Kolozsváron a monostori lakónegyed túlnépesedett. A Monostor negyedben a szülők már nyár elejétől kérték magyar tannyelvű csoport létesítését valamelyik napköziben. Sajnos, manapság elég egy tollvonás ahhoz, hogy megszűnjön egy önálló magyar oktatási intézmény, de új osztály vagy csoport létesítéséhez hónapokig tartó idegölő küzdelemre van szükség. Szeptember végén sikerült egy megfelelőnek tűnő helyiséget találni a 72-es, a „Törpikék akadémiája” nevet viselő napköziben. A tanév már megkezdődött, a felkért óvónő nem hagyhatta ott címzetes állását, kérdésessé vált az új magyar csoport indítása. Péter Tünde főtanfelügyelő-helyettes és Ömböli Irma tanfelügyelő viszont megnyugtatta a szülőket: hétfőtől vihetik gyermekeiket a 72-es napközibe. Ősszel még az igazgatónő nem vette figyelembe a jelentkezést, arra hivatkozva, hogy nem indul magyar csoport. /Nagy-Hintós Diana: Új magyar óvodáscsoport létesítéséért harcolnak a szülők. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 8./

November 7-én Csíkszeredán a Csíki Székely Múzeumban Pataki József (1908–1993) történészre emlékezve konferenciát tartottak, amelyen a történész munkásságát Kiss András, Sipos Gábor és Forró Albert ismertette. Pataki József történész tanári pályáját Kolozsváron kezdte, majd Marosvásárhelyen és Csíkszeredában tanított, a csíkszeredai Római Katolikus Főgimnázium igazgatója volt. Az orosz hadifogságból 1948-ban került haza, 1956-tól a kolozsvári Történeti Intézetnél és a Bolyai Tudományegyetemen dolgozott. 1990-től a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja volt. Úttörő értékűek Erdély gazdasági fejlődésének ütemére vonatkozó kutatásai, történetírói érdemei közé sorolják a székelység múltjára vonatkozó forrásanyag feltárását is. Fontosabb munkái: Anjou királyaink és a két román vajdaság (1944), Domeniul Hunedoara la Székely oklevéltár I-II., III. (Demény Lajossal és Tüdős S. Kingával 1983, 1985, 1994), Kolozsvári emlékírók 1603–1720 (1990), Kászonszéki krónika 1650–1750 (Imreh Istvánnal közösen, 1992). A székelyudvarhelyi Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont, a Haáz Rezső Múzeum, a Művelődési Ház és a Városi Könyvtár november 8-án tudományos konferenciát szervez. Az állami levéltárak munkatársai témakörben Flóra Ágnes (Kolozsvár), Bicsok Zoltán (Csíkszereda), Nagy Botond (Sepsiszentgyörgy), László Márton (Marosvásárhely) mutatják be tanulmányaikat, az egyházi levéltárak kapcsán pedig Bernád Rita (Gyergyószentmiklós), Róth András Lajos – Gidó Csaba (Székelyudvarhely) előadását hallgathatják meg az érdeklődők. A konferencia második része fórum jellegű, amelynek témája a levéltárak helyzete. /Konferenciák a Magyar Tudomány Napjára. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 8./

November 7-én kezdődött Sepsiszentgyörgyön a háromnapos népzene- és néptánctalálkozó. A szervezők felidézik a korábbi találkozók történéseit, és emlékeznek azokra a neves falusi zenészekre és táncosokra, akik már nincsenek az élők sorában. A megnyitón, a fotókiállításon Henning János képei mutatják a zenész és táncos egyéniségeket, a neves adatközlőket. Dumnezeu Pistáról (Jámbor István), a világhírű szászcsávási prímásról sorozat is készült, az ördöngösfüzesi Réti István és Hideg Anna táncosportréja felkerült a találkozó plakátjára. Fellépett a Háromszék Táncegyüttes. /Fekete Réka: Régi képek, szép emlékek (XX. Népzene- és Néptánctalálkozó. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 8./

A HÍD – Nagyszebeni Magyar Kulturális Iroda harmadik alkalommal szervezi meg Ars Hungarica elnevezésű rendezvényét november 14–16-a között. A rendezvénysorozattal az ott élő magyarok hagyományait, kulturális gazdagságát mutatják be. A háromnapos fesztiválon a helyi szórványélet helyzetével kapcsolatos műsorok, reneszánsz kiállítás, emléktábla elhelyezés, néptánc előadás, táncház, jazz–rock–szimfonikus koncert, egyházi kulturális előadások, magyar operett lesz műsoron. /Nagyszeben. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 8./

A református egyház lelki megújulásában, immár több mint száz éve tevékenykedő Partiumi CE Szövetség (CE: Krisztusért és Egyházáért) hagyományos havonkénti csendes napját Pankotán tartotta meg november 4-én. Ezeket a hitmélyítő alkalmakat a 19. század végén indított el dr. Kecskeméthy István teológiai tanár és a kommunista időkben is működtek. Mindig Isten igéje van a középpontban. Felidézték Szilágyi Sándor pankotai református lelkész szolgálatát, aki aktív tagja volt a CE megújulási mozgalomnak, és akit ötven éve, 1958-ban börtönöztek be azért a tevékenységért. /Szász Zoltán pankotai református lelkipásztor: Több mint százéves, hitmélyítő hagyomány Pankotán. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 8./

A Szegeden élő Dávid Júlia marosvásárhelyi festőművész tárlata nyílt meg Sepsiszentgyörgyön a Gábor Áron Teremben. A művésznő a szászrégeni református egyházközségnek adományozott, ősi magyar motívumokkal díszített üvegfestményeit állította ki. Egy-egy őstörténeti elemet ,,belopott" minden egyes négyzetbe. Ugyanis kutatásai során arra a meggyőződésre jutott, hogy a festett népi bútorokon vagy székely kapukon, szőtteseken jelentkező elemek, akár Székelyföldön, a Mezőségen vagy Kalotaszegen, még a honfoglalás előtti időkből a „kincstárunkban" meglévő motívumok. Ilyenek a nap és hold, a palmetták, indás motívumok, griffek, szarvasok, kerecsensólymok. Dávid Júlia ezeket egy-egy kazettán megfestette, sőt, tarsolylemezformába is helyezett el mintát.,,Absztrakt festményt az amerikai, francia meg osztrák festő is készít. Tele vagyunk nyugati szeméttel, s ahogy termékeink kiszorulnak a piacról, ki a művészetünk is. Ezért nekünk, magyaroknak nagyon fontos, hogy ne fordítsunk hátat múltunknak” – vallja a festő. „A múltat nem szabad elfelejtenünk, ez erőforrás. ” Dávid Júlia úgy érzi, hogy a mai világban erdélyi festőnek ennél szebb küldetése nem lehet. Az, hogy Szegeden él, pillanatnyi állapot, hozzátette, a végállomás valahol a Székelyföldön. Textilművészként kezdte pályáját, szőtt, anyagra festett, ruhákat tervezett, jelmeztervező is volt, bútort is festett, aztán a grafikával is próbálkozott, az üvegfestés már küldetéssé erősödött benne. /Szekeres Attila: Ősi magyar motívumok (Egy elsikkadt kiállítás – Dávid Júlia üvegfestményei). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 8./

Sokan nem tudják, milyen gazdag és változatos az Aradon megjelent újságok, folyóiratok palettája. Mindmáig nem sikerült pontos számukat megállapítani és egy minden próbát kiálló bibliográfiát összeállítani, noha több kísérlet is történt az elmúlt évtizedekben. Készített lajstromot a Ficzay Dénes, Arad egyik legjobb ismerője, de összeírása csak a ’60-as évekig terjedt ki; összeírta a könyvtárban lévő sajtókiadványokat a megyei könyvár bibliográfusa, hogy azután kiderüljön, Aradon sincs meg minden, ami a városban látott napvilágot. Puskel Péter a budapesti Országos Széchényi Könyvtár bibliográfiáját átböngészte, de ebből is kimaradt néhány cím. Aradon, akárcsak a partiumi és erdélyi nagyvárosok többségében, voltak hosszú életű, tekintélyes lapok, mint például az 55 évig folyamatosan megjelenő Aradi Közlöny, kora egyik legmegbízhatóbbnak tartott napilapja, az igen jól szerkesztett Alföld, az Arad és Vidéke vagy a két világháború között bátran politizáló Erdélyi Hírlap (Aradi Hírlap, Hírlap), illetve a folyóiratok közül a két évtizedig talpon maradó Vasárnap, és voltak tiszavirág-életű kiadványok is. Franyó Zoltán szerkesztette az 1920-as évek elején a Geniust, majd Új Geniust, Szántó György revümagazinja volt a Periszkop. Ennek mindössze öt száma látott napvilágot, ennek ellenére az avantgárd hazai úttörőjeként az irodalom- és a sajtótörténetben egyaránt fontos szerepet tölt be. Hamar megszűnt a fasizmus veszélyét a leghamarabb felismerő folyóirat, a Hang is. Az Arader Kundschaftsblatt a legelső aradi lap, illetve magyar változata, az 1840-ben megjelentetett Aradi Hirdető. Szerkesztőjük, Schwester Ferenc a német nyelvű kiadás bevételéből tartotta el a Hirdetőt, mely beszámolt az 1848. év aradi eseményekről. A szabadságharc utolsó heteiben, 1849 júliusában jelent meg Aradon a Közlöny, a szabadságharc kormányának hivatalos lapja. Három számot adtak ki belőle a városban. Kuriózum a munkássajtó kategóriába sorolható Közjólét (1891. április–június). Ugyancsak rövid életű volt az Aradi Kis Újság (1908), az Aradi Esti Újság (1910), Aradi napló (1910). Egy nyáron át jelent meg A nap (1929). Aradi élclapok voltak: Vidám Náczi (1877–78), későbbi az Aradi Figaró, s a két világháború között a Füles Bagoly. 1944 szeptemberében három lapszámot élt meg Aradi Híradó napilap. A városba bevonuló honvéd lövészezred parancsára adatta ki az ideiglenes polgármester, és jobbára hivatalos közleményeket, az alkalmi városparancsnok utasításait tartalmazta. /Puskel Péter: Eltűnt lapok nyomában. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 8./

Dávid Gyula nyolcvanadik születésnapjára megjelent a találó című emlékkönyv Önzetlen pulpitus. Írások Dávid Gyula nyolcvanadik születésnapjára /EMKE – Mentor Kiadó, Kolozsvár – Marosvásárhely, 2008/. Dávid Gyula jelleméről és munkabírásáról, töretlen lendületéről szólnak a kötet írásai, mellettük Egyed Péter Laudatio című írásában kísérletet tett a szerkesztő (hosszú éveket töltött mellette a Kriterion kolozsvári fiókszerkesztőségében) és irodalomtörténész, irodalomszervező Dávid Gyula pályaképének megrajzolására.,,Megkerülhetetlenül fontos az a monográfia értékű tanulmányfüzér, amelyet a kisebbségi intézményrendszer kialakulásáról, történetéről, úgyszintén mindaz, amit a kisebbségi irodalom, magyar irodalom és világirodalom paradigmájáról írt. Világosan megfogalmazta, hogy ebben a sajátos közegben mi az érték, hogyan kell érteni és értelmezni az értékrendiség, értékváltás és értékválasztás kérdéseit. (…) Ilyen alapon rajzolt aztán fontos szellemi portrékat Makkai Sándorról, Bánffy Miklósról – akinek a regénytrilógiáját is kiadta –, Tamási Áronról, Jordáky Lajosról, Szabédi Lászlóról…" Sokan rajzolják az ember, a töretlen ember portréját. Árulkodó Cs. Gyimesi Éva vallomásának már a címe is: Gerincoszlop… Dávid Gyula élete nem volt könnyű, irodalomtörténészi pályáját megakasztotta és derékba törte az ötvenhat utáni ítélet, majdnem hét esztendőt töltött politikai fogolyként, együtt Páskándi Gézával és Páll Lajossal, a román börtönökben, lágerekben. Irodalomtörténészként Tolnai Lajos Marosvásárhelyen című monográfiájával tért vissza, foglalkoztatta az összehasonlító irodalomtudomány, sokat írt román írókról is, szerkesztett irodalmi lexikont /Romániai magyar irodalmi lexikon/, éppen úgy, mint politikai elítéltek lexikonát /1956 Erdélyben/. S írt sikerkönyvet Mikó Imrével közösen: a Jókai Erdélybent. /Bogdán László: Önzetlen pulpitus. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 8./

A pénzügyi válság kezelésének kérdésében ellentmondott egymásnak Traian Basescu államfő és Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök a hétvégi brüsszeli EU-csúcstalálkozón. Amíg Tariceanu kormányfő fenntartotta, hogy az országos közkiadásokat csökkenteni kell, addig Basescu államfő azt erősítette, hogy a reformokat a krízisidőszakban fel kell gyorsítani. /Román kontrák Brüsszelben. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 10./

November 30-án a magyarságnak újból választania kell: választania a közöny és a cselekvés, a távolmaradás vagy a részvétel, a megosztottság vagy az egység között – jelentette ki Markó Béla november 8-án, Nyárád menti kampánykörútján. Az RMDSZ elnöke több településen is átadta az erdélyi magyarság összefogását, szolidaritását jelképező piros-fehér-zöld RMDSZ-lobogót. Kerekes Károly képviselő elmondta, bár az elmúlt tizennyolc évben főként szociális kérdésekkel foglalkozott, a nyugdíjasok, a rászorultak, elesettek létbiztonságának megteremtéséért dolgozott, most, hogy ebben a kerületben indul, ezután a Nyárád menti falvak, községek településfejlesztéséért is felelni fog. /Markó: minden szavazatra szükség lesz. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 10./

Frunda György Maros megyei RMDSZ-szenátorjelölt kifejtette, azért politizál, hogy minden romániai magyarnak és románnak legyen saját háza és saját autója. Nehéz idők elé nézünk, amit csak együtt tudunk áthidalni, hangsúlyozta. Örül annak, hogy véleményformáló politikusa a romániai magyarságnak, büszke arra, hogy közvélemény-kutatás szerint a magyar politikusok között az emberek legjobban őbenne bíznak. Vannak, akik azt mondják, Frundának háza van és Mercedese, és nagyon sokat keres. Frunda büszke a házára, az autójára, és büszke arra, amit munkájával keresett. /Lokodi Imre: „Rendezzük közös dolgainkat”. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 10./

Nem indít bűnvádi eljárást a főügyészség a kommunista rezsim apparátusát kiszolgáló egykori állami tisztviselők ellen, akiket a Kommunizmus Romániai Bűncselekményeit Feltáró Intézet (IICCR) jelentett fel. A főügyészség szerint az intézet beadványában szereplő bűncselekmények elévültek, így a feltételezett elkövetők nem vonhatók felelősségre. Az 1947 és 1989 között működő kommunista hatalom idején elkövetett bűncselekményeket, visszaéléseket és emberijog-sértéseket feltáró, a kormánynak alárendelt intézet korábban 67, a rezsimet kiszolgáló állami alkalmazott ellen tett bűnvádi feljelentést egy román ellenálló évtizedeken át tartó meghurcolása és kínzása miatt. A több mint félszáz személy között egyaránt fellelhetők a Szekuritáté, a milícia, valamint az ügyészség munkatársai, ugyanakkor pártaktivisták, orvosok és besúgók. Tucatnyi bizonyíték került napvilágra arról, hogy állandóan megfigyelték, többször elrabolták, rendszeresen kínozták és bántalmazták Vasile Paraschiv pitesti-i munkást, aki nyilvánosan hangot adott kommunistaellenes meggyőződésének. /Rostás Szabolcs: Megmenekülnek a szekus üldözők. = Krónika (Kolozsvár), nov. 10./

A Szent Imre–napokon Csíkszentimrén, az alcsíki településen immár hatodik alkalommal szervezték meg az évről-évre egyre színvonalasabb sokadalom- és falunapokat. A tavaly felszentelt Szent Imre-szobornál került sor a falunapok ünnepélyes megnyitójára. Az idei falunapok újdonsága, hogy a fúvósok kíséretében fiatalokból verbuválódott lovas huszárok vonultak fel. /Kristó Tibor: Először vonultak lovashuszárok. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 10./

A székelyudvarhelyi Művelődési Házban november 8-án díjátadással zárult a tudomány napja tiszteletére immár második alkalommal szervezett rendezvény, amelynek szervezői idén is a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont és az Areopolisz Egyesület munkaközösségei voltak. Lukács István történelem szakos tanár, a Benedek Elek Líceum igazgatója ismertette és méltatta az Areopolisz Egyesület és a Csíki Székely Múzeum 2008-as évkönyvét. Az ünnepségen átadták az Udvarhelyszék Tudományáért díjat. Idén a rangos megtiszteltetést a Székelyudvarhelyen élő és ma is aktívan dolgozó dr. Balla Árpád nyugalmazott gyermekgyógyász, gyermekkardiológus szakorvosnak ítélték oda. Dr. Balla nevéhez százötvennél több tudományos írás, több mint háromszáz tudományos előadás, kutatómunka és az általa alapított Pápai Páriz Ferenc Alapítvány tevékenysége kötődik. /Lázár Emese: Kitüntetés Balla Árpádnak. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 10./

November 8-án Szászrégenben Örömmel énekeljünk elnevezésű gyermekkórus- találkozót tartottak, közel 270 gyereknek tapsolhatott a hallgatóság. Az idei, második alkalommal megszervezett találkozó sok törődést, kemény munkát, szeretetet, a kóruséneklés misszióját jelenti. Szász Attila, a Görgényi Református Egyházmegye esperese arra mutatott rá, hogy az egyházmegyében mindössze két, a körtvélyfájai és a szászrégeni gyerekkórus működik, ez a találkozó pedig lehetőség arra, hogy a nyilvánosság tudomást szerezzen róluk, esetleg mások is kedvet kapjanak gyermekkórus létrehozásához. /Berekméri Ildikó: Zengett a dal. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 10./

November 7-én Kisjenőn az ifjúsági házban bemutatták Réhon József legújabb, Ezt még elmesélem… c. kötetét. Házigazdaként Pántya Elemér plébános üdvözölte az egybegyűltet, majd Csanádi János nyugalmazott irodalomtanár mutatta be Réhon Józsefet, illetve legújabb anekdotás kötetét. Ujj János történész, író rövid értékelésében Réhon József kötetét annyira olvasmányosnak nevezte, hogy azt nem lehet letenni. /Balta János: Élénk érdeklődés Kisjenőn. Bemutatták Réhon József új kötetét. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 10./

Tőkés László református püspök, EP-képviselő, újabb egyházkerületi körlevelet bocsátott ki a november 30-i parlamenti választások tárgyában. Azt ajánlja egyháza híveinek: ne hagyják magukat félrevezetni, becsapni. „Egyházunk és gyülekezeteink ne vállaljanak részt hiteltelen jelöltek, politikai akarnokok és szélkakasok népszerűsítésében! Nemzeti érdekérvényesítésünk erősítése céljából viszont föltétlenül részesítsük előnyben a közösségünkhöz tartozó, a keresztény értékeket hittel valló – többségükben RMDSZ-színekben induló vagy független – jelölteket” – szögezi le. Az egyéni szavazókerületeken alapuló választási rendszer kiválóan alkalmas arra, hogy a választópolgárok valóban: válasszanak – állapította meg. „Csak hiteles emberekre adjátok szavazatotokat – azokra, akik valóban a mi közös értékeinket és érdekeinket, nemzetünket, egyházainkat, városainkat, falvainkat, vidékeinket és közösségeinket felelősen és híven képviselik” – olvasható a körlevélben. /Tőkés újabb választási körlevele. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 11./ A körlevél szövege: Tőkés László: csak hiteles emberekre adjátok szavazatotokat! Tisztelt Lelkésztársaim! Kedves Testvéreim! Szeretett Gyülekezetek! A mindenen eluralkodó anyagiasság és a hatalmi bírvágy világában, másfelől népünk elszegényedésének és erdélyi magyarságunk meggyengülésének szorongatott állapotában – olcsó és hazug propagandával, üres kampányfogásokkal, szemfényvesztő mellébeszéléssel és ígérgetésekkel ne hagyjátok magatokat félrevezettetni! Saját adólejeitekből visszatérített kegyelempénzen ne hagyjátok magatokat megvásároltatni. Jóhiszeműségetek és nemzeti érzéseitek alapján se hagyjátok magatokat becsapattatni! Egyházunk és gyülekezeteink ne vállaljanak részt hiteltelen jelöltek, politikai akarnokok és szélkakasok népszerűsítésében! Nemzeti érdekérvényesítésünk erősítése céljából viszont föltétlenül részesítsük előnyben a közösségünkhöz tartozó, a keresztény értékeket hittel valló – többségükben RMDSZ-színekben induló vagy független – jelölteket. Az egyéni szavazókerületeken alapuló választási rendszer kiválóan alkalmas arra, hogy valóban: válasszatok. Csak hiteles emberekre adjátok szavazatotokat – azokra, akik valóban a mi közös értékeinket és érdekeinket, nemzetünket, egyházainkat, városainkat, falvainkat, vidékeinket és közösségeinket felelősen és híven képviselik. „Temetők helyett életet…" (Nagy László) – ez legyen az erdélyi magyarság jövőbe mutató választási programja és jelszava! Ennek érdekében vállaljon az Egyház a társadalomban hivatásának megfelelő jószolgálatot! Nagyvárad, 2008. november 10. Tőkés László püspök, EP-képviselő. Utóirat: Egyházkerületi körlevelünket szeretettel ajánlom valamennyi polgártársam és testvéregyházaink híveinek a szíves figyelmébe. /Erdely. ma, nov. 10./

November 10-én országszerte mintegy kétszázezer tanár, mind a négy tanügyi szakszervezet pedagógusai vettek részt a kétórás figyelmeztető sztrájkban, így tiltakoztak az ötvenszázalékos béremelést elhalasztó sürgősségi kormányrendelet ellen. Részleges volt a településeken a sztrájk, és az országban majdnem minden egyetemen oktattak is ez idő alatt. Nem csatlakoztak a sztrájkhoz a csíkszeredai Márton Áron Gimnázium, a Székely Károly Iskolaközpont és a Joannes Kajoni Iskolaközpont tanárai. A nagyváradi Ady Endre Gimnáziumban szintén teljes iskolanap volt. /Horváth István, Szávuj Attila, Totka László: Óra helyett sztrájklecke. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 11./

Ázsia és Afrika választókörzete jutott Kötő Józsefnek, az RMDSZ volt oktatási ügyvezető alelnökének, Ausztrália, Észak- és Dél-Amerika választókörzete Dancs Annamari popénekesnőnek, akinek az ott élő román állampolgárokat kell meggyőznie arról, hogy ők alkalmasak érdekeik képviseletére a román parlamentben. A popénekesnő elmondta: a magyar identitást és önérzetet erősítő, fejlesztő missziónak érzi azt, hogy az észak- és dél-amerikai, illetve az ausztráliai magyarok parlamenti képviselőjelöltje. Kötő József szerint a diaszpórában élő román állampolgárokkal foglalkozó ügynökségre van szükség, amelyet a miniszterelnök irányít. /A külföldi magyarokat célozzák meg. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 11./

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület körlevelében támogatásáról biztosította az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács párbeszédre és megegyezésre irányuló erőfeszítéseit. Egyben felszólította gyülekezeteit, az egyház és a nemzet érdekeit tartsák szem előtt a választásokon. Tőkés László az egyházkerület igazgatótanácsának körlevével összhangban felhívta a figyelmet arra, hogy az RMDSZ-t súlyos felelősség terheli a közérdekű megegyezés elmulasztásáért. Ez kedvezőtlen hatással lesz az országos választások eredményére. Kiábrándító az RMDSZ választási kampányát jellemző hazugságbeszéd és hamis választási propaganda. A Balatonőszödtől Marosvásárhelyig terjedő hazugságbeszéd komolyan meg fogja bosszulni magát. Visszájára fog fordulni az ellenségkép-festő pártpropaganda, melyre Nyakó és Újhelyi István MSZP-s képviselők Nagyváradon így oktatták az RMDSZ „ifjú gárdáját": „Ha szavazásra akarjuk bírni az embereket, ellenséget kell keresni; ha pedig nincs, akkor démonizáljunk valakit, mert ma már csak ettől mennek el az emberek voksolni. ” Ezen elvtársi biztatás kontextusában érthető, amit Törzsök Erika főosztályvezető mond: „Ahol a Fidesz megjelenik, ott gyűlöletet, viszályt szít, kétségeket kelt, és rombol. ” /Tőkés László: Egyházkerületi körlevél a parlamenti választások tárgyában. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 11./ Elsősorban a független jelölteket támogatja a választási kampányban Tőkés László EP-képviselő. Kincses Előd Maros megyei független jelöltnek, egykori ügyvédjének a kampányrendezvényén is részt vesz, és Garda Dezső jelenlegi képviselőt, illetve Sebestyén Csabát, a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének elnökét is támogatja, közölte sajtótájékoztatóján. Hozzátette, bár az RMDSZ jelöltjeinek többségét támogatják, az egyháznak erkölcsi alapon meg kell vizsgálnia, hogy ki érdemes a támogatásra. Tőkés László szerint vannak Bihar megyei jelöltek, akiket elleneznek. Név szerint említette Csuzi Istvánt, „aki hátat fordított a pártjának”, Kállay László református lelkészt, akit „egyházbomlasztó tevékenysége miatt” utasítanak el, míg Lakatos Péter indulását a Széchenyi-terv keretében pályázaton elnyert 320 millió forint „elrablása” miatt ellenzik. A közlemény az RMDSZ-es politikusok kampányolási módjaira is kitér. A ravatalozóavatásokon való részvétel miatt Cseke Attila kormányfőtitkár-helyettest, Lakatos Pétert és Szabó Ödönt, Bogos Zsolt miniszteri tanácsost, Kelemen Hunor képviselőt, az RMDSZ ügyvezető elnökét és Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnököt bírálta. /Fried Noémi Lujza: Függetleneket támogat Tőkés László. = Krónika (Kolozsvár), nov. 11./

Március 15-re írja ki a népszavazást a székelyudvarhelyi önkormányzat, erről döntött a helyi tanács. A rendkívüli ülésen elsőként Izsák Balázs, a referendumot kezdeményező Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke tartott beszédet. Elmondta, hogy tárgyaltak Markó Bélával és Szász Jenővel is autonómiaügyben. Ha valamennyi székelyföldi önkormányzat megszavazza a kezdeményezést, kiáll az autonómia ügye mellett, akkor az többé nem lehet pártpolitikai kérdés. György Ervin prefektus kifejtette, az elmúlt időszakban több háromszéki önkormányzat is döntött az SZNT által kezdeményezett referendum ügyében, de mindegyik hibás. Ugyanis minden önkormányzatnak joga van népszavazást kezdeményezni, de a jogszabály szerint a népszavazást a kérdésben érintett településeken egy időben kell megszervezni. Kovászna megyében eddig Kézdivásárhely, Kőröspatak, Barót, Árkos és Zabola döntött a referendum megszervezése mellett. /Bágyi Bencze Jakab, Kovács Zsolt: Referendum március 15-én. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 11./

A magyar külügyminisztérium jelenleg nem tehet mást, mint várja, hogy egy-két héten belül megérkezzenek a dunaszerdahelyi esettel kapcsolatos további információk, bizonyítékok és a videofelvétel – tájékoztatta az ÚMSZ-t Szelestey Lajos külügyminisztériumi szóvivő a Magyarország és Szlovákia között kialakult diplomáciai feszültségekkel kapcsolatban. Gyurcsány Ferenc kormányfő bejelentette, hogy bármikor kész tárgyalni szlovák kollégájával a kialakult helyzetről. Gyurcsány a nacionalizmus elleni közös fellépés érdekében ötpárti megbeszélésre hívta a parlamenti pártok elnökeit. A pártok képviselői egyetértettek abban, hogy szükség van a Fidesz által kezdeményezett Szlovákiában tapasztalható, magyar vonatkozású, aggodalomra okot adó eseményekkel kapcsolatos nyilatkozatra. Ebben felszólítják a Szlovák Köztársaság illetékes szerveit, hogy a 2008. november 1-jei dunaszerdahelyi futballmérkőzésen történt eseményeket hitelt érdemlően vizsgálják ki, és foganatosítsanak intézkedéseket a bántalmazottak kártalanítására. /Kánya Gyöngyvér: Útlezárás a magyar– szlovák határon. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 11./

Újabb két évig maradhat a Kőrösvidéki Múzeum a nagyváradi barokk palotában: az intézménynek havonta 6100 euró bérleti díjat kell fizetnie az egyháznak a több mint 5500 négyzetméter használatáért. A kétéves bérleti szerződést Tempfli József nagyváradi római katolikus megyés püspök és Radu Tirle Bihar megyei tanácselnök mellett Aurel Chiriac múzeumigazgató írta alá november 11-én. Tirle köszönetet mondott a megyés püspöknek amiatt, hogy nem emelték a négyzetméterenként egyeurós bérleti díjat, Tempfli József pedig elmondta, remélhetőleg két-három hónapon belül kinevezik utódját, ezért ragaszkodott a püspökség néhány terem kiürítéséhez. Az Ady Endre Emlékmúzeum ügyében egyelőre nincs változás, tájékoztatott a tanácselnök. /Fried Noémi Lujza: Maradhat a barokk palotában a múzeum. = Krónika (Kolozsvár), nov. 11./

Heti másfél órás magyar adás számára biztosított helyet 2003 novemberében a vajdahunyadi Color kereskedelmi rádió, a 92,1 MHz-es ultrarövid hullámon. Erre az évfordulóra emlékeztek november 8-án Vajdahunyadon. A jelenleg minden pénteken 18. 30–20 óra között hallgatható magyar adás magyar vonatkozású híreket, kulturális rovatot, esti mesét, egyházi műsort, orvosi tanácsadást, ifjúsági műsort, humort, zenés jókívánságokat foglal magába. /Ötéves a vajdahunyadi magyar rádió adása. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 11./

Két éve nyerte el Hajdú Farkas-Zoltán és alkotótársa, Balog Gábor a Magyar Filmkritikusok Díját, a legjobb dokumentumfilmnek kijáró elismerést, 2005-ös, Az árulásról című filmjükért. A mű két erdélyi szász íróról szól, az egyik Eginald Schlattner, aki még mindig Erdélyben él, a másik Hans Bergel, brassói származású, de már 1968-ban Németországba települt. Kettejük között különleges a viszony: az ötvenes évek végén Bergelt egy koncepciós perben elítélték, és Schlattner volt a terhelő koronatanú. Eginald Norbert Schlattner (sz. Arad, 1933. szeptember 13.) első könyve az egyik legjelentősebb erdélyi szász regény. Címe: Der geköpfte Hahn, és az író 65 éves korában, 1998-ban jelent meg Bécsben. Magyarra Hajdú Farkas-Zoltán és felesége, Hajdú Iringó fordította, Fejvesztett kakas címmel (Koinónia, 2007, Kolozsvár). Schlattner a Nagyszeben melletti Veresmarton él, börtönlelkész. Idős korában írt első regénye az egész német nyelvterületen egy csapásra híressé tette. Könyvében éppen a kitüntetett film problematikája jelentkezik. Eginald Schlattnert 1957-ben őrizetbe vette a Szekuritáté, húsz hónapig volt börtönben, vallatták, terrorizálták, végül sikerült megtörniük. 1959-ben az 1956-os magyar forradalmat követő megtorló, megfélemlítő akciók során rá hárult a terhelő tanú szerepe abban a brassói perben, amelyben öt szász értelmiségi társát súlyos börtönbüntetésre ítélték. Őt azután szabadon engedték, de közössége, családja kiközösítette. Sok hányattatás, lelki vergődés után vált evangélikus pappá. Ennek története a regény. Később még két másik könyve látott napvilágot, a Die rote Handschuhe (A piros kesztyűk) és a Das Klavier im Nebel (Zongora a ködben). A piros kesztyűk jövőre jelenik meg a Koinóniánál, újságolta az írót bemutató Visky András szerkesztő, majd pedig két év múlva a Zongora a ködben. A regénytrilógia egészen fantasztikus Erdély-regény. Erdély története olyan szemszögből, amely nem feltétlenül ismerős számunkra. Schlattner evangélikus papként tizenhárom éven át szolgált Veresmarton. Akkor mentek el a szászok. Schlattner kétségbeesésében elkezdett írni. /B. D. : Megvárakoztatták a díszvendéget. Vásárhelyen járt a Fejvesztett kakas szerzője. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 11./

November 8-án Marosvásárhelyen bemutatták Varró János Erdélyi sorsvallató /Korda Kiadó, Kecskemét/ című könyvét a Kecskemét-Marosvásárhely Baráti Kör rendezvényén, melyre eljöttek a Kecskeméti Főiskola Tanítóképző Karának – Varró János utolsó szellemi műhelyének – fiataljai is. A magyar nemzetet tekintette elsődlegesnek, lelki hazájának, és mellékes volt, hogy ezt fizikailag Erdélyben, Romániában vagy Magyarországon éli meg – idézte fel Varró alakját Kerényi György, a Kecskemét-Marosvásárhely Baráti Kör elnöke. Varró Jánost /1927-2004/ 1956 után 16 év börtönre ítélték, a Duna-delta lágereiben raboskodott, 1964-ben szabadult. 1988-ban emigrált Magyarországra. Műve nem egy átlagos börtönnapló, sokkal inkább regényszintű sorsvallomás. Varró János nem vádol, nem ítél, csak feltár. Varró János a magyar államtól 1956-os kitüntetést kapott. Szülőföldjén kétszeres nekirugaszkodásra sem sikerült megvédenie doktori disszertációját – sem Kós Károly, sem Benedek Elek nem volt "releváns téma" a kommunista rezsimben –, Magyarországon viszont címzetes egyetemi tanári rangot kapott. Ábrahám Sándorné Eszter nyugalmazott könyvtáros munkatársával, Berente Eszterrel állította össze 1992-ben a Varró János-bibliográfiát. Az esten emlékeztek a marosvécsi fák alatt pihenő íróra. /Nagy Székely Ildikó: Titoknyitogató találkozó. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 11./

A Magyar Tudományos Akadémia Kolozsvári Akadémiai Bizottsága, a Kriza János Néprajzi Társaság és a Jakabffy Elemér Alapítvány által rendezett könyvbemutatón a következő hat kötetet mutatták be a november 7-én Kolozsváron, a Kriza János Néprajzi Társaság székházában. Berekméri István András Minden poklokon keresztül című önéletírását Vajda András néprajzkutató rendezte sajtó alá a Mentor Kiadó Emberek és kontextusok sorozatában. A kötet első részében a forrásközlés, a másodikban pedig az értelmezés kapott szerepet. Az Így beszélték Farkasok patakán. Tankó Fülöp Gyugyu történetei /Mentor Kiadó, Marosvásárhely/ című könyv nagy része monda vagy igaz történet, ezeket a gyimesfelsőloki Tankó Fülöp Gyugyu mondta el. A Bárdi Nándor, Fedinec Csilla és Szarka László által szerkesztett Kisebbségi magyar közösségek a 20. században című kötet tankönyvként is használható. Bárdi Nándor a kötettel kapcsolatban elhangzott kritikákra reagálva megígérte, hogy a jövőre megjelenő angol kiadás megpróbálja ezeket a hiányosságokat orvosolni. Máthé János Magyarhermány kronológiája (1944–1964) című könyvét László Márton adta közre a csíkszeredai Pro-Print Könyvkiadónál. Bárdi Nándor ebben a könyvben a megfigyelés mechanizmusát tartja fontosnak, szerinte Romániában ez az első filológiailag végigvitt dosszié-feldolgozás, amely azt vizsgálja meg, hogy a titkosszolgálat hogyan dolgozik. Gidó Attila Úton. Erdélyi zsidó társadalom és nemzetépítési kísérletek (1918-1940) című kötetét Eckstein-Kovács Péter értékelte. Stefano Bottoni Sztálin a székelyeknél. A Magyar Autonóm Tartomány története (1952–1960) című könyve azt mutatja be, hogy egy államépítés hogyan alakította át az internacionalista kommunista elitet. /Ferencz Zsolt: Hat kötet bemutatója a Krizánál. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 11./

Nemzetiségi hovatartozásuk mellett a közös európai értékek fogják össze a határon túli magyar közösségeket – mondta a témáról az Európai Parlament brüsszeli épületében november 11-én rendezett meghallgatáson Tőkés László, a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács (KMAT) elnöke. A független EP-képviselő elmondta: a határon túli magyar közösségek fő célja, hogy országaikban autonómiát érjenek el, ami stabilizálná is a Kárpát-medencét. A meghallgatást szervező református püspök kiemelte azt is, hogy hiteles, igazán demokratikus Európai Unió a kisebbségi jogok teljes körű biztosítása nélkül nem képzelhető el. A fórumon a határon túli szervezetek képviseletében Jakab Sándor, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének ügyvezető elnöke, Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke, Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke, valamint Fodor Imre, a Székely Nemzeti Tanács alelnöke szólalt fel, ismertetve az érintett közösségek helyzetét, és a brüsszeli illetékesek segítségét kérve problémáik képviseletéhez. /Kisebbségi jogokról Brüsszelben. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 12./ November 11–13-a között Tőkés László európai parlamenti képviselő meghívására a Kárpát-medencei Magyar Autonómia-Tanács (KMAT) küldöttsége Brüsszelben tartózkodik. A küldöttség tagjai – Fodor Imre, SZNT-alelnök, Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke, Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke és Jakab Sándor, a Horvátországi Magyarok Szövetségének alelnöke – részt vettek az Integráció, autonómia és stabilitás témakörben tartott parlamenti közmeghallgatáson, ahol nemzeti közösségeik helyzetéről és problémáiról, valamint az általuk vezetett szervezetek időszerű törekvéseiről nyújtottak tájékoztatást. Tőkés László, a KMAT soros elnöke a szervezet által célul kitűzött közös autonómiaképviselet fontosságát hangsúlyozta.,,A Kárpát-medencei magyar nemzetrészek számára többszörösen hátrányos, elnyomott – kisebbségi – helyzetükben a közösségi önrendelkezés – az autonómia – jelentheti az egyetlen életképes alternatívát és megoldást" – mondta az EP-képviselő, ugyanakkor sajnálatát fejezve ki amiatt, hogy a küldöttségből kimaradtak az RMDSZ és a felvidéki Magyar Koalíció Pártjának képviselői. Fodor Imre bejelentette, hogy az SZNT újból a román törvényhozás elé kívánja terjeszteni Székelyföld autonómiastatútumát, továbbá kezdeményezi a magyar–román államközi alapszerződés felülvizsgálatát. /Ferencz Csaba: Az önvédelemtől az autonómiáig. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 12./

A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét vehette át november 11-én Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke, Cseke Attila, a román kormánya főtitkárságának államtitkára és Márton Árpád, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője az Országházban. A Sólyom László köztársasági elnök által – Gyurcsány Ferenc miniszterelnök előterjesztése alapján – átadott kitüntetéseket Cseke Attila és Kelemen Hunor a romániai magyar közösség közképviseletéért és a magyar–román kapcsolatok sokoldalú fejlesztése érdekében végzett tevékenységéért, Márton Árpád a romániai magyarság politikai és közképviseleti érdekvédelméért, a magyar közösség parlamenti képviseletét, valamint kulturális és oktatási lehetőségeit szabályozó romániai törvények kidolgozásában végzett tevékenységéért vehette át. Az átadó ünnepségen részt vett Markó Béla, az RMDSZ elnöke, Irene Comaroschi, magyarországi román nagykövet és Gémesi Ferenc, a MeH kisebbség- és nemzetpolitikáért felelős államtitkára. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök beszédében megemlítette, hogy a kitüntetett személyek a romániai magyar politikusgeneráció olyan fiatalabb korosztályához tartoznak, akik számára már az a természetes, hogy kisebbségi viszonyok között élnek, egyszerre érezték, érzik magukat magyarnak és románnak is. „A ti vállatokon a kettős identitásnak ez a nehéz és bonyolult terhe nyugszik” – vélekedett Gyurcsány Ferenc. /Kánya Gyöngyvér: Kitüntetések erdélyieknek. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 12./

Az RMDSZ kinyilvánítja szolidaritását a felvidéki magyarokkal, felkéri a magyar kormányt, hogy kiemelt figyelmet fordítson annak a közösségnek a helyzetére – olvasható az RMDSZ közleményében. A Markó Béla elnök és Kelemen Hunor ügyvezető elnök aláírásával megjelent dokumentum szerint az RMDSZ az utóbbi időben aggodalommal követte a Szlovákiában tapasztalható magyarellenes megnyilvánulásokat, a magyar anyanyelvű oktatás és anyanyelvhasználat korlátozására tett kísérleteket, illetve a szlovák hatóságoknak a magyar nemzetiségűek elleni brutális fellépését. Felhívják ugyanakkor a szlovák hatóságok figyelmét arra, hogy a felvidéki magyarság megfélemlítésére, anyanyelv-használatának akadályozására irányuló törekvések súlyosan sértik a nemzeti kisebbségek jogait. /Az RMDSZ szolidarizál. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 12./