladéktalanul kijelölik, valamint vállalják, hogy a választási jogszabályok által meghatározott jelöltállítási határidőig a demokratikus versenyt és a felelős együttműködést biztosító valamennyi szükséges politikai döntést egy politikai párbeszéd ás egyeztetés keretében meghoznak és ezen közös döntéseket saját jelöltállítási folyamatukban kötelezően érvényesítenek. 4. Marosvásárhely jelképes városa a magyar választási reményeknek és félelmeknek, ahol a korábbi kudarcok után biztos sikerre van szükség. A Magyar Polgári Párt és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség ezért együttesen és haladéktalanul olyan személyiséget kérne fel, aki minden marosvásárhelyi közös polgármester-jelöltje, olyan jelölt, aki senki által nem kisajátítható, aki ideológiai, etnikai és pártszempontokon felülemelkedve mindenki által támogatható. 5. A Magyar Polgári Párt és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség kijelentik, hogy a 2008 évi parlamenti választásokon az önkormányzati választásokon megszerzett választói támogatottság arányának figyelembe vételével közös parlamenti jelöltlista összeállítására törekednek, oly módon, hogy az a hatályos választási törvény szerint legkedvezőbb feltételeknek megfeleljen és jelentős mértékben növelje magyar közösségünk választási részvételét. 6. A Magyar Polgári Párt és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség vállalják, hogy 2008-as esztendőben együttesen kezdeményezik az adófizetők pénzéből működő pénzügyi támogatási rendszerek társadalmasítását, azért, hogy az adófizetők pénzeinek közhasznú felhasználásából a pártpolitika maradéktalanul kivonuljon és átadja helyét a közösségépítő és teljesítményelvű társadalmi szervezeteknek. E célból az országos hatáskörű és jelentőségű magyar társadalmi és szakmai szervezetek valamint a történelmi egyházak felkérésével az MPP és az RMDSZ 30 napon belül Civil Egyeztető Fórum összehívását kezdeményezik. 7. A Magyar Polgári Párt és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség vállalják, hogy 2008-as esztendőben kidolgozzák a magyar közösségünk önálló külpolitikai érdekérvényesítési stratégiáját, megteremtik ennek szervezeti kereteit, létrehozzák magyar közösségünk első külföldi képviseleti irodáit. Az MPP és az RMDSZ vállalja továbbá, hogy az „Erdély hazavár” program keretében, 1990 után első alkalommal a nagyvilágban élő valamennyi erdélyi honfitársunkhoz megszólítják és közös erőgyűjtésre hívja őket. Az MPP és az RMDSZ fentiek előkészítése céljából haladéktalanul kijelöli szakértői csoportjait. 8. A Magyar Polgári Párt és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség vállalják, hogy 2008-as esztendőben az erdélyi történelmi örökséghez méltó módon, kezdeményezően és együttesen lépnek fel a 2004 december 5-én megrendült Kárpát-medencei magyar összetartozás és önbecsülés helyreállítása érdekében. Az MPP és az RMDSZ vállalja továbbá, hogy fentiek előkészítése céljából kijelöli szakértői csoportjait. /Együttműködési Charta javaslat. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 11., Erdély. ma, 2008. febr. 10./

Sokszor felmerül a kérdés: vajon lehallgatnak? Ezekről a kérdésekről volt szó a Kelemen Hunor képviselővel, az RMDSZ ügyvezető elnökével készített interjúban. Kelemen Hunor elmondta, hogy a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ szervezeti felépítésének nyilvánosnak kellene lennie, de erről a SRI honlapja csak nagyon kevés információt közöl. Az SRI nem ismeri el, de mindenki tényként kezeli, hogy a sajtóban, az üzleti életben, az adminisztrációban vannak emberei. Fedett ügynökök és besúgók garmadája dolgozik neki. A belső kémelhárítást, a belső védettséget a SRI-nek kell biztosítania, illetve a katonaság esetében a katonai hírszerző és kémelhárító osztálynak, s a Belügyminisztériumnak is van erre szakosított egysége. A különböző szolgálatok között nincsen alá- és fölérendeltségi viszony. Volt versengés is közöttük, az SRI és a Belügyminisztérium egykori 0215-s egysége között volt versenyfutás. Ez utóbbi egységet azóta átalakították. Ugyancsak a Belügyminisztériumhoz tartozik, belső elhárító és felderítő egységként. A nevét megváltoztatták, de most is ugyanazzal foglalkozik. Ez az egység egyéb munkát is végez. A magyar konzulátus előtt a gyertyagyújtáskor szinte többen voltak az SRI emberei, mint az emlékezők, fotóztak és filmeztek. Az újságíró látott ilyen személyeket a Székely Nemzeti Tanács alakuló ülésén Csíkszeredában, de látott a kormányon lévő RMDSZ rendezvényein is, pl. műemlékvédelmi tanácskozásán. Kelemen Hunor szerint tudni kell, hogy ebben az országban – most csak a magyarokról beszél –, aki politikai szerepet vállal, „azokat követi, egytől egyig megfigyeli a titkosszolgálat”. „A kérdés az, hogy ezzel mit kezdenek?” Mindenről tudni akarnak, mindentől tartanak. Ugyanolyan gyanakvóak, ugyanolyan bizalmatlanok a romániai magyarokkal szemben, mint ‘89 előtt, csak nem tudják az embereket a politikai tevékenységért börtönbe zárni. Az SRI vagy a Belügyminisztérium elhárító egysége a bankszámlákat, a bankkártyák forgalmát is ellenőrizheti. Ugyanígy ellenőrzés alatt tarthatják az elektronikus levelezést, azt is, hogy ki milyen honlapokat látogat. Ma is ellenőrizhetetlen, hogy mekkora hálózattal dolgoznak a titkosszolgálatok. 1990 és 1999 között Vasile Fulger ezredes volt a SRI Hargita megyei parancsnoka. A volt katonatisztet személyes kérésére váltották le, és Szilágy megyébe helyezték át hasonló beosztásba. 2001-ben botrányos körülmények között menesztették, utolsóként az országban a katonaság berkeiből a hírszerzésbe átkerült parancsnokok közül. Hargita megyébe Fulger ezredes helyére Maricel Gavrila ezredest nevezték ki, aki Bákó megyéből érkezett, majd 2001-ben Brassóba helyezték át. 2001-ben Neculae Moldovan ezredes vette át a Hargita megyei SRI irányítását 2006 májusáig, amikor dandárparancsnokként nyugalomba vonult. Jelenleg Gheorghe Trifan ezredes a SRI Hargita megyei parancsnoka. A hírszerző szolgálatok munkatársai mindenütt ott vannak, de jelenlétük csak ritkán válik feltűnővé. Az egyik ilyen eset 1999-ben történt Székelyudvarhelyen, amikor a Magyarok Világszövetségének elnöke, Csoóri Sándor, és a magyar igazságügyi miniszter, Dávid Ibolya látogatásakor egy hűtőautónak álcázott Daciában „lepleztek le” a polgárok egy audio-video technikával felszerelt megfigyelő csapatot, amelyről az akkori Hargita megyei SRI-parancsnok, Vasile Fulger is elismerte, hogy hozzá tartozik. Magyarázata szerint a kiküldöttek nem a magyarországi politikusok miatt végeztek megfigyelést, hanem a „civil napok” elnevezésű rendezvényen vettek részt. A másik esetben, 2000 szeptemberében az Erdélyi Magyar Kezdeményezés országos gyűlését tartotta az udvarhelyszéki Zeteváralja római katolikus plébániájának vendégházában. A Román Hírszerző Szolgálat különítménye a kezdés előtt kiruccant a helyszínre, és ellenőrzést tartott. Katona Ádám, az EMK vezetője értesítette a közvéleményt erről. Az EMK tagjai tiltakoztak a SRI Hargita megyei parancsnokánál is, aki azzal utasította el őket, hogy a tisztek úgymond gyónni mentek el Zeteváraljára. Cornel Ivanciuc, az Academia Catavencu lap munkatársa szerint 1995-ben kilenc titkosszolgálat létezett Romániában: a Román Hírszerző Szolgálat (SRI), az elnökség mellett működő testőrszolgálat (SPP), a hadseregen belüli szolgálatok: Katonai Információk Igazgatósága, Katonai Kémelhárító Igazgatóság, Külföldi Hírszerző Szolgálat, a belügyminisztériumi két szolgálat a Belügyminisztérium Hírszerző Igazgatósága (U. M. 0215) és a Rendőr-főfelügyelőségi Különleges Vizsgálati Osztály, az igazságügy-minisztériumi szolgálat, a Fegyházak Hírszerző Igazgatósága (U. M. 0400), valamint az összes szolgálatot adatokkal ellátó Különleges Távközlési Szolgálat. Ebben a kilenc szolgálatban 1995-ben több mint 30 ezer operatív tiszt dolgozott. Azóta valószínűleg nem csökkent a számuk. /Daczó Katalin: Megfigyelten, lehallgatva, ellenőrizve – de szabadon. Beszélgetés Kelemen Hunor képviselővel. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), febr. 11./

A Magyar Polgári Párt (MPP) is előválasztásokon dönt a polgármester- és tanácsosjelöltek személyéről – közölte Gazda Zoltán sepsiszéki elnök. A következő időszakban gőzerővel alakítják meg az új helyi szervezeteket. Az RMDSZ-tagság nem kizáró ok. /Gőzerővel dolgozik az MPP. = Krónika (Kolozsvár), febr. 11./

Ezer lej pénzbírságot rótt ki a Hargita Megyei Közpénzügyek Vezérigazgatóságának vezetőjére, Kedves Imrére az Országos Diszkriminációellenes Tanács – jelentette be csíkszeredai sajtótájékoztatóján Adrian Moisoiu nagy-románia párti parlamenti képviselő. Az általa tavaly nyáron tett bejelentést kivizsgálva, az Országos Diszkriminációellenes Tanács január 9-i határozatában foglaltak szerint úgy döntött, hogy Kedves Imre vétett az esélyegyenlőséget garantáló előírások ellen. A vétsége az volt, hogy annak idején úgy hirdetett meg 12 állást a vezérigazgatóság csíkszeredai, székelyudvarhelyi és székelykeresztúri kirendeltségeinél, hogy feltételként szabta meg a magyar nyelv ismeretét, holott a meghirdetett állások között öt volt olyan, amelyiknek semmi köze az ügyfelekkel való kapcsolattartáshoz. Adrian Moisoiu szerint véget kell vetni az ilyen jellegű diszkriminációnak, mert ez előbb-utóbb a területi leváláshoz, a románok elkergetéséhez vezet. /Forró-Erős Gyöngyi: Diszkriminációnak minősül. Ha feltétel a magyar nyelv. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 11./

„Egymásért vagyunk” – énekelte az őrangyalosok himnuszát a száznál is több résztvevő a kápolnási Művelődési Házban. Egyed Zsuzsanna, a Hargita Megyei Ifjúsági Igazgatóság munkatársa emlékeztetett: önkéntes fiatalok segítségével ezen a vidéken egy éve szerveznek a fogyatékkal élők, segítőik és családtagjaik számára programokat. Az őrangyalos alkalomra a Szent Gellért Alapítvány mikrobusza hozta a lövétei, szentegyházi és homoródi résztvevőket. A szülők elmondták: gyermekeik egész izgatottan várják az indulást. A gyerekek önfeledten, fogyatékosságukról is megfeledkezve mókáztak egész délután. Felléptek a helyi általános iskolások is. A tolószékeseket is bekapcsolták a vonatozásba-körtáncba. Legközelebb március 28-án, Szentegyházasfaluban rendeznek régiós Őrangyal-programot. /Molnár Melinda: Egyéves az Őrangyal-program. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), febr. 11./

Kristófi János képeiből nyílt kiállítás Nagyváradon. Annak szentelte életét, hogy vászonra vigye a nagyváradi magyar élet képeit, méltatta a festőművészt Barabás Zoltán, a Partiumi Magyar Művelődési Céh igazgatója. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület nagyváradi székházában tartott kiállítás-megnyitón az idős festőművészt két fia – ifj. Kristófi János és István – köszöntötte egy Beethoven-szonatinával, majd Holló Barna képzőművész méltatta munkásságát és egyéniségét. A tárlat Tőkés László EP-képviselő arra hívta fel a figyelmet, hogy Nagyváradon nemcsak a városkép változik, hanem a közösség is pusztul. Kristófi képre menti a pusztuló valóságot. Kristófi János /sz. Monospetri, 1925. dec. 15./ 1945-ben Kárásztelken helyezkedett el mint kántortanító, majd 1954-ben festőtanári oklevelet szerzett Kolozsváron a Képzőművészeti Főiskolán. 1955 és 85 között a nagyváradi művészeti népi iskolában festészetet tanított. 1953-tól rendszeresen állította ki vallásos tárgyú képeit. /Fried Noémi Lujza: A kétarcú város festője. = Krónika (Kolozsvár), febr. 11./

„Elég sok írogató embert ismerek abban a körben, amelyben mozgok, de vagy keveset írunk, vagy pedig nem tudjuk magunkat megmutatni” – összegezte véleményét Bura László, az ismert szatmári nyelvész, közíró, a hét végén Szatmárnémetiben megtartott helyi könyvszemlén. A találkozón 197 olyan kötetet mutattak be, amelyek 2007-ben itteni szerzők „tollából” vagy Szatmár megyével kapcsolatban jelentek meg, ebből azonban alig harminc volt magyar nyelvű. Még rosszabb a helyzet az időszaki kiadványok dolgában: a megyében megjelenő 12 folyóirat között egyetlen magyar nyelvű nincs – enyhe vigasz, hogy egy mezőgazdasági témájú román–magyar–német nyelvű szemle főszerkesztője Solcz Béla. A Hírlap Könyvek néven új magyar könyvsorozat jelentkezett, melynek egyik első darabját, Veres István Tollhegy című publicisztikai kötetét máris díjazták. A magyarok közül a legnagyobb elismerést Muzsnay Árpád tanár-újságíró, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület partiumi alelnöke könyvkiadói szervező munkájáért kapta. /Sike Lajos: Szatmári biblioszemle. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 11./

Elálltak a liberálisok mind a kormányátalakítás, mind az előrehozott választások szándékától: a párt vezető testülete új jelöltet nevezett meg az igazságügyi tárca élére. Teodor Melescanu jelenlegi védelmi miniszterről van szó, aki néhány hete ideiglenes jelleggel az igazságügyi tárcát is irányítja. Amennyiben Traian Basescu aláírja Melescanu kinevezését, az igazságügyi tárca új vezetőjének le kell mondania védelmi miniszteri megbízatásáról. Ezt a tisztséget a tervek szerint Radu Stroe szenátor, a Román Hírszerző Szolgálat tevékenységét ellenőrző bizottság elnöke, volt kormányfőtitkár venné át. /Melescanu az igazságügy, Stroe a védelmi tárca élén. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 12./

Február 11-én ünnepélyesen felavatták a zsuki Nokia-gyár első termelési egységét, amelynek köszönhetően másfajta tudás is érkezik az országba. Politikusok, önkormányzati vezetők dicsérik a Nokia-fogást, miközben a finnek által cserbenhagyott németországi munkások az öklüket rázzák. Jó reklám volt ez Romániának, még jobb Kolozsvárnak. Egymás után jönnek a nyugati befektetők. A 150 hektáros nemeszsuki ipari parkba jönne a Mercedest gyártó Daimler meg a Fordot fusizó General Motors, és Dést szemelte ki magának a Porsche-, Jaguar- és Mercedes motorházakat gyártó Kolbenschmidt Pierburg vállalat. Kerekes Sándor, a Kolozs Megyei Tanács alelnöke emlékeztet rá: Kolozsvár gazdasági sikeréről, a környéken tapasztalható látványos fejlődésről tulajdonképpen Székesfehérvár tehet. Kolozs és Fejér testvérmegyék, s a kolozsvári megyevezetés Fehérvárról hozta annak idején – még a 2001-ben átadott 26 hektáros Tetarom I elkészülte előtt – az ipari parkok mintáját, meg az ehhez szükséges tudást is. Zsukon van már a finn Hansaprint Kiadó, az IBM kelet-európai logisztikai és gyártási központját is Zsukra hozná. Ezek az óriáscégek nem jótékonykodni jönnek, ez kiderült, amikor néhány nap után kirúgták a helyi munkaerő egy részét, és azt magyarországi és lengyelországi vendégmunkásokkal helyettesítették. /Tibori Szabó Zoltán: Zsuki Nokia. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 12./

Marosvásárhely kivételével hivatalosan még nem lehet tudni, kik lesznek az RMDSZ, illetve a Magyar Polgári Párt polgármesterjelöltjei. Egyes településeken – például Nagyváradon – felmerülhet az is, hogy a két alakulat közös jelöltet állítson a választásokon, ezt erősítette meg Szabó Ödön, a Bihar megyei RMDSZ-szervezet ügyvezető elnöke. Szatmárnémetiben február 19-ig várják a jelöltek jelentkezését, a jelöltállító küldöttgyűlést „valamikor március közepén” tartják, jelezte Kereskényi Gábor, a városi RMDSZ-szervezet elnöke. Szerinte bizonyos, hogy Ilyés Gyula polgármester újabb mandátumot pályáz meg, a polgári oldal pedig várhatóan nem állít ellenjelöltet. Sepsiszentgyörgyön március 30-án szervezik meg az állóurnás előválasztásokat, eddig ketten jelezték indulási szándékukat: Antal Árpád képviselő és Tóth Birtan Csaba, a TEGA vállalat igazgatója. Albert Álmos jelenlegi polgármester immár négy mandátumot tudhat magáénak, idén azonban várhatóan a megyei tanács elnöki tisztségére vagy szenátori mandátumra pályázik. Az MPP szintén előválasztással dönt a jelöltjeiről. Csíkszereda polgármesteri székére RMDSZ-részről Ráduly Róbert Kálmán jelenlegi polgármester az egyedüli pályázó. Az MPP esetleges csíkszeredai jelöltjeinek kiléte egyelőre rejtély. Székelyudvarhelyen Bunta Levente, Hargita megye tanácsának elnöke az RMDSZ jelöltje. Szász Jenő polgármester, az MPP elnöke korábban azt mondta, még nem döntötte el, megpróbál-e újabb mandátumot szerezni. /Nem sietik el a jelöltállítást. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 12./

Idén decemberben nemzetközi konferenciát tervez a múlttal való szembenézés jegyében Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke, független európai parlamenti képviselő. Ezt számos szakmai tanácskozás előzi meg, a legelsőt Temesváron tartják február 15-én. A püspök közleménye szerint itt az idő, hogy „a kommunizmus perét újra felvegyük, (…) és szembenézünk a kommunista diktatúra átkos örökségével, és az 1989. óta eltelt időszak zaklatott eseményeivel”. /Pataky Lehel Zsolt: Tőkés tartja a „kommunizmus perét” = Nyugati Jelen (Arad), febr. 12./

Több mint negyvenéves tanári pályája elismeréseként Ezüstfenyő díjat kapott Józsa Miklós nagyenyedi tanár. Elmondta, hogy magyar szakos kollégáival minden lehetőséget kihasznált a magyar nyelv és irodalom megszerettetésére. Irodalmi köröket, író olvasó találkozókat szervezett. Ez a 89-es fordulat előtt sokszor nem volt egyszerű. 1989 után már bátran kiléphettek az iskola falán kívülre, és szorosabb kapcsolatot teremtettek a város kultúrára szomjas magyarságával. Józsa Miklós irodalomnépszerűsítő előadásokat és felolvasásokat tartott a Református Nőszövetség összejövetelein. 2003-ban a Dr. Szász Pál Magyar Közösségi Ház felavatása után ő javasolta, hogy létesítsenek Áprily-estek néven irodalmi és művelődési kört. A kör révén az eltelt öt év alatt sikerült kialakítani egy hozzávetőleg félszáz tagú törzsközönséget. A kör elsődleges célja Nagyenyed, a Bethlen Gábor Kollégium és Erdély jeles íróinak, költőinek és művészeinek népszerűsítése. Józsa Miklós a Kollégium és Nagyenyed történetével kapcsolatosan több cikket közölt a Nyugati Jelenben és annak évkönyvében, a Bihari Naplóban, a Szabadságban, a Népújságban, a Református Szemlében, az Erdővidéki Naplóban és az Új Magyar Szóban. - Őrizzük meg kincseinket, ne hagyjunk semmit elveszni! Ahogy Kányádi mondja: Be kell hordanunk, hajtanunk mindent. / A szavakat is, összegezte gondolatait Józsa Miklós. /Dvorácsek Ágoston: Beszélgetés Józsa Miklós Ezüstfenyő díjas nagyenyedi tanárral. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 12./