Szép számú közönség gyűlt össze Kolozsváron január 24-én, a Bartók Béla Gyermekeknek című zongoraciklus bemutatásán. Nem csupán egyszerű gyermek-hangversenyről volt szó. Kostyák Márta zongoratanárnő Bartók gyermekeknek írt zongoraminiatűrjeit évek óta példás kitartással tanítja. Növendékeivel 2003–2007 között a Gyermekeknek ciklus mind a négy füzetét előadatta, tanévenként egyet-egyet. Meglepetés volt a 2003–2007 között készült videó-felvételek vetítése. Jó volt visszanézni/visszahallgatni a néhány évvel ezelőtti produkciókat, mert így lemérhető volt a változás, a fejlődés. /Örömmuzsika. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 29./

Még nem tudni, mekkora költségvetést szán idénre Gyergyószentmiklós önkormányzata a Tarisznyás Márton Múzeumnak, Csergő Tibor múzeumigazgatónak mégis nagy tervei vannak. Két alapkiállítás-megnyitó lesz, mondta, az egyik a múzeum földtani részlegének megnyitója, bemutatják a világ ásványait, melynek gerincét dr. Jakab Gyula magángyűjteménye szolgáltatja. Májusban megnyitják a vízzel hajtott szerkezetek múzeumát. Magyarországiakkal közös tervek is vannak: Egerben márciusban mutatják be Gyergyó kultúráját, a múzeum fotódokumentációs kiállítást visz a város 100 éves történetéről. Júliusban az egri végvári vigasságokon is képviselteti magát Gyergyószentmiklós középkori fegyverbemutatóval, kézműves termékekkel. A múzeum majd részt vesz a gyermeknapi rendezvényeken, a nyári napok, városnapok szervezésében, fogadja a Magyar Nemzeti Múzeum vándorkiállítását, a százéves sztereófotókat, de a reneszánsz évről sem feledkeznek meg. /Balázs Katalin: Tervezget a Tarisznyás Márton Múzeum. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 29./

Portállá alakul az eddig nyomtatásban megjelenő mozgóképes havilap, a Filmtett. Február elsejétől útjára indul a lap internetes változata, Filmtett, Erdélyi Filmes Portál néven. Hét és fél év után megszűnik tehát a folyóirat nyomtatott változata, a jövőben nyomtatásban csupán Filmtett-könyvek, illetve Filmtett-évkönyvek látnak napvilágot. Anyagi okai is vannak a váltásnak, ettől függetlenül érzeték, hogy ideje elmozdulni valamerre, mondta Zágoni Balázs főszerkesztő. A jövőben naprakészen lehet olvasni a legfrissebb filmekről. A hírek frissességéért Tóth Orsolya felel, a fesztivál-részleg felelőse Buzogány Klára. /Köllő Katalin: Indul az Erdélyi Filmes Portál. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 29./

Eira Penttinen, volt kolozsvári finn lektornő eltávozott az élők köréből. Sok szál fűzte Kolozsvárhoz, sok-sok barátja várta itt, aki valóban vissza is tért, ahányszor csak tehette. Eirának mindenkihez csak kedves szava volt, diákjaihoz, kollégáihoz, idősekhez és fiatalokhoz egyaránt. Megtanulta a magyar nyelvet. A kommunizmus legsötétebb éveiben dolgozott Kolozsváron. 1987 szeptemberétől kellett volna elfoglalnia az állását, de az akkori román kultuszminisztérium döntése értelmében nem volt többé szükség Kolozsváron finn lektorra. (1975-től folyamatosan volt finnországi lektor Kolozsváron.) A bukaresti finn nagykövet, a Finn-Román Baráti Társaság elnöke közbenjárására Eira Penttinen 1988 tavaszán elkezdhette munkáját. Egy viszonylag nyugodt tanév után, 1989 őszén visszatért finnországi szabadságáról, és nem kapta meg a munkája folytatásához szükséges engedélyt. 1992-ben finn szak is indult a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem bölcsészkarán, akkor Eira Penttinen és a rá emlékező M. Bodrogi Enikő együtt tanították a finnt. /M. Bodrogi Enikő: Búcsú Eirától, a volt kolozsvári finn lektornőtől. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 29./

A korondi István Lajos: Igaz-e, Gyuri? című könyve nemcsak hagyományőrző, hanem tréfás, korondi, sóvidéki elbeszéléseket, nevettető rigmusokat, anekdotákat és verseket tartalmaz. A 87 éves keramikusmester, néprajzi író, költő 1920 októberében született Korondon. Elemi iskoláit is ott végezte. 1941– 42-ben részt vett a KALOT által szervezett kurzusokon. Gazdag anyagot gyűjtött össze, melyből közöltek a Hargita és Maros megyei lapokban, folyóiratokban, naptárakban, a korondi Hazanéző című lapban. Írásaiból közölt a budapesti Honismeret, a Néprajzi Látóhatár is. A Népismereti Dolgozatok című kiadványban is több tanulmánya megjelent. A Korondi Sokadalom című monográfiában 100 oldalnyi néprajzi anyaga olvasható. A Székelyföld szerkesztői is szívesen fogadták a korondi szekerességről írt munkáját. Eddig megjelent önálló kötetei: 1944-ben: a Szeredai temetőben című színdarab, 1973-ban Korondi kerámia, 1994-ben Korondi gyermekhangszerek, 1995-ben Hagyományos népi gyermekcsemegék Korondon. 1999-ben: Babonás népgyógyítások Korondon /Erdélyi Gondolat Kiadó, Székelyudvarhely/ és A korondi aragonit bánya története /Erdélyi Gondolat Kiadó, Székelyudvarhely/. A Firtos Művelődési Egylet alapító tagja, 16 éven át irányította a korondi falumúzeumot is. /László Miklós: Igaz-e, Gyuri ? = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 29./

Huszonöt évvel ezelőtt állították bíróság elé a csehszlovákiai hatóságok Duray Miklóst. A magyar oktatásért küzdő felvidéki ellenzéki írót csaknem ötszáz napig tartották fogva ítélet nélkül. Amikor a csehszlovák hatóságok 1983 januárjában Duray Miklós író ellen meghirdették a kommunista Csehszlovákia első magyarellenes politikai perét, a felvidéki magyar politikusokat érintő tisztogatások már több mint egy évtizede tartottak. Szarka László történész a pozsonyi Szabad Újságban így emlékezett vissza azokra az időkre: „1970-ben felmentették Szabó Rezsőt a Szlovák Nemzeti Tanács alelnöki tisztségéből, s megszüntették Dobos László tárca nélküli miniszteri tisztségét, 1972-től pedig több rendelet szabályozta a nyelvhasználati és oktatási jogokat. Kötelezővé tették a helynevek szlovák használatát, majd csökkentették a nyitrai magyar tanárképzés keretszámait. Az oktatási tárca folyamatosan próbálkozott a magyar iskolákban a szlovák tannyelv bevezetésével. Emiatt 1978. áprilisában Duray Miklós vezetésével, s szlovákiai magyar értelmiségiek részvételével megalakult a Csehszlovákiai Magyar Kisebbségi Jogvédő Bizottság. ” 1982. június 3-án Duray lakásában házkutatást tartottak, majd államellenes bűntény elkövetésével vádolták. 1982. november 10-én letartóztatták és vizsgálati fogságba helyezték, s 1983. január 31-re és február 1-jére meghirdették Duray perét. Szarka László szerint „Duray Miklós a klasszikus koncepciós tárgyalásokat idéző bírói-ügyészi kérdésekre a nemzetiségi politika kíméletlen kritikájával válaszolt. A két és fél hónapos előzetes fogva tartás börtönélményein felülemelkedve tárgyilagosan, világos, egyértelmű érvekkel bizonyította a maga igazát. ” 1983. február 22-én 105 napi fogva tartás után Duray Miklóst szabadlábra helyezték, de 1984. május 10-én a magyar iskolákért folytatott fellépései, a Jogvédő Bizottság memorandumai miatt ismét letartóztatták. Első és második vizsgálati fogsága idején – ítélet nélkül – összesen 470 napon át tartották őt börtönben. Fogva tartása ellen amerikai szenátorok, a PEN Club, valamint magyar és amerikai írók, csehszlovákiai és magyarországi értelmiségi csoportok, emberjogi aktivisták tiltakoztak. 1985 elején szlovákiai származású magyarországi értelmiségiek levélben kérték Szűrös Mátyást és az MSZMP központi bizottságát (KB), hogy segítse elő Duray szabadulását. Az aláíróknak Radics Katalin, a KB tudományos, közoktatási és kulturális osztályának helyettes vezetője nyomatékosan kijelentette, hogy a párt „nem állhat ki egy antimarxista személyért”. /Kristály Lehel: Negyedszázada kezdődött a Duray-per. = Magyar Hírlap (Budapest), jan. 29./

Bejegyezték a Magyar Polgári Pártot (MPP). Szász Jenő, az MPP elnöke elégtétellel vette tudomásul a kedvező ítéletet. „Nem volt hiábavaló a munkánk, bár 2000-ben és 2004-ben is sikeresen elgáncsolt az RMDSZ” – mondta. Az RMDSZ-szel folytatott esetleges párbeszéd kapcsán kifejtette, az önkormányzati választásokon elsődleges a verseny. Üdvözölte az MPP bejegyzését Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke: „Az MPP bejegyzése esélyt biztosít arra, hogy a magyar társadalomban is érvényesüljön a demokrácia, a választás szabadsága” – nyilatkozta. Tőkés elmondta, nem kíván tisztséget betölteni az új pártban, amiként annak idején a számára felkínált RMDSZ-elnökséget sem vállalta. Az EMNT elnökeként ugyanis a magyar nemzeti közösség egysége iránt elkötelezett. Ezt az egységet azonban sokszínű egységként fogja fel. Toró T. Tibor RMDSZ-képviselő, az EMNT alelnöke szerint csak akkor lehet sikeres az MPP, ha ugyanolyan közösségi integráló erővé képes válni, mint Tőkés László az európai parlamenti választásokkor. Gazda Zoltán, az MPP bejegyzését kezdeményező Magyar Polgári Szövetség alsó-háromszéki vezetője szerint fontos, hogy az MPP vezetői leüljenek tárgyalni az RMDSZ-szel. /Megnyíló magyar vokspiac. = Krónika (Kolozsvár), jan. 30./

Kötelező és díjmentes lesz a tolmácsolás a polgári perekben ezentúl – adta hírül a sajtó a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája Románia általi ratifikációja kapcsán. A tizenkét évi huzavona után végre hatályba lépett jogszabály óriási változást hozhat bíróságok tájékán. A bíróságnak ezentúl ugyanis el kell fogadnia a nem román nyelven írott szerződéseket, azonban a sepsiszentgyörgyi bíróságon a bírók zöme nem tud vagy nem ért magyarul, a segédszemélyzet körében sem mindenki. De az ingyenes tolmács megléte a polgári perekben önmagában is óriási változás előidézője lehet. Az új szakmai elvárások közé végre bekerülhet az, hogy vegyes lakosságú vidékeken a bírák, ügyvédek ismerjék a kisebbségi nyelveket is. /B. Kovács András: Perdöntő magyar szó 2008-tól. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 30./

Dr. Garda Dezsőt RMDSZ-politikusként és történészként ismerik Erdélyben. Politikusként az erdők visszaszolgáltatásában és a székelyföldi közbirtokosságok újraalakításában szerzett elévülhetetlen érdemeket. Politikai pályafutása történészi szakmájához kötődik leginkább. Erdélyben aligha ismeri valaki jobban a székelyföldi közbirtokosságok történetét. Képviselőként bábáskodott az első erdélyi közbirtokosságok létrehozásánál. Garda Dezső magyar nemesi családból származik, 1951-ben lakoltatták ki családját nagyenyedi kúriájukból: édesapját Tövisre vitték kényszerlakhelyre, édesanyja Kolozsvárra került vele. Garda Dezső akkor három éves volt. „Kizsákmányoló” származása miatt anyja csak mosónőként talált munkát. Rettenetes körülmények között éltek. Végül Kolozsváron maradtak, itt végezte el a középiskolát, majd az egyetem történelemszakát. Amikor 1973-ban kikerült az egyetemről, turkológiával akart foglalkozni, érdekelte a magyar nép eredete. Akkoriban Imreh István tanára hívta fel a figyelmét arra, hogy ne kalandozzon olyan utakra, amelyek számára járhatatlanok. Így került Gyergyóremetére történelemtanárnak. Garda Dezsőt szakmailag Imreh István irányította. Szakmai előmenetelében nagy segítséget kapott Egyed Ákostól és Demény Lajostól is. Garda elsőként Gyergyóremete monográfiáját készítette el. A hetvenes években még hozzájuthatott levéltári dokumentumokhoz. Később egyre gyakrabban hangzott el: a kért levéltári anyag rendezés alatt áll, nem lehet hozzájutni. A csíkszeredai levéltár igazgatója, Boar Liviu bevallotta: felettesei megtiltották, hogy bizonyos iratokat kiadjon. Kezdő tanár kora óta figyelte őt a Szekuritate, a jelentésekben szerepelt, hogy a magyar történelem kutatása miatt veszélyt jelent a román állam számára. Akkoriban befejezte Gyergyószentmiklósról írt könyvét, melyet Imreh István professzor pozitívan véleményezett. Gyergyószentmiklós 1982-ben ünnepelte fennállásának 650 éves évfordulóját, ekkorra kellett volna a könyvet kiadni. A város vezetősége a fentről jött utasítások ellenére úgy döntött, hogy az évfordulóra kiadják a könyvét. A nyolcvanas évek, a legsötétebb időszak következett. Egyszerűen betiltották a magyar történelmet és néprajzot: ilyen témakörökben nem lehetett kutatni, szakkönyvet, tanulmányt írni. Gyergyószentmiklós történetével párhuzamosan elkészült közben a teljes Gyergyói-medence történetét átfogó kézirata is. Amikor a Kriterionnál megjelenés előtt állt, Domokos Géza jelezte: a könyv híre eljutott Elena Ceausescuhoz irodájához, aki a cenzorok révén letiltotta a kiadását. A Politikai Kiadónál felsőbb pártutasításra 14, frissen megjelent magyar könyvcímet zúztak be. Imreh István figyelmeztette Garda Dezsőt, vigyázzon, mert követik. Sokszor megkérdezték tőle, hogy a rendszerváltás után miként sikerült 14 könyvet publikálnia, amellett rengeteg tanulmányt, tudományos cikket. Ennek az a magyarázata, hogy a kommunista évekből rengeteg kézirat, gyűjtés, kutatási eredmény várt kiadásra. Erre csak a rendszerváltás után kerülhetett sor. A rendszerváltás után a Babes–Bolyai Tudományegyetem két székelyföldi főiskolát hozott létre Sepsiszentgyörgyön és Gyergyószentmiklóson. Gyergyószentmiklóson lett volna az első állami főiskola az országban, ahol csak magyarul folyik az oktatás. Szomorú történet: egy magyar emberen, jelesül Szilágyi Pál egykori rektor-helyettesen múlt, hogy ez a kezdeményezésük nem jött össze. Garda az RMDSZ parlamenti képviselőjeként akkoriban sokat kilincselt Bukarestben, hogy ez a székelyföldi főiskola magyar nyelvű legyen. A tanügyminiszter és a miniszterelnök is rábólintott, csak éppen az egyetem vezetőségének az aláírása kellett volna. Andrei Marga rektor nem volt kapható erre, viszont rövid ideig Szilágyi Pál helyettesítette őt. Ebben a minőségében aláírhatta volna főiskolánk új státusát, de sajnos nem tette meg. Végül is a multikulturalitás jegyében kétharmad magyar és egyharmad román nyelvű főiskola maradt a gyergyószentmiklósi, ahol turisztikát és földmérést lehet tanulni. /Makkay József: Magyar történész feketelistán. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), jan. 30./

Fekete Ibolya új filmjét, a Csángókat február 1-jén vetítik Budapesten a Bem moziban. A 90 perces dokumentumfilm a csángók identitástudatát, nyelvhasználatát, vallásos életét mutatja be. A másik filmet az Uránia Nemzeti Filmszínházban vetítik február 3-án. Ezt Orbán Ágnes, Lengyel Gyula és Halász Péter jegyzi, címe: Merre tekereggyünk immá? /Két új csángó témájú film a budapesti Magyar Filmszemlén. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 30./

Gyulai Líviusz baróti születésű grafikus, animációs filmrendező január 29-én vehette át a Magyar Mozgókép Mestere címet. Gyulai Líviusz a vele készült beszélgetésben kifejtette, hogy ők, a Magyar Művészeti Akadémia tagjai, a 2004-es sikertelen magyarországi népszavazás után elhatározták, hogy egyfajta kárpótlásképpen nagyon sok erdélyi, felvidéki, vajdasági, kárpátaljai tagot soron kívül felvesznek az Akadémiába. Évek óta akadémiai üléseket, ünnepségeket, kiállításokat helyeznek ki ezekre a területekre. /Kánya Gyöngyvér, Budapest: Erdélyieket segítő Mester. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 30./

„Irodalomtörténeti kánonok vannak, de az irodalomtörténészek dolga az, hogy ezeket felismerjék, nem pedig az, hogy megteremtsék. Kifejezetten kártékonynak tartom, ha irodalomtörténészek, irodalomkritikusok kánont akarnak teremteni, hiszen az legtöbbször politikai beavatkozásra történik. A nyolcvanas években Magyarországon például kialakult egyfajta kánon, amelyből kimaradtak olyan nyugati emigrációban élő jelentős írók, mint Márai Sándor vagy Cs. Szabó László” – fejtegette Pomogáts Béla budapesti irodalomtörténész, a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társaság (Anyanyelvi Konferencia) elnöke Nagyváradon, január 28-án tartott szerzői estjén. Pomogáts három erdélyi tematikájú könyvét, illetve az általa szerkesztett Cs. Szabó László-esszégyűjteményt ismertette Barabás Zoltán, a Partiumi Magyar Művelődési Céh igazgatójának kérdései nyomán. Az Erdély Adyja című válogatást már bemutatták Nagyváradon, először találkozott viszont a közönség a Sokarcú erdélyiség és a Változó világban című tanulmánykötetekkel, és Cs. Szabó válogatott esszéivel, melyhez Pomogáts írt utószót. Elárulta, jelenleg egy hiánypótló erdélyi magyar irodalomtörténet megírásán dolgozik. Véleménye szerint a magyar irodalmat egyetemes egészként kell kezelni, nem lehet elválasztani a magyarországi irodalmat az erdélyitől, felvidékitől vagy délvidékitől. „Megjelent a közelmúltban olyan irodalomtörténet Magyarországon, amelyben nem szerepel Dsida Jenő” – mondta felháborodottan Pomogáts, hozzátéve, olyan erdélyi szerzők irodalomtörténeti munkáira tekint nagyrabecsüléssel, mint a Korunk folyóiratot szerkesztő Kántor Lajosé vagy a már Magyarországon élő Láng Gusztávé. /Fried Noémi Lujza: Romboló hatású irodalmi kánonok. = Krónika (Kolozsvár), jan. 30./

Az Európai Parlament plenáris ülése január 20-án leszavazta azt, hogy Tőkés László független EP-képviselő tagja lehessen az EP dél-kelet európai országokkal való kapcsolattartásért felelős interparlamentáris delegációjának. A szavazáson a jelenlévő magyar fideszes és MSZP-s képviselők támogatták Tőkés László tagságát. /Leszavazták Tőkést az EP-ben. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 31./

Markó Béla RMDSZ szövetségi elnök a vele készült beszélgetésben kifejtette, a nyolc miniszter feljelenése azt jelenti, hogy az államfő sakkban akarja tartani a kormányt. Az államfő ezzel azt a látszatot kelti, hogy itt már egyfajta bűnözői csoportról, a nyolcak bandájáról van szó. Holott a nyolc esetnek nincs köze egymáshoz. Markó a Székelyföldről szóló vitát fontosnak tartja. Mi az RMDSZ szándéka az erdélyi magyar ellenzékkel: tárgyalás, kiegyezés, együttműködés vagy verseny? Markó szerint néhányan, akik valamikor az RMDSZ-en belül és most ezen kívül politizálnak, nem azért kerültek kívülre, mert másképpen gondolkodnak, hanem mert összeférhetetlenek. Velük nehéz megegyezni. Markó kifejtette: aki jelöltetni szeretné magát, iratkozzon be az RMDSZ-be. Tőkés Lászlónak ott a helye a néppárti frakcióban, de ne várja senki Markótól, hogy sajnálja, amikor Tőkés még most is dicséri az államelnököt. „Ha ő ennyire szereti az államfőt, akkor intézze el, hogy bekerüljön a frakcióba. ” /Simon Judit: Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke. Ideje lenne kijózanodni. = Erdélyi Riport (Nagyvárad), jan. 31./

Duray Miklóst, a felvidéki MKP alelnökét bocsánatkérésre és egymillió korona pénzbírságra ítélte január 30-án a pozsonyi kerületi bíróság első fokon, a magyarellenes kirohanásairól elhíresült Ján Slota vezette szlovák kormányerő, a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) feljelentése alapján. Slotáék azért perelték be a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) stratégiai alelnökét, parlamenti képviselőjét, mert 2006 nyarán a budapesti Info Rádiónak nyilatkozva állítólag fasiszta pártnak nevezte az SNS-t. Duray jelezte, fellebbezni fog. Emlékeztetett arra, hogy az ilyen természetű perek Szlovákiában általában az indítványozók javára végződnek, majd Strasbourgba jutván rendszerint fordul a kocka. Duray emlékeztetett arra, hogy a szlovákiai magyar iskolák felszámolását célzó törekvések 1995-ben ismét erőteljesen helyet kaptak a szlovák politikában, akkor a magyar szülők tiltakozási hulláma állta útját a tervnek, s hogy akkor is Slota pártja kezében volt az oktatási tárca, akárcsak most, amikor a jelenlegi miniszter is hasonló törekvések megvalósításán mesterkedik. A vádra, hogy fasisztának nevezte az SNS-t, Duray így reagált: „Nem én mondom így. Ezt a pártot így lehet minősíteni elnökének minden megnyilvánulása szerint. Hogyan lehet minősíteni azt az embert, aki idegengyűlöletet hirdet, aki nemzeti gyűlöletet hirdet, aki becsmérli a másik nemzetet, aki fegyveres akcióra buzdít a másik nemzet ellen” – hangzott el annak idején az Info Rádióban. Duray ezzel arra utalt, hogy Ján Slota egy ízben így buzdította hallgatóságát: „üljetek tankokra és tegyük a földdel egyenlővé Budapestet. ” /Duray pert veszített. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 31./ Az Új Magyar Szó nem közölte, csak a Krónika: Duray Miklóst 1983. január 31-én állították először bíróság elé, amikor a Csehszlovák Szocialista Köztársaság felforgatásával vádolták, mert a szlovákiai magyar iskolák részleges felszámolásának ellenszegülő, a hatalmat visszakozásra kényszerítő szervezkedést indított el. Durayt elítélték, mintegy ötszáz napot töltött börtönben. A politikus emlékeztetett arra, hogy a szlovákiai magyar iskolák felszámolását célzó törekvések 1995-ben ismét erőteljesen helyet kaptak a szlovák politikában, és akkor is Slota pártja kezében volt az oktatási tárca, akárcsak most, amikor a jelenlegi miniszter is hasonló törekvések megvalósításán mesterkedik. /Pénzbírság Duraynak. = Krónika (Kolozsvár), jan. 31./

A nyugdíjasok a Nyugdíjasok Nemzetközi Föderációjának segítségét kérték: lépjen közbe a kormánynál az öregeknek az államosított ingatlanokból való kilakoltatásának leállítása érdekében, amíg a helyi tanácsok nem tudnak más lakást biztosítani az idős személyeknek. „2006-tól léptünk fel azért, hogy megállítsák a nyugdíjas családok kilakoltatását az államosított ingatlanokból, de ezeket nem vették figyelembe. Tavaly októberben ismét petíciót nyújtottunk be, de azt a választ kaptuk, hogy problémáinkat a 2007/74-es sürgősségi kormányrendelettel oldják majd meg, amely azonban semmit nem old meg” – jelentette ki Preda Nedelcu, a Romániai Nyugdíjasok Országos Föderációjának alelnöke. Tavaly ősszel csupán Bukarestben 2. 800 olyan nyugdíjas család volt, akiket vagy nemrég lakoltattak ki az államosított ingatlanokból, vagy a kilakoltatásra vártak. /Ne lakoltassák ki az idős embereket! = Népújság (Marosvásárhely), jan. 31./

Mindenképpen van esély arra, hogy a tanügyi törvénytervezettel kapcsolatos, magyar részről jövő javaslatokat elfogadják – fejtette ki Pásztor Gabriella oktatási államtitkár. Elmondta, a kisebbségi oktatás talán legégetőbb kérdéséről, a román nyelv idegen nyelvként történő oktatásáról egészen a XII. osztály végéig már készen áll a tanterv, ami hamarosan a szakminisztérium asztalára kerül. A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) pontokba szedve tette meg javaslatát a törvénytervezet módosítására, amelyben egyebek mellett a felekezeti oktatás finanszírozása, a nem állami iskolát végzett diákok állami érettségire való ingyenes beiratkozási lehetősége is szerepel, valamint az, hogy a nem művészeti iskolák is létesíthessenek szakosztályokat. /Készül a román tanterv. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 31./

Jancsó Benedek, Bodor György, Márton Áron és Fekete János szobra után idén újabbal gazdagodik a közel ötezer lelket számláló Gelence nagyközség. A Hősök terére november 5-én, Szent Imre-napján a budapesti Szent Imre Alapítvány jóvoltából a két gelencei templom védőszentjének, Szent Imrének a mellszobrát fogják felállítani. A tér november 5-én felveszi Szent Imre herceg nevét. /Iochom István: Szent Imre-szobor Gelencén. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 31./

A lemhényi Réthi Csaba annak idején áramlopásért panaszt emelt két rendőr ellen, a megyei ügyészségen megfellebbezte Contantin Ciobanu ügyész végzését. Az áramlopás kivizsgálásával foglalkozó ügyész a megyei villanyszolgáltatót tette felelőssé azért, hogy húzták az időt, és több írásos felszólítására sem voltak hajlandóak kiszámítani a két rendőr által okozott anyagi kárt. /Iochom István: Réthi Csaba fellebbezett (Áramlopás Almásréten). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 31./

Nemrég a Transindex internetes portálon jelent meg Selyem Zsuzsa egyetemi tanárnő cikke az irodalomoktatás, pontosabban a kortárs irodalomoktatás gondjairól, melyre több hozzászólás érkezett, ezekhez szólt hozzá a lap munkatársa. Miért szemlélik a fiatalok idegenkedve a kortárs irodalmat? Több középiskolai tanár kitart a harcos-nemzeties irodalomszemlélet mellett. A 19. századi irodalmat sulykolták nemzeti dogmaként a fiatalokba. Ercsey-Ravasz Ferenc szerint a középiskolai oktatást kellene radikálisan megváltoztatni, az ottani irodalomoktatást kellene mítosztalanítani. Nem a nemzeti gondolatot kifogásolja, és azt sem, hogy az megjelenjen az irodalomban. Azt kifogásolja, hogy a magyar irodalom és a magyar nemzeti öntudat közé egyenlőségjelet tesznek. Az irodalomnak nem ismérve, hogy nemzeti-hazafias-hősies. A mítoszok betörése és rémuralma nem csak az irodalomra jellemző, a zenére is, sőt, ott jelenleg még súlyosabbak a hatások: a romániai felsőfokú zeneoktatás például semmit sem tud kezdeni azzal a zenével, ami a nyugati keresztény Európa 300 évnyi termését jelenti. Az újságíró szerint lényeges, hogy a diáknak legyen saját gondolata a műről, nem elég, hogy bemagoljon néhány kritikát. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Irodalom és kokárda. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 31./

Bartos István műgyűjtő kiállításának ad otthont Marosvásárhelyen a Bernády-ház. Az érdeklődők a kollekció több mint nyolcvan darabját tekinthetik meg. Bartos István, több évtizede gyűjti a festményeket. /Antal Erika: A gyűjtő titkai: pénz, ízlés, idő. = Krónika (Kolozsvár), jan. 31./

Már hagyománya van a Temesvár melletti Újszentes nagyközségben a Heinrich József római katolikus plébános és Szűcs András Ottó református tiszteletes által elindított farsangi kabarénak. A duett előbb műkedvelő humorista csoporttá bővült, mostanra pedig már “A Társulattá” fejlődött. Az idei kabarét február 1-jén rendezik meg az újszentesi kultúrotthonban Nem csak a húszéveseké a világ címmel. Örökzöld slágereket énekel Ferenczy Annamária, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház művésze. /P. L. Zs. : Farsangi kabaré Újszentesen. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 31./

Február 2-án lesz Thomas Bernhard A vadásztársaság című drámájának magyar nyelvű ősbemutatója a kolozsvári színházban, Dragos Galgotiu rendezésében. Thomas Bernhard osztrák író a 20. századi európai irodalom egyik legnagyobb hatású szerzője. A produkció díszlettervezője az Egyesült Államokban élő Both András, aki közreműködött a Szentivánéji álom, a Troilus és Cressida, a Játék című előadásokban, és akinek a díszletterv-kiállítását decemberben az Interferenciák Nemzetközi Színházi Fesztivál keretében láthatta a közönség. Dramaturg Visky András. /Országos bemutató a kolozsvári színházban. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 31./

Románia egyetlen magyar mozgásszínházi műhelye, a Sepsiszentgyörgyön működő M-Stúdió újabb bemutatóra készül. A társulat már évek óta saját székház hiányában kénytelen dolgozni. A Háromszék Táncegyüttes égisze alatt működő mozgásszínházi műhely képviseli a Nyugat-Európában már korábban meghonosodott színházi formavilágot. Immár harmadik éve Uray Péter magyarországi rendező-koreográfus irányítása alatt működnek a fiatal táncszínészek. Albert Álmos polgármester jelezte, hogy idén székhelyet biztosítanak a Háromszék Táncegyüttesnek a könyvtár háta mögötti épület átalakításával. /Illyés Judit: Színház székházgonddal. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 31./

Hatvan esztendős fennállásra emlékezett a Művelődés folyóirat. Az 1948-as induláskor még két kiadvány volt, a Művelődési Útmutatók és a Népművelődés. A folyóirat megélt emlékezetesebb és könnyen felejthető korszakokat is. 1956 derekától Művelődés címmel szolgálta az erdélyi magyar közművelődés ügyét. Időnként kompromisszumok árán is, de megteremtették a lehetőségét (olykor az egyetlent) néprajzi, hely-, művelődés- és nemzetiségtörténeti, képzőművészeti, könyvtár- és természettudományi tanulmányok, kórusművek, színdarabok közlésének. 1990-től a Művelődés– rövid bukaresti vergődést követően immár természetes éltető közegében, Kolozsvárt – fokozatosan megtalálta helyét a magyar, közelebbről az erdélyi magyar kultúrában. Tíz esztendeje kezdte el a Művelődés könyvkiadói programját, azóta évi 3–7 könyvcímmel jelentkeznek, így a szerzők a nagyobb közönséghez is eljutathatják kutatásaik eredményét (elegendő csak utalni a Debreczeni László, a Herepei János, a Balaskó Nándor-életművet közzé tevő sorozatokra, a lassan tucatnyi Művelődés-antológiára, vagy a Kriterionnal közösen kiadott Szilágysági magyarok, illetve az Aranyos vidéki magyarok testes monográfiára gondolni). Emellett vannak a folyóirat erdélyi tájvédelmi, tájtörténeti könyvei, továbbá a Szentimrei Alapítvánnyal közösen kiadott Sztánai Füzetek. Szólni kell a már több mint kétszáz kiállításról, amelyet a Művelődés Galéria-program keretében szerveztek határainkon innen és túl Budapesttől Bukarestig, Nagybányától Temesvárig. /Szabó Zsolt: Az első hatvan esztendő. = Művelődés (Kolozsvár), január/

Martin Schulz, az EP szocialista frakciójának vezetője január 31-én nyilvánosan megkövette Tőkés Lászlót azért, hogy a megelőző napon a szocialisták megakadályozták felvételét az EP Délkelet-európai Delegációjába. Végül megszavazták Tőkés felvételét, ezzel együtt Hans-Gert Pöttering EP-elnök feddésben részesítette a szocialista frakcióvezetőt. Előzőleg ugyanis a szocialista EP-frakció nem magyar tagjai szavaztak nemmel. Tőkés a konzervatív néppárti frakcióhoz kívánt csatlakozni, de ezt a Demokrata-Liberális Párt ezt megakadályozta. /Nézeteltérés Tőkés László bizottsági tagsága miatt. = Krónika (Kolozsvár), febr. 1./ Tabajdi Csaba, az MSZP EP-delegációjának vezetője úgy vélte, ami történt, az kommunikációs hiány következménye, Gál Kinga (Fidesz-MPSZ) szerint viszont ez szerecsenmosdatás, miután a történteket a szocialista EP-képviselők „elvtelen hozzáállása” okozta. „Nehéz dolga van az EP-ben egy erdélyi képviselőnek” – mondta Tőkés –, mert miután az első hetekben a románok akadályozták meg, hogy EP-taggá váljon, most a szocialisták. /Incidens az EP néppárti frakciójában. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 1./

A két RMDSZ-es és Tőkés László független romániai magyar európai parlamenti (EP) képviselő is felszólalt az EP január 30-i brüsszeli plenáris ülésén, beszédük közös jegye, hogy mindhárman először szólaltak fel az európai törvényhozásban, és mindhárman magyarul. Tőkés a nyelvtörvénytervezetről, Winkler a régiókról, Sógor a romák helyzetéről beszélt. Tőkés László felszólalásában bejelentette: Leonard Orbanhoz, az Európai Bizottság soknyelvűségért felelős tagjához fordul a Dan Voiculescu volt konzervatív pártelnök által benyújtott „szélsőségesen diszkriminatív" román nyelvtörvénytervezet ügyében. Elfogadása esetén a törvény az állampolgárság elvesztésével szankcionálná a román államnyelvet nem ismerő, etnikai kisebbségekhez tartozó személyeket – emelte ki. Úgy vélte, „a törvény mindenekelőtt az Erdély földjén őshonos magyar közösség ellen irányul". Eddig egyetlen román parlamenti párt sem foglalt állást ellene, sőt az Országos Diszkriminációellenes Tanács is zöld utat adott neki – tette hozzá. Ezzel egy időben egy másik diszkriminatív jellegű törvény, a tanügyi törvény elfogadására is készül Románia parlamentje – hangoztatta Tőkés László. Mint mondta, ezekkel az ügyekkel azért fordul az uniós biztoshoz, mert meggyőződése, hogy „Romániának a nyelvi jogok tekintetében az Európai Parlament demokratikus gyakorlatát kell követnie". Winkler Gyula, az RMDSZ EP-képviselője arra hívta fel a figyelmet, hogy halaszthatatlan a romániai gazdasági régiók újrafelosztása, a közigazgatási intézményrendszert pedig decentralizálni kell. Sógor Csaba kijelentette, feladatának tekinti a roma kérdés kapcsán nemrég felerősödött etnikumközi feszültségek enyhítését. /Erdélyi szűzbeszédek. = Krónika (Kolozsvár), febr. 1./ A Népújság csak Sógor Csaba és Winkler Gyula felszólalását ismertette, nem tett említést Tőkés László felszólalásáról. /Sógor Csaba az etnikumközi feszültségek oldásáról. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 1./

Az egyetemes imahét alkalmából január 27-én, vasárnap tartott ökumenikus istentiszteleten Tőkés László európai parlamenti képviselő Budapesten a Jézus Szíve római katolikus templomban hirdette meg Keresztény Európát! elnevezésű programját, melynek elsőrendű célja az Unió keresztény identitásának építése és erősítése. Ennek megfelelően a képviselő hármas javaslatcsomagot nyújtott be Hans-Gert Pöttering EP-elnöknek. Tőkés arra kéri Pötteringet, hogy az EP-ben a Biblia évében rendezzenek nemzetközi Biblia-kiállítást, a vallások közötti ökumenikus párbeszéd érdekében szervezzenek konferenciát Kereszténység és Európa címen, továbbá hívják meg XVI. Benedek pápát az EP-be. A kezdeményezést támogatja az Európai Néppárt magyar delegációja. /Keresztény Európáért küzd Tőkés László. = Krónika (Kolozsvár), febr. 1./

Alkotmányellenes az átvilágító bizottság /Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság – CNSAS/ működését szabályozó törvény néhány szakasza – döntött január 31-én az Alkotmánybíróság. A bizottság egyik tagja, Mircea Dinescu a hír hallatán kijelentette: a CNSAS felszámolásáról sok olyan politikus álmodott, akik az idei választáson újra jelöltetnék magukat, mostantól kezdve pedig nyugodtak lehetnek. „Meglepett az Alkotmánybíróság határozata, amely saját korábbi döntésének mond ezzel ellent”, reagált a határozatra Csendes László, a CNSAS elnöke. Mircea Dinescu, a CNSAS tagja szerint az Alkotmánybíróság döntésének célja a bizottság megszüntetése. Markó Béla, az RMDSZ elnöke kijelentette, javasolni fogja a kormányfőnek, fogadjon el sürgősségi kormányrendeletet, amely lehetővé teszi az intézmény további működését. /Alkotmányos kifogások a CNSAS ellen. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 1./ Csendes László, a CNSAS elnöke megrökönyödve fogadta a döntést. „Még írásban nem értesítettek róla. Nem áll módunkban kérdőre vonni a döntést” – jelentette ki. /Cs. P. T., I. I. Cs. : Bezárja kapuit a CNSAS? = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 1./

Jövőre 18 ezer hely várja a felvételizőket a többnyire Kolozsváron működő 17 új szakon, a Babes–Bolyai Tudományegyetem különböző karain. Magyari Tivadar rektor-helyettes elmondta: új, hiánypótló szakokat indítanak be, valamint régi szakkombinációkat újjáélesztenek. Újdonságnak számít az is, hogy az egyetem nyit a mérnöki szakok felé. Számos területen sikeres kutatómunka folyik, amelynek eredményeit egy-egy szak keretein belül oktatni lehetne. – Ilyen például a biotechnika, az anyagismeret, a biogeológia vagy a nanotechnológia – sorolta a rektor-helyettes. Az új szakok beindítása a magyar tagozat szempontjából azért fontos, mert hiánypótló jellegük van, hiszen olyan szakokról van szó, amelyek eddig egyáltalán nem léteztek, vagy ha igen, akkor csak Bukarestben. – A 2008-2009-es egyetemi tanévtől beindulnának a vendéglátó menedzsment, a földméréstan, a területfejlesztés, a film és mozi szakok, valamint ritkább idegen nyelveket is kombinálni lehet a népszerűbbekkel, mint a kínait, japánt, koreait, finnt és norvégot. /D. I. : Tizenhét új szak indul jövőtől a BBTE-n. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 1./