A romániai magyar publicisztika tehetséges szereplője Bakk Miklós, aki néha hajlamos különös elméletekkel traktálni a Krónika olvasóit. Aradi kongresszusa előtt az RMDSZ-t posztkommunista „vircsaftként” mutatta be olvasóinak, majd az MPP idei, január 29-i pártbejegyzése előtt Gondolatok egy lebomlástörténetről címmel „próbált ideológiai szőnyeget teríteni Szász Jenő lábai elé”, írta Borboly Csaba. Bakk Miklós szerint szükség van egy jobboldali erdélyi magyar pártalakulatra. Az RMDSZ ugyanis baloldali alakulat, képtelen a jobboldali választóközönséget megszólítani, másrészt az RMDSZ Székelyföld-politikája kudarcot vallott. Borboly Csaba, az RMDSZ mellett álló Magyar Ifjúsági Értekezlet elnöke terjedelmes írásában azt állította, hogy az RMDSZ nem baloldali, nem osztálypárt. Borboly nagyon károsnak tartja, hogy „egy politológiát egyetemen oktató pedagógus, kutató” direkt pártpolitikai üzeneteket fogalmaz meg az RMDSZ lejáratására. Borboly szerint a Bakk Miklós nem mindig tiszta lapokkal játszik. Egyszerre akar fő pártideológus és a tudományos kutató lenni. Az „erdélyi magyar társadalomtudomány szereplői – egyelőre? – elnézőek az efféle magatartással szemben”. Bakk Miklós „a politikai ellenfelet (RMDSZ) lejárató eszmefuttatást nyakon önti tudományos cukormázzal”. Borboly Csaba szerint Bakk Miklós a kolozsvári egyetem politológiai tanszékén politikatudományra oktat fiatalokat, akkor elvárható tőle, hogy tartsa be a tárgyilagosság és elfogulatlanság szabályait. /Borboly Csaba, a Magyar Ifjúsági Értekezlet elnöke: Gondolatok egy áltudományos lebomláselméletről. = Krónika (Kolozsvár), febr. 15./

Nem tartja hátrányosan megkülönböztetőnek sem a magyar gyerekek román oktatását, sem a számukra szervezett vizsgarendszert az Országos Diszkriminációellenes Tanács – ez áll az Magyar Polgári Szövetség sepsiszéki szervezetének jelzéseire küldött válaszban. Az RMDSZ által kinevezett Asztalos Csaba vezette testület határozatában több oldalon taglalta, hogy miért nem helytállóak az MPSZ felvetései. Az MPSZ tavaly júniusban fordult a bukaresti intézményhez: vizsgálják ki, diszkriminatív-e az, hogy a nem román nemzetiségű gyermekeknek nem idegen nyelvként tanítják a románt, és hogy a képességvizsgán és érettségin ugyanolyan kritériumrendszer szerint bírálják el őket, mint román anyanyelvű társaikat. Jelezték, igazságtalannak találják, hogy a kisebbségi diákoknak románul kell tanulniuk a földrajzot és a történelmet, s a vizsgarendszer ebben az esetben is azonos a román anyanyelvűekével. Kérték a testületet, elemezze, diszkriminatív-e, hogy a nem a többségi nemzethez tartozó diákoknak egy tantárggyal többől kell vizsgázniuk, mint a román anyanyelvűeknek, s míg a többségi nemzet diákjainak van egy pihenőnapjuk vizsga közben, addig a kisebbségek diákjainak az nem jár. /Farkas Réka: Nincs hátrányos megkülönböztetés? (Válaszolt az Országos Diszkriminációellenes Tanács). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 15./

Az Aradi Kamaraszínház tavaszi idénye újabb bábelőadással kezdődik, ezúttal az „anyaszínház”, az Aradi Bábszínház kimarad a programból. Az Arad megyében már jól ismert és kedvelt nagyváradi Matyi Műhely Bábszínház jelentkezik ismét, ezúttal a Veress Zoltán „Tóbiás és Kelemen”-jéből készült zenés népi bábjátékkal. Tervezte Bányai Sz. Katalin, rendezte Meleg Attila, előadja az egész társulat. /Kiss Károly: Tóbiás és Kelemen. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 15./

Folytatódjanak az átvilágítások, kérte Traian Basescu államfő nyomatékosan Tariceanu miniszterelnöktől. Szerinte azonnal meg kellene kezdeni az önkormányzati, törvényhozási és elnökválasztás jelöltjeinek, a bírói és ügyészi testület tagjainak, a diplomáciai testület tagjainak és a nagykövetek átvilágítását. Hozzátette, az átvilágítás során szerzett információk alapján az ítélethozatal a bíróság feladata marad. Azé a bíróságé, melynek tagjait Basescu szerint át kellene világítani. Önmagukról hozhatnának ítéleteket… Calin Popescu Tariceanu reagált: az idő rövidsége miatt képtelenség minden egyes önkormányzati jelöltet átvilágítani. /Folytatódjanak az átvilágítások! = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 16./

Több temesvári magánszemély postai úton kapott vaskos borítékot, amelyben a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KRE) püspöke, Tőkés László független európai parlamenti képviselő meghívása állt a Szembenézés a kommunista múlttal című, február 15-én tartott konferenciára. A paksaméta tartalmazta – többek között – azt a tavalyi egyházkerületi közleményt, amelyben Bányai Ferenc temesvár-belvárosi református lelkész ügynökmúltját hozták nyilvánosságra, valamint azt a püspöki levelet, amit az egyházfő az egyházközség presbitériumának címzett, bűnpártoló határozatnak nevezve, hogy a világi vezetőtestület elfogadta Bányai gyülekezet előtt mondott bocsánatkérését. A lelkész tavaly beismerte együttműködését a titkosszolgálattal, de súlyosbíthatja helyzetét, hogy az 1998-as egyházkerületi választások alkalmával nyilatkozatot tett arról, hogy a múlt rendszerben nem kollaborált a politikai rendőrséggel. Tőkés kifejtette: „nem vihetjük magunkkal meglapuló besúgóinkat, akik akadályt jelentenek. Ha őket eltávolítjuk, akkor európaivá válhatunk, a szó eszmei értelmében. ” Tőkés László felidézte 1974-es prédikációját, melyet tanára, dr. Kozma Tibor szolgáltatott ki Securitaténak. Marius Oprea, a Kommunizmus Bűntetteit Feltáró Intézet elnöke, miniszterelnöki tanácsos arról beszélt, milyen akadályokba ütköznek a leleplező munkájuk során, és hogy sok szekus tiszt, ügynök, aktivista átmentette pozícióját, és jelenleg is hatalmat gyakorol. A konferencián előadást tartott az a történészcsoport – Molnár János, Vincze Gábor, Nagy Mihály Zoltán – akik az egyházkerület felkérésére tovább kutatják a Tismaneanu-jelentésben a romániai magyarságot hátrányosan érintő kommunista bűntényeket. A tanácskozáson kiosztották a KRE Igazgatótanácsának február 14-i határozati kivonatát, amelyben felszólítják Bányai Ferenc temesvár-belvárosi lelkipásztort, hogy vonuljon vissza lelkészi szolgálatából. /Pataki Lehel Zsolt: Szembenézés a kommunista múlttal. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 16./

A Transylvania Trust Alapítvány február 9-én szervezte meg a bonchidai Bánffy-kastély tavaly helyreállított, volt kápolna-épületében a kulturális programmal egybekötött farsangbúcsúztatót. A rendezvényen részt vett a kolozsvári Apáczai Csere János Líceum cserkészcsapata, az Apróbogáncs és Kisbogáncs néptánc együttesek, jelen voltak a kolozsvári Báthory István Líceum kisiskolás diákjai és a Szamosújvári Általános Iskola harmadik osztályos tanulói. /Bonchida. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 16./

A hatvanéves Vetró András szobrászművészt köszöntötte a lap. Vetró András a kolozsvári egyetemi évek után Kézdivásárhelyen telepedett le. Termékeny alkotó, kiváló nevelő is, múzeumbarát, kiállításszervező. A nyolcvanas években, a beszűkült lehetőségek időszakában műtermében valóságos szoborerdő nőtt. Választott városa terei, parkjai benépesültek nemzetünk jeleseinek szobor-arcmásaival. Mostani kiállítása a Gyárfás-képtárban nem más, mint műterem-látogatás. /Vargha Mihály: A hatvanéves Vetró András köszöntése. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 16./

A népfőiskola szempontjából az idei esztendő is igen gazdagnak ígérkezik – jelezte Haszmann Pál, a csernátoni múzeum és népfőiskola vezetője. A Pécsi Tudományegyetem június végén, július elején érkező csoportja többféle mesterséget szeretne gyakorolni. Magyarkanizsáról huszonnégy tagú csoport érkezik júniusban. A múzeum udvarán négy falukapu is elkészül. Idén hagyományos népi hangszerekből szándékoznak időszakos kiállítást szervezni. A hálás utókor idén szobrot szeretne állítani az alsócsernátoni születésű és az Amerikai Egyesült Államokban élt Cseh Tibor (1925–2004) mérnöknek, írónak, lapszerkesztőnek, közéleti személyiségnek, akinek hamvait kívánsága szerint hazahozták szülőfalujába. /Iochom István: Csernátonban Cseh Tibor-szobrot állítanak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 16./

Földes György könyvét olvasva (Magyarország, Románia és a nemzeti kérdés 1956–1989) sok ismerős névvel találkozott Kántor Lajos, másokat hiányolt. Földes ezeknek az évtizedeknek a diplomáciatörténetét tárta fel elsősorban, de sűrűn kitért belpolitikai vonatkozásokra, a korabeli kultúra, az irodalom szereplőire is. Balogh Edgár bizonyára másképp olvasná ezt a Földes-tanulmányt, hiszen ő bizalommal fordult Kádár Jánoshoz. Kántor Lajos egyetlen személyes élménye a Kádár vezette hivatalos küldöttség 1958. februári kolozsvári gyorslátogatásához fűződik, amikor Kádár az állomástéren így kezdre beszédét: Itt, Kolozsvár főterén… E sajátos tájékozottságról tanúskodó szavakat számosan hallhatták, ünneplésre kirendeltek. A kádári időkből egyik emléke Kántor Lajosnak a Bibó-emlékkönyv1981-ből, amely szamizdatban maradt. Molnár Gusztávval és Szász Jánossal hárman szerepeltek benne Romániából. Ilia Mihály szegedi irodalomtörténész hatalmas dossziéja az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárából nyilvánosságra került. A Tiszatáj, illetve a „Subások” név alá gyűjtött megfigyeltek (Csoóri Sándor, Kiss Ferenc, Für Lajos, Ilia Mihály) ügyéről van szó. Ilia ellen a vád az volt, hogy a külföldi magyarság sorsával, irodalmával foglalkozik, egyetemen erről előadásokat tart. Külön bűne volt, hogy a Tiszatáj című folyóiratot ennek a törekvésnek a szolgálatába állította. Ezért 1975-ben, eltávolították a folyóirattól. Ilia Mihály kolozsvári barátainak leveleit fölbontották, elolvasták. Ilia Mihály neve nem szerepel Földes György könyvében. /!/ Száraz Györgyről, a Kortárs volt főszerkesztőjéről viszont szó van, a hírhedett Lancranjan-könyvről a budapesti Valóságban írt kritikai elemzése kapcsán. Száraz György írást kért Kántor Lajostól az egyre szaporodó magyarellenes, gyűlöletet szító román regényekről. Kántor teljesítettem a kérését, Fodor István álnéven írása megjelent a Kortárs 1988. júliusi számában. Emlékezetes volt az 1980. június eleji gyergyószárhegyi tanácskozás: a jelen lévő romániai magyar írók, szerkesztők az egyre elviselhetetlenebb romániai valóságról, a magyarok „elcsángósodásáról” cseréltek tapasztalatokat. A tanácskozás jegyzőkönyve megjelent nyomtatásban, a Korunk 1980. szeptemberi lapszámában. Ezekre nem tért ki Földes György. A legtekintélyesebb, a legnagyobb hatású megszólaló Illyés Gyula volt, megnyilatkozásai a nemzeti kérdésben jelen vannak Földes könyvében, a korabeli magyar pártvezetés reagálását sem hallgatja el a szerző. Valószínűleg többet érdemelt volna Szabédi László a magyar–román viszony tárgyalásakor, mint az 1959-es öngyilkosságára utaló egy mondat. Csoóri Sándor – Illyés Gyula örökségét magára vállalva – számos alkalommal foglalt állást a határon túli magyarok érdekében, a szomszédos országok nemzeti kisebbségeket elnyomó politikája ellen, kárhoztatva a magyar hivatalosság közönyét. /Kántor Lajos: Rólunk (is) szól a történet. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 16./

A koszovói események olyan veszélyes precedenst teremthetnek, amelyek Romániát is érinthetik, mégpedig Erdély vonatkozásában – figyelmeztetett szeptember 17-én Vladimir Putyin orosz elnök egy tévéinterjúban. „Oroszország határozottan visszautasítja Koszovó függetlenségének elismerését, amely ellenkezik a nemzetközi törvényekkel, és amelynek azonnali következményei lesznek nem csak a Balkánon, hanem világszerte, elég csak Abháziára, a Dnyeszter menti köztársaságra és Erdélyre gondolni, nyilatkozta. Putyin tudni véli: Románia azért nem támogatja a függetlenségét kikiáltó köztársaságot, mert attól tart, hogy az erdélyi magyarok is vérszemet kapnak. Az orosz elnököt idéző nemzetközi sajtó azonban épp az ellenkező véleményen van, vélemények szerint Románia és Magyarország jó példája az etnikai feszültségek békés úton történő kezelésének. /Putyin: Bukarest Erdély miatt vonakodik. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 18./

Sürgősen intézkednie kell a kormánynak a dicsőszentmártoni felszámolt vegyi kombinátok után hátramaradt vegyi szennyezőanyagok ügyében, mert nagyobb esőzések után a veszélyes ipari szennyeződések a Kis-Küküllőbe jutva, a Maros, majd a Tisza és végül a Duna szennyezéséhez, ezáltal pedig nemzetközi ökológiai problémához vezethetnek – hangsúlyozta Korodi Attila környezetvédelmi miniszter Marosvásárhelyen. A helyi hatóságoknak, törvény által biztosított lehetőségük van szükség esetén a szennyezést okozó ipari tevékenység időleges felfüggesztésére, valamint a közúti forgalom korlátozására – tájékoztatott Korodi. /Király K. László: Ökológiai bomba-veszélyben. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 18./

A Szembenézés a kommunista múlttal című temesvári konferencián részt vett Marius Oprea, a kormányfő nemzetbiztonsági tanácsadója, a Tismaneanu Bizottság tagja, a Kommunizmus Bűntetteit Feltáró Intézet elnöke. A brassói történész véleménye szerint Romániában a kommunizmust csak “privatizálták”, a más pártaktivistákból és szekusokból álló gépezet tovább működik, ők irányítják az országot. Oprea az általa vezetett intézet tevékenységéről nyilatkozott: a Kommunizmus Bűntetteit Feltáró Intézetet 2005-ben hozták létre és közvetlenül Tariceanu kormányfőnek van alárendelve. Feladata a volt Securitate által elkövetett visszaélések és bűnök feltárása, esetenként a bűnösöket a törvény elé idézik. Eddigi kutatásaik szerint a kommunista elnyomó gépezet visszaéléseit bizonyíthatóan 617 876 személy szenvedte meg. 1989-ben a Securitatenak 10 500 tisztje volt, munkájukat 136 000 aktív besúgó segítette. Ugyanebben az időszakban a kommunista pártnak több mint 50. 000 aktivistája volt. Nyomon követhető, hogy a volt kommunista aktivisták és Securitate tisztek közül nagyon sokan fontos tisztségekbe kerültek a rendszerváltás után. Két volt szekus tiszt például, akiknek a Szabad Európa Rádió monitorizálása volt a feladatuk, jelenleg magas beosztásban dolgoznak a Különleges Távközlési Szolgálat nevű titkosszolgálatnál. A Kommunizmus Bűneit Feltáró Intézet célja a kommunista korszak tudományos feltárása. A kommunizmus történetéről szóló alternatív tankönyv kiadásán is dolgoznak, amely remélhetően a következő tanévtől már választható tantárgy lesz az iskolákban. 35 alkalmazottjuk van, és több mint 70 külső munkatársuk. Néhány hónapja egy feltáró akció során kiásták hat fiatalember holttestét, akiket a szekusok öltek meg. Az volt egyetlen bűnük, hogy nem jelentkeztek katonai sorozásra. Mindez 1950. március 9-én történt, valahol a besztercei hegyek között. Miután halomra lőtték őket, a szekusok a bekopogtattak a fiatalok szüleihez azzal, hogy vegyenek szerszámokat és induljanak eltemetni holmi kutyákat. Oprea úgy érzi, ilyen esetben nem beszélhet megbocsátásáról. A gyilkosok közül egyik sem kért bocsánatot. Lehet beszélni megbékélésről, de nem bocsáthatnak meg hivatalból ezer és ezer ember nevében, akiket megöltek. /Pataki Zoltán: Egy kommunistavadász vallomása. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 18./

Marius Opreát, a Kommunizmus Bűntetteit Feltáró Intézet elnökét több csíkszeredai polgár azzal kereste meg, hogy Radu Moldovan, a Hargita megyei rendőrség parancsnoka megfenyegette őket. Moldovan a kommunizmus éveiben az akkori milícia kapitánya volt, ebben a minőségében pedig rendszeresen verte az akkori rendőrségre behívott személyeket. „A hozzám forduló négy-öt személy a kommunizmus éveiben megpróbált Magyarországra szökni, ám a határnál elfogták, és hazatoloncolták őket. Ez a kapitány, a jogi iroda vezetője hetente hívatta be őket az őrsre, és verette valamennyiüket. Rajtuk kívül további mintegy 50 olyan személlyel bánt hasonlóképpen, akik nem értettek egyet a rendszerrel. A névsor a Szekuritátétól érkezett” – ecsetelte Marius Oprea. A történész szerint több személyt hordágyon hoztak ki a rendőrség épületéből, s szállítottak kórházba, ám Moldovant mindez nem akadályozta meg abban, hogy következő héten ismét berendelje őket a milíciára „kihallgatásra”. Oprea a testület két tagját Csíkszeredába küldte, hogy megvizsgálják az elhangzottak valóságalapját, akik visszatérve arról tájékoztatták Opreát, hogy az áldozatokat az érintett rendőr megfenyegette: „ha feleslegesen beszélnek, jobban megveri valamennyiüket, mint a rendszerváltás előtt, mivel most a megyei rendőrség vezetője”. Oprea Cristian David belügyminisztert arra szólította fel, hívja vissza tisztségéből Radu Moldovant. „Nem tudom, hogy ez az ember börtönbe kerül-e. De elmondhatom, 99 százalék az esély arra, hogy elveszítse tisztségét. A visszamaradó egy százalék azért van, mert előfordulhat, kapcsolatai révén meg tudja tartani a székét” – szögezte le Oprea. Radu Moldovan főfelügyelő tagadja az ellene felhozott vádakat, és azzal fenyegette Opreát, hogy pert indít ellene az alaptalan vádaskodás miatt. Moldovan beismerte, 1989 előtt tisztként dolgozott a rendőrségen. „Opreának alá kell támasztania kijelentéseit. Nem értem, hogy tud ilyen nyilatkozatokat tenni kivizsgálás, megfelelő utánanézés nélkül. Én is állíthatom azt Marius Opreáról, hogy a Szekuritáté besúgója volt” – szögezte le Radu Moldovan. /Ütlegeléssel vádolt rendőrparancsnok. = Krónika (Kolozsvár), febr. 18./

Nem tartja szerencsés megoldásnak a kisebbségi kérdésekben román államelnökhöz való fordulást Sógor Csaba, arra utalva, hogy az elnöki hivatalhoz fordult az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács. Hat dokumentumot nyújtott be, ezek a kisebbségi problémákra akarnak megoldást javasolni, egyebek között a kisebbségek számarányának megfelelő parlamenti hely biztosítását kérik az államfőtől. „Traian Basescu az elmúlt évek alatt bebizonyította, hogy több problémát gerjeszt, mint megold – vélekedett Sógor Csaba. Szerinte ideje volna tárgyalóasztalhoz ülni a Magyar Polgári Párttal, azon helységekben tartja szükségesnek az együttműködést, ahol az egymással való versengés a magyar képviseletet veszélyezteti. az EP-ben. /Lázár Lehel: Sógor Csaba: ideje tárgyalni. = Krónika (Kolozsvár), febr. 18./

A párbeszéd és a véleménycsere igényével hívta meg Tőkés László európai parlamenti képviselő február 16-ra Nagyváradra a romániai magyar közélet számos neves személyiségét. Az Európai Parlamentben eddig szerzett tapasztalatairól szólva elmondta, nehéz dolga lesz mint romániai magyar EP-képviselőnek, hiszen az RMDSZ elhibázott ,,külpolitikája" miatt Európában tényleg azt hiszik, hogy Romániában a kisebbségek gondjai példaértékűen megoldódtak. Bakk Miklós politológus, egyetemi tanár az MPP politikai programja kapcsán kiemelte az összefogás és a konszenzus fontosságát. Nem egy RMDSZ-epigonra van szükség – jelezte –, hanem egy átfogó, alternatív program alapján cselekvő politikai aktorra. Tőkés László javaslatára szakértői munkacsoportot alakítottak Tanácsadó Testület néven, mely hozzáértésével, szakmai előterjesztéseivel, munkacsoportban kidolgozott koncepciókkal segíti elő az erdélyi magyarok képviseletét az Európai Parlamentben, hogy ,,legyen saját hangunk, és arra figyeljenek is". /Váry O. Péter: Tanácsadó Testület alakult Nagyváradon. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 18./

Haszonkölcsön-szerződést kötött az Erdélyi Református Egyházkerület, mint tulajdonos, a nagyenyedi városi tanács, mint bérlő, valamint a Bethlen Gábor Nemzeti Kollégium, mint végrehajtó azért, hogy részt vehessenek a minisztérium által meghirdetett iskolafejlesztési programban, amelyet az egyházi ingatlanban működő állami iskolák számára indítanak. A szerződés értelmében a helyi tanács 12 évre bérbe veszi a kollégium épületeit, amelyeket 2004-ben visszaszolgáltattak az egyháznak. Ennek keretében a bérlő biztosítja azt, hogy az épületeket, az udvart és a sportpályát eredeti történelmi rendeltetésének megfelelően használják, vagyis, hogy magyar nyelvű oktató-nevelő munkát folytatnak. Az egyezmény szerint a tanács nem fizet bért erre az időszakra, de fedezi az iskola fenntartási költségeit. Az önkormányzat költségvetéséből máris kiutaltak egy összeget. Elkezdték a fiú és lány bentlakás korszerűsítését. /Bakó Botond: Beindult az iskolafejlesztési program Nagyenyeden. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 18./

Miért érdemes önkéntesnek lenni egy olyan világban, ahol szinte minden a pénz körül forog? – többek között erre a kérdésre kerestek választ a marosvásárhelyi Philothea Klub által szervezett, Együtt egy/másért – Hogyan töltsem értelmesen a szabadidőmet? című tanácskozáson az önkénteseket toborozni kívánó civil szervezetek mellett diákok, valamint önkéntesként dolgozó személyek is részt vettek. – Régen a közösségek segítő ereje nagyon jól működött, de manapság nem igazán divatos ingyen bármit is tenni – fejtette ki Gál Mária szociálpedagógus. Főként az idősekkel, valamint a sérült személyekkel való foglalkozás terén volna szükség további önkéntesekre. Jelen volt többek között a Hifa-Románia Egyesület, amely fizikailag sérült személyek ellátására keres munkatársakat, az Oázis Humánökológiai Alapítvány, a Caritas, valamint az Ügyes Kezek Alapítvány. /(menyhárt): Tanuljuk az önkéntességet! = Népújság (Marosvásárhely), febr. 18./

Székelyudvarhelyen a Tamási Áron Gimnáziumban rendezték meg a 18. Erdélyi Magyar Matematikaversenyt, melynek keretében közel kétszáz diák bizonyíthatta be matematikatudását. Az erdélyi szakasz előselejtezője a Nemzetközi Magyar Matematikaversenynek, melyet idén tizenhetedik alkalommal fognak megrendezni Kassán, március 5–9-e között. A kétszáz diákból 57-en jutottak tovább a nemzetközi versenyre, köztük 13 udvarhelyi. /Bálint István: Tizenhárman Kassára. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), febr. 18./

A hazai gazdák felkészületlenek az uniós alapok lehívására, de nem is érdekli őket – állapították meg szakértők a vidéki lakosságról készített felmérésükben. Kiderült: a gazdák a pályázati kritériumok, illetve a finanszírozási folyamat ismeretének hiányában nem használják fel az európai uniós alapokat. A felmérés szerint a mintegy 10 millió főre tehető agrárlakosságon belül az átlag hazai gazdálkodó három kisparcellát művel, nincs vállalkozói hajlama. A gazdák 96,5 százaléka soha nem pályázott eddig uniós pénzalapokra, 61 százaléka úgy gondolja, hogy eleve esélytelenül folyamodna támogatásért. Az alapvető probléma az, hogy az uniós alapokról szóló információk nem jutnak el a vidéki lakossághoz. /A gazdákat nem érdekli az uniós pénz? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 19./

Az RMDSZ magára zúdította a román politikum haragját azzal, hogy Koszovó függetlenségének elismerését sürgette. Egységbe kovácsolta a román pártokat Koszovó függetlenségének február 17-i kikiáltása: egyetértettek abban, hogy Romániának nem szabad elismernie a pristinai parlament döntését, s mindegyikük támadta az RMDSZ-t amiatt, hogy Koszovó elismerését sürgette. A pristinai parlament döntésekor Koszovóban tartózkodott két RMDSZ-es politikus, Antal Árpád képviselő és Sógor Csaba európai parlamenti képviselő is. Mindkettejüket azzal vádolta román sajtó, hogy az RMDSZ „kémeiként”, „küldetésben” voltak Pristinában. „Azt tudom üzenni azoknak, akik riogattak és világvégéről beszéltek, hogy Pristinában minden rendben történt, még hogy ha egyeseknek fájdalmat is okozott Koszovó függetlenségének kikiáltása. Ezt üzenjük azoknak is, akik nem tudják elfogadni, hogy a közösségi jog nem egy nevetséges dolog. Mi nem akarunk elszakadni Romániától, hanem kulturális és területi autonómiát szeretnénk” – fogalmazott Sógor Csaba. Hozzátette: azok az országok nem ismerik el a tartomány függetlenségét, akiknek rossz a lelkiismeretük a saját kisebbségeikkel szemben. Koszovó önállóságát a világ számos országa elismeri, előbb-utóbb Romániának is meg kell tennie ezt – vélekedett Markó Béla RMDSZ-elnök. Alina Mungiu Pippidi, a Romániai Akadémiai Társaság elnöke szerint Koszovó és Erdély között történelmi párhuzam vonható. „Erdély ugyanúgy a magyar nemzet bölcsőjének tekinthető, mint Koszovó a szerb nemzetének” – állította. „Erdély leszakadása a Magyar Királyság testéből, majd később az egyesülés, akárcsak most Koszovóban a népek önrendelkezési joga alapján történt” – magyarázta. „Ha Markó Béláék kitartanak álláspontjuk mellett, távozniuk kell a kormányból” – üzente Radu Campeanu liberális szenátor. Az RMDSZ-elnök kijelentéseit bírálva Emil Boc, a Demokrata-Liberális Párt elnöke felszólította a miniszterelnököt, foglaljon egyértelműen állást Koszovó függetlenségének ügyében. Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt (PRM) elnöke, felszólította a miniszterelnököt, „azonnal rúgja ki a kormányból az RMDSZ-t, mert veszélyezteti az ország területi épségét”. Gheorghe Funar, a párt főtitkára úgy vélekedett: Markó Bélát le kellene tartóztatni. A parlamenti pártok vezetőivel tartott konzultáció után Románia hivatalos álláspontját Traian Basescu államfő fogalmazta meg: törvénytelen lépésnek nevezte Koszovó függetlenségének egyoldalú kikiáltását. Basescu helytelennek minősítette, ha bárki párhuzamot von Koszovó és Románia között. Úgy vélekedett, hogy Romániában a kisebbségek csaknem minden megadható jogban részesülnek. „Ez persze nem jelenti azt, hogy nincs még tennivaló” – szögezte le Basescu. A cotroceni-i találkozó után a pártelnökök megismételték az RMDSZ-t bíráló nyilatkozataikat, békülékenyebb hangot csak a PNL képviselőházi frakcióvezetője ütött meg. /Célkeresztben az RMDSZ. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 19./

Erdélyi magyar szemmel nézve örömhír Koszovó függetlenségének kikiáltása. Örömhír, mert azt üzeni: ha egy nemzeti közösség az önrendelkezés útjára akar térni, és szándékát határozottan, következetesen fenntartja, nem lehet tőle megtagadni. Azért is örömhír Koszovó függetlenedése, mert az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió vezető államainak egyetértésével, támogatásával történik. Helyes volt az RMDSZ vezetőinek állásfoglalása, illetve meglepő, hogy a szövetség versenytársai sokáig hallgattak a kérdésben. Egy kicsit az RMDSZ-nek is tulajdonítható, hogy a román politikai elit reagálása. Az RMDSZ ugyanis jó évtizede lemondott az önálló külpolitikáról, kifelé Bukarest csendes társaként nyilvánul meg. Elérkezett az idő, hogy az erdélyi magyarság felhagyjon a tájba simuló politikájával, írta Gazda Árpád. /Gazda Árpád: A tájba simulás vége. = Krónika (Kolozsvár), febr. 19./

Majdnem százötven euróra bünteti meg a Kolozs megyei csendőrség a kolozsvári Koszovó-flasmob két résztvevőjét. A megbírságolt személyek Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének (MVSZ) elnöke és Sándor Krisztina, a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) vezetője. Több erdélyi magyar civil szervezet február 17-én, vasárnap este Mátyás király szülőháza előtt húszperces néma tüntetést szervezett. A résztvevők az úgynevezett flashmobra feliratokkal érkeztek, amelyen kifejezték szimpátiájukat Koszovó függetlensége mellett, illetve Székelyföld autonómiáját követelték. A csendőrök azért büntetik meg csak Patrubányt és Sándor Krisztinát, mert róluk biztosan tudják, hogy jelen voltak a tüntetésen. A megyei csendőrség vezetője elmondta: a közrendháborítást szabályozó törvény alapján büntetik meg őket. Sándor Krisztina értetlenségét fejezte ki a csendőrök eljárásával szemben, ugyanis szerinte a flashmobokat nem szokás előre bejelenteni a hatóságoknál. Ez a nemzetközileg elterjedt megnyilvánulási forma azt jelenti, hogy emberek egy csoportja előre megbeszélt helyen és időpontban találkozik, véghezvisz egy előre megbeszélt cselekményt, majd utána gyorsan távozik. A szervezés általában interneten keresztül zajlik. Patrubány hangot adott annak a félelmének, hogy a Koszovóból esetlegesen elmenekülő szerbeket a Vajdaság magyarok lakta területeire irányítják, ami súlyos etnikai konfliktusokhoz vezethet. /Megbüntetik a Koszovó-flashmob két résztvevőjét. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 19./

Ádám Valérián hatodéves hallgatót– szerinte „sokak számára kényelmetlen politikai megnyilvánulásai miatt” – a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) szenátusa arra készül, hogy kicsapja a felsőoktatási intézményből. Az egyetem vezetősége február 18-án megvitatta a diák ügyét, de egyelőre nem foganatosított megtorló intézkedést, dr. Nagy Örs rektor-helyettes leszögezte: szó sem lehet Ádám Valérián menesztéséről. A végzős hallgató meggyőződése szerint „magyarkodása” miatt vált nemkívánatos személlyé, és az intézmény szenátusa csak ürügyként emlegeti gyakori hiányzásait. Az órákról való elmaradás egyelőre oda vezetett, hogy Ádám Valérián nem tehette le első félévi vizsgáit. A Csángóföldről származó hallgató az elmúlt időszakban a magyar nyelvhasználat és a területi autonómia kivívásáért folytatott kiállásával vonta magára a figyelmet Marosvásárhelyen. Tavaly közel nyolcszáz aláírást gyűjtött az egyetem diákságától a magyar karok különválása érdekében, az aláírt tízpontos petíciót pedig a Bolyai Kezdeményező Bizottság eljuttatta a MOGYE és az Oktatásügyi Minisztérium vezetőségéhez, valamint az Európai Bizottsághoz és az Európai Parlamenthez. Ádám Valérián emellett tüntetést is kilátásba helyezett, ha az illetékesek nem találnak megoldást a magyar tanárok és diákok kérésére, a megmozdulások azonban a követelések részleges teljesítése nyomán elmaradtak. Az orvosis hallgató tavaly százhúsz diáktársát szervezte be a Székely Nemzeti Tanács által kezdeményezett autonómiareferendum lebonyolításába. Ezenkívül hazai és magyarországi részképzéseket szervez, melyen eddig mintegy háromszáz egyetemista hallgathatta neves budapesti, debreceni és pécsi tanárok előadásait. „Ez az, ami egyeseket zavar, nem a hiányzásaim száma – állítja a 37 esztendős hallgató. „A diáknak az a feladata, hogy látogassa az órákat, és tanuljon, a vendégelőadások és a részképzések szervezését pedig bízza az egyetem vezetésére” – nyilatkozta Ádám kapcsán Nagy Örs rektor-helyettes, nem rejtve véka alá, hogy rendkívül neheztel tanítványára. Constantin Copotoiu rektor nemrég úgy vélekedett: Ádám sem a magyar, sem a román diákokat nem képviseli. Nagy Örs szerint azonban a tervezett párbeszéd elmaradt, mert a hallgató nem jelent meg. Ádám Valérián ezzel szemben azt állítja, hogy közel negyven támogatójával együtt a megbeszélt időpontban megjelent a szenátus gyűlésterme előtt, félórás várakozás után azonban úgy döntött, hogy továbbáll. Nagy Örs elmondta: Ádám Valériánnak „le kell csendesednie”, és abba kell hagynia a tanárok és diákok „zaklatását és fenyegetését”. Az érintett tagadja, hogy bárkit fenyegetett volna. „Hacsak a magyarságot hátrányosan érintő súlyos gondok feltárása nem számít annak. Higgyék el, csángóként már csak tudom, mit jelent a beolvadás veszélye. Szülőfalumban gyerekkoromban mindenki magyarul beszélt, de ma már sokkal kevesebben használják anyanyelvüket. Nem akarom, hogy az erdélyi magyarság a moldvai csángók sorsára jusson” – jelentette ki a csángóföldi lujzikalagori diák. /Szucher Ervin: Kirúgják a „magyarkodót”? = Krónika (Kolozsvár), febr. 19./

A Magyar Polgári Párt (MPP) és a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) vezetőinek, tagjainak, szimpatizánsainak is javasolja az RMDSZ Csík Területi Szervezetének vezetősége, hogy saját szervezetük jelöltjeként vegyenek részt az RMDSZ-előválasztásokon a szövetség listáján. „Az előválasztásokon jelöltetheti magát bárki, aki eredményeket ért el a csíki térségben, nem szükséges egyetlen személy kegyeiért harcolva, bizonytalan MPP-listára várni” – jelentette ki Borboly Csaba, az RMDSZ területi elnöke. „A területi elnöknek jogában áll eldönteni, hogy kik a jelöltek?” – reagált kérdéssel a Krónika megkeresésére Papp Előd, az MPP csíki elnöke, aki elmondta, egyelőre a párt bejegyzésére vonatkozó fellebbezés eredményére várnak, addig szerinte felelőtlenség jelöltállítási rendszerről beszélni. /Székely Zita: Várják az ellenzék jelöltjeit is. = Krónika (Kolozsvár), febr. 19./ Az idei helyhatósági előválasztások lebonyolításának forgatókönyvéről döntött az RMDSZ Csíki Területi Küldötteinek Tanácsa (TKT). Borboly Csaba, az RMDSZ Csíki területi Szervezetének elnöke elmondta, változást jelent, hogy a különböző települések helyi küldötteinek tanácsa köteles kiértékelni az RMDSZ színeit képviselő helyi tanácsosok tevékenységét. Abban az esetben, ha a küldöttek tanácsa nem fogadja el a tisztségben lévő tanácsos, illetve polgármester tevékenységi beszámolóját, a jelölt nem indulhat újra a választáson. /Kozán István: Forgatókönyv előválasztásokra. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 19./

Február 15-én Étfalvazoltánban közel húsz résztvevő megalapította a Magyar Polgári Párt (MPP) első háromszéki alapszervezetét – tájékoztatott Gazda Zoltán, az MPSZ sepsiszéki elnöke. A résztvevők Csutka Attilát választották a helyi szervezet elnökévé, Gödri Csaba alelnök, Szilágyi Dávid és Bakk Csaba pedig elnökségi tag lett. (fer-): Megalakult az első alapszervezet. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 19./

Röpke egy hónap alatt jóformán kiszorultak a könyvesboltok Déva központjából. Néhány cég a külvárosba menekült, a nagyobbak beférkőztek a gomba módra szaporodó bevásárlóközpontokba, s van, aki teljesen feladta a harcot. Déva esete nem egyedi. – Nekünk Marosvásárhely központjában kellett feladnunk a boltunkat, és egy kevésbé költséges helyiséget bérelni, mert már több ezer dollárban számolták a bért – jelezte Kósa R. Géza, az Erdélyi Magyar Könyvklub (EMK) megbízott igazgatója. Véleménye szerint a jelenség az egész országra jellemző. A gyakorlatilag legnagyobb és legismertebb erdélyi magyar könyvforgalmazónak, az EMK-nak ezen a vidéken összesen egy partnerkönyvesboltja van, az aradi Tulipán. Fehér és Hunyad megyében már állandó könyvterjesztőjük sincs. Déván, a központi boltok már felszámolásuk előtt jó néhány évvel lemondtak a magyar nyelvű könyvek forgalmazásáról, az EMK indította be a postai, sőt ma már on-line könyvrendelést is. Az évek folyamán 2683 személy vált a könyvklub tagjává az öt megyében. Legtöbben Arad megyében, ahol jelenleg 1112 klubtagot tartanak számon. Temes és Fehér megyében már csak fele ennyit, Hunyad megyében 336 tagot, Krassó-Szörényben pedig összesen 21 személy rendelt magyar könyvet az utóbbi években. Ami a tavalyi könyvrendelési átlagot illeti, Hunyad megyében például, száz emberre nem jut egy megvásárolt könyv. A legjobban álló Arad megyében is, összesen 603 rendelés volt tavaly. A könyvforgalmazók az áruházakba mentek. Máris vannak a könyvstandok a Real, Artima és Trident hipermarketekben. /Gáspár Barra Réka: Sorozatban tűnnek el könyvesboltok. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 19./

Déván szórványkonferencia és MIÉRT küldöttgyűlés volt a brassói, kolozsi, krassó-szörényi, hunyadi, máramarosi, beszterce-naszódi és bukaresti ifjúsági küldöttek részvételével. A krassó-szörényi fiatalokat Costan Melánia és Bálint Adorján képviselték. A találkozón az ifjúsági tanácsok mutatkoztak be, illetve terjesztették elő a 2007-es tevékenységi beszámolóikat, majd a közös szórványvidéki gondok kerültek terítékre. A MIÉRT küldöttgyűlés fő témája a 2008-as esztendő, mint kampányév volt. /Makay Botond: Szórványkonferencia és küldöttgyűlés. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 19./

A Tanügyminisztérium véglegesítette azon vetélkedők listáját, amelyek országos nyilvánosságot élveznek. Magyar szakon két szatmári kezdeményezésű vetélkedő is felkerült erre a listára. Gál Gyöngyi, a Szatmár Megyei Tanfelügyelőség kisebbségi oktatásért felelős tanfelügyelőnője elmondta: az egyik a Költészet Napja alkalmából megrendezett irodalmi vetélkedő, amelyet IX-XII. osztályos diákoknak szerveznek. A másik pedig a tavaly hetedik alkalommal, a Hám János Római Katolikus Teológiai Iskolaközpont által kezdeményezett és szervezett Vidám Versek Versmondó Versenye. Az utóbbi esetében tavaly az érintett tanintézmény adott otthont az országos döntőnek is. /(gyöngyi): Két szatmári kezdeményezésű vetélkedő is országos szintre emelkedett. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), febr. 19./

Röpke egy hónap alatt jóformán kiszorultak a könyvesboltok Déva központjából. Néhány cég a külvárosba menekült, a nagyobbak beférkőztek a gomba módra szaporodó bevásárlóközpontokba, s van, aki teljesen feladta a harcot. Déva esete nem egyedi. – Nekünk Marosvásárhely központjában kellett feladnunk a boltunkat, és egy kevésbé költséges helyiséget bérelni, mert már több ezer dollárban számolták a bért – jelezte Kósa R. Géza, az Erdélyi Magyar Könyvklub (EMK) megbízott igazgatója. Véleménye szerint a jelenség az egész országra jellemző. A gyakorlatilag legnagyobb és legismertebb erdélyi magyar könyvforgalmazónak, az EMK-nak ezen a vidéken összesen egy partnerkönyvesboltja van, az aradi Tulipán. Fehér és Hunyad megyében már állandó könyvterjesztőjük sincs. Déván, a központi boltok már felszámolásuk előtt jó néhány évvel lemondtak a magyar nyelvű könyvek forgalmazásáról, az EMK indította be a postai, sőt ma már on-line könyvrendelést is. Az évek folyamán 2683 személy vált a könyvklub tagjává az öt megyében. Legtöbben Arad megyében, ahol jelenleg 1112 klubtagot tartanak számon. Temes és Fehér megyében már csak fele ennyit, Hunyad megyében 336 tagot, Krassó-Szörényben pedig összesen 21 személy rendelt magyar könyvet az utóbbi években. Ami a tavalyi könyvrendelési átlagot illeti, Hunyad megyében például, száz emberre nem jut egy megvásárolt könyv. A legjobban álló Arad megyében is, összesen 603 rendelés volt tavaly. A könyvforgalmazók az áruházakba mentek. Máris vannak a könyvstandok a Real, Artima és Trident hipermarketekben. /Gáspár Barra Réka: Sorozatban tűnnek el könyvesboltok. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 19./

Szilágyi István, a Helikon főszerkesztője, a Kő hull apadó kútba, az Agancsbozót, illetve a Hollóidő szerzője, Kossuth-díjas író február 16-án Marosvásárhelyen járt, a Látó szépirodalmi folyóirat vendége volt, népes közönség előtt beszélgetett Láng Zsolt szerkesztővel írói létről, regényekről, valóságról, a regények megírásának körülményeiről. A Hollóidő például elszámolás a történeti ismeretekkel, a dolog vonzásával, mondta. Nemzeti ittlétünk felezőhelyzete ez, amikor az ősiségek még érvényesek, de már máig látszik a jövendő. Szilágyi nem szereti az irodalmár-mártírkodást. Erdélyiség, hídszerep, külön irodalom? Ő nem hisz a kisebbségi irodalomban. Kortárs magyar irodalom van, és ha valami jó, akkor az a nagy testületen belül is megállja a helyét. A kisebbségi irodalom a dilettánsok egyik menedéke – összegzett Szilágyi István. /Nagy Botond: Szereplők, éljetek…! = Népújság (Marosvásárhely), febr. 19./