Tíz alkalommal fordult eddig a román kormány hitelkeretért a Nemzetközi Valutaalaphoz. A kölcsönnel járó feltételeket mindeddig csak Nicolae Ceausescunak és Adrian Nastasénak sikerült teljesíteni – derül ki a Cotidianul alapján készített összeállításból. Az ország 1975 októberében írta alá az első, egy évre szóló készenlétihitel-szerződését az IMF-fel, a második alkalommal 1977 szeptemberében, a harmadikat 1981 júniusában írták alá. A rendszerváltásig Románia tartozását az utolsó baniig törlesztette. A rendszerváltás utáni kormányok összesen hétszer fordultak hitelért az IMF-hez, az így kapott összeget azonban csak egyetlen alkalommal használták fel teljes egészében: 2001-ben, a Nastase-kormány idejében. /IMF-kölcsönök szerződésszegéssel. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 24./

Hargita és Kovászna megye tanácsa összehangolja fejlesztési stratégiáit – többek között erről döntött a hét végén a két megye tanácselnöke Borospatakon. A március 21-22-ei találkozón részt vett Borboly Csaba, Hargita megye tanácsának elnöke, Tamás Sándor, Kovászna megye tanácsának elnöke, Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere, Ráduly Róbert, Csíkszereda polgármestere, Lőrincz Zsigmond, Kovászna polgármestere, az egyeztetésekbe a Maros megyeieket is bevonják. Mindkét megyének van már elkészült fejlesztési stratégiája, ezeket kell összehangolni és közösen kidolgozni az ágazati stratégiákat – hangsúlyozta a két megyei tanácselnök. A fejlesztési stratégiák összehangolását a két megyemenedzser végzi el. Fel kell mérni Székelyföld épített örökségét – hangzott el Borospatakon. Megegyeztek abban, hogy „Székely kapu” programot indítanak. Évente 100 székely kapu rendbetételét és/vagy megfaragását támogatják. Hargita megyében ezt a programot már elkezdték. A „Barangolás Háromszéken” mintájára megjelentetnek egy „Barangolás Székelyföldön” című kiadványt, amely bemutatja a térség értékeit. Közös költségvállalással indítják el a „Székely termék” és a „Székelyföldi termék” minősítési folyamatát és a márka bevezetését. Felmerült, hogy a Hargita Háló nevet viselő teleházas programot Székelyföld Hálóvá alakítják, amelyhez Háromszék is csatlakozik. /Székely kapu program. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 24./

Lezárult az első és ötödik osztályokba való beiratkozás időszaka. A tanfelügyelőségen összesítették az adatokat. Hargita megyében 57 első és ugyanannyi ötödik osztály indul. Első osztályba 1270 gyereket írtak be, ötödikbe pedig 1324 gyereket. Első osztályban 25-re, ötödikben pedig 30-ra határozza meg az osztálylétszámot a minisztérium. Kis falvakban indul tíz gyerekkel is osztály, míg a székelyudvarhelyi Móra Ferenc Általános Iskola két ötödik osztályba 71 gyerek jelentkezett. Bartolf Hedwig főtanfelügyelő helyettes szerint ebben az esetben a gyerekeket átirányítják a közelben levő két iskolába. /Takács Éva: Helyzetkép beiratkozás után. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 24./

A helyi tanács jóváhagyta, hogy Bakócz Tamás-szobrot állítson a püspökség Erdődön. A városban fokozódnak a politikai viták, és a jelek szerint a nemzetiségi ellentétek is újból felszínre törnek: a PSD és PD-L tanácsosai bizalmatlansági indítványt kezdeményeztek a polgármesterrel szemben Többek között azt is kifogásként hozták fel a jelenlegi kormánypárt helyi döntéshozói, hogy a március 15-i erdődi emlékünnepségen Duma Ovidiu polgármester nem volt a Petőfi-szobrot leleplezők között, nem ő nyitotta meg a rendezvényt, és nem énekelték el a román himnuszt az eseményen. Ami a Petőfi-szobrot, valamint az el nem énekelt himnuszt illeti, Duma és Szakács Imre alpolgármester rámutattak: a kezdeményezés a Petőfi Köré volt, és nem román hivatalos, illetve nemzeti ünnepről volt szó. A tanács jóváhagyta viszont azt, hogy szobrot állítsanak az egyetlen magyar pápajelöltnek, az erdődi származású Bakócz Tamásnak. /(fi): Szobrok és viták Erdődön. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), márc. 24./

A homoródszentmártoni alkotótábor állandó kiállításának válogatott munkáiból nyitottak gyűjteményes képzőművészeti kiállítást a Székelykeresztúri Molnár István Múzeumban. Homoródszentmártonban 1979 óta szerveznek képzőművészeti alkotótáborokat. Ezek résztvevői minden alkalommal néhány alkotást hagynak az állandó kiállítás számára a tábor idején készült munkáikból. Az 1979-től 1991-ig összegyűlt munkák a községi önkormányzat tulajdonát alkotják. 1991-ben létrehozták a Homoródmente Művészetéért Alapítványt, amely azóta minden évben megszervezi az alkotótáborokat, és egy újabb állandó kiállítást működtet az alkotótáborban készült és az alapítványnak ajándékozott munkákból. Ezekből válogatták ki azokat a darabokat, amelyekből a székelykeresztúri múzeumban megnyílt kiállítás anyaga összeállt. /Bágyi Bencze Jakab: Művészet és lobbi. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 24./

Budapesten megjelent a Trianon Kutatóintézet kiadványa, a Trianoni Szemle első száma. A negyedévenként megjelenő folyóirat szerkesztői: Raffay Ernő, Takaró Mihály, Zeke Gyula és Veszeli Lajos. Felelős szerkesztő Szidiropulosz Archimédesz, görög származású, gyermekként Magyarországra menekült tanár és kutató. Az egyik írás szerzője Takaró Mihály professzor, akinek Trianon és a szabadkőművesség című írásából közölt részletet a Reggeli Újság. Magyarországon 1920-ban betiltották a szabadkőművességet, nagyon sok szabadkőműves irat, jegyzőkönyv, tagnévsor került nyilvánosságra. Nyilvánosságra került az összes páholy tagnévsora, mintegy 13.000 személy részletes adataival, a páholy megnevezésével. A feloszlató rendelet felelőssé tette a szabadkőművességet a történelmi Magyarország összeomlásáért, valamint a békefeltételek igazságtalan voltáért. /Tizenháromezer szabadkőműves?! = Reggeli Újság (Nagyvárad), márc. 24./

Kiemelkedő képzőművészeti tevékenységéért idén Ütő Gusztáv vehette át a Munkácsy Mihály díjat. Az 51 éves sepsiszentgyörgyi festő, grafikus, a hazai performansz nagy veteránja az akcióművészet elismerésének tekinti a jelentős díjat. Úgy érzi, Erdély-szinten ez már 2001-ben megtörtént, amikor megkapta az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) Szolnay-díját. Erdélyben a sepsiszentgyörgyi művészek képviselik ezt az irányzatot. Ütő Gusztáv nemrég vitát kezdeményezett a sajtóban: a művészek optimistább látásmódjáért szállt síkra. Úgy tapasztalta, hogy az utóbbi fotókiállításokon már több az optimista kép, kevesebb a ráncos vénasszony, a kopott küszöb, a lehullt vakolat. /Bíró Blanka: Beszélgetés Ütő Gusztáv képzőművésszel. = Krónika (Kolozsvár), márc. 24./

Kelemen Attila Ármin kiértékelte a György Attila „Liberálisok” című cikke kapcsán elindított transindexes aláírásgyűjtési akciót. A kiértékelés viszonylag tisztességes hangvételű, (elmarad a balliberális oldalon szinte kötelező fasisztázás, kirekesztőzés, nácizás és szélsőségesezés) ezért foglalkozott vele érdemben Borbély Zsolt. A gyűlöltkeltés vádja olyan gumikategória, mint az „osztályellenség”, a „reakció” s a többi kommunista szóvirág. Ilyen alapon mindenkit gyűlöletkeltéssel lehetne vádolni, aki továbbmegy az álliberális hímezés-hámozásnál. A magyar jogszolgáltatás szerint ha nincs kifejezett tevőlegességre utaló konkrét iránymutatás az uszító hangú szövegben, akkor a bíróságnak nincs keresnivalója az adott ügyben. Például a Hétköznapi Csalódások nevű balos punkzenekar elítélhető lenne azért, mert egyik dalukban arra buzdítanak, hogy „akasszuk fel Csurkát”, de a cigányok által 1993-ban Kecskeméten brutálisan meggyilkolt 16 éves magyar fiú emlékére balladát író Egészséges Fejbőr nem. Kelemen Attila Ármin szerint György Attila arról írt, hogy „köpd le az ellenfeleidet, mert jogod van hozzá. ” György Attila valójában az adott helyzetben helyeselte a gesztust, s fenntartásokat fogalmazott meg a konkrét gesztussal szemben általános síkon. „Demszky Gábor, attól a perctől kezdve, hogy kitüntette a szemeket kilövető, csontokat törető, fejeket viperával beverető és békés emberek ellen lovasrohamot vezénylő Gergényi Pétert, kiírta magát a szalonképes politikusok közül. Aki őt képes meghívni és népszerűsíteni, az nem egyszerűen politikai ellenfél, hanem az újkori magyar demokrácia elárulója. ” György Attila cikke nem arról szólt, hogy „micsoda képtelenség Demszky-féle nemzetárulók eszméit Erdélybe importálni. ” Kelemen Attila megemlékezett a Borbély Zsolt Attila által kezdeményezett „ellen-aláírásgyűjtésről” is: „nagy mennyiségű, elsősorban magyarországi aláírást gyűjtöttek be”. Nos, a György Attila mellett kiálló erdélyi aláírók 190-en voltak, s Kelemen Attiláék listáján 192-en. Kelemen Attila feltette a kérdést: „Mi lehet az oka ennek a gyűlölethullámnak?” A válasz nagyon egyszerű, írta Borbély Zsolt Attila. „A magát baloldalinak hazudó politikai garnitúra tevékenységének eredményeként Magyarország lassanként megszűnik létezni, mint magyar ország. A Magyarországon megtermelt profit több mint 90%-a a multinacionális vállalatoké, amit lehetett kiárusítottak, a stratégiai ágazatoktól (pl. energiaszektor) a nyereséges vállalatokig. „ „A problémát érzékelők közös lelki élménye a tehetetlenség. A tehetetlenség pedig jellemzően gyűlöletet szül, ami átsugárzik mindazokra, akik támogatják Magyarország sírásóit. ” /Borbély Zsolt Attila: A kiértékelés kiértékelése. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), 2008. ápr. 8. Előzmény: Kelemen Attila Ármin: HOME JOGOK –A Hargita Népe ügy –kiértékelés. = Transilvania. ro, márc. 24./

Szilágyi Zsolt indul a magyar Nemzeti Összefogás európai parlamenti (EP) listájának negyedik helyén, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) javaslatára. A listavezető Tőkés Lászlón és a befutóesélyes Szilágyi Zsolt alelnökön kívül EMNT-jelölt még többek között Boros Zoltán zeneszerző, filmrendező, az RTV magyar adásának volt főszerkesztője, Dávid László, a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektora, valamint Toró T. Tibor alelnök, aki a tizedik és Bakk Miklós politológus, aki a tizenegyedik a sorban. „Az, hogy bejutok-e, a kampányon múlik, hogy legalább olyan arányban, ahogyan 2007-ben, de immár együttes erővel, sikerül-e mozgósítani az erdélyi magyarokat” – jelentette ki Szilágyi Zsolt, az EMNT alelnöke. Bakk Miklós kifejtette: aktív módon nem kíván politizálni, politikai szerepet nem vállal, de véleményével, a közviták alakításával jelen kíván lenni a politikában. /Benedek Sándor: Szilágyi Zsolt is befuthat. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 25./

Közzétette a Participatív Demokrácia Európai Intézete – Qvorum a romániai európai parlamenti képviselők 2008 januárja és 2009. február 8. közti időszakban folytatott tevékenységét kiértékelő jelentését. Sógor Csaba, mint a civil szabadságjogok, az igazságügyi és a belügyi bizottság címzetes tagja a plenáris üléseken 97 százalékos, a bizottságbeli üléseken pedig 76 százalékos jelenlétet könyvelhetett el. A jelzett időszakban 13 módosító javaslatot nyújtott be, ezek többsége a roma kisebbség beilleszkedésére vonatkozott, 20-szor szólalt fel plenáris üléseken. Sógor a Qvorumtól gyenge minősítést kapott. Tőkés László, mint a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság és a dél-kelet európai országokkal foglalkozó küldöttség tagja a plenáris üléseken 74 százalékos, míg a bizottsági üléseken 100 százalékos jelenlétet könyvelhetett el. Raportőre volt egy kutatóknak szánt, az európai partnerség kifejlesztését célzó jelentésnek. Összesen 10 módosító javaslatot terjesztett elő, 5 kérdést intézett, 22 plenáris ülésen szólalt meg. Felszólalásaiban nem csak a magyar közösség, hanem az összes etnikai kisebbségnek a gondjait képviselte. Tőkés László szintén gyenge minősítést kapott. Winkler Gyula a nemzetközi kereskedelmi kapcsolatok bizottságának tagja, a plenáris üléseken való jelenléte 73, míg a bizottsági üléseken 60 százalékos volt. Winkler összesen 63 módosító javaslatot nyújtott be, főleg más európai parlamenti képviselőkkel közösen. Tizenháromszor szólalt fel plenáris ülésen. Teljesítményét közepesnek minősítették. /Kiértékelték a romániai EP-képviselőket. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 25./

Surányi György, a magyar jegybank volt vezetője tűnt az MSZP és az SZDSZ közti egyeztetések után legesélyesebbnek arra, hogy az MSZP konstruktív bizalmatlansági indítványa után felváltsa Gyurcsány Ferencet a miniszterelnöki székben. Az MSZP és a liberálisok huszonnégy óra alatt kétszer is tárgyalóasztalhoz ültek, de a sajtónak csak annyit mondtak: kizárják az MSZP– SZDSZ koalíció létrejöttét. Surányi György azt mondta: csak feltételekkel vállalná el a miniszterelnöki posztot; garanciát szeretne kapni arra, hogy az új kabinet nem lesz a pártok céltáblája. A Fidesz továbbra is kitart az előrehozott választások mellett. Szerintük a válság megoldására csak egy új választáson megszavazott új kormánynak van esélye, a mostani kormánypárt, az SZDSZ és az MDF egy része közötti esetleges megegyezéssel csak illegitim, ingatag és gyenge kabinet jöhet létre, ezért meg kell oldani, hogy olcsón, az EP-választással együtt le lehessen bonyolítani az országgyűlési választást is. /Surányi az esélyes Gyurcsány-utód. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 25./

Kolozsváron a tanács kétmillió lejt szavazott meg az U FC klubnak, kevesebbet, másfél milliót a kolozsvári egyházaknak – ebből egymillió az ortodoxnak –, továbbá 180 ezer lejt rászorulóknak húsvéti segélyre. Az egyházak a hívek számaránya alapján részesülnek az összegből. Eszerint az ortodox egyház egymillió, a görög-katolikus 100 ezer, a római katolikus 90 ezer, a református 183 ezer, az unitárius egyház 31,9 ezer, a lutheránus egyház 2250, a zsidó hitközség pedig 1050 lejt kap. A pénzt a templomok és egyházi épületek restaurálási munkálataira, új épületek felépítésére, illetve egyházi rendezvények költségeinek fedezésére kell fordítaniuk a kedvezményezetteknek. /Jakab Judit: Több pénzt kapott az U FC, mint a kolozsvári egyházak összesen. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 25./

A Somogy megyei Csurgón idén jubileumi konferenciát tartottak, tizenötödik alkalommal hívták versenyre a Kárpát-medence református iskoláinak tanulóit. A Református Középiskolák Természettudományos Diákkonferenciáját eredetileg Kunszentmiklóson álmodta meg Szabó Sándor biológus igazgató, majd, amikor elvállalta a csurgói Csokonai Vitéz Mihály Református Gimnázium vezetését, a verseny is helyszínt váltott. A rendezvényre az évek során erdélyi diákok is beneveztek, és becsületesen helytálltak. A nagyenyedi Fenichel Sámuel Önképzőkör diákjainak ez jelentette az ugródeszkát más konferenciák felé, az itt elért eredmények garantálták a későbbi sikereket. A nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium öt diákja indult útnak március 19-én Csurgóra. Tizenegy iskola diákjai három szekcióban mutatták be kiselőadásaikat. A nagyenyedi diákok a házigazdákkal holtversenyben elsők lettek. /Dvorácsek Ágoston: A tudomány és a hit harmóniája. Református diákkonferencia Csurgón. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 25./

Összesen 20 milliárd eurós hitelkeretről állapodott meg Románia és a Nemzetközi Valutalap (IMF). A hitelvisszafizetés türelmi ideje 24 hónap, Romániának ezután a kölcsönt háromtól öt évig terjedően kell törlesztenie. A román kormánynak két év alatt kell felülvizsgálnia nemzetközi segítséggel az állami bérek és nyugdíjak rendszerét, valamint az állami vállalatok ellenőrzési módszereit. A nyugdíjak befagyasztását, a közalkalmazottak bérpótlékának lefaragását vonja maga után többek között a 20 milliárd eurós, két évre szóló hitelkeret-megállapodás. /Oborocea Mónika: IMF: húszmilliárd, két évre. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 26./

Traian Basescu államfő a román hatóságok Sólyom László március 15-i látogatása alkalmával tanúsított magatartását azzal magyarázta, hogy most már nincs nekünk Vadim Tudorunk. Eddig ugyanis – fejtegette derűsen – mindenki megbújhatott annak háta mögött. El lehetett tekinteni a magyar tisztségviselők alkotmányellenes kijelentéseitől, mert reagált rájuk Vadim, „és ezzel mindenkinek megnyugodott a lelkiismerete”. Az államfő ezzel kimondta, hogy mindeddig Vadim Tudor, a szélsőséges politikus volt Románia hivatalos hangja, szócsöve. Ezért úszta meg minden alkalommal büntetlenül botrányait, ezért nem vonták felelősségre gyalázkodásaiért sem. Basescu nyilatkozatából kitűnik: a világválsággal együtt beköszöntöttek a zordabb politikai idők, amikor Vadim Tudor szerepét magának a hatalomnak, jelen esetben éppen az államfőnek kell átvennie. /Bogdán Tibor: Államvadim. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 26./

Korrupciós vádak miatt lemondott posztjáról Cornel Serban, a Belső Védelmi és Hírszerzési Igazgatóság (DGIPI), a belügyminisztérium titkosszolgálatának vezetője, akit a korrupció ellenes ügyészség (DNA) bűnpártolással és bizalmas információk kiszivárogtatásával gyanúsít. Serban mellett az ügyészek őrizetbe vették a titkosszolgálat egyik részlegének a vezetőjét is, Petre Pitcoviciot, de kihallgatták Puiu Popoviciu üzletembert és Ioan Alecut, a bukaresti mezőgazdasági egyetem volt rektorát is. A DNA ügyészei szerint Puiu Popoviciu, Románia egyik leggazdagabb üzletembere kapcsolatba lépett a két titkosszolgálati tiszttel, akik korábban az ingatlan-tranzakció kivizsgálásával foglalkoztak. A források szerint Serbant és beosztottját az üzletember megvesztegette, és ők ezért cserében megpróbáltak nyomást gyakorolni a DNA-nál a kivizsgálást irányító ügyészre, hogy ne indítson bűnvádi eljárást az üzletember, valamint az egyetem volt rektora ellen. Serbant alig másfél hete nevezte ki Dan Nica belügyminiszter a titkosszolgálat élére. A belügyi hírszerzés vezetésével /Belső Védelmi és Hírszerzési Igazgatóság (DGIPI)/ ideiglenesen Gelu Drajneanut bízták meg, aki korábban az országos rendőrparancsnokság főfelügyelő-helyettese volt. /-or-: Botrányt botrányra halmoz a belügyi titkosszolgálat. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 26./

Vetési László erdélyi református lelkészt választották a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) március 25-én megalakult szórványügyi munkacsoportja elnökévé. A KMKF újonnan létrejött munkacsoportja 2010 szeptemberére dolgoz ki stratégiai tervet a Kárpát-medencei és a világban szétszóródott magyar közösségek szórványosodásának mérséklésére. Vetési László elmondta, hogy az általa vezetett munkacsoport elsősorban stratégiai tervezéssel és a szakmai munka előkészítésével foglalkozik majd. Vetési László Kolozsváron lelkész, az erdélyi református egyházkerület szórványügyi előadójaként foglalkozik az Erdélyben szórványban élő magyarsággal. Vetési megválasztásával nemcsak a KMKF, hanem a Miniszterelnöki Hivatal által tavaly létrehozott Szórvány Tanácsnak is tagja. Mint mondta, „a kettő nem zárja ki egymást”, mert míg a munkacsoport főleg szakmai előkészítéssel foglalkozik, addig a Szórvány Tanács inkább tanácsadó háttérintézménynek tekinthető, amely például javaslatot tett arra, hogy a határon túli magyarok 2009-es támogatásában melyek a kiemelten fontos feladatok. A KMKF munkájában részt vevő Németh Zsolt (Fidesz) és Gedei József (MSZP) egyetértően elmondták, hogy a szórvány munkacsoport megalakulásához nagyban hozzájárult a Duray Miklós, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja stratégiai alelnöke kezdeményezésére és a közreműködésével megtartott első, a magyar szórványokkal foglalkozó konferencia, amelyet 2008-ban rendeztek meg a szlovákiai Alsóbodokon (Dolné Obdokovce). /Vetési László a KMKF szórványfelelőse. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 26./

Élesen bírálta Marius Pascan Maros megyei prefektust sajtóértekezletén Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Markó Béla szerint a prefektus, a kormány képviselője nemrég egy videokonferencián „butaságokat beszélt, felbujtással, etnikumközi feszültségkeltéssel, választási érdekekkel vádolva meg az RMDSZ-t”. „Nem fogadhatjuk el, hogy a prefektusok politizálni kezdjenek megyéjükben, és ezt a kormányzatnak is jelezni fogjuk” – tette hozzá. Az RMDSZ elnöke kitért a sok vitát szülő új törvénykönyvekre is, mondván, nem hasznos az a sietség, amivel az új törvénykönyveket be akarják vezetni. /Markó és a „magyarfaló” prefektus. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 26./

Csak egy előre hozott parlamenti választás adhat esélyt arra, hogy egy stabil, széles körű felhatalmazással rendelkező kormány állhasson fel – jelentette ki Sólyom László köztársasági elnök. Hozzátette: csak egy ilyen kormánynak lenne elég háttere ahhoz, hogy hosszú távú, többéves programot megvalósíthasson, és így ki tudja vezetni az országot a válságból. Kiemelte: a konstruktív bizalmatlansági indítvánnyal egy régi miniszterelnök helyett új miniszterelnököt választanak meg, az új kormány programját pedig nem kell sem bemutatni, sem megvitatni. Ez kifejezetten átmeneti és rövid távú válságkezelést céloz meg. Hozzátette: „ez az az eszköz, az összes lehetséges technika közül, mely a legkevésbé demokratikus”. Magyarországot a gazdasági válságon kívül nagyon súlyos bizalmi, hitelességi válság is sújtja – emelte ki Sólyom László. Maga a miniszterelnök azért jelentette be a távozási szándékát, mert a szavahihetősége súlyosan sérült – mondta. Sólyom szerint a mostani kísérlet egy évvel késleltetheti a helyzet rendezését. A köztársasági elnöknek a szavazófülkében kell kifejeznie pártszimpátiáját, és nem közjogi méltóságként tett nyilatkozataiban – reagált Lendvai Ildikó, az MSZP frakcióvezetője a köztársasági elnök kijelentésére. /Sólyom az előre hozott választásokat támogatja. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 26./

A közelmúlt szereplői közül egyesek még itt élnek. Kötelességünk megszólítani a még élő szemtanúkat, figyelmeztetett a lap munkatársa. Még mindig sok a fehér folt a jelenkori magyar történelemben. Ha csak a második világháborút és a hadifogságot vesszük figyelembe, itt nagy a törlesztendő adósság. Ilyen téren hiánypótló lenne egy olyan enciklopédia „magyar változatának” az elkészítése, mint amilyen a zsidó holokauszt áldozatairól készült nemrég Randolph L. Braham professzor kezdeményezésére és irányításával. És akkor még nem itt van a kommunizmus, a kollektivizálás és 1956. Meg kell teremteni azokat a feltételeket, amelyek megfelelő lehetőségeket biztosítanának az ilyen fajta kutatómunkák elvégzéséhez. Az Európai Parlament javasolta, hogy hozzák létre a diktatúrák tanulmányozásának európai kutatóintézeteként és a diktatúrák valamennyi áldozatának emléket állító összeurópai múzeumként, illetve emlékhelyként működő „európai emlékezet és lelkiismeret intézetét”. /Papp Annamária: Szembenézés a múlttal. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 26./

Az árkosi Irgalmasság Anyja Kismamaotthon a várandósságuk idején magukra maradt fiatal lányok, nők számára valóságos védelmi bástya. Az eset szerencsére egyedi, a ferences nővérek áldásos tevékenységének köszönhetően a kilátástalanságból érkező kismamák és gyermekeik számára mindig kerül egy elfogadható megoldás Tarzicia nővér, a vezető Három nővértársával igyekeznek megtanítani az anyukákat, hogyan gondozzák kisbabájukat, megértetik velük, hogy felelősek gyermekük testi, lelki egészségéért, fejlődéséért. Utógondozást is végeznek. A nővérek állást próbálnak szerezni a kismamáknak. Csodával határos, mesélték a nővérek, hogy az eddigi tizenhárom eset megoldódott. /Fekete Réka: Életeket mentenek a ferences nővérek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 26./

Török Albert festményeit állították ki a kolozsvári Apafi Mihály Református Egyetemi Kollégiumban. Török Albert a kiállított képek eladásából származó bevételt egy, Magyarfülpösön felépítendő magyar nyelvű kollégiumnak szánja. A kollégium célja a vidéken, szórványban élő magyar ajkú ifjúságot anyanyelvi oktatásban részesíteni. /P. L.: Festészet az anyanyelvért. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 26./

Tizenkilenc éves a Román Hírszerző Szolgálat (SRI). Kétes körülmények között jött létre, és a tavalyi átszervezés ellenére nem vált átláthatóbbá, nem veszített erejéből. Egyes vélekedések szerint a SRI az egyik eszköz az államfői hatalom megtartására. Az állambiztonsági szervek működését 1989. december 31-i hatállyal felfüggesztették: a drasztikus intézkedés nemcsak az elhárítást (a Securitate I. Főcsoportfőnökségét), hanem a hírszerző központot (DIE) és a gazdasági részleget (CIE) is érintette. A belügyi szervek hirtelen leépítését követően több tízezer tiszt és az általuk irányított, 130 ezer főből álló ügynökhálózat ellenőrizhetetlen módon áramlott be és vissza az ország politikai és gazdasági életébe. 1990 márciusában a központilag manipulált román–magyar nemzetiségi összecsapások ürügyként szolgáltak a belügyi szervek újjászületéséhez. A marosvásárhelyi incidens utáni héten, 1990. március 26-án Román Hírszerző Szolgálat (SRI) néven – kizárólag korábbi állambiztonsági tisztekből álló – elhárító szolgálat jött létre. A Temesvári Kiáltvány híressé vált 8. pontjában szereplő átvilágítás jó időre lekerült a napirendről. Csak 1996 őszén, az immár Emil Constantinescu elnök nevéhez fűződő időszakban került újra napirendre a lusztráció. Stefano Bottoni történész szerint immár „nyugodtan állítható, hogy miközben egyes kelet-európai országban megütközést okozott egyes tisztviselők állambiztonsági múltja, Romániában elképzelhetetlen volt bizonyos állami funkciók betöltése ilyen háttér nélkül”. Miután Constantinescu elvesztette Ion Iliescuval szemben a 2000-ben a választásokat, azzal állt a nyilvánosság elé, hogy őt lényegében a titkosszolgálatok győzték le. Elemzők úgy vélik, hogy a Constantinescu államfő nem tudta a maga oldalára állítani a SRI-t. Annak ellenére sem, hogy leváltotta Virgil Magureanut a szolgálat éléről, és Costin Georgescut javasolta az igazgatói tisztségre. Amint újra államfő lett, Iliescu azonnal leváltotta Georgescut, helyét Radu Timofte vette át. 2004-ben Traian Basescu megnyerte az elnökválasztást, Timofte –az elemzők szerint – nem volt hajlandó „behódolni” az új elnöknek, hamarosan leváltották. Helyére, a SRI-t ma is igazgató George Cristian Maior került. Tavaly márciusban a Legfelső Védelmi Tanács a SRI átszervezéséről döntött. Maior igazgató bejelentetése szerint, nem egyszerű átszervezésről, hanem új működési rendszerek bevezetéséről van szó. Azt tervezték, hogy felszámolják a központi egységek mintegy negyedét, és az átszervezés az egykori Szekuritáté alkalmazottainak eltávolítását célozta. /Simon Judit: A hatalom titkos szolgálatában. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 27./

Két hozzászólásban és egy írásos nyilatkozatban hívta fel a kisebbségi lét problémáira a figyelmet Sógor Csaba RMDSZ-es EP-képviselő az Európai Parlament e heti plenáris ülésén Strasbourgban. Sok nemzetállamban – így Romániában is – a kisebbségeket kulturális és nyelvi asszimiláció fenyegeti – mondotta. Az utóbbi időben a világhálón is elszaporodtak a kisebbségellenes honlapok – figyelmeztetett. /Az unióban is van kisebbségi kérdés. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 27./

Tisztújító közgyűlést tart március 28-án az RMDSZ marosvásárhelyi szervezete. Dávid Csaba jelenlegi elnök nem vállal újabb mandátumot, a tisztségre ketten pályáznak: dr. Benedek István városi, és Gombos Csaba megyei tanácsos. A szervezéssel kapcsolatosan Benedek István szabálytalanságok sorára hivatkozott. A rossznyelvek szerint a háttérben a Benedek-Borbély László-tábor harca zajlik. Benedek István szerint fontos a román pártokkal való tárgyalások folytatása, főleg most, amikor „a tisztogatások zajlanak”, mert „jelen pillanatban nincs ilyen tárgyalópartner a városi RMDSZ részéről”. „A városnak sokkal határozottabban kell ezekben a dolgokban fellépnie” – jelentette ki. Dávid Csaba még funkcióban levő elnök annak a híve, hogy ha valaki nyolc éven át egy bizonyos tevékenységet ellátott, ne vállaljon további mandátumot. Nem hiszi, hogy a szervezés során szabálytalanságok történtek volna. Gombos Csaba, a közgazdász végzettségű sportember, aki a wushu (kung fu) ágazatban több ízben is Európa- és világbajnoki címet szerzett, és akit az ország első tíz sportolója közé soroltak be, vállalatvezetőként dolgozott, közéleti szerepet a tavalyi helyhatósági választásokon vállalt, amikor is megyei tanácsosnak választották. Elmondta, azért vállalta el a jelölést, mert úgy érzi, hogy az RMDSZ városi szervezete a legutóbbi helyhatósági választásokon elért eredmények alapján gyengült. /Antalfi Imola: Versenyfutás az RMDSZ vásárhelyi elnöki székéért. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 27./

Adrian Severin szociáldemokrata európai parlamenti képviselő szerint a területi és az adminisztratív autonómiát már az érvényben lévő alkotmány is szavatolja, csak nem etnikai alapon. Szerinte ez utóbbi fajta területi autonómia államot teremtene az államban, amit senki nem fogad el sem az Európai Unióban, sem Európán kívül. A politikus kifejtette, hogy a kulturális autonómia már létezik, és utalt a kisebbségi törvénytervezetre, amely szerinte nem tesz egyebet, csak összegyűjti a már létező, érvényben lévő kisebbségekre vonatkozó rendelkezéseket. Úgy vélte, a román pártok hibáznak, hogy nem próbálják megszólítani a romániai nemzeti kisebbségek tagjait. Jelezte: az idei júniusi európai parlamenti választások alkalmából a magyar választók felé is fog üzenetet közvetíteni, és szavazatukat kéri. Az EP-képviselő megismételte azt a román pártok által évek óta sulykolt elméletet is, miszerint az etnikai problémák hamarosan eltűnnek Romániában, és velük együtt az etnikai alapon szerveződött szervezetek is. /B. T.: Severin autonómiaellenes, de hajt a magyar szavazatokra. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 27./ Nemcsak a román pártok vallják, hogy Romániában hamarosan eltűnnek etnikai alapon szerveződött szervezetek, hanem Törzsök Erika, a nemzetpolitikai ügyek főosztályának vezetője is ezen a véleményen van: „Az RMDSZ nem figyelt fel idejekorán arra, hogy az etnikai pártok jövője meglehetősen véges ebben a térségben, és talán célszerű volna regionális párttá átformálnia magát. Etnikai pártként sem az RMDSZ, sem az MKP – az én megítélésem szerint – nem sokáig lesz koalícióképes ezekben az országokban.” /Forró Evelyn: Megváltozott a nemzetpolitika – Oda az etnobiznisz. = 168 Óra (Budapest), 2007. okt. 2./

Ecaterina Andronescu szociáldemokrata oktatásügyi miniszter több, a közoktatást is érintő „reformjavaslattal” állt elő. Ezek közül széles körű tiltakozást váltott ki az, hogy tehermentesítés címén a testnevelés, a történelem, az idegen nyelv és a zeneórák kikerülnének a tantervből. A miniszter asszony elhamarkodottan intézkedett, ezt bizonyítja, hogy intézkedéseinek egy részét máris visszavonta. Kötő József RMDSZ-es képviselő, a képviselőház oktatási szakbizottságának alelnöke szerint eddig a legátfogóbb, legeredményesebb reform az, amelyik Andrei Marga nevéhez fűződött. Később a kezdeti lendület lefékeződött. A mostani oktatási tárcavezető improvizálni kezdett. Nem helyes a szakiskolák megszüntetése, mert az iskolatípus Európában már bebizonyította életképességét. Az RMDSZ képviselőházi oktatási szakbizottsága azt kérte, hogy április közepére újból kerüljön a testület asztalára az oktatási törvénytervezet. Kötő József Márton János szociológussal és másokkal közösen 2004-ben kidolgozott az erdélyi megyékre vonatkozó iskolatérképet. Az alapelv az volt, hogy az I-IV. osztályt mindenhol meg kell őrizni, az V-XII. osztályos tanulókat pedig a jól felszerelt iskolaközpontokba kell irányítani. /Nagy-Hintós Diana: ”Őrizzük meg a teljes anyanyelvi oktatási struktúrát”. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 27./

Kinevezése utáni első vidéki látogatásán Oana Badea, a Tanügyminisztérium kisebbségi oktatásért felelős államtitkára váratlan bejelentést tett Marosvásárhelyen. Kifejtette: helyesebb lenne, ha a Bolyai Farkas-, illetve az Alexandru Papiu Ilarian-gimnáziumokat ismét vegyes tannyelvű iskolákká alakítanák. „Javasolni fogom a Maros megyei tanfelügyelőségnek, hogy tárgyalják újra a két gimnázium helyzetét, az ügyet ugyanakkor felvetem Ecaterina Andronescu miniszter asszonynak is” – nyilatkozta Oana Badea. Mint ismeretes a Bolyai Farkas Gimnázium visszamagyarosítása éppen Andronescu előző miniszteri mandátuma alatt, az RMDSZ és a Szociáldemokrata Párt között létrejött egyezség alapján történt. „Nem vagyok híve annak, hogy ahol nincsenek gondok, ott mi magunk gerjesszünk. Mert a Bolyaiban és a Papiuban jelenleg valóban nincsenek efféle problémák. Van viszont egyéb gondunk, ami megoldásra vár” – szögezte le Matei, Maros megyei főtanfelügyelő. Az államtitkár kijelentése a Bolyai igazgatóját is váratlanul érte. „Úristen, már itt tartunk?” – csodálkozott el Bálint István. Rámutatott: visszamagyarosítása után a Bolyai Farkas Gimnázium bebizonyította, hogy ha megkésve is, de a politikum helyes döntést hozott. /Szucher Ervin: A Bolyai „koedukálását” javasolja az államtitkár. = Krónika (Kolozsvár), márc. 27./

A kolozsvári tanfelügyelőség és a városi tanács egyik közös gondja a visszaszolgáltatott ingatlanokban működő tanintézetek sorsa. Az egyik legégetőbb probléma a Sigismund Toduta Zenelíceum helyzete, mivel a római katolikus egyház már több éve visszakapta a Ferences rendi kolostor egykori épületét, mi több, az ötéves türelmi idő is letelt. Most megoldást találtak. A David Prodan Általános Iskolát – amelyben a gyereklétszám háromszáz alatti – beolvasztják a közelben levő Unirea Iskolaközponttal, a zenelíceum pedig szeptembertől birtokba veheti az így felszabaduló épületet. Kérdés azonban, mi lesz a sorsa a David Prodan iskolába járó tizenhárom gyereket számláló mostani magyar tannyelvű hetedik osztálynak egy színtiszta román iskolában? /Nagy-Hintós Diana: Új székhelyet kapna a zenelíceum, költözik az Ipar utcai tanintézet. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 27./

Körülbelül 160 – a tavalyinál lényegesen több – dolgozat a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem hallgatóitól, 70 külföldi diák, neves magyarországi előadók, workshopok, és idén először e-poszterek – dióhéjban így lehetne összefoglalni az MMDSZ XVI. Tudományos Diákköri Konferenciájának lényegét. A rendezvény megnyitója március 26-án volt a Kultúrpalotában. A 15 témakörbe csoportosított bemutatók párhuzamosan több helyszínen zajlanak. /Nagy Székely Ildikó: Megkezdődött a TDK. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 27./