A reformáció napján, október 31-én megrendezett ünnepség keretében adták át Mérában a Mamácska nevű Diakónia házat. Az ünnepi istentiszteleten Kató Béla református lelkész hirdetett igét. A svájciak kétharmad részben támogatták az otthon felépítését. Az építkezés 2004-ben kezdődött el. Három területre szakosodott az intézmény: idős- és beteggondozás, közösségfejlesztés és szociális illetve gyerekprogramok. Ebben a házban működik majd a szociális tanácsadó iroda, és otthont ad különböző tevékenységeknek, megbeszélések, találkozók, tanfolyamok helyszíne lehet. /Jakab Judit: Méra. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 1./

Megjelent egy könyv a kazárok történetéről, magyar szerző ezt még nem dolgozta fel, ezért jelentős Petrik István: Rejtélyek országa. A kazár királyság és a kazár-magyar kapcsolatok rövid története /Budapest, 2008/ című könyve. A szerző tagja volt a szovjet-magyar régészeti expedíciónak. A Majackoje nevű kazár kori kővár titkait (is) búvárolták, ahol "a leghosszabb rovásfeliratok" kerültek elő. A könyv szerzője Erdélyi István, írói nevén Petrik István. /Ráduly János: Könyv Kazáriáról. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 1./

A Népújság két részletet közölt Gáll András: Innen az Óperencián nem voltunk boldogok /Novum Verlag, Sopron, 2008/ című kötetéből. A szerző Kolozsváron született, itt nőtt fel. 1944-ben a téglagyárból Auschwitz helyett a németek Budapestre vitték, így életben maradt. A Bolyai Egyetemen 1952-ben végzett, ezután Bukarestbe került, az akkori Romániai Magyar Szó szerkesztőségébe. Újságírói nevén Gáll András, eredeti nevén Glancz András, van aki így szólítja, a héberül beszélők számára Andréj – Andrei Glancz. Ez a név szerepel útlevelében. Gáll András lelkes meggyőződéssel lett tagja a Kommunisták Romániai Pártjának. Meggyőződéses kommunista maradt 1956-ig. 1975-ben kivándorlási útlevelet kért Izraelbe. Kijutva belátta: magyar nyelvhez kötött értelmiséginek lenni Izraelben annyit jelent, hogy a társadalom peremén él. Adminisztratív munkát vállalt, majd amikor megjelentek a számítógépek, programozó lett. „Ma, már a hetvenhaton is túl, még mindig ugyanaz vagyok, aki mindig is voltam. Kolozsvári magyar zsidó” – írta. Romániában újságíró barátja volt Tabák László, aki Izraelbe települése után megjelentetett egy kötetnyi szellemes karcolatot a következő címmel: "Lemondtam a világfelelősségről". A bukaresti Előre című lap történetéhez hozzátartozik, hogy ellentétben Robotos Imrével, aki 1952-ben, a "jobboldali elhajlás" ürügyén elküldte a laptól főszerkesztő-helyettesét – és konkurensét -, Kenyeres Pált, s aki tíz éven át Gaál Gábortól Daday Lórándig és másokig bárki fejét élvezettel a víz alá nyomta, majd Szilágyi Dezsőt azért neveztek ki az Előre élére, hogy Gállékat nyomja a víz alá, végül is jobb embernek bizonyult elődjénél. Nem firtatta munkatársainak belső meggyőződését, csak az érdekelte, hogy elvégezzék a penzumot. Szilágyi Dezső szakembereket vett maga köré, nem pártszolgálatos idiótákat. Domokos Gézát hozta maga mellé főszerkesztő-helyettesnek. Robotos Imre a sztálinista korszak tipikus képviselője volt. /Egy outsider emlékei. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 1./

Ezeroldalas vaskos könyvvel lepte meg az olvasókat a csíkszeredai Pro Print Könyvkiadó: megjelentette a segesvári szász történetíró, Georg Kraus Erdélyi krónika 1608–1665 című munkáját. Az érdeklődők Csíkszeredán, a Csíki Székely Múzeumban tartott könyvbemutatón Gyarmati Zsolt múzeumigazgató és Vogel Sándor, a könyv fordítója előadásából megismerhették a krónika írójának életét és munkásságát, ugyanakkor betekintést nyerhettek a XVII. századi Erdélyről történelmi tablót nyújtó kiadványba. Georg Kraus /1607-1679/ Bethlen Gábor kancelláriáján sajátította el a legfontosabb hivatali teendőket. Jogi ismereteit 1645-től Segesvár jegyzőjeként kamatoztatta. Georg Kraus feljegyzéseit Báthori Gábor fejedelemmé választásával kezdte, és az 1665. május 1-jei gyulafehérvári országgyűlés leírásával zárta. Erdély történetét írta, de a szomszédos Havaselvére, Moldvára és Magyarországra is figyelt. Németül írt krónikájában gyakran használ magyar szavakat, idézett magyarul írt okmányokból. Korában az országgyűléseken, a jogéletben, a fejedelmi kancellárián, az állami levelezésben hivatalos nyelvként a magyart használták, amely a térségben részben a diplomáciai nyelv szerepét is betöltötte, a törökök, a havasalföldi és moldvai vajdák is gyakran magyarul bonyolították le államközi levelezésüket. Az Erdélyi krónika élvezetes olvasmány. Vogel Sándor, a fordító bevezető tanulmányával, a krónikához fűzött jegyzetekkel, szómagyarázatokkal segíti az olvasót a XVII. századi Erdély történelmének megértéséhez. Az Erdélyi krónika nyomtatásban először Bécsben jelent meg 1864-ben, Jókai Mór forrásként használta a Damokosok című műve megírásához. Magyarul 1994-ben adták ki Budapesten Vogel Sándor fordításában, a Pro Print most a második, bővített jegyzetanyaggal ellátott kiadást tette az olvasó asztalára. /Borbély László: Georg Kraus krónikája. Történelmi tabló a XVII. századi Erdélyről. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 1./

Október 10–12. között zajlott le az évente megrendezésre kerülő Kárpát-medencei Háló nagytalálkozó, a katolikus közösségek találkozója, Délvidéken, Muzslyán. Kisközösségekből, a Kárpát-medence minden zegzugából érkeztek a résztvevők. A nagybecskereki székesegyházban vettek részt a dr. Német László nagybecskereki, dr. Pénzes János szabadkai püspök és Huzsvár László nyugalmazott püspök által celebrált záró szentmisén. /Pázmán Enikő: Kárpát-medencei Háló-nagytalálkozó. = Vasárnap (Kolozsvár), nov. 2./

Bármennyire is tagadják Románia vezetői, a pénzügyi és gazdasági világválság nem állítható meg az ország határánál. Az ország gazdasági mutatóinak romlása, a pénzpiaci likviditás számottevő hiánya, a munkanélküliség növekedése kedvezőtlen jelek. Románia pénzügyi állapotának felmérése céljából Bukarestbe érkezik a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Világbank együttes küldöttsége. A Standard & Poor’s Rating Services a múlt héten „BBB-mínusz”-ról „BB-plusz”-ra rontotta Románia hitelbesorolását. /Tibori Szabó Zoltán: Hozzánk is begyűrűzik a példátlan nemzetközi pénzügyi válság. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 3./

Antiszemitizmussal vádolja Romániát a Ha’aretz izraeli napilap Traian Basescu államfő egy bakija miatt. A román államfő ugyanis egy hete, szíriai hivatalos látogatása után azt mondta, hogy „Szíria Palesztinával szomszédos”. A napilap bírálta az államfőt, mert csak azok emlegetik Palesztinának a zsidó államot, akik nem ismerik el. „A szárított hús és a bor Romániájának van egy másik arca is – az antiszemitizmus Romániájáé” – áll a lapban. Basescu nem az első romániai államfő, akit antiszemitizmussal vádolnak meg. Ion Iliescu ellen sajtóhadjárat indult, miután 2003 júliusában egy izraeli napilapnak adott interjújában megpróbálta minimalizálni a romániai holokausztot. Az akkori államfő azt nyilatkozta, hogy a zsidó nemzet szenvedései a holokausztban „nem egyedülállóak Európában”. Ezért a kijelentéséért az amerikai külügyminisztérium antiszemitizmusról készített, a megfelelő időszakra vonatkozó jelentésébe is bekerült. Ugyanabban a jelentésben azt is szemére vetették Iliescunak, hogy kitüntette az „elismerten antiszemita Corneliu Vadim Tudort is, aki tagadja a holokausztot”. /I. I. Cs. : Antiszemitizmussal vádolják Romániát. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 3./

Magyar szurkolókat bántalmaztak a szlovák rendőrök a felvidéki Dunaszerdahelyen egy labdarúgó-mérkőzésen november 1-jén. A magyar többségű Dunaszerdahelyen a helyi első osztályos labdarúgóklub, a DAC és a pozsonyi Slovan Bratislava mérkőzésén a szlovák rohamrendőrök behatoltak a magyar szurkolók szektorába, és több drukkert is bántalmaztak. Az Új Szó című pozsonyi lap szerint több mint húszan megsérültek, s közülük többet kórházba is kellett szállítani. Megsebesült egy rendőr is. A mérkőzés után a szlovák rendőrség 16 magyar és 15 szlovák állampolgárt állított elő, majd a magyar állampolgárokat pár órán belül elengedték. A dunaszerdahelyi kórházban egy magyar állampolgárt ápolnak. Pázmány Péter, Dunaszerdahely polgármestere indokolatlannak tartja a szlovák rendőrség fellépését a magyar szurkolók ellen. Az elöljáró szerint a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) képviselői ki fogják kérni a rendőrségtől az eseményekről készült videofelvételt. Pázmány Péter jelen volt a mérkőzésen, megítélése szerint a rendőrök beavatkozása indokolatlan volt. „A rendőrség benyomult a szektorba, ütötte-verte az embereket” – mondta Pázmány. A magyar kormány magyarázatot kért a szlovák hatóságoktól. A dunaszerdahelyi atrocitás után este mintegy ötvenen demonstráltak a budapesti szlovák nagykövetség előtt, és egy szlovák zászlót is elégettek. /Rendőrroham Dunaszerdahelyen. = Krónika (Kolozsvár), nov. 3./

A Fidesz szerint tarthatatlan a magyar kormány hallgatása, a kabinetnek magyarázatot kell követelnie Pozsonytól a dunaszerdahelyi futballmérkőzésen magyar nemzetiségű, illetve magyar állampolgárságú szurkolókat ért brutális rendőri fellépésről – mondta Szijjártó Péter országgyűlési képviselő, a párt szóvivője. A kormánynak az a dolga, hogy határon belül és azon túl is megvédje a magyarokat – mondta. Szijjártó Péter egyes szlovák politikusokat is felelőssé tett a történtekért, akik hergelő és meggondolatlan kijelentéseket tettek az elmúlt hetekben. Párhuzamot vont az 1992-es esettel, amikor az FTC pozsonyi mérkőzése után brutális rendőri támadás ért magyar szurkolókat. /Fidesz: a kormány kérjen magyarázatot. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 3./

A budapesti Erdélyi Gyülekezet a X. kerületben, nem messze az Örs vezér tértől több éve megkezdte a Reménység szigetének kialakítását, amelynek működő intézményei vannak. Összetartó erejével jelképes értelmű erdélyi panteont állítanak fel. Egy mesterséges dombra templomot terveztek, köréje pedig 16 félköríves emlékhelyet képeztek ki, ahova 16 régió nagy szülötteinek állítanak emléktáblát és bronzplakettet. Az Erdélyi Emlékkertet ökumenikus istentisztelet keretében szentelték fel Ötvös József református generális direktor (Marosvásárhely), Tempfli József római katolikus püspök (Nagyvárad) és dr. Zalatnay István az Erdélyi Gyülekezet vezető lelkésze részvételével. Százhatvan hírességnek emeltek emlékplakettet, illetve bronz domborművet. Áll többek között Károli Gáspár, Pázmány Péter, Kölcsey Ferenc, Bethlen Gábor, Bocskai István, Dávid Ferenc, Kájoni János, Bolyai Farkas, Tamási Áron, Márton Áron, Mikes Kelemen, Körösi Csoma Sándor, Áprily Lajos, Dsida Jenő, Reményik Sándor és sok más példakép domborműve. A panteon-avatás figyelmeztetett arra is, hogy mennyi nagy emberünk van, erkölcsi kötelességünk felmutatni őket. Az egyes régiók 10-10 nagy szülöttüknek állíthatnak szöveges emléktáblát és plakettet. Az aradi kis panteonban Csíki Gergely a Bánát régióban Árkay Aladár építész, Bartók Béla zeneszerző, Kós Károly, író, építész, Hunyad-Fehér térségből Bethlen Gábor, Juhász István, Karácsony Benő és Makkai Sándor emléktáblája áll. Az emlékhely tovább épül a jövőben, még nincs kész. /Szekernyés Irén: Felszentelték az Erdélyi Emlékkertet Budapesten. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 3./ Szatmárnémeti önkormányzata a város szülöttének, Dsida Jenő költőnek állíttatott s domborművet, Kaffka Margitnak pedig Nagykároly önkormányzata. /Erdélyi Emlékkert Pesten. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), nov. 3./ Százhatvan hírességnek emelnek bronz domborművet, közülük több már elkészült. A falakon szerepel mások mellett Bethlen Gábor és Bocskai István erdélyi fejedelem, Dávid Ferenc reformátor, Jósika Miklós író, Kőrösi Csoma Sándor nyelvész, tibetológus és Pázmány Péter esztergomi érsek domborművű arcképe. /Felszentelték az Erdélyi Emlékkertet. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 3./

Kolozsvár reneszánszát az 1973 és 1986 között megjelent munkákból válogatva reprezentatív alkotások bemutatása volt a Kolozsvár Társaság célja a kiállítás megrendezésével. Ugyanakkor kortárs fotóművészek olyan képeit lehet megtekinteni a Művészeti Múzeumban rendezett kiállításon, amelyek szemléltetik az említett időszak alkotóinak tevékenységét – mondta Kántor Lajos, a Kolozsvár Társaság elnöke a Kolozsvári reneszánsz helyszínek elnevezésű rendezvény megnyitóján. A Korunk Galéria gyűjteményes kiállításának és fotótárlatának megnyitásával egy időben került sor az indulásának 35. évfordulóját ünneplő Korunk Galéria történetét leíró könyv bemutatására is. A könyvet Székely Sebestyén György szerkesztette. Kántor kiemelte, hogy az öt teremben megrendezett kiállítás nem foglalja magában a Korunk Galéria egész történetét, az 1973-as megalakulástól az 1986-os beszüntetésig tartó periódus 80–100 kiállított munkáját vonultatja fel. Banner Zoltán művészettörténész a Korunk Galéria élő műtárgyának nevezte magát, és arra a felejthetetlen 1986-os szombati napra emlékezett vissza, amikor versmondásra kérte őt fel Kántor Lajos, közben viszont megérkezett a hír, hogy a Korunk Galériát betiltották, és a rendezvény az ő szavalatával együtt elmaradt. /Ferencz Zsolt: Múltat és jelent összekötő kiállítás a Bánffy-palotában. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 3./

Dragomán György A fehér király című, 2005-ben megjelent, második regényének román fordítását mutatta be a Polirom Kiadó Bukarestben, az általa szervezett irodalmi fesztiválon. Az 1973-ban, Marosvásárhelyen született, Budapesten élő író elmondta, Bukarest számára idegen város. Még elég jól beszél románul, holott nem gyakorolja a nyelvet. Első regényét /A pusztítás/ tíz évig írta. A fehér királyban egy kisfiú, akinek az édesapját elvitték a csatornához, meséli el a kommunizmus terrorját saját szemszögéből. Számos elismerésben részesült a regényért, többek között Márai Sándor- és József Attila-díjat kapott, több mint húsz nyelvre fogják lefordítani. /Székely Zita Bukarestben A fehér király. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 3./

Az Amerikai Egyesült Államokból elindult ingatlanpiaci válság Romániát sem kerülhette el. Az országban 2008 első félévében az ingatlan beruházás 43%-kal kevesebb az előző esztendő hasonló időszakához viszonyítva. Kolozsvár ingatlanárai az elmúlt években a budapestiek fölé tornázták magukat, most csökkennek az árak. Kolozs megye különösen vonzó a külföldi tőke számára, ami maga után vonta a luxus-lakóháznegyedek elszaporodását is. Kolozsváron a lakáskereslet 15%-os visszaesést mutat a tavalyihoz képest. /Ördög Imre Béla: Közel húsz százalékkal csökkentek az ingatlanárak. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 4./

Még várja a kielégítő választ a magyarországi Orangeways Zrt. hazai járataival kapcsolatban az Erdélyi Közúti Szállítók Egyesülete (EKSZE), és e válasz függvényében dönt, hogy december közepétől egy hónapos időtartamra lezárják-e a 60-as európai útvonalat a magyarországi járművek előtt – jelentette ki Orbán László, az egyesület elnöke. /Az erdélyi szállítók még nem zárják le az utakat. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 4./

„Az etnikai szavazás idejétmúlt jelenség, amelyet meg kell haladni: az RMDSZ arra törekszik, hogy a sajátosan magyar célkitűzések, érdekek hatékony képviselete mellett megfelelő megoldásokat kínáljon az egész lakosság számára” – hangoztatta májusban, a helyhatósági választási kampányban Markó Béla. Zsombolyára szoktak hivatkozni, a tízezer lakosú kisvárosban, ahol a magyarság számaránya 15 százalék, immár harmadszorra választották újra az RMDSZ-színekben induló polgármestert. Az RMDSZ jelöltjei között nem egy olyan személyiség van, aki kellő tiszteletet ébreszthet mind a magyar, mind a román választók körében. A román pártok még az ígéretek szintjén sem vállalják fel a magyar-ügyeket. A zsombolyás példák bíztató jelnek számítanak, de naivság azt hinni, hogy az elmúlt négy év alatt olyan gyökeres mentalitásváltás ment végbe a román választók körében. /Székely Kriszta: Etnikai szavazás. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 4./

Az RMDSZ tervei között szerepel, hogy közvitát kezdeményezzenek a választói korhatár 18-ról 16 éves korra való módosítását illetően, továbbá el szeretnék érni, hogy a fiatalok már 20 évesen jelöltethessék magukat az önkormányzati választásokon, mondta Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke a Szavazni Menő kampány bemutatása kapcsán, az elkövetkező hetek folyamán egész Erdélyt bejáró buszban szervezett sajtótájékoztatón. A busz november 4-én indul útjára Kolozsvárról, és ugyanide érkezik vissza a választásokat megelőző napon, november 29-én, a közel egy hónapos időszak alatt a kampánykaravánban résztvevő fiatalok 12 megye több települését látogatják meg. Takács Csaba, az RMDSZ kampányfőnöke kifejtette: eljött az az idő, amikor a romániai magyar fiatalok az itthon maradást választják, ehhez kell megteremteni a megfelelő keretet. Az idei parlamenti választásokon több mint 120 fiatal indul az RMDSZ színeiben, Kolozsváron először méretkezik meg például Csoma Botond és Szenczi Bianka – emelte ki Takács. Bodor László, a Szavazni Menő kampány főszervezője, a Magyar Ifjúsági Értekezlet társelnöke elmondta: jó az, ha a fiatalok kritikusan viszonyulnak a politikához. A Szavazni Menő kampány a világhálón is folytatódik, az enszavazok. ro honlapon. /Ferencz Zsolt: Busszal járja be Erdélyt az RMDSZ kampánystábja. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 4./

A felvidéki Magyar Koalíció Pártja (MKP) visszautasítja azokat a vádakat, miszerint politikai üggyé alakította a november 1-jén a dunaszerdahelyi DAC-Slovan futballmérkőzésen történteket. Csáky Pál pártelnök úgy véli, az ügyből Ivan Gasparovic államfő, Dusan Caplovic kisebbségekért is felelős kormányalelnök és Robert Kalinák belügyminiszter kreált politikai kérdést. Caplovic-csal kapcsolatban Csáky azt is megjegyezte: Az a benyomásom, nem a nemzetiségi kisebbségek miniszterelnök-helyettese, hanem a kisebbségek elleni kormányalelnök. Az MKP a parlamentben interpellálni fogja a belügyminisztert. „Látni akarjuk azokat a bizonyítékokat, hogy a rendőröket ebben a szektorban megtámadták” – mondta Csáky. Csáky figyelmeztetett, hogy a beavatkozó rendőröknél viperáknak nevezett vasrudak voltak, márpedig azok használata az egész Európai Unióban tilos. Csáky szerint a rendőrök fellépése indokolatlan volt, így például olyan embereket vertek, akik a földön feküdtek. /Csáky: A szlovák vezetés kreált politikai ügyet. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 4./

Elutasították Antal Árpád /RMDSZ/ sepsiszentgyörgyi polgármester számukra kidolgozott autonómia-statútumát a caracali és Olt megyei elöljárók. Gheorghe Anghel, Caracal polgármestere, rosszízű tréfának és az RMDSZ kampányfogásának tartja a kezdeményezést. Mint mondta, Caracalnak nem autonómiára, hanem több pénzre van szüksége, a „büszke és hazafi oltyánok” elutasítanak minden autonómia-kezdeményezést. Antal Árpád kifejtette, az Olt megyeiek reakciója bizonyíték arra, hogy minél erősebb egy térség gazdasága, annál nagyobb függetlenséget szeretne. „Íme, az olténiaiak nem támogatják Traian Basescu államfő decentralizációs terveit, hisz szegények, és továbbra is Bukaresttől akarnak függeni” mondta Antal Árpád. /Bíró Blanka: Elutasítás Caracalból kínálat. = Krónika (Kolozsvár), nov. 4./

Az emlékezés napja van, 1956. november 4-én szovjet tankok gyalázták meg a szabadságot. Június 4-ét –a trianoni békeszerződés napját–, valamint október 6-át – az aradi vértanúk napját – ugyancsak a kegyeletteljes emlékezés napjaként jegyeztük be öröknaptárunkba. Ötvenkét évvel ezelőtt Románia felől újabb szovjet hadosztályok törtek rá Magyarországra, Budapestet öt hadosztály vette ostrom alá. Hajnali 5 óra 20 perckor hangzott el Nagy Imre miniszterelnök rövid segélykérő rádióbeszéde. Segítsetek, segítsetek! – kiáltották az éterbe a magyar írók; Bibó István, aki a kormány tagjai közül egyedül maradt a körülzárt parlamentben, kiáltványt intézett a világ népeihez, levelet küldött Dwight Eisenhowernek, az Amerikai Egyesült Államok elnökének. Mindhiába. A magyar ’56-tal elkezdődött a kommunista világrendszer bomlása. Ezzel történelmi tettet vittek véghez a Corvin köz, a Széna tér hősei. „Lelkük dacos és tiszta volt / akár a novemberi fehér krizantémok" – írta Nagy Gáspár, aki Október végi tiszta lángok címmel oratorikus emlékezést írt 1956 vértanú hőseiről. Művére Szokolai Sándor oratóriumot komponált, tisztelgő emlékezés gyanánt október 10-én hangzott fel Budapesten, a Művészetek Palotájában. Nagy Gáspárral szólva „március idusa lángolt / egy letiport nemzet szívében / „szent suhancok" bátor tettei sokkolták a világot". Meghaltak, elestek a harcokban, bitófára küldte őket a kádári bosszú, de „lelkük már a csillagokban / az Ég oltárán örökké ott van / az október végi tiszta lángok / szívükbe égették a szabadságot". /Borbély László: Emlékezés napja. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 4./

Dicsőszentmárton főterén népviseletben vonultak fel a néptáncosok, akikre a történelmi egyházak helyi vezetői adták áldásukat az idén második alkalommal tartott táncos találkozóra. A szervezők nevében Fodor József, a Traian Főgimnázium aligazgatója szólt az egybegyűltekhez. A táncokat megtanító koreográfusokat emlékoklevelet kaptak. Újra világossá vált: a néptánchagyomány, a zenei anyanyelv továbbadása csak szervezett keretek között hoz eredményt. Így elkerülhetik a szórványközösségek az elidegenülést, az anyanyelv elvesztését. A dicsőiek a Kökényes mellett létrehozták a Kis-Kökényest, és most már van legkisebb Kökényesük is, nagyjából három nemzedék tanulja az anyanyelv mellé a zenei és táncanyanyelvet. Dicsőszentmárton és környéke igen gazdag néphagyományokban. Sokáig fehér foltnak számított a néptánc-térképen. Ma már széles körben ismerik például a vámosgálfalvi, haranglábi, csávási, dombói, magyarkirályfalvi tempót. /Bölöni Domokos: Néptáncos seregszemle Dicsőszentmártonban. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 4./

Nevetve Töprengő címmel új szórakoztató magazin jelent meg Székelyudvarhelyen. A környéken már bejáratott lap, most a háromszéki piacot próbálja meghódítani. Alapvetően rejtvénymagazin, de különféle történeteket, válogatott idézeteket és aforizmákat is tartalmaz. /Váry O. Péter: Új lap a piacon. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 4./

November 4-én megkezdődtek a Kárpát-medencei térségfejlesztési fórum munkálatai a csíksomlyói Jakab Antal Tanulmányi Házban, a térségfejlesztés informatikai támogatásáról értekeztek a résztvevők. Törzsök Erika, a Miniszterelnöki Hivatal Kisebbség- és Nemzetpolitikáért Felelős Államtitkárságának főigazgatója ismertette a magyar kormány térségfejlesztési elvű nemzetpolitikáját és eszközei egyikeként a www.regions.hu weboldalt. Ennek segítségével elérhetővé válnak olyan eszközök, technikák, amellyel azok a szervezetek, önkormányzatok, vállalkozók, akik nagyobb összegű nemzetközi pénzalapok lehívását pályáznák meg, hozzájuthatnak indító forrásokhoz a Szülőföld Alapból. A Kárpát-medence fejlesztési szakembereinek nem ez az első ilyen jellegű találkozásuk, legutóbb Esztergomban idén májusban ültek össze. /Hompoth Loránd: Térségfejlesztői gyakorlat. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 5./

A szlovák parlament november 4-én elfogadta azt a határozatot, amely szerint a pozsonyi törvényhozás elfogadhatatlannak tartja, hogy a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) képviselői részt vegyenek egy másik ország parlamentje, jelesül a magyar Országgyűlés égisze alatt létrehozott testület, a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) munkájában. Magyarország hosszú távú stratégiákkal a trianoni határrevízió megkerülésére törekszik, mondta a határozat szövegtervezetének vitáján Anna Belousovová, a Szlovák Nemzeti Párt alelnöke. A szlovákiai magyar képviselőket megvádolták, hogy a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumán való részvételükkel „megszegték esküjüket, és idegen ország érdekébe szegődtek”. A vitán az MKP képviselői nem vettek részt, bohózatnak titulálva azt. Az MKP kezdeményezte a magyar és a szlovák parlamenti elnökök találkozóját még a végszavazás előtt. Közben a magyar parlamentben közös fellépésre készülnek a szlovák–magyar kapcsolatok mélypontra kerülése nyomán. „Magyarország készen áll arra, hogy tisztázza a két ország kapcsolatát terhelő kérdéseket. A Külügyminisztérium folyamatosan tájékoztatja a parlamenti pártokat a fejleményekről, Göncz Kinga tárcavezető hamarosan a külügyi bizottság előtt is beszámolót tart a témáról” – jelentette ki Szabó Vilmos a külügyi bizottság kormánypárti alelnöke. /Kánya Gyöngyvér: Elítélte a szlovák parlament a Magyar Koalíció Pártját. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 5./

Olyan amatőr videofelvételeket mutattak be Dunaszerdahelyen a helyi futballcsapat vezetői és a város polgármestere, amelyeknek egyetlen jelenete sem igazolja a szlovák rendőrség állításait, ellenkezőleg: a képsorokon látható, hogy az egyik kommandós minden ok nélkül odalép egy békésen ácsorgó idősebb magyar szurkolóhoz, és megüti. A dunaszerdahelyi sajtóértekezleten levetített jelenet közvetlenül megelőzi azokat a pillanatokat, amikor a szombati Slovan–DAC mérkőzésen a népes rendőrosztag elkezdi kiszorítani a „magyar” szektorból az ellenállást nem tanúsító embereket. A szlovák rendőrség azt állítja, hogy ellenkező bizonyítékok vannak a birtokában, de ezeket egyelőre nem hozták nyilvánosságra. Pázmány Péter polgármester sajtótájékoztatóján ismertették a DAC nyilatkozatát, melyben a klub vezetősége „teljes mértékben elhatárolódik” a mérkőzés 17. percében történt fejleményektől, „a rendőri alakulatok szurkolók elleni beavatkozásától”, nemkülönben a szlovák rendőrség minden megnyilatkozásától mindaddig, amíg alaposan ki nem vizsgálják a történteket. A klub vezetői jelezték: a szurkolók elleni rendőri fellépés indítékainak tisztázása érdekében jogi lépéseket tesznek, egyszersmind felszólítják a szurkolókat: bocsássák a klub rendelkezésére a birtokukban levő hang- és képhordozókat. Pázmány többek között arra vár választ a rendőrségtől, a beavatkozás előtt elhangzott-e a szükséges figyelmeztetés, és miért voltak leragasztva a rendőri sisakon feltüntetett azonosítószámok. /Bizonyíték a brutalitásra. = Krónika (Kolozsvár), nov. 5./

Kovászna és Brassó megye elöljáróinak évek óta fennálló problémája a háromszéki Bölön és a Brassó megyei Szászmagyarós közötti területen, a két megye határán évek óta élő romák helyzete. A mintegy hatszáz fős roma közösség jobbára engedély nélkül épített házakban él. A romák személyazonossági igazolványaik szerint Brassó megyei, szászmagyarósi lakosok, de házaik Kovászna megyei köz- és magánterületeken állnak, törvénytelenül. Most azt találták ki az elöljárók, hogy medermódosítással eltérítenek egy patakot, ezzel pedig a romák lakhelye fizikailag is Brassó megyébe kerül át. Jóval egyszerűbb egy patakot eltéríteni, mint egy eszmei jellegű megyehatárt módosítani. Kovászna megye pedig nem veszít területéből, mert odébb visszakanyarítanak egy ugyanakkora területet Brassó megyéből. /Fall Sándor: Hidrodemográfia. = Krónika (Kolozsvár), nov. 5./

A vita kedvéért képletesen két „szembenálló” tábor tagjaiként írók és újságírók vettek részt azon a Látó szépirodalmi folyóirat által szervezett marosvásárhelyi találkozón, amelyen a napi sajtó és a szépirodalom kapcsolatát elemezték a jelenlévők. A marosvásárhelyi Látó írói és szerkesztői köre azt szerette volna felmérni a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) segítségével szervezett vitaestjén, hogy a helyi napi sajtóban dolgozó újságírókat mennyire érdekli a kortárs irodalom, és közvetve maga a szépirodalmi folyóirat. Kovács András Ferenc /KAF/, a Látó főszerkesztője már a beszélgetés kezdetén némi keserűséggel állapította meg: több mint negyven meghívót küldtek szét, de csak néhány újságíró volt kíváncsi a találkozóra. Vita volt arról, hogy miként kaphatna a szépirodalom nagyobb teret a napi sajtóban, rádió- és tévéadásokban. A Látó írógárdája szerint, ha rendszeresen létezne a sajtóban „betölteni való tér”, akkor az meg is telne tartalommal. A jelen levő újságírók zöme szerint az íróknak meg kellene szólalniuk a hétköznapi vitákban. KAF ismertette a Látónál bekövetkezett változásokat: Szabó Róbert Csaba főszerkesztő-helyettessé avanzsált, az új belső munkatárs, Demény Péter pedig – Kolozsvárról és időnként a marosvásárhelyi szerkesztőségben – az esszérovatot szerkeszti. KAF szerint a lap megjelenése mellett fegyvertény a Látó Irodalmi Színpadának léte. /Máthé Éva: Ívlapról hírhasábra? = Krónika (Kolozsvár), nov. 5./

Nagyvárad eddig a viszonylagos etnikai nyugalom szigete volt, ahol nem történhetnek meg a marosvásárhelyi, kolozsvári, szatmárnémeti incidensekhez hasonló szembenállások a magyar és a román közösségek között. A mesterségesen román többségűvé tett Nagyváradról, Ady Endre városából nyugtalanító hírek érkeztek. Előzmények voltak, kemény harcot kellett vívnia a nagyváradi római katolikus püspökségnek, hogy elkobzott tulajdonának egy részét visszaszerezhesse. A református püspökségnek is évekig kellett küzdenie egykori székháza visszaszerzéséért, hogy berendezhessék a partiumi magyarság keresztény egyetemét. Gáncsoskodások tovább tartottak a főiskola állami hitelesítésének késleltetésétől a református egyház által újraalakított líceum vegzálásáig, sportpályájának elkobzásáig. Újabban két dolog borzolja a nagyváradi kedélyeket. Az ortodox egyház magának vindikálja az Ady Endre Múzeum épületét. A másik: Traian Stefet, a Bihar Megyei Könyvtár román nemzetiségű igazgatóját azért váltották le, mert ,,igazolatlanul" hiányzott. A munkatársak jól tudják, hogy franciaországi tapasztalatcserén járt néhány kollégájával. Traian Stef igazi ,,bűne" az volt, hogy magyarországi írókat is meghívott az intézménybe: Konrád Györgyöt és másokat. /Magyari Lajos: Nagyvárad nyugalma. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 5./

Kilencedik alkalommal tartottak megemlékezést november 4-én a barcaföldvári fogolytábor magyar áldozatainak emlékmű együttesénél. A Hídvég és Földvár közötti emlékhelyen, ahol 1944―45 között több mint hatezer ember raboskodott, s közülük ezren odavesztek, mintegy hatvanan gyűltek össze. Nagy János hídvégi református lelkész házigazdai minőségben köszöntötte az egybegyűlteket. A főszónok, Ungvári Barna András uzoni lelkész, az emlékhely megteremtője jelezte, idéntől a fogolytábor túlélőiről emlékezik meg. Ezúttal a Csíkszerdában élő Ivás Istvánról beszélt, aki Az utolsó székely határőrök című könyvében leírta a haláltábor borzalmait. Bálint László brassó-gyárvárosi református lelkipásztor, címzetes esperes a feldobolyi Bacsó Lajos visszaemlékezéseiből idézett. Akkoriban a foglyoknak felajánlották, ha áttérnek román vallásra, hazaengedik őket, de ők azt válaszolták: magyarok vagyunk, magyarnak születtünk, s azok is maradunk. A bukaresti magyar nagykövetség nevében Alföldi László, majd RMDSZ-szervezetek, egyházak és volt politikai foglyok szövetségeinek képviselői koszorúztak. /Szekeres Attila: Magyarnak születtünk, s azok is maradunk! (megemlékezés Földváron). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 5./

„Megzenésített” születésnapi bulira készül Marosvásárhely legrégebbi rockzenekara. A harmincéves banda frontembere, Novák József azt szeretné, ha az egykori rajongókkal együtt ünnepelhetnének. A vásárhelyi rockzenekart, a Nowáxot három évtizeddel ezelőtt alapította Novák József és fivére, László, a testvérekhez két gitáros, Kutas Sándor és Nagy Sándor csatlakozott. A Nowáx igazi berobbanása 1980-ban történt, amikor a csapat a város legnagyobb filmszínházában lépett telt házas közönség elé. A fiúkra a rádió és a televízió is felfigyelt, több felvételt is készítettek róluk. Az együttes saját dalai, a Levél és a Szeress, hogy szeresselek hónapokig vezették a Marosvásárhelyi Rádió slágerlistáját. Közben többször a rendőrségre, a Szekuritátéra és a párt kultúrbizottsághoz hívták be őket. A dalszövegeket cenzúrázták, a koncertjeket letiltották. Megfenyegették őket, ne menjenek el a csíkszeredai rockfesztiválra. Az együttes egyetlen Erdélyben maradt tagja, az időközben képzőművészi oklevelet szerzett Novák József elmondta, a fenyegetések ellenére részt vettek a fesztiválon. Másnap a Szekuritátén már arról számolhattak be, hogy övék lett az első díj. Az is előfordult, hogy koncertjüket akkor próbálták letiltani, amikor a közönség már tombolva várta a fellépés kezdetét. „Bejött egy szekus, és azt mondta, jelentsem be az Arta moziba begyűlt mintegy ezer nézőnek, hogy a koncert elmarad. Azt válaszoltam: jelentse be ő, ha van mersze kiállni a színpadra. Persze, hogy nem vállalta” – emlékezett Novák József. Az 1989-es rendszerváltást követően az együttes már ritkábban koncertezett, majd tagjai szétszéledtek. A 2001-es újjáéledéshez és lemezfelvételhez tizenkét évnek kellett eltelnie. November 7-én lesz a koncertjük. /Szucher Ervin: Toplistán és feketelistán. = Krónika (Kolozsvár), nov. 5./

Legalább kétszáz erdélyi adatközlő fordult meg az eddigi tizenkilenc népzene- és néptánctalálkozón Sepsiszentgyörgyön, legkevesebb ötven-hatvan óra zenei és táncanyagot gyűjtött tőlük a Háromszék Táncegyüttes és a Lajtha László Alapítvány, ezzel megteremtve a leggazdagabb erdélyi népzenei és néptánctékát. A mostani, a huszadik találkozót (november 7–9.) elsősorban az időközben elhunyt falusi zenészek és táncosok emlékének szentelik. Az előadásnak is a Gyöngyszemek címet adta a Háromszék együttes, egyfajta visszapillantóként a korábbi találkozókra. Először fog színpadra lépni önálló műsorral a Százlábú Gyermek Néptáncegyüttes. /Fekete Réka: Tisztelgés az adatközlők előtt (XX. Népzene- és Néptánctalálkozó). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 5./