Március 18-án kisebbségvédelmi tanulmánykötetet mutattak be az Európai Parlamentben (EP) Tabajdi Csabának, az MSZP EP-delegációja vezetőjének a szerkesztésében. A Pro Minoritate Europae című, többnyelvű tanulmánykötet magyar nyelvű kiadásának díszbemutatója április végén lesz Budapesten. A kötet a Tabajdi által vezetett EP-munkacsoport, a Nemzeti Kisebbségügyi Intergroup fennállásának 25. évfordulójára készült, és az európai kisebbségvédelem időszerű kérdéseivel foglalkozik. A csaknem 800 oldalas művet közel ötven szerző – köztük Sógor Csaba és Tőkés László – jegyzi. A kötet átfogó képet ad az európai kisebbségvédelem kihívásairól, az egyes kisebbségeket ért jogsértésekről. Külön fejezet foglalkozik a határon túli magyarok helyzetével, a nemzetpolitikai kihívásokkal. Tabajdi szerint az Európai Uniónak szembesülnie kell azzal a legfőbb ellentmondással, hogy a kontinens egyetlen valódi integrációs szervezeteként, legnagyobb súlyú intézményeként nem rendelkezik jogilag kötelező érvényű kisebbségvédelmi normarendszerrel és ellenőrző mechanizmussal. /Könyv a kisebbségekről. = Krónika (Kolozsvár), márc. 19./

Traian Basescu államfő őszinte. A Realitatea hírtelevízióban a levitézlett Corneliu Vadim Tudor szélsőségesen nacionalista politikussal példálózott, arra emlékeztetve, hogy nemrég még a román szenátusban ült Vadim Tudor, akinek – mint mondta Basescu – „a háta mögé mindannyian elbújtunk”. Vagyis a hivatalosan nem nacionalistának minősített román politikusok hallgattak. Basescu hangsúlyozta, hogy miután Vadim Tudor eltűnt a történelem süllyesztőjében, az állam intézményeinek kell határozottan fellépniük. Ezt tette elsőként az általa irányított elnöki hivatal, amelynek feltételezhető utasítására a román hatóságok visszavonták Sólyom László repülőgépének a leszállási engedélyét. A legmagasabb szintű román állami vezető hosszú idő óta először azonosul nyíltan egy szélsőséges politikussal. A magyarkérdésben azonosan gondolkodnak. Basescunak ez a megnyilvánulása kiváló példa a rejtőzködő nacionalizmusra. Az Európai Unióban érthetetlen, hogy miért elégedetlenek a romániai magyarok, amikor a statisztikák szerint széleskörű kisebbségi jogok biztosítottak számukra. A létező jogi keretek gyakorlatban történő szavatolása azonban a megyékben dől el. /Borbély Tamás: Azonosulás a nacionalizmussal. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 20./

Szász Jenő válaszolni kívánt mindazoknak, akik a Magyar Polgári Párt (MPP) gyergyószentmiklósi kongresszusán nyíltan bírálták személyét, illetve az országos tanács munkálatainak újbóli összehívását szorgalmazzák. A pártelnök március 19-én Marosvásárhelyen tartott sajtótájékoztatóján határozottan tagadta, hogy viselkedése által a sokat bírált RMDSZ-ben uralkodó állapotokat idézné fel. Az Országos Tanács munkálatainak esetleges megismétlését illetően Szász határozottan leszögezte: a következő kongresszusra négy év múlva, 2013-ban kerül sor. „Jó lenne, ha mindazok, akik szombaton kivonultak a teremből megértenék, hogy eredményeket csak a párton belül lehet elérni, szövetségeket kötni meg úgyszintén”– szögezte le Szász Jenő Szerinte éppen ezért a polgári oldal jövőjét „főmérnöki precizitással kell megtervezni, majd a munkatervet is a lehető legnagyobb pontossággal kell betartani.” A kongresszusról kivonuló tiltakozók élén álló Gergely Balázsért nem kár, hogy elhagyta az MPP-t – vélekedett Szász Jenő. Azzal, hogy a szervezet kolozsvári vezetője lemondott a pártban betöltött tisztségeiről, a pártelnök megítélése szerint csak jót tesz a polgáriaknak. /Szucher Ervin: Szász Jenő ellentámadásba lendült. = Krónika (Kolozsvár), márc. 20./

Három hónappal hosszabb ideig folyósítják idén a munkanélküli-segélyt a kormány döntése alapján. A kabinet ugyanakkor azt is jóváhagyta, hogy kényszerszabadság alatt mentesüljön a munkaadó és az alkalmazott a társadalombiztosítási hozzájárulás fizetésétől három hónapig. /Munkanélküli-segély három hónappal tovább. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 20./

Felső-Háromszéken először Gelence, Szentkatolna és Zabola fogott össze és alakított Zernye néven kistérségi vidékfejlesztési egyesületet 2007 februárjában. A múlt év decemberében Kézdiszentlélek, Kézdiszentkereszt, Esztelnek, Kézdialmás, Lemhény, Ozsdola és Bereck a Leader-program keretében Augustia néven hozott létre hasonló egyesületet, melynek bejegyeztetése most folyik. Legutóbb Kézdialmás és Esztelnek polgármesteri hivatala fogott össze és hozta létre az Esztelnek–Kézdialmás Közösségfejlesztési Egyesületet azzal a céllal, hogy nagyobb eséllyel tudjanak pályázni a víz- és szennyvízcsatorna kiépítésére, útjavításra és szociális gondok megoldására. /(Iochom): Közösségfejlesztési egyesületek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 20./

Fodor Gábor SZDSZ-es képviselő napirend előtti parlamenti felszólalásában az 1848–49-es forradalomra és szabadságharcra emlékezve Kállai Ernő és Daróczi Gábor után megismételte, hogy Gábor Áron cigány származású volt. Ennek hatására Székelyföldön többen felháborodtak, ugyanis Kállai Ernő és Daróczi Gábor állítása után a múlt évben többen kimutatták, hogy ez nem igaz, de a hazugságok és hamisítások makacs természetűek. Kállai Ernő megfogalmazása szerint a ,,Gábor cigányközösséghez tartozó ágyúkészítő...” Gábor Áron. Néhai Incze László, a kézdivásárhelyi Céhmúzeum volt igazgatóját írta (Székely Hírmondó, 2006. február 22.): ,,Egyszerűen felháborítónak tartom Daróczi Gábor kijelentését, aki magas fokú tudatlanságáról, a történelem nem ismeréséről tett ezúttal is tanúbizonyságot. Ennek a politikusnak – aki ráadásul még oktatásügyi minisztériumban is dolgozik – fogalma sincs arról, hogy kik a székelyek, vagy hogy egyáltalán hol élnek a Gábor cigányok Erdélyben. Daróczi egyszer már felháborított egy nyilatkozatával, akkor sem hagytam válasz nélkül, és úgy gondolom, hogy ezt követően is levelet fogok írni neki.” Khell Ödön, a berecki Gábor Áron Alapítvány elnöke ugyanabban a lapszámban: ,,Nemrégiben elkészítettük Gábor Áron családfáját is, akinek ősei tulajdonképpen Lemhényből származnak. Gábor Áron egyébként köztudottan székely ezermester volt, aki leginkább asztalossággal foglalkozott, semmiképpen sem a cigányokra jellemző kézműves-mesterségekkel. Kíváncsi vagyok, hogy Daróczi úr mivel tudná alátámasztani kijelentéseit.” Néhai Kónya Ádám, a Székely Nemzeti Múzeum volt igazgatója: ,,Egyáltalán azt kellene megvizsgálni, hogy a XIX. században léteztek-e Gábor cigányok Felső-Háromszéken, mert tudomásom szerint Maros és Hargita megyében telepedtek meg annak idején. Olvastam már olyant is, hogy Gábor Áront egy román mesterember tanította meg ágyút önteni, úgyhogy én már semmin sem csodálkozom. Szólásszabadság van, mondani bármit lehet. Az MSZP-SZDSZ irányította (sokak szerint inkább elzüllesztett) magyar oktatásban az illetékes szerint az a legfontosabb cél, hogy Gábor Áron cigány volta ki ne maradjon a tankönyvekből. /Sylvester Lajos: Gábor (egyszer) elszáll, s a hazugság marad? (Újra elcsórták Áron nevét). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 20./

„Több rokonom is itt sérült meg, ismerek olyan embereket is, akik elmenekültek az országból ezután. A két fél káromoló, illetlen módon beszélt a másikról. Az egész a fajgyűlölés, az elrománosítás miatt és az ez ellen való védekezés és büszkeség miatt robbant ki. Szerintem egyáltalán nem így kellett volna megoldani ezt a problémát. Ez súlyosan rontotta a román és magyar társadalom viszonyát. Semmi értelme nem volt az egésznek” – fogalmaz markáns véleményt az 1990. március 19-én és 20-án történt marosvásárhelyi eseményekről egy tizedik osztályos diák. Szüleik átélték. A Bolyai-gimnázium tizedikesei a családi legendáriumból értesültek a márciusi eseményekről Az események után majdnem húsz évvel a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Gimnázium diákjainak nagy része éppen azt rója fel tanárainak: intézményes keretek között nem tájékoztatták őket a Fekete márciusként elhíresült eseményekről. A tizedikes diákok számára már csak történelem a fekete március, hiszen még egyikük sem született meg a történtek idején. Néhányuk szüleiktől, tanáraiktól értesültek az akkor történtekről, vannak közöttük olyanok is, akik semmit sem tudnak arról, hogy mi is történt. A családok szétszakadásáról is több diák mesélt a márciusi események kapcsán, „Levideózták őket, vagy más úton tetten érték. Ezért menekülniük kellett” – idézte fel egyikük a szülői választ. /Élő történelem: fekete március. = Krónika (Kolozsvár), márc. 20./

A Reflex Nemzetközi Színházi Biennálé második napján Sepsiszentgyörgyön került sor a Tamási Áron Színház hatvanadik születésnapjának megünneplésére. Levetítették a nemrég elhunyt, a színház hatvanas évek végi, hetvenes évek eleji megújulásában rendezőként oly fontos szerepet játszó Seprődi Kiss Attila ötvenedik évfordulóra készült filmjét, majd a beszélgetést levezénylő Váta Loránd az ,,elérhető” színi direktorokat, Sylvester Lajost, Dali Sándort, Nemes Leventét és Bocsárdi Lászlót faggatta, s köszöntötték az ötven esztendeje színpadon lévő László Károlyt. Egy nagyon lényeges dologról nem esett szó. Minél hamarabb pályázatot kellene meghirdetni a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház történetének (krónikájának?) megírására, felmérni, a régi előadások közül egyáltalán mi elérhető még a román televízió magyar adásának archívumaiban, s nagy kérdés, hogy Tompa Miklós nagy Tamási-sorozatáról maradtak-e felvételek. A népszolgálat, az anyanyelvvédelem, a történelemtanítás anomáliáit pótolni akaró előadások, a szórakoztatás, az ideológiai megalkuvások és behódolások csak a képet színesítik. A színház meg tudott újulni, és nevet szerzett magának a szakmában, azt számtalan siker és fesztiváldíj bizonyítja. /Bogdán László: A színház hatvan éve (Reflex Nemzetközi Színházi Biennálé). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 20./

Az Új Magyar Szó időnként átvesz a Népszabadságból cikkeket. Most a Tamás Gáspár Miklóssal készült interjút vették át. TGM szerint megdöbbentő a folytonosság 1848 és 2009 között. „Ma Magyarországon megint kezelhetetlen, iszonyatos etnikai kérdés és kezelhetetlen, iszonyatos szociális kérdés van, akárcsak ‘48-ban.” Tamás Gáspár Miklós jelezte, részvételével megalakult Zöld Baloldal, de még gyönge. TGM ismét támadta a jobboldalt: kisajátította a teljes nemzeti szimbolikát. Kijelentette, nem megy ki egykori barátja és harcostársa, a liberális Demszky Gábor szónoklatára, de elviselhetetlennek érzi, hogy „a politikai szadizmus bakancsosai megtámadják őket.” Milyen ünnep maradt még? „Csak május elseje. Március 15-ét elvették a baloldaltól.” „Nem maradt más, mint kicsomagolni a naftalinból a vörös zászlót.” Hozzátette, neki „nem vörös a zászlaja”. Bűnei vannak a baloldalnak, ezen most a Zöld Baloldal változtat. A „barbárság esélyei nem rosszak Magyarországon és egész Európában” /Ünnep helyett katasztrófaNyusztai Máté interjúja Tamás Gáspár Miklóssal. Népszabadság, márc. 16.= Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 20./

A mamutra vadászó ősember, a hun vitéz, a kuruc és a labanc harcos, a fekete sereg katonája mellett jól elfér II. Rákóczi Ferenc, gróf Bercsényi Miklós főgenerális, Mária Terézia, Báthori István, Kinizsi Pál, Árpád fejedelem és Mátyás, az igazságos is Homoki Gyula Miniatűr történelem című kiállításán Baróton, az Erdővidék Múzeumában. A történelmi hitelességgel kifestett apró ólomfigurák a maketten elevennek hatnak. /(hecser): Miniatűr történelem Erdővidék Múzeumában. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 21./

Csomafalván a helyi újság fejlécéből nem hiányzik a rovásírás, de ugyancsak az ősök írásmódját található jó néhány utcanévtáblán, sőt idéntől a polgármesteri hivatalban is. A román nyelv mellett magyar latin betűs és rovásírásos felirat is jelzi, mely irodában milyen tevékenység zajlik. – Tudtommal semmilyen törvény nem szabályozza, hogyan feliratozzuk a hivatalban az eligazító táblákat, így a számunkra kedves szimbolikát használva székely rovásírással is feltüntettük az információt. Ehhez csak van jogunk, hisz annyit emlegeti az új kormány a decentralizációt – vélekedett Márton László Szilárd polgármester. A helyi fiatalságnak nem okoz gondot a rovott betűk olvasása, főként a cserkészek tanulmányozták át alaposan, ismeretéből versenyeken is számot adtak. A székely zászló kifüggesztése miatt kapott már prefektusi felszólítást Csomafalva. A zászló jelenlegi helyzete a polgármester szerint egy szóban kifejezhető: lobog. /Balázs Katalin: Csomafalván székelyül. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 21./

Március 19-én Aradon, a Kölcsey Egyesület estjén előbb a Vox Angelicus vonósnégyes lépett fel, következett Czernák Ferenc A világ, ahogyan látom, prózában és versben című előadása. Előadásának üzenete egyértelmű volt: önismerettel megtartani önazonosságunkat. Az esten szó volt az Info TV magyar adásának megmentéséről. Jankó András Kölcsey-elnök ismertette a cég vezetőivel folytatott tárgyalások újabb fejleményeit: havi 300 eurós stúdióköltség szükséges, amelynek fejében hetente négyszer egy-egy órás, ráadásul főidőben, azaz 20–21 óra között leadott magyar nyelvű, részben élő műsort biztosítanának. A Kölcsey Egyesület olyan cégeket keres, amelyek érdemesnek tartják főidőben hirdetni egy magyar nyelvű Arad megyei tévéműsorban, és ezzel egyúttal támogatni is azt. /Kiss Károly: Ha egy-két magyar összeborul... = Nyugati Jelen (Arad), márc. 21./

Március 21-ét az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) a költészet világnapjává nyilvánította. Arra a felvetésre, hogy manapság a költészet kissé háttérbe szorult, Balázs Imre József költő, egyetemi oktató, a Korunk főszerkesztője kifejtette, inkább úgy mondaná, hogy a költészet keresi a helyét. Vannak azért az emberek életében olyan alkalmak, amikor teljesen természetesnek veszik, hogy versekkel találkoznak, a szülők, nagyszülők verseket, mondókákat mondogatnak a gyermekeknek. Az emberek önmagukra szánt ideje alakult át az utóbbi húsz évben. A költészet elmélyülést igényel, és erre nem mindig jut idő. Ugyanakkor újfajta jelenség, hogy az olvasók megosztják egymással az olvasmányélményeiket az interneten, szöveges üzenetekben. A költészet össze tud hozni embereket, képes spontán közösségeket teremteni. A költészet folyamatosan újra születik, a kortárs költészetben felbukkannak azok a szófordulatok, azok a technikai eszközök, amelyeket a huszonegyedik századi Kolozsváron használnak. Azáltal, hogy a vers ezeket áthelyezi a költészetbe, kiemeli őket hétköznapiságukból. /Köllő Katalin: „Érdemes keresgélni a nekem tetsző versek után” = Szabadság (Kolozsvár), márc. 21./

Molnár Vilmos író, a Székelyföld folyóirat szerkesztője Márai Sándor-díjat vette át, de az újabb interjúzástól vonakodó írót nem egyszerű szóra bírni. Tartja magát ahhoz, hogy az olvasó az írót ne a személyén keresztül akarja megismerni. Magyarország határain túli prózaíró kategóriában ítélték oda Molnár Vilmosnak ezt a díjat. Eddigi mindössze három könyve jelent meg, ezért érte meglepetésként a Márai-díj. Egyfajta megelőlegezett bizalom jelekén gondol a díjra. /Antal Ildikó: Ahol lehet, botlasztom az időt. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 21./

Lövétei Lázár László költő, a Székelyföld szerkesztője az idei József Attila-díjasok egyike. A díjat március 15-én vette át a magyar oktatási és kulturális minisztertől. Nemrég jelent meg Lövétei Lázár László Széljegyzetek Arany Jánoshoz című kötete. A kötetbe válogatott Arany János-versek mindegyikéhez életrajzi és korrajzi adatokkal szolgált, gyakran kapott helyet Lövétei vallomásszerű, személyes meglátása is. /Antal Ildikóí. Költői alapállást tanulni Aranytól. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 21./

Pár hete avatták fel Hunyadi László Petőfi-domborművét a burgenlandi Sásonyban (Winden am See). Most a rangos Magyar Örökség Díjjal tüntetik ki a marosvásárhelyi szobrászművészt. A kitüntetést Hunyadi László március 21-én veszi át a Magyar Tudományos Akadémia budapesti dísztermében. Laudációját az anyaországba régen áttelepült művészbarátja, Péterfy László tartja. A 75 éves szobrászművésznek adott elismerés városának, Marosvásárhelynek is dicsőségére válik. A 2009-es Magyar Örökség Díjjal jutalmazott személyek illetve közösségek, intézmények között olyan nevek szerepelnek, mint a Benedek Eleké, a magyar mese- és gyermekirodalom nagy alakjáé, a budapesti Angelica Leánykaré és a karnagy Gráf Zsuzsannáé, id. és ifj. Rubik Ernőé világraszóló mérnöki alkotómunkájukért, Regőczi István atyáé magyarságmentő papi szolgálatáért, Seregély Tiboré a Kárpát-medence növényvilágának képi megörökítéséért, valamint a fővárosi Képző- és Iparművészeti Szakközépiskoláé (Kisképző) 230 éves művészeti és nevelő munkájáért. /(nk): Magyar Örökség Díj Hunyadi Lászlónak. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 21./

Bethlen Farkas, Verőce polgármestere kezdeményezésére – „Építsünk hát templomot, a Kárpát-Haza templomát, ahol minden magyar fohászkodhat, imádkozhat hazánk fennmaradásáért” – sokan részt vettek a Kárpát-Haza templom ünnepélyes alapkőletételén március 21-én a Verőce melletti Katalinpusztai-völgyben.„E templom felépítése szolgáljon bizonyságul, hogy hittel, szeretettel és összefogással visszanyerheti önbecsülését és hajdan volt dicsőségét a magyar nemzet”– hangsúlyozta Bethlen Farkas, a Julianus Barát Alapítvány elnöke, aki megvásárolta a területet e nemes cél érdekében. Önkéntes segítők érkeztek több településről és az elszakított területekről is, például Kárpátaljáról, Erdélyből, Felvidékről. A templom közadakozásból, közösségi kaláka munkában valósul meg. Bethlen Farkas reményei szerint szakrális zarándokhellyé, kis Csíksomlyóvá válhat idővel a Kárpát-Haza templom. /Frigyesy Ágnes: Közadakozásból építenék fel a Kárpát-Haza templomát. = Erdély.ma, márc. 22./

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök bejelentette, hogy lemond. A Fidesz semmiféle tárgyalásba nem bocsátkozik egy új kormányról, hanem benyújtja az Országgyűlésnek a parlament feloszlatására vonatkozó javaslatát. A Fidesz szóvivője, Szijjártó Péter kijelentette: „Magyarország bajai (...) jóval súlyosabbak annál, minthogy azokat háttér mutyikkal, pártok közötti zárt ajtós egyeztetéseken fel lehetne oldani.” Az SZDSZ válságkezelő kormány létrehozását javasolja. Bokros Lajos, az egykori Horn-kormány pénzügyminisztere szerint a kialakult helyzetben egyetlen fő kérdés van: kinek és milyen programja van a válság kezelésére; az MDF-nek és neki van erre programja. Gyurcsány elvesztette a lakosság teljes támogatását, a pénzügyi válság kormányválságba sodorta a Magyarországot irányító szocialistákat – ezekkel a címekkel számoltak be külföldi lapok a magyar miniszterelnök lemondási szándékának bejelentéséről. A konzervatív Welt am Sonntagban Boris Kalnoky kiemelte: Európában aligha gúnyoltak annyit egy politikust, mint Gyurcsányt, és valódi politikai csoda, hogy a balatonőszödi beszédet követő botrány után és a tömeges tiltakozások ellenére ilyen sokáig hatalmon tudott maradni. /Gyurcsány: a döntés végleges, nem maradok miniszterelnök. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 23./

Lemondana miniszterelnöki tisztségéről Gyurcsány Ferenc kormányfő, az MSZP elnöke – akit a párt március 21-i kongresszusán megerősítettek a magyar kormánypárt élén – arra kérte pártját: keressen új kormányfőjelöltet, akinek személyéről a más pártokkal való egyeztetés után az MSZP rendkívüli kongresszusa döntene. Gyurcsány elismerte kormánya kudarcát: „Tévedtem erőnket, lehetőségeinket illetően, fontos pillanatban adós maradtam a világos beszéddel, szavahihetőségem ennek következtében jelentősen sérült.” „Az MSZP minden hibája és gyengeséges ellenére a tisztességes és jó oldalon áll” – tette hozzá. Gyurcsány Ferenc a legnagyobb ellenzéki pártról szólva azt mondta, hogy az 2002-es veresége óta nem egyszerűen a kormányzást akarja visszaszerezni, hanem az egész országot akarja elfoglalni. „A Fidesz vonzáskörébe tartozó szervezetek és médiumok nyílt antiszemita, cigányellenes irányvonalat követnek, homofób nyilatkozatokat tesznek. Tűrik, támogatják a cigány- és idegenellenes atrocitásokat, a homoszexuálisokat támadó erőszakos megnyilvánulásokat” – fogalmazott. Gyurcsányt beszédének végén a kongresszus résztvevői állva tapsolták meg. Az MSZP kongresszusa újraválasztotta Gyurcsány Ferencet pártelnökké. /Gyurcsány Ferenc lemondana a kormányfői tisztségről. = Krónika (Kolozsvár), márc. 23./

A Magyar Szocialista Párt kongresszusán – amelyen újraválasztották a párt elnökévé – Gyurcsány Ferenc lemondott miniszterelnöki tisztségéről. Mondandóját e szavakkal kezdte: „Azt hallom, azt üzenik nekem, hogy a változásokhoz szükséges hangulatnak és az ellenzék józan magatartásának én vagyok az akadálya. Így ezt az akadályt én megszüntetem.” Már ebben a mondatban tetten érhető a szerepjátszás. A Fidesz úgy reagált a hírre, hogy a mostani helyzetre egyedüli megoldás az előrehozott választás. Egyvalami biztos: Gyurcsány Ferenc most leveti magáról a kormányzás felelősségét, de megmarad pártelnöknek. Ami azt jelenti, hogy ha majd elmúlik a válság, újra miniszterelnök lehet. /Veres István: Mire játszik Gyurcsány? = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), márc. 23./

Egyformán kell elítélni a nácizmust és a kommunizmust, mert mindkettő zsarnoki, gyilkos rendszer – az Európai Parlament (EP) brüsszeli székházában egy múlt heti konferenciának, valamint közmeghallgatásnak volt ez a központi üzenete. A konferenciát Tőkés László EP-képviselő rendezte romániai és bulgáriai előadókkal, akik elsősorban a kommunizmus kisebbségellenes jellegét emelték ki. A közmeghallgatást az Európai Unió cseh elnöksége szervezte. A kezdeményezés Csehországból indult. Tavaly júniusban egy Prágában tartott konferencia résztvevői fogadtak el nyilatkozatot az európai lelkiismeret és a kommunizmus ügyében /Prágai nyilatkozat/. A dokumentum szorgalmazta, hogy a kommunizmus nevében elkövetett bűnöket nyilvánítsák az emberiség ellen elkövetett bűnöknek, amiként a náci bűntettekkel tette a nürnbergi törvényszék, és Európa országaiban vezessenek be olyan törvényeket, amelyek alapján el lehet ítélni a kommunista bűntettek elkövetőit, és kárpótolni lehet a kommunizmus áldozatait. A brüsszeli konferenciát a román delegáció néhány demokrata-liberális párti (PDL) képviselője zavarta meg, akik kifogásolták Tőkés László megállapításait. A püspök a román asszimilációs politika továbbéléséről beszélt. A csángómagyarok asszimilációját hozta fel példakén, megemlítvén, hogy az anyanyelvhasználatot a templomban megtagadják, az iskolában korlátozzák. Nicolae Vlad Popa EP-képviselő felemelt hangon jelentette ki: aki ma román asszimilációról beszél, meghamisítja a valóságot. Tőkés László válaszában megerősítette korábbi kijelentéseit. Példaként a székelyföldi ortodox és karhatalmi térhódítást említette. Gál Kinga fideszes képviselő úgy vélte, a régi reflexek továbbélését tükrözi az is, hogy a román hatóságok megpróbálták megakadályozni Sólyom László magyar köztársasági elnök március 15-i romániai látogatását. Marius Oprea, a Kommunizmus Bűneit Vizsgáló Intézet igazgatója elmondta, a régi rendszer politikai rendőrségének tagjai a rendszerváltás után is aktívak maradtak. Nagy Mihály történész a magyar történelmi egyházak kommunista elnyomásáról tartott előadást. /Gazda Árpád: Kommunistaellenesség az Európai Parlamentben. = Krónika (Kolozsvár), márc. 23./

Emil-Marius Pascan, Maros megye prefektusa panaszt tett a kormányfőnél az RMDSZ helyi hatóságai ellen, akik „a Székelyföld területi autonómiájáért lázítanak”, és azt akarják, hogy a közszolgálati adó műsorait magyar nyelven feliratozzák. A videó-konferencián a prefektus rámutatott, „az RMDSZ az elmúlt időszakban bujtogat, lázít, tanácsi határozatokat idéz elő Székelyföld autonómiája érdekében”. Kifejtette, más konfliktusok is vannak, és e hónap végére azt készítik elő, hogy a román közszolgálati tv, hogy minden román nyelvű műsort feliratozzon magyar nyelven. A prefektus felkérte Emil Boc kormányfőt, figyelmeztesse a megye közintézményeit és hatóságait a közrendre, és lépjen fel szigorúbban. A kormányfő azt válaszolta, hogy a törvényt be kell tartani, és hogy a román állampolgárok nemzeti hovatartozásuktól függetlenül egyenlők a törvény előtt. „Azt akarom, hogy Maros megye minden lakosához eljuttatná: Románia alkotmánya mindenki számára kötelező érvényű, etnikai hovatartozástól függetlenül” – szögezte le a kormányfő. Hozzátette, a törvényt megszegő tanácsi határozatokat, vagy polgármesteri rendeleteket pedig meg kell óvni a bíróságon. (Mediafax) /Feliratozási botrány. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 23./

Március 2-én Tőkés László református püspök igehirdetése után fórumot tartottak Szatmárnémetiben, a Láncos templomban, a Kölcsey Ferenc Főgimnázium, illetve a Református Gimnázium épületcseréjének, valamint a küszöbön álló átszervezéseknek az ügyében. A találkozón az egyház képviselői, valamint RMDSZ-es vezetők szólaltak fel, egyként hangsúlyozva, hogy egész magyarságunkra káros hatással lehet a rossz közhangulat, ami a két magyar iskola helycseréje kapcsán kialakulóban van. Tőkés László kifejtette, nem az egyház hibája, hogy idáig fajultak a dolgok, ebben a helyzetben pedig megoldást csak az összefogás hozhat. Ilyés Gyula polgármester hangsúlyozta: mindössze egy évig tartó „kényelmetlenségről“ van szó, amíg az átszervezés lezajlik. Az elöljáró szerint két-három éven belül Erdély legszebb magyar iskolaközpontjával büszkélkedhet majd Szatmárnémeti. A találkozón szó esett arról is, hogy mekkora kárt okozhatnak a magyarságnak a sajtóban megjelenő nyílt tiltakozó levelek, illetve a Kölcsey kiköltöztetését kifogásoló vélemények. A fórumon a Kölcsey Gimnázium vezetősége nem képviseltette magát. /A békességet próbálták keresni. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), márc. 23./

Közel kétszáz Bihar megyei pedagógus jelent március 21-én Nagyváradon a közoktatási konferencián, melyet a református püspöki palotában tartottak. A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) által szervezett találkozón a pedagógusok munkájának számtalan fontos és aktuális jelenségét, gondját villantották fel. Ez a rendezvény egy konferenciasorozat része, hogy minél több lehetőséget biztosítsanak a magyar tanároknak szakmai eszmecserére. A PKE részéről Tolnay István tanügyi előadó-tanácsos ismertette az egyetem akkreditálásának történetét, majd Ákos Zoltán főtanfelügyelő-helyettes és Lászlófy Pál, az RMPSZ országos elnöke mondott üdvözlőbeszédet. A reál szakos tanárok felháborítónak nevezték, hogy gyakorta idejük nagy részét azzal kell tölteniük, hogy a román példatárakat fordítják le a magyar gyermekeknek egy-egy tantárgyverseny, sőt még az érettségi előtt is, mert a minisztérium nem hajlandó magyar nyelven is megjelentetni a tananyagot. /Szőke Mária, Péterfy Orsolya: A jó pedagógus mindig pedagógus. = Reggeli Újság (Nagyvárad), márc. 23./

Az Erdélyi Családszervezetek Szövetsége találkozója zajlott március 20-21-én. Az Életfa Családsegítő Egyesület kétnapos rendezvényének a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet adott otthont. Zsigmond Emese, a Napsugár és a Szivárvány folyóiratok főszerkesztője beszélt a tagszervezetek képviselőinek közgyűlését követően. A kerekasztal-beszélgetés meghívottjai a család múltbeli és jelenlegi szerepéről vitáztak, majd a szervezetek bemutatkoztak. Az Életfa Családsegítő Egyesület nevében Sándor Boglárka Ágnes, a Szabadság munkatársa köszöntötte a jelenlévőket. Szociológusok, pszichológusok fejtették ki véleményüket. A meghívottak között volt Csíki Sándor, az Erdélyi Családszervezetek Szövetségének elnöke és Szabó Endre, a magyarországi Nagycsaládosok Országos Egyesületének (NOE) elnöke. Csép Sándor, az Áldás-népesség Társaság elnöke köszöntötte a jelenlévőket, beszélt a magyarság fogyatkozásának témáját feldolgozó filmjeiről. Csép szerint Magyarországhoz hasonlóan Erdélyben is be kell vinni a köztudatba a népességcsökkenéssel járó veszélyeket és a családszervezetek létezésének fontosságát. Ballok Enikő, a görgényüvegcsűri Családi Kör Egyesület vezetője elmondta: 32 családot magába foglaló egyesületük többek között szüreti bálokat, ünnepek témaköréhez kapcsolódó játszóházakat, gyermeknapi kirándulásokat szervez. Dánél Sándor, a Csíkszeredai Egyesület a Nagycsaládokért elnöke elmesélte: a szervezethez tartozó 17 családban összesen 80 gyermek van. A szervezetet négy évvel ezelőtt jegyezték be. A nagyváradi Pro Familiae Alapítvány, a kézdivásárhelyi Őrcsillag Egyesület, a nyárádszeredai Pro Familia Transilvania Egyesület, a marosvásárhelyi Szomszédság Szervezet tevékenysége elsősorban a közösségépítésre koncentrál. A marosvásárhelyi Lazarenum Alapítvány a gyermekek és az idősek megsegítésére alakult: árvaházat, öregek otthonát, utcagyerek missziós házat működtetnek. A kolozsvári Életfa Családsegítő Egyesület által szervezett programok közül Herédi Zsolt szociológus, az egyesület vezetőségi tagja a Kismamaklub indulásáról beszélt, Kundi Enikő pszichológus, az Életfa elnöke az Otthon segítünk szolgálatról mesélt bővebben. /Ferencz Zsolt: Szerepek és szerepzavarok, változó családmodell. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 23./

Péterffy Gyula teológiai zenetanárra, a kollégium kórusának névadójára emlékeztek március 22-én, vasárnap Kolozsváron a belvárosi unitárius templomban, születésének 100., halálának 30. évfordulóján. Szabó Árpád nyugalmazott püspök hirdetett igét, majd röviden ismertette Péterffy Gyula életének és munkásságának jelentősebb mozzanatait. Péterffy Gyula végigélte a 20. század hatalmas vérzivatarát. A kolozsvári zeneakadémia elvégzése után Székelykeresztúrra helyezték. Énekkart, zenekart alapított. 1949-ben érkezett ismét Kolozsvárra, ahol a teológián oktatatott. Ugyanakkor beindította az énekvezér képzést. Számos orgonát újított fel, orgonakoncerteket adott. Nevéhez fűződik az unitárius énekeskönyv szövegeinek és dallamainak felújítása, amelyet azóta sem adtak ki. 1961-től Guttman Mihálynak köszönhetően a zeneiskolában tanított, majd 1968-ban betegnyugdíjazzák, de 1973-ig nyugdíjasként is oktatott. Ünnepélyes keretek között került sor a kórus zászlajának felavatására. A Péterffy Gyula nevét felvevő kórus gazdag repertoárja, számos kitüntetése Majó Julianna karnagy munkájának és a mögötte álló összetartó közösségnek köszönhető. /Dézsi Ildikó: Zászlóavatással tisztelegtek Péterffy Gyula zenetanár emléke előtt. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 23./

Hagyománnyá vált a temesvári Magyar Nyugdíjas Klubban, hogy a tollat vagy festőecsetet ragadó nyugdíjasok alkotásait bemutatják a tagságnak. Március 21-én bemutatták Takács Imre: Álommagyar (Lugos, 2008) című könyvét. Takács Imre nyugdíjas pedagógus és sakk-bajnok a magyar igazolványok kiállításának idején lépett szorosabb kapcsolatba a lugosi magyar közösséggel, és Király Zoltán, a Lugosi Hírmondó főszerkesztőjének bíztatására kezdte papírra vetni a szórványléttel, a beolvadással kapcsolatos történeteit. Az írások zöme megjelent Lugosi Hírmondóban, a kötetet is Király Zoltán szerkesztette. Az Álommagyar cím azokra utal, akik – a többnyire önként vállalt nyelvváltoztatás után – csak álmukban beszélnek magyarul. Takács Imrét a temesvári könyvbemutatóra elkísérték Pokker László és Gergely Kálmán, a lugosi irodalmi kör tagjai egy-egy írást mutattak be a szórványlét sokféle vetületét bemutató könyvből a hallgatóságnak. /Könyvbemutató a Nyugdíjas Klubban. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 23./

Halálának első évfordulóján Pongrácz Antalra emlékeztek a marosvásárhelyi Bernády Házban. Ebből az alkalomból mutatták be a Fénymagasban, fönti mélyben /Mentor Kiadó, Marosvásárhely/ című emlékkötetet is, amellyel a közismert orvos, egyetemi tanár, sportoló előtt tisztelegtek a barátai, ismerősei, kollegái. Nagy Miklós Kund, a könyv szerkesztője beszélt a fényképekről, levelekről, vallomásokról, amelyek bekerültek a kötetbe és amelyek Pongrácz Antal személyiségét, alakját idézték fel. /Antal Erika: Fénymagasban, fönti mélyben. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 23./

Pomogáts Béla irodalomtörténész Magyar irodalom Erdélyben (1918–1944) /Pallas-Akadémia Kiadó, Csíkszereda/ című kétkötetes művét mutatták be március 20-án Székelyudvarhelyen, a művelődési házban. Több évtizedes munka eredménye ez a két kötet. Pomogáts hangsúlyozta: nem véletlen, hogy a könyv címe: Magyar irodalom Erdélyben, és nem erdélyi magyar irodalom, ugyanis magyar irodalom csak egy van, amelynek része, amelyhez hozzátartozik az elszakított magyar nemzetrészek irodalma. Az irodalomtörténeti munka következő része az 1945 és 1989 közti időszakot öleli fel. Az irodalmi berkekben kialakított kánonokról az irodalomtörténész úgy vélekedett, hogy a kánonok tévutakra vezethetnek, mint ahogy ez az elmúlt irodalomtörténeti korszakokban bebizonyosodott, amikor bizonyos írókat, költőket többre értékeltek – ez mindig utólag derült ki –, mint megérdemelték. /Bágyi Bencze Jakab: Magyar irodalom Erdélyben. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 23./

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) március 23-án véglegesítette európai parlamenti jelöltlistáját. Az EMNT az RMDSZ-szel kötött belső koalíciós megállapodása értelmében az európai parlamenti választásokra felállítandó Magyar Összefogás Listáján a lehetséges 43 hely egynegyedére, számszerűen 11 helyre jogosult. Az EMNT Választási Bizottsága a jelöltek között az alábbi sorrendet véglegesítette: Tőkés László – püspök, EP-képviselő, az EMNT elnöke, Szilágyi Zsolt politológus, a Partiumi Keresztény Egyetem adjunktusa, az EMNT alelnöke, László János – mérnök, székelyudvarhelyi nagyvállalkozó, a Bethlen Gábor Alapítvány elnöke, Dávid László – mérnök, egyetemi professzor, a Sapientia-Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektora, Ábrám Noémi – tanítónő, kommunikációs szakértő, a Diakónia Keresztyén Alapítvány ügyvezető igazgatója, az Erdélyi Nagycsaládosok Egyesületének alelnöke, Boros Zoltán – zeneszerző, filmrendező, az RTV magyar adásának volt főszerkesztője, Sándor Krisztina – ifjúsági vezető, a Bálványosi Szabadegyetem főszervezője, a Magyar Ifjúsági Tanács volt elnöke, Márton Zoltán – mérnök, a Teleki Oktatási Központ igazgatója, az MPP önkormányzati képviselője, Lakatos Róbert – filmrendező, a Sapientia-Erdélyi Magyar Tudományegyetem Fotó, film, média szakának tanára, Toró T. Tibor – kutatófizikus, volt parlamenti képviselő, az EMNT alelnöke és Bakk Miklós politológus, egyetemi előadótanár, a Babes–Bolyai Tudományegyetem politológia tanszékének helyettes vezetője. Mint ismeretes, az RMDSZ és az EMNT között létrejött megállapodás értelmében a lehetséges befutó első, illetve negyedik hely a tanácsot illeti meg, a második és a harmadik pedig az RMDSZ-é. Az RMDSZ múlt héten rangsorolta jelöltjeit: az első két helyet a szövetség jelenlegi két európai parlamenti képviselője – Winkler Gyula és Sógor Csaba – tölti be. Következésképpen a Magyar Összefogás Listája így nézne ki: az első helyen Tőkés László, a másodikon Winkler Gyula, a harmadikon Sógor Csaba, a negyediken pedig Szilágyi Zsolt szerepel. /EMNT: rangsorolták az EP-jelöltjeiket. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 24./